Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

* (f 'fi P O J 8 A G 1959. január 9., péntek Nagyok Eger múltjából Marco Casagrande 1804. szeptember 18-án szü­letett. Pártfogója az alig tizen­hat esztendős fiúcskát felis­mert tehetsége miatt Velencé­be viszi és ott szobrásznak ta­nul. Egészen fiatalon fényes sikert arat Olaszországban al­kotásaival. 1825-ben Milánó­ban első díjat flyer Angelica és Medoro c. szobrával. A ve­lencei akadémia Mucius Scae- volát ábrázoló szobráért ezüst­éremmel tünteti ki Pyrker, akkori velencei pátriárka fel­figyel a fiatal művészre. 1830- ban már a velencei akadémia tiszteletbeli tagja, amikor a Pyrkerrel szőtt kaocsolat ko­molyra fordul. 1833. júniusá­ban hívja meg az akkor már egri érsek Pyrker Casagran- det Egerbe, hogy a székesegy­házat díszítő szobrokat és re­liefeket elkészítse. A székesegyház beiárata előtt álló négy szobor Casag­rande első magyarországi mű­vei. A négyméteres alakokat a mester deméndi ikőből fa­ragta. Szent István és szent László alakjai az olasz mű­vész első magvartárgvú alko- tásaj. A másik két szobor szent Pétert és szent Pált je­leníti meg. A magyar krályOK ábrázolása inkább a barokk pátoszt sugározza, mint azt a trad:cionális szemléletet, aho­gyan a magvarság első kirá­lyainkat emlékében őrzi Szetnt Péter és Szent Pál arcáról azonban bölcsesség, méltóság és erő árad. Ezek a mester legíobb alkotásai közé tartoz­nak. A maga korában leghíresebb hazai munkája Casavrandé- nek a székesegyház attikáján elhelyezett Hit. Remény, Sze­retet szoborcsoportczat. A homlokzaton, a három bejárat felett Casagrande dombormű­vel d’szlenek. A székesegyház belső fálsík- ja’.n, 24 dombormű kapott he­lyet A szentélyben elhelyezett reliefek művészi tökéletessé- gűek. Minden alkotásban a drámai 'eszültság a főmonda­nivaló, valamint a lélek és az érzelmek ábrázolása. 1835-ben faragja meg az eg­ri várban elhelyezett Szent István szobrot. Egerben töb­ben rendelnek nála mellszob­rokat, többek között Pyrker és az érsek édesapja is. Eleget tesz a rendelőknek. Oltárterveiből Cárrarai már­ványból valósít meg angyalfe­jeket. Szorgalmas és eredmé­nyes művész hagyta Egerben kezenyomát. 1841-bén köt szerződést Ko- pácsy hercegprímással az esz­tergomi székesegyház szobrá­szati díszítésére. Egerből azon­ban már nem egyedül megy tovább. Feleségül veszi az egri érsek szabójának leányát, Ko­vács Máriát. Esztergom után Casagrande pesti szereplése nagy jelentő­ségű a szobrászat hazai törté­netében. Ferenczyvel együtt ketten képviselik az,olaszorszá­gi új stílust. Említésre méltó érdemeket szerzett a Mátyás­emlékmű és a József nádor szoboV-pályázat körül. A szabadságharc után ismét Magyarországra jön, hogy Bartakovics érsek megbízásá­nak tegyen eleget. Aztán visz- szatér a velencei tartomány egyik kicsiny községébe, Cison di Valmarinoba, ahol 1880. február 5-én fejezi be életét. Megemlékezésünk nem len­ne teljes, ha .nem írnánk meg róla, hogy Egerben, Eszter­gomban és Pesten is gazdag műhellyel rendelkezett. Ma­gyar tanítványaival szeretettel foglalkozott. Egerben is, a székesegyház reliefjei közül is jónéhánynak valószínű gazdá­ja Bauer Ignác és Molnár .Mi­hály szobrász, akik Casagran­de irányítása és művészi ne­velése alatt állattak. Ezek a magyar legények szerethették mesterüket, mert az egri ta­nítványok közül Faragó . Jó­zsef Esztergomba is vele ment. Műhelyeivel tehát közvetlen és széles hatást gyakorolt a maavar XIX. századi szobrá­szatra. (f. a.) Munkanélküliség fenyegeti as angol tudósokat 1959. január 9, péntek: 1789-ben született: Csorba József orvos, akinek 1829-ben jelent meg Pesten a „Hygiastika” című orvosi könyve, (170 éve.) 1954-ben halt meg Vízvári Maris­ka színművésznő, (5 éve.) 1919-ben Londonban megalakult az ,,E1 a kézekkel Oroszországtól” mozgalom, (40 éve.) <3 Névnap <3 Ne feledjük, szombaton: VILMOS fcusjr Politika, szerelem, csalódás, útkeresés Katkó István; Felszíva apostolok E regény — kísérlet. Újabb szó- használatunkban gyakorta mente­getőzésnek vélik e szócskát. Oly­kor hozzá is biggyesztik: „csak” kísérlet. Vallom, hogy a kísérlet az alkotói bátorság, a formaújítás a művészetben. Amikor a regény megírásához kezdtem, a uaptár 1957. februárját mutatta. A történet viszont, amely- lyel a regény olvasásakor megis­merkednek, 1957. nyarán ér véget. Lehet-e az írónak szinte együtt haladni az idővel, kiváltképpen oly eseménydús korszakkal, amilyen ez volt? Választ próbáltam adni erre is. Néha a közelmúlt messzibbnek tűnik, mint ami évtizeddel ezelőtt történt. Bizonyára megérzik ezt a távolságot mélyítő írói módszert, hasonlattal élve; optikai beállítást. A modern próza eszközeivel igy e­keztem érzékeltetni ezt a sokszor valószínűtlennek tetsző, szinte a félálomhoz hasonlatos állapotot. Pikareszk és lélektani regény ele­mei olvadnak össze a Félszívű apostolok-ban. Politika, szerelem, csalódás, útkeresés. E témák az irodaionmial egyidősek. UJ köny* vemben mindennek mai vetületél akartam megrajzolni. Katkó István arcképe most jelent mecj & „Félszívű apostolok** clmÖ kötete. Az aagol tudományos és ipari kutatásokkal foglalkozó hivatalos szerv határozatot ho­zott, amely szerint anyagi fe­dezet hiányában megszüntetik 13 mikrobiológus kutatócso- oortiának tevékenységét. ■ A tudósok azzal a kérdéssel fog­lalkoztak, hogy selejtanyágból miképpen lehet ként előállíta­ni. Az elbocsátásra kerülő 13 tudós bejelentette, hogy kuta­tásaik már abban a stádium­ban vannak, hogy rövidesen gyakorlati kiaknázásra alkal­masak. Kél nf s*iwelet fedettek fel Az ember azt képzelte, hogy a Föld térképén már nincse­nek fehér foltok felfedezetlen területek. Ennek ellenkezőjét bizonyította be á napokban egy amerikai jégtörőhajó heli­koptere. Négyszáz kilométer­nyire a Mc Mürdo tergerszo- rostól északi irányban két is­meretlen szigetet fedeztek fel á helikopterről. A szigeteken néoes pingvin csapatok lak­nak, emb°r oda még nem tet­te a lábát. A TIT hírei t A Bugát Pál Szabadegyetem második félévére január 23-ig lehet beiratkozni. Új hallgatók is jelentkezhetnek — iskolai végzettségre való tekintet nél­kül — bármelyik tagozatra. Bővebb felvilágosítással szol­gálnak a falragaszok. Iratkozni és érdeklődni lehet a TIT iro­dán és- az üzemi kultúrfelelő- söknél. A TIT nyelvtanfolyamai ja­nuár közepén folytatiák, illet­ve megkezdik működésüket. Beiratkozás a TIT-írodán, Knézich K. utca 8. A TIT és a Méhészszövetke­zet szervezésében kezdő méhé­szek részére tanfolyam indul. Jelentkezni lehet a szövetke­zetben, Dobó-tér 1, ’ KÖZLEMÉNY 1959. január 12-én, hétfőn Egerben országos állat- és ki­rakodó vásár lesz. HANGOS ÚJSÁGOT KAPNAK AZ ORVOSOK A munkával túlterhelt orvosok, különösen távoleső vidéki körze­tekben nem tudnak eléggé lépést tartani az orvostudomány fejlődé­sével. Ezt az akadályt az osztrák orvoskamara most úgy igyekszik megszüntetni, hogy minden szak­mai előadást, tanfolyíunipt és be*\ számolót magnetofon-szalagra rög- zíttet, s elküldi az illetékes orvo­sok címére. Az orvosok „hangos újságja” 1959. január 1-től kezdve, havonta egyszer jelenik meg. Szá­mos osztrák orvosnak már volt magnetofon készüléke, sokan az Újságra való tekintettel most vá­sárolnak ilyen felszerelést«, tnüsora Egerben este y, 8 órakor: A tanítónő (Bérletszünet) — ÜNNEPI GYŰLÉSEN osztották ki tegnap a KISZ- tagkönyveket a Heves megyei Nyomda Válla’atnál.* A gyű­lés után a fiatalok vidám hangulatban töltötték el az estét.- RÓZSASZENTMARTON- BAN az elmúlt esztendőben 21 ezer forintot fordítottak a víz­vezetékhálózat bővítésére a községfejlesztési alapból. — 141 000 FORINT bevételt jelentett az elmúlt gazdasági évben a hatvani Petőfj Ter­melőszövetkezetnek a here- magtermesztés.- A .HEVES MEGYEI Mozi­üzemi Vállalat január 13-án a megye filmszínházainak üzem- vezetői részére értekezletet tart Egerben. Az értekezletén az MSZMP kultúrpolitikájából adódó moziüzemi feladatokat és a február hó folyamán meg­rendezendő szovjet filmhét fel­adatait beszélik meg. —. EGERBEN, vasárnap délelőtt 10 ómkor a Városi Művelődési Ház dísztermében gyermekek részére bábelő­adás lesz, amelyen a „Tor- nyőcska” és „A furfangos szarka” kerül bemutatásra. Belépődíj: 2 forint.- A HATVANI Cukorgyár az elmúlt évet jó eredménnyel zárta. Terven felül 320 vagon első osztályú cukrot adtak a fogyasztóknak.- GYÖNGYÖS város KISZ alapszervezeteinek gazdaság­vezetői értekezletet tartottak, ahol megbeszélték az új tagdíj fizetésével kapcsolatos tenni­valókat. AZ EGRI járási tanács épületé­ben elvesztett egy darab bőrkesz­tyű átvehető a tanács földszint, 55-ös számú szobájában. Kiszámítottam Rendkívül mó­don izgat a dolog azzal a holdraké­tával. he kellett volna szállnia a Holdon... Vár­junk csak, ho­gyan w? Hm... hm, na, ugye, ha vesszük a Föld tö­megét T-nek, a Föld—Hold távol­ságot S-nek, a Hold tömegét Z- nek, akkor T. S. Z. per tangs alfa plusz cosinus alfa... Eddig igen, megvan a dolog. Ehhez jön ugye a nehézségi gyor­sulás, per a cent­rifugális erő... a képlet tehát így módosul{ (t. s. Z.) n x + 84 y •-----------­co s, alfa x — erg . pi a köbön, per négy­zetgyök, alfa, béta, gamma, delta és- igy tovább. Most az egészei elosztom a fény sebességével, meg- szorzom a fotonok szamával, vala­mint az űrhajó hosszával. Az eredmény: 2350 méter másodper­cenként. Ennyi kell, hogy a kilőtt rakéta a Holdra is jusson, ennél nagyobb sebesség már sok. Heuréka! Meg­oldottam a prob­lémát. Izgatottan ug­róm fel és roha­nok ki a konyhá­ba, ahol felesé­gem lecsót készít kolbásszal. (Óh, átkos földi reali­tás!) — Asszony... — mondom — asz- szony, kiszámí­tottam a Holdra- iutás lehetőségét, megvan a kép­let... Hallod, ki­számítottam — ujjongtam. Ne­jem, mind a két szemével rám­néz és így vála­szol. — Kiszámítot­tad? Erről jut eszembe, mennyi pénzt is tudsz ne­kem adni elsején? Haha... haha- ha — fakadok stenori/ kacajra, Hát mit képzel ez az asszony, mi va­gyok én? Honnan tudjam azt, most csak úgy egysze­rűen kiszámíta­ni? (egrit ‘ Kolozsvári lap „a magyar csodáról** Bukarest (MTI): „Jött éve csodáknak” címmel figyelemre méltó cikk jelent meg Szilágyi András tollából az Ütünk cí­mű kolozsvári hetilapban. A cikkíró méltatja a szocialista tábor országainak eredményeit. Hazánkkal kapcsolatban a kö­vetkezőket állapítja meg: A külföldi lapok, nyugati szakértők nem győznek eleget álmélkodni „a magyar csodán.” Mi a titka ennek? Hogyan le­hetséges ez? Hiszen alig múlt két éve, hogy Budapest ro­mokkal volt tele. Most pedig — az életszínvonal magasabb, mint azelőtt volt. Magyar ha­jók, Diesel-motorok, eszterga- padok. orion-rádiók, televíziós készülékek, mérőműszerek, Ikarus autóbuszok és ezernyi más dolog hirdeti a magyar ipar dicsőségét. A siker titka pedig abban van, hogy a népi demokráciák tanulnak hibáik­ból, kijavítják azokat. A nép­hatalom mögött a nép áll. Ezt a kapitalisták sohasem fogják megérteni. JYI KOm DA5KIJFV. a FORDÍTOTTA: 6ALSAI PONGRÁC (20) Mihail, a közeledő vihar el­len védekezve, vadul ev&ett, ismeretlen irányba vezetve a csónakot. Balra?... Jobbra?... Vagy talán ki, a nyílt ten­gerre? Nemsokára különös zajt hal­lott. De nem a sziklás partnak csapódó hullámok zaját. Ez a kimért, ütemes zaj inkább a homokban csikorgó lépteit hangjához hasonlított. A csónak orra beleütközött valamibe, himar arcába ágak csapódtak. Majd egy fatörzs ugrott ki a ködből... aztán még egy... Csodálatos erdőbe jutott; ez az erdő a vízben nőtt és szin­te araszolva hódított talajt a tengertől. A fák lándzsahegy­hez hasonló, hatalmas, gyü­mölcsei az iszapba estek, $ néhány óra múlva már új nö­vények támadtak belőlük. De himar mit sem tudott erről, ő csak álmélkodni tudott ezen a vízben terjeszkedő erdőn, meg bosszankodni, hogy nem jut­hat tovább. A csónakot az egyik fatörzshöz kellett kötnie. Hamarosan megvirradt. A sárgászöld, zavaros víz visszahúzódott az erdőből. Új­ra megindult az apály. A sze­szélyes növésű fatörzsek alatt rengeteg kusza gyökér mere- dezktt, Hatalmas ágak kapasz­kodtak fölfelé, egymásba fo nodtak, s áthatolhatatlan, zöld sátort alkottak. Napnyugt ikor egy szomor­kás basszushang szólalt meg a távoli sűrűben: „Huu-uu... ho-oo... hu-uu..." Majd egy sivító, monoton hang csatlakozott hozzá: „Hu-ut, hu-ut, ut, ■ ut, vit, vit!" Aztán egy nagyon lágy és csengő szoprán: „Hej-hej-hej!” himar összerezzent: mi le­het ez? S pisztolyát eloreszegezve, a szárazfödre ugrott A szikkadt­nak látszó talaj azonban majd­nem derékig elnyelte. Nagy- nehezen tudott csak kimászni a sűrű lápból, mocsárból. S akkor úgy döntött, hogy ke­resztültör a bozóton. Fáról fára mászva, távolo­dott el a parttól, a tengeri er­dő határától. A talaj egyre szárazabb lett. Később már nyomokat is lá­tott. Aztán az erdő véget ért. S egy kis tisztás mögött — mel­lette bővizű folyócska kígyó­zott — elkezdődött a dzsungel. „Hu-uu... Ho-oo... Hu-uu..." — hallotta ismét, de most már egészen közelről az egyhangú, bánatos éneket. himar egy fatörzs mögé bújt. Onnan kémlelt ki a tisztás­ra. Különös,. exotikus álla­tokra számított, de csak né­hány nagy, fekete majom ku­porgott az indákkal körülfont fák ágain, himar óvatlan moz­dulatára azonban azok is el­inaltak a bozótba. Disszonáns reggeli éneküket befejezték. Mihail óvatos léptekkel in­dult a folyó felé. Könnyen át- úszhatta volna, de alighogy a vízbe lépett, úgy pattant ki bzlőle, mintha leforrázták vol­na. A folyócska sekély med­rében — néhány méterre tőle — egy nagy, ' szürkészöld kro­kodil hevert. Vili. fejezet VÁRAThAN TAhÁLKOZAS — Ha akarnám, úgy szétta­poshatnám magát, mint egy férget. Vagy széttéphetném, mint egy fűszálat... De nem teszem, megbocsátok, sőt azt is megengedem, hogy szaba­don dolgozzék. Csak a tájat nem láthatja többé és a nyir­kos, fullasztó levegő helyett tiszta, átszűrt levegőt kell szívnia. Szóval, büntetésből h 'rom évre bezárom a labo­ratóriumba. Aztán mehet a fenébe! De a fogság alatt há­romszoros napidíjat kap. Mert ha nem tudná: dolgozni fog. Dolgoznia kell...! S más sérelem nem is fogja érni, mint hogy eltiltom az integrátor haszná­latától. Csak arra ügyeljen, hogy fel ne bosszantson! Eny- nyi az egész!... Smith, vezesse el Mister Petersont. Jack Peterson némán hall­gatta Harwoodot és üres szem­mel nézett maga elé. Már nem érdekelte, nem nyugtalanította semmi. A sikertelen merény­let után különös apátia fogta el, amely reményeivel együtt az indulatait is elaltatta. „Be­zárnak? Annyi baj legyen. Csak hagyjanak békén!" Peterson közönyös tekintete most azokon a fekete kazet­tákon siklott végig, amelyek­ben a német Wagner kézira­tának fotókópiái hevertek. A nyolc kazetta körülbelül nyolcszázmillió dollárt ér... Micsoda őrültség!... Ezek a kerek műanyagdobozkák itt porosodnak Harwood asztalán és senkinek nincs szüksége rájuk, éppoly fölöslegesek, mintha gyermekjátékok len­nének. — Menjünk! — Smith pisz­tolyt rántott elő a zsebéből és kezét Jack vállára téve, a há­ta mögé állt. — De nehogy szökni próbáljon! Vigyázzon, mert kemény kezem van! Jack szótlanul indult meg a kijárat felé. — Nem arra, balra! — ve­zényelt Smith. — Úgy, és most egyenesen! Egy titkos ajtón át mentek ki Harwood laboratóriumából. Majd végtelen átjárók, alag­utak, lépcsők következtek. Smith nyilván szánt-szándék­kal választotta a leghosszabb utat, hogy megzavarja Peter­sont. Aztán váratlanul egy labo­ratóriumba jutottak. Áz első, második, harmadik szobába... Motorok és transzformátorok..', szerszámgépek, és rádiókészü­lékek közé. Itt csupa üveg, nikkel meg réz volt minden. És néma hideg mozdulatlan.,. Az ajtók nesztelenül nyíl­tak ki, s automatikusan csu­kódtak be utánuk. Mindenütt állt a csend. Halott, átlátszó csend, akár egy földalatti tó vizében. A laboratórium végére ér­tek. Syiith egv kisméretű, de jól felszerelt szabába vezette Petersont és ráparancsolt: — Feküdjön arra az ágyra! Arccal lefelé! Úgy. Léptek kopogása, majd gyenge zörgés hallatszott. Az­tán újra csend lett. Pe*erson felemelte a fejét, és körülné­zett. Smith eltűnt. Az elítéltek a cellájukat szokták először szemügyre venni. Jack is így tett Minden zugba benézett, sőt a szekré­nyekbe és az asztalokba is. Aztán az ajtóhoz ment. Az aj­tó könnyen nyílott. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom