Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-24 / 285. szám
19SS. december 2í„ szerda (Tudósítónktól.) e Érdemes követni a nagy úti gazdák példáját Inagyüt községben géphasználati társulást alakítottak a gazdák. A társulás hírének rövid története hamarosan bejárta a környéket és ma már szinte országosan ismert ennek a géphasználati társulásnak a híre. Erről beszélgettünk Maruzs György ügyvezetővel a nagy- útá földművesszövetkezet irodájában, aki készséggel elmondja a társulás történetét egészen a megalakulástól kezdve a mai napokig. — Amikor a géphasználati társulások alakításáról szóló rendelkezés megjelent, összehívtuk ide, a földművesszövetkezethez az embereket. Ismertettük a rendelkezés lényegét, a társulás előnyeit, és nem is sikertelenül. A nagyúti gazdák józan gondolkodású, szorgalmas emberek, azonnal meg is értették, miről van szó, s nyomban meg is alakultunk. Megválasztottuk a nyolctagú vezetőséget és 157 ember, köze] 1300 hold földterület közös megművelésére jelentette be igényét. Hogy miért sikerült ilyen szépszámú társaságot toborozni, annak is megvan a magyarázata. A nagyúti gazdák igen szeretik a gépi munkát. Csak azt tartják igazi szántásnak, amit a traktor végez el. Ebben nagyon igazuk van. A másik ok meg az volt, hogy a közös gépi szántás bizonyos anyagi előnyökkel is jár. Az is nagy előny és könnyítés számukra, hogy nem kell a gépek után külön-külön futkosni, hanem a földművesszövetkezet megszervezi helyettük és dűlők szerint beosztja a szántást. Mindezek józan és logikus érvek a társulás mellett, amit a gazdák be is láttak. Ezért társultak hát ilyen szép számmal, no meg tegyük hozzá azért is, mert látták, hogy a2 összefogás nagy erő. [ A TÁRSULÁSOK | ről szóló rendelkezés arra is gondol, hogy anyagilag is előnybe részesítse az így dolgoztató gazdákat. Katasztrális holdanként 12 forinttal teszi >lcsóbbá a szántást. Jóllehet íz az összeg nem sok éppen, ie gondoljunk arra a régi közmondásra, hogy sok kicsi sokra mégy. Ezután vegyünk csak papírt meg ceruzát a kezünkbe és számoljunk egy kicsit. Száz katasztrális hold felszántása már 1200 forintos előnyt* jelent a közösségnek. A nagyúli gazdák 1300 hold földjének gépi munkája után 12 ezer 360 forint marad meg a munkáltatók zsebében. Nézzük meg azt a kedvezményt, egy-két egyéni gazdánál is. Matalin István 10 holdat szántatott meg az idén a társulás keretein belül. Kedvezménye 120 forint. Egy másik gazdálkodó, Bocsa József hat és félholdat, Somogyi János hét és félholdnyi területet szántatott fel ilyen módon. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy minden egyes gazdának és a közösségnek anyagi szempontból is sokat jelentenek ezek a kedvezmények. Közel egyéves múlt áll a társulás működése mögött, _ a gazdasági év eredményeit mérlegelve, Maruzs elvtárs eléggé jogosan panaszkodni kezd. — Amikor megalakultunk, akkor a füzesabonyi gépállomás vezetősége, sőt a megyei igazgatóság is kijött, és a legmesszebbmenő támogatásukról biztosítottak. Igen örültünk a szép ígéreteknek, s nem is volt baj, egészen október közepéig. A rendelkezésünkre bocsátott öt traktor igen szépen dolgozott, de azután nemsokára kezdődött a baj. Hogy mi volt a hiba? Szó se róla, traktor elég lőtt volna, de vagy a gép nem volt jó, vagy ember nem volt hozzá. A társulás tagjai mindent megtettek, hogy a munka zavartalanul menjen. A dűlőfelelősök és a körzeti felelősök mindig járták a határt, megmutogatták a megszántandó területet, irányították a munkát, de hiába. Az a sajnálatos tény, hogy húsz gazda 35 hold földje szántat- lan maradt, nem rajtuk múlott. ELŐFORDULT o1^ is, hogy két traktor csaknem három héten át ott állott a barázdában, ahogy elromlott, és senki sem járt utána, hogy azt meg is javítsák. Vagy volt olyan eset is, hogy a traktoros j otthagyta a munkát és a gép vezető nélkül természetesen nem szánthat. Sok visszaesést okozott az is, hogy a lánctalpas traktor, akkumulátor híján éjjelenként nem volt volt képes dolgozni. Világítás híján sokszor a szántató gazdának kellett a traktor előtt haladva, lámpával mutatni a barázdát. S a károsultak? Azokat igen érzékenyen érinti a felelőtlenség annál is inkább, mert mindannyian jóelőre befizették a munkadíjat. Keresztesi Jánosnak 4 hold földje maradt szántatlan, holott a szántásért 605 forintot befizetett. Ráadásul még igaereje sincs, s csakis a gépállomásra támaszkodott volna. Hasonló helyzetben van Horváth Márton is. Csepje József mór vissza is kérte befizetett pénzét. Hasonlóképpen cselekedett Zombori László is, aki ráadásul a cukorrépa szerződését is visszamondta, mert répájának nem tudta biztosítani az őszi szántást. Kétségtelen, hogy rossz hatással van a tagságra ez a késedelem. s a társulás jövőjére is ártalmas lehet. Jobb későn, mint soha — tartja egy másik bölcs közmondás —, ezekután a megoldás már csak az lehet, hogy a gépállomás mielőbb köszörülje ki a csorbát, és amint az idő engedi, szántsák meg azt az elmaradt néhány holdat is. Újabb belépők a boldog! Béke Termelőszövetkezetbe A zárszámadások után megnövekedett a boldogi Béke Termelőszövetkezet taglétszáma. Az eredmények láttán akkor nyolc asszony kérte felvételét a szövetkezetbe. Most ismét jelentkeztek új belépők^ ez esetben azonban már nem asszonyok, hanem az állattenyésztési és egyéb munkához igen hiányzó, tapasztalt gazdaemberek. Mivel a tagok száma öt férfival szaporodott, elhatározták, hogy most már vásárolnak 15 szarvasmarhát is, ezzel megalapozzák szarvas- marha tenyésztésüket, amelyhez a takarmányt már biztosították. A KÖZELI NAPOKBAN Aszimmetrikus gépkoesilámpák A „hagyományos’1 gépkocsilámpákban két izzószál van: az egyik adja a szokásos országúti fényt, a másik pedig az un. találkozási fényt. Az utóbbi izzószálat részben ernyővel veszik körül, hogy a fénysugarak csax lefelé, az út testre szóródjanak, ne pedig í közeledő gépkocsi vezetőjénél a szemébe. A találkozási fém ennek következtében természetesen csalt korlátozott megvilágítást ad és csupán a jármű előtti útrészt világítja meg. Nemrég felfedezték, hogy a találkozási fényt növelni lehet, anélkül, hogy ez a szembejövő gépkocsi vezetőjét elvakítaná. A megoldás egyszerű: jobboldali közlekedés esetében a gépkocsi jobboldalán messzire előrevetített sugarat kell létrehozni. Ily módon az úttest széle a haladás irányában messzire jól látható lesz, az úttest közepe viszont továbbra is a csökkentett találkozási fényt kapja, A legújabb gépkocsilámpák találkozási fényt szolgáltató izzószálemyőjének abból a részéből, ahonnan a fényszóró jobboldalra vetíti ki a fényt, kis részt levágnak, s a reflektor elülső üvegét úgy alakítják ki, hogy a fénysugarat messze előre vetítse. Minthogy az így létrehozott fény aszimmetrikus, tehát a jármű egyik oldalán más, mint a másik oldalán, az új szerkezetet aszimmetrikus lámpának nevezték el. Megfelelő lámpákkal elérhető, hogy az előrevetített fény 70 méter távolságban is jól megvilágítsa az út szélét. Ez jelentős növekedés az eddigi-! hez képest, s növeli majd az éjszakai közlekedés biztonságát. ismét összeül a társulás nyolc tagú vezetősége, amikor is Marúzs elvtárs beszámol az évi munka mérlegéről, és utána megbeszélik a jövő évi terveket is. A társulás természetesen továbbra is együtt marad és közösen szántanak, de ezen felül szeretnének venni valamilyen közös gépet is. Tekintettel area, hogy a községben rhár régi hagyomány a cukorrépa-termelés, már eddig is úgy tervezgették, hogy egy cukorrépa kiemelő gépet vásárolnak. Ezt azután majd közösen használják. A tagság szeretne más munkagépet is venni. Ez természetesen az évi mérleg sikerétől függ. A nagyúti gazdák megértették és jól tudják, milyen előnyöket jelent számukra a közös géphasználat. A pénzt tehát, amelyet a társulással megtakarítanak, közös gépek beszerzésére fordítják. S ha ezt teszik, helyesen teszik, — hisz ennek saját maguk látják a hasznát. — 70 TERMELŐSZÖVETKEZET részesült eddig a megyében hitelelengedésben, az árutermelési terv teljesítése után. Vilnius bácsi Fent, a Bükk- fennsikon kóbor szelek nyargalász- nak és űzik, kergetik maguk előtt a víztől csepegő ködfelhőket. Itt már a felhők birodalmában járunk, nehezebb a légzés, élesebb a levegő, van, akinek fülzúgása, sőt erős fejfájása támad. Az erdő lakói, a favágók azonban mindezt fel sem veszik. Az erdőgazdaság „olaszkapu" közelében levő munkásszállásán az öreg Vilmus bácsi gondnokos- kodik. Ahogy kezet rázok vele, kiveszi a pipát a szájából és panaszkodni kezd, hogy átkozott kemény, gancsos a fa (ö gondoskodik a helyiség fűtésé. ről), meg, hogy vasékkel sem tudja azokat az átkozott tuskókat szét- hasogatni. — Öreg vagyok én már ehhez a munkához, kérem, — magyarázza, de csuda tudja, miért nem hiszek neki, mert hogy nagyon fiatalosan csillog a szeme. Mikor elbúcsúzom tőle, elkísér egy darabon. A szélfiak közben elzavarták a felhőket, s a Gerenna- vár felől bágyadt napfény ömlik el a tájon. Az öreg csóvál- gatja a fejét, nem tetszik neki ez « «szokatlanul enyhe időjárás. — Lesz ennek meg böjtje is — mondja tempósan- nem vitte még el a farkas a telet... S hogy odaérünk arra a hely- re, ahol Vilmus bácsi a reggeli órákban a tűzifát hasogatja, — rámutat egy kupac fára: — No, látja, kedves, ma is csale ennyit tudtam ösz- szevágni. Haj, haj, — nyögi tovább az öreg —, nem forog már úgy a dereka sem az embernek ... A „csak ennyi” egy szekérre való fa... (- dy) Több emberséget - de főleg törvényességet MIT VÄR AZ EMBER évtizedes, becsületes munka után? Minden szerénytelenség nélkül megértést, becsülést, amiért évtizedes tapasztalatait felhasználva hűséggel dolgozott annyi éven át. Ezt várja s az esetek többségében meg is kapja a megértést, a törzsgárda tagjának kijáró megbecsülést. De sajnos még nein minden esetben. Nemrégen három olyan ügyben hozott döntést a Területi Egyeztető Bizottság amelyben több emberséggel kellett volna kezelni a válla latoknak az idős dolgozók ügyét. Az egyik ügy — özvegy B. Józsefné gyöngyösi asszony ügye — is azt mutatja, nem igaz emberséggel foglalkoztak vele, ped'g egy évtizede látja el munkáját különösebb panasz nélkül. Az történt ugyanis, hogy a MÉK Heves megyei központja átadott egy zöldségüzletet a gyöngyösi földművesiszövetke- zetnek, ahol özvegy B. Józsefné is dolgozott. Ám az átadás idején betegállományban volt, és úgy látszik a gyöngyösi földművesszövetkezet más embert szemelt ki erre a helyre, így a szövetkezet vezetői anélkül, hogy komolyabb indokot adtaik volna rá, ki jelentették: nem tartanak igényt B. Józsefné munkájára. Ez az eljárás nemcsak az emberség törvényeinek, de a Munka Törvénykönyvnek ts fittyet hányt. Az sem bocsát ható meg, hogy szociális helyzetét nem nézték, nem vették figyelembe, hogy betegállományban levő dolgozót ilyen esetben nem lehet elbocsátani. De nem nézték azt sem, hogy mint a vállalati közös egyeztető bizottság tagjának nem lehet felmondani, mint ahogy azt sem vették figyelembe, hogy egy évtizede látja el becsülettel feladatát MI EZ, HA NEM az emberiesség szép és nemes gondo tatának elvetése, mi ez, ha nem nagyfokú közömbösség az emberi sorsok iránt? S vajon jóvá lehetett-e tenni ezt a semmiesetre sem era bferséges eljárást azzal, hogy B. Józsefnét visszahelyezték, — igaz alacsonyabb munkakörbe, mert előző helyére mást vett fel a szövetkezet. Ezt érdemelte volna 10 évi munkája után? Nem, semmiesetre sem De hát az emberséget nem r- ják elő a paragrafusok, ígv jó néhányan hajlamosak „lemondani-’ róla. Figyelmeztető ez az ügy, szinte felhívás arra, hogy nagyobb emberséggel kell intézni az emberek sorsdöntő ügyeit, köztük az elbocsátást is. Mert visszatetszést szül, sok-sok emberségesen intézkedő, humánus vezető igyekezetét, az emberséges elveket valló szocialista vezetés jó hírnevét rontják ezek az egyáltalán nem jellemző, de még előforduló esetek. Meet ilyen és ehhez hasonló esetek — sajnos még előfor kósza gondolatokat elengedni', szabad útjukra, hogy megtérve' hónukba, kiforrott felnőttekkéI váljanak. ! Az asszony feláll, tesz-vesz konyhában. Nem is fontos. 5 hogy mit, nem is fontos, hogy? miért. Az a fontos csak, hogyí él és mozog, hogy minden kis 2 mozdulata érte van, hogy értei van a szék, a meleg, az odébb-s tett lábas, a kifényezett mo-1 zsár a kredencen, s hogy ó'S mindezekért van. Cserében. > Alkonyodik. Az árnyak, minti gyerekből a legény, nyúlni kez-2 denek. Kamasz árnyak még, 2 torzak és furcsák és megtom- < pitják a formákat, a színeket < és előcsalják a tűzhely ajtaján < a lángok pirosló sárga színét . $ Aztán, hogy erőre kap az est. > hogy a mindennapos bírókban? újra elbukik a nappal, kattan? a kapcsoló és sárga fény önti> el a konyhát. Sárga fény és? mosoly... Este van, mondják2 egyszerre. 2 Kitárul az ágy, hűvös fészkei > nyit két testnek, helyére kerül? az örök tik-takot szajkózó óra2 és mire a Holdtól megcsönde-2 sedik a csillagok kéklö fénye,2 halk nesszel járja a békés álom < i puha országútját. két ember ? j két egymás melletti ágyon.. Csodálatos! I ...Összeborzcnigott. Felállt a>3 pádról, amely kemény volt és>? hideg, mint az élet. Felhajtó 1- > é ta foszlott kabátja gallérját és < 1 nekiindult az éjszakának cső• < 1 dót keresni. Hogy megtalálja 11 egyszer. * n dúlnak. T. Vincét, a Poroszlói Állami Gazdaság volt brigádvezetőjét, szintén egy évtizedes becsületes munka után bocsátották el. T. Vince, aütí jó munkája nyomán brigádvezetővé lépett elő, elkérte az állami gazdaság igazgatójától a fűkaszát, hogy munkaidő után levágja vele egy hold bérelt rétjéről a füvet. Meg is kapta a kaszát, ám egyszer kezébe adnak egy papírt, mi szerint 2000 forint pénzbírságra büntetik, elkobozzák a szénáját, meg kell fizetnie a kasza használati díját, s ráadásul el is bocsátották. Később még arról is értesült, hogy az igazgatót is megbüntették, amiért átadta használatra a fűkaszát. NEM NYUGODOTT, merr. nem nyugodhatott bele ebbe az igazságtalan, súlyos büntetésbe. Fellebbezett; A TEB már meghozta a döntést: büntetése jogtalan, a gazdaságnak vissza kell vennie, mert a Miskolci Főigazgatóság revizorai szabálytalanul büntették meg, nem volt rá jogalapjuk. Bár T. Vince megtalálta igazságát, de úgy érzi, nem tudna tovább dolgozni ott, ahol így bántak vele, s egész életén keresztül viseli a sebet, amelyet e jogtalan sérelem ütött rajta. S mindez elkerülhető lett volna, ha az emberség paragrafusait is figyelembe veszik azok, akik alapos megfontolás nélkül írták alá az elbocsátó levelet — ha már a Munka Törvénykönyv idevonatkozó löszét nem is “vették figyelembe. k Visszatetszőek és elítélendők xezek a cselekedetek, mert át- |talános és helyes törekvés tapasztalható megyeszerte azzal < kapcsolatban, hogy meg kell < becsülni azokat az embereket, < akik hosszabb ideje dolgoznak <egy munkahelyen, akik ezer- I nyi hasznos tapasztalatot sze< reztek, bebizonyították hűsé< güket, szorgalmasságukfi I Megbecsülést érdemelnek SS I közömbösség, elbocsátás he- slyett, mert rájuk jobban lehel, s számítani, mint a tapasztalat- slanabb, új emberekre, — rá- s juk — akik minden nehezebb > termelési feladat megoldásá- ínál elsőiként jönnek számításiba. > EZÉRT ÉRTHETETLEN és > furcsa, hogy ilyen esetek még »előfordulnak és előfordulhat> nek. > Remélhetőleg nem sokáig... Kovács Endre ..... —I Má rcius 31-ig érvényesek a közszolgálati MÁV igazolványok A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy az 1958-ra érvényesített közszolgálati feketeszínű, arcképes igazolványok, beleértve a hadirokkantak arcképes igazolványát és ötszöri utazásra érvényes ’ga- zolványát i j, 1959. március 31- én 24 óráig használhatók fel Az arcképes igazolványoknak 1959. évre való érvényesítése 1959. február 1-én kezdődik é* március 31-ig tart. GYURKÓ GÉZA: EGYEDÜL , VVWVWWVWWWWWVNAA'WW'A > ...és kenyeret enni. Foszlósai, ? puhát. Fehér asszonykéz da- igasztja. A kézfej eltűnik a Clágy tésztában, a kar felt és >fehér, mint a liszt, amely ráta- Ipadt, s a váll, amely ütemesen > hajladozik a dagasztás ritmu- >sára, kerek és sima, mint a !'hold... Asszony, forró asszony- \test, amelyhez hozzá lehet búj- \ni, amely sugározza magából a ;simogató melegséget, amely a gyereket elringatja, a férfit lázba hozza és átsugározza a kielégült álom csendes békéjébe... A konyha is meleg, ahol a kenyeret dagasztják. A tűzhelyen bableves fő, csülökkel. Csend van. Meleg. És tisztaság. A tűzhelyben pattog a fa, száraz, szépen hasadó akácfa, amely édes illatot izzad ki magából a tűz csókjaitól. A falon hímzett falvédő... „Ki "az urát csókkal várja”, ...vagy valami ilyesmi rajta és két csókolódzó galamb, kék cérnával hímezve, csőrük meg piros, mintha egymás vérét csókolták-volna csőrük hajlatára. Az asztal fölött, falra erősített kicsi állvány, rajta rádió. A rádión óra. Csörgő. Reggel ötkor csörög a szobában, utána kikerül a konyhába, a rádió tetejére, hogy 1 este ismét visszavándoroljon az ágy mellé, az éjjeli szekrényre, hogy türelmesen kivárja a haj- : nalt: a munkát. A szoba. Két ágy, egymás < mellett, olyan szorosan, úgy I 1gy máshoz simulva, mintha natracuk mélyén szív volna, e 4 szekrény barna, tetején al- 1 mák, pirosak, sárgák, pompázatos illatnak. A szekrényben ruha, ünneplő is, hétköznapi is Jók, tiszták, elegánsak. A sarokban tükör, nagy tükör, hogy visszalátszik benne az egész szoba, a fényképek a falon, a kerek asztal, a székekkel, a sarokban a gyerekágy, amely türelmes megadással győzi gazdája emberi tudatra ébredését. A ház előtt kert, a kertben néhány gyümölcsfa, virágok és egy kis kakas, most pirkadó tarajjal, elcsukló kukorékolással... Mikor jön haza, a kakas elébe szalad. A kutya is és megszaglássza zsebeit, hozott-e csontot ? A kenyér már kisült. Barna-piros, mint az asszony arca és ruganyos, mint a teste. Felszeletelve az asztalon, fehérsége vakító és íze csak társra vár, a bableves, a csülök izére. Az is tálban az asztalon. Mikor jön haza, az asszony hozzásimul, érezni áldott testét, amelyben most csodálatos erők dolgoznak, olyan erők, hogy a férfiember meghatódik tőle, aztán kerek testével leül... Mellé. Csörömpöl a kanál, ketyeg az óra, az asszony halk szóval kérdez és ő válaszol. Mindennapi dolgokat. De ezeknek a mindennapi dolgoknak megvan a maguk édessé■ ge. A kenyér is mindennapos. : a víz is, a levegő is. Mégis min- . dennap más, új, kedves és nélkülözhetetlen. Csendben csordogál a szó, sohasem dagad folyammá, de magában hordja a folyam minden titkát: azt. hogy folyam lesz belőle. Kevés szóból is sokat ért, ki egyetért és ki együtt él. Cigarettára gyújt. A cigaretta füstje kéken bodrozódik a konyhában, mint a boldogság, s olyan könnyen, mint amilyen az élet, ha szép, ha teljes, ha kedves. Űjból csönd ül a konyhára, olyan csönd, hogy hallani lehet az asszony szívverését, s tán még a másikét is, aki már él, de még nem született, aki már van, de még csak két ember, s nem a társadalom számára. S jó ez a csönd. Ize van, mint a kenyérnek, mint az almának, ott fenn a szekrény tetején és muzsikája is, amelyet csak ők hallanak, amelyet valami csodás zeneszerző csak nekik szerzett. Ülnek és nem néznek egymásra és mégis látják egymást. Ülnek és nem beszélnek egymáshoz és mégis hallják egymást... Csak ülni... ülni... ülni és hallgatni, mint duruzsol a némaság, élvezni a konyha melegét, a szék kényelmét, a jóllakottság örömét és futó kis
