Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-03 / 215. szám

4 NEPOJSAG 1958. október 3., péntek Pergő filmkockák VI. Néhány s*ó a fiImszínházakról A felszabadulás előtt a mozi és a film elsősorban jól jöve­delmező kereseti forrás volt a szakmában érdekelt tőkések számára, ezért mozikat csak sűrűn lakott, nagyobb lélek­számú helységekben létesítet­tek. 19E3. évben például az ezer lélekszám alatti községek közül összesen két helyen volt csak mozi, ebből is az egyik üdülőhelyen létesült. (Hévíz, Szentandrás.) Ezzel szemben 1957-ben már 953 olyan köz­ségben volt mozi. ahol a lélek­szám nem éri el az ezret. A meglevő mozihálózat is legna­gyobb részben műszakilag és épületileg korszerűtlen volt és a háborús években az üzemi színvonal csak tovább romlott. A szocialista mozihálózat fej­lesztési politikájának eredmé­nyeként 1957-ig több mint há­romezer új mozi és vetítési hely létesült, főleg a mozival még nem rendelkező falvak­ban. A magyar mozihálózat 1933 évhez képest több mint hét és félszeresére nőtt. Különösen nagy a növekedés a kesken.y- mozik terén. A normál mozik­nál mutatkozó emelkedés részben úi létesítményekből adódik. Például Sztálinváros, Zalaegerszeg. Veszprém, Szom­bathely,' Tata, Diósgyőr, Gyu­la új városnegyedei, részben pedig a keskenymozik átszer­vezéséből, mint például Fegy­vernek, Mezőkeresztes. stb. Ugyancsak ebben az időszak­ban sok kertmozi is létesült, mint például az epri széles­vásznú. a debreceni szélesvász­nú. a nyíregyházi, a szolnoki, a miskolci és a Budapesten létesített kertmozik. A keskenyfilm mozik csak­nem teljes egészében az el­múlt tíz esztendő alatt létesül­tek. A terveszerű mozihálózal- feilesztési politika eredménye­képpen a múltban rendkívül elhanyagolt területeken nagy számban nyitottuk meg az üj keskeny Rozikat. 1938-ban összesen 420 vidéki mozi működött az országban. 1957-re ez a szám 3821-re emelkedőié ami 909,8 száza­léknyi emelkedést jelent. A mi megyénkben 1938-ban 18 mozi működött, míg 1957-ben 171. Ez 950 százalékos emelke­dést jelent. A mozihálózat növekedésé­nek eredményeként a mozik férőhelyeinek száma is jelen- fősen megnőtt. Az ezer lakos­ra eső ülőhelyek száma 1938- ban 20,5. míg 1957-ben 67,4 volt. A mozihálózat bővítése első­sorban a falvakban történt. Ennek eredménye, hogy 1957 végére az ország összes köz- igazgatási helyeinek 81,7 szá­zaléka rendszeresen filmellá­tásban részesült. 1938-ban csu­pán a közigazgatási helyek 10,9 százalékában volt rend­szeres filmelőadás. Az államosítás óta a magyar mozihálózatban több mint öt­Amerikát egy időben felru­házták a „paradicsom” jelző­vel. Korlátlan lehetőségeket emlegettek, jólétről írtak, s bi­zonyítékul meseautók fényké­peit, csodálatos tájakon lebegő csinos nőket mutogattak. Lát­szott, minden igyekezet arra irányult, hogy bizonyítsák, mi- jyen gondtalan, könnyed az élet, hogy ott minden tejjel és mézzel folyó Kánaán, egy va­lóra vált álom. De a képek és a beszámolók egyről következetesen elfeled­keztek. Soha nem írták meg, hogy kiknek jut ez osztályré­szül. De nem sok idő kellett ahhoz, hogy az emberek rá­jöjjenek, hogy a floridai pál­mák alatt álló mosolygó férfi nem egy detroiti autógyári munkás, s hamar kiderült, hogy a suhanó alumíniumcso­dában, széltől borzolt hajjal ülő flapper hem éppen egy ne- vadai farmer leánya. A „para­dicsom” jelző módosult, s Amerika, mint a tátongó el­lentétek hazája vonult be a köztudatba. Egyik oldalon áll a milliós munkásság, az új­gazdagok, a sznobok, akik szá­mára korlátlanul kínálja az élet a megvalósult lehetősége­ké millió előadás volt, amely a dolgozók fokozódó kulturális ellátását szolgálta. A tíz esztendő alatt össze­sen 854 millió jegyet adtak el, tehát ennyien látogatták a filmszínházakat. Ezek a szá­mok azt mutatják, hogy a dolgozók megszerették a mo­zit, s ma már kulturális szük­ségletükké vált. Ma már sok helyen, Buda­pesttel egy időben, sőt néha hamarabb is kerülnek bemu­tatásra új filmek. Ez, termé­szetesen csak úgy sikerülhe­tett, hogy sokkal több film­kópia készül egy-egy filmbő!, mint a múltban. A felszaba­dulás előtt egy-egy filmből csak a legritkább esetben ké­szítettek két-három kópiánál többet, ezzel szemben nap­jainkban a magyar filmekből átlagosan húsz normál és 40- 50 keskenykópia készül. Az elmúlt évek során szá­mos ország filmjeiből rendez­tünk filmheteket, ünnepi be­mutatókat, s ezek a rendez­vények a népek közötti barát­ság elmélyítését, a kulturális kapcsolatok kiszélesítését szol­gálták. Tíz esztendő telt el filmgyártásunk államosítása óta.. A tíz esztendő alatt sokat fejlődött országunk, fejlődtek a községek, városok és sokat, nagyon sokat fejlődtek, tanul­tak az emberek is. S az eredmények elérésében sokat segí­tett és segít ma is a pergő filmkocka, a film. összeállította: Márkusz László. Új miiszer magas hőmérsékletek mérésére A Csehszlovák Tudományos Akadémia műszertechnikai in­tézetében új készüléket szer­kesztettek a magas hőmérsék­letek pontos mérésére. A mű­szer különleges, nagyérzékeny­ségű hőelemen alapul. A hő­elem 1000 fok Celsius hőmér­séklet mellett már 1 fokos hő­mérsékletingadozást is .je'ez. A műszer a felbevült testtel való érintkezés nélkül méri a hő­mérsékletet. Alkalmazása nagy jelentőségű lesz a félvezetők gyártásának automatizálásá­ban. Törik, szállítják a dohányt Messze földön híres a Kál- vidéki dohány. Ezekben a na­pokban sok munkájuk kerül a dohányosoknak, hisz törik, szárítják és szállítják a do­hányt a beváltóba. Kápolna községben ebben az esztendő­ben 50 holdon ültettek do­hányt, köztük sokan olyanok, akiit már régi dohánytermelők­nek számítanak. Megéri, hisz nem egy gazda van olyan Ká­polnán Is, aki évente 8—12 ezer forintot kap a dohányért. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Micsoda éjszaka HATVANI KOSSUTH Gerolstein! kaland EGRI VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány EGRI BRODY Átkelés Párizson GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Váratlan vendég műsora t Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül ...és akkor ij358„ október 3, péntek: 1957-ben halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, mgfordító. 1945-ben alakult meg a Szakszer* vezeti Világszövetség. 1873-bán született V. J. Siskov szovjet író. & Névnap C? Ne feledjük, szombaton: FERENC iaiucli — SZÁZÖTVEN mázsa apró- magot csépeltek el eddig Ká­polna községben. — IÖ ÜTEMBEN HALAI) a füzesabonyi rendező- és személypályaudvar építése. Az utóbbi hetekben már több újonnan épült vágányt adtak ál a forgalomnak. — HÚSZ HOLDAT fordlt- tattak meg szőlő alá a gép­állomás gépeivel a kísnánat gazdák. A talajmunka még tovább is tart. — EZERKÉTSZÁZ hekto­liter mustot vár az idén a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet. Négyszáz hektóval többet, mint az elmúlt esz­tendőben. — AZ ELMÜLT hónapokban késedelmesen végezték a .tü­zelő kirakodását a hatvani Tü- zép Vállalat dolgozói. A vas­útnak ezért például egy hó­napban 3580 forint kocsipénzt kellett fizetniük. — AZ EGRI Söripari Vál­lalat egy hónap alatt 3500 forintot fizetett ki a vasút­nak kocsiálláspénz címén. Ezt az összeget azért kellett kifizetniök, mert 23 kocsit 340 óráig ’ (ártottak Vissza a forgalomtól. Megjöttünk a kiállításról! ...és akkor veszek egy mély lélegzetet s milliók üdvrivalgá­sa közepette, egyet­len kalapáccsal hoz­zákezdek a Himalá­ja lebontásához... öt­ven, hatvan év és végzek vele... Erő és kitartás kérdése az egész... Bár az se vol­na egy rossz ötlet... igen... mégis ezt fo­gom megvalósítani... Kicsit lassúi, de na­gyon hatásos... Egy vödör, odaállok a Földközi-tenger part­jára és átmerem a tengert a Szaharába ... Ott, ahol most pusztaság van és ho­mok és halál és ki­etlenség, tenger hul­lámzik majd, városok nőnek ki a földből, új kultúrák alakul­nak ki... Csodálatos lesz. Mindenki en­gem ünnepel majd, aki egyetlen vödör­rel, csupán az embe­ri akarat mindent le­győző erejével megol­dott egy olyan prob­lémát, amelyen tudó­sok tépelödtek évszá­zadok álmatlan éj­szakáin keresztül... ... Nem, ez sem az igazi... Megvan... A Déli- és az Északi­sark __Ott van az én ak aratom kifejtésére igazi és nagyszerű, alkotni való terület... De hogyan is? Hm... Hm... Várjunk csak. Atomrobbantás? Ne­vetséges ... Hol itt az emberi erőfeszítés? Tüzet kell rakni... Gyufával, aprofával, papírral és rakni —, rakni, mind nagyobb­ra. rakni a tüzet, hogy messzi vidékeken északi-fénynek véljek a tűz pírját, hogy lassan, ha évtizede­ken keresztül is, de olvadásnak induljon a jég... Csak az em­beri erő és akarat, csak az én erőm és akaratom lesz az, amely felszabadítja a két Sarok minden kincsét az ember számára. Milliók fog­nak üdvözölni, világ­nagyság leszek, aki­ről áldva emlékeznek meg a kései korok... Ez lesz az igazi tett! És most talpra, mun­kára fel, — ember, küzdj, és győzve győzzél! . Nagyot sóhajtott a gyönyörűségtől és az­tán befelé fordult a falnak, még egy ki­csit aludni... Utóvég­re nem szalad el az az Eszaki-sark! (egri) MIELŐTT MEGJÖTTÜNK természetesen sok viszontag­ság között el is kellett indul­ni Egerszólátról! Az egész úgy kezdődött, hogy . mikor megkaptuk az engedélyt art-a, hogy az isko­la is látogathatja a kiállítást, azt hittem, mindenki kapva- kap majd és nem győzünk vigyázni a sok gyerekre! Nem így történt. De nem ám: Mért először 25, aztan 17. aztán már csak 10, végül 3 gyerek jelentkezett, és még ebből is lemorzsolódott az in­duláskor egy. Így aztán ha­talmas létszámmal indultunk el, s mivel sok kedvezmény­től elestünk volna, csatlakoz­tunk a szarvaskői iskola 27 gyerek és két édesanyából álló csoportjához, hogy a to­vábbiakban együtt járjuk a kirándulás tüskés útjait. Az első tüske Pesten ért bennün­ket, amikor holtfáradtan meg­érkeztünk kijelölt szállásunk­ra, az Üllői út 135-be, és ott közölték velünk, hogy egy házzal odébb, a Népligetben, a Petőfi csarnokban fogunk „hálni.” Engedelmesen kibal­lagtunk, hálistennek csúcsfor­galom volt, és alig fértünk a villamosokon, de megérkez­tünk. A „csarnok" név némi bizalmatlanságot keltett ben­nem, és sajnos nem csalód­tam, mert szállásunk 370 lé­pés hosszú, és 70 lépés szé­les, az ég tudja milyen ma­gas szála volt. Fő, hogy vég­re fedél volt a fejünk felett, mert megeredt a jó hideg őszi eső. Míg elaludtam, azon me­ditáltam, hogy azért mégsem helyes vendéglátóinktól pél­dául az, hogy a kiadott pok­rócok ellenében éppen a sze­mélyazonossági igazolványo­mat vették el tőlem. MÁSNAP AZTÁN hétágra sütött a nap, de szél az volt olyan, hogy csak úgy csattog­tatta a kiállítási zászlókat! S hogy mi volt a legszebb, a legérdekesebb, a leglátványo­sabb, ezt bizony nagyon ne­héz megállapítani. A kiállítás pazar volt külsőségeiben és tartalmában egyaránt. A ha­talmas gépekhez a hozza nem értő tiszteletével közeledtünk, de mikor a burgonyaszedő géphez értünk, csak felsóhaj­tott Tóth Eszti: — De jó volna ha a krump­liásást helyettünk is elvégez­né! És fáradhatatlanul róttuk^a virággal szegélyezett utakat Dél volt, mire a lovasbemu­tatón is kibámészkodtuk ma­gunkat. és elindultunk a gye­rekparadicsomba, az állatkert­be és a vidám-parkba. Az állatkert lakói lustán heve- résztek a késői napsütésben, csak a szarvasbika bőgött rendületlenül, pedig igazán nem bántottuk meg! Termé­szetesen a legnagyobb sikert a majmok aratták le maguk­nak, mert csak úgy rengett a gyerekkacaj, amint a gon­dos mama megszabadította bolháitól majom-apjukot. A vidám-park csodái kö­zött egyre jobban emelkedett a Kedv, s mire este hétkor betettük magunk mögött a kaput, nemigen kellett ringat­ni a fáradt gyerekeket. BUDAPESTBŐL NEM elég két nap, és mi, sajnos, felvir- radtunk az utolsó napra, ki­mentünk a szigetre, hogy meg­nézzük a platánt, ahol Arany János írta hattyúdalait, hogy lássuk a nagyszállót, amely előtt tízesével parkíroznak a külföldi autók, mert gazdáik keresve se találnának szebb helyet széles e hazában, mint a csendes, de annál pompa- sabb „Grand Hotel"-t. A szi­geten csend és nyugalom ho­nol. A csuda se gondolná, hogy estére ez. úgy mégtelik, hogy majd felborul a sziget! Miután a Casino büféjében elfogyasztották a gyerekek az egyetlen engedélyezett fagy­laltot, beültünk a vízibuszba, és meg se álltunk a végállo­másig. A belvárosban néze­lődtünk, és a fiúk legnagyobb örömére találtunk egy olyan üzletet, ahol 10 forintért vesztegették a príma, tokkal ellátott úttörő tört. Hazafelé hosszú volt az út, de a vidám éneklés messzire hangzott a lehúzott ablakok­ból. Kirándulás! Közös iskolai kirándulás! Milyen szép em­lékek szűrődnek le ezekből a gyerekkori élményekből! És most sem tudom megérteni az egerszóláti szülőket, hogy miért nem engedik gyerme­keiket, mikor itt éppen na­gyon sok a pótolnivaló. Nem helyes álláspont az, hogy „én se jártam, te se menj!” Saj­nos hogy nem járt, hiszen az uradalom csaknem mindenkit cselédnek .tartott a faluban! Még a mozi adta kulturális lehetőséget sem tudták ki­használni, hiszen mai napig nmes villany. De már egyre szaporábban és sűrűbben áll­nak az oszlopok az utak men­tén, mozgolódik az abbama­radt kultúrház építkezése, és nagyon nagy előnyére szol-, eálna a gyerekeknek, ha nem csak a kocsmából kiszűrendő duliaikodást hallanák, ha nem csak a féléjszaka való legény- ácsorgást látnák, hanem ha­ladnának a mával, és megis­mernék a fővárost, megismer­nék az ország szép vidékeit, mindjárt jobban megtalálná a térképen a Balatont, s nem mutatná a Mátrát Dunántú­lon! EGY BÖLCS EMBER azt mondta: minden ember any- nyit ér, ahány nyelvet beszél! Tapasztalataim alapján még én is hozzáteszem: meg amennyit lát és tapasztal. (A. É.) Egy ortopéd sebészprofesszor keskenyfilm- gyüjteménye Mihail Juszevics, a lenin- grádi orvostovábbképző inté­zet ortopédiai tanszékének professzora már hosszú évek Milliomosok paradicsoma Az amerikai gazdag és pén­zéért jót akar. Valami külön­legeset, nem mindennapit, raffináltat, olyat, ami az egy­szerű halandónak nem jut osztályrészül. S a pénzéért megkapja mindezt. A SIVATAG MONTE CARLÚJA. Nevada államban van Las Vegas városa. A sivatag Monte Car lójának emlegetik. 1956- ban 350 millió dollárt vesztet­tek itt el, akik eljöttek kipi­henni a pénzszerzés „fáradal­mait”. De ne gondolja senki, hogy ez a játékbarlang-város egyszerű másolata Monte Car- lónak! Nem, itt új és különle­ges szokások vannak. Menjen az ember akár a strandra vagy a borbélyhoz, mindenütt ott találja a krupiét, aki harsány szóval kiáltja: „Lehet még tenni, hölgyeim és uraim! Sen­ki többet?” És a fürdőmeden­cékben levő úszó rulettaszta- lokon, a borbélyüzlet közepén, a kávéház teraszán megperdül a kerék, hogy eldöntse, a bank nyert-e vagy a gazdag pénze fialt-e meg. Milliók cserélnek itt gazdát, könnyen szerzett pénzek úsznak el, miközben 11 millió munkanélküli és idő­szaki munkás néhány dolláros segélyekért áll sorban. A MILLIOMOSOK FÜRDŐJÉNEK nevezik a floridai Miami Beach nyaralóhelyet. Ez igaz is. Ez az amerikai pénzarisz­tokrácia Fontainebleu-je. Pa­loták, szállók minden luxussal, kényelemmel felszerelve és horribilis árak. Miami Beach- ben egy szállodai szoba ellá­tással 165—180 dollárba kerül, egy átlag amerikai munkás havi bérébe. Ezen a vidéken állandóan süt a nap. Egészséges vidék ez, tiszta levegője éltető. Sehol nem olvastunk még utalást sem arról, voltak-e itt valaha is a nagyvárosok penészvirág- arcú gyermekei, akik a felhő­karcolók árnyékában, a nagy­város kormos levegőjén nőnek bérrabszolgává. Biztosan mondhatjuk, nem, itt még nem jártak, vigyáz a toké lángpal­losú angyala arra, hogy ne lépje át illetéktelen a gazda­gok paradicsomát. Florida homokos tengerpart­jain milliók tulajdonosai für- denek. De van, aki úgy érzi, a tengerpart homokja nem mél­tó, hogy teste rajta megpihen­jen. Nem. ez nem előkelő. így aztán a tengertől néhány száz lépésre épültek a kis „pótten­gerek* márvány medencével. Kis, 80—100 négyzetméter terü­leten, messziről szállított már­vánnyal kirakott medencéket építenek, pálmákkal övezik, tengervizet hordatnak bele, hogy így gazdagságukhoz „méltó” kádban áztassák tes­tüket. A FILMVILÁG EGYKORI FŐVÁROSÁBAN. Tegyünk még egy látogatást Hollywoodba, a filmvilág egy­kori fővárosába. Ma inkább olaja teszi híressé, s gazdagjai is olajmágnások A szórakozá­saikban ők is a rendkívülit ke­resik. Van ilyen bőven. Elég bekukkantani a Knatts Berry Farm nevű mulatóba. la a „valódi” meghamisított vad- < nyugat, a város legeredetibbe cowboy-tanyája, Hollywood < legkisebb nagymulatója, s a< legigazibb lebuj a gazdagok < számára. j Benn a helyiségben állan-1 dóan dördül a kivénhedt cow- ; bojok pisztolya, a mennyezet-! be fúródnak a lövedékek, a! homályos sarokban felállított 1 színpadon a filmgyárba beke-1 rülni akaró sztárjelöltek muto-< gatják bájaikat, miközben; bendzsó-kíséret mellett érzel-; mes dalt dalolnak Dánról, a; hős tehénhajcsárról, aki szitá-; vá lőtte minden ellenségét. A; pult mellett whisky-t mérnek; vadnyugati módra, egy szom-; szódos helyiségben aranyat le-; hét mosni egy mesterséges pa-i takból, s aki mindezt ónja, ve-1 rekedhet a felbérelt hivatásos verekedőkkel, akik hagyják i magukat, hiszen ebből élnek. Mindezt látva, azt kell mon- < dánunk, hogy Amerika mégis-; csak paradicsom. Vannak su-; hanó autók, tengerparti kéj-; lakok, rendkívüli . szórakozási; lehetőségek. Igen, paradicsom < ez — keveseknek. A Töke iste-i ne teremtette, mások véréből,! keserves vereitékéből. i óta hódol kedvenc szórako­zásának: az amatőrfényképe­zésnek. Tanulságosabb vagy súlyosabb műtétéiről gyakran készít keskenyfilmeket. Körülbelül 10 k sfilmet ké­szített a szovjet professzor, amelyek megörökítik a szov­jet orvosok kiváló eredmé­■ nyeit. Láttunk tudósokat, lakato­sokat. vagy villanyszerelőket. • Látjuk őket munkaközben, ; otthon, vagy szórakozás köz- ; ben. Arcukról életöröm su- ; Sárzik. szemük örök hálát ; fejez ki gyógyítójuk iránt. ; Az ortopéd professzort a ■ napokban felkereste G. Ro- ; dali, az OSZSZSZK kiváló • filmrendezője. ; — Kitűnő filmek — mond­; ta elismerően a sebészprofész- ; szór filmgyűjteményét néze- ; getve. — Ezek a filmek nem- ; csak a sebész nemes munká- ; 'át, hanem az élet örömét, a ; szovjet emberek optimizmusát ; is bizonyítják. : fuikMiWi üwftefe^j­► Börzsönyi Sándor, Fejes János: | Kérjük küldiék be szerkesztősé- . bünkhöz pontos lakcímüket, mert ; a honoráriumot csak így tudjuk • elküldeni. Bencsura Katalin és Bíró Mar- ’ érit, Kápolna: Ij-evelüket megkap- ’ tűk. s azt „Ifjúságé a szó’* című ; rovatunkban használjuk, majd f«4 írjanak máskor is iskolájuk elet#» ■ ről értesítjük majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom