Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
2 népújság 1959. február 1., vasár«« Megjelent a Népújság (folytatás az első oldalról) ,.. amelyet a gépterem másik sarkában a posta expeditor,iei kötegelnek városok, járások, községek szerint. Éjjel fél tizenkettő. A Népújság már az eger—füzesabonyi vonat mozgópostájának helyiségében hever, s indul máris a vonat, viszi a megyébe szét az újságot... ... hogy reggel a postás bácsi időben adhassa át az előfizetőnek a Népújság legfrissebb számát, amely sok munkával, de sok szívvel és szeretettel készül a megye olvasói számára. Alkoholellenes ankét a lőrinci lakótelepen A Mátravidéki Erőmű Lőrinci lakótelepi kultúrházában nagy sikerű alkoholellenes ankétot tartottak pénteken este. Az ankétot a pártvezetőség javaslatára a Vöröskereszttel s a községi operatív bizottság segítségével rendezték meg, s dr. Szigeti Béla az alkohol káros egészségügyi hatásairól, dr. Berta Károly járásbíró pedig arról tartott előadást, hogy a mértéktelen szeszesital fogyasztása miként vezette a bűn útjára az embereket. Az ankét részvevői megnézték a „Veszélyes lejtőn” című filmet, majd javaslatot dolgoztak ki az alkoholellenes küzdelem fokozására. Javasolták, hogy a társadalmi ellenőrök fokozottabban vigyázzanak arra, hogy ittas embereket ne szolgáljanak ki az italboltokban, sem 18 éven aluli fiatalokat. A községi tanács végrehajtó bizottságait is ugyanerre kérte az ankét 250 részvevője. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A pórt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú koornányha- tározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vélt néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeték elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: SZERVEZETI MEGERŐSÍTÉS ÉS FEJLESZTÉS A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetékben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelő- szövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénzgazdálkodás, hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mező- gazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva, új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szarvek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. A NÖVÉNYTERMESZTÉS FEJLESZTÉSE A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban levő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a g'abonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek, el kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdjék a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitel- kedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzemi ’gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására, az igényekhez képest, 1959-ben mintegy harmincötezer hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezet részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalása igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarha állomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-háromhónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarha-tenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven te- melőszövetkezetben szarvas- marira törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export-felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sei tésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkocasüldőt és négyszáz tenyészkant k<-ú felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami-, kísérleti- és tangazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. Az állami-, a kísérleti-, cél- és tangazdaságok 5000 legalább öt kg gyapjúhozamú jerke toklyót kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy te- nyészértékű import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi-törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelő- szövetkezeteknek 1959-ben ötszázezer naposcsibe, ötvenezer napospulyka, harmincezer na,- poskacsa, tizenötezer naposliba és tizenötezer gyöngytyúk- naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell tehetővé tenni. ÁRUTERMELÉS ÉS KÖZÖS ÉRTÉKESÍTÉS A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelő- szövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket, és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági érdől kezdődően a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermelésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldséges gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség- és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958 január 1. után alakult új termelőszövetkezetek és fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket P" vyb*- levő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek, egy hold szántóra számítva az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mező- gazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermelésüket az állami, vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mező- gazdasági gépet vásárolhatnak, A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb tizenöt lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mező- gazdasági gépek vásárlását. BERUHÁZÁS Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő százhatvanöt millió forint értékű beruházásait és az állam hosszú lejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelő- szövetkezetek építéseihez, felújítási és tatarozási munkáihoz mintegy negyvenhárom millió téglát, tizenkilencezeröt- száz tonna cementet, ötezerhét- száz tonna meszet, száznyolc- vankileneezer folyóméter vasbetongerendát, háromszázhat- vannégyezer négyzet palát, 3,1 millió darab cserepet, kilencezerhétszáz köbméter épületfát és hatezer köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való ötezernégyszáz gumiabroncsot és személygépkocsihoz való ezer- hatszázhetvenöt gumiabroncsot, 2200 tonna eternit nyomócsövet, valamint szivattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek haltenyésztésének előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság ötszáz hold tógazdasági területen végezze el a tervezési és az építési munkáltat A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépíí- kezések kivitelezéséhez 1959- ben az Építésügyi Minisztérium hetvenhétmillió, a tanácsi építőipari vállalatok harminckétmillió, az OKISZ nyolcvanegymillió forint vállalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben ötszázöt kilométer hosszúságú távvezetéket és kétszázhetven transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezetek részére 1959-ben száz kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondja többek kozott, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon, stb.). Elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket, vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezémé- nyeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti (MTI)
