Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-27 / 262. szám

4

NÉPÚJSÁG

1958. november 27., csűtSrtlk

Interjú:

A% egri Kelemen László Irodalmi Színpad első bemutatójáról

KozaróczY József nyilatkozik

Több alkalommal beszámoltunk már olvasóinknak az egri Irodalmi Színpad megalakulásáról, s terveiről. Az Irodalmi Színpad vezetősége plakátokon ismertette a színpad programját az irodalmat kedvelő közönséggel. Még ebben a hónapban kellett volna bemutatni a színpad első műsorát, Ez .a bemutató azonban különböző okokból elmaradt.

Most felkerestük Kozaróczy József elvtársat, az Irodalmi Színpad egyik vezetőjét, hogy lapunk hasábjain válaszoljon néháh” kérdésünkre.

— Miért húzódott el az első bemutató?

— Az irodalom kedvelői nagyon nehéz és igényes feladatra vállalkoztak, amikor elhatározták, hogy Budapest és több vidéki város után itt Egerben is létrehozzák az Irodalmi Színpadot. Üttőrő munka ez itt a városban, s ezért alapos előkészületet igényel. Nem egy műsor összeállításáról van szó csupán, hanem egy távlati tervet kellett készíteni, s gondoskodni a műsorok megfelelő összeállításáról.

— Komoly problémát jelent a fővárosi művészek szereplése is. Nem akarjuk a közönséget becsapni, s ezért már előre gondoskodnunk kellett a budapesti művészek szerződtetéséről. Elküldtük részükre műsortervünket és így egyeztetjük össze a művészek szabad idejét a ml műsorainkkal.

Ilyen és ehhez hasonló okok miatt húzódott el a bemutató ideje december 8-ra. Ekkorra már fel tudunk készülni első műsorunkra. .

— Milyennek ígérkezik az első bemutató?

— Az Irodalmi Színpad első bemutatóját Csoóri Sándor állította össze a világirodalom legszebb szerelmes verseiből, amelyet „És szólott az én szerelmesem“ címmel mutatunk be az egri közönségnek.

Ez a műsor nem egy egyszerű szavalóest lesz. A színészek nem a függöny előtt mondják el a költők műveit, hanem felhasználják az összes szín pad-adta lehetőségeket. Nem akarjuk lemásolni a pesti irodalmi színpad műsorait, magunk akarjuk kialakítani a közönségünknek legmegfelelőbb stílust. Előreláthatóla nem lesz konferanszié, nem lesz összekötő szöveg; a versek belső tartalma zárja majd szoros egységbe a műsort. Minden elmondott vers tovább viszi a gondolatot, szim te kapcsolódnak egymáshoz a műsorra kerülő versek.

A világirodalom szerelmes verseiből válogattuk össze első műsorunkat. A verseken keresztül bemutatjuk a szerelmet a vágyakozástól a megismerésen, majd a beteljesült szerelmen keresztül egészen a féltékenységig, majd tovább a már megnyugvó szerelemig. Ehhez használjuk fel a színpad- és világítástechnika lehetőségeit. de mindezt úgy hogy ne vesszen el egy-égy vers önálló szépsége sem.

Első műsorunkat többek között Shakespeare, Goethe, József Attila, Ady, Tóth Árpád. Petőfi, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Babits Mihály műveiből állítottuk össze és Bodó György, Kovács Mária, Bodó Judit, Forgács Kálmán, Csapó János, Kautzky Ervin, Németh Gabriella, Pathó István, Lenkei Edit, Bodor Blanka és Sebestyén András tolmácsolják a közönségnek.

Az itt elmondottakból az derül ki, hogy az első műsorhoz nem kértek fel budapesti művészeket. Miért? — Első műsorunkat helyi erőkkel akarjuk megrendezni Azt akarjuk, hogy az egri Irodalmi Színpad műsorát az egri színészek kezdjék meg. f. reméljük, hogy ezzel egyetért a közönség is. Az egri színészek mindent megtesznek majd és tehetségük legjavát adják, hogy az Irodalmi Színpad keretében is meghódítsál az igényes egri közönséget.

A többi műsorokat már bu dapestí művészek részvételé vei rendezzük meg.

Még egy kérdés: bizonyára érdekli az olvasókat az is, hogy miért kapta az egri Irodalmi Színpad a Kelemen László elnevezést?

— Igen. Mi is találkozunk már a városban ilyen kérdésekkel. Hiszen Kelemen Lászlót nagyon Kevesen ismerik. Sokat gondolkodtunk azon, hogy milyen elnevezést adjunk az alakuló Irodalmi Színpadnak. Eger nagyjairól, Gárdonyiról, Bródyról, mar neveztek el színházat, mozit. Mi újat akartunk ezen a területen is. így jutottunk el Kelemen Lászlóhoz. Kelemen László volt ugyanis az első magyar színigazgató, színész és fordító. Nagy része van a magyar, színjátszás megteremtésében.

Kelemen Lászlót kevesen ismerik, pedig kortársaival együtt nehéz és úttörő munkát végzett a maga idejében. Mi most új színpadot hoztunk

létre, az Irodalmi Színpadot. Űj fogalom ez itt a városban S úgy gondoltuk, hogy az a lelkesedés, amellyel Kelemen László munkálkodott annak idején, példamutatásul szolgálhat a mi munkánkhoz 'S. Reméljük, ez így is lesz, s reméljük, az egri közönség minél előbb megismeri maid Kelemen László munkásságát.. Ezért hívjuk színpadunkat Kelemen László Irodalmi Színpadnak.

★

Mi is reméljük, hogy az egri Irodalmi Színpad beváltja a hozzáfűzött reményeket s az irodalmat kedvelő közönség megszereti a havonta egy alkalommal jelentkező Irodalmi Színpadot.

Befejezésül még annyit,, hogy, az első bemuta*ót Kárpáthy Gyula és Kozaróczy József rendeízi.

(m)

1958. november 27. csütörtök:

1928-ban halt meg Schmidt József indológus és, nyelvész.

i. e. 8-ban halt meg Horatius római költő.

Névnap O

Kétnapos bélyegkiállítást rendezett

az Egri Bélyeggyűjtő Kör

Ne feledjük, pénteken: STEFÁNIA

ti mií

Rajztanári tagozat alakult Egerben

A. Pedagógus Szakszervezet keretén belül megalakult Egerben a rajztanári tagozat.

A tagozat célul tűzte ki az egész megye területén a rajzoktatási, képzőművészeti nevelés segítését az iskolai oktatásban, a nem rajzszakos, de rajzot tanító nevelők továbbképzésében és a szülők körében. A tagozat a párt és az állami szervekkel együtt részt vesz az MSZMP művelődéspolitikai alapelveinek megvalósításában, a g ccs elleni harcban, a haladó, realista művészek megismertetésében. A tagozat tag’ai állandó kiállítást rendeznek Egerben, a Pedagógus Klubban, havonta más és más rajztanár és festő műveiből.

műsora,

Egerben este fél 8 órakor: Bástyasétány 77 (Bérletszünet)

*«

Abasárom (honvédség) esté 6 6: Szélvihar

— HATVANBAN december 13-án a járás pedagógusai ré- a szére találkozót szerveznek, amelyen a párt művelődéspolitikájának irányelveit beszélik meg.

— A FÜZESABONYI járási tanács végrehajtó bizottságának mai ülésén a pénzügyi osztály beszámolóját a negyedik negyedévi adóbevételi terv teljesítéséről és a művelődési ettho- nok téli felkészülését beszélik meg.

— HORT KÖZSÉGBEN a nevelők és a gépállomás dolgozói az elmúlt napokban kul- túrosoportót alakítottak. Az új csoport elsőnek a Bújócska című vígió+°'l'r)t mvtatia be.

— SZERDÁN indították be Selypen a szülők akadémiáját. A 10 előadásból álló akadémia előadói a selypi általános iskola tanárai.

— HATVANBAN december BAN a közalkalmazottak szak- szervezete asztalitenisz-bajnokságot szervfiz., A házibajnokságok megrendezése után december 15-én kerül sor a döntő mérkőzésekre.

A MAGYAR Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének Egri Bélyeggyűjtők Köre november 22—23-án, az egri Szakszervezeti Székházban tagjainak gyűjtési anyagából kiállítást rendezett. Ä székház olvasótermében a megnyitóra szombaton délután 5 órakor lelkes kis közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa Sándor Imre megnyitóját, aki a Magyar- Szovjet Baráti Társaság városi szervezete nevében beszélt s a többi között a következőket mondotta:

— A felszabadulás óta a bélyeggyűjtés is átalakult, új formákat öltött, új területeket keresett. A bélyegkiadásnak filatéliai jelentőségén túl igen nagy kulturális és politikai jelentősége van, hiszen nia már bélyegek nem egyszerűen postai értékcikkek, hanem országunk követel, amelyek hírt visznek szocializmust építő népünk életéről.

Szontagh Pál, a Kör elnöke üdvözölte a megjelenteket. Aj Kör tagjai szép számmal álltak j rendelkezésre, hogy a vendégeket kalauzolják.

A kiállítás anyaga gazdag és szép. Több mint ötezer bélyeget rendszereztek az ízlésesen elhelyezett tablókon. A kiállított anyag az egri kör tagjainak tulajdonát, képezi, a gyűjtők önzetlenül bocsátották gyűjteményeiket a kiállítás rendelkezésére. A középen fekvő hosszú asztalon a Szovjetunió bélyegeiből kaptunk rendszerezett ízelítőt; sorozatokat a harmincas évek, negyvenes évek kiadványaiból, de a legszebb részlete az anyagnak az 1950 utáni szovjet bélyegkiadás darabjai. ízelítőül említsük meg, a Moszkva 800 éves fennállásának évében kiadott sorozatot művészi értéke miatt, vagy a Volga—Don csatorna sorozatot. Nem hiányoznak a szovjet anyagból a szputnyikokkal díszített bélyegek sem: igen szemléletesek és nagy nevelő erejűek.

Érdekes gyűjtemény foglalja magába a legrégibb magyar bélyegeket, amelyek a múlt század utolsó évtizedeinek magyar bélyegterméséből adnak ízelítőt.

A kiállítás rendezői sok gondot fordítottak arra, hogy a magyar anyag minél színesebb és gazdagabb tálalásban kerüljön az érdeklődők szeme elé: teljes sorozatokat láthattunk magyar feltalálókról, híres írókról, az 5 éves tervről, a sakkról, a szakszervezetek épületeiről, népviseletekről, az olimpiáról, a Vöröskeresztről, munkafolyamatoktól, sportágakról, stb., stb.

A kiállítás anyaga nemcsak szovjet és magyar bélyegérdeAz utolsó lépés

— Nem... ne bántsd... én őt szeretem — sikított fel Angela és gyönyörű testével ráfonódott a férfire, de az gyöngéden félretolta.

— Várj, Angela... ez nekünk már régi dolog... Most számolunk... most kiontom a bélit — és gyűrni kezdte karján felfelé az inget. Izmos karja volt. Kettő. Mindegyik barna és ujjak voltak a végén. Csodálatos kéz volt az, gyilkolni, ölni és simogatni is képes.

A másik, Teddi röhögött. Kivicsorodott a foga és gnómszerű, mégis hatalmas teste meghajolt, ö nem vette le a kabátját, és nem tűrte fel az ingét. Nem volt se kabátja, se inge. Csak nadrága. Ezért volt félmeztelen, mert különben egész meztelen lett volna.

— Te ind-finci... te akarsz engem... Ha- haha — nevetett, hogy Angéla szemébe beleköltözött a rémület, mert Angélának szeme is volt és ez volt a rémület szerencséje. Különben járhatott volna a szemkiutalóhoz, hogy beköltözhessen valahová. — Hahaha — nevetett még egyszer és egy lépést tett előre ... A másik is. Ez már két lépés. Még Öt

lépés volt közöttük. Valamelyiküknek egy- gyel többet kell lépnie, öt lépést nehéz felezni.

tjjabb lépést tett Teddy és újabbat a másik. Már csak három lépés választotta el a kettőt egymástól. Angela eltalcarta a szemét, hogy azért lásson mögüle. Hogy lássa ezt a fékevesztett, halálig menő harcot, — amely érte, gyönyörű testéért folytat a két férfi, a hímek ősi és örök párbajával, amelyből az egyik holtan kelhet csak fel.

Teddy újabb lépést tett. Már csak két lépés választja el a kettőt egymástól. Ha a másik is lép, akkor csak egy... S ha azt az egy lépést is megteszi valamelyik, akkor itt küzdelem lesz, vad és rettenetes, lészen majd fogak csikorgatasa, vér és hörgés és hálál és Angela.

Már csak egy lépés... már csak egy és az egyik meghal...

— Jaj! — sikoltott fel az író és a szivéhez kapott. Meghalt.

Beleőrülök,' csak még őt percig élt volna az író, megtudhattam volna: melyik teszi meg az utolsó lépést! (egri)

GYURKO GÉZA;

Ö.mkkjí

! Haldoklóit és félt. A halál- > tói, amelyre mindig azt mondata, hogy rettenetes, de soha- >sem képzelte, hogy számára is >rettenetes lehet. Haldoklóit és ’félt a semmitől, ami a halált \ jelentette, azt a tört fényű, nyitott szájú álmot, amiből nincs felébredés, a haláltól, amely megsemmisíti. Nem érzett semmi fájdalmat és mégis kiabált.

— Mentsetek meg... Nem akarok meghalni még ... Élni akarok... Csak még egy évet

és ráncos arcán sótalan könnyek remegtek végig, hogy ráfolyjanak ziháló mellére. Haldoklóit és félt.

. ..és akkor kinyílt az ajtó. Nesztelenül és váratlanul, és bejött rajta a Kenyér.

Élni akarsz? — suttogta halkan.

— Élni.,. igen, élni akarok — hörögte és kinyújtotta két csonttá soványodott kezét a Kenyér felé.

Csináltál valaha kenyeret? Dagasztottál-e izzadó homlokkal? Szeltél-e a magad sütötte kenyérből valaha, hogy enni adj az éhesnek, hogy ízt adj az íz után sóvárgóknak? Izzadtál-e a szikrázó nap alatt, míg suhogva dőltek a rendek és ittál-e mohón, vadul hűvös

vizet árnyékos fa alatt, sárga búzatáblák felett? — kérdezte halkan a Kenyér.

— Nem ... nem ,.. nem ... — válaszolta rekedten a haldokló és sírva nyúlt a Kenyér után, amely eltűnt a nyitott ajtón.

...és akkor kinyílt az ajtó. Nesztelenül és váratlanul bejött rajta az Asztal.

— Élni akarsz? — suttogta halkan.

— Ó, igen... élni akarok még, hát nem lehet, hogy egy kegyetlen sóhaj és semmivé legyek... Élni akarok!...

— Volt-e már kezedben szerszám, hogy asztalt csinálj? Si- kongott-e a gyalu pörge kis forgácsot szórva? Zümmögött-e fűrész kezedben, hogy vastagon ülje meg nadrágod szárát a fűrészpor? Csináltál-e asztalt, hogy körülüljék az emberek és megtámasszák rajta munkától fáradt könyökük, hogy könyvet nyissanak maguknak, hogy terveket szövöMUNKASOTTHON MOZI

műsora 27-én, Egerben a Szak- szervezeti Székházban 6 órai kezdettel:

Kis karmester

és áldják a kezed? írtál-e terveket messzi vizeket bátran járó hajókról, a levegőóceánt sólyomnál sebesebben metsző repülőgépekről? írtál-e és ismersz-e egyáltalán engem?

— Nem... ne m ... nem — jajongott a haldokló és érezte, hogy egyre lassabban ver a szíve, hogy hűlni kezd a lába, hogy fázik és sírva nyúlt a Toll után, amely eltűnt a nyitott ajtón.

...és akkor megszólalt feje alatt a Párna, amely gyűrött volt és verítékszagú és mégis bölcs és igazat mondó. Nagyon halk volt a szava, senki nem hallotta volna meg, csak a haldokló, aki erőlködő szemével még egyszer utoljára szerette volna befogni az egész világot és az egész örökkön tartó jövő életet.

— Meghalsz... Te meghalsz ... Semmivé leszel... Hiába élnél örökké, akkor is halott volnál... Lásd, ki a kenyeret dagasztotta, az örökké él... Az is, aki az asztalt faragta és az is, aki a tollat fogta... Azok örökké élnek... De te meghalsz ... meghalsz ... meghalsz ... meghalsz — duruzsolta a párna és még egyszer, utoljára magához simította az ember fejét.

kességeket és ritkaságokat mutat, hanem bőven ad ízelítőt az európai és tengeren túli bélyegkiadásokból is. Értékes sorozatok láthatók az osztrák, holland,- jugoszláv, stb. bélyegkiadás múltjából is.

Külön részlege a kiállításnak a népi demokratikus országok bélyegeiből készült összeállítások.

Külön ki kell emelnünk az egri Űttörőház pajtásainak beküldött és a kiállítás egyik je tentős anyagát képező bélyegkészletét is. Nagyszerű didaktikai érzékkel csoportosították anyagukat ilyen fejeknek alatt: háború, halál, pusztulás, élet. építés, győzelem, stb. Az üveglapok alatt a háborúba sodródott Magyarország bélyege1 (amelyeken karácsonyi üdvözletei mondó szöveg áll és a katona gránátot dob), némi eltűnődés után visszaidézik bennünk azokat az esztendőket, amikor a népet felelőtlen vezetői lelkiismeretlenül háború- I ba vitték. Ugyancsak ott van- j nak azok a bélyegek, amelyeket a Iris úttörők gondosan összegyűjtögettek az ország felemelkedése idejéből, — egészen a legújabb kiadványokig.

SZOMBAT délután mkább a Kör lelkes tagjai nézegették a kiállítást., mert a bélyeggyűjtés híved — különösen a diákok — nem értesültek kellő időben a kiállításról. így aztán maradt idő arra, hogy a Kör vezetőivel hosszabban elbeszélgessünk. Fáradhatatlan és lelkes ez a gárda — Szontagh Pál, Tóth István, Szalai Pál készséggel és lelkesen adnak felvilágosítást a nem filatelista újságírónak —, amely jelenleg 142 tagot számlál és tagja a 20 ezer tagot magában foglaló Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének, Amint mondják, sajnálják, hogy helyszűke miatt csak 5000 bélyeget rakhattak ki a tablókon a kíváncsiak szeme elé. Remélik azonban, hogy a 'övőben a nagy érdeklődés nagyobb kiállítási lehetőséget is hoz majd.

Amikor a bélyeggvűjtés célja, érdekessége felől, annak eredményei után kérdezősködünk, hasznát kutatjuk a pillanatnyi érdeklődésen túl, az egyik lelkes bélyeggyűjtő szerényen a falra mutat, ahol egy tábláról ez olvasható: a bélyeggyűjtés tanít, rendre, tisztaságra nevel, szórakoztat, élvezetes takarékkönyv — gyújts te is bélyeget!

Vasárnap délelőtt és délután a diákok lepték el a kiállítási termet. Ok vitatkoztak a gyűjtemények felett. Széles gesztusokkal magyarázták egymásnak a népi demokratikus országok gyűjteményeit: mi szebb náluk, miben hoztak a csehek, lengyelek újabbat, mint mi. A benfentesek izgalmával, és tolvaj-nyelvével beszéltek a sorozatokról, a különböző motívumokról. Két lány pl. a virágokat ábrázoló bélyegeket szemlélte hosszan, meg a sportolók ábráit. Két— három fiú a szovjet bélyegek cirill-betűs feliratait tanulmányozta és különösen a szput- nyikos bélyegekre kacsintgattak.

A kiállítás nemcsak ünnepi alkalom a gyűjtőszenvedély nemes hagyományainak bemutatására, hanem alkalom arra is, hogy ilyen sajátságos formanyelven valljon dolgos életünkről, a Szovjetunió, a népi demokratikus országok mindennapjairól, munkájáról, eredményeiről, nagy fiairól, ünnepeiről, természeti és történelmi kincseiről, mindarról, aminek a tudatosítása nem holt erkölcsi tőke, hanem eleven öntudatot ébreszt és formál.

Nem lenne teljes a kiállításról szóló beszámolónk, ha nem említenénk meg a kiállítás egy részlegét: a gyufacímke-gyűjte- ményeket. Ez a gyűjtőszenvedély még gyerekcipőkben jár, sokan fejcsóválva emlegetik ezt a „hóbortot”. A gyufacímkék egymás mellé, rendszerbe rakva, propagatív jellegűek: ábráik nem hatástalanok, és mozgósító erejűek.

A FILATÉLIA Vállalat nem mulasztotta el a kedvező alkalmat és helyi megbízottja útján a kiállítás helyszínén sok szép bélyeget hozott forgalomba.

gessenek? Csináltál-e ágyat, ahol összesimulnak és új életet csókolnak a szerelmesek, ahol megpihen, ki egész nap fárad és ahol meggyógyul, aki beteg? Csináltál-e? — kérdezte az Asztal.

— Nem... nem... nem..,

— válaszolta rekedten és ijedten a haldokló és sírva nyúlt az Asztal után, amely eltűnt a nyitott ajtón.

...és akkor újból kinyílt az ajtó. Nesztelenül és váratlanul belépett rajta a Toll.

— Élni akarsz? — suttogta halkan.

— Örökké akarok élni... örökké — sípolta fáradó tüdővel a haldokló. — Ments meg... Élni akarok

— írtál-e már verset, amely lelkesít, verset, amely úgy simogatja végig a lelket, mintha rózsaszirom volna? írtál-e történetet, hogy tanuljon belőle az ember? írtál-e vele terveket, új házakról, ahol a napfény és az egészség az úr, ahol boldog emberek laknak