Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-23 / 259. szám
4 NEPÜJSAG 1958. november 23.« vasárnap Színjátszó-mozgalom és színház MÉG FRISSEN ÉL bennem Dobozy Szélviharának drámai- sága, az egri színészek nagyszerű játéka, de ugyanakkor magam előtt látom az első felvonás tsz-gyűlésének, a második felvonás ellenforradalmi jelenetének, s a harmadik rész földosztásának szegényes képét. Mindhárom jelenet tömeget igényel. Egyik kisebbet, másik nagyobbat, de tömeget, statisztériát. Az egri Gárdonyi Géza Színház statisztéria, de főleg anyagi „keret” hiányában nem tudta úgy megrendezni a szó- banforgó három jelenetet, ahogyan szerette volna. Ez a körülmény adta többek között kezembe a tollat, hogy leírjam néhány gondolatomat a színház és a színjátszók kapcsolatáról. Kapcsolatról beszélünk, még pedig rossz kapcsolatról, amely nélkülözi az együttműködést és egymás segítését. Ha a színháznak megfelelő jó kapcsolata lett volna az egri színjátszókkal, nem jelentett volna problémát a „Szélvihar” tömegjeleneteinek jobb megrendezése. Miért hiányzik a jó kapcsolat színház és színjátszók között? Hiszen az egri színjátszók is mindig irigykedve tekintettek a színházzal büszkélkedő városok felé. Könnyű például a szolnoki, a debreceni, vagy a miskolci színjátszóknak — gondolták néhány évvel ezelőtt —, hiszen sok szakmai segítséget kaphatnak a színháztól... Aztán teltek az évek és nekünk is lett színházunk. A közönség örömmel fogadta a színészeket, s az eltelt évek azt bizonyítják, hogy megszokták, megszerették a szép színházi estéket, mind az egriek, mind a vidéki táj-előadások látogatói. Jó kapcsolat alakult ki a színház és a közönség között, — csak éppen a színjátszómozgalommal nem sikerült megfelelő baráti együttműködést kialakítani. MIÉRT? HOL A HIBA? Ezt kutatva,, szólnunk kell a színjátszó csoportokról és a színházról is. Szólni kell a színjátszó csoportokról, s főleg azokról, akik színházasdit játszva, indulnak megyei körútra egy-egy műsorukkal — és gyakran ugyanazokkal a darabokkal, amelyeket a színház is műsorára tűz. A színjátszóknak nem ez a feladata. Az elmúlt esztendőben például nem tűzhette műsorára a színház a Párizsi vendéget, mert az egyik egri gimnázium színjátszó csoportja lejátszotta előtte. Nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön és még más számos községben fs. S az ilyen példákat lehetne sorolni tovább is. Természetesen ilyen esetben nemcsak a színház károsodik, hanem a közönség is. A színjátszók, bármilyen jól is játsz- szák szerepeiket, mégiscsak megfosztják a közönséget az Igazi színházi előadás élményétől. Nem arról van szó, hogy a színjátszók ne keressék fel a községeket jól betanult darabjaikkal, de ez a darab ne a színház által is tervbe vett darab legyen és ne ugyanazokba a községekbe menjenek, ahová a színház is jár. A darabválasztásnál, a színház és színjátszók közötti kapcsolat kiépítésében segíteni kell a megyei tanács művelődési osztályának is, hiszen végső fokon ők adják az engedélyeket a színjátszó csoportoknak egy-egy színdarab előadására. S ha már a színjátszásról van szó, szóljunk néhány szót a műsor-választásról is. Előttem van Ostoros község művelődési házának munkaterve. Kultúrforradalmunk egyik nagy vívmánya, hogy ma már ebben a kis községben is igénylik a kultúrát, s elismerés illeti a kulturális élet vezetőit, amiért ilyen igényes tervet állítottak össze. Jó és színvonalas ez a terv, de azért úgy érzem, túlhaladja erejüket. Tervbe vették a Vén bakancsos és fia a huszár, A gazdag szegények, A borjú, a Mátyás király Debrecenben és A csodálatos Vargáné című darabok bemutatását. Már azon is lehetne vitatkozni, hogy megvan-e a feltétele az első négy darab jó bemutatásának. — Lehet, hogy igen. — De Garcia Lorca: Csodálatos Vargánéjának előadásához minden bizonnyal nincsenek meg a kellő feltételek. ITT MOST NEMCSAK Ostorosról van szó, hanem a többi színjátszó csoportokról is. Nem az a célja ennek a cikknek, hogy lebeszélje a csoportokat a háromfelvonásos színdarabokról. De azért az nem árt, ha a csoportok vezetői figyelembe veszik a lehetőségeket, mielőtt műsorra tűznek egy darabot. Van már a megyének néhány olyan színjátszó együttese, amely képes megoldani nehezebb feladatokat is. Van ilyen csoport Gyöngyösön, Hatvanban, Petőfibányán, sőt van már,több olyan községi csoport is, mint például a ka- rácsondi, ahol már az évek óta összekovácsolódott szereplő- gárda több nagysikerű előadást tartott. De vajon a verpelétiek jól meggondolták-e, amikor a Svejkkel kacérkodnak? Nem hiszem. Az egri színház azért nem tűzi műsorra, mert nincs rá címszereplője. A Svejk nagyon jó darab, de amilyen jó, olyan nehéz színpadra vinni, s a szereplőkön kívül gondoljanak csak a verpelétiek a sok gyors színváltozásra is. Igyekezzenek a színjátszók erejükhöz mérten kiválogatni a darabjaikat. A jó egyfelvo- násosokon keresztül szerezzenek gyakorlatot a színpadi játékhoz és csak a jól összeszokott csoportok kezdjenek nehezebb darabokhoz, de ők is csak akkor, ha van megfelelő rendező. S itt kellene jönnie a színházi segítségnek, amely biztosítaná a jó kapcsolatot. Segíteni kellene a színjátszó csoportokat műsorgondjaikban, művészeti és technikai problémájukban. Ez a segítség hiányzott eddig a színház részéről. Nem segítik, nem patronálják eléggé a megye színjátszó mozgalmát. Pedig nagy szükség van erre. MILYEN HASZNOS lenne, ha egy-egy tájelőadás alkalmával összehívnák a falu színjátszóit. Beszélgetnének velük, megtanítanák őket a maszkírozásra, a díszletezők megmutatnák, hogyan kell gyorsan összeállítani egy-egy díszletet, s milyen a jó színpadi világítás. És milyen örömmel vennék a városok és a községek színjátszói, ha egy- egy színész, vagy rendező foglalkozna velük, megnézné próbájukat, vagy megbeszélnék soronkövetkező műsorukat. Vannak már egyéni kezdeményezések ezen a téren, az kétségtelen, — de ez kevés. Szervezett segítségre van szükség minden vonatkozásban. Kössön a színház megállapodást egyes szín jászó csoportokkal, főként az egriekkel, patronálja azokat, s ennek fejében hívja segítségül őket egy-egy darab előadásához. Ha jó kapcsolat lesz a színjátszók és a színház között, akkor nem lesz probléma egy- egy tömegjelenet beállításával, hisz melyik színjátszóban nem él az a vágy, hogy ha még statisztaként is, de föllépjen igazi színházban, együtt a hivatásos színészekkel. A jó kapcsolat előnyös lesz a megye színjátszócsoportjainak, előnyös lesz, mert fejlesztik művészetüket, tudásukat, s fejleszthetik technikai felkészültségüket is, de előnyös lesz ez a kapcsolat a színháznak is, mert nem jelent majd gazdasági problémát egy-egy darab tömegjeleneteinek megrendezése, hiszen a színjátszók nem pénzért, hanem a színjátszás iránti lelkesedésből, s a bemutatott mű iránti tiszteletből állnak színpadra. S KI TUDJA, nem a jövő tehetségei rejtőznek-e a ma színjátszói között? MÁRKUSZ LÄSZLÖ Telefonlehallgatás — új módszerrel Az angoj légierők egy fiatal egészségügyi tisztje új módszert talált fel, amellyel telefonbeszélgetéseket lehet lehallgatni. A berendezés segítségével a beszélgetések úgy közvetíthetők, mint egy rádióadó műsora. Az elektronikus felszerelés olyan kisméretű, hogy köny- nyen összetéveszthető egy közönséges telefon-kapcsolótáblával. Előállítási költsége nem több, mint 30 schilling. A feltaláló, dr. Michael Ball szerint a készülék olyan kevés áramot von el a telefondrótokból, hogy a veszteség könnyen a drótok nedvességének tulajdonítható. TIT hírek — Vérbefojtott parasztmozgalmak címmel előadást tart Dr. Szántó Imre, főiskolai tanszékvezető tanár holnap este, 6 órai kezdettel, a főiskola I em. 46-os helyiségében. — Gazdasági rend elleni bűntettek címmel előadást tart Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke, a főiskola II. e. 67. sz. 1958. november 23, vasárnap: 1843-ban született Thanhoffer Lajos anatómus és fiziológus. 1953. Pekingben aláírták a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt. 1958. november 24, hétfő: 1858. Habarovszk város alapítása. <2 Névnap <2 Ne feledjük hétfőn: JANOS kedden: KATALIN iianzi- A NAGYVISNYÓl TANÁCS — a lakosság igényeinek megfelelően — kultúrhá- zat akar építtetni a közel jövőben. Az építéshez szükséges anyagok beszerzését már megkezdték.- EGERBEN ma este a Városi Művelődési Házban tartják meg a hagyományos Ka- talin-bált. Ez alkalomból megrendezik a „város szépe” szépségversenyt és a „dupla vagy semmi” társasjátékot is. — JÖVÖ ÉVRE az egri fürdőknél az idei 58 alkalmazott helyett jövőre 74-ct alkalmazhatnak. Ez lehetővé teszi, hogy a strand- és gőz fürdő zavartalnul tudja a vendégeket ellátni.- AZ ANDORNAKTÁLYAI községi tanács vb. hétfői ülésén a legeltetési bizottság munkáját értékeli. Előadó Molnár Gábor, a bizottság elnöke. — AZ EGRI Vegyesipari Vállalat ez évben előreláthatólag 407 ezer forint nye- résé get ér. el,- s ez -a jövő évre 532 ezer forintra növek- szik.- KULTÜRHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ KEZDTEK az idén Eger- szólát községben. Az új kul- túrház építési munkálatainak több mint egyharmadát már elvégezték. műsora, Egerben délután fél 4 és este fél 8 órakor: Bástyasétány 77 (Bérletszünet) Domoszlón este 7 órakor: Szélvihar (Foto: Kiss.) Munkásotthon mozi műsora a Szakszervezeti Székházban: 23- án, vasárnap 5 és 7 órakor: Schubert 24- én, hétfőn 6 órai kezdettel: Schubert 23-án, vasárnap 11 órakor Matiné: Buksi megkerül Hajszálnál vékonyabb drót A Moszkva-kömyéki podolszki gyárban hajszálnál vékonyabb vezeték folyamatos gyártását kezdték meg. Nemrégen még ilyen rendkívül vékony, szigetelt drót tömeggyártása elképzelhetetlen volt, csupán a tudományos intézmények kísérleti üzemében készült kis mennyiségben. A különleges vezeték készítéséhez szükséges gépek és berendezések előállítása a szovjet mérnökök munkáját dicséri. M. Sz. B. T. hírek — GYÖNGYÖS város felszabadulásának 14. évfordulóját 19-én ünnepelték meg. Megemlékezést tartott Rónai Kálmán gimnáziumi tanár, az MSZBT városi elnökségének elnöke. A megemlékezés után a Gárdonyi Géza Színház mű- vészei a „Szélvihar” című drámát mutatták be. ★ — ÚJRA választották az MSZBT elnökségét. Az elnökség november 20-án tartotta meg első ülését, ahol Kocsis Sándor tanárt választották meg elnöknek, s a társaság titkárául Mészáros Gábor elvtársat. ★ — A NYÁR folyamán az MSZBT által a Szovjetunióba küldött aktívák sorozatosan beszámolnak élményeikről. így Havellant Ferenc Egerbaktán, Búzás József Felsötárkányban, Seregi Ernő Egerben, az Útfenntartó Vállalatnál, Szűcsi Magdolna Hatvanban, Bodor József elvtárs pedig _a Mátra- vidéki Erőmű dolgozóinak mondta el szovjetunióbeli élményeit. ■ . . - - - ★ - AZ MSZBT az . egri MTH Otthonban elöadásTsorozatot rendezett: „Miért tartózkodó nak a szovjet csapatok Man gyarországon?” — „Kinek elő- nyösebb a kereskedelmi szer- ződésünk?” — „Egy világ — egy tudomány” témakörökből. Az előadásokat Halmos Gyula, a Közgazdasági Technikum tan nára, az MSZBT városi elnökségének tagja tartotta meg. — AZ MSZBT petöfibányat kör szervezésében 9 1 Hallgatóval kezdő orosz nyelvtanfolyam indult. A tanfolyam vezetője Végh István, MSZBT- titkár. Gyöngyös az ország rohamosan fejlődő városainak egyike. Az iparral, mezőgazdasággal s a kereskedelemmel párhuzamosan fejlődött azonban a város kultúrája is. A felszabadulás előtt három-négy csoport, illetve egyesület jelentette a város kulturális életét. Mennyire eltörpül ez a szám a ma működő különféle csoportok számától. Ma már több mint 20 kultúrcsoport működik rendszeresen a város területén. És mennyire több a rendezvények látogatóinak száma is. Az utóbbi három hónap műsoros rendezvényeit csak egyedül a Városi Művelődési Házban több mint ötezren tekintették meg. És most nézzük meg, milyen erőt rejt magában-a húsz kultúrcsoport? A csoportok tagjai, szereplők, többnyire lelkes fiatalok, igazi munkásai a kultúrának. S ha a kultúrmunka aktív részvevőinek számát nézzük, azt láthatjuk, hogy örvendetesen nagy ez a szám. Gyöngyösön EZER-EZERKÉTSZÁZ AKTIV SZEREPLŐJE VAN a kulturális munkának. A legutóbbi Gyöngyösi -szüret c. daljáték bemutatásánál 350 szereplő vett részi. 1 A legjobban működő csoportok egyike a Váltó- és Kitérőgyár színjátszó csoportja. A Mátrai napok idején a kul- túrversenyban kiváló eredményt értek el a Rogozin-ügy Kulturális fellendülés Gyöngyösön című e’gyfelvonásos színdarab bemutatásával. Szép eredményeket értek el a Szerszám- és Készülékgyár, a 34-es számú AKÖV, s a Városi Művelődési Ház színjátszói is. Ez év szeptemberében a Művelődési Ház kezdeményezésére egy városi színjátszó csoport alakult a város legjobb színjátszóinak bevonásával. Ez az új csoport egyik erőssége lesz a város színjátszó kultúrájának. A színjátszó csoportokon kívül kiváló tánccsoportjaik is vannak. A Művelődési Ház balettköre, a gazdakör, a KISKER, az MTH táncosai nem egyszer léptek már fel nagy sikerrel a városban. Az üzemek jelentős segítséget adnak a város kulturális munkájához, jól bevált a patronáló mozgalom is. Eddig például nem volt fúvószenekara a városnak. A gyöngyösi 12-es akna vezetői ekkor elhatározták, hogy támogatják, s felkarolják a létesülendő fúvószenekart. S ettől kezdve van fúvószenekara a városnak, sőt már a tél folyamán hangversennyel lépnek a közönség elé. A város legtöbb kulturális rendezvénye kétségtelen, hogy A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN KERÜL SZÍNPADRA. Több alkalommal bírálták már a Művelődési Ház müsorpolitikájái. Örvendetes jelenség, hogy a bírálat eredményeképpen a könnyű műfajok mellett helyet kapnak a komolyabb műsorok is a kultúrház színpadán. A Gyöngyösi szüret megrendezésénél is főleg a kultúrház munkájára támaszkodtak a város vezetői. Különösen a Művelődési Ház énekkara adott nagy segítséget a műsorhoz. S nagy mértékben emelte az előadás művészi színvonalát. A Gyöngyösi szüret előadása megmutatta, hogy képesek vagyunk hivatásos művészek részvétele nélkül is nagy művészi színvonalú előadás bemutatására. Az előadáson legnagyobb önzetlenséggel vettek részt a munkások,' parasztok és a diákok. Büszkén elmondhatjuk, hogy nagyon szívünkhöz nőtt ez a daljáték. Űj kulturális színfoltja Gyöngyösnek az elmúlt hónapban megnyílt Zeneiskola. Régi vágya teljesült a városnak ezzel. A kiváló oktatók munkája nyomán biztosítva látjuk a város zenekultúrájának fejlesztését. A Zeneiskola megnyitása is azt példázza, hogy államunk valóban a kulturális élet további fejlesztését kívánja és teljes erőből támogatja is. Igyekszünk biztosítani az önművelés lehetőségét is azok számára, akiknek a múltban nem volt lehetőségük erre. A TIT közreműködésével TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ELŐADÁSSOROZATOKAT RENDEZÜNK, s megszerveztük a szabadegyetemet is. Van az önművelésnek egy másik formája is, az olvasás. A városi, járási könyvtár több tízezer kötete áll az olvasók rendelkezésére. S azzal is büszkélkedhet városunk, hogy itt van a Széchenyi Tudományos fiókkönyvtár is. Sokan keresik fel könyvtárainkat. A járási könyvtárnak 1800 beiratkozott tagja van, a Tudományos Könyvtár pedig segíti a kutatók munkáját. Itt végez kutatásokat Sándor László Gyöngyös iparáról, Fü- löp Lajos a palócokról, dr. Molnár Mihály a város történetéről, Sándor Tibor Gyöngyös és környéke szőlő-kultúrájáról. Nagy segítséget nyújt a tudományos kutatóknak a Mátra múzeum is. Az Orczyak hajdani kastélya napjainkban a tudományos élet középpontjává válik, mióta a két könyvtár és a múzeum birtokába vette. A Múzeum hivatott, hogy a város és környéke kulturális hagyományait összegyűjtse, s a tudományos életet segítse. Eddig is igyekezett eieget tenni ennek a feladatnak és több kiállítást, s előadást rendezett már. Röviden ennyit a jelen kulturális helyzetéről. De még mennyi dolog van, ami e rövid cikkbe nem fér bele. De ami mégis jellemző a város kulturális életére: hamarosan épül a város szabadtéri, szélesvásznú mozija. Űj kiállítási terem készül a múzeumban. 32 televízió van már Gyöngyösön. és 8156 példányszámú újság, folyóirat jár a városba, s havonként 50 ezerre tehető a mozilátogatók száma. Igv állunk most a város kulturális helyzetével. De vajon megtettünk-e mindent a város kulturális életének fejlesztéséért? Nem. MÉG SOK TENNIVALÓNK VAN! Még sokat kell munkálkodnunk a haladó szocialista mü- sorpolitika megteremtéséért, s a dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséért. Művelődéspolitikánk irányelveinek meghatározásakor, s munkánk során, az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiből indulunk ki, Eztvesz- szük figyelembe a város egyéves kultúrprogramjának elkészítésekor is. Ha ezt a tervünket végrehajtjuk, bátran mondhatjuk, hogy ismét tettünk egy hatalmas lépést a város kultúrájának fellendítéséért. Misóczki Lajos, városi népművelési felügyelő. M
