Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-05 / 269. szám

NÉPŰ J§ A(Ö 1958. december 5., péntek HEVESY SÁNDOR: II. Ä „Posuerunt" ELKÉSZÜLT TEHAT a „nagymasina“, a nagymű. Be­váltotta-e a hozzáfűzött remé­nyeket? — ezt a követívszö száz év eseményei mutatták meg. A XIX. század első árvize 1813 szeptember 11-én követ­kezett be. . Szeptember 9 és 10-én hatalmas esőzések vol­tak. a hegyekről leömlő w2 10-én este annyira nőtt. hogy a város északi végén levő vé­dő gátfal mögötti tért egészen megtöltötte, s az úgynevezett Cifra-kapun rohanva ömlött a városba. „11-én virradéra.. a gátfal északfelé álló részé­ből 17 öl hosszúságot ledönt­vén- a mögötte volt víztömeg egyszerre rontott be a város­ba ...” írta az egykori króni­kás. Anélkül, hogy részletez­nénk az eseményeket, — (ren­geteg anyagi kár keletkezett. ■— 17-en fúltak a megáradt habokba) — megállapíthatjuk, hogy. a „Posuerunt“ bizony felmondta a szolgálatot. A következő évben, 1814- ben két ízben is volt kisebb­méretű árvíz Egerben: febru­ár 22-én és augusztus 15-én, majd mintegy harminc évvel később, 1845 július 18-án pusz­tított a megáradt patak a vá­rosban, több-kevesebb rongá­lódást okozva. 1878. augusztus 31'én — te­hát éppen nyolcvan éve azután ismét súlyos veszede­lem zúdult a városra. Ekkor is óriási felhőszakadás volt a Bükkben (a vízválasztó másik oldalán, Miskolcon ugyanezen a napon a Szinva áradása kö­vetkeztében kb. 250 volt a víz- befultak száma!) — az Eger patak völgyén félelmetes víz- mennyiség hömpölygőit lefe­lé. A védfal egy darabig fel­fogta az áradatot, ped:g már a tengerré nőtt víz magassága a fal előtt hat méterre emel­kedett, — amidőn a rettentő víznyomás reggel hat óra után beszákította a gátat. A katasztrófa pillanatában be­zúdult víz mintegy 40 öl hosz- szúságban szakította ki a fa­lat, olyan erővel, hogy a negy­venezer métermázsára becsült súlyú kőrészeket eredeti he­lyükről hatvan . lépésre sodor­ta. összedőlt a szépen kikép­zett híd is: az egyik szobor fejét ötven évvel később —- 1928-ban a tűzoltók hfd:ánái — tehát jó párszáz méterrel lejjebb, dä felé — találták meg az iszapos mederben .. A VIZÁK - AZT LEHET mondani, — percek alatt ön­tötte, el a mélyebben fekvő ut­cákat és tereket. A pusztulás emlékére készített kis már­ványtáblák ma ,is mutatják, hogy áz egyes helyeken mi­lyen magas volt a víz állása. Legmagasabb volt az áradat a Mecset utca és a Patakpa-t sarkán állott egykori Skopecz féle háznál, ahol 3 méter 35 centiméterre emelkedett a víz. Q Nemcsak az volt a baj, hogy a ,.Posuerunt” . beomlott és beeresztette a rengeteg vizet hanem még nagyobb baj volt az. hogy az alacsony. Kis hi­dak . és az akkori Érsekkert déli — abban az időben törhör — kőfala miatt a víztömeg nem tudott lefolyni. Amikor azután az érsekkerti említett kőfal nrntegy 200—250 lépés hosszúságban ugyancsak le­dőlt, — a víz szabadon foly­hatott déli • irányban és gyor­san megszűnt a veszedelem Az. aránylag rövid ideig tar­tó áradat így is nagy ousz'-'- tá,st végzett. „8 emberélet lón áldoza+a az árvíznek, össze­omlott 25 ház, s be-dőtessel fenyeget 60. lovakban és má“ állatokban a kár 147 darab Mindennapi kenyere sincs meg 1059 személynek” — írja az akkori újság, a „Heves- vármegve" Á kár később megállapítása szerint felül volt a kétmillió forinton. A baj nem jár egvedül: pV'p három héttel később, 1878 szentember 27-én még egy ár hullám sőnört végig a sok at szenvedett városon. * A SÜLYOS rs tplsOK k­moly intézkedésre késztették a város és a vármegye vezető­ségét. Már a kővetkező év ta­vaszán pontos mérnöki felmé­rést készítenek az Eger pa­takról az Egercsehi völgytől a kistályai határig, hogy így megoldást Kereshessenek a to­vábbi veszedelmek megszün­tetésére. A városi tanács műszaki osztályán található dokumentációt az egykori egri Államépítészeti Hivatal állí­totta , össze, Frömmel Emil, Szametz Lajos mérnökök és Ková.ch Kálmán hivatali fő­nök« írták alá. Rendkívül sok érdekes ada­tot tartalmaznak ezek a fel­mérések. így például megad­ják a medér szélességét, mély­ségét, le.tését, és a hidak mé­reteit. Az utóbbiakat illetően a rajzok különösen értékesek, hiszen ezen hidak közül ma már egy sem áll: a legtöbbet mindjárt az 1878-as árvíz után lebontották (vagy a fa- hidakat maga az árvíz sodorta el) áz utoisó kőhidat az egy­kori „Barátok hídját” a visz- szavonuló németek robbantot­ták fel 1944 novemberében. . Fahidak voltak ekkor a mai Tűzoltó téri hídtól kissé dél­re a „Sörház utcai híd” — az itt állott káptalani sorház­ra! elnevezve — az „Irgalom utcai“ un. „Generális híd” — amely nevét a mai Zalár Jó­zsef utca egykori tábornok — vagy „generális ház”-tól kap­ta — majd a Meszes közi (Gerl Mátyás utca) kis fahíd, végül a Melegvízi híd, a mai Klapka György utcánál. Bol­tozott kőhidak voltak a Piac (ma Dobó István téri. Minori­ták hídja — a már említett Barátok hfdja a jelenlegi Kos­suth Lajos utcán, végül az érseki kertek déli részén ál­lott íves kőhíd. Ezek közül a legszebb — de legkisebb nyí­lású •— a M’noriták hídja volt, amelyet 1730—1731-ben Gio­vanni Carlone épített — a hi­dat magát, valamint a patak­partot . posztamenseken álló barokk szobrok díszítették. AZ EMLÍTETT RAJZOK feltüntetik a patakot környe­ző utcákat is — eredeti ne­vükkel. így ebben az időbér, a mai Május 1 utcát, az ez­előtti Servitá utcát Posta ut­cának nevezték, az egykori Szegfű utca és Servita utca sarkán állott postahivatalról. A mai Tavasy Antal utca ne­ve Szabatka utca (így, t-vel!), nem tudjuk miért. A Knézich Károly utca neve „Káptalan vagy Mecset utca”, a Janko- vich Dezső, illetve Balassa Bá­lint utcáé Tavasz utca — il­letve Hold utca. A SzolárcsiK utcát L'liom köznek, a Torony utcát Kocka utcának, a Me­cset utcát Kígyó utcának hív­AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN Vármúzeum állandó képkiálli- tásának jelentős rész« Kovács Mihály alkotásaiból áll. A ki­állítás saroktermének fődisze a festő önarcképe és Petra de Castro, a festő nejének port- -éja. Véleményem . szerint, ha mást nem is láthatnánk tőle, ez a két festmény is meggyőz­ne bennünket arról, hogy ki­tűnő művész volt Kovács Mi­hály, mégsem emlegetik nagy­jaink között. Mintha valami titok lappangana a kitűnő mű­vész alakja és sorsa körül. Pe­dig a valóság egyszerű, mint a tiszta víz. Az egykorú írások Kovács Mihályt akadémiai képírónak nevezik. A meghatározás arra mutat, hogy az akadémiai mű­veltséget tisztelték akkoriban. Munkásságát úttörőnek minő­sítik. Kovács Mihály Tiszabádon született 1819-ben. Apja egy­szerű halász. A feketeszemű, széparcú halászgyerek azonban hamarosan kitűnik tehetségé­vel a falusi gyerekek között, ’zért báró Orczy László — a űvészetekért lelkesedő főúr gondoskodik a halászivadék neveltetéséről. így kerül Ko­vács Mihály a pesti rajzisko- ’ába, annak elvégzése után a sászárvárosba, Béesbe, az ak­kor, híres bécsi Dannhauser ták. Különleges — és kissé „felvágós” — a mostani „ócska piac” környékén a pa­takpart elnevezése: Folyam sor! Érdekes a mai Kossuth Lajos utca: a ’nyugati rész ek­kor még Barátok utcájának — a keleti Kaszárnya utcának van feltüntetve — utóbbi Buttler-házban jelzett , iakta- nya,' illetve katonai kórház után kaphatta a nevét. Végül az akkor nemrégen nyitott mai Egézségház utcát Erzsé bet utcának hívták, bizonyára Erzsébet királynő tiszteletére Érdekesek a térképen fel tüntetett épületek is. így meg van még a Cifra-kapu a Tűz­oltó-laktanya helyén a régi malom, a Tűzoltó téren „Preszler szeszgyára.” Szere­pel az egykori gőzmalom majd az 1. sz. iskola helyén a Binét-szeszgyár. A mai ide;g- lenes SZTK épületet a térkép . Űj .törvényszékének jelzi, ábrázolja az egykori melegvízi malmot — és a Laka+osáru- gyár helyén van a „Lötyögő” (!) malom. * A dokumentáció második része tervezet, ez 1882-ben ké­szült, az akkor illetékes szol­noki folyammérnöki hivatal szignálta. Az különös benne hogy még mindig a rég' elve­ken nyugodott: alapgondolata a Posuerunt-fal helyreállítása, korszerűbb kivitelben. Mégis az egykori völgyzáró­fal újraépítése nem történt meg. — Nem tudjuk mikor vetették el — helyesen — ezt a tervezetet és helyette rátér­tek az Eger patak több ered­ménnyel kecsegtető alajiosabb szabályozására. A későbbi években ez meg is történt — és ezzel reméljük —megszűnt a pusztító árvizek veszélye Egerben. Erre enged követ­keztetni, hogy az újabb évti­zedekben már ritkábban lé­pett ki a patak- medréből — és az 1900 április 30-i. az 1913 augusztus 7-i, majd az 1922- es kisebb árvizek jóformán minden komoly következmény nélkül zajlottak le. * \ ENNYIT A RÉGI „nagy masináról” — és a vele kap­csolatos kérdésekről. Ma már az egykori építményekből alig néhány kő hirdeti a múltat: a Mária utcai híd mellett és a Malom utca, Mária utca kö­zötti telkek kertjében kevés maradvány áll csupán. Mégis, mert elődeink szorgos munká­iéról, nehéz ••gondjairól mesél­nek ezek a pusztuló falak — kegyeletből.— és mint a város egy volt különleges műszaki létesítménvét — vettük fel az egvkori „Posueruntot? műem- . lékeink sorába. 1958. december 5, péntek: 1957. A Szovjetunió Vízrebóosá- totta a világ első atömmeghajtású ’’égtörő hajóját. 1948. A bolgár alkotmány napja. 1791. Meghalt: Wolfgang Ama­deus Mozart, német zeneszerző. A szovjet alkotmány napja. <2 Névnap <2 Ne feledjük, szómba ton: Jthklói Ili UlÍ — A PÉTERVÁSARI járás négy községében — Pétervá- sára, Bodony, Bükkszenter- zsébet és Recsk községekben — énekkar alakult. Az ének karok műsortervét most ál­lítják össze. — A HATVANI járási ta­nács művelődési csoportja Apc, Ecséd, Hort és Lőrinci közsé­gekben kézimunka tanfolya­mot szervez a tél folyamán. A tanfolyamon a fiatal lányok és asszonyok elsajátíthatják a ké­zimunka művészetét. — PARÄDSAS V ÁRON a zenekedvelők a pétervásári járási tanács művelődési cso­portjának segítségével szim­fonikus zenekar szervezését kezdték meg. — DECEMBER első felében rendezik meg a bányász szim­fonikus zenekarok országos versenyét, amelyen a Petőfibá- nyai zenekar is részt vesz. — MEGÉRKEZETT A MI­KULÁS címmel nagyszabású báb-műsort rendeznek de­cember 7-én délelőtt 10 óra­kor az egri Városi Művelődé­si Ház nagytermében. — BEFEJEZÉS előtt áll a szarvaskői szénbányánál az öl­töző- és mosdóhelyiség építése. — A NYÁRI KIKÉPZÉS után megkezték Egerben a megyei repülőklubban az új növendékek elméleti kikép­zését. A jövő év tavaszán a 12 új növendék az elméleti kiképzés után gyakorlati ok­tatásban vesz részt. műsora s Egerben este fél 8 órakor: BÁSTYÁKÉT Any 77 (Bérlétszünet) MUNKÁSOTTHON MOZI, EGÉR pénteken délután 6 órai kezdet­tel: Rákóczi hadnagya A fiatalítószer csodája Hírül vettem, hogy megkezdő­dött a nagyüzemi gyártása a legcso­dálatosabb fiata­lítószernek, mely­től olyan üde lesz az ember bőre, mint a harmatos hajnali rét, olyan ruganyosak az iz­mai, mint a gumi­emberé és olyan gazdag a hormon­működése, hogy mínusz 20 fokon is illatos, buja má­just érez. S mi­után szeretem, ha bőröm harmatos, ha izmaim ruga­nyosak, és főleg szeretem a májust télen, nyáron, \ bi­zalmas összekötte­téseim révén be­szereztem egy olyan adagot, ami­től a vén ló is fia­tal csikónak érez­heti majd magát: A csodálatos fiata­lítószerrel a zse­bemben, hazaoson­tam és magamra zárva az ajtót, egy slukkra elköltöt­tem az egészet: miért ne legyek olyan üde, olyan ruganyos, ameny- nyire csak bírok és különben is nemcsak a május, de már az április is égy szimpatikus hónap. Leültem az asz-: tál mellé és vár­tam. A hatást. A csodálatos hatást, amelytől.... lásd fentebb. És valóban a bőröm harmatozni kezdett, felugrot­tam a székről és a fejem bevertem a plafonba és szí­vembe először hal­kan, majd egyre hangosabban, mint eg& üzemi kórus, dalolni kezdett a május, majd az április, aztán a jú­nius, végül az egész esztendő. A szemem csillogni kezdett. mint a topáz, és jóízűket nevettem a bol­dogságtól, Aztán szépen nőni kezd­tek a tejfogaim és riadtan vettem észre, hogy zsugo. rodni kezdek. Megváltozott a hndam színe, majd egész rövid lett, ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy azonnal, ott a szobában rabló­landúrt játsszam, majd pedig, hogy megnézzem, mi az a csodálatos vala­mi, ami ketyeg ott az asztalon. Apró­kat gőaicséltem és számba vettem a lábamat és sírni kezdtem, mert már régen tettek tisz­tába. Ott feküdtem pó­lyában és amikor hazajött a felesé­gem, nagyot sikol- tott: — Jé, kié ez a kisbaba?... De Édes .., Fiam, kié ez a gyerek? — Aztán a fejéhez kapott és a gye­rekből messzeme­nő következtetést kezdett levonni. Én meg néztem a nénit és sírni kezd­tem, mert éhes voltam... De a szer hatá­sa nem állt meg: fiatalodtam to­vább. * Május volt. Egy fiú és egy leány sétált a park öreg fái alatt. Kéz a kézben, egymás szemébe nézve... (egri) Népművelési felügyelők értekezlete lögerbeu Az egri Művelődési Hájban értekezletet tartottak a jártási és városi népművelési felügye­lők. Az értekezleten beszámol­tak a járások és városok kul- túrházainak eddigi munkájá­ról, s megvitatták a Hámán Kató kulturális • seregszemle előkészületeit, a kultúrházak további feladatait. Az értekezleten jelen volt Papp Sándomé, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Béta József, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályv. helyettese. Vass Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetője nyitotta meg az értekezletet, majd felkérte a városi és járási népművelési felügyelőket, hogy tartsák meg beszámolóiukat. A népművelési felüsvelők beszámolóikban a városi és já­rási kultúrházak és egyéb kulturális létesítményeknek a választási előkészületek és a választások ideje alatt végzett kulturális munkáját az újon­nan alakult népi színjátszó cso­portok, zenekarok és tánccso­portok próbáit, a téli és tavaszi programját, az ismeretterjesz­tő előadások megszervezését és eddigi eredményéit, a szak­körök működését, az egyes rendezvények visszhangját is­mertették. A népművelési felügyelők beszámolóit Vass Gyula elv­társ foglalta össze, felfedve' azok pozitívuma mellett a hiá­nyosságokat is. Ezután Dienes József méltat­ta a Hámán Kató kulturális seregszemle eddigi eredményét és tapasztalatait. Az értekezlet részvevői el­látogattak a Gárdonyi Géza Színházba is, hogy ott bepil­lantsanak a díszletezés és maszkírozás titkaiba, munká- u.vhon fe’has-nálhassák azt. a munkába siető dolgozók tö­mege itt reggelizik, valamint sokan a háztartások részére is itt vásárolják a tejtermékeket. Reklamáció, indokolt, vagy indokolatlan kifogás, de még egy hangos szó sem fordult elő. , A vezetőnő és munkatársai ál- l landóan kedves modora, a < gyors és udvarias kiszolgálás í mindenkit lekötelez, s ez a leg- i teljesebb megbecsülést vonja 5 maga után. A rend és a tiszta­> ság példás ebben az üzletben. > Ez az üzlet a kulturált szocia- i lista kereskedelem jó bizony­> sága. Méray István, Eger. Szavazás után l Igaz, már elmúlt két hete í annak, hogy községünk lakó; > leadták szavazatukat. De nem > árt erről beszélni most sem. > Meggyőződéssel, komolyan > fogta fel minden szavazó en­> nek az eseménynek ielentősé- fgét, s amikor a választási ur- ; nák elé járultak, akkor hitből > döntöttek. Hitet tettek arról, l hogy a szocializmust akarják, ’munkálkodni akarnak, erősíte­> ni az egész dolgozó nép akara­tát. A szavazók igenjében ben­> ne van a felelet: készek mun- ; kálkodni a haza, a nép szebb ; és boldogabb jövőjéért'. S ben- ; ne van a köszönet is az alkot- I rnányban biztosított jogokért. 1 De kifejezi a keménységét is, ;hogy mindannyian összefogva, •a még meglevő hibákat kija­vítjuk. tovább építjük mind- ; mnviunk holnaniát. Mindany­: nyian tudjuk, hogv jövőnket : csak békésen lehet építeni. Juhász Miklós TSusyoh Est***" múltjából Iíováes Mihály mester iskolájába. Becsben sem tud megnyugodni a fiatal művész: sokat akar még látni a világból, tanulni, átélni és vágyai elviszik Olaszországba — hiszen ha valahol* akkor itt érezheti magát otthon a nagy- rahivatott művész. Különös­képpen. ha festő. Bejárja Ve­lence, Firenze, Pisa utcáit, te­reit, múzeumait és issza ma­gába azok csodáit. Rómában ismeretséget köt a kor neves festőivel, szobrászaival. Olasz­országi útja során Markó Ká­roly vezeti őt és ez a barátság sincs hatás nélkül az érzé­keny lelkű művészre. A ván­dorút alkalmával népviseletet fest, hegyi pásztorokat, déli olasz férfiakat, asszonyokat, kereskedőket és olyanokat, akik az utca forgatagában vagy a hegyek pihenőin kerül­tek szeme elé Subiácóból mo­nostori részletet örökít meg. égy omladozó vízimalom ra­gadja meg máshol: témáiban a pillanat eleven hatása él to­vább. Olaszországban éri utói a szerelem szárnyas angyala is: házasságot köt Petra de Castroval. a szépséges tekinte­tű leánnyal. 1848-BAN HAZAJÖN, hogy hazájának szentelje művésze­tét. Pesten telepszik meg, de az akkori pesti élet, pesti környezet nem marasztalja, nem tud gyökeret verni, ide­gennek érzi magát, megren­deléseket sem kap. Elhatároz­za, hogy újból külföldre ván­dorol és ott igyekszik boldo­gulni. De a sors másképp ren­dezi életét. Eljön Egerbe, hogy elbúcsúzzék barátaitól a nagv út előtt: itt jókedv várja, meg­értés. eleven baráti szeretet. Elhalmozzák megrendelések­kel. Ide is költözik. Oltárké­pet fest egyházi rendelésre és a város palotáinak hatalmas termeit, díszíti fel műveivel. Egerben otthon érzi magát, alkotásait fáradhatatlanul ké­szíti. (Érdemes lenne számba venni teljes munkásságát.) Az olasz nő c. képe a Nemzeti Múzeum tulajdonába kerül, a Szent Márk tetemeinek átadá­sa c. kompozíciója pedig a bé­csi Belvederébe Ebben a kis­városban éli szerény, boldog életét: a világhír nem zavar­ja, de — és ez hiányérzetet Évek óta járok a tizenhatos számú Tejboltba, amely a Vö­rös Csillag mozival van szem­ben. Ez a kis üzlet különösen a reggeli órákban rendkívül forgalmas. A város diákjai és szül bennünk, mikor alkotásait! szemléljük — a koreszmék, az! izgalmas koráramlatok sem! hatnak ecsetjére: a XIX. szá-! zad második felének feszülő! ellentétei hidegen hagyják. Jól! érzi magát az egri cimborák! között s csak azt fájlalja öre-< gedésében, hogy a barátok sor-< ra elhagyják őt és egyezséget« kötnek a temetővel meg a ha-< lállaL ; AHOGY BARÁTAI kihaltak; mellőle, Egert is idegennek,; kihaltnak érzi. Itt már nem! bírja elviselni a magányt, fel-í költözik Budapestre és ott él< 1892-ben bekövetkezett halálá-< ig. Önarckéne a Vármúzeum-; ban többet mond el róla, mint! bármennyi írás. Beszédes sze-! mei, arcának nemes vonalai; árulkodnak 1 leginkább arról,; hogy az érzékeny lelkű mű-; vész hogyan találta meg a; boldogságot és az alkotás de-; rűs békéjét Eger lankái kö~í zott. S tanú rá a feleség, Petra; de Castro arcmása is. Ko-; moly derű a szeme közén és; nyugodt méltósáv az arcon. Ez5 a csendes nagyság, amely ne-> mesen élt kettejükben és ket-> tejü1'- szerelmében. Igv talál-i kozik néha a tiszabádi ha-< lászgverek az olasz família vi-< rágszálával. (f. a.) i Levelezőink írják t A rend és a tisztásé»; példás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom