Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-01 / 240. szám
a gyümöicsiák őszi feiegtitsséltez Az ősz folyamán a sok mezőgazdasági teendő mellett nem hanyagolhatjuk* el gyümölcsöseink pótlását sem. A gyümölcsfaültetéseknél lépten- nyomon tapasztalhatjuk, hogy ezen a területen még mindig igen sok a szakszerűtlenség, a gondatlan munka. Éppen ezért nem fog ártani, ha egy pár jó tanáccsal a termelőket hozzásegítjük a gyümölcsfaültetés helyes módszerének alkalmazásához. Még mindig vitatott kérdés sok gazdánál, hogy vajon melyik jobb: az őszi, vagy a tavaszi ültetés. Persze, azt kategorikusan kijelenteni, hogy az őszi vagy a tavaszi jobb-e, nem volna célszerű. Általában az őszi ültetést tartjuk eredményesebbnek a legtöbb fajtánál, t^tt azonban, ahol a talaj fekvésénél fogva hidegebb, ned- v s, 'vagyis a talajvíz viszony- lE.ig magasabban van, inkább a tavaszi ültetést válasszuk. Amennyiben a gyümölcsfaültetés kimondottan csak a házi jcert gyümölcsfaállományának pótlására, vagy gyarapítására szorítkozik, vagy a szőlőben szórvány-gyümölcsösök pótlására, úgy különösebb előkészület talajvizsgálat, telepítési terv nem szükséges. Ebben az éltben a következőket kell szem előtt tartanunk: A gyümölcsfacsOmeték részére már jó előre ássuk ki a gödröket, kötött talajúm 120x120x70 cm-re, laza homokon 80x80x60 cm-re. A gödörből kidobált földet úgy rakjuk árinak két Oldalára, hogy a fölső, 30 cm termőréteg külön é§ az alsó réteg ismét külön kerüljön. A gödröt hagyjuk így nyitva, hogy a levegő, napfény jól átjárja és csak az ültetés előtt egy-két héttel húzzuk bej, hogy a föld megülepedjék. A- föld behúzását úgy végezzük, hogy a két oldalra dobált földréteget keverve húzzuk a gödörbe. Ha a megrendelt facsemeték előbb megérkeznek, azokat ideiglenesen azonnal vermeljük el jó nedves földbe, úgy, hogy a gyökérzeten kívül rriég legalább a törzs-részből is 30— 40 cm a földbe kerüljön. Ha & megérkezett csemeték gyökérzete esetleg a hosszú szállíts után kiszáradt, azokat ültetés előtt legalább 48 óráig vízben kell áztatni. Az újonnan ültetett fáknál legyünk figyelemmel a tér-szükségletre, a meglevő termő-gyümölcsfák sűrűségére. Sokszor tapasztalható olyan szabálytalanság, hogy fiatal csemetéket a termőfától alig 2—3 méterre ültetnek. Az igaz. hogy az első évben a fiatal csemete még zavartalanul növekedhet, de később, 5—6 év múlva, már gátolják egymás fejlődését, különösen, ha az idősebb fát is meg akarjuk továbbra is tartani. Az ilyen rendszertelen telepítés hovatovább az egész gyümölcsös el- sűrűsödéséhez vezet, s a sűrű állomány melegágya lehet az összes gomba- és állati kártevőknek, mivel a védekezés is így nehézkessé válik. Ezen túlmenően sűrű állományú gyümölcsfáink felnyurgulnak, alsó ágrészeik a napfény hiányában elhalnak, a termő-felület csökken és így csak kevés, selejtes minőségű gyümölcs termelhető. A telepítendő gyümölcsfajtáknál minimálisan az alábbi ültetési távolságokat kell betartani: almánál 8—10 méter, sor- és tő-távolság, körténél 7—8 méter, cseresznyénél 10 méter, meggynél 7 méter, kajszinál 6—7 méter, őszibaracknál 4—5 méter, diónál 12—15 méter sor- és tő-távolságot. A gyümölcsfacsemetéket ültetés előtt elő kell készíteni. A vastag gyökereket éles metszőollóval visszametsszük, úgy, hogy ha a fát függőleges helyzetbe hozzuk, a metszlapok a föld felé nézzenek. A vékonyabb és hajszálgyökereket érintetlenül hagyjuk, de a vastagabb gyökereket is csak a legvégén metsszük le, vagy ott, ahol az sérült. A megmetszett csemeték gyökereit ezután a már előre elkészített agyaghabarcsba mártjuk és így visszük az ültetés helyére. Ültetésnél a behúzott gödör földjéből csak annyit emelünk ki, hogy a gyökérzet részére, elhelyezkedésre elegendő hely legyen. A csemetét csak olyan mélyen ültessük a földbe, mint ahogy az a faiskolában volt. Ez a gyümölcsfa tövén egyébként jól látható. A gyökérzetre ráhúzott apróföldet fokozatosan hozzája szorítjuk óvatos taposással. Fontos, hogy az ültetésnél hézag, levegő a gyökérzet között ne maradjon, mert ez a gyökérzet penészedéséhez, esetleg pusztulásához vezethet. Különösen keményen kell ültetnünk a tavaszi telepítéseknél. Ültetés után a fa tövére kb. 30 cm-re a földet kupac- szerűen felhúzzuk, amely szilárdítja a facsemete karótámasz nélküli helyzetét, de egyszersmind a talaj mélyebb 'agy;'.:-tv ól is védi az új ültetést. Amennyiben a terület vadkaí nak van kitéve, a csemete tö/jzsét védeni kell. Erre a célra legmegfelelőbb a sűrű szövetű drótháló, de ennek hiányában tfrfgfelel papírvagy nád-kötés Szalmával, vagy kukoricaszárr.al ne kössük be a kis fák torziót, mert az egerek ide előszeretett r! fészkelnek és így a fa töl"!£sét is könnyen megrághatják. Az őszi ültetést nem öntözzük be, viszont a tavaszit fel- kupacolás előtt tövenként 10 liter vízzel jól be kell öntözni, őszi ültetésnél a facsemeték koronáját nem metsszük visz- sza. JÄGER GERŐ Földmivesszivstkezeti tagiak lenni kellős haszon! A hatvani őszi vásáron nagy a sürgés-forgás. A környező falvakból beözönlött asszonyok kosárral a karjukon járnak a föl dmű vessző vetkezeti sátrak előtt. Járkálnak, közben itt is, ott is hallani: de sok szép áru van most ezen a vásáron. Jól sikerült az idén a szőlő, van pénz bőven. De az áru sem marad el. Az idén a kiskereskedelmi boltok mellett kitett magáért a földmű- vessző vetkezeti kereskedelem is. Tolong a vásárlók tömege a pultok előtt. — Nekem is adjon három métert abból —, nekem is... hangzik egyszerre többféle irányból. Közben szól a hangoshíradó. — Halló, figyelem! Dolgozó parasztok! Tiétek a földművesszövetkezet, a vásárlások után visszatérítést fizet. Ne feledjétek el beíratni vásárlásaitokat a vásárlási könyvbe. Előkerülnek a kosarakból a kis vásárlási könyvecskék. A kiszolgálónak arra is van ideje, hogy beírja a vásárolt összegeket. De hát mi is az a visszatérítés? Amint a neve is mutatja: a földművesszövetkezet tagjainak az eladott áruk és a felvásárolt termékek után visszatérítést fizet. A kereskedelem haszonnal jár. Ezt a hasznot a felszabadulás előtt a kereskedők saját jövedelmüknek gyarapítására nasználták fel. A födművesszövetkezeteknek a meginduláshoz szükséges pénz egy részét dolgozó népünk állama adta. Másik részét pedig a dolgozó parasztok forintjaiból rakták össze. A részjegyekkel segítették hozzá a falu dolgo- zói a szövetkezetei, hogy minél több árut vehessen a község lakói számára. Bzekután- tehát a nyereség egy része azokat a dogozókat illeti meg, akik a maguk 50 forintjaikkal hozzájárultak, illetve hozzájárulnak az árukészlet növeléséhez. Ha nagyobb a részjegyalap, jövedelmezőbb a földművesszövetkezet gazdálkodása, több visszatérítést tud fizetni tagjainak. Az évi tiszta jövedelmet, illetve annak bizonyos százalékát két részre osztják. Az egyik részét a vásárlások után, míg a másik részét a részjegyek után fizetik ki -a tagoknak. A haszon tehát nem a magánkereskedők zsebeibe kerül, hanem közvetve újra visszatérül — sőt többszörösen — a tagoknak. Érdemes tehát részjegyet jegyezni, mert ezzel nemcsak magunknak, de a közösségnek is hasznot hajtunk. Erre gondoltak a detki, nagyrédei, tarnaleleszi, és még más községek dolgozói is, amikor részjegyet jegyeztek a földművesszövetkezeteknél. De erre gondolt az a vásárló is a hatvani -őszi vásáron, aki odaadta a kiszolgálónak a vásárlási könyvét, hogy írják be neki a vásárolt áru értékét. Beírták. Megelégedett mosollyal vette át a vásárolt árut és a vásárlási könyvecskét. Jó vásárt csinált. (SzaLa) mennyiségű nemesített vetőmagot bocsátott a termelők rendelkezésére, amit a termelők a felvásárló-helyeken kicserélhetnek. A termelő jövő évi gabonafeleslegére értékesítési szerződést köthet, ami után magasabb árat biztosít államunk és 1959. január. 1-től 60 forint előleget ad mázsánként a leszerződött mennyiség után. A kukorica felvásárlás terén még kis lemaradás mutatkozik. Szövetkezeti felvásárlóinknak fokozottabb munkát' kell kifejteniük, hogy a termelőknél levő felesleges kukorica ne a feketepiacon kerüljön .értékesítésre, hanem szövetkezeteinknél és a Terményforgalmi Vállalatnál. Ebben nagy . segítség az, hogy a piacon kialakult árak szerint megfelelő árat fizetünk a termelőknek. Sárkány István lésének, illetve túlteljesítésé nek eredménye nemcsak egyedül földművesszövetkezeteink érdeme. A tervek túlteljesítéséhez nagyban hozzájárult a pa- i’asztságunk öntudata azzal, hogy feleslegeinek egy részét már értékesítette az állami felvásárló szerveken keresztül. További terveink teljesítésének sikeréhez, országunk kenyér- ellátásának biztosításához — elsősorban parasztságunknak és ezen belül a szövetkezeti tagságnak kell hozzájárulnia, a még meglevő feleslegeiknek az állami szerveken keresztül való értékesítésével. Államunk mindent megtesz annak érdekében, hogy parasztságunk nagyobb termés- eredményt érjen el, ami által több feleslege lesz. Ezeket a feleslegeket szövetkezeteinken és az állami felvásárlóhelyeken értékesíthetik. Nagy Terméssetátatíihítás Nova jón Ha valaki, úgy Novaj község lakói ismerik a víz pusztító erejét. Tavasszal, a hó olvadása idején a 4,5 négyzet- kilométer vízgyűjtő területről, összegyűlt víz minden évben felmérhetetlen kárt okozott a szántóföldeken. Ezenkívül a kertek elöntésével gyakran megrongálta a gazdasági épületeket is. A község települése nem valami szerencsés helyen van, mert egy olyan völgyben létesült, amelynek patakja vezeti le a BükK-hegy- ség déli lejtőiről és a környező községek határából az ösz- szegyűlt vizet. A kiöntött területen több hétig rajta marad a víz, ami kiöli a növényeket és megnehezíti a termelést. A község lakói felismerték, hegy az egyes dolgozók elszigetelt munkája a vízkár ellen csak meddő hadakozás. Ezért szövetkeztek és létrehozták a vízrendező társulatot, amely az egész község ér1 tál járulnak hozzá az elvég- I zendő munkák költségéhez. Ebben az évben tervbe vették az itt elvonuló Körtvélyesi- patak szabályozását és kötőgátak építését. A patak szabályozásánál 23 000, a kötö- gátak megépítésénél pedig 350 köbméter földet kell megmozgatni., Ezeknek a munkáknak az elvégzése pénzben kifejezve összesen 94 000 ezer íorint kiadást jelent. Ebből az állami vízügyi alap támogatás címén 30 000 forintot ad. Az előirányzott munkáltat Novaj község dolgozói fogják elvégezni. így lényegében (miután az egész község érdekelt) kétszeresen jól járnak. Egyrészt mert megvédik területüket és házaikat a vízkártól, másrészt, mert télen is munkalehetőségei biztosítottak maguknak. A munkák elvégzését segíti az I. számú Földmunkát Gépesítő Vállalat által rendelkezésre bocsátott ÉS—13 szovjet gyártmányú Munkában a földkiemelőgép Novaj község határában. deke volt. A szervezésben, valamint a tervek kidolgozásában lelkes és odaadó munkát végeztek Papp János és Jánosi József, valamint Községi tanács és a helyi pán. szervezet. Senkinek nem kötelezP a társulat tagjának lenni A társulaton kívüli érdekeltek azonban nem szólhatnak be te olyan súllyal a műszaki muídkák elvégzésébe és a társulat ’. l'n’6bc Az érdekeltek akár tagok, .akár nem, holdanként .59,54 forint földkiemelő gép is. A gép 90 lóerős és 24 óra alatt 600—800 köbméter földet emel ki, amely megfelel 80—100 ember napi munkájának. Jó lenne, ha mindazon községek, amelyek a vízkártól veszélyeztetettek, példát vennének Novaj község lakóitól. Elgondolkodnának azon, hogy a vízkár elhárítása nemcsak az egyes dolgozók,- hanem egész társadalmunk érdeke. Gyenes Emil mg. mérnök. Búsából tűlfellesiietiiik a felvásárlási tervei Termény felvásárlással tógái'kozó földművesszövetk ?ze~ teink az 1958-a-s gazdasági év III. negyedévi ke.pyérgatx/’h3 felvásárlási tervét 112,6 százalékra, a globális felvásárlás tervét pedig 129 százalékra teljesítették. A tervek teljesíBefejezték a rizs cséplését a- pélyi Dózsa rizstermelő szakcsoportban. A közös munkának eredményeképpen 18 mázsás átlagtermést értek cl. ««I kiviül „Minden titok előbb utóbb 'kiderül”, tartja a mondás. Ebben van is némi igazság, amint ezt az erdőtelki földművesszövetkezet Tüzép-telepvezetője is tapasztalta. No, de nem vágok az események elébe, szépen sorjában elmondom úgy, ahogy történt Már régebben, még a nyári hónapokban történhetett, hogy nevezett földművesszövetkezeten belül leltárra készülődtek. Hogy, hogy nem, erről tudomást szerzett a Tüzép-telep- vezető is. (Jó értesülései lehetnek, mert a leltárak időpontját eléggé titkosan kezelik a földművesszövetkezetek!) Hát ha már leltároznak, akkor kellőképpen fel is kell rá készülni — gondolta — és gyorsan munkához is látott. Szétnézett a telepen: rendben van-e minden. Amikor a kovácsszén rakáshoz ért, egy óriási gondolat ütött szeget a fejébe: mi lenne, ha néhány veder vízzel meglocsolná, már csak azért is, nehogy „begyulladjon.” A gondolat már megvolt, csak éppen a végrehajtáshoz kellett egy napszámost keríteni. Elvégre, csak nem fogja vederrel hordani a vizet egy Tü- zép-telepvezető a szénrakásra? ’ Gyorsan előszedte a kerékpárt és irány a község, napszámosok után. Sokat kellett kari- kázni, amíg így nyári időben talál az ember egy arra alkalmas embert. Izzadt is a keresgélésben. de sikerült. Nosza meg is kezdték gyorsan a locsolást. JJszott a kovácsszén a ráhordott vízben. A munkát befejezték, talán még egy jó hideg sört is itták a ..nehéz munka” után. A napszámot azonban ki is kellel-’, fizetni, mert ugye becsülettel elvégezte a reábízott feladatot. A saját zsebéből csak nem fogja kifizetni — gondolta a telepvezető — itt van a szövetkezet, fizesse ki. Különben is a szakértők azt mondják, hogy a kovácsszenet locsolni keik mert begyullad. Nohát, a locsolásban nem volt hiba, megláthatja akárki. A benyújtott számlát a szövetkezet minden lelkiismeretfurdalás nélkül ki is fizette. Úszik a szén, jöhet a leltár — mondta a telepvezető — és nyugodtan hajtotta álomra a fejét. így védik a közös vagyont Erdőtelken. De így biztosít magának hasznot a szövetkezet segítségével egy lelkiismeretlen dolgozó. Mit szól ehhez a felügyelőbizottság, az igazgatóság? Semmit. Hallgat, mint annyi más teendők végrehajtásáról." Most megkérdezem magától a telepvezető kartárstól: azzal a közös vagyont védte-e, hogy pár mázsa vízzel megnehezítette a kovácsszenet? A leltározáskor, ha észrevették, miért nem tettek intézkedést, vagy a minőség nem számít? Csak a súly legyen meg — úgy gondolták? — Ezek után azt gondolhatja bárki, hogy a más egységeknél végzett leltározások is ilyen felületesek voltak! Mindez azt mutatja. hogy nem elég a felügyelő bizottsági üléseket csak megtartani, és ott határozatokat hozni, azzal még nem szűnik meg a spekuláció. Ezzel tudósításom végéhez értem. Elmondtam egy példát, amelyből más szövetkezetek is tanulhatnak. így segítette elő egy földművesszövetkezet a spekulációt. A földművesszövetkezeti vagyon védelméért, a tagsággal egyetértésben: Szövetkezeti üdvözlettel:
