Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-08 / 246. szám

t népújság 1958. november 8., szombat Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeinek tükröződése a korabeli Egri Újságban Az 1917-es őszi »Egri Újság« tele volt harctéri jelentések­kel, a háborút, a világégés nyomát viselte magán minden példány szám. A keleti had­színtérről szóló tudósítások azonban nyomát viselték a kezdődő oroszországi mozgal­maknak, mert hetekig csak az állt a keleti hadszíntérről szóló hadijelentések alatt, hogy •nem volt különösebb harci esemény. A helyzet változat­lan.« A nagy világfordulatról, az új államforma megszületé­séről. a szocialista Oroszország létrejöttéről az Egri Újság 1917. november 9-i száma adott először hírt. Az újság azonban a bolsevikok, a nép pétervári győzelmét ellenfor­radalomnak bélyegzi. »Pétervárott győzött az el­lenforradalom. Kerenszky el­menekült, elfogatását elrendel­ték«, hívta fél a cím az ese­ményre az olvasók figyelmét, majd így folytatódott: »A saj- tó-hadiszállásról jelentik: Ma egv pétervári csonkított szikra- tó. ratot felfogtak, amelyből kitűnik, hogy Pétervárott az ellenforradalom győzött. Ke- renszky elmenekült, letartóz­tatását elrendelték.« A pétervári hadi forradalmi bizottság felhívását is közli az újság: »A politikai foglyokat haladéktalanul kiszabadítjuk. Kosovolov, Kiskin, Teresz- csenkó, Malantonik, Nikitin és a többi volt minisztereket a forradalmi bizottság fogságba vetette. Kerenszky elmenekült, valamennyi hadseregnek lelké­re kötjük, hogy tegyenek meg mindent a célból, hogy ott el­fogják és Pétervárra szállítsák. Pétervárott győzött a munkás- és katonatanács forradalma.« Az Egri Újság másnap már vezécikkben kommentálta az oroszországi eseményeket, ír­ván: »Ma már a harmadik forradalmi vezér vette kezébe Oroszország teljesen feldúlt, belső állapotának vezetését, s egyáltalán nem lehet látni, hogy napok, hetek, vagy hóna­pok múlva jön-e egy új vezér, amely most már majd Lenin­nek fogjq., odakiáltani: Robes- piere, követni fogsz!« Az újság azután fejtegeti az orosz fejlődés lehetőségéit. A következő megállapítást teszi: »... az orosz nép aligha érett meg arra a nagy demokratikus átalakulásra, amelyre vezérei szánták. Egy azonban bizonyos: a bókét, az orosz belső forra­dalmak mégis csak közelebb hozzák.« Tévedett a vezércikk írója, amikor nem tartotta még érett­nek az orosz népet a demokra­tikus átalakulásra. Az elmúlt 41 év eredményei fényesen j bizonyították, hogy a szovjet I nép, Lenin útmutatása alap- Jján világraszóló dolgokat haj- jtott végre, s fejlődésében fe­lülmúlta valaménnyi nyugati országot. Az Októberi Szocialista For­radalom győzelme után me­gyénk népe nagy figyelemmel kísérte az oroszországi helyze­tet. Különösen az váltott ki nagy megnyugvást, hogy az új szovjet hatalom létének első percétől kezdve a béke megkö­tését óhajtotta, s ezért tett in­tézkedéseket. Idézzünk az 1917. november 11-i Egri Újságból. »Az orosz katona- és mun­kástanács békefeltételei. A Szovjetek Bizottsága a kö­vetkező békefeltételeket dol­gozta ki: A munkásokból és parasztok­ból alakított tanács felhívja Európa összes nemzeteit, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalást az általános és de­mokratikus béke érdekében. A célannexió és hadikárpót­lás nélküli béke. Az annexió- nélküliség úgy értendő, hogy kis országokat nem fognak erőszakkal nagy birodalmakba bekebelezni, s egy állam sem tart erőszakkal egyetlen népet sem kötelékében.« Az Egri Újság továbbá ezt közli az orosz katona- és mun­kástanács békefeltételeiről: -A munkástanács javasolja az azonnali fegyverszünetet, e fegyverszünet három hónapra volttá kötendő. Ez alatt a bé­ketárgyalások befejezhetők lennének. Javasolja, hogy a világ összes nemzeteiből béke- konferencia hívassék össze, a békefeltételek megbeszélésére.« Nemcsak Eger, hanem egész Heves megye népe nagy öröm­mel fogadta ezt a békefelhí­vást. Az újság csaknem min­dennap írt kommentáló és egyéb cikkeket a béke lehető­ségéről és , az oroszországi helyzetről. A forradalom utáni helyzet PéterV%rról így írt a lap november 15-i számá­ban; »A Morning Post írja: Az orosz fővárost most legforgal­masabb pontján és a legélén­kebb közlekedési vonalakon barrikádok mögött gépfegyve­rekkel kormányozzák. A Lenin pártjához csatlakozott gyalog­ság és tengerészek jól fegyel­mezettek és sokkal inkább megbízhatók, mint Kerenszky csapatai.« A következő napi, az 1917. november 16-i Egri Újság már arról számol be, hogy »Egész Oroszországra kiterjedt a for­radalom. Finnország és Péter- vár között megszakadt a táv­irati összeköttetés. A polgárhá­ború egész Oroszországra ki­terjedt. öt kormányzóságban dúlnak a harcok.« November végén az újság 24-i számában a vezércikkíró emelkedett hangon méltatja a szovjet béke-dekrétumot. A vezércikknek is az a címe, hogy »világosodik Kelet felől.« így szól a szöveg: »Most pedig minden tekintet Kelet felé forduljon. Ex Oriente lux. A béke reménységének egy biz­tató világító sugara érkezett meg abban a világraszóló je­lentésben, amelyet az angol sajtóiroda adott közre, s amely tudtul adja az egész világnak, hogy az orosz korm.ány fegy­verszünetet ajánl, utasította a hadsereg főparancsnokát, hogy lépjen érintkezésbe az ellenséges parancsnokokkal, s a béketárgyalás megkezdése céljából ajánljon fegyverszüne­tet.« A cikkíró aztán felhívja a kormány, a diplomácia figyel­mét arra, hogy »a háború be­fejezésének ezen kínálkozó le­hetőségét melegen aknázzák ki.« A nyugati imperialista ha­talmak mesterkedését is tük­rözi a lap, amely azt a célt szolgálta, hogy ne engedjék Oroszországot kilépni a hábo­rúból. »Az Antant bojkottálja Oroszországot, ha fegyverszü­netet kőt« — ez a címe a tu­dósításnak és a keltezés »Lon­don, november 23. Az ameri­kai kormány elhatározta, hogy semmiféle muníciót és élel­miszert nem küld Oroszor­szágnak, míg ott a helyzet nem tisztázódik. Amerika, a szövetségesei nevében kijelen­tette, hogyha Oroszországban a bolsevikok kezében a hatalom állandó marad, akkor a muní­ció és az élelmiszer szállításra kimondott tilalmat érezni is fogják.« Az újság ugyancsak novem­ber 24-i számában a következő érdekes helyzetjelentés látott napvilágot. »Az orosz főpa­rancsnok nem akart felaján­lani fegyverszünetet. Lenin el­csapta az állásából.« Arról szá­mol be ez a tudósítás, hogy Duchonow, az orosz hadsereg főparancsnoka megtagadta az engedelmességet a leninisták ama parancsának, hogy a szö­vetséges hatalmaknak fegyvier- szünetet ajánljon fel. Erre a maximalisták pártja a főpa­rancsnokot elmozdította állá­sától és Grilcukow nevű fia­tal zászlóst nevezte ki főpa­rancsnoknak. A következő lapszámok, mint az 1917. november 29-i, arról szól, hogy Lenin a 18 éveseket már hazaküldte a frontról, majd a november 30-i lapszámban az első olda­lon kiemelt tudósításban ar­ról tájékoztatja a lap az ol­vasóit, hogy: „Megérkezett az orosz kormány hivatalos aján­lata a fegyverszünetről és a békéről.” Az újságnak e cikkei tük­rözik a való helyzetet, s most 41 év távlatából is azt bizo­nyítják, hogy a szovjetha- talom, megalakulásának clsó percétől kezdve a béke meg­teremtésén fáradozott, s azon, hogy megkímélje a világot, a további vérontástól, a náború borzalmaitól. A mostani szovjet politika következetes folytatása az 1917. évinek. Napjainkban % a Szovjetunió tesz legtöbbet a tartós béke megteremtésé­ért, az új háború elkerfllésé- ért. A Magyar Irodalom­történeti Társaság egri vándorgyűlése Kultúrház építését kezdték meg Abasáron Az abasáriaknak régi kíván­sága egy kultúrház, ahol a fia­talok zenét hallgathatnak, tán­colhatnak, és az idősebbek Ösz- saejöhetnek egy kis beszélge­tésre. Ez a kívánságuk most si­került, mert a községfejleszté­si alapból megkezdték a kul­túrház építését, s előrelátha­tólag a jövő év második felé­ben el is készül. A község la­kosai nem nézik ölhetett kéz­zel az építkezést, hanem ők is tevékenyen részt vesznek be­lőle. A kultúrház nagyrészt társadalmi munkával készül. ítéletet hirdetett a bíróság Sztán Ferenc ügyében Az elmúlt napokban hir­detett ítéletet a megyei bíró­ság Sztán Ferenc és társai bűnügyében. Mint is­meretes, Sztán Fterenc, az egri Gyermekkocsigyár volt igaz­gatója működésének ideje alatt jelentős gazdasági kárt okozott államunknak. Sztán Ferencet ezért a bíróság há­romévi börtönre és anyagi kártérítésre ítélte. Dr. Raduly Barnát a megyei tanács ipari osztálya helyettes vezetőjét és Édes Józsefet, az ipari osz­tály mérnökét bűncselekmény hiányában a bíróság felmen­tette. 1958. november 8., szombat. 1917. A szovjetek II. összoroszor- szági ülése határozatot fogadott el a békéről é6 az első tanácskor­mány megalakításáról. 1883-ban született A. J. Ferszman orosz tudós, kiváló mineralógus és feokémikus. 1941-ben alakult meg az Albán Kommunista Párt. (1948. november 8-tól Albán Munkapárt.) Burma nemzeti ünnepe — az al­kotmány napja. O Névnap Ne feledjük: vasárnap TIVADAR liiiisji- A GYÖNGYÖSI MOTOR- és Gépjavító Ktsz 7000 forin­tos költséggel saját erőből villany-boyleres fürdőt épített a dolgozóknak. — A NAPOKBAN ADTA át a parádi községi tanács rendeltetésének a 38 ezer forintos, községfejlesztési alapból épült hídmérlege*.- SZOMBATON AZ EGRI ktsz-ek KISZ-szervezete a Vá­rosi Művelődési Ház nagyter­mében zászlóavató ünnepséget rendez. Ez alkalommal KISZ- tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek, — BESENYŐTELKEN másfél kilométeres járda épí­tését kezdik meg a közeljö­vőben. A járdaépítési mun­kálatokra 40 ezer forintot fordítanak a községfejleszté­si alapból.- A GYÖNGYÖSI XII-ES akna a takarékossági mozga­lomban kimagasló eredményt ért el. A megtakarított ösz- szeg 750 ezer forintra emel­korlpft- Á FÜZESABONYI tele­fonközpontot a jövő év első negyedévében 150 ezer fo­rintos költséggel korszerűsí­tik.- Értesítem a jogkereső közön­séget, hogy igazságügyminiszteri határozat alapián továbbra is foly­tatom ügyvédi működésemet. Dr. PAVLYAK FERENC ügyvéd, a 2. számú Egri Ügyvédi Munkaközösség tagja. műsora: Egerben, este fél 8 órakort Szélvihar, Szabolcsi Miklós Krúdy Gyu­láról mond emlékbeszédet. Barta János debreceni pro­fessor megnyitja a Krúdy Gyula emlék-kiállítást. József Farkas tudományos kit« tató Budapest, a Magyar Ta« nácsköztársaság irodalmáról ad elő. V. Ez a neki új, keresztény, magyar világ, furcsa zavart korbácsolt fel benne. Vézna testére a szultán idejében sem vehetett harci ruhát, ezért anyja a jezsuiták iskolájába küldte, hogy a tudományával tudjon megélni. így ébredt fel most benne az a gondolat, hogy egy színjátékkal fog vi­tézkedni. kiemelkedni a töb­biek fölé, ezzel fogja szolgálni a fejedelmet. Mert a jezsuiták tanítványai: a parvisták és a gimnazisták még nem is ré­gért Telekesy püspök szín­játékát adták elő: a valósá­gos várfalon játszották el Do­bó hatalmas győzelmét. De Pethő, jezsuita páter, akinek a színdarabot átadta, s akihez most, amikor a feje­delem Eger városába érkezett, elment, hogy megkapja^ a vá­laszt. ezt felelte: — Figyelmesen olvastam végig. Megírod Bercsényi uram dicső seregének várost­romát, megírod a császárpárti rácok, németek és Zinzendorf várkapitány csúfos kudarcát... Te a kuruc fegyverekről zengsz dicsőítő éneket... En értelek! De mondottam: Inter arma silent musae ... Mikor a púpos ismét otthon volt, féktelen panasz tört ki belőle, vergődő segélykiáltás. Amint összeroppant ez az ál­ma is. sehol se látott halvány fényt mely földi útját meg­jelölje Ordítani szeretett vol­na, hogy őt is vegyék ember­számba! Lássák meg: benne is van magasra csapó láng, LEMLE REZSŐ: Az egri remeténél több van benne, mint a min­dennapi élet földet túró rab­szolgáiban. Benne is van va­lami a fejedelemből, Simpn Mátyás erős és szédítő harci­asságából! Ö nem tud meg­lenni egetverő álmok nélkül, ő nem tud végigülni egy éle­tet, zsákot hordani, apró pi­maszságokkal szétmarcangolni a nappalokat és elmerülni az éjszakában.;. tehetetle­AMINTIGY nü] vergó_ dött zilált gondolataiban, s egymás után bukkant fel benne mindaz, ami gyermek­korától megrágta szívét, amint a gonoszságot ezerszerte job­ban érezte és minden emberi jóság ezért sebző csúfolódás­nak, maró gúnynak tetszett neki. kegyetlen gyűlölet töl­tötte el... A fejedelem7 ... Látta ő a nagyhatalmú szul­tán csúfos futását is ... Simon Mátyás? ... Nevetséges eről­ködés ... Marinka szépsége? — kegyetlenül nevetett — fi­atal. Ha belerág majd _ az idő. elsorvasztja a betegség,... dölyfös, öntelt leányzó. És ezentúl nyomorék testé­ben még jobban vált nyomo­rékká a szabadság eszméje, mint annyi más lelkinyomo­rékban is. Óvatosan, de ki­tartóan belerágott a fejedelem cselekedeteibe, bepiszkolta Si­mon Mátyás alakját, sőt a gyűlölet odáig sodorta, hogy majdnem gyilkossá vált, Ma­rinka és Simon Mátyás gyil­kosává. Ö lett, fény mellett futó árnyék, az éltető meleg mellett felgyülemlő, meg,der­mesztő hideg. Küzdelmeiben az apjától harácsolt és any­jától örökölt kincsekre tá­maszkodott. De gyűlöletes harca elbu­kott Simon Mátyás gránit­erős hitében. Süvítve lángolt Simon Mátyás szava: — Azért is legyen boldog­ság Rákóczi népe között, sze­ressék egymást az emberek, imádják a szabadságot, ami­ért harcolnak! Csak te és társaid kínlódjatok összetör­ve, mint a halálos beteg, és rohadjatok meg... De hiába acélozta meg Si­mon Mátyás lelkesedése az izmokat, és hiába szaporította a kurucok fegyvereit. A sza­badság zászlaja elbukott. Mi­kor Simon Mátyás elmenekült Egerből és túl volt a varos falán, mintha ezer jajjongó hang tódult volna hozzá a városból és messze-messze széles Magyarországból: * — Jaj, szegény magyar nép, az ellenség téged mindig szag­gat és tép. ... A kézirat végére értem. Simon Mátyás Munkács felé ment, ahol most a fejedelem tartózkodott, a feleségét, Ma­rinkát elvitte a pestis, a ku­ruc vitézek megtizedelője; de mi legyen a púpossal? ... most a dolgozó szoba másik AZ IRÖ végén ült, egy cimbalom mel­lett. Eddig minden fejezet után megjegyzéseket tett, ami­ket nyomban leírtam. Többször változtatta helyét, leült a bőrgarnitúra egyik karosszé­kébe, vagy sétált az ajtóig vezető úton, vagy leült a cimbalom mellé. Elfogódott izgalommal vár­tam, hogy mi fog történni. Mi lesz, a púpos sorsa? — Eddig van, — szólaltam meg halkan. Az író az ajtó felé fordulva, mozdulatlan elmerüléssel várt néhány percig, aztán csendes hangon megszólalt. — írja, kedves öcsém!.-.. Diktálom. Izgalommal, belső feszült­séggel, örömmel, boldog uj- jongással vártam a szavakat. És a remete-Gárdonyi el­küldte a púpost remetének a Bükk erdejébe, oda, ahová egyszer elhurcoltatta Simon Mátyást és Marinkét. hogy erőszakkal szerezze meg a boldogságot. . A regényke 15. fejezete. volt. Csá­Véber Antal az Irodaiom­Lustasá-^ történeti Társaság titkára vi­taindító referátumot tart a népi írók kérdéseiről. MEGINT TAVASZ bitó, acélos tavasz. Egyszerre kelt életre minden parányi sejt, amint dédelgetve melen­gette a napsugár. A fürge haj­tás feltörte a földet, lambo- sodtak a fák, titkos, homá­lyos vágy száguldva vitte az életet a misztikus megérés felé. Pajzán volt az erdő: fecse­gett, muzsikált, ünnepelt... És mélyén, elrejtett tisztá­son kora-ősz, szomorú ván-'< dór éldegélt. A földön kuporgott éppen, a kunyhója előtt. Deszka he­vert ölében, arasszal mérics­kélte hosszát... szélességét... Bólintott,. í . bólogatott .;. Aztán a magasba nézett, a villogó nap felé, s tétován csúszott tekintete végig a fá­kon, s a viruló tavasz életet fakasztó csókjain.. Megrázkódott..; gon kapta magát rajta... Felállt, s erőlködve sietett kunyhója mögé ... A gödör előtt, állt meg. A kimért d es zk ácskát nézte, majd a gödörbe tette... Mosolygott... Most a felhányt föld mellé ült, s tovább dolgozott. Alig • melegedett bele mun­kájába, friss, dacos férfi állt meg előtte. Erős testének ányéka a deszkácskákra hullt. A púpos felpillantott, né-? zett-nézett, majd szelíden rrfb-t solygott. < — Isten hozott, Simon Má-< tyás... Tudtam, hogy erre? jössz majd, mert itt is szen-< vedtél... Gondoltam rád, ? menj csak a kunyhómba ...? No, menj!... * Dr. Némedj Lajos főiskolai Simon Mátyás engedelmes-$ igazgató: „Bessenyei György kedett. 4 és a Ratio Edueationis” no*» (Folytatjuk.) * mei tart előadóéi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom