Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-06 / 270. szám

1 A hatvani földművesszövet­kezet első félévben elért ered­ménye alapján elnyerte a „Ki­váló Földművesszövetkeze'.’-i címet. Az eltelt közel hat hó­nap után megnéztük, hogyan dolgoztak az elmúlt időben. Urbán elvtárs, a szövetkezet igazgatóságának elnöke el­mondotta, hogy az elért ered­ményeket továbbra is tartják. A szövetkezet dolgozói úgy dolgoznak, hogy a lakosság ellátását mindenben biztosíta­ni tudják és az egyre növekvő igényeket kielégítsék. Sokat tesznek a háziasszo­nyok munkájának megkönnyí­téséért. A mezőgazdasági ter­melés elősegítése mellett egy­re több gondot fordítanak az asszonyok „második műszak­jának" megkönnyítésére. Eb­ben az évben a nehezebb ház­tartási munkák kiküszöbölé­sére mintegy 110 mosgépet, 2.p> porszívót és 3 parkettkeféiőt adtak el. Ezenkívül minden­féle tisztítószer és felszerelés megtalálható a szövetkezet szaküzleteiben. Az ellátás még jobb megjavításán dolgozik a földművesszövetkezeten belül működő nőbizottság is. A fel­adatok végrehajtásában a szö­vetkezet dolgozóin kívül be­kapcsolódnak a választott szervek is. A felügyelőbizott­ság tagjai ellenőrzéseikkel se­gítik az egységek munkáját és a földművesszövetkezeti va­gyon megvédését. A mezőgazdasági üzemág munkájáról is csak jó véle­ményt mondhatunk. Mindent megtesznek a jobb termés- eredmények elérésére. Ebben Szerdán és csütörtökön tar­tották meg Egerben a Ven­déglátóipari Vállalat és a föld­művesszövetkezeti szakácsok és cukrászok versenyét. A kiállításon mintegy 17 szakács és cukrász vett részt legjobb készítményeikkel. A lázas készülődés után hat­tagú bíráló bizottság döntötte el, hogy ki a legügyesebb ke­zű cukrász megyénkben. Ne­héz dolog volt a döntés, hiszen minden mester arra töreke­dett, hogy munkája legjavát mutassa be ezen a versenyen. Három fő szempont szerint döntötték el a helyezéseket. A készítmények ebben az évben sokkal szebb kivitelben és tet­szetősebb külsőben jelentek meg a zsüribizottság és a láto­gatók előtt, mint az elmúlt időkben. A földművesszövet­kezeti cukrászok, mint már annyi más versenyen, szép eredményeket értek el ezen a kiállításon. A kitűzött kilenc díjból ha­tot nyertek el. Eredményein­ket csak szépíti az a tény is, hogy két első díjat, két máso­dikat és két harmadik díjat is megszereztek. Különösen Pádár Pál, a hat­vani földművesszövetkezet cukrásza mutatott be szép munkát. Érdekessége az eredmények­Régj hagyománya van már vidéken az ezüstkalászos gaz­datanfolyamoknak. Az idén is sok község dolgozó parasztja ismerkedik az új agrotechni­kai módszerekkel. A gazdatan- folyamok mellett az idén új oktatási forma jelenik meg a községekben. Dolgozó paraszt­ságunk fontos szerepet tölt be a földmüvesszövetkezetek irá­nyításában. az évben a talajerő visszapót­lást elősegítő műtrágyából 4240 mázsát értékesítettek a termelők között. Nagyban megnőtt a bizalmuk a terme­lőknek. Látják, hogy a szövet­kezet közvetlenül az ő mun­kájukat segíti elő, megköuv- nyíti a termelést. Jó kapcso­lat alakult ki a termelőszövet­kezetekkel is. Gépek kölcsön­zésével segítik a nagyüzemi termelés fejlesztését. A terme­lőszövetkezetek elnökei részt vesznek a földművesszövetke­zet igazgatóságának ülésein, hogy a munkát úgy irányít­sák, ahogy azt a dolgozók ér­deke megkívánja. A kirakatversenyben elsők lettek. Hatvanban kevés olyan ízlésesen berendezett kiraka­tot lehet látni, mint a föld- művesszövetkezeti áruházban. Az idénynek megfelelő cikke­ket mindig kellően propagál­ják. Az áruk propagálása mel­lett foglalkoznak a helyi ter­melőszövetkezetek eredmé­nyeinek bemutatásával is. Jó úton halad a földművesszövet­kezet. Megérdemelték a kiváló cím elnyerését, mivel tovább­ra is a lakosság jobb áruellá­tásán dolgoznak. Reméljük, hogy kereskedelmi és mező- gazdasági jó munkájuk mel­lett a részjegybefizetésben is jobb eredményeket érnek el. Ne engedjék, hogy ez a feit elhomályosítsa munkájuk si­kerét. A földművesszövetkezeti tagságtól a jövőben is elvár-, ják a támogatást, mert a jó eredményeket csak így tudják megtartani. nek, hogy a napi készítmények versenyében Ősz József hatva­ni cukrásztanulónak is sikerült egy második helyezést elérnie. A látottak alapján elmondhat­juk, hogy a földmű vessző vet­kezetek cukrászai készítmé­nyeikkel a falvak növekvő igé­nyeinek mindenben megfelel­nek. A készítmények művészi ki­vitelben való elkészítése azt mutatja, hogy cukrászaink kel­lő szaktudással rendelkeznek. Megállapíthatjuk, hogy az ilyen versenyekből, kiállítá­sokból igen sokat tanulhatnak cukrászaink. Többen elmon­dották, hogy igen nagy problé­mát okozott nekik a kiállításra való felkészülés, hiszen jófor­mán azt sem tudták, milyen készítményekkel vegyenek részt. Ezen a kiállításon azon­ban sikerült olyan tapasztala* tokát szerezniük, amit a jövő­ben nagyban tudnak majd ér­tékesíteni. Hasznos volt a kiállítás olyan szempontból is, hogy a különböző vállalatok szakem­berei kicserélhették tapaszta­lataikat, módszereiket. Remél­jük, hogy ilyen és ehhez ha­sonló kiállításokkal a jövő év­ben még több esetben fogunk találkozni megyénk területén. SZ. Ezért hozott a SZŐ VOSZ el­nöksége, határozatot a földmű­vesszövetkezeti választott szer­vek téli oktatásának megszer- vezésére. Megyénkben a tervek szerint két csoportban történik az ok­tatás. Az első csoportban a MÉSZÖV, FJK választmányi tagok, földművesszövetkezetek igazgatósági tagjai, OFT tagok és a nőbizottságok tagjai vesz­nek részt. A második csoportba vonják be a MÉSZÖV. FJK, földművesszövetkezeti felügye­lőbizottsági tagokat, az ellen­őrző és tagbizottsági tagokat. Az oktatás 1958. december 16- tól 1959. március 4-ig tart 8— 8 alkalommal, 2—2 órás idő­tartammal. Az előadások fo­lyamán megismerkednek dol­gozó parasztjaink a földműves- szövetkezti munkával és azok módszereivel. Hű képet kap­nak a jó munkához szükséges feladatok megismeréséről és a földművesszövetkezetek sokré­tű feladatairól. Elsősorban megismerik pártunk agrárté­ziseit és a földművesszövetke­zetek feladatát a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében. Ezeken a tanfolyamokon me­gyénk földművesszövetkezetei­A víz az emberi, állati és növényi szervezetek életének elengedhetetlen feltétele. A sokoldalú felhasználása és ká­ros hatásai következtében min­denütt nagy erőfeszítéseket tesznek a vízgazdálkodás prob­lémáinak megoldására. Kuta­tó és kísérleti intézetek mun­kálkodnak hazánk sajátos vi­szonyainak legmegfelelőbb vízhasznosítási eljárások kiala­kítására. Ezen munkálatok eredményeként javulnak, tö­kéletesednek az öntözőberen­dezések. Vízgazdálkodásunk ugyan számos eredményt ért el ed­dig is, de a növekvő vízszük­séglet változatlanul nagy fela­dat elé állítják a tudományos intézeteket. Jelenleg az egyik legfejlettebb öntözési módszer a szórófejjel történő eSőszerű öntözés. Az esőszerű öntözés kultúrájának további fejlődé­se az eddig elért termésered-1 A háziasszonyok előtt ismert tény, hogy a család ellátásához szükséges baromfi megvétel? ki van téve a szabadpiaci ár ingadozásainak. A piaci vásár­lás esetében sokszor számolni kell azzal, hogy a vásárló nem a kívánt árut kapja meg, még ha jó drágán kell is megfi­zetnie érte. Ezt ismerték fel a Mátravi- déki Erőműnél dolgozó házi­asszonyok közür is többen és elhatározták, hogy közösség formájában baromfitenyésztés­sel foglalkoznak. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a nőbizottság közösen meg­kezdte az üzem területén lé­tesítendő baromfitenyésztő szakcsoport szervezését. Az el­múlt héten megtartott alakuló ülésen a MÉSZÖV és a MÉK illetékes szakemberei ismertet­ték a baromfitenyésztő szak­csoportról szóló irányelveket. A beszámoló és vita után a je­lenlevő 12 dolgozó nő egyhan­gúlag megalakította a közös csibenevelő szakcsoportot. El­határozták. hogy a tavasz fo­lyamán a lőrinci földművesszö- vetkezeten keresztül 2000 na­nek legjobb dolgozói oktat­ják, tanítják a szövetkezetek választott szerveit. Ezenkívül elbeszélgetnek az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjaival a napi problémákról. így ezek a tanfolyamok egyben állandó tanácskozási lehetőségeket is nyújtanak. Az előadásokat dia- és kds- filmek vetítésével teszik szí­nesebbé és vonzóbbá. Az elmondottak azt bizonyít­ják, hogy helyes kezdeménye­zés ez a földművesszövetkeze­tek munkájában. Ez a tanulás vissza fog hatni a szövetke­zetek munkájának állandó tö­kéletesítésére. A tanulás alap­vető feltétele a hálózati mun­ka gyakorlati megismerésének és a feladatok tisztázásának. ményeknél magasabb hozamo­kat is képes produkálni. A formái egyaránt alkalmazha­tók mind a szántóföldi, mind a kertészeti növény-kultúrá­kon. Ebben az évben megyénk­ben a mezőszemerei Üj Világ Termelőszövetkezet és a tar- nabodi zöldségtermelő szak­csoport alkalmazta nagysiker­rel. Ezzel az öntözési mód­szerrel a terméshozamok ug­rásszerűen majdnem a kétsze­resére emelkedtek. Ezen túl­menően a tagok jövedelme is nagyban megnőtt. A csőveze­ték könnyen szerelhetősége le­hetővé teszi, hogy szántóföldi növényeknél is alkalmazzuk.- Az öntözőbe­rendezések be­állítása tehát gazdaságos. Szükséges azon­ban a berende­zések megfele­lő kiválasztása, amely lehetővé teszi azok leg­kisebb üzeme­lési költségek­kel való műkö­dését. A keze­lésük rendkí­vül egyszerű, a csövek szivár- gásmentesen összekapcsol­hatók. A me­gyénkben elért eredmények azt bizonyítják, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, szakcsoportokban, ahol zöld­ségtermeléssel foglalkoznak, érdemes ezt az öntözési mód­szert alkalmazni. poesibét vásárolnak. Ezen ál­lomány gondozását és nevelé­sét a tagok közösen, felváltva végzik. A baromfitenyésztésre alkalmas épületek megépítésé­hez az üzem nagy segítséget ad. Az állomány felét a lőrinci földművesszövetkezetnél le­szerződik és amikor a csirkék elérik az 1 kilogrammos súlyt, közös értékesítési szerződés alapján a földművesszövetke­zeten keresztül eladják. A csir- ke'állomány másik részét pedig a tagok saját szükségletükre hasznosítják. A közösen értékesített álla­tok után kapott jövedelem 10 százalékát közös alapjuk léte­sítésére fordítják, amellyel a további működésüket segítik elő. Ezenkívül elhatározták, hogy 50 forintot fizetnek be tagonként közös alapjuk növe­lésére. Ezzel a kezdeményezé­sükkel meg tudják oldani a családok szükségletének kielé­gítését. de ezen túlmenően az ipar felé is értékesítenek, amellyel jelentős többletbe­vételhez jutnak. V. L. Földmíívesszövetkezetek az egri cukrász-kiállításon Téli oktatás a fölámávesszövetkezetekhon Baromfitenyésztő szakcsoport alakult Lőrinciben Permetező öntözés vízágyúval Belterjes gazdálkodásunk problémái Az orvosi tudomány megál­lapította, hogy az emberi szer­vezetre a kenyér, tészta és ál­lati zsírokból álló egyoldalú táplálkozás káros. Az egészség megőrzésében az előbbiekkel szemben igen nagy szerepet játszanak a különböző állati és növényi vitaminok és egyéb, a szervezet életrendjét szabályo­zó védőtáplálékok, mint a tej, tojás, soványhús, zöldfőzelék és friss gyümölcs. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a világpiacon ezek felé fordult az érdeklődés, ezekben mutatkozik a nagyobb kereslet. Minthogy pedig a termelő nemcsak azért termel, hogy megegye, hanem, hogy megfe­lelően értékesítsen, a mezőgaz­dasági termelésben is a fo­gyasztók, az élelmiszeripar és a külkereskedelem kívánal­maihoz kell alkalmazkodni. Mezőgazdaságunk számára kulcskérdés a szarvasmarha­állomány felfejlesztése. így tudjuk szántóterületeink táp­anyagszegénységét megszün­tetni, illetve a földből kivont szerves tápanyag visszapótlá­sát biztosítani. Csak igen ke­vés községben van meg a szük­séges 3 holdra jutó egy számos­állat és egyetlen község a me­gyében Tarnabod. ahol „bősé­ges módon”, 3 holdra 2 és 1,‘ számosállat jut. Éltnek megfelelően tehát, mind az egészséges táplálko­zás, mind a belterjes gazdálko­dás szempontjából egyik leg­fontosabb feladat a tejterme­lés fokozása és önköltségének csökkentése. Az önköltség csökkentésére példa az egyik legfejlettebb tejtermelő állam: DÁNIA, ahol igen magas az egy állatra jutó tejhozam és ahol megfelelő gé­pesítéssel egy ember naponta 40 szarvasmarha ápolását tud­ja ellátni. Javítanunk kell legelőgazdál­kodásunkat, fokozni kell a fe­hérje tartalmú takarmány- termesztésünket és nagyobb súlyt kell fektetnünk a siló- takarmányok készítésére, ame­lyek mint egy véletlen eset bi­zonyítja, 15 évig is képesek megőrizni tápanyag- és karo- tin tartalmukat. A silózás az a mód, amellyel véget vethetünk annak a káros állapotnak, hogy Magyarorszá­gon a megtermelt takarmá­nyok tápértékének kb. 1/3 ré­sze veszendőbe megy. A növé­nyi fehérje az állati szerveze­ten keresztül a tejtermelésnél hasznosul legjobban, mert ezen keresztül 30 százalék ál­lati fehérjét kapunk, míg a hústermelésnél a növényi fe­hérje átalakulása csak 15 szá­zalék. A silótakarmány etetése nemcsak a tej mennyiségét emeli, hanem a gyengébb téli tej minőségét is. Itt nagy je­lentőségű a sárgarépának ta­karmányozási célra való ter­mesztése, mely különösen emeli a tej karotin-tartalmát. Tej tenne Lésünk és szarvas­marhatenyésztésünk fejlesz­tése szempontjából igán fon­tos, hogy a szőlős vidékek hegyközségi szervezeteihez ha­sonlóan az állattenyésztéssel foglalkozó községek termelői is minél több helyen kezdemé­nyezzék a fejszövetkezetek megalakítását. Ezen keresztül módot lehet találni a szilárd takarmánybá- zis megteremtésére, silók épí­tésére. Mások nagy előnye, hogy a fölözött tejet nem szál­lítják el a községből, hanem azt a termelők felhasználhat­ják hússertés, baromfitenyész­tésre, vagy boi-júnevelésre. Ez annál is inkább lényeges, mert hústermelésünk elsősor­ban a baromfitenyésztés felé fog irányulni, sertésnél pedig a zsír helyett a hússertés felé. Megfelel az húsexportunk jö­vendő irányának is, amely előreláthatólag teljesen a ba­romfi felé fog eltérni. Holló Géza mezőgazdasági mérnök, főagronómus. Az egri járás föidmüvesszö- vetkezetei elsőnek teljesítették a részjegybefizetési tervüket megyénkben. A járás földmű- vessző vetkezeti tagjai ebben az évben mintegy 122 ezer fo­rinttal járultak hozzá a föld­művesszövetkezeti vagyon nö­veléséhez. Különösen jó mun­kát végzett Egei- 125.3, Felső- tárkány 110,6, Verpelét 107.9 százalékra teljesítette az éves részjegybefizetési tervét. ★ December első napjaitól 15 Heves megyei földművessrö- vetkezetnél játék, könyv és ajándékkiállítást rendeztek. A kiállításokat vásárlásokkal Kö­tötték egybe, ahol ízléses ki­vitelű. változatos játékokat és könyveket vásárolhatnak a lá­togatók. ★ A megye takarékszövetke­zeteinek száma az elmúlt hé­ten elérte a 15-öt. Jelenleg Gyöngyöspatán van szervezés alatt, ahol eddig 50 dolgozó paraszt kérte felvételét. Előre­láthatólag a jövő hét folya­mán alakul meg a takarék- szövetkezet. ★ A földművesszövetkezetek között folyó részjegybefizetési. verseny eredményeképpen me­gyei szinten 80 százalékos tel­jesítést értünk el. A verseny­ben igen temarardtak a hat­vani, hevesi és a füzesabonyi járások községei. ★ Megyénk területén egyre több földművesszövetkezet! nőbizottság kapcsolódik be a baromfitenyésztő szakcsopor­tok munkájába Ebben az év­ben két helyen alakult mint­egy 126 fővel baromfitenyész­tő szakcsoport. A jövő évre 18 850 baromfi keltetését ter­vezik. A lakosság érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom