Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
1059. január 4., vasárnap »BPÜJSÄG 15 így kerestünk as ó-évben MINDEN ÉV VÉGÉN az ember számadást készít az évi munkájáról: hogyan dolgozott, hogy alakult az élete. S az ilyen összefoglaló számítások után reménykedve fognak az új évhez, többet, biztosabb életet várva tőle. Most, amikor a munkások a megye munkásainak átlagkeresetének alakulásáról adunk összefoglaló képet, örömmel tudunk szólni a keresetek emelkedéséről. Ha visszagondolunk az 1956-os év december végére, amikor a sztrájk életet bénító szorítása feszült országunkon, most megnyugodva írunk majd 1959-et — hiszen sikerült kiheverni a kárt, s biztos alapja van a munkának és a keresetnek. összehasonlításainkat az 1956-os évhez méretezzük és így figyelembe véve egyes ipari üzemek munkásainak keresetének alakulását, azt látjuk, hogy a minisztériumi iparban a legmagasabb a fizetés emelkedése. A hűségpénzekkel együtt 1956-ban a minisztériumi iparban 1281 forint, az állami helyiiparban 1204 forint és a kisipari szövetkezetekben 1102 forint volt a munkások átlag- keresete. Ezzel szemben 1958. év novemberéig a minisztériumi iparban 1612 forint, az állami helyiiparban 1438 forint és a kisipari szövetkezetekben 1349 volt az átlagkereset. Ösz- szesítve 316 forinttal emelkedett a munkások átlagkeresete, mert 1956-ban 1263 forint volt és most 1579 forint. Ezek a számok csak megközelítőleg tükrözik a megye munkásai keresetének változását az elmúlt két év alatt. S minden szám mögött ott láthatjuk ipari üzemeink munkásainak igyekezetét, törekvését azért, hogy a bizonytalan 1956-os év után végre stabil alapokkal kezdhessük az új évet. A keresetek javulásával nőtt a családok ellátottsága. Soha nem voltak a lakások annyira berendezve, mint most. Nem lehetett annyi műszaki cikket vásárolni soha, mint ebben az évben. A bányavidékeinken, Petőfibányán, Egercsehiben, szinte a földből nőttek ki a szebbnél-szebb munkáshazak, a kisebbszerű „paloták.” AZ ELŐBBI SZAMOK általánosan ismertetik a fizetés változásokat, de nézzük meg vállalati bontásban: mit mutat a statisztika? Az első helyen szerepel a statisztikában a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt, mert 1956-ban 1622 forint volt az átlagkereset a bányászoknál, de 1958-ban már 2144 forintot kerestek. Szinte várható volt, hogy az egercsehi szénbánya lép a második helyre. Itt 495 forint a fizetésemelkedés 56- hoz viszonyítva. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy kormányunk megbecsüli a bányászok munkáját, segíti őket, biztos megélhetést nyújtó fizetést ad nekik. A harmadik helyre, sőt még talán valamivel előbbre pályázik a Gyöngyösoroszi Ércbánya. 1956-ban 1249 forintot kerestek itt a bányászok, míg 1958-ig 725 forinttal emelkedett az átlagkereset s elérte az 1974 forintot. A bányák után szép fizetésemelkedés figyelhető meg a hatvani Konzerv- és Cukorgyárban. Az 56-os 956 forintos konzervgyári fizetés helyett Nagyszabású termelési értekezletet tartottak szerdán délután a füzesabonyi gépállomás dolgozói. Ezen az értekezleten Mezei Gyula igazgató ismertette az elmúlt év munkáját, és vázolta azokat az eredményeket, amelyeket a gépállomás dolgozói közös erőfeszítésükkel elértek. A szorgalmas és becsületes munka, az üzemanyag-takarékosság, az erőgépek jó kihasználása azt hozta magával, hogy a gépállomás éves tervét 100 százalékon felül, a talajmunka tervét pedig 110 százalékra teljesítette. Ilyen jó munkára, szép eredményekre eddig még nem volt példa a gépállomás életében. A gépállomás kiváló munkásai összesen 65 ezer forint értékű jutalomtárgyat kaptak. A jutalmazások során 38 1144 forintot, a cukorgyári 1161 forint helyett 1348 forintot kapnak a munkások. A Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés, a Bélapátfalvi Cementmű, az Egri Dohánygyár, a Mátravidéki Erőmű és még lehetne tovább sorolni a többi üzemeket is, mindenütt eredményekben gazdag évtől búcsúztak, az átlagbérek örvendetesen növekedtek. A fizetéseken túl sok olyan pénzzel gazdagodtak a munkások, amelyeket nem közvetlenül a borítékban kaptak meg. 1958-ban a bányászatban 14 millió 485 ezer forint hűségjutalmat fizettek ki, 64.3 százalékkal többet, mint 1957-ben. A megyében kifizetett hűségpénz 16 millió 358 ezer forintot tett ki 1958-ban. RIDEG SZAMOK ezek egy év munkával töltött napjairól, de minden eredmény mögött ott áll a boldogabb jövőért dolgozó munkásember, s mikor 1958. tarsolyába teszi ezeket az eredményeket is, boldogan indulunk az új évbe. Az elmúlt év eredményei után jogosan. Kovács János traktoros, 13 műhelymunkás, 3 szállítómunkás, két brigádvezető és két brigádszerelő részesült értékes jutalomtárgyakban. Dobó Gábor traktoros és ifj. Mlinkó Mihály egy- egy Berva-mopedet, mindketten 160 százalékon felül teljesítették tervüket, Fegler Béla vontátós pedig a szállítási terv túlszárnyalásáért kapott Berva-mopedet. Törő Szaniszló, a besenyőtelki brigád vezetője egy lemezjátszós rádiót kapott jutalmul. A jutalmazottak és a többiek is egyaránt megértették a nagy tanulságot: érdemes jól dolgozni. — JANUÁR KÖZEPÉN átadják az első Verseny cipő- pasztadoboz szállítmányt a Budapesti Parkettpaszta Gyárnak a Mátravidéki Fémművekben. Egy kis panasz... Vécsen, a Rákóczi Termelőszövetkezet 60 mázsa almára kötött szerződést a vécsi termelőszövetkezettel. Amikor az almát leszedték, azért nem szállították el, mert a szövetkezet szerint legalább két hétig „pihenni” kell a gyümölcsnek. Eddig nem is volt hiba. A baj ott kezdődött, amikor letelt a várakozási idő és a MÉK-nek eszében sem volt az almaszállítás. A szövetkezetiek naponta telefonáltak Egerbe, Gyöngyösre, ahonnan naponként jött az ígéret: Holnap már szállítjuk! Eltelt három hét, de az alma még mindig Vécsen van, illetve volt, mert időközben mintegy 20 mázsa már megromlott. A dologhoz tartozik még az, hogy legutóbb december 28-án hívta fel a szövetkezet a gyöngyösi MÉK vállalatot, de ők közölték, hogy kötbérigény nélkül lemondanak a 60 mázsa almáról a termelőszövetkezet javára... Illetékesek, figyeljenek csak! Itt valami nem stimmel!! Egy KlS i óakar atot.. kérnek az egri Vörösmarty utcai lakók a sütőipari, vagy a szállító vállalattól, amelynek kocsija a reggeli órákban elzárja a járdát, s az iskolába igyekvő diákoknak, munkásoknak le kell térni a járdáról a mély sárba, de ugyanezt teszik a bölcsődébe, napközibe igyekvő gyermekkocsis mamák is. Ezúton kérik, ha már semmiképpen nem lehet szabaddá tenni a járdát, legalább a sütőüzemből kikerülő trosz- kával készítsenek egy pótjárdát, hogy ne bokáig érő sárban kerülgessék a lovakat. Munkában az ecsédi KISZ-íiaíalok A Mátravidóki Szénbányászati Tröszt KlSZ-bizottságá- nak kezdeményezésére munkába kezdenek az ecsédi külszíni fejtés KISZ-fiataljai is. A hármas front mindkét szárnyát ők veszik kézbe és becsületes munkájukkal igyekeznek, hogy az utolsó helyről előbbre lépjenek Berva-moped, lemezjálsiés rádió — Értékes tárgyjutalmak a legjobb traktorosoknak — Beteg traktorok orvosai között (Tudósítónktól.) A TÉLI HATÁR egyhangúságából büszkén és méltóság- teljesen emelkedik ki a füzes-- abonyi gépállomás hatalmas épülete. A magas víztorony tövében, a gépszínek, és szerelőcsarnokok környékén most is eleven, és mozgalmas az élet. Ügy is mondhatnánk, most kezdődött csak el igazán idebenn a munka dandárja, a téli gépjavítás. Az új esztendő első napját már ennek a nagy munkának a jegyében kezdték el, s egészen kora tavaszig ezzel foglalkoznak. A gépműhely mellett katonás sorrendben állnak már a kormos traktorok; Egymás után érkeznek be most a különböző munkahelyekről ide, hogy a szorgalmas szerelőkezek felfrissítsék fáradt motorjaikat, új alkatrészekkel lássák el őket. A műhely ajtajával szemben szintén egy rendezett sor áll. Ez a Zetorok hadserege. Két traktoros serényen forgolódik körülöttük, felzúgnak motorjaik, és rövid idő alatt olyan szabályos, és egyenes sor alakul ki, hogy centiméterrel sem * lehetne azt jobban kimérni. — Hiába rend a lelke mindennek — mondja Barkóczi György főmérnök, aki szíves szóval kalauzol a műhelyek felé. Hogy mennyire szükséges az erőgépek téli nagyjavítása, az kitűnik az alábbi adatokból. Ezek a gépek az elmúlt évben a gépállomás körzetében összesen 42 ezer normálholdat szántottak fel. nem is beszélve a sok szállításról, a cséplőgépek, szecskázók, süótöltők meghajtásáról. Egy-egy kör- möstraktor átlagosan 460 normálhold szántást végzett, de sok erőgép ezt az átlagot magasan túlteljesítette. Mlinkó Mihály D. T. traktora például a terv szerinti 1100 normálholddal szemben 1811 holdat teljesített. Vagy itt van egy másik példa. Veres Márk traktoros körmöstraktora a terv szerinti 450 normálhold helyett 1017 hold talajmunkát végzett. A NAGV szerelőcsarnokba lépve Kovács Benedek műhelyvezetővel találkozunk, és ő kalauzol tovább az ezernyi csavarok, alkatrészek, szétszedett, és javításra váró traktorok birodalmában. Az első meglepetés az, hogy a hatalmas csarnok gondosan, jól fűtött, nem kell tehát a javító munkásoknak munkaközben fagyoskodniuk. A másik újdonság itt, hogy a javítás alapos szervezettséggel történik. Barkóczi elvtárs erről is tájékoztat. — Az elmúlt években az volt a szokás, hogy bárom, vagy négy emberre bíztunk egy-egy gép javítását. Ez a brigád javított meg azután mindent a gépen. Az idén ezzel szemben másképp szerveztük meg a munkát. Szakosított brigádokat alakítottunk, s minden egyes gép végighalad a brigádok kezei között. Ha egy beteg traktor bekerül a műhelybe, először is az előkészítő csoport kezébe kerül. Itt állapítják meg a hibákat, és készítik elő a javításhoz szükséges alkatrészeket. A második brigád a motorikus részeket veszi javítás alá, a következő csoport az erőátviteli szerkezetek orvosa, végül pedig a járó- és kormányszerkezetet javítja mega szakosított brigád. Milyen előnyei vannak az ilyen szervezésnek? Mindenekelőtt az, hogy a szakosítás jobb és szakszerűbb munkával jár, a brigádtagok egyre inkább begyakorolják magukat a munkájukba. Az is sokat jelent, hogy ha ezután hiba akad a traktoroknál, könnyen meg lehet tudni a hibából, hogy hol, melyik brigád végzett hanyag munkát. Természetesen itt a felelősségérzet fokozásáról van szó. Lássuk hát magát a munkát. Az asztalosműhelyben korszerű kombinált gyalugép foglal helyet. Itt javítják a cséplők, aratógépek elkopott farészeit, bordázatát. Molnár Imre asztalosmester munkája nyomán a tél folyamán ismét fel- újulnak a használt, kopott cséplők. A gépműhelyben Per- >ge József fiatal esztergályos éppen a főtengelyek köszörülésével bajlódik. — Igen nagy előny számukra, hogy házilag is el tudjuk végezni ezt a fontos munkát. A főtengelyt köszörülő gép különben a gépállomás dolgozóinak közös újítása. Nem kell Szolnokra, és más gyárakba küldeni a tengelyeket, hanem még a szomszédos gépállomások is hozzánk küldik köszörültetni, — mondja Kovács Benedek. A szerelőcsarnokban nyakig olajos munkás — Kelemen József szerelő — szorgoskodik két szétszedett GS—35-ös traktor alkatrészei között. Most éppen a mellső tengely javításán van a sor, majd a kiegyenlítő mű kopásának a helyreállítása követeezik. Mindkét gép teljes főjavítást kap, méghozzá egy újtípusú henger beépítésével úgy átalakítják, hogy az eddigi 28 lóerő helyett 40 lóerővel dolgozzon. NEM MESSZE innen egy másik szétbontott gép hever. Ha a műhelyvezető nem mondaná, senki sem ismerné fel, ’hogy ez meg Zetor. A javítója Forgács József, elmondja, hogy ez a gép is teljes generáljavításon megy át. Üj főtengelyt. dugattyút kap, ezenkívül felújítják az erőátviteli részeket, Kicserélik a kopott csapágyakat, fogaskerekeket. A lakatosműhelyben egy másik újítást láthatunk. Ez nem más, mint egy ötletes műszer- pad, melyen pontosan ellenőrizni lehet az elvégzett javításokat. Ezen lehet beszabályozni az üzemanyag fogyasztást is. A sorjában elhelyezett üveghengerek, szabályozók, és adagolók segítségével itt kísérletezik ki, hogy az egyes gépeknél mennyi lehet a leghatásosabb, és egyben a leggazdaságosabb az üzemanyagfogyasztás; A kijavított gépek utolsó nagy erőpróbája a fékpadon történik. Itt állapítják meg, eredményes volt-e a munka, s azt is, hogy a rendbehozott gép leadja e azt a lóerőt, ami a munkához szükséges; Ezzel a próbával elejét veszik minden későbbi bajnak, hisz a műhely dolgozói nem szeretnék, ha aztán odakünn a földeken, munkaközben adódna hiba. Nemcsak a gépállomás gépei részesülnek itt javításban, hanem a termelőszövetkezeteknek is sokat segítenek a gépműhely dolgozói. Most javították meg a füzesabonyi Szabad Nép Tsz Zetorját, a Petőfi Termelőszövetkezet darálóját. A mezőszemereí Üj Világnak pedig szintén a darálóját látták el szíj tárcsával és ismét üzemképes állapotba hozták. FENNAKADÁS nélkül folyik tehát a téli gépjavítás munkája. A szerelők a hozzájuk beosztott traktorosokkal igyekeznek mindenhol lelkiismeretes, és becsületes munkát végezni, hisz ahogyan most dolgoznak, úgy látják majd hasznát a tavaszi és nyári munkák idején. S a gondos javítás, a lekiismeretes munka minden bizonnyal meghozza az eredményt. Jól kezdődött... (Képes riport folytatása az 1. oldalról) A zenészek nem sokat pihenhettek az év első napján. A reggeli órákig húzták a talpalávalót és a délutáni és esti órákban már ismét jöttek a vendégek. De megérte a fáradsá- ságot, jól kezdődött az esztendő, jó mulatság volt s itt, Egerben a külföldi vendégek is nagyon jól érezték magukat. — Fizetni! — szólt a vendég s ‘bár ez nem egy kel lemes dolog, most mégis jó kedve van á vendégnek, s pin cémek egyaránt. Jól kezdődött az év: a vendég nem bosszankodik többé a százalékok miatt, s a pincérnek sen kell százalékszámításokkal bajlódnia, s emellett még egy ki árcsökkenés is Született 1959 január elsején! Jól kezdődött az esztendő, — íme az év első szülötte, itt Egerben. S a kis Győző — mert fiú az el- söszülött — mamájával együtt nagyon jól érzi magát. Elmúlt az ünnepi hangulat. Megkezdődtek a hétköznapo, Már másodikát mutat a naptár, ismét zúgnak a gyárak gépi és az üzletek is várják vevőiket. Ez a felsőtárkányi m< nyecske zsírt vásárol és örömmel veszi, hogy 28 forintn 25-re csökkent az ára, s olcsóbb lett sok más árucikk is. Csakugyan jól kezdődött az esztendő. S ha még hozz. vesszük, hogy az első munkanapon még fizetést is kaptun) akkor nyugodtan mondhatjuk: csak. így tovább, ifjú 1959!
