Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-16 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 253. szám ARA: 60 FILLÉR 1958. november 16., vasárnap Szavazz a Hazafias Népfront jelöltjeire ! % 1 1 !©! & ;.«SX9 4*¥9¥9W$D WfwwsiwawsWV&9&9W ©ÄPjÖÄÄÄ» SZAKASITS ÄRPÄD építőipari munkás, a MUOSZ elnöke. ÚSZTA GYULA mezőgazdasági munkás, a honvédelmi miniszter helyettese. SZURDI ISTVÁN technikus, az MSZMP Központi Bizottsága osztály- vezetője. j _ ój uk szavaz un A szocializmusért, a jobb életért, a békéért! I Választunk. Ma, az urnák elé járul az ország népe, hogy országgyűlési képviselőket, tanácstagokat válasszon, elfogadja azokat, akik őt képviselik az országgyűlésben és az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban. De a mai napon — november 16-án — nemcsak választ az ország népe, hanem szavaz is. Dönt arról, hogy helyesnek tartja-e azt a politikát, amelyet a párt és a kormány eddig folytatott, szavazatával hitet tesz e politika mellett — a munkáshatalom, a szocializmus, a béke mellett — és kötelezi az ország vezetőit annak a politikának a folytatására, amit két év óta folytat és aminek hatása megmutatkozik az ország gazdasági, politikai életének fejlődésében. Ez a két esztendő, amely az ellenforradalom után mögöttünk van, jelentős szakasza felszabadult életünknek. Gazdaságilag erősödtünk, tekintélyt szereztünk ellenség és barát előtt egyaránt. Ha nem is ugrásszerűen, de előrehaladtunk a dolgozó nép életkörülményeinek javításában. Az ország normális életét éli, a nép nem fél a holnaptól, bizakodva néz a jövő elé, olyan szilárd ma a vezetők és a vezetettek egysége, mint eddig még soha, a tömegek és a párt, a nép és a kormány kapcsolata. Mindez annak a következménye, hogy nálunk a nép igényei szerint vezetik az országot, a párt és a kormány politikájának a célja az, hogy erőnkhöz, lehetőségünkhöz mérten javítsa az életkörülményeket. S ebben következetes és őszinte ez a politika, nincsenek — nem volt a két év alatt és most a választás előkészítése időszakában sem — délibábos ígérgetések, csak azt mondta és ígérte a párt és a kormány, ami megvalósítható, és ami meg is valósult. Emlékezzünk csak a két év előtti nehéz napokra, amikor az ellenforradalom tobzódása közepette megalakult a munkás-paraszt forradalmi kormány és előállt programjával. Hogy acsarkodott, kiabált, vádolt akkor az ellenség. Mit is mondtak? Azt mondták, hogy nem lesz demokrácia, reszketniük kell az embereknek, ha megszilárdul a munkás-paraszt kormány. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy ebben az országban egyetlen becsületes embernek sem kell félnie, hogy a demokrácia szélesebb, mint valaha. Bizonyítják ezt többek között a képviselők és a tanácstagok jelölőgyűlései, de bizonyítja az egész közhangulat, a vezetők és a tömegek találkozásai, tanácskozásai, a vezetők és a dolgozók személyes kapcsolatai. A dolgozó parasztnak azt mondták ekkor: ne állj a kormány mellé, mert ismét visszahozza a begyűjtést, jön majd az erőszakos tsz-szervezés, a magasabb adó, stb. S mi a helyzet most? Nincs begyűjtés, nincs erőszakos tsz-szervezés, de van növekvő, gyarapodó mezőgazdaság, az önkéntesség alapján fejlődő termelőszövetkezetek, s van egyre fokozódó termelési kedv. Két évvel ezelőtt azt várta a kormánytól a munkás, a paraszt, az értelmiség, a szocializmusnak minden híve, állítsa helyre a termelést, verje le az ellenforradalmat, teremtsen rendet ebben az országban és haladjon továbbra is a szocialista úton. A párt, a kormány teljesítette ezt. Magyarországon békés, alkotó munka folyik, két év után még világosabban látjuk, helyesnek, jónak bizonyult az a politika, melyet a párt és a kor-. mány folytatott. S mindezt szerényen, nan-; goskodás nélkül, emberi módon. Nem mond-; juk ma se, hogy minden tökéletes az ország-; ban, hogy ez már egy tejjel-mézzel folyó; Kánaán, ahol nincsenek az embereknek; gcndjai, bajai, nem mondjuk azt, hogy ettől,; ami most van, már jobb nem lehetne. De; azt mondjuk: a párt és a kormány ismeri az; ország helyzetét, a dolgozó nép igényeit, s; mindent megtesz, hogy ezeket az igényeket! minél jobban kielégíthesse. í A jelölőgyűléseken, a választási nagygyű-! léseken, amelyek megelőzték a mai napot,! sckan összehasonlították mai életünket, a! múltbeli élettek Idézte a múltat a bányász,! a bányabárót, a poloskás kolóniákat, a tsz-! tag, a gépállomás dolgozója a régi cselédi] életről beszélt. Az értelmiségi azt az idősza- ] kot elevenítette fel, amikor volt ugyan „kéh-' lek alássan”, de havat lapátolt a diplomás] és nem gyógyíthatott az orvos. Mi ehhez ] csak annyit teszünk hozzá: 1931-ben 84 föld-] birtokos, 15 bankár, 46 állami főtisztviselő,• 37 ügyvéd, 12 pap, 8 nagytőkés, 12 <ulák ] ült a parlamentben. így talán érthetőbb, ] hogy ilyen sorsban élt a bányász, a paraszt, ] az intellektuell. 1953-ban már más volt a] helyzet, mást mutat a statisztika. 130 mun-; kás, 99 dolgozó paraszt, és 69 értelmiségi; képviseli már ekkor a magyar népet az or-; szággyülésben. S ha most is nézzük jelöltje-; inket, akiknek képeit itt közöljük, akkor lát- ; juk igazán, milyen utat is tettünk meg. A; földbirtokosok, bankárok, tőkések helyett; bagibenjáminok, bíróistvánok, dr. ábrányi-; Istvánok törődnek az ország sorsával, intézik; dolgainkat, a nép közül kiemelve, de a nép-; re támaszkodva. A választási előkészületek során még; jobban összekovácsolódott, tovább erősödött; a választók és a jelöltek, a dolgozók és a vezetők közötti egység, az egész, a szocializmust akaró, és a szocializmust építő magyar nép egysége. Arról tettek tanú- bizonyságot az elmúlt hetek eseményei, megnyilvánulásai, hogy nem lehet, nincs olyan becsületes magyar hazafi, ki ne támogatná a nép jobb jövőjét jelentő, nem agyonreklámozott és agyondicsért, hároméves terv célkitűzéseit, amely egy kicsit tükre jö- vőnknek. Ki ne akarná, hogy tovább haladjunk a szocializmusért, a jobb életért, a békéért, a megkezdett úton, ki ne akarná, hogy ország-világ előtt bebizonyítsuk, hogy a november 16-i választás a népi egység jegyében érjen véget és a Hazafias Népfront az egész nép osztatlan győzelmét eredményezze? Ezer és ezer tény áll mellettünk, hogy a nép ügyét, a haladás ügyét szolgáljuk. Marosán elvtárs, államminiszter mondta: „Eltűntek a királyok és császárok, eltűntek a földbirtokosok, de mi örökre maradunk, mert mi nem vagyunk átmeneti rend. mi vagyunk a munka, az alkotás, és a teremtés. Mi vagyunk a jövő! Ezért fordul felénk bizalommal a dolgozó nép, s ezért áll majd az urnák elé, hogy teljes bizalommal igent mondjon az igazságra, a becsületre, a haladásra, a szocializmusra, a békére, a nép erkö'csi és politikai egységére.’* PUTNOKI LÁSZLÖ vasipari munkás, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára, DR. MOLNÁR ERIK egyetemi tanár, akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója. SZOMSZÉD LÁSZLÓ hányása, üzemvezetői. EGRI GYULA, vasipari munkás, az MSZMP egri városi bizottsága titkára. DR. ÄBRÄNYI ISTVÁN orvos, szanatóriumi igazgató. BARTA ANDRÄS földműves, tsz-elnök. BÍRÓ N. ISTVÁN bányász, írontmestes,
