Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-06 / 270. szám

MgP©JSACr 1958. december 6.» ezoBShat X. A -MAGYAR színészet nem dicsekedhetik hosszá múlttal. A színi- törekvések még Mária Terézia korában is az iskoláz falai mögött húzódtak meg. A szerzetes iskolák előadásaira k latin- nyelvét nehezen váltja fel a magyar. Világi jellegű magyar színtársulat, szervezé­séről már csak a közönséghi­ány miatt sem lehetett szó az 1790-es évekig. Pozsonynak már a XVIII. század közepén meg ydlt 3 maga német színé­szete. A dúsgazdag magyar hercegek és grófok nemcsak a bécsi -színházak felvirágozta­tására költöttek hatalmas ösz- szegeket. de annak érdekében .is megtettek mindent, hogy győzelemre segítsék a magyar- országi nemet színészetet. Pes­ten 1771-ben kaptak először állandó színházat a Pozsony felől ide kocsizó és gyalogló vándorszínészek. A Duna-par- ton alakították át számukra színházzá a pesti várfal egyik bástyatomyát. Ebben a Ron­dellának nevezett 500 szemé­lyes színházban helyet kapott a Mária Terézia-korabeli Pest egész érdeklődő közönsége. Budán, a későbbi Várkert-ki- oszk helyén építettek egy fá­ból készült színkört, XX. Jó­zsef pedig a várbeli karmelita szerzetesek templomát és ko­lostorát alakította át színház­zá. Mindhárom színház 1790- ben a német művelődés szol­gálatában állott. II. József germanizáló poli­tikájának egyik leghatásosabb eszköze Magyarországon ép­pen a német színészet volt. A szórakoztatás ürügye alatt a német szó otthonos lett a ma- •gyar fülekben, és a német ér­zések fojtogatták a magyar rft -r iirp Tz­MIHELYT a XVIII század­vég magyarja ráébredt annak tudatára, hogy minden nem­zetnek leghathatósabb ereje és legfőbb kincse nemzeti nyelve, felismerte, a nyelv terjesztésé­ben és fejlesztésében a játék­szín föntos szerepét is. Az 1780-as óévektől kezdve egyre jobban fokozódott a vágy a magyar nemzeti színészet meg­teremtése után. Az eszme nép­szerűsítőinek azonban egy­aránt meg kellett küzdeniök a szigorúan vallásos álláspont­tal, s a társadalmi felfogás ellenérzésével. A konzervatív felfogás a színházban a fes- lettség iskoláját látta, míg a régi erkölcsök védői azt vitat­ták. hogy a színészet a ledér élet melegágya, s a magyar ember nem született komédi­ásnak. a haladás barátai az­zal érveltek, hogy a magvar színpad hasznára lesz a ma­gyar nyelv erősödésének és a nemzeti művelődés terjeszté­sének. A nemzeti játékszín eszméjének egyik zászlóvivői Kazinczy Ferenc, már lelkesen amellett izgat, hogy az 1790 évi országgyűlés idejére ma­Már hosszú napok óta jó voltam. Csendesen és rendesen viselkedtem, anyám egyetlen szavára úgy ugrottam, mintha dróton rángattak volna, hasz­náltam a zsebkendőmet, meg­ettem rendesen az ebédet és nem voltam kíváncsi arra,sem, hogy vajh mitől ketyeg az óra. Jóságom nem belső ter­mészetemből fakadt, külső, hogy úgymondjam, objektív okai voltak: közeledett a Mi­kulás, akiről meglehetősen széles tájékoztatást nyújtottak számomra szüleim. A tájékoz­tatás keretében tudomásomra jutott, hogy a Mikulás put­tonnyal jár és virgáccsal, sőt lánca is van. A puttony tele van minden jóval, mogyoró­val, szaloncukorral, csokoládé­csizmával, de abból csak a jó gyerekek kapnak, a rosszak számára ott a virgács, a na­gyon rosszak számára pedig a lánc amellyel megkötözik és a puttony, amelyben elviszik. Nem lehettem több ötéves­nél, de már nagyon is határo­zott különbséget tudtam tenni a mogyoró és a virgács, külö­nösen pedig a csokoládé-csiz­ma és a lánc, meg a puttony között. Ilyen körülmények kö­zött érthető ..anyám sóhaja, aki így fogadta munkából haza­térő apámat: „ó, bárcsak min­den héten lenne Mikulás. •« gyár szántársulatot szervezze­nek Pest városában. Bár a magyar országgyűlés sem anyagi, sem erkölcsi támoga­tást nem ad ehhez a kezde­ményezéshez, a magyar színé­szét még’s életre pattan a si­vár földből. Nem magyar mág­nások vetik meg az első ma­gyar színház alapját, még ke­vésbé a germanizálő udvar, ha­nem a lelkes és pénztelen fia­talemberek, akiknek mégis volt valamijük, ami a pénzt is pótolni tudta: volt hitük és akaratuk. És volt egy olyan lelkes irányítójuk, mint Ke­lemen László. A MAKÓI kántortanító 27 éves fia vasakarattal lát neki a társulat megszervezésének. Hogy minden erejével a jogai­ból kiszorított, s elsorvasztott magyar nyelv pallérozásán,' a nép műveltségének emelésén, a polgárosodás előremozdítá- sán munkálkodhassék, ott­hagyja állását, feláldozza biz­tos jövőjét, ifjúkori szerelmét ügyvédeskedéssel szerzett va­gyonkáját. Diákokból, jurátu­sokból és más tanult fiatalok­ból verbuvált színésztársai ettől kezdve az ország java elméivel eszmei közösségben küzdenek együtt a Habsburg- erőszak elnémetesítő törekvé­seivel szemben. Díszletük, ruhatáruk, kellé­kük nem volt,’ mint ahogy színnaddal, s nézőtérrel sem rendelkeztek. Valóban nem volt más vagyonuk, mint az erkölcsi tőke; az a lelkesedés, amit Kelemen László öntött a szívükbe. Vállalt hivatásukban tökéletesen úri dilettánsok voltak, de' tagadhatatlan súlyt adott vállalkozásuknak az a fanatizmus, amellyel a, magyar nyelv ügyét szolgálták» Az előttük tornyosodé aka­dályok pedig nem jelentékte­lenek... amikor a pozsonyi or­szággyűlés jegyzője a Tekin­tetes Karok és Rendek előtt felolvassa bizonyos „Kelemen László folyamodását, amely­ben magyar színész-társaság felállítását kéri” — az ósdi ne­mes urak durván lehurrogják a kérelmezőt. „A magyar soha­sem cs;nál bolondot magából! — tiltakoznak ékes latin nyel­ven. — Nem válnék méltósá­gára, hogy magát bohóc mód­iára viselie...” KELEMEN Lászlónak ható­ságtól hatósághoz kell futkos­nia, hoey a magyar színészek­nek a német színés-ekkel egyenlő jogot vívjon ki. Buda és Pest német tanácsa ellensé­ges szemmel néz rá, a két vá­rosi kőszínház német bérlő kezében van, s a német szín­házak árendása, Unwertf) Emánuel gróf ismételten visz- smutasítja azt a kérésüket, hogy legalább azokon a napo­kon kapjanak helyet, amikor a német színészek nem játsza­nak. Pest megye rendje párt­fogására végül mégis siker ko­ronázza Kelemen fáradozásait: 1790. október 25-én a várszín­háznak imbolygó láneú mécse­sekkel gyéren megvilágított színpadán felhangzott a ma­gyar teátristák s’ava! (Folytatjuk,) OKI EGRI VÖRÖS CSILLAG 8—8-ig, csak délután 4 órától: Micsoda éjszaka 6—8-ig, este 6 és 8 órától; Csendes Don (III. rész) Matiné 7-én: Császár parancsára EGRI BRÓDY 6—8-ig, este y, 6 és 8 órától: Micsoda éjszaka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 6—8-ig: Hétköznapi tragédiáit Matiné 7-én: Különös ismerte tő jel GYÖNGYÖSI PUSKIN 6—8-ig: Azon az éjszakán Matiné 7-én: Merénylet a kikötőben HATVANI VÖRÖS CSILLAG 6—7-ig: Feleségem a sztár 8-á.n: Ismerték egymást Matiné 7-én: Örs a hegyekben HATVANI KOSSUTH 6—7-én: Átkelés Párizson 8-án: Pármai kolostor (L-n. rész) FÜZESABONY 6—8-ig: Fekete szem éjszakája Matiné 7-én: Hegyi tó titka PÉTERVASARA 6—7-én: Fehér éjszakák HEVES 6—8-ig: Fejedelem bajnoka Matiné 7-én: Titokzatos lelet EGRI BÉKE &—8-ig: Feleségem a sztár műsora. Egerben este fél 8 órakor: BASTYASÉTANY 77 (Bérletszünet) Nines rá szükség . 195ü„ december 6, szombat: 1888. Meghalt Hens2lmann Imre régész és műtörténész. A Finn Köztársaság függetlensé­ge kikiáltásának évfordulója. 1778. Született J. Louis Gay-— Lussae fizikus és kémikus. ^ Névnap O Ne feledjük, vasárnap: AMBRUS 'tilgst — PÉTERVASARI járás­ban a járási tanács művelő­dési csoportja a tél folya­mán 22 tanfolyamot indít több száz előadással. — JANUÁR 1-től körzeti or­vosi rendelő lesz Felnémeten. Az orvosi rendelő átszervezése folyamán jelentősen bővül a rendelő felszerelése és beren­dezése. — A PÉTERVASARI Já­rási Kultúrház fotoszakköré- nek tagjai nagy szorgalom­mal készülnek a tavasszal megrendezendő fotókiállítás­ra. amelyen a pétervásári já­rás fejlődését mutatják be. — A GYÖNGYÖSI járási ta­nács mezőgazdasági osztálya egy fényképes tablót készít a közeljövőben, amely a járás tez-éínek fejlődését és mai éle­tét tükrözi. • — A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyár szak- szervezeti bizottsága kará­csonyi segélyt ad azoknak a munkásoknak, akik hosszabb idő óta betegá’lományban vannak. Az üzemi bizottság most dolgozik a névsor ösz- szeállításán. — RÉGI ÓHAJUK teljesüli nemrégen az andomaktályal­aknak: orvost kapott a falu. Eddig a makiári körzethez tartozott a község és nem volt mindennap orvosi szolgáltatás. — A GYÖNGYÖSI II. sz. általános iskola úttörő csapata szerdán este nyitotta meg ka­rácsonyi vásárát. Sok játékot, babát, értékes kézimunkát, iparművész munkákat, játék­állatokat készítettek a szülők és pajtások. A vásár bevételét a most készülő úttörőotthon javára fordítják. — ÖRVENDETESEN csök­ken a balesetek száma az utóbbi hónapokban az eger- csehi szénbányában. Az év elején még százezer műszak­ra 85—87 baleset jutott s ez a III. negyedév végére 33-ra csökkent. Az egri Gárdonyi Géza Színháznak kétségtelenül jól befutott kasßzadarabja a Bás­tyasétány 77. Egerben szere­tik az operettet, ‘ ezt mutatja az a tény, hogy estéről esté­re megtelik a színház néző tere, s alig van olyan dal- és táncbetét, amit a közönség meg ne ismételteim. Érthető ez, hiszen Eisemann Mihály dalai sohasem voltak népsze­rűtlenek, 8 a színház művé­szei is — amennyiben egy kedves operettben lehet — igazán hitettek, magukért... A színház nagy látogatott­sága, a sűrűn felcsattanó taps ■*- a siker mutatója. Az operett azonban — min­den könnyedsége ellenére (vagy talán éppen azért?) — kényes műfaj. Ezer és ezer lehetősége van a színésznek — különösen a „csat tanó- sabb” szerepekben játszó szí­nésznek — arra, hogy úgy­mond „tűljátssza” magát sze­repében, s ezáltal cirkuszi produkcióvá változtasson egy-egy jelenetet. „Ripizés” — így becézik ezt a túljátszást a színházi és színház körüli berkekben. A Bástyasétány rendezésé­nek egyik vitathatatlan ér­deme, hogy sikerült lefogni ezeket a lehetőségeket. Az operett előadása így valóban kedves és üde, szórakoztató és kulturált volt — egészen az utolsó előadásokig. A Bástyasétány .77 sikere azonban — éppen ezeket az utolsó előadásokat látva — kezd veszíteni való értéké­ből. Az operett egyes jele­netei — például Elvira és John kettősei, a „bikavjador” szám, az „őrségváltás” az Ámor-szoborral — már-már nem az operettel szemben is igényesebb, hanem mindin­kább az alacsonyabb igényű közönség számára játszódnak. Nincs erre szükség. Nincs szükség arra, hogy a város, a megye közismert és igazán kedvelt színészei — önma­gukkal megalkudva — kiszol­gálják az olyan alacsonyabb színvonalú igényeket, ame­lyeknek hordozói végered­ményben csak akkor tapsol­nának és nevetnének még igazán, ha a színész paprika ­jancsi módjára ugrabugrálna a színpadon ... Nincs szüksége a mi színé­szeinknek talmi sikerekre. Művészi teljesítményeiket ne az alacsony igények értékel­jék nagyra — nagyon olcsó ez a nagyság. ( — r.) i s/arvasagancs raktározza a stronciumot „Az Egyesült Államokban szarvasagancsok kerestetnek”. Ilyen értelmű közleményt adott ki az Űj-Mexö ''.ban levő Los Alamos-i tudományos ku­tató laboratórium. Ebben fel­kérte a szarvasagancsok tu­lajdonosait, hogy ne csak az agancsokat küldjék be, hanem csatolt levélben közöljék a szarvas életkorát és az állat elejtésének helyét is. Ernest C. Anderson doktor meggyőződése szerint a szarvasagancsok szinte bámu­latosan raktározzák az ártal­mas radioaktív sugarakat. A csontokhoz hasonlóan, ezeknek az állatoknak az agancsa is elsősorban kalciumból áll, a radioaktív stroncium pedig ve­gyi szempontból ugyanúgy vi­selkedik, mint a kalcium. A szarvasagancs teljesen magá- baszívja a stronciumot. Te­kintve, hogy az agancsok min­den évben új ágat hajtanak, utólag pontosan ki lehet szá­mítani, hogy évek folyamán milyen mennyiségben vegyült stroncium az agancs kalcium­alapanyagába. A brit tudósok kivételes gonddal tanulmányozzák a Skóciában élő szarvasok agan­csait, mert Skóciában viszony­lag elég nagy a levegő radio­aktív szennyeződése. így pél­dául a glasgowi tudományos és technológiai intézet bút ve­gyésze 1957-ben megvizsgálta az Islay-szigeten élő szarvasok agancsainak összetételét. A két vegyész megállapította, hogy az agancsok egv gramm kalciumként 126 micromic- rocurie radioaktív stronciumot tartalmaztak. Ugyanitt 1952- ben — tehát a hidrogénbomba­robbantás előtt — talált szarvasagancsok mindössze 11,2 micromicrocurie stronciu­mot tartalmaztak. A.yft A'p MJNoWtitjma'oAli f * * * r ■ I I 11 ■. « « M . , qjy cÁz hí JHikt Te, olyan jó ’ most ez a gye­rek .. Ez a gyerek, mármint én, mély megelégedéssel konsta­táltam anyám megjegyzését és meg voltam győződve róla, hogy nemcsak apám, de a Mi­kulás is hallotta, hogy ötesz­tendős testem minden porciká- ját elöntötte az az önzetlen jóság, amelyet 'csakis a már említett csemegékkel lehet kellőképpen honorálni. Ilyen körülmények között érkezett el a Mikulás-este, amikor is jóságom olyan ma­gasra csapott, hogy anyám is, apám is, aki az imént érkezett haza, aggódva kérdezték, nincs-e valami bajom, mert ez a csendes, rendes szerény­ség már olyan, hogy nem is lehet igaz. Halkan és óvatosan suttog­tam, hogy nincs semmi bajom, csak jó vagyok és mikor jön már a Mikulás, és úgy-e, a Mikulás is tudja, hogy jó va­gyok és megkapom a csizmát is, mogyorót is, meg mindent, amit csak kértem és álmod­tam a nehezen eltelt utóbbi napok alatt Ültünk hát to­vább, apám olvasott, időnként az őrára nézett, anyám felállt és a szekrényben matatott, én meg az ajtót füleltem: jön-e már? — Már nyolc óra... a fene egye meg, hol van ez a... — mormogta apám. — Csitt .. ne, hallgass, majd jön — vágta el apám szavát ijedten anyám és a szobára újból rátelepedett az izgalom csendje és én úgy éreztem, hogy a szívem már nem is a torkomban, de a nyelvem alatt dobog. És ekkor, ebben a pil­lanatban, egész határozottan hallottam, hogy lánc csörrent meg az ajtó előtt. Ijedten ug­rottam fel a székről és a kö­vetkező pillanatban már anyámba csimpaszkodva, bá­multam az ajtón belépő hatal­mas, pirosbuhdás, fehérszakál- lú Mikulást, akinek a kezében virgács és lánc, a hátán put­tony hitelesítette, hogy 6 dz. akit vártam, ő az. aki miatt jó voltam, immár hosszú na- vok óta. A Mikulás közelebb lépett és furcsa szagot árasz­tott, ilyesmit érezhettem én a kocsmák környékén, meg ilyen szaga szokott lenni a borostás állú vicinek. akit egyszer a kapu alatt láttam aludni. « Hát jó voltál-e, vagy sem? — harsogta a Mikulás láncait csörgetve, — Mondd, jó vol­tál-e? Mert ha nem, viszlek — és elkezdett felém suhongatni a virgáccsal. — Igenis ... Mikulás bácsi... jó voltam... Ne tessék bán­tani — szepegtem kétségbe­esve. — Nem hiszem, hogy jó vol­tál — csuklott a Mikulás és et­től a csuklástól nagyon meg­ijedtem. Apám. hallva a Mikulás csuklását és látva az én ijedt­ségemet, odalépett elém: — Jó volt a fiam. Mikulás bácsi... Adja csak ide az aján­dékot és menjen már ... Hall­ja!? ... Egy pillanatra rettenetes büszkeség futott át rajtam, hogy nekem olyan bátor apám van, aki csak így mer beszélni a Mikulással, de aztán még jobban megijedtem, mert a Mikulás bácsi felemelte a lán­cot és apámat kezdte fenye­getni. — Nem megyek ... Én ké­rem. becsületes ember vagyok .. Én megdolgozom a pén­zemért — s azzal már toltá is félre apámat és kegyetlenül rámmeresztgetve véreres sze­mét, megfogta a fülem* Vittorio de Sica és Gioachino Forzano közös film készítésé­ben egyeztek meg. A film té­mája Robespierre élete és for­radalmi tevékenysége. Forga­tását a jövő év tavaszán kez­dik meg. — Hát mert hazudtál, most viszlek... Raklak a putto­nyomba és viszlek, mert nem is voltál jó... Sírni és ordítani kezdtem az ijedtségtől és anyám kétségbe­esve vette észre, hogy ijedtsé­gem nyomai meglátszanak már a padlón is. Félretolt, odalé­pett a Mikulás elé és szó nél­kül beletúrt a puttonyába, ki­emelt onnan csizmát, mikulást, meg vagy két csomagot és tuszkolni kezdte kifelé a Mi­kulást. — Menjen már ... menjen már, hát nem látja, halálra ijesztette a gyereket... Maga boroskancsó. A Mikulás erre megtorpant, aztán dühösen megrázta a fe- ját. — Hogy én boroskancsó? Megbánja ezt még a naccsá- ga ... Azért a vacak öt pen­gőért velem így nem lehet be­szélni — harsogta legnagyobb mearökönyödésemre. — Kocsis méltóságos úrék húsz pengőt adtak, meg bort és negyed­óráig hányták dolgozni... Na. ilyen helyre se 1 övök én töb­bet — káromkodott végül is egy cifrát és bevágta maga mögött az ajtót... ... Ékkor kezdtem én elő­ször kételkedni a földöntúli hatalmakban. Gvurkó Géza A barraudovi filmgyárban Vac­lav Gajer rendezésében megkezd­ték a Vasárnapi álmok című film forgatását. A film cselekménye egy tüdőszanatóriumban játszódik és egy fiatal beteg történetét viszi a néző elé. XXX Rosselini olasz filmrendező tárgyalásokat kezdett De Castro brazíliai íróval „Az éh­ség földrajza” című könyvé­nek megfilmesítésével kapcso­latban. xxx Francia—szovjet Uooproduk- ciós film készül Húszszer mér­föld a Földön címmel. \ sze­replők többsége nem hivatásos színész, a rendező Marcel Pavliero. A kísérőzenét Sosz- takavics szerezte. XXX A koppenhágai Grand Teat- re bemutatta a Kétségbeejtő fiatalság című angol filmet. A film a liverpooli kikötőben dú­ló ifjúsági bűnözést vette tár­gyául. A filmet a Rank Film­gyár gyártotta, rendezője Michael Relnhfel. A főszere­reket Anne Heywood. Stanley Baker és David Mc. Callum játsszák. TIT hírek — „Habsburg-ellenes függet­lenségi harcaink a 16—17. szá­zadban” címmel dr. Molnár József főiskolai tanár tart elő­adást hétfőn este 6 órakor a Pedagógiai Főiskola I. em. 46. sz. termében. — „Élet és testi énség elleni bűntettek” címmel tart elő­adást dr. Kamrás István, a megyei, bírósági tanács veze­tőié hétfőn este 6 órakor, a \ Főiskola II. em. 67. számú í termébe«. ABKAROVITS ENDRE; Kelemen László és a/ első „Magyar Játszó Színi Társasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom