Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-20 / 282. szám
2 N EPCJSAG 1958. december 2(1, szombat A sport as ifjúság nevelésének fontos essköse Jó munkát végez Ä KISZ Heves megyei bizottsága csütörtökön ülést tartott, melyen az Ifjúsági Sport- bizottság 1958. évi munkáját tárgyalták meg. Az ülésen — a bizottsági tagokon kívül — sok meghívott sportvezető jelent meg. Szabó Imre, a KISZ megyei bizottságának titkára megnyitó szavai után Trezsenyik Sándor, a megyei ISB elnöke tartott beszámolót, s az ISB eddigi tevékenységét az alábbiakban vázolta. — Az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján 1957. decemberében alakult meg Heves megyében az Ifjúsági Sport-bizottság, amely a későbbiek folyamán létrehozta a Diák Sporttanácsot és az Iparitanuló Sporttanácsot Az ISB abból az elvből kiindulva, hogy a sport és testnevelés az ifjúság szocialista nevelésének egyik fontos eszköze — kidolgozta az év programját, amelynek nagy részét (bár a bizottság több tagja egész évben passzívan viselkedett) végre is hajtotta. Megrendezte a falusi dolgozók téli spartakiádját, amely az ellen- forradalom után sok-sok fiatalnak nyújtott sportolási lehetőséget az asztalitenisz, a sakk és a sí sportágakban. Ezzel egy időben újjászervezte a felbomlott falusi sportköröket, s a falu sportéletét megtisztította az oda befurakodott ellenséges elemektől. Ma megyénk 49 községében működik sportkör, mintegy 170 szakosztállyal & kb. 2000 versenyzővel! Ezek a számok elmaradnak ugyan az 1956. előtti számoktól, de figyelembe kell venni, hogy a sportkörökön kívül a KISZ alapszervezetek mellett sok helyen működnek sportcsoportok! A meglevő 49 sportkör 60 százalékában ténylegesen érvényre jut a KISZ vezető szelepe! Nem úgy pl. Egerszaló- kon, ahol nagy dobveréssel kirakták a KISZ cégtáblát, de hiányzott a belső tartalmi munka. Sajnos, a falusi spartakiád nyári versenyei nem úgy sikerültek, ahogy kellett volna. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy a járásoknak nem volt sport irányító szervük. A TST-ék csak későn alakultak meg, közvetlenül a versenyek előtt, így jóformán minden munka a járási KlSZ-bizott- ság nyakába szakadt. Közülük az egri és a gyöngyösi KISZ-bizottságok végezték a legjobb munkát, de az erőfeszítések ellenére csak 3000 fiatal versenyzett az 1956-os 8000-rel szemben! A tömegek hiánya persze kihatással volt a minőségre is és az országos döntőn pont nélkül, az utolsó előtti helyen végeztünk! Pedig Heves megyében is vannak ügyes parasztfiatalok, csak sok olyan vezetőre volna szükség, mint a tarnamérai Galánfi László és az atkári Gyöngyösi József. Az ISB megyénkben az Ifjúsá 1959-ben káderképző tanfolyamok rendezésével kíván segíteni a helyzeten! Ez, valamint a most folyó őszi—téli spartakiád-versenyek biztató eredményei arra mutatnak, hogy a jövő nyáron Heves megye falusi sportolói kiköszörülik a csorbát! Ezután a Diák Sporttanács és az Iparitanuló Sporttanács munkájának értékelésére került sor. Trezsenyik elvtárs így folytatta beszámolóját. — A DSK létrehozásával végre igazi gazdája akadt a középiskolás sportnak. Az azelőtti, úgynevezett patronázs- mozgalomból bizony inkább a sportkörök húztak hasznot, mint a középiskolák. Persze, a jövőben is az a cél, hogy a középiskolákban minél több kiváló sportoló nevelődjék a sportkörök számára, de a sportköröktől elvárjuk, hogy a sportolók nevelése területén jóval nagyobb segítséget adjanak! A DSK a megye 8 közép- iskolás sportkörének bevonásával rengeteg nagysikerű versenyt rendezett. Hogy csak néhányat említsünk: az Egerben lebonyolított országos középiskolás úszó- és vízilabdabajnokság az egriek abszolút fölénye jegyében zajlott le, de az Eger — Miskolc — Budapest középiskolás úszó- és vízilabda-találkozó is egri sikert hozott. A Szilágyi Gimnázium leány tőrcsapata országos középiskolás bajnokságot nyert, s Mihályfi László személyében országos válogatott atlétát is adott az Egri Dobó Gimnázium. Ezek mind nagyszerű eredmények, de ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy a középiskolás sportkörök a tanuló ifjúság nagyrészét — a tömegeket — nem tudják foglalkoztatni. Hiányoznak az osztályokon belüli és az osztályok közötti vetélkedések. Remélhető azonban, hogy a KISZ-szervezetek fokozottabb mértékű sportba való bevonásával e téren is jelentős változás áll be. Ipari tanuló sportköreinkben egyre jobban érvényre jut a KISZ irányító szerepe. Az intézetekben osztályok közötti és osztályon belüli versenyek folynak, s csak a labdarúgásban és kézilabdában több mint 300-an vettek részt! De télen sem szünetel a sport. A gyöngyösi intézet udvarán például korcsolyapályát létesítenek a jégsport ipari tanuló hívei számára. Az egri, gyöngyösi, hatvani ISK-szakosztályok sok-sok sikeres versenyt vívtak az idén. Főleg az egri ökölvívók, a gyöngyösi kézilabdázók és a hatvani atléták. A továbbiakban a sportolók nevelésének fontosságáról beszélt Trezsenyik elvtárs. — E téren mutatkozik a legtöbb hiányosság. Azért a sportkörök használják ki jól a téli szünetet, rendezzenek sportpolitikai előadásokat a fiatalok részére. Esetleg kössék gi Sport-bizottság össze ezeket filmvetítésekkel, vagy kérjenek fel neves élsportolókat egy-egy élménybeszámoló megtartására. Neveljék a sportolókat sportlétesítményeik és sportfelszerelésük megbecsülésére, de rendkívül fontos feladat a sportolók KISZ-szervezetekbe való bevonása is! Az Egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban pl. 44 aktív sportoló közül mindössze 8 KISZ-tag van. Pedig nem vitás, hogy ezeknek a sportolóknak — élükön Frank Máriával, a leggyorsabb magyar úszólánnyal — a KISZ- ben a helyük! A sportkörök igyekezzenek minél előbb felszámolni a „sztár szellemet”, mert ez a szocialista sportolótól merőben idegen jellemvonás. Ezután ismertette a pálya- viszonyokat: — Heves megyében 116 labdarúgó, 53 röp- és 16 kézilabda-pálya van. Ezenkívül 25 tornaterem szolgálja a sportolási igényeket. Ez bizony nem kielégítő állapot! Éppen ezért minden dicséretet megérdemel a hatvani JTST pályaépítési mozgalma, ugyanakkor el kell ítélnünk a megyei tanács igazgatási osztályát és néhány, magát sportembernek nevező személyt, akik tűzzel-vassal útját állják a KISZ MB azon törekvésének, hogy az egri Foglár-kertben általános, ipari és középiskolás sporttelep épüljön! Az anyagiakról szólva megállapította, hogy bár nem rendelkezünk Petőfi „bőségkosarával”, azért a sportoláshoz szükséges anyagiak rendelkezésre állnak. A hiba az anyagiak helytelen felhasználásában van. A sportolók felszerelésük egy részét házi munkákra hasznláják fel, a sportkörök drága futball-edzőket, szertárosokat tartanak, „harmadik félidőket” rendeznek és persze, hogy így nincs pénz a járási spartakiádokra való elutazásra... Az ISB elnöke végezetül a soron következő feladatokat így foglalta össze: 1. A KISZ irányító szerepét tovább kell erősíteni sportköreinkben. 2. Rendszeressé kell tenni a sportköri vezetők, valamint a társadalmi edzők képzését. 3. A sportköri munka tartalmi megjavításához gazdag versenyprogram és jó nevelőmunka által biztosítani kell a feltételeket. , 4. A gazdasági vonalon fellelhető visszásságokat azonnal meg kell szüntetni. 5. Az ISB 1959. évi sport- programját mielőbb el kell készíteni. A beszámolót vita követte, melyben különösen értékes volt Gere István megyei TST elnök, Szabó Imre KISZ megyei titkár és Gerzovich József megyei DST elnök hozzászólása. Az ülés Szabó Imre elvtárs zárószavaival ért véget. (—dy) Az SZKP Központi Bizottsága piéninnának csütörtöki uiese MOSZKVA (TASZSZ): Csütörtökön az SZKP Központi Bizottsága plénumának részvevői folytatták a vitát Nyiki- ta Hruscsov beszámolója felett. A csütörtök délelőtti és délutáni ülésen huszonegyen szólaltak fel. Konsztantyin Piszin, az altáji határterületi pártbizottság titkára a szűzföldek megművelésének nagy gazdasági előnyeiről beszélt. Az altáji szovho- zok öt év alatt 167 millió rubel tiszta jövedelemhez jutottak, s a szovhozok alaptőkéje eléri a 479 millió rubelt. Az Altáj vidéke ebben az időszakban egymilliárd 149 millió púd, igen olcsó gabonát adott az országnak. Vlagyimir Szemicsasztnij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára, arról beszélt, hogy miként vette ki részét a szovjet ifjúság a mezőgazdaság fellendítésének megvalósításából. Az állattenyésztő telepeken jelenleg egymillióhárom- százezer fiatal dolgozik — háromszor annyi, mint 1953-ban. A fiatalok az idén versenyeztek, hogy több mint ötmillió hektárnyi földön nagy kukoricatermést takaríthassanak be. Az ifjak és a lányok csupán ebben az évben háromszázezer hektáron létesítettek szőlős- és gyümölcsös kerteket, erdősávo- kat. 1954—1957. között körülbelül félmillió, középiskolát végzett fiatal vállalt munkát a kolhozokban. Mindaz, amit a beszámolóban Hruscsov a pártellenes csoportról mondott, s mindaz, amit a felszólaló elvtársak elmondottak, teljes mértékben megfelel a valóságnak — jelentette ki a plénumon Nyiko- laj Bulganyin, a sztavropoli határterület népgazdasági tanácsának elnöke. Elmondotta, hogy a pártellenes' csoport tagjai állandó ellenállást fejtettek ki a XX. kongresszuson meghirdetett és az életben oly sikeresen megvalósult irányvonallal szemben. A pártelle- ne>3 csoport tagjai bénították és aláásták a központi bizottság elnökségének munkáját. Bulganyin visszaemlékezett arra az elkeseredett harcra, amelyet a pártellenes csoport tagjai vívtak az iparban és az építkezés irányításának átszervezése, a szövetséges köztársaságok és a helyi párt- és szovjet szervek iogainak kiterjesztése ellen. Azt mondotta, a valóság bebizonyította ellenséges állításaik képtelenségét, a központi bizottság intézkedéseinek életrevalóságát és időszerűségét. Bulganyin Molotovot olyan embernek nevezte, aki elszakadt az élettől és a néptől, nem ismeri az ipart és a mezőgazdaságot. Kaganovicsot fecsegő- nelc, aki azzal foglalkozott, hogy hosszú, zavaros beszédeivel akadályozta a munkát, Ma- lenkovról pedig kijelentette, hogy intrikus és mindenre kapható. Amikor 1957-ben erősen kibontakozott Malenkov, Kaga- novics, Molotov és Sepilov pártellenes tevékenysége — mondotta a továbbiakban Bulganyin, s csatlakoztam hozzájuk, támogattam őket, hívükké, szövetségesükké váltam. Minthogy akkor a Minisztertanács elnöke voltam, nemcsak cinkosuk, hanem névleges vezetőjük is lettem. A pártellenes csoport az én irodámban gyűlt össze, ott tárgyalta meg a pártellenes, frakciós munkáját. A pártellenes csoport vétkes tevékenységének és abban az én részvételemnek szigorú és elvi értékelése feltárta előttem és segített megértenem a csoportosulás minden ártalmát, segített meglátnom annak a pártellenes mocsárnak a romlottságát, amelybe kerültem. — Ma — mondotta Bulganyin — igyekszem becsülettel teljesíteni azokat a, feladataimat, amelyekkel a Központi Bizottság megbízott. A nép- gazdasági tanácsban dolgozva, látom pártom és Központi Bizottsága politikájának, a népgazdaság vezetésében kifejtett gyakorlati munkájának egész zsenialitását és bölcsességét. (MTI) H váratlan támadás elhárításának problémája a béke megérzésének problémája kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes sajtóértekezlete Genfben GENF (TASZSZ). V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a váratlan támadás megelőzésével foglalkozó genfi szakértői értekezletein részt vett szovjet küldöttség vezetője csütörtökön Genfben sajtó- értekezletet tartott. Kuznyecov hangsúlyozta, hogy a váratlan támadás megelőzésére szolgáló biztonságos rendszert csakis azután lehet megteremteni, hogy betiltják majd s a fegyverek közül kivonják az atom- és hidrogénfegyvereket, megsemmisítik e fegyverkészleteket és csakis azután lényegesen csökkentik a hagyományos fegyverzetet és a fegyveres erőket. A genfi értekezlet — folytatta Kuznyecov — majdnem hat hétig dolgozott, s a nyugati szakértők magatartása miatt rekedt meg a munkamódszerekkel kapcsolatos vita kereteiben. Minden eszközzel megpróbálták ránkkényszeríteni saját programjukat — különböző elvont — „illusztrációs sémák” kidolgozását és a kormányok elé terjesztését. A jelenlegi nemzetközi helyzet állhatatosan követeli, — jelentette ki a szovjet külügy- miniszterhelyettes —, hogy közös intézkedéseket találjunk a béke megszilárdítására és a népek nyugodt életének biztosítására. A váratlan támadás elhárításának problémája valójában a béke megőrzésének problémája. Ha a nyugati hatalmak képviselői változtatnának jelenlegi negatív álláspontjukon és az értekezlet tén a szocialista' országokhoz hasonlóan valamennyi állam számára kölcsönösen elfogadható megoldások tényleges keresésének útjára térnének, ez rövid idő alatt lehetővé tenné a váratlan támadás veszélyének megelőzésére alkalmas konkrét intézkedések kidolgozását, következésképpen a háborús veszély csökkentését — zárta nyilatkozatát Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője. munkájának újrafelvétele eseSor»húzással döntik-e el a francia parlamentben, hogy melyik párt kapjon helyet a szélső jobboldalon ? PÁRIZS (MTI). A francia nemzetgyűlés elnöksége új házszabályokat készít elő. E szabályok egyik újítása, hogy a képviselők nem olvashatják beszédeiket, rögtönözniük kell, s legfeljebb jegyzeteket használhatnak. Az új nemzetgyűlésben 360 ezer frankot kap egy képviselő, ez több mint tízszerese a munkások törvényben biztosított legkisebb bérének. A nemzetgyűlés elnöksége nem tudott dűlőre jutni a „legkényesebb” kérdésben: hol foglaljanak helyet az új nemzetgyűlés padsoraiban a pártok? Egyik csoport sem hajlandó a szélső jobb oldalra kerülni, sem a degaulleislák, sem az algériai képviselők, sem pedig a jobboldali függetlenek. A nemzetgyűlés elnöksége ideiglenesen abban állapodott meg, hogy a leendő kormánytöbbség pártjai és az ellenzék külön választva ülAz eddigi tettek még jobb munkára köteleznek EGY HETTEL ezelőtt, december 10-én a járási tanács alakuló ülése után a gyöngyösi járás tanácstagjai megszervezték pártcsoportjukat. Jelenleg az elkövetkező idők tennivalóival kapcsolatos terveket állítják össze, hogy mire sor kerül a legközelebbi tanácsülésre, a pártcsoport tagjai is tudják, hogy milyen feladatok várnak rájuk. Ennyit lehetne elmondani egy rövid hírben a gyöngyösi járás pártcsoportjának megalakulásáról. Csakhogy éppen Gyöngyös az a hely, ahol a pártcsoport megalakulása a szokványosnál fontosabb eseménynek számít, mert itt megbecsülendő tettekről számolhatnak be azok a párttag tanácstagok, akik már a november 16-i választások előtt is részt vettek a pártcsoport és a tanácsülések munkájában. A pártcsoport választások előtti munkájáról beszélt most Harangi István v. b.-elnök helyettes és Tóth Jenő elvtárs, a járási tanács pártszervezetének titkára. Szavai nyomán kibontakozik a közelmúlt. De vegyük csak az 1958-as esztendőt. Mint minden év, ez is nagy tervekkel, nagy elhatározásokkal indult. A járása tanács új intézkedéseket javasolt, határozatokat fogadott el. A végrehajtás sikerét azonban nem bízták csupán az apparátus munkatársainak rátermettségére, leleményességére. A tanácstagok pártcsoportjai is segítettek. 'Felosztották a területet. Egy párttagra három-négy község jutott, s ki mit vállalt, azt becsülettel végre is hajtotta. Ismertetni kellett a tanácsülés határozatait? A kommunista tanácstagok elindultak, kisgyűlése- ket szerveztek, összejöveteleken beszéltek, fogadóórákon magyaráztak a választóknak, a falvak lakóinak. A községi tanácsok vezetőivel, beosztottjaival megtárgyalták a tennivalókat, értékelték az elvégzett munkát, _ __ A 3004-ES RENDELET megjelenése után a termelőszövetkezetekbe látogattak el. Elmondták, milyen eredményesen dolgozhatnak a közös gazdaságok, ha tökéletesen ismerik a rendeletet, s így élni tudnak mindazzal az előnynyel, kedvezménnyel, amit az biztosít számukra. Az ismertetések nyomán rövidesen jelentkeztek az első eredmények. A tsz-ekban 100 kilónál több műtrágyát használtak egy-egy hold föld megmunkálásához, hízómarhákat állították be, állatokat vásároltak mindenütt. A kommunista tanácstagok fáradozása nem volt hiábavaló. Ugyanezt lehet mondani a községfejlesztési hozzájárulások emelése terén végzett munkájukról. A járás községeinek nagy része kultúrott- hont, utat, járdát akar építeni. Ehhez azonban pénzre van szükség. A 8—10 százalékos hozzájárulásokból azonban csak a legszükségesebbekre futja. Ki kell hát menni a falvakba — így okoskodtak a pártcsoporttagoé: — beszélni kell az emberekkel. Biztosan megértik: ha építeni, fejlődni akarnak, ahhoz pénzre is szükség van. Az eredmény: Gyöngyöshalász lakossága, öt esztendei időtartamra 8 százalékról 15 százalékra emelte hozzájárulását, csak hogy mielőbb megépüljön az ű.i községi művelődési otthon. Nagyrédén 20 százalékot szavaztak meg, mert utakat, járdákat akarnak építeni, s vízellátási nehézségeiket is meg szeretnék szüntetni. Abasár ugyancsak 20, gyöngy ösoroszi lakói pedig 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást. szavaztak meg a kommunista tanácstagok meghallgatása után. A kommunista járási tanácstagok szavának tehát van súlya a gyöngyösi járásban: ezt bizonyítja az is, hogy ahol a nyári munkákkal kapcsolatos tennivalók intézkedési terveinek összeállításában segítettek az állandó bizottságoknak, s később ellenőrizték is a tervek betartását, munkálkodtak azok sikeres végrehajtásán, nem volt fennakadás, az aratás, cséplés, behordás nagy forgatagában. DE AZ EDDIGI tettek köteleznek is. A most megválasztott járási tanács pártcsoport tagjai olyan örökségei kaptak elődeiktől, ami miatt nem kell szégyenkezniök. Sőt még jobb munkát kell végezniük, hogy választóik lássák, nem hiába adták szavazatukat kommunista jelöltre. Törődik ügyes-bajos dolgaikkal, boldogulásaikkal nemcsak mint tanácstag, hanem mint a szocializmus építésének előharcosa is. Ha ilyen szellemben állítja össze a most megalakult pártcsoport elkövetkezendő tennivalóinak tervét, biztosan elismerésre, őszinte megbecsülésre számíthat minden választónál. WE1DINGER LÁSZLÓ nek majd a Bourbon-palota padsoraiban, sőt még folyosót is húznak közéjük. A kormánytöbbség pártjainak elhelyezkedési rendjét később újra tárgyalják, s ha nem jön létre megállapodás, sorshúzással állapítják meg az °gyes csoportok helyét. ÍJjablí amerikai mesterséges holdat léitek ki WASHINGTON (Reuter — AP): A Fehér Ház közlése szerint csütörtökön éjszaka a capecanaveral i támaszpontról kilőttek egy új mesterséges holdat.. A mesterséges bo'd pályájának magassága földközelben 186, a földtávolban 1000 kilométer. A hadügyminisztérium közölte, hogy a mesterséges hold százpercenként kerülj meg a földet, súlya megközelíti a négy tonnát. Az amerik« mesterséges hold valószínűleg mindössze hótsz napig kering majd pályáján, (MTlJi
