Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-08 / 246. szám
Milyen célkitűzésévé! alakúit meg Ratfátn a géphasználati társulás A termelőszövetkezetektől a közeli napokban mindinkább több gép szabadul fel, melyek a í ö Idm ű vessző vet kezetek hez lesznek átirányítva. Ezzel párhuzamosan a munkaigények kielégítése is nagyobb ütemben válik lehetségessé. Mezőgazdasági üzemágveze- tőinknek most ismét módjukban lesz újabb géphasználati társulások szervezése, mert a szántásra jelentkező tertnelök előnyben részesülhetnek, ha közös géphasználatra tömörülnek. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az alapsaab:'y szerint működő nagyúri gép- használati társulás célkitűzéseit. A társulás az 5/1958. (I. 15.) számú kormányrendeletben lefektetett alap- és működési szabály szerint alakult meg, melyet minden tag magára nézve kötelezőnek fogadott el. Elhatározták, hogy a társulás 157 dolgozója 1200 hold földön, a földművesszövetkezeten belül megalakítja a réphasználati társulást. A társulás ügyének intézésére 8 tagú vezetőséget választottak, melynek elnöke Tóth István lett. Az alapszabályoknak megfelelően a társulás a következő célkitűzésekkel alakult: a) A társuláshoz kihelyezett erő- és munkagépeket nagyüzemi! eg foglalkoztatják. Erinek érdekében az 1200 hold területet három körzetre oszt- tottáik fel. Körzetenként három vezetőségi tag irányítja a gépek munkáját. Minden körzetről részletes térképet készítették. A választott körzeti vezetők szervezik a munkát tagjaik részére. A gépállomás brigádvezetőjével együtt 10 napra előre utalványozzák a munkát és ezt annak elvégzése után mennyiségileg és minőségileg átveszik. b) A traktorok maximális kihasználásának érdekében a körzetet 50—70 holdas táblákra osztják és ezen nagyüzemi jelleggel dolgozhatnak. c) A talaj- és a szállítási munkák díját lehetőleg a szerződés megkötésekor, de legkésőbb a munka utalványozása előtt minden tag köteles befizetni a körzeti vezetőnek. d) A társulás közös termelési szerződést köt a földművesszövetkezettel cukorrépára, vörösherére, lucernára, borsóra és egyéb szántóföldi növényféleségekre. e) A talajerő fenntartására közösen biztosítják az istálló- és műtrágyákat, továbbá közösen szerzik be a vetőmagvakat és a védekező anyagokat. f) A kenyér- és takarmány- gabona, ipari és egyéb nü- vényféíeségek talajelőkészité- si és vetési munkálatait a kialakított 50—70 holdas táblákon a szakszerű vetésforgó alkalmazásával közösem végzik. g) A kukorica, cukorrépa, vöröshere, lucerna és egyéb szántóföldi növényféleségeknél a tenyészidő, valamint a betakarítás folyamán gépesíthető munkafolyamatokat közösen, géppel végzik. Ugyancsak közösen végzik a fellépő kártevők elleni védekezést is. h) A tagok 1958. december végéig 30 forintot fizetnek be közös alapra. Ugyancsak közös alap növelésére használnak fel 3 forintot normálholdanként a nagyüzemi és kedvezményes munkák után járó jutalékból. A közös alapot a MNB-nál nyitott számlájukra fizetik be. i) A gazdasági év folyamán létesített közös alapból és beruházási hitelből mezőgazdasági gépeket (vetőgép, répakiemelő, daráló, szecskavágó, fogatos fűkasza stb.) fognak vásárolni és azokat közösen üzemeltetik. j) a földmű vessző vetkeze-, teknél levő kölcsönzésre rendszeresített mezőgazdasági kisgépeket anyagi felelősség mellett átveszik és azt a társuláson belül, de a tagságon kívüli dolgozóknál is kölcsönzéssel üzemeltetik. k) A nagyobb termésátlagok érdekében a területükön előforduló szikes foltokat talaj- javítással fogják termővé tenni a következő gazdasági, évtől kezdve. l) Mindezen tevékenységüket a társulásom belül úgy fogják végezni, hogy az az egyénileg dolgozó parasztok előtt példamutató legyen és ezáltal minél többen kérjék felvételüket a társulásba. Jáger Gcrő. Mit nyúlt a falunak a takarékszövetkezet? Talán észre se vesszük, pe-| dig így van, ma már a falu, a parasztember élete el sem képzelhető a földművesszövetkezet nélkül. Ezernyi szállal kötődik egymáshoz gazda és szövetkezet. így van ez rendjén. A földművesszövetkezet segíti a mezőgazdaság terméshozamának emelését, gondot fordít a növényvédelemre, támogatja a közös gazdálkodás kezdetlegesebb formáit, a sok próbát kiállott szakcsoportokat és társulásokat. És folytathatjuk a sort a kedvező termelési és értékesítési szerződésekkel, a szép, új boltokkal, cukrászdákkal, a méhészeknek, legeltető gazdáknak nyújtott segítséggel, az asszonyi munka megkönnyítését szolgáló erőfeszítésekkel, a falu kulturális életében új színt jelentő föl * műves sző vetkezeti népi egyvjí tesek szervezésével. Két esztendeje újabb bizonyítékát adta a földművesszövetkezeti rendszer annak, hogy minden erejével és a rendelkezésére álló lehetőségekkel segítségére van a dolgozó parasztságnak. Egyedülálló ember magára- hagyatottságában többnyire nem képes nagy feladatokkal | megbirkózni. Ha céljai elérésére többedmagával összefog, erőfeszítéseit siker koronázza. Tulajdonképpen egész szövetkezeti rendszerünk ezen a helyes felismerésen alapul, a takarékszövetkezetek megalakítása pedig egyenesen ezt példázza. A falusi takarékszövetkezetek egyrészt segíti. igére sietnek indokolt esetben kölcsönért folyamodó tagjaiknak, másrészt előnyös feltételek mellett vállalják a lakosság megtakarított pénzének kezelését és elhelyezését. Érdemes takarékoskodni! A gazdaság fejlesztése, új gépek és felszerelések beszerzése, az állatállomány gyarapítása még a legtakarékosabb családnak is sok gondot okoz. A termelőszövetkezeti parasztság megtakarított pénzén új házat, szebb otthont épít, tudjuk azonban, hogy ez sem megy egyik napról a másikra. Nem is szólva a váratlan eseményekről: betegségről, elemi csapásról, ami a ládafiában féltve őrzött bankókat egykettőre megapasztja. Mi történik ilyenkor? A legjobb gazda is kénytelen kölcsönhöz folyamodni, átmeneti segítségért kopogtatni a szomszédoknál, barátoknál. A falusi takarékszövetkezetek feladata éppen az — indokolt esetben —, hogy mind az egyéni gazdáknak, mind pedig a termelőszövetkezeti parasztságnak segítségére siessen. . Miből falyósíljáSi a kölcsönt ? A takarékszövetkezetek ösz- szegyűjtik a gazdák megtakarított pénzét. Vagyis: a ládafiából a takarékszövetkezet betétre váltja a pénzt, és abból ad kölcsönöket. Akadhat olyan, áld erre azt mondja: nem kényelmesebb szomszédtól, jóbaráttól kérni? Csak az tudja igazán, mennyire nem helytálló ez a nézet, aki már próbálta. A faluban — tudjuk jól — nem mindenki használja fel egyszerre a pénzét. Az egyik gazdának csinos kis összege lapul már együtt, de csak hónapok múltán költi el. A másiknak szüksége' lenne sürgősen valamire, de a pénze csak hónapok múlva lesz együtt. És ha kölcsönért fordulunk gazdatársainkhoz, előfordulhat könnyen, hogy ők is éppen most adták ki állatra, műtrágyára, építőanyagra. A takarékszövetkezethez azonban bármikor fordulhatunk. Akár megtakarított pénzünkkel, akár kölcsönért. Az is jól jár, aki betétjét gyarapítja, az sem bánja meg, aki kölcsönt vesz fel. (Folytatjuk) Jól halad a téli alma felvásárlása Az egész megye területén I nagy ütemben folyik a téli alma felvásárlása. A megyei Szövetkezeti Központ a leszerződött 650 000 kilogramm alma helyett október 25-ig 840 000 kilogramm almát vásárolt fel a termelőktől. Az idei jó almatermés következményeképpen november hónapban még 700 ezer kilogramm alma felvásárlására számítanak a földművesszövetkezetek. A párt és á kormány helyes mezőgazdasági politikája lehetővé tette, hogy megyénk területén több mint egymillió forint szerződéses előleget kaptak termelőink a földművesszövetkezetektől • a nyár folyamán. Az előlegen kívül egyéb védekező anyagokat is biztosítottunk mind a tsz-ek, mind az egyéni termelők részére. Ezeket a védekező szereket helyesen az almáskertek gondozására, a termés minőségének megjavítására fordították. A jó termés lehetővé “tette, hogy a Megyei Szövetkezeti Központ a Szovjetunióba, Németországba és Csehszlovákiába exportált téli almát, amiért a termelők is magasabb árat kaptak. Különösen szép eredményeket értek el tsz- eink. Pl. a kiskörei »Dózsa« téli almáját értékesítési szerződéssel lekötötte a helyi földművesszövetkezettel, amiért 150 000 forint előleget kapott. A tsz várható almatermése kb. 40 súlyvagon, ebből a mai napig 18 súlyvagont adott át a földművesszövetkezetnek, amiért 456 ezer forintot fizettek ki. Előreláthatólag az átadott és még az átadásra kerülő alma mennyiséggel együtt ebben az évben kb. 1 millió forint jövedelmet ad a tagjainak. A felnémeti Petőfi Tsz-nél is jól fizetett az alma, ahol jóval több mint félmillió forint bevételt eredményez. Hasonló a helyzet az ivádi Dózsa és más termelőszövetkezeteknél. Igen sok kívánni valót hagy maga után azon egyéni termelők almájának minősége, amelyet volt uradalmak jelenleg is összefüggő almáskertjében termelnek. Ilyenek pl. az erdőkövesdi és szarvaskői almáskertek. Különösen az erdőkövesdi almáskertben a legkülönbözőbb alma-betegségek és alma-kártevők komoly pusztítást végeznek. Már .pedig az így termelt almáért lényegesen kevesebbet kapnak a termelők. Ahhoz, hogy jobb minőséget termeljenek a gazdák, egyedüli útja az összefogás. Az összefogás biztosítja, hogy a gyümölcsösön belül minden fát gondosan és egyöntetűen ápoljanak. Termelőink érdeke, hogy gondos ápolással biztosítsák a jobb terméseredmények elérését. Sárái József November 7. tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére megyénk földművesszövetkezetei fokozott munkával igyekeztek a versenyszempontokat telje- síteni. Üjra fellendült az egymás közötti versengés. Ennek eredményeképpen október hónap folyamán különösen szép sikereket értek el a részjegy- befizettetési tervek és a cukorrépa szerződéskötések teljesítésében. A cukorrépa szerződéskötés-- ben szép eredményeket értek el az egri, verpeléti, tódebrői, boconádi, gyöngyösi, tarna- bodi földművesszövetkezetek, amelyek mind száz százalékon felül teljesítették a szerződés- kötést. Jó munkájuk eredményeképpen megyénk 82 százalékra teljesítette tervét és így országos viszonylatban a második helyezést1 érte el. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk látva a belterjes gazdálkodás előnyeit, egyre nagyobb területen termelnek cukorrépát. A másik igen szép eredmény egyes földművesszövetkezeteknél a részjegybefizette- tési terv teljesítésében mutatkozik. Különösen jó munkát végeztek: a detki 203 százalékra, az adácsi 105 százalékra, a tarnaleleszi 147 százalékra, a verpeléti 100 százalékra, az egri 101 százalékra teljesítették a földművesszövetkezeti részjegy-terveket. Ezeknél a földművesszövetkezeteknél a dolgozókon kívül több helyen a választott vezetőség is bekapcsolódott a munkába. Reméljük, hogy a szép eredményeknek megyénkben még sok követői lesznek. Jó lenne, ha azok a földművesszövetkezetek is, akik jelenleg még le vannak maradva, a fenti példák alapján a választások tiszteletére teljesítenék az éves tervüket. Öröm nézni ezt a fejlődést Az elmúlt hetekben a kiskörei földművesszövetkezetben új üzletházat avattak. Annak ellenére, hogy az építés kissé elhúzódott, mégis teljesült a község régi óhaja, megépült az új üzletház. Helyet kapott benne egy cukrászda, vegyesbolt és egy italbolt. Üj színfoltot jelent ennek a Tisza melletti kisközségnek az életében a korszerűen berendezett cukrászda. A megnyitása óta sok látogatója van, hiszen régen tervezi ttri’ a község lakossága, a földmű - vesszövetkezet vezetősége e létesítmény megvalósítását. Ha valaki a község lakosaitól érdeklődik az új üzletekről, a földművesszövetkezet munkájáról, csak jót hallhat róla. A község dolgozói elragadtatással beszélnek az utóbbi évek fejlődéséről. A cukrászdában találkoztunk össze dr. Borszéki Géza községi orvossal. Kíváncsiak voltunk, hogy neki mi a véleménye a főiem űvesszövetke- zetnek ezen új, korszerű egységeiről. — Erről és a már eddig lé- tesítettekről nem tudok elragadtatás nélkül beszélni — mondotta. — öröm nézni azt a fejlődést, amit az utóbbi években elért a földművesszövetkezet. A. továbbiakban elmondotta, hogy 20 évvel ezelőtt került ide a községbe. Abban az időben nem volt itt* semmi, csak a nagy sár. A felsőbb szervek állandóan adták az egészség- ügyi utasításokat, azonban azokat végrehajtani nehéz, vagy egyáltalán nem is lehetett. Nem lehetett már csak azért sem, mert a Hangya szövetkezeti boltok olyan kis há* zakban voltak, amelyeknek az ablakát még kinyitni sem lehetett. Ezekben a boltokban nemigen volt szakosítás, de nem is törekedtek arra. — Csak a nyereség volt a fontos. Kié volt ez a nyereség? Azoké, akik közel voltak a vezetőséghez. A szegény ember nemigen részesült belőle soha. Voltak ott bőven, akik zsebre rakták a nyereséget. Sok ember gazdagodott meg a Hangya szövetkezeti tagok -énzén. Most más a helyzet. Látja a falu lakossága, hogy a befizetett" forintjaik nem a nagygazdák zsebébe vándorol. Nem egy pár ember teszi zsebre a nyereséget, hanem azt a község jobb áruellátására, az üzletek kibővítésére és korszerűsítésre használják. Látszik ez a most épített korszerű' cukrászdán is. Ilyen jól felszerelt cukrászdáról 12 évvel ezelőtt még álmodni sem mertek a kisköreiek. Ma valóság. Az ígéretét teljesítette a földművesszövetkezet. Reméljük, hogy e szép eredmények láttán a község lakossága még több támogatást ad. A falu lakosságának az összefogása és áldozatkészsége meghozta a gyümölcsét. A szövetkezeti tagok többsége nemcsak elismeréssel szemléli az új létesítményeket, hanem segít is azok megvalósításában. Megyénk területén számos építmény megvalósításához járultak hozzá részjegy-jegyzéssel, társadalmi munkával és egyéb segítségekkel, összefogásra, szövetkezésre van szükség, mert a kitűzött nagy terveket csak így tudjuk megvalósítani. (Lízák-Szabó) Méltéss vilá « h«ngressxus volt Rómában Augusztus második felében ült össze Olaszországban a 17. Méhész Világkongresszus. Igen jelentős munkát végzett ez a nagyszabású méhész megmozdulás. A római tanácskozást megelőzően Bolognában a méhésztudomány legjelentősebb képviselői beszélték meg az időszerű tudományos kérdéseket. Szó esett a méhpempő és méhméreg gyógyászati értékéről, a fertőző méhbetegségek elleni védekezésről és más fontos, tudományos kérdésekről. A Kongresszus ezt követően Rómában folytatta munkáját, ahol különböző szakbizottságokban tárgyalták meg a méhészkedés gyakorlati és elméleti kérdéseit. Hazánk méhész társadalma is képviselve volt a Kongresz- szuson és hozzájárult annak munkájához. A magyar küldöttség tagjai, hazaérkezésük után beszámoló gyűléseken isismertetik szerzett tapasztalataikat. Így kerül megrendezésre Egerben, november 9-én (vasárnap) a Szakszervezeti Székházban a megyei méhész nagygyűlés, melyen Kocsis Sándor* az OMSZK igazgatója, a magyar küldöttség vezetője számol be a Kongresszus munkájáról, a szerzett tapasztalatokról és az 1959. évi méhészet fejlesztési tervről. (Sz. Zs.) Újabb szakosítás a földművesszövetkezeti boltokban Az elmúlt héten értekezleten beszélték meg a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi üzemágvezetői az áruellátásban tapasztalható hiányosságokat és problémákat. Havellant Ferenc, a MESZÖ\ Kereskedelmi Főosztályának vezetője ismertette a kereskedelemben elért eredményeket Többek között elmondotta, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi egységek száma a kétszeresére növekedett. * Azonban ezzel egy időben az igények is növekednek és így az új boltnyitások mellett szükséges a meglevők átcsoportosítása, szakosítása. Még ebben az évben a földművesszövetkezeti kiskereskedelemben újabb szakosításokat hajtanak végre. Ezzel nemcsak jobb lesz az áruellátás, de hozzájárulnak a falu kultúrált kereskedelmének megvalósításához. Értekezletet tartottak a földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágvezetői. Megbeszélték a szerződéskötések terén elért eredményeket és felmerült problémákat. Részt vettek a megbeszélésen a termeltető vállalatok és a gépállomások képviselői is. hogy a felvetett problémákra a helyszínen adjanak felvilágosítást. Az értekezleten megjutalmazták a legjobb munreát végző agronómusokat. „Földművesszövetkezet” Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága
