Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-01 / 213. szám

NÉPCJSAG 1958. október I., szerda Dr. Sík Endre felszólalása az ENSZ fiözrfiílésén Az ENSZ-közgj'űlés hétfői ülése folytatta a nemzetközi kérdések megvitatását. Ezen az ülésen többek között felszólalt dr. Sík Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere is. A többi között ezeket mon­dotta: „A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglalkoztat­ják, szoros kapcsolatban van­nak az amerikai Egyesült Ál­lamok külpolitikájával. Dr. Sik Endre ezután hiva­talos dokumentumokból idé­zett és elmondotta, hogy ez év július 2-án két beszámoló hangzott el az amerikai sze­nátusban. Egyiket az Egye­sült Államok közel-keleti, af­rikai és dél-ázsiai politikájá­ról, a másikat pedig az ame­rikai távol-keleti politikáról mondották. Ebből a két be­számolóból világoson kitűnj k, hogy az amerikai Egyesült Államok külpolitikája szándé­kosan idézte elő e két veszé­lyes helyzetet. Többek között elmondotta, hogy a háborús veszély a Közép-Keleten nern az iraki nép forradalma kö­vetkeztében állt elő, hanem ezt a veszélyt, az amerikai imperialisták fokozatosan épí­tették ki. A Távol-Keletről szólva, hangsúlyozta, hogy az itt kialakult háborús veszély nem augusztus 23-ával kezdő­dött, hanem fokozatosan hal­mozódott fel a Csang Kaj-sek- nek adott katonai és politikai segítségben, amely őt kihívó politika alkalmazására bátorí­totta. Mi ellen irányul a kihívási politika? — kérdezte dr. Sík Endre. A világ különböző pontjain, a haladás és a reakció erői mérkőznek egymással. Déike- let-Ázsia és Afrika széles te­rületein nagy néptömegek most jutottak el a nemzeti ón- tudatra, az ébredés fokára. Ezen Európa és Amerika né­pe4 már a múlt szazadban át­mentek A kizsákmányolt né­pek végleg le akarják rázni magukról a gyarmatosítók igá­ját. amibe a gyarmatosítók nem akarnak belenyugodni. E népek politikai és gazdasági : ügyetlenségét minden áron meg akarják akadályozni, es ezért igénybe vesznek fegyve­res erőket, atomzsarolást és egyik világrészről a másikra dobják tengeri és szárazföldi erőiket. Ez az a kihívási poli­tika. amelyről nem beszélnek nyíltan csak az amerikai sze­nátusi bizottság előtt. Gyakor­lat; politikájukat igyekeznek megmagyarázni a világ köz­véleményének, amely egyre, jooban elítéli az amerikai im­perialisták gyarmatosító tet­teit. ß szafsad algériai kormány New York-I képviselőjének nyilatkozata a francia népszavazásról NEW YORK (AFP) Az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormányának New York-i képviselője Abd El Kader Sanderl x hétfőn a követ­kező sajtónyilatkozatot tette: „A francia népszavazás fi­gyelemreméltó eredményei láttán csak tisztelettel adóz­hatunk a francia kormány algériai képviselői logikájá­nak, nevezetesen a francia hadseregnek, amely egészen a lehetetlenségig fokozta a saját maga meggyőződésének szükségességét. Ha azonban valaki azt reméli, hogy a vi­lágot ezzel meggyőzheti ar­ról, hogy négyévi háború utón — amely háborúban a francia hadsereg statisztikai adatai szerint az algériaiak naponta átlag száz embert vesztettem — és a franciáknak csak 800 ezer katonával biztosítható a jelenléte mellett az algériaiak 97 százaléka szavazott egy olyan alkotmányra, amely mégcsak nem is vonalköz, k rájuk — ez már határos az elmebajjal. Most már a francia kor­mány feladata, hogy vissza­vonja expedíciós hadtestét Algériából, ahol úgy látszik a lakosság 93 százaléka a köztársaság „hűséges híve” — hangoztatja Sanderli sajtónyilatkozatában. PcsSmiro Togliatti beszéd® PERINGBEN MEGNYÍLT A KÖZPONTI FORRADALMI MÜZEUM Pekingben Központi Forra­dalmi Múzeum nyílt meg, amelyben több mint három­ezer értékes történelmi forra­dalmi emléktárgyat helyeztek el. A kiállított tárgyak be­számolnak a kommunista párt vezette kínai forradalomról, annak ragyogó győzelmeiről, valamint a különböző forra­dalmi időszakokban végbe­ment fontosabb esményekről. A múzeumban azok a forra­dalmi emlékek vannak kiál­lítva, amelyek a Kínai Kom­munista Párt- megalakulásá­tól a Kínai Népköztársaság megalakulásáig terjedő idő­szakot tükrözik vissza. A Központi Forradalmi Mú­zeumot a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezett kiállítás alapján létesí­tették. Ezt a kiállítást 1951- ben szervezték. Azóta rend­szeresen gyűjtötték a tárgya­kat. Közöttük láthatók azok a fegyverek is, amelyek se­gítségével a forradalmárok le­győzték az ellenséget, ott van­nak a kommunista párt és Mao Ce-tung elvtárs bölcs ve­zetéséről és a kommums'a párt, valamint a néptömegek közötti szoros kapcsolatról tanúskodó okmányok is. „KELETI SZEL“ — ÜJ KÍNAI SZEMÉLYGÉPKOCSI Az első kínai autógyár dol­gozói a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusának 2. ülésszaka tiszteletére határidő előtt elkészítették a „Keleti Kínai mozaik szél” típusú személygépkocsit. Az új személygépkocsi hatsze­mélyes, áramvonalas, első és hátsó üvege hajlított. A ka­rosszéria elülső részét hang- és hőszigetelő anyag borítja, s a gépkocsi belsejében hőmér­séklet-kondicionáló berendezés van. A gépkocsit sima műúton, másodosztályú műúton és he­gyi úton is lehet használni. A „Keleti szél” önsúlya 1230 kiló, maximális sebessége óránként 128 kilométer, 100 kilométe­renkénti üzemanyagfogyasztá­sa 8 liter. NÉGYHANGSZÖRÓS, térhatAsü RADIÖVEVÖKÉSZÜLÉK Mindenki, aki zenei vagy színházi közvetítést hallgat, arra vágyik, hogy lehetőleg a magas és mély hangokat egy­aránt jól hallja. Nemrég Sang­hajban négyhangszórós rádió­vevőkészüléket hoztak forga­lomba. Két hangszóró a kö­zepes hangokat, egy a magas, egy pedig a mély hangokat adja vissza. A hangszórók együttes alkalmazása térha­tást kelt. A vevőkészülék for­gatható ferrit-antennával van ellátva. A rövidhullámok vé­telére pótantennát szereltek a készülékbe, amely igen nagy érzékenységével tűnik ki és feleslegessé teszi a külső an­tenna használatát. A készülék hétlámpás, négy hullámhosz- szon dolgozik. ÜJ VASÜT AZ OLAJMEZÖN Megkezdődtek az előmun­kálatok annak az új vasút­vonalnak az építésére, amely Szccsuan, Hapei és Honan tartományokat köti össze egy­mással. Az új vasút áthalad majd a központi Szocsuan- olajmezőn, amely gazdag olaj­lelőhelyéről ismeretes. Az új vasútvonal több mint 1000 kilométer hosszú lesz. ÜJ VASÉRCLELÖHELY Kveichou tartomány északi részén vasérclelőhelyre buk­kantak. A geológusok úgy vé­lik, hogy az ottani érckészle­tek körülbelül 10 milliárd ton­nára rúgnak, az érc javarészt több mint 40 százalék vasat tartalmaz. Eddig már 4,6 mil­liárd tonna érc lelőhelyét tár­ták fel. E vidéken most min­tegy 200 geológus és több száz munkás dolgozik. Részletes adatokat gyűjtenek egy nagy kohászati üzem építéséhez. Vasércet találtak Honan tarto­mány taimencaji körzetében is. A készleteket itt 3 milliárd tonnára becsülik. TÖRHETETLEN ÜVEGPOHARAK A sanghaji üveggyár külö­nös üvegpoharak készítését kezdte meg. A kész üvegpo­harakat 600 fokos kemencé­ben másodszor is kiégetik. A tartósság érdekében az üveg­poharakat 200 fokra felhevi­RÓMA (TASZSZ): Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára, vasárnap nyolcvanezer ember előtt be­szédet mondott Foggiában ab­ból az alkalomból, hogy Olasz­ország déli megyéiben véget ért az Unita hónapja. Togliatti beszédében többek között kijelentette, hogy az a csapás, amely Franciaország­ban érte a szabadságot és a parlamenti rendszert, az olasz demokrácia számára is ve­szélyt teremt. Togliatti rámutatva a ke­resztény demokrata párt veze­tőinek alkotmányellenes ter­veire, azt mondotta, hogy a re­akciós uralkodó osztályok e tett gépolajban is „kisütik.” Az ilyen eljárással készült üvegpoharak még akkor sem repednek meg, ha forrponton levő folyadékot öntünk belé­jük, s még akkor sem tömén el, ha az asztalról a kőpad­lóra esnek. A VILÁG LEGNAGYOBB SÓMEZÖJE Kuangtung tartomány nyu­gati területén, Kína déli vi­dékén most kezdik meg a ki­termelést a világ leghatalma­sabb sómezöjén. A termelés­re berendezett sómezö 14 000 hektárt ölel fel. A kitermelés részben már a jövő év végén megkezdődik. A teljes kiak­názásra csak 1962-ben kerül­het sor. Ekkor évente kétmil­lió tonna sót hoznak majd felszínre cs ez a mennyiség jelentősen növekedni is fog. ÜZEMBE HELYEZTÉK KÍNA LEGNAGYOBB VASOLVASZTÖJÄT A vuhani kohászati kombi­nát építői nemrégen nagy győ­zelmet arattak: üzembe helyez­ték az első nagyolvasztót. Az eredeti terv szerint a nagy- olvasztónak 1959. július 1-re kellett volna elkészülnie. Ké­sőbb ezt a határidőt három hó­nappal, majd további négy hó­nappal lerövidítették. Az épít­kezés során körülbelül 3 mil­lió köbméter földet kellett megmozgatni, mintegy 100 ezer tonna betont és vasbetont be­építeni, 9194 tonna fémszerke­zetet összeszerelni. A vuhani 1. számú nagyolvasztó 72,9 mé­ter magas, térfogata 1386 köb­méter, napi teljesítőképessége 2070 tonna nyersvas. tervek segítségével növelni akarják hatalmukat Olasz­ország egész élete fölött és ily- módon a dolgozókra akarják hárítani az egyre növekvő gazdasági nehézségek minden terhét. — Nem tűrhetjük a köztár­sasági rendszer elfajulását » mondotta Togliatti. — Harcra hívunk minden dolgozót és de­mokratát az alkotmány és a parlamenti rendszer védelmé­ben. (MTI) A Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztériumának nyilatkozata PEKING (Űj Kína) A Kí­nai Népköztársaság honvédel­mi minisztériuma hétfőn nyi­latkozatot adott ki arról, hogy a csangkajsekista légierők az Egyesült Államok közvetlen ösztönzésére irányított löve­dékeket használnak a Kínai Népköztársaság légierői el­leni támadásaik közben. A nyilatkozat többek között megállapítja: — A csangkajsekista légi­erőknek ez az újabb fegyve­res provokációja azután tör­tént, hogy az Egyesült Álla­mok F. 86. és F 100 jelzésű „Sidewinder” típusú irányí­tott lövedékekkel és más kor­szerű fegyverekkel látta el a csangkajsekista légierőket, és miután az Egyesült Államok és a csangkajsekista-klikk ka­tonai vezetői tanácskozást folytattak Tajpejben. A honvédelmi minisztérium szóvivőjét a következő ünne­pélyes nyilatkozat tételére ha­talmazták fel: a kínai népi felszabadító hadsereg el van szánva arra, hogy ezért a gaztettéért büntető csapásokat mérjen Csang Kaj-sek légi­erejére. (MTI) A Francia Kommunista Párt politikai irodájának nyilatkozata PÁRIZS (MTI): A Francia Kommunista Párt politikai irodája a népszavazást köve­tően nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintélyuralmi alkot­mányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt magában mind a népképviseleti alkotmányos intézményeket, mind a szabad­ságjogokat illetően. A nyilat­kozat rámutat arra, hogy Franciaországban a köztársa­ság hívei politikai változta­tásra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erőinek megosztott­sága következtében ki tudta használni. Pártunk — folytatja a nyi­latkozat —, amely az alkot­mány elfogadása ellen küzdött, tovább folytatja harcát a sza­badságjogok védelmében. Az a 4 600 000 francia, aki „nem”- mel szavazott, máris nagy erő és nagy Ígéret a Köztársaság híveinek feltétlenül szükséges tömörüléséhez. (MTI) A Pravda a franciaorszácn népszavazás eredményéről MOSZKVA (TASZSZ): Min­den elfogulatlan ember előtt világos — írja a Pravda —, hogy a szeptember 28-i nép­szavazás a demokrácia és a re­akció közötti harcnak csupán egyik szakasza volt. A harc folytatódik, bárhogy alakuljon is a helyzet Franciaországban. A lap megállapítja, hogy a francia reakció nagy hanggal számol be az t 'gériai népsza­vazás „sikeréről”. Hivatalos adatok szerint az algériai la­kosság 97 százaléka igent mondott. E számadatok láttá­ra felmerül a kérd és: hát ak­kor ki ellen visel háborút Al­gériában De Gaulle és környe­zete? Az imperializmus törté­nete sok „csodát” ismer, de azért mindennek van határa. (MTI) Időiáráijelenlés Várható időjárás szerdán estig:: Felhőátvonulások, délnyugaton né­hány helyen kisebb esővel, mérsé­kelt déli szél, az éjszakai lehűlés "vengül, ralajmenti fagy már nem lesz. a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkeleten 6—9, máshol 9—12 fok között. Legmagasabb nappali hőmérsék­let szerdán: 20—23 fok között. ken a szigeteken „vannak a Csendes-óceáni amerikai véde­lem déli szárnyának fő bázi­sai” — írják az amerikai la­pok. Az Egyesült Államok ha­talmas repülőtereket összpon­tosít a Fülöp-szigeteken. Az amerikai katonai szemé­lyiségek úgy vélik, hogy a dél­kelet-ázsiai országok közelsé­géből kifolyólag a Fülöp-szige­teken levő katonai támasz­pontok lehetővé teszik az USA-nak, hogy légi úton nukleáris csanásokat mér.len. tengeri és légi deszant hadmű­veleteket folytasson az ázsiai országok ellen, ellenőrizze és megsértse a légi és tengeri út­vonalakat, valamint blokád alá vegye a délkínai tenger körzetéből a Csendes-óceánra vezető kijáratot. Radford ame­rikai tengernagy kijelentette, hogy a Fülöp-szlgetek bizto­sítják az Egyesült Államok­nak a délkelet-ázsiai ellenőr­zést. Az a kísérlet, amely sze­rint Japánt, valamint a Fülöp- szigeteket és a többi SEATO- tagállamot be akarj át ránta­ni az amerikai imperializmus háborús kalandjaiba, nagy fel­háborodást váltott ki azoknak az országoknak népeiből. Ezek a népek számolnak azzal, mi­lyen veszélybe kerülhet bizton­ságuk az amerikai tervek mi­att. Az agresszorok folytatják veszélyes játékukat a tűzzel. De a gőgös hazárdjátékosok­nak tudniok kell, hogy az ilyen kockázat rosszul végződ­het számukra. Közülük néhá- nyan hiába számítanak arra, hogy „megsemmisítsék”, vagy legalább is „megfélemlítsék" Kínát. A Kínai Népköztársa­ságnak módjában áll méltó választ adni az agresszorok- nak A kínai nép oldalán van mmden ország népének együtt­érzése, s támogatja őt az egész hatalmas szocialista tábort. Tvr e feledjék az amerikai ” agresszorok, hogy a Kínai Népköztársaság, orszá­gunk nagy barátja, szövetsé­gese és szomszédja elleni tá­madás a Szovjetunió elleni támadást is jelent. Országunk, amely hű vállalt kötelezettsé­géhez, mindent megtesz annak érdekében, hogy a népi Kíná­val karöltve megvédje m nd- két ország biztonságét, a béke ér dekeit Távol-Keleten, s az! egész világon. erők és a japán „önvédelmi erők” augusztusban Japán több körzetében hadgyakorla­tokat tartottak. Az amerikaiak által meg­szállt Okinava szigetet straté­giai felvonulási területié vál­toztatták, amelynek' fedeznie kell a Keleti-tengerről a Csen­des-óceánra vezető kijárást és összekötő láncszemet képez Ja­pán és Tajvan között. A Pen­tagon Okinavát úgy értékeli, mint az „Egyesült Államok határain túl épített legerősebb várat". A szigeten 30 repülő­teret építettek, ami az Egye­sült Államoknak 500 millió uollárjába került. Sajtójelenté­sek szerint a szigeten 40 ezer amerikai katona állomásozik. 1956-ban rakétalövedékeket szállítottak a szigetre. A Pentagon nagy figyelmet szentel Dél-Koreának. Ügy te­kinti Dél-Koreát,mint egységes, hatalmas szárazföldi felvonu­lási területet és mint az olcsó „c.gyútöltelék” hatalmas tár­házát. Az amerikai bérenc Li Szin Man kiszámította, hogy Dél-Korea „25 hadosztályt tud fenntartani abból az összegből, amely egy amerikai hadosztály fenntartásához szükséges". A külföldi sajtó adatai szerint jelenleg a délkoreai hadsereg­nek 20 hadosztálya van harci készültségben, 10 tartalékos hadosztálya és egyéb biztonsá­gi egységei. Az Egyesült Álla­moknak Dél-Koreában 5 nagy repülő támaszpontja és sok más repülőtere van, valamint az egész sor haditengerészeti és másfajta támaszpontja. Az amerikai és a liszimanista csa­patok rendszeresen tartanak hadgyakorlatokat az atom- és rakétafegyver alkalmazásának figyelembevételével. 4 z amerikai agresszorok megtagadják csapataik kivonását Dél-Koreéból. Ismét a háború ki robbantására ké­szülnek. Li Szí Man az utób­bi időben nem véletlenül bo­csátotta ki újabb felhívását: „menetelés északra". A fegyveres erőknek Tajvan körzetében történt összevoná­sán kívül, az Egyesült Álla­mok széleskörű diplomáciai támadást indított, hogy Ázsia szövetségeseit az amerikai ka­land támogatására kényszerít­se. Nemcsak Japánra gyako­rol ilyen nyomást, hanem a SEATO tagállamokra is, de elsősorban a Fülöp-szigetekre. Az Egyesült Államok fontos stratégiai jelentőséget tulajdo­nít a Fülöp-szigetöknek. Eze­4 z egész világ közvéle­ményét mélységesen felháborította az Egyesült Ál­lamok távol-keleti agressziója. Ezt a cselekedetet mindenütt úgy értékelik, mint a békesze­rető emberiség újabb kihívá­sát, mint a béke rendkívül ko­moly veszélyeztetését, nem­csak ebben a körzetben, ha­nem az egész világon. Még az angol Sunday Express is kény­telen volt az amerikaiak taj­vani provokációját úgy érté­kelni, mint „az emberiség elle­ni bűntettet és elismerni, hogy a világ „jelenleg a háború szé­lén áll.” Az Egyesült Államok hábo­rús készülődésének középpont­ja Tajvan kínai sziget lett, amelyet az agresszorok kulcs- pozíciójuknak, a legmegfele- lőbbb felvonulási területük­nek tekintenek a Kína 'elleni agresszió szempontjából. Az Egyesült Államok nyolc esztendővel ezelőtt nyíltan megszállta Tajvant, arra hi­vatkozva, hogy stratégiai hát­országot kell biztosítani a ko­reai agressziós háború folya­mán. 1954-ben az Egyesült Ál­lamok igyekezvén „törvénye­síteni” a kínai sziget meg­szállását, „kölcsönös bizton­sági" szerződést kötött Csang Kaj-sekkel. Tajvanon létrehozták az úgynevezett „tajvani közös védelem” vezérkarát, amely­nek a Csang Kaj-sek hadsereg ténylegesen alá van rendelve. E hadsereg megszervezésére, felfegyverzésére, és kiképzésé­re több százmillió dollárt köl­töttek. A megszállóknak ren­delkezésére bocsátották Tajvan valamennyi haditengerészeti és repülő támaszpontját. A Kína elleni agresszió céljából az Egyesült Államok hatalmas fegyveres erőt vont össze Taj­van körzetében, köztük atom­fegyverrel ellátott bombázó repülőrajokat, a 7. flotta hajó­it és légierőit, valamint raké­ta tüzérségi alosztályokat. „Pentagon” számít Ja­pán embertartalékaira, amiről elég ékesszólóan irt a News Week című amerikai folyóirat: „Japán az Egyesült Államok kitűnő szövetségese lenne a Csendes-óceánon, mert ren­delkezik ipari potenciállal és szakképzett munkaerővel, s főképpen azért, mert a ja­pánok tudnak harcolni és zok­szó nélkül meghalni”. Az ame­rikaiak azért sürgetik a japán fegyveres erők új megalakítá­sát. Az amerikai fegyveres Az Egyesült Államok agresszív tervei a Távol-Keleten Jrla : A. Jézsaiiov ezredes ©§ A. ISuJaíov alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom