Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-02 / 188. szám
1958. szeptember 2., kedd NÉPŰJSáG 3 Két napon át ünnepelek a szervezett dolgozók Ünnepi gyűlés, — öregek—fiatalok találkozása, — kultúrműsor sport, — tűzijáték, ruhabemutató és utcabál Elveszett félórák — a váltásnál Látogatás a Gyöngyösi Váltó- és Kitórőgyárhan A BÉLUTÁNI MELEG, mintha mérséklődött volna két óra felé: A. Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár-' portáján éles kattanással ugrik előre az óra mutatója, jelezve a múló perceket és a közelgő műszakváltást. A gyár udvara negyed 3 körül kihalt. Néha- néha csörgéssel, sivítással indul a kinti szállító daru, de az emberek már csoportokba verődve kuporognak a rúgógyűrűkkel megrakott ládák mellett. Az öltöző ajtaját egyre többen nyitják fél 3-kor. A szorgalmasabb munkások érkeznek, hogy idejében felkészüljenek a váltásra Idős munkás lép be a nyikorgó ajtón. Hóna alatt ütött- kopott táskában hozza az elemózsiáját. — Régóta dolgozom itt, de még egyszer sem késtem és nem mulasztottam egy napot sem, .-r mondja büszkeséggel Fehér István anyagszállító, aki már évek óta dolgozik a gyárban. De nemcsak munkába igyekvő emberek veszik birtokukba az öltözőt, hanem van olyan is, aki hazafelé készülődik. — Nincs munka, már végeztem a napi adaggal, — felelgetnek félvállról a megszólítottak. , A folyosó kitört ablakából látni lehet a hatalmas csarnok egy részét. A darukon csendben szunnyadnak a futómacskák. Váltás előtti csend üli a csarnokot. A hegesztőket védő lemezek mögött valami fontos elintézni valóul akadhatott a hét fős csoportnak, mert élénk hangon beszélgetnek, tárgyalgatnak. A szegecselőgép fülsiketítő lármája elhalkul. ÁLLNAK A KEZEK, s a gépek. Itt-ott csörren valami, vagy tévedésből bekapcsolja a gépét a darus, hogy zajjal töltse be a még hátralevő "0 percet. Gyenes Mihály marós söpörgeti, takarítgatja a gépét és környékét. A barátja segít neki, hogy hamarább készen legyenek, tisztán adják át a váltó-partinak, vagy ahogy ők hívják: az „abléz- nak’1. Háromnegyed háromkor már sokan az ajtó felé közelítenek, ha. elhangzik a csengés zó, ők legyenek az elsők az öltözőben. A szorgalmasabb délutáno- sok már lefelé jönnek a lépcsőkön, köztük K í s S " Béla harántgyalus is. . Az átvevők járják a termet, jegyzik, hitelesítik a darabjegyzékeket. Három óra! Megszólal a műszak végét jelző csengő és az emberek ugrálva törtetnek a síndarabok között, be a mosdóhelyiségekbe. Perceken belül kiürül a csarnok és már csak egy-két szorgalmas ember csomagolja össze szerszámait. A váltás fürgébb tagjai már a gépeik mellett állnak, vagy az ebédutáni szőlőt majszolják kitűnő étvággyal és utánozhatatlan lassúsággal. Negyed négyre ugrik az iroda órájának mutatója, de még mindig jönnek az elkésett munkások. A daruk megindulnak a középső pályán. Fél négy mire megkezdődik a munka. A délelőtti partinak fél óra „pihenő”, a délutáninak 15 perc, összesen háromnegyed óra esik ki a váltások idején mindennap a termelésből. .Ez alatt az ' idő alatt' 10 dafab sín hajlítását, összeszerelését lehetne elvégezni és a gyalusoknak, marósoknak minimum három centiméteres előrehaladást jelentene. KIDOBOTT PÉNZ minden egyes forint, amit erre az időre kifizetnek. De ki lesz szegényebb ezekkel az összegekkel? Az ország népe, és a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár munkásai! K. J. Jól jövedelmez a bikanevelés Sok termelőszövetkezet foglalkozik a megyében tenyészbika-neveléssel. Ez annál inkább is érdemes, mert igen magas jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. A nemrégiben lezajlott Tama-menti szarvasmarha tenyésztési napon a viszneki Béke Tsz három darab fiatal bikájáért 49 700 forintot fizetett ki a TEGI. Egy íorradaimárnő élete 1924 AUGUSZTUS 18-ÄN, a délutáni órákban Bécsben, a Glockengasse úti munkásotthon könyvtárának egyik hátsó helyiségében ülésezett a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló kongresszusa. A kongresszuson részt vett Kun Béla, Landler Jenő, Alpári Gyula, Révai József, Rákosi Mátyás és egy simahajú, ma- gashomlokú, nyílt, okos tekintetű, harcban megedzett nő is: Hámán Kató. Hámán Kató 1884. december 2-án született Kompolt községben, Heves megyében. Szegény foltozóvarga gyermeke volt. Szüleinek sokat kellett nélkülöznie, de a kis Kató is rengeteget dolgozott, hogy segítsen szüleinek és kis testvéreinek. Nyáron a nehéz napszámban összekupor- gatott filléreken Budapestre ment és beiratkozott a tanítóképzőbe, mert tanítónő akart lenni. Amíg tanult, addig is sokat nélkülözött. Naponta csak egyszer ehetett valami keveset, vagy a leckeadásért kapott uzsonnán tartotta fenn magát. Ezenkívül kézimunkázott, harisnyát javítgatott. Leckéjét a vonaton tanulta és mégis a legjobb tanulók közé tartozott. A tanítói oklevelet sajnos mégsem tudott szerezni. A tüdővész, az akkori népbetegség szüleit elvitte és kistestvéreiről neki kellett gondoskodnia. Kimaradt a tanítóképzőből és 1908-ban a MÄV- hoz került pénztárosnőnek. Szorgalmasan dolgozott és így hamarosan elérte, hogy a Nyugati Pályaudvarra került. Itt érte az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására keletkezett forradalmi mozgalom is 1918-ban. Tagja volt a vasutas szövetségnek. Dolgozott, harcolt, nemcsak vérszerinti testvéreiért, hanem a dolgozók nagy családjáért is. 1918-ban, amikor kitört a vasutas sztrájk, beszélt, szónokolt a dolgozóknak. A Tanácsköztársaság idején már képzett marxista, szervezte a munkásokat. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG bukása után nem menekült el, illegalitásba húzódott és tovább szervezte a dolgozókat a fehérterror ellen. Itt ismerkedett meg Landler Jenővel, akivel élete végéig fenntartotta kapcsolatát. Hamarosan elfogták és hónapokig ült a Markó utcai gyűjtőfogházban, a toloncban. Fogsága alatt is tovább hirdette a proletárok igazságát és erről még a fogházőröket is meggyőzte. Kiszabadulása után a vasút egy fillér nélkül az utcára tette. Ezután újra nagy nyomorba került. Először varrt, mosott, majd felvették a Ruggyantagyárba. Itt újra szervezte és felvilágosította a dolgozókat, azon fáradozott, hogy a dolgozó nőket osztályöntudatra ébressze. Ezért, hamarosan itt is kiadták a munkakönyvét. Ezután a Vegyipari Munkások Szak- szervezetének lett a-titkárnője, azonban a Szociáldemokrata Párt jobboldala, — élen Peyerrel — elűzte innét. Állás nélkül maradt újra. A párt hívó szava viszont megtalálta: 1924-ben kiment Bées- be, a Kommunisták Magyar- országi Pártjának újjáalakuló kongresszusára, majd tagja lett a legális Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének. Igyekezett összekapcsolni a párton belül a legális és az illegális munkát. Azonban az árulók nyomára vezették a rendőrkopókat. A vezetőség többi tagiával együtt letartóztatták és statáriális bíróság elé állították. Nem ijedt meg az ellenforradalmi rendszer bírálnak kérdéseitől, sőt harcosan szemükbe vágta a munkásosztály igazságát, a munkásasszonyok gondolatát: „Tudják meg — mondotta — mit éreznek a munkásanyák, ha gyermekeik kenyeret kérnek és nem tudnak adni... Megmondom Önöknek: a tíz körmével is képes harcbamen- ni, hogy ez a helyzet megváltozzék. Értsék meg végre: harcunk a szocializmus táborában, a Kommunista Párt soraiban, anyák elkeseredett harca gyermekeik életéért és boldogságáért.” A JOBBOLDALI szociáldemokrata vezetőkről is lerántotta a leplet: „Énrám hatott az a nyomor, az a szenvedés, az a hallatlan sok keserűség, amit tapasztaltam. A szociáldemokrata vezetőkre nem hat. ők csak szép parlamenti beszédeket tudnak mondani, mi azonban harcban akarunk segíteni a nyomoron. Ezért var gyök és leszek is forradalmár, aki mindenét feláldozza a munkásság ügyéért.” Hámán Kató két és félévi börtönbüntetést kapott, azonban elhallgattatni mégsem tudták. Később betegsége miatt szabadlábra helyezték. Maid magát nem kímélve, a szeszélyes időjárással dacolva, többször átszökött a határon, hogy felvegye a kapcsolatot a külföldi kommunista bizottságokkal. 1929-ben a Vörös Segély vezetője. Ekkor szervezte meg a váci börtönben meggyilkolt Lőwy Sándor temetését. Az ellenforradalmi rendszer rendőrpribékjei itt fogják el, majd rájöttél? arra, hogy régebben elfelejtették rendőri felügyelet alá helyezni. Ezután már a rendőrségtől nem volt egy percnyi nyugta sem, de ennek ellenére tovább dolgozott. Nagyon sokszor letartóztatták és utoljára Rákoscsabán annyira megverték, hogy összezúzódtak belső szervei. Kórházba szállították, de itt sem hagyták nyugodni. Halála előtt az ágyánál ülő rendőrpribéket kiutasította szobájából, hogy szabadon hallhasson meg, 1936. augusztus 31-én. ÍGY ÉLT, ÍGY HARCOLT és így halt' meg az a forra- dalmámő, aki az egész életét a magyar munkásosztály felemelkedésének szentelte. Élete minden korosztály számára tanulság és példakép. Albert I.ászló, a TIT tagja. * 11 Ejjy jól működő falusi cukrászda Megyénk több községében van már cukrászda, ahol ízletes sütemények, italok állnak a fogyasztók rendelkezésére. Ezek a cukrászdák azt igazolják, hogy a falusi lakosság is szívesen vásárol készítményeikből. Példa erre a verpeléti cukrászda, mely az elmúlt hónapban 32 000 (és nem 12 000, mint azt téves információk alapján egyszer már közöltük) forintot forgalmazott. Csupán az elmúlt vasárnap, auguszus 31-én 3600 forint volt a bevételük. Féssy és vín Heves község északi részében van az újtelep. Ezen a részen különösen a múltban, de még nemrégen is nem volt villany, kevés volt az ivóvíz, s rosszak voltak az utak. Az idén nagy változáson megy keresztül az újtelep. Járdák épülnek, 8 kilométer hosszúságban vezetik be a villany- hálózatot, s nemsokára kigyullad a fény. A lakók érdeklődéssel figyelik az artézi kút fúrását is, amely megoldaná az ivóvíz problémát a község északi részén. Már 310 méter mélységben jár a fúrógép feje, s a községben gy számítanak: ha elég bővizű lesz az új artézi kút, víztornyot is építenek. •• Ünnepeltek a 10 éves Eger és Környéke Cipész Kiss tagjai Szombaton nagy ünnephez érkeztek el az egri cipészszövetkezet tagjai. Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az elmúlt 10 év nehéz és küzdelmes szakaszáról. Az alapító tagok 100—100 forintjából indult a munka 10 évvel ezelőtt. Az első év egyhelyben topogá- sa után fejlődésnek indult a „Úgy dolgosunk, hogy as éliisem csillag továbbra is ott ragyogjon a kapunk felett“ Hetedszer lett élüzem az ÉHÁSZ AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Áramszolgáltató egri üzletigazgatóságának udvarán szombaton este ünneplőbe öltözött dolgozók és hozzátartozóik igyekeztek az élüzem ünnepségre. A zsúfolásig megtöltött feldíszített teremben Gró- nyai Géza ü. b. elnök nyitotta meg az ünnepséget. Köszöntötte a vállalat dolgozóit abból az alkalomból, hogy hetedszer ünnepelhetik az élüzem cím elnyerését jó munkájuk eredményeképpen. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a vállalat dolgozói továbbra is úgy igyekeznek, hogy az élüzem csillag továbbra is ott ragyooion a kapu felett. A beszédek szünetében a VII. számú általános iskola úttörői köszöntötték virágcsokorral az üzem dolgozóit, majd Simon Antal, az egri üzletigazgatóság vezetője mondott beszédet. „Az élüzem cím feltételének minden pontjában, kivéve a balesetelhárítást, szép eredményt értünk el. S eredményeink értékét emeli az a tény, hogy menetközben igen sok akadályt kellett leküzdenünk” — mondotta Simon elvtárs. majd arról beszélt, hogy az anyagellátás és a szállítási problémák, az ú j rendszerű vasbetonoszlopos építkezés bevezetése mennyire nehezítették a munkát, mégis hónapról-hó- napra túlteljesítették a tervet. Hangsúlyozta, hogy gyökeresen megváltoztatják a munka- fegyelmet. Nagyobb gondol fordítanak a munkaidő kihasználására, hiszen a további munkák elvégzésénél ennek nagy jelentősége lesz, mert fontos munkák várnak az ÉMÁSZ dolgozóira. „Ránk vár négy község villamosítása, Tiszakeszi, Hejőkeresztúr. Egenszólát és Szarvaskő lakói váriák a villamos áramot.” SIMON ELVTÁRS EZUTÁN a vállalat eredményeit ismertette, melynek során a takarékossági terveket túlteljesítették, s nagyobb nyereséget értek el a tervezettnél. Több községben, Tamaleleszen, Tiszanánán, Füzesabonyban nagyobb felújításokat végeztek el. S befejezték Bogács község villamosítását is. Egyetlen rossz pont akadt: a balesetek nagy száma, s ezzel kapcsolatban az a feladat adódott, hogy nagyobb gondot kell fordítani a baleset elhárítására, a munkafegyelem megjavítására. Befejezésül a következőket mondotta Simon elvtárs: „A mai ünnepünk után a hétköznapok hosszú sora következik, dolgozzunk úgy, hogy munkánk nyomán minél előbb tudjuk teljesíteni terveinket, s minél előbb befejezhessük a falvak villamosítását. A párt és kormány sokat vár tőlünk azokért a juttatásokért, melyet ez évben is kaptunk.” Ezután Szilvási Lajos, vállalati igazgató köszöntötte az egri üzletigazgatóság dolgozóit, maid átadta Simon Antal igazgatónak, Füvest Ernőnek és Asztalos Andrásnak 25 évi jó munkájuk jutalmát. Egri Gyula elvtárs, az MSZMP Eger városi pártbizottságának titkára köszöntötte a jubiláló dolgozókat, és sok sikert kívánt a további munkához. A BESZÉDEK ELHANGZÁSA után került sor a kiváló dolgozó jelvények, oklevelek és pénzjutalmak átadására. Nagy tapssal fogadták Kiss Mihály és Csala Sándor kitüntetését, s a vállalat 14 dolgozóját, akik oklevelet, s a velejáró egyheti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kaptak többek között Török Sándor Kovács László. Misi János. Barta Miklós, Király István. A kiváló dolgozó jelvények és oklevelek átadása után 23 000 forint pénzjutalmat osztottak ki az ÉMÁSZ legjobb dolgozói között, maid a vállalat vezetősége vendégül látta a dolgozókat és hozzátartozóikat. Az élüzem ünnepséget táncmulatsággal zárták az ÉMÁSZ dolgozói. szövetkezet. A fejlődést mi sem bizonyítja jobban, hogy míg 1948-ban a cipészek átlagkeresete 480 forint volt, addig 1958-ban 1490 forintot keresnek. Az adósságok törlesztésével egyidőben gyarapodott a kis csoport. Ma egymillió forintos tartalékalappal rendelkeznek és ugyancsak egymilliós érték van anyagba, gépekbe fektetve. Az egésznapos jubileumi ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődtek, amikor a szomszédos szövetkezetek és a meghívott vendégek találkoztak a Cipész Ktsz munkásaival. A délutáni program a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzásával kezdődött. Majd ünnepi gyűlést tartottak a helyőrségi tisztiklubban. Sebestyén András, a Ktsz elnöke beszámolójában szólt a szövetkezet életében 10 ev alatt történt változásokról. Az ünnepségen osztottál? ki az okleveleket és a pénzjutalmakat, — 21 ezer forint jutalmat osztottak ki a jubileumi ünnepségen. Az évfordulót színvonalas kultúrműsor tette még élvezetesebbé, amelyben fellépett lt- tes Lászlóné, a szövetkezeti bizottság ének- és zenekara, valamint színjátszó csoportja. Vacsorára terített asztalok vártál? az érkező ünneplőket a járási kultúrház nagytermében. A szövetkezet idős és fiatal munkásai hozzátartozóikkal együtt jöttek el az estére, hogy közösen, baráti poharazgatás közben beszélgessenek munkájukról és életükről Vidám borozgatás közben szórakoztak. Boldogan ünnepelték a 10 éves évfordulót lyet poharazgatás kísért, a késő éjszakába nyúlt. VASÁRNAP REGGEL az egercsehi 16 tagú bányász fúvószenekar indulói ébresztették a várost. A délelőtti órákban a népkerti szabadtéri színpadon az egercsehi zenekar és az egri kisiparosok fúvószenekara adott térzenét, amit másfélórás bábszínház előadás követett — az összegyűlt gyermekek nagy örömére. Ez idő alatt a népkerti sportpályán repülőmodellező bemutató volt, amit idomított rendőrkutya-bemutató követett. Vasárnap délután a népkerti szabadtéri színpadon újra felhangzott a dal. A Kiskereskedelmi Vállalat az Űtfenntartó Vállalat és az Egri Dohánygyár fiataljai népi táncjátékokkal gyönyörködtették az összegyűlteket. Közben Tóvári Katalin és Tompos Miklós operett és magyar dalokat énekeltek az SZMT szalonzenekara kíséretével. Este a Dobó-téren az Egri Állami Áruház ruhabemutatót tartott, ahol a tért zsúfolásig megtöltő nézők gyönyörködhettek az áruház legújabb őszi ruha-kreációiban. A ruhabemutatót nyolc órakor pazar tűzijáték „zavarta” meg az egri várból. A sötét eget egy-egy pillanatra kivilágították a szivárvány színeiben tündöklő rakéták. A ruhabemutató után az egri honvéd helyőrség tánczenekarának zenéjére több ezer ember táncolt az utcabálon a késő estig. l-í. i—) sabb volt, mint tavaly. A megye jó munkáját a hat élüzem is bizonyítja. A mezőgazdaság területén — mint mondotta — kedvezőbb a kilátás a jó termésre a kapásokban és a szőlőtermelésben, mint 1957-ben. Zárszavában a Heves megyei szakszervezeti aktíváknak erőt és egészséget kívánt további eredményes munkájukhoz. Ezek után jutalmak kiosztására került sor. A szakszervezeti nap tiszteletére körülbelül 40 ajándékot osztott szét Furucz elvtárs a szakszervezeti aktívák között. Többek között Kiss Jenő, Nagy Katalin, az Egri Finommechanikai Vállalat, Balatoni József, az Egri Autóipari Forgácsológyár, Tóth Károly, a Szeszipari Vállalat, Nagy Mária a Dohánygyár, Varga István a járási tanács, Sipos Istvánná a II. sz. Téglagyár, Pintér László a Sütőipari Vállalat, Bőr Ferenc a Hatvani Cukorgyár, Bóta László a Tatarozó Vállalat, Kovács Sarolta a VIII. sz. iskola, Tarjáni Sándor és Kohajda János, a megyei tanács dolgozói részesültek jutalomban. Az ajándékok átnyújtása után véget ért az ünnepi aktívaülés. Este 8 órakor a szakszervezeti székházban vacsorára hívták meg az öreg és fiatal szak- szervezeti aktívákat. Itt Furucz elvtárs erőt és egészséget kívánt az öreg veteránok és fiatal szakszervezeti aktivisták munkájához és kérte őket, hogy baráti légkörben cseréljék ki a szakszervezeti munkában szerzett tapasztalataikat. A baráti beszélgetés, ameSZOMBATON ESTE 6 óra után a megyei tanács tanácstermében, a szakszervezeti nap tiszteletére megyei szakszervezeti aktíva-gyűlést rendeztek. A tíztagú elnökségben helyet foglaltak többek között: Karakas László elvtárs, az ÉDOSZ főtitkára, Furucz János elvtárs, az SZMT elnöke, Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Farkas István elvtárs, az SZMT Hajdú-Bihar megyei elnöke. Az ünnepi gyűlés Furucz elvtárs üdvözlő szavaival kezdődött, majd Karakas László elvtárs, az ÉDOSZ főtitkára szólt az ünneplő szakszervezeti aktívákhoz. Bevezetőben üdvözölte a megjelent dolgozókat, majd a szakszervezeti nap jelentőségéről beszélt. Ismertette a szakszervezet fontosságát a múltban és a jelenben. Részletesen beszámolt a XIX. szakszervezeti kongresz- szusról és méltatta annak jelentőségét. Példázatul megemlítette Marosán elvtárs kongresszusi beszédét, amelyben kijelentette, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkája egyenértékű pártmunka. A továbbiakban az üzemi tanácsok létrehozataláról és eddig végzett munkájuk jelentőségéről beszélt, végezetül pedig a megye iparának első féléves eredményeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy Heves megye ipara 101,7 százalékra teljesítette tervét, de az önköltsége 0,9 százalékkal maga-