Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-14 / 277. szám

1958. december 14., vasárnap X £ P ü J 5 á G 8 A napokban befejeződik a termelőszövetkezetek zárszá­madása. Már az eddig ismert eredmények is arról tanús­kodnak, hogy a szövetkezetek­ben jól használták ki ezt az esztendőt is. Jelentősen meg­növekedett a közős alaa, is­mét több szövetkezét lett mil­liomos közös vagyon tulajdo­nosa, és sokkal nagyobb össze­geket tartalékoltak a jövő évi gazdasági kiadásokra is. Noha az időjárás elég mostoha volt az elmúlt gazdasági évben, a munkaegység értéke átlagosan nem csökkent, sőt egyes ne- lyeken túl is szárnyalták az elmúlt, évi eredményeket. Megmutatják a zárszámadás számúi azt is, hogy megerő­södtek a szövetkezetek nem­csak gazdasági, hanem szer­vezeti téren is. Jobban összo- kovácsolódott a tagság, a szö­vetkezeti emberek egyre in­kább megtanultak a közösség érdekeit figyelembe véve ter­vezni, dolgozni. Egyszóval is­mét egy lépást tettünk előbb­re, hogy a szövetkezeti gazda­ságok vonzó, nagyüzemi gaz­daságokká váljanak. A zárszámadás számai, — hozáértő embernek, a szövet­kezeti élet sok mozzanatáról beszélnek. Többek között ar­ról is, mit jelentett a szövet­kezetben az eredmények el­érésében a szakmai vezetés megerősítése. Az elmúlt két esztendőben döntő fordulat történt ebben, a szövetkezetek többségében belátták, hogy a több száz holdas nagyüzemi gazdaság irányításához, már nem elegendő a 10—15 holdas gazdaságokban szerzett tapasz­talat, s a mind tökéle íessebbé Váló agrotechnika alkalmazá­sa is szakembert kíván Meg­növekedett azoknak a szövet­kezeteknek a száma, ahol ag- ronómust alkalmaztak, s nem kevés az olyan sem, ahol a jól dolgozó agronómust, aki­nek nagy része volt a szövet­kezet talpraállításában, gaz­dasági megerősítésében — el­nökké választották. E szövet­kezetek példája bizonyítja, hogy jó úton járnak A szak­vezetés biztosítása növelte a szövetkezet eredményeit. A mezőszemerei Üj Világ Ter­melőszövetkezetben az elmúlt gazdasági évben igen figye­lemre méltó eredményeket ér­tek el például az öntözéses ta- kannánytermesztésbein. Majd­nem kétszer annyi szénát ka­száltak például az öntözött te­rületen. Mázsákban, forintok­ban bizonyosodott be ebben a I. Bukarest KÉTHÓNAPOS romániai tartózkodásom közben két he­tet töltöttem Bukarestben. Ép­pen eleget ahhoz, hogy meg­ismerkedjem a várossal, s ugyanakkor mégsem túl sókat ahhoz, hogy elhomályosodja­nak az első, friss benyomások Egy átlag-várost hamarabb meg lehet ismerni, helyeseb­ben ki lehet ismerni, Buka­rest viszont semmiesetre sem átlagváros. Már az első pillanatban fel­tűnik ennek a városnak kü­lönlegessége. Olyan Bukarest, mintha valami démon össze­keverte volna a város házait, belvárost a külvárossal, az ódon épületeket az ultramo­demekkel, nem törődve azzal sem, hogy az összekevert há­zak között hogyan marad hely utcának. Tökéletesen modern óriásházak (kis jóakarattal felhőkarcolóknak is becézhet­jük a 10—12 emeletes háza­kat) szeszélyesen váltakoznak a régimódi földszintes, vagy egy­emeletes házakkal, bizánci stílusú aprócska templomok­kal, valamint neoklasszikus, reneszánsz stb. stílusban épült impozáns középületekkel. Egyenes házsorok ritkaság­számba mennek. Mintha min­den házat úgy építettek vol­na, hogy közben nem vették figyelembe, hogy más épület is van a világon. Egyik leg­főbb utcája például, a Calea Victoriei egyes helyeken emi­att annyira összeszűkül, hogy csak egyirányú közlekedés le­hetséges rajta, ugyanakkor viszont más helyen térszerű-- vé szélesedik. ÜJ VAROS a szovjet­unió TÉRKÉPÉN Belorusszia nyugati részén új város építését kezdték meg. Az építők Elektrográdnak ne­vezték el, ami magyarul any- nyit jelent, mint az elektro­mosság Városa. Itt laknak majd a berezovi hőerőmű dol­gozói. A hőerőművet a várós közvetlen közelében építik fel. GAZZAL hajtjAk a SZOVJET MOZDONYOKAT A Szovjetunióban kutatások folynak gáznemű üzemanyag­gal hajtott Diesel-mozdonyok­kal. / Az eddigi számítások szerint a leggazdaságosabb és legol­csóbb üzemanyag az úgyneve­zett csökkentett bután-propán és természetes metán. A gáznemű üzemanyagra való áttérés lehetővé tenné, hogy évente mintegy 3 millió tonna Diesel-olajat takarítsa­nak meg. KUTATÓ FÜLEK A TENGER ALATT Leningrádi tudósok mély­tengeri kutatófülkét szerkesz­tettek. A fülke levegőjének tisztításáról és felfrissítéséről külön berendezés gondosko­dik. Falára különféle erőssé­gű fényszórókat szereltek, amelyeket a kutató megfelelő irányba forgathat. A fülkét egy hajó fedélzetéről bocsátják le. A fülkében levő tudós ká­belen tart kapcsolatot a hajó­val. Veszély esetén a fülke saját biztosító berendezése „felszínre lövi” az egész be­rendezést. „Modernu nyelvújítók Olvasom, hogy a Tudományos Aka­démia most készíti elő a magyar nyelv mintegy egymillió szavának gyűjte­ményét. Hatalmas teremben, plafonig érő kartonhalmazok gyűjtik a szinonimá­kat, felölelve Arany, Petőfi, Ady és József Attila ízes, édes, kincsekben gazdag anyanyelvét. Azért én attól sem félek, hogy az Aka­démia jóakarata és gondos tudásai meg­feledkeznek az utcák egyszerű, de annál találékonyabb nyelv­művelőinek ered­ményeiről, akik egyébként nem csu­pán ' a zsargonnak becézett „tájnyelv'’ alkotóiként tisztel- hetők, de egyszer­smind megdöntötték a fejlődéstan végső szóként kimondott eredményét is, neve­zetesen, hogy az élő­lények végső láncsze­me az ember. Mi az, hogy ember? Én e fogasnak tűnő meg­határozás tekinteté­ben körkérdést intéz­tem néhány, magát erősen és hitelesen jampecnek álcázó tu­dor körében, akik így határozták meg az ember fogalmát: — Ember tulajdon­képpen nincs is. Kezdetben volt az alak, úgy 25 évvel ezelőtt, de hamar ki­ment a divatból, mert túl enyhe és naiv volt, mint kife­jezés. Ekkor jött a pasas, aki úgy kelet­kezett, hogy a török pasa szóhoz hozzá­tettek egy s-betűt, s így kaptunk egy szá­nalmas, gyűrött és agyonhajszolt ipsét, aki állandóan a me­ló után loholt. Eze­ket a hapsikat azok a pókok dolgoztatták agyon, akik azóta ja­varészt disszidáltak spinék, pulykák és bőrök társaságában. Az itthon maradt mandrók aztán ren­det teremtettek. Az­óta az utcán nem lát­ni rosszul öltözött manuszokat és a macskák is elegán­san szaladgálnak... Kedves Akadémia! Ha netán e szinoni­mák híján nem ér­nők el az egymillió címszavat, kérjük, mondjon le a gyűjtő- brigád jogos nemzeti önérzetéről és — vi­gye ördög, legyen in­kább 999 990 szavunk, de seprüzzék ki eze­ket nyelvünk hivata­los szótárából úgy, ahogyan mi is kisep- rőzzük magunk közül azokat, akik nem látják meg a manu- szoktól az embert... (pa) Megalakul! a megyei tanács (Képesriport folytatása az 1. oldalról.) A végrehajtó bizottság megválasztotta a v. b.-elnököt, a titkárt és az elnökhelyetteseket. A végrehajtó bizottság el­nökéül ismét Lendvai Vilmos elv társat választották meg. A választás után Lendvai elvtárs rövid beszédben köszönte meg a választók bizalmát, majd a tanácsok eddigi munká­járól és a további feladatokról beszélt. Képek a Román Hépköztársaságbál a belvárosban is több helyen kisebb-nagyobb gyönyörűen ápolt paris a várost minden kiegyensúlyozatlansága ellené­re kedvessé, mondhatni ott­honossá teszi. Már a felszabadulás előtt történtek próbálkozások arra, hogy rendet teremtsenek az épületdzsungelben, akkor vág­tak helyet a nagy főútnak, a bulevardok részére. A felsza­badulás után kezdetben a kormány figyelmét elsősorban munkásnegyedek építésére fordította, a legutóbbi két év­ben azonban a város belterü­letének további rendezését is céljai közé iktatta. Beépülnek a „foghíjas” telkek, lebonta­nak egy csomó „útonálló“’ ré­gi házat, s helyette igen szép hatalmas lakóépületek emel­kednek. A tökéletes modern­ség nem gátolja a tervezőket abban, hogy szemnek tetsző házakat alkossanak. JOGGAL BÜSZKÉK a ro­mánok ezekre az épületekre, de nemcsak azok szépsége mi­att, hanem elsősorban amiatt a tempó miatt, ahogyan ké­szülnek. Persze nemcsak bu­karesti jelenség, a vidéki vá­rosokban is bárkivel beszél­tem, felcsillanó szemmel, lel­kesedéssel emlegették az épít­kezéseknek, bizony a mi sza­munkra elég szokatlan lendü­letét. A háztömkeleg között még Az új építkezések nyomán napról-napra szépül, átalakul Bukarest, s mindenki reális­nak érzi a párt és a kormány tervét a lakásprobléma közel­jövőben való teljes megoldá­sára. Ma még rosszabb a la­káshelyzet ott, mint a mi vá­rosainkban, Bukarest tizenöt év alatt majdnem kétszeresé­re nőtt, s lakói számát tekint­ve már nem sokkal marad Budapest mögött. Ennek elle­nére a lakosság hisz vezetői­nek, hiszen lebilincselő az, amit lát. önkéntes társadal­mi brigádok is segítik az épí­tési programnak még a ter­vezett előtt történő megvaló­sítását. A fejlődő, átalakuló Buka­restben nem könnyű a tájé­kozódás. Azt mondják a bu­karestiek is, hogy ők sem igen tudják kiismerni magu­kat, magamfajta külföldinek pedig legjobb minden utca­sarkon kérdezősködni, mert így sincs kizárva ugyan az, hogy eltévedünk, de a való­színűséget csökkentjük. Város­térképet, valószínűleg túlzás­ba vitt óvatosságból, legfel­jebb olyat lehet venni (protekcióval), amelyik csak a legfőbb utcákat tartal­mazza. Az utcanévtáblák is gvakran hiányoznak a sarkok­ról, a házakon pedig csak egv szám van, onnan sem lehet megtudni, milyen utcába ju­tottunk.. Városjárás közben nem könnyű igénybe venni segít­ségül a közlekedési eszközöket; sem. Egyrészt a város hatalmas; kiterjedéséhez képest aránylag kevés villamos- és autóbusz- vonalat találunk, másrészit: ezek útvonalát is nehéz meg­ismerni. Átszálló jegy nincs, de átszállóhely is alig van, a villamosok többsége egyet­len helyen, a Március 28 téren kereszteződik. Nincsen munkás hetijegy, vagy bérlet sem. Minden felszálló, kivétel nélkül jegyet vált a felszál­lási ajtó mellett ülő kalauz­tól. Potyautast, bár eleget utazgattam a városban, soha­sem találtam. Az öntudatra nevelést a potyázok példás, megbüntetése jelentősen segí­tette. A budapesti viszonyok­hoz szokott számára érdekes, hogy a trolibusz olcsóbb, mint a villamos, de még érdeke­sebb, hogy a villamos első ko­csijában öt bánival drágább az utazás, mint a hátsó kocsi­ban. Ez az 5 báni a legkisebb forgalomban levő pénzt igazán kis összeg, mégis az utasok bi­zonyos rétegződését hozza lét­re a villamos két kocsija kö­zött. Az autóbuszok között sok régi masina is fut, de egyre több a román sztálinvárosi (brassói) autóbuszgyár, a Tu­dor Vladimirescu gyár termé­ke is. S MINDEN vonalon ez a helyzet. Megtaláljuk Bukarest­ben a múlt terhes örökségét, de mindenhol ott vannak a mának biztató ígéretei, a szo­cializmust építő új társadalom nagyszerű alkotásai. (Folytatjuk) Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán a TIT tagja. A megyei ta­nács alakuló ülésén részt vett Szakasits Árpád elvtárs, az Elnöki Ta­nács tagja, a Magyar Űjság- ságírók Sztb vétségének el­nöke is. Sza­kasits elvtárs Heves megye országgyűlési képviselőinek nevében szó­lott a megyei tanács tagjai­hoz. A megyénk országgyűlési képviselőinek többsége is részt vett a tanácsülésen. Képünkön’Szomszéd László elvtárs ás Ábrányi István elvtárs országgyűlési képviselők. szövetkezetben, hogy érdemes új módszerekkel dolgozni, ér­demes a szaktanácsokat meg­szívlelni. S ha voltak is kez­detben hitetlenkedók, ellenke­zők, végül az eredmények úgy győzték meg a szaktudás fon­tosságáról a tagokat, hogy meg is választották agronó- musukat szövetkezeti elnökké. Sorolhatnánk más termelő- szövetkezetek példáját is. A viszineki Béke Termelőszövet­kezet ma már bátran veheti fel a versenyt az állattenyész­téséről híres község minden dolgozó parasztjával, állatte­nyésztésben nemcsak elérték az ottani színvonalat, hanem túl is szárnyalták azt, meg­mutatva. hogy/ nagyüzemi kö­rülmények között még annál is jobb eredményeket lehet elérni, amilyenekkel méltán dicsekedhetett addig a község. Ez az eredmény az itt levő agronómust is dicséri. Említ­hetjük az atkári Petőfi Ter­melőszövetkezetet is, ahol a szakember elnöknek, — Friss Lászlónak — igen nagy érde­mei vannak abban, hogy . a szövetkezetüket a legjobbak között emlegetik. Nélkülözhetetlen a szakve­zetés a szövetkezetekben ak­kor is, ha figyelembe vesszük, hogy megyénk adottságainak megfelelően akkor lesznek igazán vonzóvá a szövetkeze­tek, ha beiterjesebbé tesszük gazdaságukat. Szakemberek feladata, hogy felkutassák a lehetőségeket a különböző ipa­ri növények, a zöldségterme­lésre, kertészkedésre, vagy ép­pen gyümölcs-, szőlőtermelés­re. S ezt a feladatot azok a szakemberek tudják elsősor­ban megoldani, akik ott élnek a szövetkezetben, ismerik az emberek életét, gondjait, s ismerik azt is, hogy milyen növények termesztésére van biztosítva elegendő munkaerő. A szakemberek munkájá­nak fontossága mellett beszél­ni kell arról is, mennyire fon­tos, hogy segítségükkel meg­növekedjék a tagság szaktudá­sa is. Sajnos, kevés azoknak a termelőszövetkezeteknek száma, ahol az agronómus ve­zetésével ezüstkalászos tanfo­lyamokat szerveztek, s nem kielégítő a tsz-tagok részvéte­le a. községi tanfolyamokon sem. Pedig a megnövekedett feladatokat csak ügy tudják majd ellátni, csak akkor lehet igazán beszelni a szövetkezeti gazdálkodás beiterjesebbé té­teléről, ha ahhoz meglesznek a hozzáértő emberek is. Tanulni, tanulni, ez jelsza­va kell, hogy legyen a szö­vetkezetek vezetőinek éppúgy, mint az egyszerű tagoknak. Ez is egyik alapfeltétele a szövetkezeti gazdaságok fej­lesztésének. S még jobban meg Kell becsülni a szövetke­zetben dolgozó szakembereket, a föld mérnökeit, akik az ag­rotechnika új módszereinek alkalmazásával járulnák hoz­zá a szövetkezeti gazdaságok megszilárdításához. Jobb megbecsülést a mezőgazdaság szakembereinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom