Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-04 / 242. szám

t NÉPÚJSÁG 1958. november 4., keM Irodalmi életünk számottevő eseménye volt az Irodalomtörténeti Társaság egri vándorgyűlése Mint már lapunk szombati és vasárnapi számában közöl­tük, az Irodalomtörténeti Tár­saság Egerben, 1958. november 1-én és 2-án vándorgyűlést tartott. A vándorgyűlés irodalomtör­ténész körökben országszerte nagy érdeklődést váltott ki. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemről, az Irodalomtörté­neti Intézetből, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemről és a pécsi Pedagó­giai Főiskoláról érkeztek szak­emberek. A szombat délelőtti ülés A délelőtti ülésen dr. Né- medi Lajos, az egri Pedagógiai Főiskola igazgatója tartott elő­adást „Bessenyei György és a Ratio Educationis” címmel. Irodalom történetírásunk eddig még nem tisztázta kellően és nem elemezte többoldalúan a Bécs által sugalmazott első magyar tanügyi reform, vagyis a Ratio Educationis és a ma­gyar felvilágosodás kultúrpoli­tikai koncepciójának összefüg­géseit. Sokan úgy egyszerűsítik le a kérdést, hogy a magyar felvi­lágosodás vezető alakja, Besse­nyei György helyeselte a tan­ügyi reformot és sürgette an­nak bevezetését konzervatív hitsorsosaival . szemben. Ez azonban a dolognak csak egyik oldala. Bessenyei ugya­nis éppen a Ratio megjelenése utáni években fejti ki a maga művelődéspolitikai elképzelé­seit. Röpirataiban (Magyarság, A magyar néző, A holmi és Jámbor szándék) tudatosan szegezi szembe a Ratio néme- tesítő és a feudális rendet tá­mogató iskolapolitikájával a maga sajátosan magyar és de­mokratikus művelődési politi­káiét. Magyar nyelven kell művelnünk a tudományokat, mert azok csak így válhatnak a nép széles rétegeinek köz­kincsévé. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Pataki Lász­ló, az egri Pedagógiai Főis­kola tanszékvezető tanára ol­vasta fel értekezését „Az an­gol felvilágosodás esztétikájá­ról”. Bevezetőjében kifejtette, ho'gy a felszabadulás előtt ná­lunk csak a német esztétikai irodalom eredményeit voltak ’’“ilandók tudomásul venni, a '■o szabadulás után pedig kissé 'Malúan, csak a francia-rialisták eszméire irá­It a figyelem. Ezért szük­séges a franciát is megelőző angol felvilágosodás esztétikai nézeteinek a kutatása is. Dr. Pataki László a továb­biakban összefoglalóan elemez­te Bacon, Hobbes, Locke, rész­leteiben pedig Shaftesbury esz­tétikai nézeteit. Ez utóbbi an­gol gondolkodó szűkebb hazá­ján kívül elsősorban a XVIII. század-vég német irodalmára gyakorolt rendkívüli hatást. Vita a népi írók kérdésében A vándorgyűlés Tolnai Gá­bor akadémikus közbejött kül­földi útja miatt komplex mó­don oldotta meg a fontos probléma vitáját. Wéber Antal kandidátus, az Irodalomtörténeti Társaság tit­kára bevezetőjében összefog­lalta az MSZMP KB. melleti működő elméleti munkaközös­ség ismert állásfoglalásánál legfőbb téziseit. Tóth Dezső kandidátus i XX. század népiességét a XIX század reformkori népiességé vei vetette össze. A XIX. sz. első felének né piessége és a XX. sz. népies ségének közös vonása, hog; „nép”-en mindkét irányzat pa rasztságot értett. Míg azonbai a reformkori paraszt-orientá ciónak a polgári demokratiku forradalom előtt nagy nemzet jelentősége volt politikailag é művészileg egyaránt, addig parasztságra való támaszke dásnak sokkal korlátozottab érvénye lehet az imperializ mus korában. Ekkorra az alap vető ellentét munkás- és te kés-osztály között áll fenn, nemzeti igények, érdekek lett A Tanácsköztársaság irodalma Egész dolgozó népünk készül a Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére. A vándorgyűlés ebben az aktualitásban tűzte műsorra a Tanácsköztársaság irodalmá­nak kérdését. József Farkas tudományos kutató szélesen megalapozott előadásában ismertette az 1918—1919 előtti irodalmi fej­lődést, és elemzően foglaiko- zott az 1918. végi, de különö­sen az 1919 márciusában meg­alakult Tanácsköztársaság négy és fél hónapja alatt be­következő irodalmi fejlődés­sel. Megállapította, hogy az 1917-ben még elszórtan jelent­kező írói vélemények 1919-ben állásfoglalássá sűrűsödtek és a történelmi, az irodalmi fej­lődésben a polgári írók jelen­tős része eljutott a szocializ­mus igényléséig. Szemelvé­nyekkel igazolta, Krúdy Gyu­la, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond. Tóth Árpád, Barta Lajos, Lányi Sarolta, Kassák Lajos, Komjáth Aladár, Ba­bits Mihály, Somlyó Zoltán és a többiek bátor kiállását az új, a forradalmi eszme mellett. Ismertette azokat az elgon­dolásokat, amelyek szerint a Tanácsköztársaság az irodalmi életet megszervezni igyeke­zett. Beszélt az írói szakszervezet megalakulásáról, az írói direk­tóriumról. Az értekezés után több hoz­zászólás hangzott el és egy ja­vaslat, mely szerint célszerű lenne a vidéki városokban a Tanácsköztársaság irodalmi életével kapcsolatos kutató­munkát végezni, mert a Ta­nácsköztársaság idején a vidék jelentősebb városaiban (Pécs, Debrecen, Eger, stb.) az iro­dalmi élet az új szellemiség következtében felpezsdült. FARKAS ANDRÁS nnepély Krúdy műve egy része a mi prózánk haladó hagyományai­nak. Utat mutat előre, de visz- szanyúlik a múltba is. Élet­művét úgy kell mérlegelni, mint Babitsét, Kosztolányiét, vagy Tóth Árpádét. Szabolcsi Miklós előadása után Németh Gabriella és Ko- zaróczy József, a Gárdonyi Géza Színház művészei Krúdy-műveket mutattak be. A megemlékezéssel egybekö­tött színvonalas műsort, s egy­ben a vándorgyűlést is Bárd Miklós zárta be a következő szavakkal: — Itt megszólal a múlt a falak között, ezért jött Egerbe a vándorgyűlés. De kézfogásra is jöttek a budapesti, a deb­receni irodalomtörténészek, az egriekhez. Megköszönte a rendezésben részt vett szervek közreműkö­dését, a közönség szeretetét, amellyel a vádorgyűlést fogad­ta, s kifejezte azt a reményét, hogy meglesz a hatása e ván­dorgyűlésnek, hogy a jövőben Egerben több látogatója lesz a színháznak, s több olvasója a könyvtárnak. Eger. irodalomszerető közön­sége úev lesz méltó igazán a város dicső történelmi múltjá­hoz. LÖKÖS ISTVÁN oOo Az Irodalomtörténeti Társa­ság kétnapos vándorgyűlése élénk érdeklődést váltott ki az egri pedagógusok és iroda­lombarátok körében. Haszna nemcsak az, hogy az egriek megismerkedhettek az Iroda­lomtörténeti Társaság nagy­fontosságú munkájával, hanem az is, hogy az előadások nyo­mán a filológiai kutatómun- < kához módszertani segítséget kaptak; azonkívül megismer­hették a magyar irodalom és i esztétika néhány olyan kérdé­sét, amelyekkel ritkán talál- > koztak. íróknál és a nagy proletárköl­tőnél, József Attilánál. Ugyan­így egészen más a magyar fa­lusi táj ábrázolása a népiek­nél és József Attilánál. . Dr. Némedi Lajos, a Pedagó- < giai Főiskola igazgatója a ma- '■ gyár írói hivatástudat kiala- j kulásával és fejlődésével fog­lalkozott felszólalásában. Fon- 1 tos e kérdés elemzése, hiszen a népiek a két háború közt, 1 de a felszabadulás után is < többször hangoztatták, hogy véleményük szerint „nem a po- ’ litikus, hanem az író vezeti a : nemzetet”. E nézet felbukka- ■ nása 1956. előtt rendkívül al- ■ kalmas volt arra, hogy bizo- ; nyos történelmi hagyományok- ! ra támaszkodva kétségbe von- 1 ják a párt és a népi állam ve­zető szerepét a szocialista kul- túra felépítésében. A magyar irodalom mind- ■ végig politikus, politizáló iro- 1 dalom volt a középkor latin- : nyelvű krónikáitól kezdve ■ máig. Olyan időkben, amikor : a nemzetnek volt- erős nemzeti kormánya, vagy amikor nem- , zeti függetlenségi harcokat ví- , vott, a magyar író mindig ezen : politikai erőknek szolgálatába állította tollát. Csak a Rákó-' czi-szabadságharc leverése után, az idegen uralom alá , került országban fejlődhetett ki olyan öntudat a magyar írókban, hogy az ő feladatuk a magyar nyelven való írás által a nemzet, megmentése. Meg­változott történelmi körülmé­nyek között ennek a túlbur­jánzó írói öntudatnak a fel­elevenítése a népiek körében 1 súlyos konfliktusokhoz veze­tett. Része volt ennek abban is, hogy az 1956-i ellenforrada­lom előtt és után értelmisé­günkben téves nézetek terjed­tek el e kétségkívül fontos tár­sadalmi réteg állítólagos ve­zető szerepéről. &yula-emlékii mondta, hogy egy írót ünne­pelni, egy íróra emlékezni ne­héz feladat, kivált, ha olyan íróról van szó, mint Krúdy Gyula, akinek életművénél problematikusabb, homályo­sabb része alig van a magyar irodalomnak. Annái is inkább, mivel Krúdy összeírt mintegy 4000 novellát, s regényt, ren­geteg cikket, s krónikát és ön­álló, elemző irodalomtörténeti munka (nagyobb lélegzetű) ma sincs, kivéve Sőtér István, Sza­bó Ede és Szander József esszészerű tanulmányait. Ezután méltatta Krúdy élet­művét, kiemelve, hogy a ma­gyar irodalom neki köszönheti- a „kis magyar városok” képé­nek megrajzolását, oly nagy­szerű hangulatban, hogy Krúdy műveit olvasva, először ez a sajátos hangulat ragadja meg az olvasót. Elmondta, hogy a Nyírség és a felvidéki táj (Lő­cse, Poprád, Késmárk) Krúdy- nál vonul be először a magyar irodalomba: de meffíelenik ná­la egy sajátosan „pesti világ” is, megjelennek Pest-Buda tá­jai: a régi Tabán, a Császár­fürdő és a Rudasfürdő vidéke, megjelenik az 1880. körüli pesti világ. De megjelenik az 1810. körüli Pest is. Személyes élményként mondta el, hogy József A., a, életrajzának írá­sa során az 1909—10-es évek külvárosát, a Ferencvárost el­sősorban Krúdy művei alapján rekonstruálhatta. 1 Méltatásának további részé­ben arról beszélt, hogy Krúdy a haladó Nyugat-mozgalom tagja volt, amely a polgári át­alakulásért küzdött és soha­sem hagyta el a „Nyugat”-ot. • Mindig a „Nyugathoz” tartozó­• nak érezte magát, bátran har- ’ colt 1918-ban a polgári forra­■ dalomért, bizonyos mértékig 1 a Tanácsköztársaság mellett is- kiállt, s bár annak bukása ■ után kiábrándult, de mégsem ) lesz szocializmus ellenes és- szembeszáll a fehér-terrorral. Végezetül hangsúlyozta, hogy teményese elsősorban a mun­kásosztály. A parasztság prob­lémái is a munkásosztállyal szövetségben oldhatók meg. A XX. századi népiesek ezt a már Adytól is felismert igaz­ságot nem látják, a nemzetet kizárólag a parasztságon ke­resztül közelítik meg: ez na­cionalizmusuk, romantikus faj­szemléletüknek egyik leglé­nyegesebb vonása. Koczkás Sándor, a budapesti egyetem adjunktusa, irodalom- történeti és esztétikai problé­mák vizsgálatával tette telje­sebbé a vita anyagát. Elsősor­ban is Ady és a két világhá­ború közti magyar irodalom összefüggéseiről beszélt. Ady lírai konfliktusai közül a „ma­gyar ugar” és a „magyar mes­siás” motívumokat emelte ki. A nagy költőnél a motívumok teljes társadalmi konkrétsá­gukban jelentkeznek és nála kiegészítik ezeket a forradalmi helyzet felismerése, a világhá­ború alatt pedig az imperia­lizmus elleni harc. Móricz Zsigmond 1919. előtti epikájá­ban világosan felismerhető Ady gondolatainak hatása. Ugyanezek a motívumok viszont határozottan ellenforradalmi­vá torzulnak el Szabó Dezső műveiben, az Elsodort falutól kezdve. A messiás-motívum nagy szerepet játszik Németh László műveiben, történeti és társa­dalmi drámáiban, valamint egy-két epikai alkotásában. Nála azonban ellentmondásos jellegű a probléma felvetése és nem a társadalmi valóság helyes elemzésére támaszko­dik, hanem keveredik egy irracionális, pszichologizáló de­kadencia motívumaival. Ezért nem válhatott Németh László korának reprezentatív írójává. Végül arra mutatott rá Kocz­kás Sándor, milyen másként vetődik fel szükségszerűen az ősök lírai motívuma a népi Krúdy ( A vándorgyűlés utolsó sza­kaszához érkezett 2-án délután 3 órakor a Megyei Könyvtár­ban rendezett Krúdy-emlékki- állítás megnyitásával. A meg­nyitón részt vettek az Iroda­lomtörténeti Társaság, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem, az MTA Irodalomtörténeti In­tézet és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Iro­dalomtörténeti és Szláv Intéze­tének képviselői, valamint dr. Némedi Lajos főiskolai igaz­gató, dr. Pataki László főisko­lai tanár, Strbák István, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának vezetője, továbbá kö­zépiskolai tanárok és főiskolai hallgatók. A megnyitót az eredeti mű­sortól eltérően Krúdy Zsuzsa helyett dr. Barta János egye­temi tanár mondta el. Barta János beszédének be­vezetőjében hangoztatta, hogy nem mint irodalomszakos tanár, nem mint irodalomtörténész, , hanem mint Krúdy olvasója kíván emlékezni az íróra. Elmondta továbbá, hogy Krú- i dy életművének értékét bizo­nyítja az is, hogy könyves- . boltjainkban megtalálhatók . Krúdy nagyszerű, sajátos al- - kotásai, kezdve a Vörös posta- t kocsitól a Hét bagolyig, szin- . te minden nagyobb műve. : Befejező szavaiban kérte, olvassuk Krúdy életművét, me- 1 rüljünk el varázsos világában, • hogy több erővel, nagyobb lendülettel építsük szebb jö- . vőnket, a szocializmust. A megnyitó után 4 órakor f került sor a Főiskola zeneter- ' mében a Krúdy-megemléke- _ zésre, amely egyben a vándor- s gyűlés befejező része is volt Az ülésen Bárd Miklós, a TH s országos központjának képvi- selője elnökölt, akinek rövic b bevezetője után Szabolcsi Mik- lós tartott több mint egy órás !" a Krúdy-világnak megfelelő a varázsos és igazán élménysze- rű előadást. Előadásában el­Az EKSZ-közgyűlés megvitatja a less kibővítésére tett indiai NEW YORK (Reuter) Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága hétfő délutáni ülé­sén megvitatja India és Ju­goszlávia ENSZ-küldöttségé- nek az ENSZ leszerelési bi­zottsága kibővítésére vonatko­Nasszer megbeszélése egyik tagjával és az al KAIRO (Reuter) Nasszer el­nök vasárnap este megbeszé­lést folytatott Szajid Khalid Al Naksabandi-val, a három­tagú iraki államtanács egyik tagjával, valamint Ferhat Abbasz algériai miniszterel­nökkel. Az algériai felkelők a Morice-vc TUNISZ (AFP): A szabad algériai kormány hadügymi­nisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy a fel­kelő erők támadást indítottak az algériai Morice-vonal men­tén. Az algériai felszabadító hadsereg főhadiszállására ér­kezett legfrissebb jelentések Az amerikai kai szóvivőjének WASHINGTON (TASZSZ) White, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője az ok­tóber 31-i sajtóértekezleten cáfolta azt az állítást, amely szerint a csangkajsetósták Dulles tajvani tanácskozásai után lemondtak a Kína elleni fegyveres támadás terveiről. Érdekes adatok a sx gyorsütemű MOSZKVA (MTI) A Szov- jetszkaja Kultúra című lap érdekes adatokat közöl a Szovjetunió kulturális életé­nek gyorsütemű fejlődéséről. 1957-ben a mozilátogatók szá­ma meghaladta a hárommilli- árdot, vagyis naponta mint­egy tízmillió szovjet ember tekintette meg a mozielöadá- sdkat. Háromszorosára emel­kedett az elmúlt négy évben a filmgyárak termelése. 1957- ben több mint 700 különböző játék- és dokumentumfilm ké­szült a Szovjetunióban. Jelenleg 513 színház műkö­dik a Szovjetunióban. Napon­ta körülbelül 300 000 néző te­kinti meg előadásaikat. „Iz imperialisták ú>abl — írja a Kri MOSZKVA (TASZSZ) Rjabinov, a Krasznaja Zvez- dában cikket írt: „Az imperi­alistáik újabb kalandokra ké­szülnek” címmel. Elmondja, hogy a nyugati hatalmak fo­kozzák fegyverszállításaikat Izrael számára. Az arab köz­vélemény úgy látja, hogy az amerikai és az angol imperia­listák előre kidolgozott terv szerint járnak el. Izraelt akar­ják felhasználni arab-keleti i újabb katonai kalandjaikhoz Izrael az Egyesült Államok és Anglia tudtával és sugalma- [ zására be akar törni Jordáni- . ába, hogy megkaparintsa s I Dán KommunFsta I KOPPENHÁGA (TASZSZ A Dán Kommunista Párt XX- kongresszusának szombati ülé- > sén folytatták a vitát a Köz- ; ponti Bizottság politikai be­számolója fölött. A vita bebizonyította, hogj i a kongresszus küldöttéinél : döntő többsége határozoítar elítéli Larsennek és hívéinél revizionista nézeteit és f re kei ' ős tevékenységét. A Dár i Kommunista párt osztályhar . cos párt, amely semmilyen kö­rülmények között sem változ tatja meg elvi alapjait. ( Az ország munkáslakta ke- rületeiben működő pártszerve s zetek képviselői határozoítar elítélték azt a gyűlést és az a pártot megosztó vitát, ame- ' lyet a revizionisták és a frak eiózók kényszerítettek ki ak­politikai bizottsága erelési bizottság —jugoszláv javaslatot zó határozati javaslatát. A határozati javaslat szerint a jelenleg 25 tagból álló leszere­lési bizotságban a jövőben az ENSZ mind a 81 tagországá­nak küldötte részt venne. az iraki államtanács jénai miniszterelnökkel A megbeszélés után Szeddik Sansal iraki tájékoztatásügyi miniszter az újságíróknak, ki­jelentette, az arab államok­nak fel kell készülniük, hogy szembenézzenek Izrael fenye­getéseivel. támadást indítottak nal mentőn szerint a támadás teljes siker­rel járt. Francia hírek szerint 8000 felkelő indított támadást a Morice-vonal ellen, amelyet a franciák állítottak fel Tunézia és Algéria határán, hogy meg­akadályozzák algériai felkelők átszivárgását Tunéziából Algé­riába. igyminisztéri um nyilatkozata Mint White mondotta, Dul­les és Csang Kaj-sek Tajva­non nyilvánosságra hozott kö­zös nyilatkozata nem fosztja meg a csangkajsekistákat at­tól a jogtól, hogy fegyvere«? erővel nyújtsanak „segítséget” bármiféle „nagyszabású felke­léshez a szárazföldi Kínában.’* ovjet kulturális élet fejlődéséről Naponta mintegy háro*n és fél mdllió példányszámiban je­lennék meg könyvek az or­szágban. A 394 000 közkönyv­tár állománya 1957-ben meg­haladta a másfél milliárd kö­tetet. A szovjet múzeumokat na­ponta mintegy 115 000 látoga­tó keresi fel. A Szovjetunióban mintegy 35 millió rádióelőfizető van — csaknem kétszer annyi, mint 1953-ban. A rádiógyárak na­ponta mintegy 12 000 vevőké­szüléket gyártanak. A televí­ziós készülékek gyártása 1953. óta csaknem kilencszeresére emelkedett. kalandokra készülnek*4 szituja Zvezda Jordán folyótól nyugatra fek­vő területet. Az imperialisták újabb pro­vokációkra biztatják Izraelt, s így akarnak kedvező ürügyet teremteni arra, hogy ismét fegyveresen beavatkozhassa­nak Jordánia és más arab ál­lamok belügyeibe. Az agresz- szorok a „békéltető“ szerepé­ben szeretnének tetszelegni, de csak azért, hogy csapataikat az Arab-Keletre küldhessék. Ezért javasolják, hogy a Jor­dán folyó nyugati partját „semlegesíteni” kell és az „ENSZ-fegyveres erők” ellen­őrzése alá kell helyezni. 'ári XX. kongresszusa kor, amikor a munkásosztály érdekei az erők legszorosabb összefogását követelik meg. A nagy számú felszólaló kö­zül mindössze néhányan tá­mogatták Larsen revíziós né­zeteit. Larsen, a revizionista csoport vezetője röviden fej­tette ki programját. Szemmel láthatóan arra törekedett, hogy megkerülje a legélesebb nézeteltéréseket. Idő Járásjelentés Várható időjárás Kedden estig: Felhős, párás idő. helyenként köd, többfelé eső, gyenge légáramlás, az éjszakai lehűlés nyugaton gyengül, máshol alig változik. A nappali hőmérséklet holnap olyan lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4-7 fok. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedd«n 9-12 fok között. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom