Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-07 / 218. szám

4

NEPOJSÄG

195S. október f., keéé

Ha nincs páríii’ánvítás — nincs szocialista kultúra sem

Népújság-ankét az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről

Az elmúlt héten, szombaton vitára gyűltek össze a megyei pártbizottság kis tanácstermében Eger és a megye irodalmi életének képviselői, írók, költők, irodalommal foglalkozó pedagógusok, hogy megtárgyalják az MSZMP művelődéspolitikai irányelveit és azokból fakadó feladatokat.. A vitaindító előadást Gyurkó Géza, a Népújság szerkesztő- jizottságának tagja tartotta. Méltatta az irányelvek jelentőségét, egész kulturális életünk fejlődését, a jövő feladatait illetően. Elmondotta, hogy a legalapvetőbb feladat most a világnézeti nevelés, kérlelhetetlen eszmei harc mindazokkal a nézetekkel szemben, amelyek az ellenforradalom idején új ösztönzést kapva ma is hatnak, elsősorban az értelmiségre, a fiatalságra.

Beszélt a párt- és állami Irányítás szükségességéről és ezzel kapcsolatban hangoztatta, hagy a kulturális forradalom elvszerű, következetes párt- és állami irányítást követel. Ha nincs pártirányítás, nincs szocialista kultúra sem. Az irányítás főeszköze természetszerűleg az eszmei befolyásolás, a marxizmus—latinizmus tanításának következetes és állandó magyarázása. Végezetül rámutatott arra, hogy a művelődéspolitikai irányelvek nem napokra, nem rövid időre, hanem a szocializmus építésének egész szakaszán megszabják a kulturális munka feladatait, s e feladatok megoldásából a kultúra, a művészetek, a tudomány, a köznevelés minden munkásának ki kell vennie részét.

Gyurkó Géza vitaindító előadásához számosán szóltak hozzá a jelenlevő írók, költők, pedagógusok közül.

Farkas András arról beszélt, hogy segítséget nyújthatna a megyei művelődési osztály az íróknak az élet jobb, alaposabb megismeréséhez. Vándorgyű- lés-szerűen, brigádokban el kellene látogatni a megye községeibe, ahol irodalmi estek, baráti beszélgetések keretében találkozhatnának az olvasókkal. a falu dolgozó népével, a Népújság köré tömörült írók és költők.

Dr, Némedi Gyula, a Pedagógiai Főiskola igazgatója a kispolgári nézetek elleni harc szükségességéről beszélt, s hangoztatta, hogy az elmúlt két esztendő alatt hazánkban a művészetek legtöbb ága gyakran került a kispolgári ízlések uszályába. Elemezte az írók szerepét a magyar történelem különböző időszakaiban, s hangsúlyozta, hogy ma, a szocializmus építésének idején, s ezután is, a munkásosztályé a vezetőszerep ebben az országban. Beszélt á párt és állami irányítás fontosságáról és bírálta a HeViss megyei költőket témaválasztásuk bizonyos egysíkúságáért.

Lökös István tanár a pedagógusok marxista-leninista neveléséről szólt és hangoztatta, hogy a pedagógusok egy része nem nagyon használja az új, tudományos munkákat, a tudomány friss eredményeit.

Molnár Jenő felszólalásában szembeszállt az úgynevezett „sajátos magyar pesszimizmus sál.” A nép nem pesszimista, különösen nein most, amikor maga építi a saját országát.

Forgács Károly a főváros és a vidék irodalmi ételének kap csőlátóról beszélt. Szolnoki Já nos, az egri Dobó Gimnázium igazgatója Solohov példáját il lusztrálta, hogy nincs „vidéki"’ fró, csak tehetséges és tehetségtelen van. Ott kell élni a nép között, ismerni kell problémáit, életét. S tanulni kell. A marxizmus—leninizmus ismerete nélkül elképzelhetetlen szocialista kultúra, elképzelhetetlen igazi alkotni és adni tudó művész. Véleménye szerint a Népújság hasábjain megjelent alkotások tehetségről, tanúskodnak, nem egy közülük igazán értékes alkotás. Csak arra van szükség, hogy a „privát" élmények mellett az írók, költők alkotásaiban tág teret kapjanak népünk gigászi munkája, nagyszerű céljaink.

Bóta Albert elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya részéről arra kérte az írókat, költőket, hogy sokat írjanak a nép életéről, munkájáról. Belülről segítsék a szocializmus építését, ne csak szemlélői, hanem aktív részesei is legyenek ennek a nagyszerű feladatnak.

Az értekezlet részvevői végezetül elhatározták, hogy a közeljövőben ismét vitára gyűlnek össze, ahol részletesein is elemzik majd egy-egy író, költő munkásságát, terveit.

JERIKÓ FALAI

— Gyöngyössolymoson

... A kultúrház avatása fényesen sikerült. Ott volt mindenki a faluból, hisz mindenki keze munkája benne volt a falakban, solcak forintja a kul- lúrház igazán szép és ízléses berendezésében. S az avatás után, mi jöhetett más, mint a tánc, kivilágos-kivirradüg. Es ezzel megkezdte működését az ugyan sokáig épült, de végül mégis csak elkészült űj gyöngyössolymosi kultúrház, — az öregek, fiatalok, a művelődni, szórakozni vágyók legnagyobb gyönyörűségére.

*

Nem, kedves gyöngyössoly- mosiak, ez nem hazugság: ez álom. így lehetett volna, így kellett volna ennek lenni, s nem úgy, ahogy most van.

Hogy immáron ötödik esztendeje ott állnak a féligkész falak, mint „jérikó falai”, beleölve vagy félmillió forint, sok munka, terv, elgondolás.

S a kultúra helyett gaz no a falak között, kecske legelé- ,jk, tyúk kapirgól és rozsdás fazekak hevernek a bolto- zatlan pincében. Pedig a közel négyezer lakosú községben nagyon elkelne a kultúrház, nagyon akarják a falu lakói is, de...- Rédén minő fáin kultur- házat csináltak, mi meg itt Sólymoson nem tudjuk megcsinálni. Nagy szégyen ez ránk, solymosiakra — mondja Tóth Ignácné és rögtön hozzáteszi azt is, hogy ő maga is elmenne, még a gyerekeket is elküldené egy-két napra dolgozni, segíteni, csak hozzáfognának már.

Dehát miért nem épül a gyöngyössolymosi kultúrház?

Hosszú annak a története!

Még 1954-ben elhatározta a Mátrai Ásványbánya, amely bányászlakásokat építtetett a faluban, hogy kuteúrotthont épít

a bányászok számára. Hozzá is kezdtek az építkezéshez, bele is öltek vagy 400 ezer forintot, aztán elfogyott a pénz, megállt az építkezés. A községi tanács még 1956-ban felajánlott 150 ezer forintot a bányának: folytassák az építkezést, segít a falu. A bánya álláspontja azonban az volt, hogy ennyi pénz kevés, ők úgysem kapnak beruházási összeget, nem érdemes újra hozzákezdeni a dologhoz.

Újabb tárgyalások: adja át a bánya a községnek a kul- túrházat, adjon követ, a többit elintézi saját erejéből is a falu. A bánya vezetői arra hivatkoztak, hogy „nincs írás” rá a felső szervektől, anélkül pedig ők nem adhatják. Megjön az írás Czottner Sándor minisztertől, ott van a megyei tanácsnál, de a bánya vezetőinél nincs „papír”, papír nélkül meg nem adják.

Közben a falu lakói, a tanács 250 ezer forintot szavaz meg, s a megyei tanács, az OTP-n keresztül újabb 200 ezer forint hosszabb lejáratú hitelt biztosít a kultúrház építésére. A községi végrehajtó bizottság azonban tanakodik, vitatkozik a bányával, s ez a tanakodás, vitatkozás addig tart, hogy a 200 ezer forintos hitelt — mondván és vélvén: hogy nem tart rá igényt Gyöngy össsolymos — megvonják a falutól.

Közben már 1958. ősze van, lassan öt éve hogy az első kapavágás megtörtént a kultúrház helyén, csak az építés nem jut ötről-hatra. A jelek szerint — közbelépve a megyei tanács — tavasszal talán végre hozzákezdenek az építéshez, lesz pénz is és lesz társadalmi munka is. Mert_ a falu nagyon akarja a kultúrFUZESABONY

Janlka

PÉTERVASARA

Éjfélkor

HEVES

Liliomfi

Gitl VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány GRI BRÖDY

Átkelés Párizson ÍYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája rYÖNGYÖSI PUSKIN Hoffmann meséi CATVANI VÖRÖS CSILLAG Schubert

IATVANI KOSSUTH Egy pifesi» ««íúgoa

műsora

Egerben ette fél 8 órakor:

Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bertetszüney

házat, csali a bürokrácia, a tehetetlenség és mondjuk ki: a felelőtlenség akadályozza a kultúra új, evnngyössolymosi otthonának felépítését.

Reméljük, hogy jövő ta- tavasszal már nem lesz álom a kultúrház avatásáról írni, amely minden bizonnyal fényesen sikerül majd, lesz tánc reggelig és „Jerikó falai” nem leomlanak, de éppenhogy végre felépülve, otthont adnak a művelődni, szórakozni vágyó solymosiaknak.

(gy-ó)

IDESTOVA két évtizede hogy utoljára ezen az úton jártam. Altkor — még ma is a közelmúlt elevensége él bennem — igen nagy volt a forgalom erre felé. Választási harc folyt országszerte, amiből a Tisza—Szamos-menie „Rákóczi népe” sem maradt ki. Özönlött a nép Szalmáéból, Nyirből, Beregből, Tarpára. Ba.icsy-Zsilinszky Endrét hallgatni. Ki szekéren, ki csak gyalog tette meg a 20— 30 kilométeres utat, de senki sem akart lemaradni a nagy eseményről.

Tarpávai két név forrott össze mindörökké. Az egyi.r Rákóczi fejedelem legendás hírű ezredese: Esze Tamás, a másik a Horthy-korszak rettegett ellenzéki vezére: Baj- csy-Zsilinszky Endre.

Azon a bizonyos régi úton haladok most is, amslylken akkor mentem: a Tisza töltésén. Igen hosszú út, s a rex- kenő hőség megremegteti a levegőt, én azonban nem érzek sem fáradságot, sem hőséget. Elszórakoztat a gyönyörű tájkép — amit minél gyakrabban lát az ember, annál többet vágyódik vissza — és a feltoluló sok-sok emlék.

Olcsvaapátinál keltem át a Szamoson. Aki még nem ismeri ezeket a köteles kompokat — a hidasokat —, egy adattal kevesebbet bír a magyar nép ötletességével kapcsolatban. Talán a. folyóvíz ^energiájának legősibb felhasz- \ nálási módja ez az elmés ^szerkezet, ami az emberi erő figénybevételét a legminimáli- <sabbra csökkenti. A folyón < keresztül drótkötél feszül ki, éezen fut a hidas két csigája. |A csigák láncának hosszát

1958. október 7, kedd:

lC53-ban született Károlyi Árpád

történetíró.

1828-ban született Fáik Miksa, író. politikus és publicista.

1949-ben alakult meg a Német Demokratikos Köztársaság.

^ Névnap

Ne feledjük, szerdán: ETELKA

liflizt

— N YOLC ÖKRÖT vásárolt az elmúlt hetekben hizlalásra a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet..

— NÉGY CSALÄD lépett be újra az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Az új tagok a zárszámadás után kezdik el a közös munkát.

— ' SZÍNDARABBAL készülnék november hetedikére a domoszlói kiszisták. A próbákat az esti órákban tartják.

— BEFEJEZTE AZ ŐSZIEK VETÉSÉT a verpeléti Dózsa Termelöszöv cl kezet. A korábbi vetésekre jól jött a néhány napos eső, nemsokára már zöldell az új vetés.

— A FILOZÓFIA keletkezésének problémája címmel Szolnoki János, a Dobó gimnázium igazgatója tart előadást október 6-án, este 6 órakor a Pedagógiai Főiskola II., 67. sz. termében. A beiratkozott hallgatókon kívül érdeklődőket is szívesen lát a titled rság.

— AZ EGRI ÉMASZ villamoshálózat építési csoportja már a tervteljesités utolsó szakaszán dolgozik. Bővítik a tiszakeszi, hejőke- resztúri, egerszóláti és szarvaskői villamoshálózatot.

— AZ EGRI Északmagyaror- szági Áramszolgáltató Vállalat üzletigazgatósága területén az utóbbi hónapokban egy országos hírű újítást vezettek be a primer, valamint a se- cunder kátránnyal telített oszlopokra vonatkozólag, melyet hamarosan az egész ország területén bevezetnek, tgy a fe- nyöoszlopok élettartama kb. 20 évvel meghosszabbodik.

Kínai mozaik

A színház a nép szolgálatában

Pekingben a közelmúltban fejeződött be a Kínai Nép- köztársaság színművészeti dolgozóinak több mint egy hónapig tartó értekezlete. Az értekezleten a kínai tartományok, városok és autonó n területek képviselői vettek részt és neves szítiművészeli szakemberek tórtottas előadásokat. Mei Lan-fan, a zenedrámai és nemzeti operai intézet igazgatója, a híres kínai színész arról beszélt, hogy több modern témájú művet kell alkotni. Csou Jáng. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága propagandáéi agitációs osztályának helyettes vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a színművészeti örökség lebecsülése a legjobb művészeti hagyományok elvesztéséhez vezethet, viszont a színművészeti örökség kritikátlan kezelése .hátráltatja az elavult jelenségek ellen vívott harcot. Jelenleg, — mondotta Csou Jáng — elsősorban a konzervatív művészeti nézetek ellen kell küzdeni.

. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy az ország fel- szabadulása óta Kína szín- rtiűvészetében jelentős változások történtek. A hagyományos klasszikus repertoárt rendszereztek és megtisztították mindattól, ami konzervatív és káros. Jelentősen növekedett a modem témájú drámák, operák és színdarabok száma. Tavaly a színműveszeti dolgozók körében igen elterjedt az a mozgalom,

amelynek célja: a mai kor ábrázolása a színművészeiben. Ez arról tanúskodik, — mondották az értekezlet felszólalói — hogy új fejlődési szakasz köszöntött be Kína színmű vészetóbe.

Az értekezlet részvevői rámutattak, hegy most erélyesen küzdeni kell az olyan burzsoá nézetek ellen, amelyek el akarják szakítani a művészetet a politikától, a „l'art pour l’art” elvét vallják és figyelmen kívül hagy- jág a jelenkor problémáit.

Az értekezleten hozott határozatok megszabják a kínai színművészet további fejlődésének irányát: a színháznak a munkásokat, a paiasztokat, a katonákat, a szocialista forradalmat és a szocialista építést kell szolgálnia. A következő 3 évben el kell érni, hogy a jelenkor problémáival foglalkozó művek a színházak repertoárjának 20—25 százalékát alkossák A mai témáid repertoárt magasszínvonalú eszmeiségnek és művészi tökéletességnek kell jellemeznie.

A pekingi Operaház, valamint 11 más kínai színház kollektívája azzal a felhívással fordult a Kínai Népköztársaság összes színművészeti dolgozóihoz, hogy alaposan ismerkedjenek meg a nagy tömegek életével, járják az üzemeket és a falvakat, az ország hegyvidékeit. látogassanak el a katonasághoz és alkotó munkásságukat állítsák a nép szolgálatába.

Sanghaj - a főiskolák városa

A Kínai Népköztársaságban Sanghajt, a felsőfokú káderképzés városának nevezik és méltán. Sanghajban 18 főiskola van, amelyekben a különféle szakemberek tízezreit képezik.

Az új tanévtől kezdve a városban több új főiskola nyílik, közöttük a kohászati, a vasúti

főiskola és mások. Jelentősen kibővítik a meglevő főiskolákat is. Szeptembertől kezdve a főiskolákon további 40 fakultás nyílik meg

A sanghaji főiskolákra az idén 80 százalékkal több hallgatót vesznek fel, mint tavaly.

Kína a damaszkuszi vásáron

Amióta szeptember 1-én megnyílt a damaszkuszi nemzetközi vásár, a kínai pavilont mindig zsúfolásig megtöltik a látogatók. A 3000 kiállítási tárgy közül leginkább magukra vonják a figyelmet a gépek, finommechanikai műszerek, textilneműek, élelmiszerek, kézműipari termékek, selymek, rádiók és félvezető-generátorok, amelyek

„Rebellisek" földién

hengerkerékkel változtatják, ennek segítségével állítják a hidast ferde állásba. A ferdén álló testbe beleütköző áramlás sodorja a hidast egyik partról a másikra.

OLCSVAAPÄTI körtöltésének egyik ága a Szamos, másik a Tisza gátjában folytatódik. Alig hagyjuk el a falut, egy zsilip — vagy ahogy itt nevezik: tiltó — alatt a Túr egyik ágának, a „Dakhá”-nak a vize siet át a Tisza felé. Valamikor hatalmas tölgyerdő húzódott a töltés és a Tisza között, az Avas-erdő, Utolsó nagybirtokos gazdája, gróf Károlyi László irtatta ki 1941 telén. Ma már a falu szorgos gazdái művelik területét.

Ennek a nagy erdőnek eltűnése azonban nem jelentette a táj elfátlanodását. A hullámtér legnagyobb részét nyár- és fűzfaerdők, és gyümölcsösök foglalják el. Szinte fél vadon terem itt a híres szatmári szilva, dió és álma, amelyeknek gyümölcsét frissen feldolgozva messze földön ismerik. A töltésen kívül is gyakran szakítja meg a szántók sorát egy-egy tölgv- erdő, vagy liget.

A galéria erdők mögül gyakran bukkan elő a Tisza ezüst-szalagja. Bár erősen megrendszabályozták folyását — ennek nyoma a gyakran fel-feltűnő holtág — ma is sokat csavarog, kanyarog. Egy- egy kanyarnál széles, aranysárga homoklapály csábít fürdőzésre. Szemben viszont meredek törőpart szédíti az alatta örvénylő vízzel a letékin- tót. Aztán eltávolodik a foI

lyó töltésétől, hogy pár kilométerrel odébb újra előbukkanjon a zöld kísérete mögül.

Ennek a fenséges tájnak méltó hátterét nyújtja a távolból ideltéklő Kárpátok vonulata. A beregszászi hegy merészen előre ugró darabja egészen közelinek tűnik, s tiszta időben látni az oldalát borító erdők és szőlők változatos foltjait. Lassan aztán előszerénykedik a tarpai „Nagy-hegy” is, ami ugyan még a hegy nevet sem nagyon érdemli meg, de a sima beregi lapályon mégis jelentős kiemelkedés. Igen, most már elég közel járok, feltűnt Kisar, s hamarosan falúdon át vezet tovább az utam.

UGYANERRE jöttem ama régi alkalommal is. Akkor azért választottam ezt az útirányt, mert azt gondoltam, nem lesz olyan tömeg, köny- nyebben haladhatok. Ez a feltevésem azonban nem volt helytálló. Bizony, szép számmal jöttek erre is. Olcsva. Vitka, Nagydobos, Olcsva- apáti népe. A panyolai út torkolatánál még inkább megsürűsödött a tömeg, ahonnan a szamosszigetiek, sza- moskériek özönlöttek. De a hídnál már valóságos torlódás támadt. Itt összpontosulnak az utalt a Tisza-hátról, Erdőhátról, Szamoshátról. S a tömeg jött minden irányból. Hiába álltak a csendőrök, majd minden kilométerkőnél, hiába néztek vasvülaszemek- kel a tömeget, nem lehetet

megmutatják Kína gazdasági fejlődésést. A megvásárolható áruk közül különösen népszerűek a kínai termoszok, a hegedűk és a kínai tea.

A damaszkuszi sajtó lelkes elragadtatással írt a kínai ipar és mezőgazdaság eredményeiről. Kína ezúttal ötödször küldte el termékeit a damaszkuszi vásárra.

feltartóztatni az áradatot. S végül, mire Tarpára értek, örülhetett, aki halló-közelségbe juthatott.

Ma csendesebb a nagy „mezőváros.” Az örök „rebellisek", Esze Tamás kései unokái elérték, amit akartak. Elérték, amiért nemcsak a nagy ős, hanem számtalan utód is — köztük a vásáros- naményi csata Esze Tamása — harcolt. Nincs ugyan fejedelmi adománylevél, ami Tar- pát a többi község fölé emelné, de erre most nincs is szükség. Minden adománylevélnél többet jelent a nép alkotmánya, ami Tarpát a többi községgel együtt soha meg sem álmodott magasságra emeli.

S az öreg temetőben is nyugodtan alhatja örök álmát Bijcsy-Zsilinszky Endre. Emlékét nemcsak szépen gondozott, de egyébként egyszerű fejfával megjelölt sírja őrzi. Itt él ő Esze Tamás utódainak szívében, tetteiben, de itt él az egész magyar nép emlékezetében is. Sírjához nagyon sokan zarándokolnak el az ország minden részéből, hogy elhelyezzék a kegyetet csokrát.

BÜSZKE TARPA nép 3

nagy elődére, büszke halottjára, de büszke a jelenére is. Vége a „rebellió”-nak, s < ha ma is hallani elégedetlen hangokat, ezek mind a jelenlegi fejlődés tempóját siettetik, a hibákat figyelmeztetik. Kurucokhoz illő egyenességgel mondják el véleményüket, ami ma mar meghallgatásra is talál.

HALASI’ LÁSZLÓ