Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-25 / 208. szám
i NÉPÚJSÁG 1958. stept. 25.i csütíHBk Egy érdekes dokumentum A NAPOKBAN egy kis csomagót hozott a posta. Történelmi kutatásaimhoz szükséges forrásmunkákat küldött egy barátom. A vastag csomagolópapír szétterítése után a könyvek még — biztonság kedvéért — egy újságpapír burkolatban is hevertek. Érdekes, hogy bármennyire is futunk az új hírekért, a minél frissebb hírlapokért, azért a régi újságoknak is megvan a maga „vonzóereje”. Sokszor csak úgy kapunk egy-egy véletlenül kezünkbe kerülő régi újságon. Én is élénk érdeklődéssel terítettem ki magam elé az asztalra a gyűrött, megviselt oldalakat és amikor tenyeremmel gondosan kisimítottam, szemembe ötlött az újság fejléce: Nemzeti Újság. Tudva, hogy ez a sajtótermék volt a klerikális körök fóruma és hangadója, annál élénkebb érdeklődéssel merültem a lap tanulmányozásába. Az oldalak az 1942. április 8-i számból származnak. Mindenféle zagyva és hazug hírek és tudósítások között, a sarokba eldugva egy aprócska hírecskét közölt a lap, amelyet érdekességénél, sőt értékénél fogva, szóról szóra közlök: „A temesvári népcsoport átveszi a temesvári német katolikus iskolát. Pacha Ágoston temesvári róm. kát. megyepüspök és Andreas Schmidt, a romániai német népcsoport vezetője között megegyezés jött létre, amelynek értelmében az összes katolikus iskolák a német népcsoport irányítása alá kerülnek, amint az az evangélikus iskoláknál már meg is történt. A megegyezés értelmében a temesvári róm. kát. püspökség a romániai német népcsoportnak átengedi használatra a jogtulajdonát képező és a német iskolai célokat szolgáló összes épületéket és berendezéseket. A népközösség ezért évente egy lei jelképes haszonbért fizet.” LEHULLOTT az álarc. A véletlen adta kezünkbe azt a láncszemet, amelyre pedig oly sokat és sokan „vadásztunk” évekkel ezelőtt. Emlékszünk még, hogy milyen irgalmatlan kultúrharcot indított a katolikus egyház Mindszenty vezetésével az iskolák államosítása ellen, felhozva fűt-fát, érvelve ezzel és azzal, fenyegetőzve és pogromókat provokálva, nem kímélve még a templomi szószékeket sem. Es most kezünkben a bizonyíték... Hányszor bizonygatták egyesek, hogy mennyire szembenállónak ők a fasizmussal és annak képviselőivel. Most előbújt a valódi, leplezetlen valóság! Mert valójában mit is jelent ez a sarokban eldugott kis hí- recske? Nem egyebet, mint hogy a temesvári római katolikus püspök minden további nélkül átengedte a német fasisztáknak az addig katolikus iskolákat és berendezéseit — méghozzá önként és ingyen. Különös érdekességet ad az ügynek az a jelentős tény is, hogy ezt a fontos megállapodást valójában nem is hivatalos állami személlyel, hanem egy politikai és világnézeti kisebbség vezetőjével kötötték. Ott nem provokált a katolikus egyház kultúrharcot iskoláiért a német fasizmus ellen, ott nem forgott fenn a „híres” katolikus világnézeti nevelés veszélye, mert hiszen továbbra is „jó kezekbe” kerültek a bánáti sváb gyerekek: a német fasiszta tanügyi igazgatás alá! Igazán érdekes sora a véletlennek, hogy most, iskolai év kezdete táján került elő ez az érdekes dokumentum és úgy hisszük, hogy nem mindig haszon nélküli éppen napjainkban való közlése. Hiszen a hírt nem egy baloldali „hazug szennylap” közölte, de maga a hivatalos katolikus sajtófórum: e félében szent és tévedhetetlen Nemzeti Újság, ö csak tudja a dolgokat? S ha e hangadó, katolikus sajtóorgánum azt írta, hogy évi 1 lei jelképes haszonbérért odaajándékozta a temesvári püspök összes iskoláit a német fasisztáknak, akkor az minden bizonnyal úgy is volt. NÁLUNK ÉVEKKEL ezelőtt irgalmatlan kultúrharcot indított a katolikus egyház és a jó demokrata leplébe burkolózott, komoly antifasisztának adta ki magát, de elhallgatta az igazságot. Évszázados tradícióra hivatkoztak, de 1942-ben az elv még az volt, hogy átadják egész hatalmas iskolai vagyonukat és tanügyi apparátusukat Schmidtnek, a hírhedt romániai német gauleiternek. Egy különös sora révén a véletlennek azonban, most kiderült a rideg valóság, amely ellen nincs menek'és, melyet nem lehet megcáfolni. Most megtudta „fehéren feketével” a magyar nép, hogy hova húzott a szíve a katolikus egyháznak. Hogy is írta egy költőnk? „ ... hazudj, csak rajt ne csípjenek!” — ri — Egy ember a sok közül • • • A KÖZELMÚLT napok egyikén a hajdani uradalmak munkaerő kihasználásáról, az állandó jellegű uradalmi munkások, cselédek, béresek, s ezeket megelőzően szakemberek helyzetéről beszélgettünk egy kisebb társaságban. Milyen volt a cselédélet, a cselédsors? — A kérdésre már nagyon sokszor megadták a választ; beszéltek róla a volt cselédek, jelentek meg ezzel kapcsolatban különféle szociográfiák, egy-egy táj, egy-egy birtokról szóló monográfiák, tanulmányok, cikkek, s jóegynehány szépirodalmi müvet is fel lehet sorolni ... Szó esett a beszélgetés során az uradalmi alkalmazottak, úgynevezett „szakember rétegéről“ is, akik — nyugodtan mondhatjuk — éppen szakmai képzettségük folytán jobb bért, jobb ko- menciót kaptak, mint az át- lageseléd, akik jobban éltek a mezei munkára beosztottaknál. Ezek: gépészek, gépészkovácsok. más szakemberek voltak. Ezeknek az embereknek a felszabadulás éppen úgy nagy változásokat hozott, mint a volt cselédeknek — hiszen cselédek voltak maguk is, csak éppen nem így nevezték őket. Miben álltak ezek a változások elsősorban? Abban, ami mindenkire állt, s áll: emberré lettek, a szó igaz értelmében. Ilyen emberré lett Preé József, hajdani urasági géplá- ka fos-kovács, ma az atkári gépállomás műhelyvezetője. VALAKI AZT mondotta róla a gépállomáson — amit általában már meg is jegyeztünk — jobban élt a múltban. mint a többi cseléd (van belőlük sok itt a gépállomáson is.) De kérdezze meg akárki tőle, akama-e újra uradalmi gépész-kovács lenni? — majd megtudja a feleletet. A Grüzner-uradalomban dolgozta le inaséveit, 1924- ben szabadult. Utána kapóit egy esztendőre 28 mázsa terményt, só-járandóságöt, tüzelőt, tengeri földet, lakást. Ami a kommencióban járt. A munka nehéz volt, sokkal több mint, más, hasonló, de faluban, városban élő mesterembernek. A cselédségnek szóló ébresztő neki is szólt. Elvégezte a munkáját tisztességgel, becsülettel — ahogyan tisztességre és becsületre tanították a szülei. A felszabadulást nem itthon érte meg, hadifogságban volt akkor, ahonnan 14 hónap múltával szabadulhatott csak Amikor hazajött, már más világot talált. Nem is értett: akkor, minden összetevőjében a bekövetkezett változást —, de dolgozni kellett, dolgozni akart. A földművesszövetkezet kovácsa lett. s amikor megalakult a. községben a gépállomás, iít folytatta a munkát. MA A GÉPÁLLOMÁS egyik vezető munkása. Ügy nevezi mindenki: „a Józsi bácsi1’, — s ebben sokkal több szeretet, megbecsülés, tisztelet van, mint amennyit akár egy egész újságban le lehetne íirni... ötvenegy éves, őszülő hajú ember — s ötvenegy évének minden tapasztalatával és tudásával végzi munkáját. És becsületesen, nagy felelősség- érzettel. S a munka, a két keze munkájából született sóz eredmény volt az, ami az évek múlásával mind jobban elmélyítette benne annak tudatát, hogy mindaz, ami körülötte van, amennyiben a népé, annyiban az övé is: „én és enyém” érzései elérték a „mi és miénk” magasabb színvonalát. >, Nem kis dolog ez. Ez amikor a szocializmus eszméje behatol az emberi tudatba, s a gondolkodás, felfogás, cselekvés alkotó elemévé válik. S aki jól dolgozik — s ez is aj szocializmus törvénye — jól is él. Nincsenek ’különösebb gondjai; S ez alatt az is értendő, hogy gondjai nem kevesebbek, de nem is többek az átlag emberi problémáknál, amelyeket itt is ott is fellelhetünk. Magáról keveset szeret beszélni, de zárkózottsága mindjárt fellazul, ha munkatársairól esik szó. Közösségi embertípus: ha valamiben döntenie kell — saját ügyében is — először azt nézi: milyen eredménnyel jár az az ilyen, vagy olyan döntés munkatársaira. Egyik vezetője a szak- szervezetnek is — ez a tulajdonsága tette azzá. KORÄN KEL minden reggel és sokszor előfordul, hogy a csillagok fényénél ballag hazafelé. Nem az órák múlását nézi, — hanem a munkát, amit el kell végezni. A gépeknek menni kell, minden megállás, kiesés — veszteség, ami mindenkit érint, az egész munkáskollektívát. S rajta ne múljon ... Élete — egy egyszerű munkásember élete. Nem több. nem kevesebb ennél. De ezen élet évei az épülő szocializmusban peregnek. f—r.) 1958. szeptember 25, csütörtök: 1943. Szmolenszk város felszabadítása. 1818-ban született. Süss Nándor, a magyar precíziós mechanikai ipar megalapítója. Névnap Ne feledjük, pénteken: JUSZTINA teüt- VETIK AZ ŐSZI ÁRPÁT a gyöngyösi Üj Elet Termelő- szövetkezetben. A vetőmag alá gondosan előkészítették a talajt. Nemsokára hozzáfognak a búza vetéséhez is. — A GYÖNGYÖSI járási tanács műszaki osztálya ez évben 420 építkezési engedélyt adott ki.- A GYÖNGYÖSI járásban négy Sz. 80-as szánt szőlő alá. A négy erőgép addigi teljesítménye 200 hold. Még 500 hold vár forgatásra, amit ebben az évben el is végeznek. — ATKÁKON 30 000 forintos költséggel tatarozzák a 650 000 forintos társadalmi munkával épüt kultúrházat.- AUGUSZTUS HÓNAPBAN 380 méteres járda készült el Atkáron. Ezzel a község valamennyi utcája járdával van ellátva.- CSÉPELIK az aprómagvakat a viszneki Béke Termelőszövetkezetben Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 100 mázsa körül lesz az ez évi termés. Ez negyedmillió forint jövedelmet jelent a termelő- szövetkezetnek. — MÁR TÖBB napja, hogy hozzákezdtek az egri Grónay Sándor utca járdájának felszedéséhez. E héten már az új járdaszőnyeg leterítését is megkezdik.- 17 HEGYKÖZSÉG alakult a szőlőtermelő gazdákból Gyöngyösön, az új hegyközségek alakításával kapcsolatos törvény nyomán. A 17 hegyközségnek mintegy 7000 tagja van, a gyöngyösi szőlőtermelő gazdák több mint 90 százaléka. — BÜKKSZENTERZSÉ- BET községi tanácsa munkáját értékeli a pétervásári járási tanács szeptember 25-i ülésén. Ki less a nyertes? NYERTESEK, FIGYELEM! Felhívjuk azoknak a figyelmét, akik a Népújság nap alkalmából rendezett tombolajátékban részt vettek és nyertek, hogy a nyereményt 1958. szeptember 28-ig bezárólag vehetik át a Népújság kiadó- hivatalában, Eger, Bajcsy-Zsi- línszky utca 1. sz. alatt. A nyereménylistát szeptember 16-1 és 17-i számunkban közöltük. FILM: Csendes Don I. rész Színes, magyarul beszélő szovjet film, Mihail Solohov regénye nyomán filmre írta és rendezte Szergej Geraszimov. A filmtrilógia első része valószerűen varázsolja a néző elé Grigorij és Akszinya forró szereiméi, Grigorij szerencsétlen házasságát Nataljával, a Lelehov család sorsába pillantva, a donmenti kozákság életét és a változást, amelyet a háború vihara hozott magával. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház játssza szeptember 25-től október 1-ig. SzíMttild, cpőncLöLök cl tanító tiétwte. .. A napokban a gyerekek és a pedagógusok közötti viszonyról beszélgettek egy társaságban. Valaki azt állította, hogy falun a pedagógusok nem szeretik a gyerekeket, mert azok túl rosszak. A gyerekek viszont nem szeretik a pedagógusokat, mert azok túl szigorúak. Az illetőt, aki ezt mondta, nyilván rosszul tájékoztatták a dolgok "elől. A ma pedagógusáról egy- ügyűség feltételezni, hogy nem szereti az apróságokat csupán azért, mert azok rosszak. Az sem hangzik jól, hogy a gyerekek nem szeretik a tanítójukat, melynek ellenkezőjéről nap mint nap száz formában győződhetünk meg. Éppen a közelmúltban olvastam el két megható hangú levelet, — melyet Dorogi Ju- có és Szilágyi Mária Ibolya úttörők írtak a messzi Öcsöd falucskából Heves megyébe szakadt tanítónénijüknek. Azt írják, hogy már sok ötöst kaptak, meg hogy nagyon hiányzik nekik a tanító néni. S azzal fejezik be leveleiket, hogy szeretettel gondolnak a tanító nénire été; számtalanszor csókolják... Kell-e ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték? (~dy) Részeg állatok A Cipőbetétet Kiszerelő !Vállalat igazgatója tiz órakor '.utasítást kapott: Sürgősen értekezletet kell összehívni a '.nagy cél érdekében. Riadóztatta a. titkárnőt: • Azonnal kerekse elő János barcsit. az altisztet. Amikor az ;futólépésben megérkezett, erélyesen ráparancsolt: — Írja ki ;o táblára, hogy tizenegy órakor nagy fontosságú értekezlet ;a tanácsteremben. Minden fö- ;■osztályvezetőt, osztályvezetőt, ,és alosztályvezetőt szeretettel .várunk. A megjelenés kötelező! — Aztán helyetteséhez Jfordult: — Kovács, maga is '.mozogjon... mondassa be a .mikrofonba... minden illelé- '.kest telefonon és személyesen '.értesítsen... a teremben di- '.szítsék fel az asztalt... rendeznék el a székeket... gondos- '.kodjék ételről, italról... legyen sósstangli. halas szendvics, vörös bor, fehér bor. likőr... és a többi, és a többi... mozgás, mozgás! A határozott intézkedésnek miatt: Sárika vörös bort ho- <meg is lett az eredménye: a zott. Évácska sósstanglit, MariA jól sikerült értekesiet főosztályvezetők, osztályvezetők. alosztályvezetők azonnal abbahagyták a munkát és azon kezdtek tanakodni, mi történhetett, hogy ilyen gyorsan összerántják az embereket. Latolgatták. fontolgatták a kérdőit. de a titok nyitjára nem jöttek rá. , Háromnegyed tizenegykor — mindenki, aki illetékes — a tanácsteremben ült. Két perc múlva János bácsi asztaltól- asztalig járt. mindenki elé letett egy hamutartót, egy csomag Kossuthot, egy csomag Tervet, egy csomag Szimfóniát. Szívjanak, ami jólesik. Alig végezte el a munkáját, kicsapódott az ajtó, Piriké, a titkárnő, meggylikört szolgált fél. Aztán megint kicsapódott az ajtó. Boriska halas szendvicset hozott. Aztán már nem csapódott az ajtó. mert kitámasztó ttá k a nagy forgalom ka szalámis szendvicset. Klárika móri ezerjót... s hozták még a többi ezer jót. A főosztályvezetők, osztály- vezetők. alosztályvezetők már nem beszélgettek, nem latolgatták a kérdést, hanem nyelték a bort, mint üres hordó, s nyelték a szendvicseket. Pár pillanat alatt, mintha minden kámfor lenne, minden eltűnt. Ekkor örömtől sugárzó arccal Piriké, a titkárnő felkiáltott: — Nincs semmi baj! Van még! Es ismét megindult a menet: Boriska hozta a halas szendvicset. Sárika a vörös bort. Évácska a sósstanglit, Marika a szalámis szendvicset. Klárika a móri ezerjót és hozták sorra tovább a többi ezer jót. A főosztályvezetők, osztályvezetők. alosztályvezetők ismét nyelték a bort. mint az üres hordó, s nyelték a szendvicseket. A részeg úgy viselkedik, mint a részegek általában, még akkor is, ha — bárány. Ugyanez a helyzet a kutyáknál, disznóknál, majmoknál, sőt még a rovaroknál is. Dr. Maurice Pruitt, e kérdés szakértője kijelentette, hogy bármely állat az emberekhez hasonlóan, idült iszákossá válhat. Az állatok éppen olyan rosszul reagálnak az italra,* mint az ember. Dr. Pruitt álláspontjának alátámasztására több példát sorolt fel, amikor az állatok iszákossá, sőt szenvedélyes kábítószer fogyasztóvá váltak. „Reakcióik nagyon hasonlítanak az emberekéhez: felelőtlenekké válnak.” „Ez a helyzet a madaraknál Ebben a pillanatban futólépésben megjelent az igazgató és mögötte a helyettese. Mindketten gyorsan leültek, aztán felálltak: — Nincs időnk késlekedni! — zengett a helyettes baritonja. — Megkérem az igazgató elvtársat, tartsa meg nagy fontosságú előadását. Az igazgató hirtelen lehajtott négyszer féldeci likőrt, bekapott két szendvicset, és erélyesen áz asztalra csapott: — Elvtársak! Nagy fontosságú értekezlet ez a mai! Meg kell tanácskozni, hogy a takarékossági terv keretében miképpen csökkenthetnénk arep rezentativ költségeket... Beszélt, beszélt, s közben ismét megindult a menet: Boriska hozta a halszevdv’cset. Sárika a vörös bort. Évácska a sósstanglit, Marika a szalámis szendvicset. Klárika a móri ezerjót és hozták sorra tovább a többi ezer jót... (Lapzártakor az értekezlet tart.) H. Barta Lajos és a méheknél is, valamint az oly szorgalmas hangyánál” —: mondotta Pruitt egy interjú során. Ezzel kapcsolatban elmondta néhány méh-család történetét. E méh-családok torkoskodni kezdtek egy szeszfőzdében. Az eredmény az lett, hogy elhanyagolták munkájukat, nem gyűjtöttek elég mézet és télen elpusztultak. Mesélt kutyákról is, amelyek egyik kocsmába mentek italt koldulva, egy öszvérről, amely csak whisky-t akart inni, egy morfinista mosómedvéről, iszákos galambról és kutyáról, amelyik be-betört orvos gazdája rendelőjébe, hogy kábítószert lopion. műsorát Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Kisfaludy-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sóbálvány GYÖNGYÖSI PUSKIN A világ teremtése HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amiről az utca mesél HATVANI KOSSUTH Akkor Párizsban FÜZESABONY Az éjszaka szépei HEVES Zűrzavar a cirkuszban EGRI BEKE Királyasszony lovad*
