Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
JSEPÜJSAO S 1939. február 1, vasárnap Tovább az oktatási helyzet javításáért Kétnapos ülést tartott a megyei tanács Január 30-án és 31-én - kétnapos ülést tartott a megyei tanács, hogy megtárgyalja a n tyia közoktatási helyzetét. A beszámolót Papp Sándorjáé. a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tartotta. Bevezetőjében utalt arra, hogy a tanács legutóbb 1958. március 23-án és 24-én tárgyalt az oktatásról, tehát már éppen időszerű volt, hogy csaknem három esztendő után ismét megjelöljék azt az utat, amelyen haladva, a még meglevő hiányosságokat is fel tudják számolni. — Azokat a pedagógusokat, akik 1956. októberében szembe fordultak a népi hatalommal, eltávolítottuk iskoláinkból. — mondotta az előadó. — Ezek után pedig a párt- és tanácsszervezetek, valamint az egyéb társadalmi szervek is, igen. fontos feladatuknak tekintették a pedagógusok és az iskolamunka segítését. Ennek eredményeképpen állíthatjuk, hogy már az 1957—58-as tanévben . megyénk iskoláiban az oktató-nevelői munka színvonala, a pedagógusok munkája és.világnézete helyes irányban fejlődött. A v. b. elnökhelyettes ezután részletesén foglalkozott az óvodák, általános iskolák helyzetével, a tantermi ellátottsággal, a pedagógusok világnézetével, az oktató-nevelő munkával, valamint a politechnikai oktatással. Ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: — A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1014/ 1958. számú határozata értelmében az elmúlt tanév kezdetén megyénk 19 általános és egy középiskolájában vezettük be a műszaki gyakorlati oktatást. Ezeknek a célja az, hogy a tanulókkal megismertessük elméletben és gyakorlatban a mechanikai, a kémiai ipar, az elektrotechnika és korszerű mezőgazdaság alapjait. Az -.pari gyakorlati foglalkozást bevezető iskolák megfelelő műhelyteremmel rendelkeznek, ahol a gyakorlati foglalkozásokat el tudják végezni. A mezőgazdasági gyakorlati oktatást bevezető iskolák pedig mindenütt megfelelő nagyságú gyakorló-kertet kaptak. A legjobban a nagyrédei általános iskolát látták el, amelynek bekerített gyakorló kertjén kívül szántóföldje, és szőlője is van. A baj azonban az, hogy csupán a kömlői iskolának van jó kapcsolata a helybeli szövetkezettel, valamint a szír halmi iskolának a gépállomással. E téren nagyobb szükség volna arra, hogy a megye állami gazdasága, gépállomásai, *jól működő termelőszövetkezetei segítsék a gyakorlati foglalkozást. Példát vehetnének az ipari gyakorlati foglalkozást bevezető iskolákról, amelyek egy része igen jó kapcsolatot épített ki az üzemekkel. Ez megmutatkozik abban is, hogy az üzemek felszerelésekkel, szerszámokkal segítették az iskolákat. E téren említésre méltó az egri III-as számú álta'ános iskola példája, amely a Berva-gyártól, a Faipar Vállalattól és az Autófor- gácsológyártól vas- és faesztergapadot, szalagfűrészt, gépköszörűt, hegesztőtranszformá- tort kapott. Papp Sándomé ezután a hit- tanoktatással foglalkozott, s megállapította, hogy az elmúlt évhez viszonyítva, ebben a tahévben e téren is jelentős eredményeket értünk el: a hitoktatásra jelentkezők száma 7,5 százalékkal csökkent. Majd a diákotthonok, a Gyógypedagógiai Intézet, a gyermekvédő otthon, továbbá a lőrinci ifjúsági otthon munkájának értékelésére került sor. Az előadó befejezésül a felnőttek oktatásával foglalkozott. — Mint az a beszámolóból kitűnt — mondotta befejezésül a megyei tanács v. b. elnökhelyettese megyénk iskoláiban a fejlődés és az eredmény biztató. De még ennél is több az a feladat, amit meg kell valósítani. Ehhez iránymutatást és segítséget adnak a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának irányelvei. Ezeket kell alaposan és részletesen áttanulmányozni, alkotó módon alkalmazni, hogy kitűzött céljainkat minél hamarább és teljes egészében végrehajthassuk. A tanácsülés részvevői a beszámoló után gépkocsikba ültek, s ellátogattak a megye több iskolájába, hogy a helyszínen vizsgálják meg, milyen eredmények, s hibák mutatkoznak azok munkájában. így Lendvai Vilmos, a megyei tanács v. b. elnöke a parádsas- vári, Árvái Dezsőné, Balogh Gyul&né, Sugár Imre tanácstagok a szihalmi iskolát, Tóth István, Kiss András, Magyar István, Buzma Sándor, a gyöngyösi gimnáziumot és általános iskolát, Kalyinka János, Bolla Ferenc, Esztergályos István és Friedrich Sándor a verpeléti általános iskolát és óvodát, Darvas Andor Kovács Ágoston és Tarjányi Istvánná, dr. Csicsai József, a megyei ísko- laügyek intézőjének kíséretében a káli gimnáziumot, általános iskolát és óvodát, a többi tanácstag az egercsehi, kápolnai, szarvaskői, felsőtárká- nyi, füzesabonyi, mezőszeme- rei, bükkszentimrei, tófalui, egerszalóki, makiári és egri oktatási intézményeket látogatták meg. A pedagógusokkal való beszélgetés, az intézmények helyzetének felülvizsgálása után a tanácstagok visszatértek Egerbe, s folytatták munkájukat. A péntek délutáni és szombat délelőtti vita során felszólalt Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke, s az oktatási munkával kapcsolatban eddigi tapasztalatokról, valamint az elkövetkezendő idők tennivalóiról beszélt. A többi között elmondotta véleményét Horváth Ferenc elvtárs, a füzesabonyi járási pártbizottság titkára is, valamint Előházi István egyénileg dolgozó paraszt, Szabó Imre a KISZ megyebizottságának titkára, Mezei Barnabás mezőtárkányi tsz- elnök. Többen foglalkoztak a pedagógusok áthelyezésének kérdésével, valamint az oktatási munkában leggyakrabban felmerülő problémákkal. A tanácsülés végén a jelenlevők határozati javaslatot fogadtak el, amelyben megállapították, hogy az oktató-nevelő munka a legutóbbi esztendőkben egészséges fejlődésen ment keresztül, de emellett az MSZMP művelődés-politikai irányelveinek alapos és részletes elemzése után ki kell dolgozni a soronkövetkező feladatok tervét, biztosítani kell a nevelők nagyobb mértékű ideológiai oktatását, a bukásra álló tanulók rendszeresebb segítését, a politechnikai oktatás újabb iskolákba való bevezetését, s igyekezni kell a tanterem-, valamint pedagógushiány felszámolásának munkájában is. Napi 50 kilométeres gyaloglással a világ körül Helmut Linde, 28 esztendős hamburgi lakos körül akarja gyalogolni a Földet, öt és fél év alatt 100 000 kilométert szándékozik megtenni Európán, Afrikán és Amerikán keresztül. A kezdeten már túl van: 3570 kilométert tett meg Nyugat-Németországon, Franciaországon és Svájcon át. Naponta 50 kilométert gyalogol. Húsvétra Rómában akar lenni. Amerikába ugyan hajón kell utaznia, de ott is lesétálja a fedélzeten napi penzumát, az 50 kilométert: — HÉT TEHENET vásárol az idén a horli Petőfi Terme1 lőszövetkezct. 13 évvel ezelőtt: „Magyarország 1946. február 1-e népünk legújabbkori történelmének fontos dátuma. Ezen a napon — tizenhárom esztendővel ezelőtt — iktatta törvénybe az országgyűlés a felszabadult nép régi-régi vágyát: a köztársaságot. „Magyarország: köztársaság!” rögzítette a törvény és ez új állomását jelentette az ország felszabadulása óta eddig megtett fejlődésnek és egyben kiindulópontja lett annak az útnak, amelyen ma járunk: a proletárdiktatúra megteremtésének, a szocializmus építésének. A köztársasági államforma három évig állt fenn hazánkban, s alkalmas volt arra, hogy — a párt vezetésével — : köztársaság6* egyre Inkább kibontakoztass» a népi erők küzdelmét egy igazi népi államforma: a nép- köztársaság megteremtéséért. Sok harc, sok győzelem fűződik e néhány évhez. De ezek a hareok, győzelmek végül is — meghozva gyümölcsüket — túlnőttek a köztársaság keretein, szélesebb és mélyebb medret követeltek és teremtettek is meg maguknak, amelyben akadályok nélkül zúdulhatott előre a néphatalom óriási folyama. A köztársaság: a harc kezdetét jelentette. Ma már nép- köztársaságban élünk, amely maradéktalan kifejezője annak. hogy Magyarországból egyszer s mindenkorra a nép országa, a nép hazája lett. Bz SZHP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülése (Folytatás az első oldalról.) gozó feltalálók, hanem egész kollektívák oldhatják meg. Folytatjuk a világmindenség rejtelmeinek tanulmányozását, szocialista országnak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó fajtája a versenynek. Érjenek utói bennünket á kapitalisták. Józanul számot vetünk azzal — folytatta —, hogy az Egyesült Államok nagy eredményeket ért el a tudományban, a technikában és a gazdaság néhány területén. De feltétlenül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista országok dolgozóiban az utolsó kételyek is eloszlanak afelől, melyik rendszer a tökéletesebb: a szocialista vagy a kapitalista. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atomenergia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági á#ban is .naeäykell szereznünk. mint a gépgyártás — mondotta. Ezután Arisztov arról beszélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató intézeteket közelebb kell vinni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túlteljesítésének sorsa, az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítsák tehát pártszervezeteink erőfeszítéseiket. Ezután Szabit Kamalov, Üz- bekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy az utóbbi években számottevően kibővült á szövetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kulturális építés kérdéseiben. Ez előmozdította a szovjet népek testvéri' együttműködésének és barátságának további erősödését. Kamalov számadatokkal jellemezte Üzbekisztán termelő erőinek virágzását, iparának és - mezőgazdaságának ‘ fejlődését. Szovjet Üzbekisztán sikerei' — folytatta '— közismertek. A múlt évben a világ hetvenöt országából 629 küldöttség látogatott a köztársaságba. A Szovjetunió elleír ségei kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bár* mit mondjanak is, az üzbég nép a boldogság, a kommunizr1- mus útján hálád. Üzbekisztán kommunistáinak és minden dolgozójának eltökélt szándéka, teljesíti a hétéves, tervet, fejezte be felszólalását Kamalov. A délelőtti ülés végén ötszáz úttörő vonult be á kongresszus üléstermébe. Virágcsokrokat adtak át. a kongresszusi elnökség tagjainak év a külföldi vendégeknek, ma id vörös úttörő nyakkendőt Kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. (Az ülést délután folytatták$ Többtermelés -f takarékosság/ = önköltségcsökkentés segítségével, s a teljesítmények emelkedésével jelentős eredményeket értek el az önköltség csökkentésében a. Mátra vidéki Szénbányászati. Tröszt aknaüzemei. A Petőfi-alíáró 4,4, a szűcs: Xl-es akna 3,9 százalékkal csökkentette tervezett önköltségét, s tröszti viszonylatban is olcsóbban bányászták a. lignitet, mint ahogyan azt tervük előírta. A külszíni fejtés azonban nem tudta teljesíteni önköltségcsökkentési tervét sem, mert lemaradták a termeléssel. Az öntköltség csökkentéséhez I hozzájárult az iSj hegy például az étkezési költségeknél 256 ezer forintot tudtak megtakar rítani azzal, hogy megszigorították' az étkezési jegyek kezelését, . A munkásszállók költsége, is csökkent annak következtében, hogy a szállókat, — amelyek korábban több épületben voltak —- összevonták. ; — LŐRINCI községben a tanácsülés napirendre tűzte a párt művelődéspolitikai irányelveinek tükrében a község kulturális intézményei tevékenységének megvitatását. -V A polgári demokratikus ” forradalom híre Heves megyében is forradalmi megmozdulásokat eredményezett. A föradalom hatása azonban nem volt egyforma a városokban és községekben, sőt az egyes városok között is voltak eltérések. A városi, de különösen a falusi szegény lakosság úgy gondolta, hogy végre ütött az óra, amikor bosszút állhatnak a népnyúzó jegyzőkön, urasági intézőkön sérelmeikért Az egri járásban Verpelét, Tarnaszentmária, Feldebrő, Kál, Füzesabony, Egerbakta, a hatvani járásban Pásztó, a gyöngyösi járásban Vámosgyörk, a hevesi járásban Átány, Boconád, Erdőtelek, Tamabcd községekben, s a pétervásári járás valameny- nyi községében Sírok kivételével forradalmi megmozdulások voltak. Ezekben a községekben a nép haragja részben a földbirtokosok és intézők, de nagymértékben a jegyzők ellen irányult. A legtöbb jegyző elmenekült a faluból, s csak a proletárdiktatúra bukása után mertek ismét visz- szatémi. A megmozdulásokat mindenütt a leszerelt és orosz hadifogságból hazatért katonák vezették. A megye városai közül Egerben nem került sor nagyobb megmozdulásra. A város ifjúsága ugyan hatalmas tüntetést rendezett, de ez csupán a megdöntött rendszer ellen irányult, annak helyi képviselőit nem kívánták felelősségre vonni. Itt a Nemzeti Tanács kimondotta megalakulását és lényegében minden maradt úgy, ahogy a forradalom előtt volt. Csupán néhány jelentéktelen személyi változás történt. Gyöngyösön vi- geomt november 1-én és 2-án A polgári demokratikus forradalom Heves megyében hatalmas forradalmi megmozdulás volt. Gyöngyösön sok tekintetben különböztek az állapotok az egri állapotoktól. Egerben az érsekség ittléte jelentős mértékben rányomta bélyegét az egész város életére. Gyöngyösön ugyancsak jelentős volt a papság és az általuk támogatott . kereszteny- szocialista mozgalom befolyása, de ezt már régen támadta egy szabadkőműves értelmiség és a munkásmozgalom is szép hagyományokra tekinthetett vissza. Gyöngyösön a néptömegek helyzete is sokkal súlyosabb volt, mint Egerben. 1917-ben egy tűzvész a város nagy részét elpusztította és a lakosok ezrei fabarakkokban tengették életüket. A tűzvésztől megmenekült polgárok pedig kihasználva a lakosság nyomorát, hihetetlen lakbéreket kértek. A már ezzel is láb- rakapő elégedetlenséget aztán kiegészítette az, hogy a közellátásról szinte egyáltalán nem gondoskodtak, a kapitalista jellegű Közellátási Hivatalvezetői pedig a kiutalt zsír- és 1; sztmennyiséget feketepiacon 'Vorítettékí VT ikor Gyöngyösre megér- kezett a pesti forradalom híre, összeült a városi tanács és Bozsik Pál plébános javaslatára elhatározta, hogy nem csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz és általában szembeszáll mindén forradalmi átalakulással. Szándékukot csak akkor változtatták meg, mikor megtudták, hogy a Károlyikormányt a király neveztek! Ekkor viszont kijelentették, hogy átalakulnak Nemzeti Tanáccsá. Tehát az a testület, amelyik eddig élesen szemben állt minden átalakulással, most egy perc alatt forradalmivá vált. Legalábbis az események hatása alatt annak igyekezett mutatni magát. E mellett a „hivatalos” forradalom mellett Gyöngyös szegénylakossága is kivette részét a forradalomból. Az elégedetlenség mélyen izzó parazsa most erős lángra kapott a forradalom szelétől. A szegénylakosság a hazatért katonák vezetésével bejárta a várost, beverte a legjobban gyűlölt városi vezetők ablakait és a feketéző kereskedők kirakatait. November 1-én és 2-án a városban több helyen összetűzésre került sor a vagyonos polgárok és a városi szegénylakosság között. Hatvanban november első napjaiban ugyancsak forradalmi megmozdulás volt. Fegyveres harcra került sor a forradalom és az ellenforradalom erői között és ennek több halottja és sebesültje lett. A forradalom tehát győzött a megyében . is. Túlságosan sok változást azonban a megye életében ennek ellenére nem tapasztalhatunk. Az egri Nemzeti Tanács elnökei: Jan- kovics Dezső polgármester, Babocsay Sándor ügyvéd, Alföldi Dávid ügyvéd és Militzer Gyula szőlőbirtokos. Nyilvánvaló, hogy nem igyekeztek túlságosan radikális reformokat hozni a dolgozók érdekében. Gyöngyösön sem különb a helyzet. A 200 tagú Nemzeti Tanácsban mindössze 15 szervezett munkás volt, a tanács többi tagjai pedig a keresztényszocialista parasztság és a helyi burzsoázia soraiból kerítitek ki. A tanácsban 103 keresztényszocialista paraszt foglalt helyet, s ez eleve biztosította Bozsik plébános és áltálában a burzsoázia fokozott befolyását. Bozsik, minta Nemzeti Tanács elnökségének tagja, már első perctől igyekezett megtagadni az Országos Nemzeti Tanács- és a kor- , mány utasításainak végrehajtását. Szabályellenesén ostrom- állapotot hirdetett a város területére, november 5-én pedig, mikor a hadügyminiszter a gyöngyösi laktanyába irányított egy nagyobb katonai alakulatot, vezetőjét azzal fenyegette meg Bozsik, hogy gép- fegyvertűzzel fogadják őket, ha be merik tenni lábukat a városba.. Attól féltek, hogy ha a faradalmi katonaság bevonul a városba, akkor a városi munkásság a katonaságra támaszkodva komolyabb engedményekre kényszeríti a város vezetőségét. A polgári demokratikus forradalom győzelme után Heves megyében is megindult a nép- vándorlás a Szociáldemokrata Párt felé. Egész üzemek munkássága lép a párt soraiba és egy-két hónap alatt tízezer fölé emelkedik a párttagság létszáma. A munkásokon és szegényparasztokon kívül azonban tömegesen lépnek be a pártba olyanok is, Mikiknek semmi közük nem volt a munkásság ügyéhez. Testületileg lépnek be a pártba a csendőrök,' rendőrök, sőt a kispolgárok közül is számosán csatlakoznak a párthoz. így 'a Szociáldemokrata Párt, bár számbelileg rohamosan no, meglehetősen felhígul nempro- létár elemekkel, akiknek nagy részét csak a- jobb érvényesülés reménye vitte a Szociáldemokrata Pártba. R ár megyei vagy városi viszonylatban nehezebb hű képet adni az államhatalmi szervek munkájáról, az tény, hogy . a szociáldemokrata képviselők itt is részt vettek a munkában és itt sem sikerült ennek ellenére komolyabb" gazdasági vagy szociális eredményt elérni. Végeredményben Hevés megyében is hasonló volt a helyzet az or- ■ szagos ällgno+okhoz. A Nemzeti Tanácsok ' működésé országszerte csalódást okozott; Állandóan üléseztek, vitankoz- tak, érdemleges határozatra azonban nem voltak képesek, emellett ped’g a közállapotok egyre jobban romlottak. Gvön- gvösön pl. 1918 novemberétől 1919 márciusáig alig volt olyan ülés. ahol a jobbnál- jobb éoítési terveket meg ne beszélték volna, a tűzkárosul- tak közben majd megfagytak. A termelés is pangott és nem tettek semmit á közelíátás megjavítása érdekében sem. A dolgozó tömegek egyre jobban kiábrándultak a kormányból, az ellenforradalmi, reakciós erők pedig úgy látták, hogy elérkezett az idő a meglevő vívmányok eltörlésére is. NAGY JÖZSEE
