Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-24 / 285. szám
4 N EP Ű J SÄ G 195S. december 24., sserd» Kuráenony előtti korkérdés — Kinek mi a legkedvesebb szórakozása — Ilyenkor karácsony elfőtt, év vége táján szokás az, hogy különböző foglalkozású, társadalmi, állású embereket megkérdeznek a lapok: kinek milyen szép emléke maradt az elmúlt évről, kinek milyen elképzelése, kívánsága van a jövőt illetően. A Népújság most más kérdéssel fordult olvasóihoz. Mégpedig: kinek mi a legked- vesőbb szórakozása, időtöltése szabad perceiben. A válaszok: a Pedagógiai FőSZŰCS LÁSZLÓ iskola tanulmányi osztályának vezetője: —e Kedvenc szórakozás? Elsősorban a tanulás. A Nehézipari Műszaki Egyetem ötödik éves kohómérnök hallgatója vagyok. Ha csak ezt vesszük, már ez is elég elfoglaltság a szabad estékre. De ott van még a kilenchónapos Laci fiam. Vele pedig egyszerűen kell játszani. Hinta-lovazni. Nagyon szép szórakozás. S csak utána jönnek a kedvenc írók: Mikszáth, Solfihov, azután a színház. A színházat nagyon szeretem. Egy bemutatott darab megtekintését sem mulasztom el. Sőt, ha alkalom adódik, . Miskolcon, vagy ' a fővárosban is megnézek e°v-egy előadást. Legutóbb Budapesten „A tojás”-t láttam. XXX KOLLÁR ISTVÁN BELS- PED szállítómunkás: — Van. egy kis kertes házam, hozzá aprójószágok, sertés. Ha végzek a napi munkámmal, ami elég fárasztó, fizikailag kimerítő, otthon a ház körül dolgozgatom, ellátom az állatokat, s ez már maga is szórakozás. De nem ennyi az egész. Két-háromhetenként feleségemmel együtt ellátogatunk a színházba, megnézünk minden darabot. Olvasásra, másfajta szórakozásra mérnem futja az időből, pihenni kell, hogy attest bírja a fizikai munkát. tön. xxx LAKÓ JÁNOS postás: — Láthatja is mindjárt: Itt van most is előttem az újság, ennek a böngészése az én legkedvesebb szórakozásom. No, meg a könyv. Persze moziba is eljárok, hetenként egyszer, kétszer. Színházba már ritkábban. Makiáron lakom, onnan járok be dolgozni, így a színházból elég nehéz a hazajutás. Azért, ha csak egy mód van rá, megnézek minden darabot, amit Egerben bemutatnak. DANYI SÁNDORNÉ Lottózó alkalmazottja: — Egész nap itt ülök a lottózó üvegkalickás asztala mögött, s figyelem az embereket, akik totó, vagy lottó szelvényt vásárolnak nálam, reménykedve szerencséjükben. Már ez is szórakoztató, este azonban addig nem tudok elaludni, amíg legalább egy félórácskát nem olvasok. Jókai, Walter Scott a kedvenceim. És Gárdonyi. A két gyerek mellett másra már nem igen futja. De a színházra még szakítunk időt. Férjemnek is, nekem is bérletünk van. LENDVÁRI GYÖRGYNÉ az egri MÄVAUT menetrendi előadója: — A legkedvesebb szórakozás? A két gyerek, s a szolgálat mellett nem igen jut idő ilyesmire. Ellátom gyermekeimet, beszélgetek velük esténként és ezzel vége is a napnak. Hónapok telnek el, míg moziba eljutok, részben azért is, mert ha van néhány valóban szabad percem, akkor azt inkább csak pihenéssel töltöm. így lesz ez most, karácsonykor is... XXX HALÁSZ GYÖRGY rendőralhadnagy: — Látja, már két órája letelt a szolgálatom és én még mindig itt vagyok az utcán. Beszélgetek körzetem lakóival, ismerőseimmel. Legfőbb törekvésem az, hogy azon a területen, amelynek felügvelete rám tartozik, mindig teljes rend legyen. Ezért az én legkedvesebb szórakozásom az emberevv°’ való beszélgetés. Ezenkívül más elfoglaltságom is van szabad időmben: a kétéves tiszti tanfolyamot végzem magánúton. XXX kereskedő: LUDÁNYI JÓZSEF | — Harmincöt esztendeje dolgozom a rádiós, műszaki szakmában, s ez idő alatt állandóan , az .érdeklődőkkel, a vásárlókkal foglalkozom egész nap. Jólesik hát este kedvenceim, a történelmi regények közé bújni, Jókai történelmi históriáit olvasgatni. Ezenkívül szívesén hallgatok még zenét is Rádióm, lemezjátszóm van, s lemezeim között Gigli sorozattal dicsekedhetem. Ö a kedvenc énekesem... XXX íme a válaszok. Mit mutatnak? Elsősorban azt, hogv áz emberek — legyen bármi a foglalkozásuk — ma már nemcsak igénylik a szórakozást, annak lehetőségeit, hanem élnek is azokkal, mégpedig egyre igényesebben, egyre magasabb színvonalon... Weidinger László Néhány gondolat egy előadásról Vasárnap délelőtt rendezték meg a Városi Művelődési Otthonban „A dzsessz fejlődése” című előadást. Alig jött össze ötvennél több érdeklődő, pedig a téma megérdemelt volna nagyobb közönséget. Rádióban, szórakozóhelyeken örökké tánczenét hallani, ám annál kevesebb szó esik ennek a műfajnak fejlődéséről, történetéről. Hézagpótlónak szánták hát a rendezők ezt az előadást, s Pagony Lajos, szinte tudományosnak nevezhető, alapos összekötő szövege ki is elégítette a kívánságot. Nem is ezzel volt a hiba, hanem inkább magukkal a zeneszámokkal' Ügy érződött, mintha a két zenekar, Szal- kaiék és Pagonyék nem készültek volna elég igényesen az előadásra. A hallgatóságot viszont éppen a kiváló összekötő szöveg igényessé tette. Ezért volt hát, olyan nagyon feltűnő, hogy a bemutatott számok, — amelyekkel a fejlődést akarták bizonyítani — nem bizonyították azt, amit kellett volna. örültünk a kezdeményezésnek, de nem így képzeltük a kivitelezést. Ez nem valami biztató jelenség a fiatalság igényességre nevelése terén ... 1958, december 24, szerda: 1793-ban született' Déryné, Szép- pataki Róza színművésznő. 1798-ban született, Adam Mlekievlcz lengyel költő, (160 éve). 1931. Kikiáltották Líbia függetlenségét. (7 éve). 1863-ban halt meg Thackeray angol író, (95 éve). líYaílf — KÖZEL 10 EZER forint® beruházással bővítik át 1959-es esztendőben az ivádi kultúrházat. A munkák egy részét társadalmi munkában végzik majd. — TEGNAP, a gyöngyösi városi tanács ülést tartott. A tanácsülésen Gyöngyös 1959-es városfejlesztési tervét vitatták meg, majd hagyták jóvá. — 33 EZER forintos költséggel út epiii a jövő esztendőben Párádon. — A GYÖNGYÖSI járási tanács . végrehajtó bizottságának keddi ülésén meghallgatták a v. b.-elnök jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. ismertették a zárszámadások eredményeit, majd megvitatták az 1959. első negyedévi munkatervet. — VETÖGÉP VÁSÁRLÁSÁT tervezik a mezőtárká- nyi termelőcsoportok a közös alapra befizetett pénzekből. — EGERBEN, a Művelődési Ház vezetősége pénteken este, a karácsonyi ünnepek tiszteletére Fenyőbált rendez. A Fenyőbálon éjfél után két óráig táncolhatnak a fiatalok. — 401 NORMÄLHOLD- NYI gépi munkát végeztek katasztrális holdanként a termelőszövetkezetek földjén a gépállomások, így igen jelentős kedvezményt kaptak a szövetkezetek a gépi munka elvégzése után. — TEGNAP délután a Szakszervezeti Székházban iskolás gyermekek részére gyermekfilmvetítést és bábelőadást tartott a vezetőség. Az előadás után ajándékcsomagokat osztottak ki a legjobbaknak. A ma délután bemutatásra kerülő Árgyílus királyfi című meseoperett — a Gárdonyi Géza Színház szakszervezetének ajándéka az egri gyerekek — és természetesen felnőttek számára is. Mint már hírül adtuk: a meseoperett szövegét Papp István, a miskolci színház tagja irta és zenéjét is ő állította össze — népdalokból. A meseoperett nagy sikerrel szerepelt a főváros és több más színház műsorán is. Az Árgyílus királyfit Horváth Árpád rendezte. A bemutató és a további előadások — helyesbítve tegnapi közlésünket — a színházban lesznek. * Kovács Mária és Forgács Kálmán — az Árgyílus királyfi főszereplői — elsősorban prózai színészek és eddig még nem játszottak énekes szerepet Egérben. Hogyan fogadták, hogyan készültek erre a szerepre? Kovács Mária: Nagyon szeretem a gyermekeket és igazán nagy örömmel készültem Tündér Ilona szerepére. A meseoperett a színház szak- szervezetének ajándéka... nos, nagyon jó érzés ajándékot adni, s ha már ajándékozunk, legyen az szép... Forgács Kálmán: Minden gyermek szereti a zenét, hiszen nekem is vannak gyermekeim. A mesemondónak — így a mese egyik megelevenítőjének is — szeretni kell a mesét ahhoz, hogy az szórakoztató és gyönyörködtető legyen. Nagy szeretettel vállaltam és játszom el Árgyílus királyfi szerepét, noha műfajban nem a legközelebb áll. hozzám, * Gyuricza Ottóval is találkoztunk a színházban. ö mondja: „A közelmúltban meghívást kaptam a miskolci Déryné Színháztól a Keller— Czerkovicz: Doktor úr című zenés vígjátékának koreografálására. A darabban kilenc tánc lesz. A meghívást örömmel fogadtam el, s előreláthatólag január első felében utazom Miskolcra. * Horváth Árpád rendezi a lövő évben bemutatásra kerülő Ilyen nagy szerelem című társadalmi drámát. A darab középpontjában egy fiatal egyetemista leány tragikus halála áll. Miért kellett ennek a fiatal - lánynak meghalnia? — Amíg a dráma a kérdésre feleletet keres — a társadalmi problémák egész sorát vonul- tatj fel, bemutatva egy társadalom életének kicsi és nagy — külső és belső problémáit. Végleges szereposztás még nincs, de az előzetes tájékoztatás szerint a főbb szerepeket Kovács Mária, Pállfy György, Gyuricza Ottó (első prózai szerepe Egerben) játsszák. í-r) Az elmúlt napokban tartották a megye középiskoláiban a gombavató ünnepségeket. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium IV./C és IV./D „csupalány” osztálya hétfőn tartotta ünnepségét A többi osztályok gombavatójához hasonlóan e két osztály növendékei is kacagtató műsort adtak, amit ízléses bő vacsorával fűszereztek. Ezután mindkét osztályban megkezdődött a tánc. Hogy meddig tartott, azt nem tudjuk, mindenesetre éjfél után két órakor még tetőfokán Volt a hangulat. Közlemény L öljük olvasóinkkal, hogy ünnepi számunk naptár- melléklettel 12 oldalon jelenik meg. Az ünnepek után a szokásos terjedelemben hétfőn jelenik meg a Népújság, Közlemény A szentesi ált. gimnázium 1955. június 6—7. napjain tartja 100 éves jubileumát, melyre minden volt tanulóját és tanárját meghívja. Féláru utazást biztosítunk. Kérjük ezen hírt ismerőseinek továbbítani és a részvételi szándékot címével együtt az iskolával mielőbb közölni. ÜL KOUJ D A 5 K J J F V •• 6ALS Al PÖN6RAC W (9) — Kilencvenhat! — hallatszott a távbeszélő csőből a fiatalember tompa hangja. Erre ritkulni kezdtek a vonal kiszögellései.s a mozgás is lassúbb lett. — Hány éves? — Húsz! Az etnyőn új hullám futott át, de más formájú, más lengőmozgású hullám. A professzor tovább kérdezett, fényeket, majd különböző hangú csengőket kapcsolt kibe, énekeltetett, olvastatott, feladatok megoldását kérte... És az ernyőn mindezt a zöld vonal sajátos, különleges és megmagyarázhatatlan mozgása jelezte. — Hát ■ ez az, barátom — mondta Misának a professzor az előudás végén komolyan. — Látja, milyen nehéz munka az emberi agy tanulmányozása? — Látom. A megdöbbent Misa csak ennyit tudott válaszolni. S meg aznap, a megvalósult mesék és a megoldott rejtélyek napján eltökélte: arra fog törekedni, hogy megfejtse az emberi gondolkodás titkait. De milyen régen is történt mindez!... Kitört a háború. Misának még a bajusza se serkent, amikor kikerült a frontra. A háború után meg mindjárt dolgoznia kellett. Az ábrándokat talán sokkal lényegtelenebb, másodrendű események homályosították el. Li- mar valószínűleg vissza sem emlékezne rájuk, ha élete har- minckettedik évében nem kellett volna zárszámadást készítenie. De most már késő. Most már hiába ábrándozik arról a gépről, amely lejegyzi a gondolatokat; legfeljebb néhány szót írhatna fel arról, hogy Mihail IJ.mar meghalt, de hazáját nem cserélte el. — Na, mi van? — csattant fel egy érdes kis hang. — Menj az ördögbe! — mondta Limar közömbös hang. súllyal és a fal felé fordult. — Jó ... jó... Vigyétek! Az egyik tengerész kiszabadította Mihail lábát és talpra segítette, míg a másik — géppisztollyal a kezében — oldalba lökte: — Indulj! Felzúgtak a motorok. A tengeralattjáró valószínűleg a felszínre úszott. A felső kabinban, a hajóablaknál néhány percig várnia kellett. Az ablak kinyílt és a tengeralattjáróba könnyű szellő áramlott. Mihail kitágult orrlyukkal, hörögve, szaporán lélegzett. Ó, áldott tengeri levegő!, Ügy érezte, hogy ez a levegő minden betegséget meggyógyít, s visszaadja az elgyengült ember erejét. A sós nedvesség, ez a részegítő pára most mindennél a világon drágább volt. Ki tudja, talán utoljára lélegzi be?! A fegyveres tengerész meglökte Limart, és ő állkapcsát összeszorítva, kiment a kis hidra. A tenger felett sötétség lebegett. Csobogtak a hullámok. És amikor az egyik kedves, fehér tarajú hullám a lábához csapódott... Limart hallatlan élniakarás szállta meg hirtelen ... Ha legalább a kezét kiszabadíthatná! Akkor meg tudna birkózni ezzel a kettővel, akárhogy fel vannak is fegyverezve!... Vagy ha a hullámokba vethetné magát; eltűnne és addig úszna a víz alatt, amíg az erejéből telik. De hogyan ússzon összekötözött kézzel? — gondolta megint. Limar körülnézett. A géppisztoly csöve némán rámeredt. — Fiúk — suttogta hevesen —, fiúk ne öljetek meg! Én is katona voltam. Titeket védtelek ... Moszkva ... Sztálingrád ... Berlin.,. A géppisztoly megrezzent, Limar előrelépett. — Fiúk, mi békét akarunk... Moszkva .., Az oldalt álló tengerész mohón leszívta a füstöt, aztán hirtelen eldobta cigarettáját, odament barátjához, kezét a géppisztolyra tette és gyorsan, izgatottan mondott valamit; Limar csak ezt a szót értette: Sztálingrád, Az idősebbik tétován ellenkezett. Mire az első elszántan Limarhoz lépett, éles tényérészkésével elmetszette a csuklójára szoruló kötelet, majd a kést markába nyomva, enyhén vállonlökte és ujjáyal a bizonytalan sötétbe mutatott: — Malájföld! Limar abban a pillanatban a tengerbe loccsant, s a víz alá bukott, hogy messze elússzék tőlük. Egy másodperc múlva sorozatlövés kattogott a géppisztolyból. A nyomjelző golyók magasan fölötte süvítettek el, nyugatra, Malájföld partjai felé. Arra, amerre a névtelen tengerész mutatott, amikor a tengeralattjáró, szokásos sebességét elérve, kifutott a nyílt tengerre. De a tengeralattjáró tömör árnyéka már el is veszett a ködben. Emberünk sok-sok kilométerre a szárazföldtől, egyedül maradt a tengeren. Egyedül lenni — ijesztő élmény. Ez a magányos ember azonban nem félt, mert sorsát most már a saját kezében tudta. Keményen szorította a kést — egyetlen fegyverét — és csak úszott, úszott... olyan nyugodtan, ahogy a végtelen, locsogó hullámok. V. fejezet A „VILÁGMINDENSÉG KIRÁLYNŐJÉNEK” KORONÁJA ...Jack Peterson először arra gondolt, hogy az ablakhoz rohan és kiugrik rajta. Ha a két emelet magasból lezuhan, legrosszabb esetben kificamítja a lábát, ha azonban Har- voooddal találkozik a dolgozó- szobában, komolyabb követ- kezmények fenyegetik. A mérnök csak most értette meg: Harwood rendkívül fontos felfedezést őríz, és nem fog tétovázni, hogy megölje azt, aki titkába férkőzött. De Jack percnyi gondolkodás után arra is rájött, hogy az ablakon át megszökni éppolyan veszélyes dolog. Arról nem is beszélve, hogy a nehéz test zuhanása aligha lehet észrevétlen, s valószínűleg a főnök dolgozószobáját — de elsősorban az ablakot — a legmegbízhatóbb elektromos védelemmel szerelték fel. Sőt, még egy körülmény is visszatartotta Jacket a kockázatos vállalkozástól: Harwood kettesben jóit ide, azzal a fiatal lánnyal, akibe talán szerelmes is. S akkor valószínű, hogy belépésükkor, a kedvező pillanatot megragadva, kisurranhat az ajtón. Jack Peterson feltette a „rá-1 diósisakot.” S egy perc múlva már az ismert ezüstösszürke sugárzás áradt szét' a szobában, élénk és tobzódó szilieket gyújtva tel ebben a komor, színtelen környezetben. Jack azonban már nem lelkendezett, s meg sem hatódott. A hangok zűrzavarában csak Harwood meg az ismeretlen miss hangját kereste. De már hallhatta is: — Betsy, drága, bocsásson meg: néhány percre magára hagyom. Smith rendelkezésére kell állnotn, Lépések kopogtak. Ajtó nyi- kordult. Majd Smith szólalí meg, de olyan tisztán, mintha Jack fülébe suttogná: — Henry, Mr. Parker megérkezett... Viselkedj nyugodtan s eszedbe ne jusson, hogy megint valami ostobasággal áltasd magad. Parker félmilliár- dot ér nekünk, és ha egyszer már személyesen idejött, any- nyit jelent, hogy nyertünk!... Aztán, még egyet, Henry: miért csapod be magad Krips- szel, azzal az öreg vadkannal, mi? Betsy nagyszerű lány. de az öregnek legfeljebb, ha háromszáz milliója van? Jack Peterson némi kellet- lenséget érzett Harwood nevetésében, — ötszáz meg háromszáz az nyolcszáz, öregem! Különben pedig nem szándékozom Betsy t veled mutyiban feleségül venni. Megértetted? (Folytatjuk) jói sikerült gombavató az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban
