Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-07 / 167. szám

4 OlEPOJSAU 1958. augusztus 1-, csüMSrtöh Régi lóriik fürdő ásatása folyik az egri vár lábánál Rekonstruálják a tisennyolcméteres épületet A,, vár. előtti térség leg­igénytelenebb épülete a föld­szintes Dózsa György tér 1. szám alatti ház. Hosszú, kis­sé ingatag fala taszítóan áll a kétfelé lejtő tér sarkán. Mintha, nem is előkelő mű­emléken könyökölne. Mert úgy áll a dolog, hogy az első kapavágásokat megkezdték augusztus negyedikén a ház udvarán. Feltárják azt a ti­zennyolc méter hosszú és mintegy tíz-tizenkét méter széles fürdőt, amelyet a török hódoltsági idők alatt építet­tek. A régészek Valide Szu'- tana fürdője néven ismerik a még mindig föld alatt rejtőz­ködő fürdőt. Az egykori híres török utazó* Evlia Cselebi. 16S0-—1664 között járta be ha­zánkat és említést tett leírá­sában a vár mellett fekvő „vörös cseréooel fedett” für­dőről. S valóban: ahogy a ráépített falrészektől már megtisztított boltozatokat kö­zelebbről vizsgálgatjuk a szakemberekkel, látjuk a sa­játos- formájú török téglákat és -cserepeket. az Ásatásokat agilis fiatal tudós, Gerő Győ­ző régész, a Budapesti Tör­téneti Múzeum munkatársa vezeti. Nem az első hódoltsá­gi török fürdő -feltárása ez eddigi . munkásságában. A Budán található török fürdők napfényrehozása is az ő szak­értelmét és munkáját dicséri. Azjránt érdeklődöm nála, mi­lyen kilátásai vannak az új ásatásnak, itt, a vár szom­szédságában. A kék munkaru­hás, gyorstekintetű fiatalem­ber rágyújt és elhihető sza­vakkal magyarázza a neki oly otthonos témát nekünk, akik nem mindennap hallunk egy szuszra ennyi szakkifeje­zést, teletűzdelve a mondókát ötven-hatvan török szóval. Többek' között a következőket mondja: — A jelenlegi feltárást meg­előzte az un. Soproni-kutatás, amelyet , az, .ötvenes . években, fejeztek be. Az Evlia Cselebi- félé utalás, az 1717-ből szár­mazó lloufnagel-metszet és egyéb leírások alapján a für­dőről sok mindent tudtunk eddig is. Segíti munkánkat a szájhagyomány is, hiszen a házban lakó Nagyfejeő bácsi által elmondottak is komoly támpontot jelentenek mun­kánknál. A FÜRDŐ KÜLSEJE az akkori török építészeti stílus jegyeit és beosztásait hordozza magán. ^ hódoltsági időkben épült fürdők —- ha szabad ezt a kifejezést hasz­nálni a stílusra — sematiku­sak. A téglaalakű épület észa­ki végén három vagy négy fülke áll, az épület centrumá­ban feküdt a nyolcszögletű medence, felette kupolával, s az épület déli részén foglaltak helyet a személyzeti fülkék és á fürdő kényelmét szolgáló mellékhelyiségek. Sajátosan oldották meg a vízvezetést és a tüzelést a törökök. A me­dence körül járatokat énítet- tek és a vizet elég körülmé­nyesen melegítették. A fürdő alatt fekvő forrás bizonyára nem adott eléggé magas hő­fokú vizet, mert fűtőberende­zésre szükség volt. A víz ve­zetését 18 centiméter átmé- "ő;ű agyagcsövekkel oldották meg. A fürdőt valószínűleg egy Mémleket nevű török építész emelte, aki a fürdő építése idején Egerben tartózkodott. Kik vettek részt az építkezés­ben? Akkoriban a törökök is úgy építkeztek, mint annak előtte a római légiók. A ka­tonaság keretén belül — kü­lönösen a rácok voltak al­kalmasak erre — munkacsa­patokat szerveztek és egv jól szervező éoítész irányította a munkálatokat. Nem valószínű tehát., hogv a fürdőéoület kes­keny tégláit és a kuoola for­más cserepeit magyarok hord­ták volna össze. A FÜRDŐ TÖRTÉNETÉBŐL néhány adat. Az 1687-es fel- szabadulás után a fürdő épü­letét lakásnak használták Az 1721-ben végrehajtott városi összeírásban az épületet „för- dőház” névén veszik lajst­romba, A 19. század végén az épület az Urményi család tulajdonába került, amikor is a házépítkezés során napvi­lágra hozták a valószínűleg süttői vörösmárvány meden­cét. A medence márvány­tömbjének az elmozdításakor feltört az égykori fürdőt táp­láló forrás is, úgy, hogy azt nehezen tudták elzárni. A jelenlegi ásatások a Sop­roni-féle előmunkálatok fi­gyelembevételével törtérmek. A feltárás az északi oldalon folyik és a tervek szerint az idén odáig haladnak, hogy az alaprajz tisztázható lesz: meg­állapítják az épület területét. A következő években a re­konstruálási munkálatok foly­nak majd. Most nagyon fon­tos a terepszint megállapítása a további munkák miatt. Rö­videsen tisztázódik a fűtőhe­lyiségek rendszere és a vízve­zeték-hálózat. MIT LEHET MAJD KEZDENI ezzel az új műemlékkel? — kérdezem én, a bennszülött egri, aki az évszázados kö­vekben nemcsak különcséget látok, hanem a sznobok nosz­talgiáján túl az ittmaradt történelmet is igyekszem sze­retni. A régész válasz előtt még meg-megvizsgál egy-két épp most napfényre bukkant török cserepet, meg egy csi­szolt napóralapot, aztán reá­lis hangon válaszol: — Véleményem és az ed­digi adatok szerint az egész épület helyreállítható. Mű­emléki értékén kívül gyakor­lati haszna is lenne az épü­letnek. A munkálatok és az ügy jó irányban haladnak. A városi tanács a feltárási mun­kálatok céljaira kisajátította az udvar 78 négyszögölnyi területét. Minden valószínű­ség szerint le keil majd bon­tani az ügy érdekében né­hány ócska, stílustalan épü­letrészt is.. Reméljük, hogy a munkálatokat végeztető és irányító Országos Műemléki Felügyelőség és az illetékes szervek pár éven belül a vár lábához oda varázsolják majd eredeti szépségében azt a fürdőt, amelyet annakidején valószínűleg Arnaut pasa építtetett. Nemcsak a kiváncsi idegenekre gondolö’: itt, akik kuriózumképpen akarnak megfürdeni egy régi-régi für­dőben, hanem a jó egriekre is, akik bizonyára nem ven­nék rossz néven, ha még egv téli fürdőjük lenne. Farkas András FÜZESABONY Vőröc kocsma PETEKVAsARA 420-as urak (II. rész) HEVES Légből kapott zenekar- A GYÖNGYÖSI Városi Nőtanács vezetősége értekezle­ten beszélte meg a Vörös­kereszt-kongresszus előkészíté­sét az üzemek nőfelelőseivel. Az előadó Dr. Puskás Józsefné tisztifőorvos volt. . wIptä Meteorológiai állomás — gyermekek részére EGRI VÖRÖS CSILLAG Gyermekkori szerelem EGRI KERTMOZI Spanyol kertész (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eg és föld között GYÖNGYÖSI PUSKIN 'Bomba HATVANI VÖRÖS CSILLAG Királyasszony lovagja HATVANI KOSSUTH Szerelem és fecsegés íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWWWWAAAAAAAAAAAAAAA/AAAAA^AAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAA/ 1958. augusztus 7, csütörtök: 1938-ban meghalt K. Sz. Szta- niszlavszklj, a színpad művésze. 1893-ban meghalt M. Ebers né­met egyiptológus és költő. 1913-ban halt meg Popper Dávid gordonkaművész, zeneakadémiai tanár. NÉVNAP Ne feledjük, pénteken: LÁSZLÓ liiusli — ÜLÉST TARTOTT a megyei áruforgalmi bizott­ság, amelyen Pálinkás elv- társ, a kereskedelmi osztály vezetője ismertette az új ke­reskedelmi formák beveze­tésével és a szakosítás vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatokat. — AZ EGRI JÁRÁS igazga­tási állandó bizottságánál egy brigád alakult, akik személye­sen ellenőrzik a járás terüle­tén a tűzrendészen feladatok betartását a nyári munkák idején. — TÁRSADALMI mun­kával 500 méter hosszú jár­dát építettek Sarudon, a Bocskai utcában.- KÉT KÖZSÉGBEN, Dem- jénen és Verpeléten volt 5-én vb-ülés, amelyen megbeszél­ték a mezőgazdasági feladato­kat és a verpeléti termelőszö­vetkezet helyzetét. — 250 HOLDON hagyták meg magfogásra vöröshe­rét Szihalmon. A gazdák öt­ven hold termésére szerző­dést is kötöttek már. Sanghajban meteorológiai állomást létesítettek gyerme­kek részére A meteorológiai állomás, amelyben több mint 80 gyermek tanul, összehangolja a különböző sanghaji iskolák meteorológiai munkáját. A felszerelést ajándékként a Sang­haji Meteorológiai Intézet adta. amely szaktanáccsal is ren­delkezésre áll a kis meteorológusoknak. cAz. IgiizqijMiqtßk lő tit dmqtkcL Sok nő örök vágyálma: szép igazgyöngysor. Milyen kevesen — vagy talán senki — gondol­nak rá, mennyi halálos ve­szedelem és kín tapad a ten­gerből felhozott gyöngyökhöz. Bizony, nagyon szomorú ott az élet, ahol a gyöngy terem. Éhező emberek hozzák fel a milliókat a mélységből. Pár száz indus, néger és arab van, PAGONY LAJOS: QjaJaJjjiii UoeUk VI. A hajóxá&törtenet napos oldala gyei Gáspár egy 1647-ben kelt; levélben Zala vármegyétől né-; hány napra 4—500 embert kért,; hogy kikötőt építhessen hadi-; hajói számára. 1663. körül Ev-J lia Cselebi, török utazó leírása: szerint, a Balatonon 40—50 ha-! jó szállította a kereskedőket: egyik várból a másikba. A BALATONKÖRNYÉKl: mágnás, Festetich György bir­tokában a múlt század köze-: pén egész vitorlás flotta volt.: De e hajók elpusztulása után a külföldi és magyar történé-• szék egybehangzó megállapítá­sa szerint a balatoni hajózás; kihalt. Ismét Széchenyi István volt; az, aki 1846-ban „Balatoni gőz-! hajózás” c. kiadványával vál-! toztatott a helyzeten. Felhívá­sára alakult meg a Balatoni Gőzhajózási Társaság, mely még abban az évben, 1846-ban vízre is bocsátotta az első ba­latoni gőzhajót, a Kisfaludyt.; Akkor még senki sem gondol-; ta, hogy közel ötven évig 1 egyedül fog úszkálni a Balato-: non. A Balaton csak 1890-ben jutott új haióhoz, amikor víz- rebocsátották a Kelén nevű gőzöst. Még ugyanabban az< évben az első csavareőzöst. a Rohan-t is felavatták. 1891-; ben újabb két csavargőzöst; kapott hazai tengerünk, a régi; Kelént pedig, amely — mint; említettük, a Balaton második gőzhajója volt és 1922-ig tar-: tották forgalomban — Baross­ra keresztelték át. 1924-ben került vízre a Csongor és a! Tünde. A gőzhajókat hamaro­san motorosok követték: 1935- ben a Boglár, majd 1938-ban a Sió és a Tátika. A balatoni hajózás nevezetes: esztendeje az 1952-es év volt,: ekkor kapta az 1918-ban du-: nai hajózásra épült ifjú Gár-' dá-t, majd az Űttörő-1 és a! Pajtás-1. Ugyanekkor készült• el a Balaton eddigi legnagyobb; hajója, a 600 személyt befo­gadó Beloiannisz. Végül 1956- ban kerültek forgalomba a; 150 személyes „vízibuszok”. MINT E RÖVID áttekintés­ből is látható, hajózásunk a magyar találékonyság és rá­termettség mellett elsősorban szocialista átszervezésünk után: indult virágzásnak, s az el­múlt 10 esztendő alatt emel­kedett nemzetközi tekiníé'yre. akiket a világ legjobb gyöngy- halászainak tartanak. Nagyon veszélyes foglalkozás ez, de — pénzt lehet vele keresni, öröm­ujjongást hallatnak, ha érté­kes gyöngyre bukkannak, pá­dig a gyöngy nem azé, aki megtalálja. Ezerszámra ölik a felhozott kagylót, nézik van-e benne gyöngy. És ezért az életveszér lyes munkáért pár garast fi­zetnek a gyöngyhalászoknak. De ebből a kevés pénzből is félre keli tenniök, mert s gyöngyhalászat idénye rövid, néha negyedévig, vagy tovább is fenyegeti őket a munkanél­küliség. Van olyan te'ep, ahol a tengerben 30—40 millió kagy­ló is él. A gyöngy betegség szüleménye. Valami belekerül a kagylóba, izgatja az állatot, mész válik ki és beburkolja az izgató homokszemcsét. Ebből lesz a remekmű. A kagyló zá­róizmát elvágják és felszakít­ják a kagylót. A Poumouth-szigeteken meg­kínozzák a szegény bennszü­lött búvárt, aki naponta negy­venszer— ötvenszer is leszáll c tenger fenekére, ahol minden percben cápa támadhatja meg. De még enélkül is nagyon ká­ros foglalkozás ez a tüdőre. A gyöngyhalászok, mind fiatal emberek, akik csak pár évig bírják ezt a munkát. A halászterületet rendsze­rint bérbeadják és a munka­adó felügyelőt fegyverrel a vállukon járnak le s fel, úgy bánnak a szegény ördögökkel, mint a rabszolgákkal. Folyton szemmel tartják őket, nem nyelnek-e le gyöngyöt. Csak ' kevés helyen kutatnak rendes búváröltözetben a gyöngy után. Legtöbbnyire egészen kezdetleges a halászat. Még a varázsló sem hiányzik, aki nagy ceremóniával „megvédi” a gyöngyhalászokat a cápák­tól. Bíznak is benne, de... övükben mindenesetre ott van a kés is, amellyel ügyesen tud­nak védekezni veszély esetén. Dideregve kuporognak a kis ladikon, öt percig halásznak, utána negyedórát szabad pi­henniük. Nagy táskával és tökalakú nagy kővel szállnak le harminc méter mélységbe, egy kötélbe kapaszkodva. Lent megtöltik a táskát a letört kagylókkal. Annyira fejlesztet­ték a lélegzés-visszatartásukat, hogy négy percig is képesek lent maradni. Átlag hússzor teszi kockára életét a búvár, míg egy gyön­gyöt felszínre hoz. A legnagyobb gyöngy állító­lag három és fél centi hosszú és 27 milliméter széles volt. Találtak már sok szép piros, kék. sőt fekete gyöngyöt is. Érdekes, hogy a gyöngyök meg is halnak, van olyan, améfy porrá vált. motorral hajtott Budapest-et. A Budapestet sorban követték az 1935-ben elkészült 580 ton­nás Szeged és 1937-ben az 1200 tonnás Tisza. A Tisza típusá­ból már többet is készítettünk, sőt a békeszerződés értelmé­ben 6 darabot jóvátételre is. 1934-ben fejeztük be két eddi­gi legnagyobb tengerjáró ha­jónk, az egyenként 3900 ton­nás Magyar Vitéz és Magyar Tengerész építését. A SZOCIALISTA állam az­után soha nem sejtett pers­pektívákat bontakoztatott ki hazai hajógyártásunk ' előtt. Széleskörű exporttervet készí­tettünk, mely felvette a ver­senyt a nagy nyugati szállító- vállalatokkal is, ami a hajó­típusok praktikus voltát, s a készülő hajók minőségét iHeti. 1948. óta 67 (!) darab, egyen­ként 1100 tonnás tengerjárót szállítottunk külföldi államok­nak: Szíriának, Egyiptomnak, Lengyelországnak (oda például 1954-ben a luxuskivitelű Ma- zowse nevű személyszállító hajót) és külföldi megrendelé­seink lebonyolítása most is szinte teljesen igénybeveszi hajógyártásunkat. Elképzelhe­tő, mit jelent ez az értékes külföldi devizák szempontjá­ból! Néhány szót ' a balatoni ha­józás történetéről: bár kétség­telen bizonyítékaink állnak rendelkezésre arról, hogy a római birodalom hajósai is élénk víziéletet folytattak a Balatonon, sajátságos módon egyetlen rajzos, vagy írásos emlék sem maradt fenn a tör­ténet e szakaszáról. Sőt: kö­zépkori forrásaink is csak a révátkelő helyekről emlékez­nek meg. A török időkben azonban a Balaton hadászati szempontból nagy jelentőségű lett, mivel a végvári harcok egyik ütközővonala itt alakult ki. 1589-ben a veszprémi és ti­hanyi várőrség két naszádot kapott a bécsi kikötőből. Szig- liget várkapitánya, Tóti Len­három óra alatt jutott el vele, míg Pestről Komáromig, víz ellenében, 30 tonnával terhelt uszályt vontatva maga után, 71 óra alatt tette meg az utat. Azután évekig nem történt semmi. Mint Széchenyi István dunai naplójában írja, 1830- ban egész Magyarországon „netti található még egy köze­pes minőségű gőzhajó sem, se nagy, se kicsi __” Végre 1835­be n Széchenyi kezdeményezé­sére, az időközben megalakult Dunagőzhajózási Társaság Óbudán téli kikötőt rendez be, majd hamarosan dokkot és hajógyárat is. A fiatal hajó­gyár 1836-ban már új hajót is bocsát vízre, a 80 lóerős Árpád gőzöst és 1837-ben a Mária Anna nevű gőzöst. Hamaro­san Óbuda az egész Duna- völgy hajógyártásának köz­pontjává fejlődött. A dunai hajógyártás mellett természetesen gondolnunk kel­lett a tengeri hajógyártás fej­lesztésére is, az akkor még nagyhatalomnak számító Monarchia haditengerészete számára is megindult a hajók gyártása. A tengeri hajógyár­tás színvonala hazánkban az első világháború előtt volt a legmagasabb. Ekkor épültek az olyan tengeri kolosszusok, mint a 22 500 tonnás Szent István és az ugyanakkora Thegetoff nevű csatahajók. Az első vi­lágháborút követő összeomlás­kor mindent elvesztettünk: 76 darab, összesen 320 245 ton­na hordképességű tengeri ke­reskedelmi hajónk került ja­varészt az olaszok kezére. A tengeri kikötők elvesztése után új szakaszt jelentett a Duna—tengerhajózás fellendí­tése. Ha részt akartunk venni a világkereskedelemben, olyan hajótípusokat kellett konst­ruálnunk, melyek egyformán biztonságosan mozognak a mély tengereken és a sekély dunai vizeken. 1934 ben bo­csátotta vízre az Újpesti Ha­jógyár a 475 tonnás, nyersolaj­KÁR LENNE AZT A követ­keztetést levonni, hogy né­pünk csak a negatívumát él­vezhette a hajózás történeté­nek. Ma már megállapított tény, hogy hazánk Közép- Európában, de elsősorban a Dunamedencében vezetőszere­pet vívott ki a hajózás fejlesz­tésében, új hajótípusok, prak­tikus víziszerkezetű újítások terén. Nem véletlen, hogy tá­voli kontinensek államai árasztották el, s árasztják el ma is hajógyártásunkat meg­rendeléseikkel, s furcsa para­doxonnak tűnik, hogy a ten­gerrel nem rendelkező kis or­szág gyártja a világviszonylat­ban is elismerten legiobb fo­lyam-tengerjáró * hajótípusok egyikét. A XIX. század elején meg­indult iparosodás üteme csak­hamar égető problémává tette a víziutak minél gyorsabb és praktikusabb kihasználásának kérdését. A Fulton-féle gőz­hajók megjelenéséig ez a kér­dőjel hatalmas feladatként tor­nyosult a kutatók és feltalálók elé. Az emberi vagy állati von­tatás már nem lehetett elég­séges, egyrészt a szállítás las­súsága, másrészt a vontatható teher kicsisége miatt. Más megoldásokhoz kellett hát fo­lyamodni. 1793-ban a magyar Batthyá­nyi Tivadar megtervezett és 1797-ben vízre is bocsátott egy nagyobb és két kisebb méretű halót, amelyeknek ő a bucin- toro nevet adta. Az egykorú leírások szerint a hajók víz­folyás ellenében is nagyszerű­en közlekedtek. Mérhetetlen kultúrtörténeti kár, h«gy belső ; szerkezetükről nem maradt ; fenn leírás, így csak az egy­korú rajzokból sikerült szer­kezetére nézve véleményt al­kotni. Eszerint a hajó belsejé­ben taposómalomszerű szerke­zet lehetett, melyet lovak tar­tottak mozgásban, a szerkezet [pedig egy nagyméretű lapátos [kereket forgatott. Ehhez ha­sonló szerkezetet épített a múlt !század közepén Zsótér János •Szegeden, a hajó azonban — ismeretlen okból elpusztult. ; AZ ELSŐ DUNAI gőzhajó ^készítésének dicsősége is ma- íeyar ember nevéhez fűződik. 5Bernhard Antal 1817-ben bo­csátotta vízre Carolina nevű »gőzösét.. Becsből Pozsonyba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom