Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-25 / 208. szám

i NÉPÚJSÁG 1958. stept. 25.i csütíHBk Egy érdekes dokumentum A NAPOKBAN egy kis cso­magót hozott a posta. Törté­nelmi kutatásaimhoz szükséges forrásmunkákat küldött egy barátom. A vastag csomagoló­papír szétterítése után a köny­vek még — biztonság kedvéért — egy újságpapír burkolatban is hevertek. Érdekes, hogy bármennyire is futunk az új hírekért, a minél frissebb hír­lapokért, azért a régi újságok­nak is megvan a maga „von­zóereje”. Sokszor csak úgy ka­punk egy-egy véletlenül ke­zünkbe kerülő régi újságon. Én is élénk érdeklődéssel te­rítettem ki magam elé az asz­talra a gyűrött, megviselt ol­dalakat és amikor tenyerem­mel gondosan kisimítottam, szemembe ötlött az újság fej­léce: Nemzeti Újság. Tudva, hogy ez a sajtótermék volt a klerikális körök fóruma és hangadója, annál élénkebb ér­deklődéssel merültem a lap ta­nulmányozásába. Az oldalak az 1942. április 8-i számból származnak. Mindenféle zagy­va és hazug hírek és tudósí­tások között, a sarokba eldug­va egy aprócska hírecskét kö­zölt a lap, amelyet érdekessé­génél, sőt értékénél fogva, szóról szóra közlök: „A temesvári népcsoport át­veszi a temesvári német kato­likus iskolát. Pacha Ágoston temesvári róm. kát. megyepüs­pök és Andreas Schmidt, a ro­mániai német népcsoport veze­tője között megegyezés jött létre, amelynek értelmében az összes katolikus iskolák a né­met népcsoport irányítása alá kerülnek, amint az az evangé­likus iskoláknál már meg is történt. A megegyezés értel­mében a temesvári róm. kát. püspökség a romániai német népcsoportnak átengedi hasz­nálatra a jogtulajdonát képező és a német iskolai célokat szol­gáló összes épületéket és be­rendezéseket. A népközösség ezért évente egy lei jelképes haszonbért fizet.” LEHULLOTT az álarc. A véletlen adta kezünkbe azt a láncszemet, amelyre pedig oly sokat és sokan „vadász­tunk” évekkel ezelőtt. Emlék­szünk még, hogy milyen irgal­matlan kultúrharcot indított a katolikus egyház Mindszenty vezetésével az iskolák államo­sítása ellen, felhozva fűt-fát, érvelve ezzel és azzal, fenyege­tőzve és pogromókat provokál­va, nem kímélve még a temp­lomi szószékeket sem. Es most kezünkben a bizonyíték... Hányszor bizonygatták egye­sek, hogy mennyire szemben­állónak ők a fasizmussal és annak képviselőivel. Most elő­bújt a valódi, leplezetlen va­lóság! Mert valójában mit is jelent ez a sarokban eldugott kis hí- recske? Nem egyebet, mint hogy a temesvári római kato­likus püspök minden további nélkül átengedte a német fa­sisztáknak az addig katolikus iskolákat és berendezéseit — méghozzá önként és ingyen. Különös érdekességet ad az ügynek az a jelentős tény is, hogy ezt a fontos megállapo­dást valójában nem is hivata­los állami személlyel, hanem egy politikai és világnézeti ki­sebbség vezetőjével kötötték. Ott nem provokált a katolikus egyház kultúrharcot iskoláiért a német fasizmus ellen, ott nem forgott fenn a „híres” ka­tolikus világnézeti nevelés ve­szélye, mert hiszen továbbra is „jó kezekbe” kerültek a bá­náti sváb gyerekek: a német fasiszta tanügyi igazgatás alá! Igazán érdekes sora a vélet­lennek, hogy most, iskolai év kezdete táján került elő ez az érdekes dokumentum és úgy hisszük, hogy nem mindig ha­szon nélküli éppen napjaink­ban való közlése. Hiszen a hírt nem egy baloldali „hazug szennylap” közölte, de maga a hivatalos katolikus sajtó­fórum: e félében szent és té­vedhetetlen Nemzeti Újság, ö csak tudja a dolgokat? S ha e hangadó, katolikus sajtóorgá­num azt írta, hogy évi 1 lei jelképes haszonbérért odaaján­dékozta a temesvári püspök összes iskoláit a német fasisz­táknak, akkor az minden bi­zonnyal úgy is volt. NÁLUNK ÉVEKKEL ezelőtt irgalmatlan kultúrharcot indí­tott a katolikus egyház és a jó demokrata leplébe burkolózott, komoly antifasisztának adta ki magát, de elhallgatta az igaz­ságot. Évszázados tradícióra hivatkoztak, de 1942-ben az elv még az volt, hogy átadják egész hatalmas iskolai vagyo­nukat és tanügyi apparátusu­kat Schmidtnek, a hírhedt ro­mániai német gauleiternek. Egy különös sora révén a vé­letlennek azonban, most kide­rült a rideg valóság, amely el­len nincs menek'és, melyet nem lehet megcáfolni. Most megtudta „fehéren feketével” a magyar nép, hogy hova hú­zott a szíve a katolikus egy­háznak. Hogy is írta egy köl­tőnk? „ ... hazudj, csak rajt ne csípjenek!” — ri — Egy ember a sok közül • • • A KÖZELMÚLT napok egyikén a hajdani uradalmak munkaerő kihasználásáról, az állandó jellegű uradalmi munkások, cselédek, béresek, s ezeket megelőzően szakem­berek helyzetéről beszél­gettünk egy kisebb társaság­ban. Milyen volt a cselédélet, a cselédsors? — A kérdésre már nagyon sokszor megad­ták a választ; beszéltek róla a volt cselédek, jelentek meg ezzel kapcsolatban különféle szociográfiák, egy-egy táj, egy-egy birtokról szóló mo­nográfiák, tanulmányok, cik­kek, s jóegynehány szépiro­dalmi müvet is fel lehet so­rolni ... Szó esett a beszél­getés során az uradalmi al­kalmazottak, úgynevezett „szakember rétegéről“ is, akik — nyugodtan mondhatjuk — éppen szakmai képzettségük folytán jobb bért, jobb ko- menciót kaptak, mint az át- lageseléd, akik jobban éltek a mezei munkára beosztot­taknál. Ezek: gépészek, gé­pészkovácsok. más szakembe­rek voltak. Ezeknek az embe­reknek a felszabadulás éppen úgy nagy változásokat hozott, mint a volt cselédeknek — hiszen cselédek voltak maguk is, csak éppen nem így nevez­ték őket. Miben álltak ezek a válto­zások elsősorban? Abban, ami mindenkire állt, s áll: emberré lettek, a szó igaz értelmében. Ilyen emberré lett Preé Jó­zsef, hajdani urasági géplá- ka fos-kovács, ma az atkári gépállomás műhelyvezetője. VALAKI AZT mondotta róla a gépállomáson — amit általában már meg is jegyez­tünk — jobban élt a múlt­ban. mint a többi cseléd (van belőlük sok itt a gépállomá­son is.) De kérdezze meg akárki tőle, akama-e újra uradalmi gépész-kovács len­ni? — majd megtudja a fele­letet. A Grüzner-uradalomban dolgozta le inaséveit, 1924- ben szabadult. Utána kapóit egy esztendőre 28 mázsa ter­ményt, só-járandóságöt, tüze­lőt, tengeri földet, lakást. Ami a kommencióban járt. A mun­ka nehéz volt, sokkal több mint, más, hasonló, de falu­ban, városban élő mesterem­bernek. A cselédségnek szóló ébresztő neki is szólt. Elvégez­te a munkáját tisztességgel, becsülettel — ahogyan tisz­tességre és becsületre tanítot­ták a szülei. A felszabadulást nem itthon érte meg, hadifogságban volt akkor, ahonnan 14 hónap múl­tával szabadulhatott csak Amikor hazajött, már más vi­lágot talált. Nem is értett: akkor, minden összetevőjében a bekövetkezett változást —, de dolgozni kellett, dolgozni akart. A földművesszövetke­zet kovácsa lett. s amikor megalakult a. községben a gépállomás, iít folytatta a munkát. MA A GÉPÁLLOMÁS egyik vezető munkása. Ügy nevezi mindenki: „a Józsi bá­csi1’, — s ebben sokkal több szeretet, megbecsülés, tiszte­let van, mint amennyit akár egy egész újságban le lehetne íirni... ötvenegy éves, őszülő hajú ember — s ötvenegy évének minden tapasztalatával és tu­dásával végzi munkáját. És becsületesen, nagy felelősség- érzettel. S a munka, a két keze munkájából született sóz eredmény volt az, ami az évek múlásával mind jobban elmélyítette benne annak tu­datát, hogy mindaz, ami kö­rülötte van, amennyiben a népé, annyiban az övé is: „én és enyém” érzései elérték a „mi és miénk” magasabb színvonalát. >, Nem kis dolog ez. Ez amikor a szocializmus eszmé­je behatol az emberi tudatba, s a gondolkodás, felfogás, cse­lekvés alkotó elemévé válik. S aki jól dolgozik — s ez is aj szocializmus törvénye — jól is él. Nincsenek ’különö­sebb gondjai; S ez alatt az is értendő, hogy gondjai nem kevesebbek, de nem is töb­bek az átlag emberi problé­máknál, amelyeket itt is ott is fellelhetünk. Magáról keveset szeret be­szélni, de zárkózottsága mind­járt fellazul, ha munkatársai­ról esik szó. Közösségi em­bertípus: ha valamiben dönte­nie kell — saját ügyében is — először azt nézi: milyen eredménnyel jár az az ilyen, vagy olyan döntés munkatár­saira. Egyik vezetője a szak- szervezetnek is — ez a tulaj­donsága tette azzá. KORÄN KEL minden reg­gel és sokszor előfordul, hogy a csillagok fényénél ballag hazafelé. Nem az órák múlá­sát nézi, — hanem a munkát, amit el kell végezni. A gé­peknek menni kell, minden megállás, kiesés — veszteség, ami mindenkit érint, az egész munkáskollektívát. S rajta ne múljon ... Élete — egy egyszerű mun­kásember élete. Nem több. nem kevesebb ennél. De ezen élet évei az épülő szocializ­musban peregnek. f—r.) 1958. szeptember 25, csütörtök: 1943. Szmolenszk város felszaba­dítása. 1818-ban született. Süss Nándor, a magyar precíziós mechanikai ipar megalapítója. Névnap Ne feledjük, pénteken: JUSZTINA teüt- VETIK AZ ŐSZI ÁRPÁT a gyöngyösi Üj Elet Termelő- szövetkezetben. A vetőmag alá gondosan előkészítették a talajt. Nemsokára hozzáfog­nak a búza vetéséhez is. — A GYÖNGYÖSI járási tanács műszaki osztálya ez évben 420 építkezési enge­délyt adott ki.- A GYÖNGYÖSI járásban négy Sz. 80-as szánt szőlő alá. A négy erőgép addigi teljesít­ménye 200 hold. Még 500 hold vár forgatásra, amit ebben az évben el is végeznek. — ATKÁKON 30 000 forin­tos költséggel tatarozzák a 650 000 forintos társadalmi munkával épüt kultúrházat.- AUGUSZTUS HÓNAP­BAN 380 méteres járda ké­szült el Atkáron. Ezzel a köz­ség valamennyi utcája járdá­val van ellátva.- CSÉPELIK az aprómag­vakat a viszneki Béke Terme­lőszövetkezetben Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 100 mázsa körül lesz az ez évi termés. Ez negyedmillió forint jövedelmet jelent a termelő- szövetkezetnek. — MÁR TÖBB napja, hogy hozzákezdtek az egri Grónay Sándor utca járdájának fel­szedéséhez. E héten már az új járdaszőnyeg leterítését is megkezdik.- 17 HEGYKÖZSÉG alakult a szőlőtermelő gazdákból Gyöngyösön, az új hegyközsé­gek alakításával kapcsolatos törvény nyomán. A 17 hegy­községnek mintegy 7000 tagja van, a gyöngyösi szőlőtermelő gazdák több mint 90 százalé­ka. — BÜKKSZENTERZSÉ- BET községi tanácsa mun­káját értékeli a pétervásári járási tanács szeptember 25-i ülésén. Ki less a nyertes? NYERTESEK, FIGYELEM! Felhívjuk azoknak a figyel­mét, akik a Népújság nap al­kalmából rendezett tombola­játékban részt vettek és nyer­tek, hogy a nyereményt 1958. szeptember 28-ig bezárólag ve­hetik át a Népújság kiadó- hivatalában, Eger, Bajcsy-Zsi- línszky utca 1. sz. alatt. A nyereménylistát szeptem­ber 16-1 és 17-i számunkban közöltük. FILM: Csendes Don I. rész Színes, magyarul beszélő szovjet film, Mihail Solohov regénye nyomán filmre írta és rendezte Szergej Gera­szimov. A filmtrilógia első része valószerűen varázsolja a néző elé Grigorij és Akszinya forró szereiméi, Grigorij szeren­csétlen házasságát Nataljával, a Lelehov család sorsába pillantva, a donmenti kozákság életét és a változást, amelyet a háború vihara hozott magával. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház játssza szeptember 25-től október 1-ig. SzíMttild, cpőncLöLök cl tanító tiétwte. .. A napokban a gyerekek és a pe­dagógusok közötti viszonyról beszél­gettek egy társa­ságban. Valaki azt állí­totta, hogy falun a pedagógusok nem szeretik a gyerekeket, mert azok túl rosszak. A gyerekek vi­szont nem szere­tik a pedagóguso­kat, mert azok túl szigorúak. Az illetőt, aki ezt mondta, nyil­ván rosszul tájé­koztatták a dolgok "elől. A ma peda­gógusáról egy- ügyűség feltéte­lezni, hogy nem szereti az aprósá­gokat csupán azért, mert azok rosszak. Az sem hangzik jól, hogy a gyerekek nem szeretik a tanító­jukat, melynek el­lenkezőjéről nap mint nap száz for­mában győződhe­tünk meg. Éppen a közel­múltban olvastam el két megható hangú levelet, — melyet Dorogi Ju- có és Szilágyi Má­ria Ibolya úttörők írtak a messzi Öcsöd falucskából Heves megyébe szakadt tanítóné­nijüknek. Azt írják, hogy már sok ötöst kaptak, meg hogy nagyon hiányzik nekik a tanító né­ni. S azzal feje­zik be leveleiket, hogy szeretettel gondolnak a ta­nító nénire été; számtalanszor csó­kolják... Kell-e ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték? (~dy) Részeg állatok A Cipőbetétet Kiszerelő !Vállalat igazgatója tiz órakor '.utasítást kapott: Sürgősen ér­tekezletet kell összehívni a '.nagy cél érdekében. Riadóztatta a. titkárnőt: • Azonnal kerekse elő János ba­rcsit. az altisztet. Amikor az ;futólépésben megérkezett, eré­lyesen ráparancsolt: — Írja ki ;o táblára, hogy tizenegy óra­kor nagy fontosságú értekezlet ;a tanácsteremben. Minden fö- ;■osztályvezetőt, osztályvezetőt, ,és alosztályvezetőt szeretettel .várunk. A megjelenés köte­lező! — Aztán helyetteséhez Jfordult: — Kovács, maga is '.mozogjon... mondassa be a .mikrofonba... minden illelé- '.kest telefonon és személyesen '.értesítsen... a teremben di- '.szítsék fel az asztalt... rendez­nék el a székeket... gondos- '.kodjék ételről, italról... le­gyen sósstangli. halas szendvics, vörös bor, fehér bor. likőr... és a többi, és a többi... moz­gás, mozgás! A határozott intézkedésnek miatt: Sárika vörös bort ho- <meg is lett az eredménye: a zott. Évácska sósstanglit, Mari­A jól sikerült értekesiet főosztályvezetők, osztályveze­tők. alosztályvezetők azonnal abbahagyták a munkát és azon kezdtek tanakodni, mi történ­hetett, hogy ilyen gyorsan összerántják az embereket. La­tolgatták. fontolgatták a kér­dőit. de a titok nyitjára nem jöttek rá. , Háromnegyed tizenegykor — mindenki, aki illetékes — a tanácsteremben ült. Két perc múlva János bácsi asztaltól- asztalig járt. mindenki elé le­tett egy hamutartót, egy cso­mag Kossuthot, egy csomag Tervet, egy csomag Szimfó­niát. Szívjanak, ami jólesik. Alig végezte el a munkáját, kicsapódott az ajtó, Piriké, a titkárnő, meggylikört szolgált fél. Aztán megint kicsapódott az ajtó. Boriska halas szend­vicset hozott. Aztán már nem csapódott az ajtó. mert kitá­masztó ttá k a nagy forgalom ka szalámis szendvicset. Klári­ka móri ezerjót... s hozták még a többi ezer jót. A főosztályvezetők, osztály- vezetők. alosztályvezetők már nem beszélgettek, nem latol­gatták a kérdést, hanem nyel­ték a bort, mint üres hordó, s nyelték a szendvicseket. Pár pillanat alatt, mintha minden kámfor lenne, minden eltűnt. Ekkor örömtől sugárzó arccal Piriké, a titkárnő fel­kiáltott: — Nincs semmi baj! Van még! Es ismét megindult a menet: Boriska hozta a halas szend­vicset. Sárika a vörös bort. Évácska a sósstanglit, Marika a szalámis szendvicset. Klári­ka a móri ezerjót és hozták sorra tovább a többi ezer jót. A főosztályvezetők, osztály­vezetők. alosztályvezetők is­mét nyelték a bort. mint az üres hordó, s nyelték a szend­vicseket. A részeg úgy viselkedik, mint a részegek általában, még akkor is, ha — bárány. Ugyanez a helyzet a kutyák­nál, disznóknál, majmoknál, sőt még a rovaroknál is. Dr. Maurice Pruitt, e kérdés szakértője kijelentette, hogy bármely állat az emberekhez hasonlóan, idült iszákossá vál­hat. Az állatok éppen olyan rosszul reagálnak az italra,* mint az ember. Dr. Pruitt ál­láspontjának alátámasztására több példát sorolt fel, amikor az állatok iszákossá, sőt szen­vedélyes kábítószer fogyasztó­vá váltak. „Reakcióik nagyon hasonlítanak az emberekéhez: felelőtlenekké válnak.” „Ez a helyzet a madaraknál Ebben a pillanatban futó­lépésben megjelent az igazgató és mögötte a helyettese. Mind­ketten gyorsan leültek, aztán felálltak: — Nincs időnk késlekedni! — zengett a helyettes bari­tonja. — Megkérem az igaz­gató elvtársat, tartsa meg nagy fontosságú előadását. Az igazgató hirtelen lehaj­tott négyszer féldeci likőrt, bekapott két szendvicset, és erélyesen áz asztalra csapott: — Elvtársak! Nagy fontos­ságú értekezlet ez a mai! Meg kell tanácskozni, hogy a taka­rékossági terv keretében mi­képpen csökkenthetnénk arep rezentativ költségeket... Beszélt, beszélt, s közben is­mét megindult a menet: Bo­riska hozta a halszevdv’cset. Sárika a vörös bort. Évácska a sósstanglit, Marika a szalá­mis szendvicset. Klárika a mó­ri ezerjót és hozták sorra to­vább a többi ezer jót... (Lapzártakor az értekezlet tart.) H. Barta Lajos és a méheknél is, valamint az oly szorgalmas hangyánál” —: mondotta Pruitt egy interjú során. Ezzel kapcsolatban el­mondta néhány méh-család történetét. E méh-családok torkoskodni kezdtek egy szeszfőzdében. Az eredmény az lett, hogy elha­nyagolták munkájukat, nem gyűjtöttek elég mézet és télen elpusztultak. Mesélt kutyákról is, amelyek egyik kocsmába mentek italt koldulva, egy öszvérről, amely csak whisky-t akart inni, egy morfinista mosómedvéről, iszá­kos galambról és kutyáról, amelyik be-betört orvos gazdá­ja rendelőjébe, hogy kábító­szert lopion. műsorát Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Kisfaludy-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sóbálvány GYÖNGYÖSI PUSKIN A világ teremtése HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amiről az utca mesél HATVANI KOSSUTH Akkor Párizsban FÜZESABONY Az éjszaka szépei HEVES Zűrzavar a cirkuszban EGRI BEKE Királyasszony lovad*

Next

/
Oldalképek
Tartalom