Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-16 / 200. szám
1958. szeptember 16., kedd NÉPÚJSÁG s As orvos hiányról, as egészségügyi helyseiről, a „házi patikáikról66 nyilatkozik a megyei főorvos Kiváló postások Á napokban felkerestük Ki- szely Sándor dr-t, megyei főorvost, a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának vezetőjét. Olyan kérdésekre kértünk választ, melyek a megye egészségügyi helyzetével vannak kapcsolatban és olvasóinkat is érdekli. Dr. Kiszely elvtárs az alábbiakat válaszolta: Milyen Heves megye egészségügyi helyzete? A megye egészségügyi helyzete a felszabadulás óta komoly fejlődésen ment keresztül. A szocialista egészségügy kiépítése kapitalista viszonyok közt elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan útját nyitotta meg. Egészségügyi intézményeink és általában az egészségügyi hálózat állandó tervszerű fejlesztése után elértük, hogy megyénk egészségügyi ellátásában megszüntettük a komolyabb hiányosságokat. Dolgozóink egészségének védelmét korszerű kórházak, egyéb egészségügyi intézmények, jól képzett orvosi, gyógyszerészi és egészségügyi hálózat biztosítja. Jó-e a gyógyszerellátás, milyen gyógyszerekből van hiány? A megye gyógyszerellátása az elmúlt időben javult, bár a gyógyszerfogyasztás az elmúlt félévben az előző évhez viszonyítva jelentősen emelkedett. Az emelkedés főoka nem az egészségügyi helyzet rosz- szabbodása, hanem az: egyre többen kapnak SZTK-ellátást azok, akik eddig nem nagyon fogyasztottak gyógyszert. Az egészségügyi kultúra fokozódása maga után vonja a gyógyszerigények emelkedését. A gyógyszerfogyasztás további emelkedésének oka az is, hogy egyesek indokolatlanul „házipatikát” igyekeznek berendezni az SZTK terhére. Ez semmiesetre sem egészséges dolog. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes keresettebb gyógyszerekből időnként kisebb és átmeneti hiány mutatkozik. Fontos azonban az, hogy életmentő gyógyszerekből nincs hiány, és a beteg a szükséges mennyiséget mindenkor megkapja, még akkor is, ha az történetesen külföldi gyógysf.er. De a magyar gyógyszeripar jelentős fejlődését bizonyítja az a tény, hogy ma már a külföldi gyógyszerkülönlegességek jelentős százalékát ugyanolyan hatású és ösz- szetételű kiváló magyar gyógyszerekkel tudjuk helyettesíteni. Gyógyszerkülönlegességeink iránt a külföld is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít. Szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy a szocialista társadalombiztosításunk megad minden gyógyszert, amire indokoltan szüksége van, legyen az bármilyen drága is. Nem vehető azonban figyelembe az egyén kérése és elgondolása a gyógyszer rendelésekor: az az orvos felada ta. Csökkent-e a megbetegedő sek száma a múlt évhez viszonyítva? Bizonyos betegségcsoportokon belüli megbetegedések száma az előző évhez viszonyítva emelkedést mutat. Ez az emelkedés azonban csak látszólagos. Oka az, hogy a különböző gondozóintézetek megyénkben is (tbc-gondozó, rák-kutató, szív- és ideggondozó) aktív felkutató munkát végeznek, melynek eredményeképp egyre több és több eddig nyilvántartásba vett beteg részesült gondozásban. Járványügyi helyzetünk is kedvezően alakult 1958-ban. Bár néhány kevésbé veszélyes fertőző megbetegedés az átlagnál magasabb számban fordult elő a tavaszi hónapokban, de az 1957. évben megyénkben komoly járványt okozó gyermekbén ulásos megbetegedés az idén — kormányunk gyors és áldozatkész beavatkozása folytán, mellyel lehetővé tette a Salk-oltások elvégzését — ösz- szesen két esetben fordult elő. Eddig 18 korosztály részesült Salk-féle védőoltásban. Hány férőhellyel bővültek a megye kórházai? 1950. óta megyénk kórházai és szülőotthonai ágylétszáma jelentősen bővült. 1950-ben 1529 ágy szolgálta a betegellátást. Ezzel szemben 1802 kórházi és 36 szülőotthoni ágyunk van. Ebbe nincs beleszámítva az Állami Gyógyintézetek (Mátraháza, Párád, Kékes) 925 ágya. Kórházaink államosítása ója a hevesi járási kórház 15 ágy- gyal bővült. Új traumatológiai, gyermekgyógyászati és fertőzőosztályt létesítettünk. Hevesen és Hatvanban korszerű 18—18 ágyas szülőotthon létesült. 1958. október 1-én újabb 24 ággyal bővül a megye kórházainak ágylétszáma. Vásároltak-e az idén orvosi műszereket, ha igen, milyen értékben és a vásárolt műszerek mennyiben segítik a gyógykezelést? Korszerű orvosi műszerekre 1958-ban 370 000 forintot fordítottunk. Az újonnan vásárolt műszerek lehetővé tették megyei kórházunkban a modem mellkas- és szívsebészeti műtétek bevezetését illetve továbbfejlesztését, valamint a korszerű baleseti, sebészeti műtők berendezését. Milyen falvaink orvosellátása, van-e orvoshiány? Ha van, hogyan segítenek rajta most s a jövőben? Falvaink orvosellátottsága a felszabadulás előtti állapothoz képest komoly fejlődést mutat. 1945. előtt a megyében 193 orvos működött, ebből 61 volt körzeti orvos. Jelenleg 301 orvos van a megyében, ebből 102 a körzeti orvosi státusz. Sajnos, az országosan tapasztalható orvoshiány még megyénkben is érezteti hatását. Igen komoly nehézségeink vannak például a pétervásári járásban, ahol elég sok körzet betöltetlen, mely a betegellátásban átmeneti zavarokat okoz. így az üres körzetek ellátása csak helyettesítés útján oldható meg. Ez a megoldás azonban követelményeket hoz maga után. Jelenleg fennálló orvoshiányunkat csak a most kikerülő fiatal orvosok munkábaállítá- sa fogja tökéletesen megoldani. Körzeti orvosaink egy része túlterhelt, különösen azokon a helyeken, ahol a lakosság száma magas. Hároméves tervünk egyik súlypontja, ezeken a körzeteken segíteni, s új orvosi körzetekre osztani. Az aránytalanságok megszüntetésére a hároméves terv alatt hét új orvosi körzetet kívánunk fejleszteni. Szerveznek-e előadásokat a lakosság körében orvosi problémákról? Mennyiben haladt előre a felvilágosító munka? Mióta megalakult a Heves megye Közegészségügyi Járványügyi Állomás, azóta komoly javulás tapasztalható a felvilágosító munkában. A KÖJÁL szoros együttműkö désben a tömegszervezetekkel különösen a megyei Vöröske reszt szervezettel irányítja a felvilágosító munkát. Körzeti orvosainkat rendszeresen ellátjuk brossurákkal, DIA-fil- mekkel, egészségügyi előadási anyaggal. Az idén körülbelü 27 ezer néző előtt vetítettek le egészségügyi tárgyú filmeket. Az egészségügyi helyzet javítására milyen beruházásokat szándékoznak eszközölni a megyében a hároméves terv keretében? — Az egészségügyi helyzet megjavítására a hároméves terv keretében Hatvanban százágyas kórház létesül, 50 sebészeti és 50 belgyógyászati ággyal, közel hétmilliós költséggel. Egerben az elmebetegek részére 80 ágyas munka- terápiás osztályt létesítünk. Újabb 15 ággyal bővítjük a Heves megyei tbc-s kórházat. Már az idén megkezdtük Adócsőn egy korszerű gyógyszer- tár és gyógyszerész-lakás építését. Az egri megyei kórház fejlesztése szükségessé teszi egy nagy kapacitású, új transzformátorállomás létesítését. A hároméves tervben csak új orvosi műszerek beszerzésére 1 375 000 forintot terveztünk be, 477 000 forint értékben szerzünk be új, modern röntgengépeket. Befejezzük a megye I. számú kórház és a rendelőintézet felújítását is. A hároméves terv új beruházásai nagy mértékben fogják emelni a dolgozók egészségügyi ellátásának színvonalát — fejezte be nyilatkozatát Dr. Kiszely Sándor megyei főorvos. CSERNYÁK BALÁZS szakkezelő, a gyöngyösiek szedetett „postás bácsija” kiváló dolgozó SANDER JENŐ felügyelő, az egri 1. postahivatalnál főpénztáros, lelkiismeretes munkájával segíti a posta munkáját. ID. BÉKÉSI JÓZSEF szakkezelő Eger I postahivatalnál. FRISCH LÁSZLÓNÉ ellenőr az atkári hivatalnál. Nemcsak ő „kiváló dolgozó”, hanem hivatala is elnyerte a „Kiváló hivatal” címet. A gyöngyösi fiatalok a munkásotthonért A gyöngyösi munkásotthon felépítésére nagyarányú társadalmi akció indul a városban, amelyből a fiatalok is kiveszik részüket. Már korábban hírt adtunk arról, hogy a XII-es akna bányászfiatal,laü egynapi keresetüket ajánlották fel a munkásotthon építkezéseihez, s azóta vállalásukat fejenként 20—20 órányi társadalmi munkával toldották meg. Példájukat követve, a Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat fiataljai is elhatározták, hogy 20—20 óra társadalmi munkával járulnak hozzá a munkásotthon mielőbbi felépítéséhez, s egynapi keresetüknek megfelelő összeget is felajánlottak erre a célra. Az akció mozgósította a 34- ; es számú Autóközlekedési Vállalat fiataljait is, akik úgy döntöttek, hogy 20 gépkocsi- val végeznek társadalmi mun- J kát a munkásotthon építésé- $ nél. Áruház épül Tarnaörsön Tarnaörs község jobb áru- \ GAZDA GÉZA ellátása érdekében áruházat >főellenőr, Karácsondon. Jelépít a földművesszövetkezet. ?vényes kiváló dolgozó, akinek A. modern kéttermes áruház >hivatala kétszeresen „kiváló aktober elejen készül el. $ hivatal”.- 218 HOLD SZIKES talajt megjavítására kötött szerződést < o tiszanánai Petőfi Termelő-; szövetkezet. ■ A terv szerint • valamennyi szikes talajt meg- < javítják a tsz-ben. DOBOZI LÁSZLÓ ellenőr. A füzesabonyi posta- hivatal helyettes vezetője. Munkáját lelkiismeretesen végzi. IV.váló dolgozó. A nemzeti összefogás, az emberek azonos álláspontja a fontos gazdasági és politikai kérdésekben mindig döntő jelentőségű volt az ország életében. Ebből a célból jött létre hazánkban is a népfront- mozgalom, melynek munkájában kezdetben sok volt az útkeresés. Hiba volt az is, hogy — különösen 1949 után — külsőség uralkodott el rajta, a tartalom rovására. Később pedig azok, akik az ellenforradalom vezetésében is tevékeny szerepet játszottak, megpróbálták a népfront munkáját szembeállítani a népi demokrati kus állami és társadalmi renddel. Ezt az áldatlan állapotot kellett megszüntetni az ellen- forradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Minden értelmes ember látta, hogy a Hazafias Népfrontra az eddigieknél sokkal szélesebb körű, sokkal komolyabb feladatok várnak, melyet odaadó munkával meg is tud oldani. Megyénk területén is egyre több az olyan népfront-bizottság, amely bátran elmondhatja magáról, hogy együtt él, dolgozik az emberekkel és mozgósítani tudja őket, politikai és társadalmi munkára. Ilyen a hatvani városi Hazafias Népfront-bizottság is. Felkerestük dr. Bartos Imre gimnáziumi igazgatót, ad a helyi népfront elnöke, és érdeklődtünk ez évi munkájukról: hogyan dolgoznak, mit végeztek, milyen a kapcsolatuk a tömegekkel? Együtt az emberekkel A hatvani népfront munkájáról — Nehéz lenne pontos feleletet adni a kérdésekre, any- nyi minden történt ebben az évben. Annak idején az újjászervezés után azonnal munkához láttunk. E munka mechanizmusáról nem könnyű világos képet felmutatni. Ha számbaveszem azt, hogy mit végeztünk, akkor minden dicsekvéstől mentesen mondhatom: dolgoztunk eleget. A rengeteg társadalmi munka megszervezése, mely a járdaépítésekhez volt szükséges, igénybevette erőnket. Házról- házra jártak a népfront aktívái; beszéltek, vitatkoztak az emberekkel és ez meghozta a maga gyümölcsét. A községfejlesztési alapból jóformán csak a cementet kellett megvenni, a többit elvégezték az emberek társadalmi munkában. A népfront életképességét, elevenségét bizonyítja az, hogy a város dolgozói hallgatnak szavára és ha ■cell, tettekkel is bizonyítják: támogatják a Hazafias Népfrontot, azon keresztül pedig a Magyar Szocialista Munkáspártot. A megyében mindenki elismeri, hogy a legsikerüUebb lakógyűlések általában Hatvanban vannak. Megemlíthetjük ezek közül, a májusi békegyűlést, ahol dán fiatalok is részt vettek. A népfront igyekszik elmélyíteni az emberekben a népek barátságának gondolatát és, tudatosítja a népi demokrácia eredményeit. Erről Bartos elvtárs a következőket mondja: — A mi politikai munkánknak az a lényege, az adja alapját, hogy a tények agitálnak rendszerünk mellett. Felhasználunk minden alkalmat arra, hogy — városunk fejlődésétől kezdve az országos beruházásokig — mindenről tájékoztassuk az embereket. A Román és a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából előadásokat rendeztünk a cukorgyárban, a vasútnál, a honvédségnél, ahol az említett országok gazdasági és politikai életének eredményeiről beszélgettünk. Amellett apró dolgokkal is foglalkozunk: szólunk, hogy kellene kenyérüzlet, vagy megemlítjük, ha valamilyen közszükségleti cikk hiányzik. Ami az emberek problémája, az a mi problémánk is, ue sohasem felejtjük el, hogy mi a kötelességünk. Problémáinkat mindig sikerül megoldani, mert rendkívül jó a kapcsolatunk a KISZ-szel is. Ezenkívül pedig naponként találkozunk az emberekkel, mert vagy ilyen, vagy olyan szálakkal — de egymáshoz vagyunk kötve. — Mi a legnagyobb problémájuk? — A dolgozó parasztok között még sok követelni valót hagy maga után munkánk. A közeljövőben szeretnénk megindítani egy népfőiskolát, ahová sok paraszthallgatót várnánk. Itt időszerű szakmai és politikai kérdésekről tartunk majd előadásokat. De megnehezíti munkánkat a gazdakör ügye. Nem tudtunk nekik helyiséget biztosítani és így nem jönnek össze, pedig sok jelentkező volna a gazdakörbe. Szeretnénk ezt a kérdést megoldani. Mert ha sikerülne, tudnánk ezüstkalászos tanfolyamokat indítani, meg aztán közelebb kerülnénk a paraszt emberekhez, gyakrabban találkoznánk velük. Lényeges változást idézne ez elő munkánkban. Sokkal tartalmasabbá tudnánk azt tenni, mert a paraszt emberek is éppúgy közénk valók, mint a többiek. Sok olyan problémát oldanánk így meg. amelyeket a mai állapotban nem tudunk. De a pártbizottság is segít ennek a kérdésnek a megoldásában és reméljük meg is lesz eredménye. Ennyit a hatvani népfront- bizottság munkájáról. Lehetne még sok mindent említeni azok közül, amiket elvégeztek. De ennyiből is világosan meg lehet állapítani, hogy a hatvani népfront-bizottság eleven életet él és munkája nem külsőségekben nyilvánul meg. h. s. CSANÁLOSI ISTVÁN kézbesítő a füzesabonyi posta- hivatalnál. Jelvényes kiváló dolgozó. — A Népújság előfizetőinek számát jelentősen növelte. MAYER JÓZSEF főellenőr. Heves megye területén állandó helyettes. Kiváló dolgozó. SIMON LAJOS Az egri műszaki fenntartási üzem és a pétervásári vezetékes rádió vonalfelvigyázói szakasz kezelője. HEGYI ISTVÁN * postaműszaki kezelő, Eger Műszaki Fenntartási Üzem- osztály vonalmester*.
