Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-03 / 215. szám

1958. október 3., péntek NÉPCJSAc 5 (Gondolatok a 62. Mezőgazdasági Kiállítás és Fásár A VÁSÁK-VÁROS szerdán bezárta kapuit. 19 napig nyit­va állt minden kiváncsi előtt; most újra hazatérnek falu­jukba a gazdák, hazaviszi k az állatokat. Több százan ter­vezték, építették, dolgoztak rajta: közel kétmillió ember gyönyörködött benne. Mező­gazdaságunk vizsgabizonyít­ványa kitűnő! Nagyütemű fejlődésünk do­kumentuma volt az idei me­zőgazdasági kiállítás, s min­den eddiginél fényesebben si­került. Állandó nagy pavi­lonjai mellett sok új pavi­lon épült. A hatalmas főpa­vilon minden évben szebb, gazdagabb dokumentációt so­rakoztat fel. Az itt kiállított dokumentációs anyag önma­gáért beszélt a nagyüzemi gazdálkodás fölénye mellett. Mert azt mutatta meg ne­künk, s a külföldről idesereg- lett látogatóknak méginkább. hogy az a tíz év, amely 96 új, nagy gyárüzemet adott az országnak és a sokféle, leg­modernebb gép mellett 25 ezer traktort juttatott a me­zőgazdaságnak, milyen újjá­teremtő erővel hatott életünk átalkulására. Szőnyi István hatalmas, impozáns freskóitóL övezve, minden látogató leol­vashatta ezeket a számszerű adatokat a főpavilon transz­parenseiről. A főpavilon mintegy ma­dártávlatból nyújt lenyűgöző képet mindarról az értékes munkáról, szocialista fejlődé­sünk páratlan eredményeiről, s arról az áldozatos erőfeszí­tésről, amit termelőszövetke­zeteinkben, állami gazdasá­gainkban mezőgazdaságunk mintaszerűsége és versenyké­pessége érdekében dolgozó parasztok végeznek. BÁRMERRE JÄRT az em­ber a vásár-városban, min­denütt csak ezzel találkozott: termelőszövetkezeteink kitűnő eredményeivel. Méltán dicsé­retes a besnyői Sallai Tsz 23 mázsás holdankénti búza át­lagtermése, a karcagi Szabad Ifjúság 56 mázsás kukorica átlaga 279 katasztráü: hol­don. Elismerést aratott a tsz-ek 15 törzsbikája, a gyü­mölcsök, borok. A szőlészeti-borászati pavi­lonban találkoztam megyénk­ben termelőszövetkezetek ne­vével. A verpeléti Dózsa Ter­melőszövetkezet a II. díjat vitte innen haza. A szövetke­zet tagjainak 27 150 forintot fizet átlagos évi jövedelem­ként. A városok szőlőkultú­ráját /"bemutató pavilonban Eger nevét is olvastam. Már az ismertető tabló érdekes dolgokat árult el. ..Hazánk legrégibb geológiai lelete a Vitis Hungarica Nova SP.” kövület — teljes szőlőlevél le­nyomattal — Egerből szárma­zik. Kora 20—25 millió évre becsülhető. IV. Béla 1261. év. oklevele szerint az egész me­gye bortizede az egri püspö köt illette“ — így mondta az írás. A szőlőfajták és borok mellett talajmintát is kiállí­tottak: agyag és riolittufa ta­lajmintákat. A nemzetközi borverseny borainak pavilon­jában ugyancsak találkoztam megyénk — Gyöngyös és Eger — szőlőkultúrájának is­mertetésével. Szinte költői az, ahogy az egri bikavért jel­lemzik: „mélyen sötét, gra­nátvörös színű, teltízű, lágy, kissé fanyar jellegzetesen kel­lemes illatú és zamatú, bár­sonyos világhírű vörösbor.” Nincs a mszőgazdaságnaK egyetlen olyan ága sem, ahoi termelőszövetkezeteink ne képviselték volna magukat a legkitűnőbb eredményekkel. A KÖZPONTI CSARNOK látnivalóit a többi lavilon „szakosítva" és mondhatjuk, ..oremier planba” hozta elénk Aki a részletekben akart el­merülni, pazar gazdagságban talált mindent, ami érdekel­te, — egyes termelési ágak­nak szinte ugrásszerű fejlődé­sét, főképpen pedig minőségi gyarapodását. Pl. az élelmi­szeripar pavilonjában kolbász­ból font sövényt, a tej-, a dohány- és söripar újdonsá­gait láthattuk, a gabonaszele­telő- és cigarettatöltőgáp mű­ködés közben kápráztatott bennünket. A méhéiszet üveg­kaptárban mutatta be a mé­hek sejtépítő életét, munká­ját. Az erdészeti kiállítás te­rületén: rönkszállító drótkö­télpálya, favágók régi szer­számai, villanyfűrészek, rako­dógépek, vontatók, rönkszállí­tógépek és különféle prepará­tumok, a ketrecekben kis vad­disznó, őzike, vadszárnyasok, pelikánok jelentették az ér­dekes látnivalót. A kiállítás másik szembe­tűnő újszerűsége volt, hogy a A tenyészállatok nevelése érdekében nagy jelentőségű a törzskönyvezés, a törzskönyvi nyilvántartás, amelyek során havonta ellenőrzik a jószágok tejhozamát, fejlődését, egész­A szép és értékes bélyegek kedvelői az idén már számos újdonságot kaptak a postától. A három évnegyedben tíz al­kalommal 55 új bélyeget bo­csátottak ki. Az utolsó negyedévben is­mét több érdekességgel gazda­gíthatják a bélyeggyűjtők al­bumaikat. Október végén két új emlékbélyeget hoznak for­galomba. Az egyiket az orszá­után valóban nagyarányú mezőgaz­dasági gépesítés dokumentá­lása mellett kisgépek változa­tos sokaságát vonultatta fel. Az új magyar kombájn, a „Velence" mell láthattunk kisebb típusú univerzál trak­torokat, kukoricamorzsoló és almaválogtó stb, gépeket is. A vásár látogatói sokáig időz­tek az ötletes gépek mellett, vitatkozva, tudakolva a gé­pek alkalmazását, használha­tóságát. A hazai kiállítási anyagot bőséges, színpompáját ékes keretként övezték a baráti országok népeinek kiállítási csarnokai. Ezeknek kiállítási anyagában a szocialista együttműködésnek, a békés egyútonhaladásnak szép bi­zonyságával találkoztunk a Csehszlovák Népköztársaság, az NDK, a Szovjetunió pavi­lonjaiban, amelyek az egész­séges gazdasági vérkeringést segítik a baráti országok né­pei között. A KIÁLLÍTÁS anyaga látnivaló, meggyőző erővel bi­zonyította a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. A tudomány és a technika vívmányainak felhasználásá­val olcsóbb, könnyebb mun­kával, többet és többet te­remtünk. Ezt az igazságot a kiállítás után egyre többen ismerik fel szerte az ország­ban. És ez a legfényesebb bi­zonyíték. A 62. Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Va­sár színfoltjai, az ezernyi lát­nivaló apró felvillanásai össz­képet adnak minden látogató­nak mezőgazdaságunk szocia­lista fejlődésének újabb ered­ményeiről és arról a nagy­szerű távlatról, amelyet a mezőgazdaság teljes átalakí­tásával elérhet szorgos dol­gozó népünk. PATAKY DEZSŐ Megyénkben 3000 tehenet tar­tanak törzskönyvi nyilvántar­tásban. Ez a szám állandóan emelkedik, mert a tenyésztési adatok feljegyzései alapján mind több állatot vonnak be a törzskönyvi nyilvántartásba. gos bélyegkiállítás alkalmából, a másikat az első magyar leve­lező hét tiszteletére, novem£ berben ugyancsak két új bé­lyeg jelenik meg: az első ma­gyar repülőbélyeg 40. évfordu­lója és az UNESCO-székház avatása alkalmából. Decem­berben tíz értékből álló új re­pülőbélyegek kiadását terve­zik. Felkészültek az áttel éltetésre A hatvani járási tanács me­zőgazdasági osztályának szak­emberei értékelték a napokban — hogyan készültek fel a já­rás termelőszövetkezetei az ál­latok téli ellátására. Megálla­pításuk szerint a szálastakar­mány, egy termelőszövetkezet kivételével, biztosítva van, de ott is meglesz felvásárlásból. Abraktakarmányból az apci Béke Termelőszövetkezetben van hiány. A szövetkezet tag­jai úgy akarták ezt megoldani, hogy munkába állítják a szö­vetkezet 16 kalapácsos daráló­ját és bérdarálást is végeznek a falu dolgozói részére. Kérték is ehhez az engedélyt, a járás ipari osztálya bizonyára ked­vezően bírálja el kérelmüket, annál is inkább, mert nem­csak a szövetkezetnek, hanem a község és a környék állat­tartó gazdáinak is előnyös vol­na a daráló üzemeltetése, mert a meglevő községi daráló nem tudja kielégíteni a megnöve­kedett igényeket.- A FÖLDMŰVESSZÖVET­KEZETEK taglétszáma me­gyénkben 1958-ra elérte a 87 ezret. KIBERNETIKA A KÖZLEKEDÉSBEN A mai modern elektronikus számológépeken gyorsabban ki lehet számítani a lövedék röppályáját, mint amilyen gyorsan maga a lövedék re­pül. Ez a gyorsaság igen fon­tos eszközzé teszi a gépi ma­tematikát. Most különösen nagy fi­gyelmet fordítanak az elektro­nikus számoló- és irányítógé­pek alkalmazásúnak bevezeté­sére a közlekedésben. Ez ért­hető is, mert a közlekedés bo­nyolultsága igen sok precí­ziós számítást igényel. Ha szá­mításba vesszük, hogy a te­herforgalom terjedelme a szovjet vasútvonalakon meg­közelíti az egész világ teher­forgalmának méreteit, akkor könnyen megérthetjük a nagy­arányú közlekedés irányításá­nak teljes bonyolultságát. NAGYTELJESÍTMÉNYŰ ELEKTRONIKUS MIKROSZKÓP A brnoi „Tesla” gyárban rö­videsen elkészül a világ egyik legnagyobb elektronikus mik­roszkópja, amely 10(1009-szc- resre nagyít. Ilyen nagyítás­ban a mákszem átmérője 100 méter. A mikroszkóp meg tud­ja majd különböztetni az egy­mástól kctmilliomod millimc­Táriul Most minden munkás érde­kelt a gyár termelésének ala­kulásában. a gyártott értékek számszerű emelésében. A bo­nyolult technológiai folyama­tok is érdeklik a dolgozókat, ezért az üzemekben szakmai továbbképzések megindítása vált szükségessé. Megismerni az anyag belső szerkezetét, kristályrácsait, összetételét, ez is szép feladat és ez vonzza a fejlődni, tanulni vágyó dolgo­zókat. Az egri Dohánygyárban Ka­szás Imre. Rubi István a deb­receni Dohányipari Techni­kum levelezői. A gyár fiatal­jai. Lez-sák Katalin és a többi­ek esti tagozatra iárnak a Közgazdasági Technikumba, vagy a Szilágyi Erzsébet gim­náziumba. De sokan vannak még olyanok is. akik most végzik az általános iskola VII. —VIII. osztályát. Az Autóipari-Forgácsoló­gyárban, mint a szakmájukhoz közelálló iskolában, a Gépipari Technikumban képezik to­vább magukat a gyár műszaki és fizikai dolgozói. Leszkovszki Tibor művezető és Kardos János esztergályos is a Gépipari Technikum leve­lezője. Idegennyelvű oktatáson tér távolságra fekvő pontokat. Az elektronikus mikroszkóp 6 mágneses lencséből és bo­nyolult elektronikus berende­zésből áll. ELEKTROMÁGNESES UTCA- SEPRÖGÉP A SZOVJETUNIÓBAN A gépkocsivezető legna­gyobb bosszúsága, ha véletle­nül belehajt az országúton he­verő szögbe, drót-, vagy bá­dogdarabba. vagy egyéb olyan éles hulladékba, amelyek, — függetlenül a gumik állapotá­tól, gyakran szerencsétlen ki-, menetein balesetet is okozhat­nak. A távoli Esíakon ötletesen oldották meg ezt a problémát. Az utcákon, és az országuta­kon elektromágneses utcasep- rögépek szedik össze a vesze­delmes fémhulladékokat. A gép szerkezete a követ­kező: a gépkocsira egyenára­mú generátort szerelnek, a ko­csi alá pedig elektromágnest helyeznek. A generátor műkö­dik, a mágnes pedig magához vonzza és összegyűjti az útról a szögeket, csavarokat, és fém­hulladékokat. Amikor a kocsi megáll, a generátort kikapcsol­ják és a mágnesről a gyűjtő­helyre hullik le minden rá­ragadt fémdarab. a gyár és német nyelv tanulásán, nyolc-tíz dolgozó vesz részt, rendszeresen az Autóipart* F orgácsológy árban. De nemcsak a középiskolai tanulmányokat végző munká­sokkal találkozhatunk a gyá­rakban. hanem vannak olya­nok is. akik az egyetemek anyagából készülnek és vizs­gáznak. Az Eötvös Lóránt Tu­dományegyetem levelezője a Lakatosárugyárban dolgozó Kiss József. A miskolci Vasipari Techni­kummal levelezik Mdjer Géza lakatos, Szatai László MEO- vezető és még' két másik dol­gozó a Lakatosárugyárból. A Mátravidéki Fémművek­ben orosz nyelvtanfolyamot indítanak, az egri Finomsze- relvénygyárból Közgazdasági Technikumot végeznek a mun­kások, köztük a fiatal Pécs Já­nos is. Lehetne még tovább felsorolni a példákat, amelyek­ből csak az tűnik ki. hogy ta­nulni akarnak és tanulnak a gyárak. üzemek munkásai. Több szakmai tudással, maga­sabb képzettséggel könnyeb­ben megy a munka, ésszerűb­bek lesznek a mozdulatok, n műveltebb munkásgárda áll a a régiek helyére. (K. I.) GÉP SZÄMITJA KI A LEGRÖVIDEBB UTAT A Szovjetunió vasútvonalain többmillió vagon, országűtjain a tehergépkocsik száz- és száz­ezrei, víziútjain a különböző nagyságú hajók ezrei és ezrei közlekednek. A szovjet vasút­hálózat körülbelül 8000 állo­másról indít rakományokat. Megjegyzendő, hogy az útirá­nyok számtalan variációja kö­zött lehet válogatni. A Szovjet Tudományos Aka­démia közlekedési intézetének tudósai azt javasolták, hogy a gépi matematika eszközeit használják fel a legkedvezőbb és gazdasági szempontból leg­jobban megfelelő útirányok operatív, előzetes meghatáro­zására. A különleges számológép ..megkapja” a távolság vala­mennyi ismert adatát, a szál­lítás önköltségét, stb. Ez a gép, néhány percen belül, táb­lázat formájában adja meg a választ az egyes útirányok viszonylagos gazdasági célsze­rűségéről. Jellemző a gép tel­jesítményének gyorsaságára, hogy 10 indítóállomás és 33 érkezési állomás közötti leg­rövidebb és leggazdaságosabb útirány kiszámításához mind­össze 7 perc szükséges. Háromezer törzskönyvezeti tehenet tartanak nyilván megyénkben seget. Lj emlékbélyeget hoznak forgalomba 1 TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA VILÁGÁBÓL /WWV*A II. DE NEMCSAK a pénzelés folyt, hanem a becsületsértő rágalmazás és uszítás is hozzá­tartozott a korteskedés fegy­vertárához. Egy baloldali je­löltről — akit különben meg­választottak képviselővé — olyan kijelentéseket híresztel- tek, hogy: „Követnek sok kel­lene olyan, mint ő, mert sem­mit sem ér!” Csiky Sándor pe­dig a 48-as párt lapjában, a „Magyar Üjság”-ban Tóth Athanáz egri minorita „böjti szónok”-ról megírta, hogy a „legotrombább koholmányok­kal és veszélyes izgatásokkal... a népet lázította”. A megvásárolt kortesek az­után derekasan kitettek ma­gukért. Például Sumi Ferenc makiári Deák-párti kortesve­zér kijelentette: „Akaratban, szándékban, törekvésben, ha­zám, királyom és polgártár­saim jóléte, boldogsága elő- mozgításában magamnál jobb hazafit nem ismerek.” Való­ban, nem volt szerénytelen ki­jelentésében! Az egymással szembenálló két párt célkitűzései tükrö­ződnek a mögöttük állók tár­sadalmi és szociális helyzeté­ben. Az imént említett Sumi jobboldali kortesvezér így írt: „ ... nekünk nincs panaszunk az úri osztály ellen, sőt hálá­val tartozunk annak, mert az osztá meg velünk az alkotmá­nyos jogi élvezetet”. Hogy mily mértékben történt meg az a jogmegosztás, arról hűen be­szél a 2015 főnyire zsugorított egri választópolgárság. Egy másik megnyilatkozás szerint „a jobboldali párton volt az intelligencia, a józan birtokos lakosság nagyobb része”. így ír erről a jobboldali „Eger” cí­mű lap: „A Csiky-párt hívei is ki akarták mutatni erejüket, miért is vasárnap délután szá­mos zászlóval bejárták a város főbb utcáit. A menetben részt vettek száma tagadhatatlanul nagy volt, de nagyobb része nők és gyermekekből állott. Még a zászlóvivők között is Voltak nők. Híre jár, hogy a jövő vasárnap az egri kofák terveznek zászlós menetet Csiky tiszteletére ...” Miután pedig már lezajlott a beharan­gozott választási nagy nő­demonstráció, így gúnyolódik a lap: „ ... igenis hölgymenet... nem pedig kofamenet... Ne vedd hát tőlem, óh nép! ha városunk évkönyveiben majd dicsőén ragyogó eseményt, a múlt vasárnapi hölgymenetet csak prózában éneklem meg. Nagyszerű, dicső, magasztos volt... e hölgymenet, az egri 1552. évi hőstette semmi ehhez képest! Képzelj magadnak ... egy csoport szemenszedett, kurtaszoknyás hölgyet evickél- ni, Csiky Sándor nevét kiál­tozva, néhány zászló alatt... egy hölgy „ékes” beszédet is SUGÁR ISTVÁN: Régi választások Az 1869-es tavaszi választás tartott a megtisztelthez.” Az első sorban két parasztasszony, — mint gúnyos osztálygőggel írják: „óh — nép — hölgy” — lo­vagolt, sőt horribile dictu, egy cigányasszony is. E korabeli jobboldali riport hűen tükrözi, hogy az egri parasztasszonyok és a fiatalság megértette és magáévá tette a balpárti elve­ket, eszméket, de mutatja azt a tajtékzó dühöt és maró gúnyt is, mellyel illették az elvek nyílt megvallóit. EL IS KÉPZELHETŐ, ez a tajtékzó düh és gúny, ha meg­ismerjük, hogy a polgári szél­sőbal-párt mit követelt? Né­meth Albert a tiszanánai vá­lasztókerületben a választási harcok során azt követelte, hogy Sarud és Kömlő népe visszaválthassa a földet földes­uraiktól, hogy az uraság táblá­ját elválasztó árkok belemet- tessenek, hogy szabad legyen a legeltetés, hogy a papoknak ne fizessenek párbért. Az egri vá­lasztás napján „egy asszony nagy örömmel beszélte az ut­cán, hogy Csikynek már a zse­bében a király nagypecsétes le. vele, mely Csikyt felhatalmaz­za, hogy az érsekség Szőllőske­pusztáját és a káptalan tiha- méri földjeit föloszlathatja”. Természetesen ez a hír valót­lan és még a Deák-párti lap is megjegyzi, hogy nem Csiky- től származott, de tükrözte a kisföldű és földnélküli paraszt­ság vágyát, hogy földhöz jus­son. A lap a továbbiakban így ír: „ ... a nagypecsétes levél eddig nem érkezett meg, lehet azonban, hogy a rossz út miatt késik. De meg fog érkezni bi­zonyosan — majd, ha fagy!” Pedig, ha késve is, de azért 76 év múltán csak megérkezett „az a bizonyos nagypecsétes” levél Egerbe is ... Ezen a választáson a bal- és szélsőbal-párt szinte először jött ki a heveny szociális ba­jok kérdésének nyílt megtár­gyalásával a nép előtt. Fel is hördült a Deák-párti sajtóor­gánum: „... annyi bizonyos, hogy midőn ámítgatásokkal, az „enyém” és a „tiéd” közötti válaszfal lerombolására is haj­lamos nép „ragadd meg — vedd el” vágyát fölkeltik és fölzak­latják s midőn avatatlan és orofárr kezeikkel a szociális kényes kérdések darázsfészké­be nyúlnak: hazánknak nem­^SMBÍÍHJ^v fitt hogy hasznára, miként kürtöl- getni méltóztatnak, hanem föl­forgató tendenciáikkal és ígé­reteikkel eo ipso és pedig nagy kárára vannak.” „Egy jobbol­dali választó” nyílt levelet in­tézett az „Eger” című laphoz, melyben a Gyöngyösön balol­dali programmal fellépett Be- recz Ferencről azt írja, hogy ___hitem és meggyőződésem sz erint forradalmat és felfor­gatást idéz elő!" A JOBBOLDAL, mely Heves megyében erős támaszként a hátamegett érezte a teljhatal­mú királyi biztost, gerinctelen, nép- és nemzetellenes prog­rammal lépett fel. Szalay egri képviselőjelölt büszkén jelen­tette ki, hogy „legbiztosabb szövetséges társaink a lajtán- túli népek (osztrákok). Sokkal biztosabb szövetségesek, mint a románok, szerbek, bosnyá- kok (azaz a kisebbségek). Egy gyöngyösi Deák-párti így nyi­latkozott: „Ne ámítsuk magun­kat ... a közös fejedelemkap­csolat elválaszthatatlan kap­csolatot képez és ezt lazítani, gyöngíteni lehet, de elszaggat­ni nem lenne tanácsos.” Húsz esztendővel dicső szabadság- harcunknak gyalázatos vérbe- fojtása után, a hatalom birto­kosai már ismét így merték di­csőíteni Ferenc Józsefeket és hazánknak Ausztriába történt valóságos beolvasztását. Ezeknél a „régi jó világban” lezajlott választásoknál oly magasra csigázta mindkét fél híveinek lelkesedését, hogy a véres verekedés, gyújtogatás, rombolás, sőt emberölés sem volt ritka. 1869-ben a hangu­latnak egyre tüzesebbé válá­sához hozzájárult a minden­ható királyi biztosnak állandó jelenléte és a ráruházott, szin­te diktátori hatalom, mely igen alkalmasnak bizonyult a szél­sőbal 48-as párt választási agi- tációjában. JELENTŐSEN hozzájárult a „hangulat fokozásához” a kortesvezérektől \ aló bőséges borozgatás, mely bizony sok­szor valóban megszédített so­kakat. A bor hatása alatt ..úgy találta főbe kólintani” R. J. káli lakos F. M. sógorát, hogy „másnap reggel kiadta lelkét, bánkódó özvegyet és két árvát hagyva maga után”. Ezen a választáson a kápolnai válasz­tási körzetben olyan „csata- szerű verekedés” keletkezett, botokkal, vaslőcsökkel, hogy a választást félbe kellett szakí­tani. A jelentések szerint a szó szoros értelmébe vett. válasz­tási csata színhelyén 11 házat teljesen leromboltak, födelei­ket leszedték, ablakaikat ki­törték, ablakkereteit kifeszí­tették. - úgyhogy a bennszo- rultak csak késő este katonai támogatással tudtak előbújni a romok közül. (Folytatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom