Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-01 / 162. szám

'/k6iIdtóí í.+ lí'j^cwh NEPÜJSÄG 1958. augusztus 1., péntek HEVESY SÁNDOR: Heves megye várai Mátyás király Rozgonyi Se­bestyént küldte 2000 emberrel a vár ostromára, de nem bírta . bevenni. Ekkor — az 1459. esztendőben — maga Mátyás király vette kézébe az ostro­mot, s így sikerült elfoglalni a várat. A zsoldossereg Gyönr- gyössolymos — Dezsővár — Asztagfő felé menekült: ezt az utat a nép máig is „Csehek útja” néven ismeri. Pata vára 1596-ban, Eger el­este után török kézre került, •— a vár elpusztult, a környék elnéptelenedett. A Hasznos-i vár, más néven „Cserteri vár”: a már emlí­tett Ágasvárral és Óvárral együtt várcsoportot képezett és az ottani hadiút védelmét szolgálta ez is. A várat az Ágasvári Rátét család egyik tagja: Nagy Domokos, a Hasznosi család alapítója épí­tetté 1300—1320 között. Az egykori feljegyzések szerint 1489-ben még teljesen épen állott. 1552-ben török kézre került, később többször cse­rélt gazdát, 1848-ban még elég jó állapotban volt, ina már csak a régi vártornyok maradványai, két 8—10 mé­ter magas fal emelkedik a romok felett. Hatvan vára: Hatvan — az egykori feljegyzések szerint — 1332—1337 körül földvá­rakkal körülvett város volt. Az erősség jelentősége roha­mosan megnőtt 1526, a mohá­csi vész és 1541, Budának török kézre jutása után. A vár maga ekkor „a Zagyva partján állott, tölgyfa oszlo­pok közé hányt, rőzsékkel befont magas — és kiszöge- lésekkel ellátott földsáncból, amelyet a Zagyvától vezetett vízárok vett körül”, A vár viszontagsága 1544- ben kezdődött, amikor a meg­erősítés dacára, az őrség felgyújtva a palánkokat — a közelgő török hírére elrfiene- kült és Mehemet pasa kard­csapás nélkül jutott a vár birtokába. Az 1594. évi siker­telen visszafoglalási kísérlet után a keresztény seregek — 1596. szeptember 3-án, három­heti ostrom után — mégis el­foglalták a várat. Az idegen zsoldosok szörnyű vérengzést követtek el: „az összes őrség nejeik és gyermekeikkel fel- koncoltatott”. „A férfiak és nők hulláiról a bőrt lehúzták és magoknak övét készítettek belőle” — írja megbotránkoz- va az egykorú történetíró, Ortelius. Mahomat szultán személye­sen sietett a vár felmentésé­re, de elkésett vele, — azon­ban Hatvan így is csak szin­te napokig maradt a keresz­tény csapatok kezén. Az esz­telen vérengzést a törökök Eger falai alatt bosszulták meg: 1596. október 14-én, ami­dőn a császári zsoldos sereg szégyenszemre feladta a kitű­nően felszerelt és megerősített egri várat — a törökök Hat­vannál olyan felháborítóan szerepelt zsoldosokat mind „kardélre hányták”. Hatvan 1603-ban, rövid idő­re ismét keresztény kézre ke­rült, de a végleges felszaba­dítás csak 1686-ban (Buda visszavételének évében) kö­vetkezett be. Ezután a vár teljes pusztulásnak indult, ma már nyoma sem látszik ... Kanázsvár: Kisebb védelmi vár volt a siroki és oroszlán­kői várak között. Recsk köze­lében. A várnak ma már mindössze egy 15 méter ma­gas, magános torony-romja áll. Kisnána: a község délnyu­gati szélén omladozik a Kom polthy család XIV. században épült várának romja. A vár elég magas dombon állott, amelyet mély árok vett körül. A romjaiban ma is meglevő „öregtorony” 16 méter magas, kb. 8x10 méter alaprajzi mé­rettel, déli oldalán kis gótikus ablak van, keletről egy nagy­méretű bejárat gótikus ívei láthatók a földszinten. A vár dombián egy kápolna falma­radványai láthatók: a többi III. feltöltött rész is bizonyára még értékes részleteket takar. A mondák szerint az egy­kori tulajdonos, a rablásairól hírhedt Móré László, a várba szorult a török elől. Az ost­rom idején Móré elrabolt aranyainak egy részét kiszó- ratta az ostromlók közé, s közben a rejtett kijáraton meg akart szökni. A csel azonban nem sikerült. Elfog­ták és Konstantinápoly bör­tönébe vetették.. . Liszkó vára: A Sirok közelé­ben levő hegyen Vitéz János esztergomi érsek épített ikervárat a XV. század má­sodik félében — a siroki vár ellensúlyozására. De az egy­korú írások szerint 1471-ben a várakat Mátyás király pa­rancsára le kellett rombolni. Márkáz: A község feletti dombon láthatók a középkori vár romjai. A vár valószínű­en a tatárjárás után épült. A Kompolthyak tulajdonában volt lovagvár északi része jó­formán teljesen elpusztult, de a többi helyeken még vannak megmentésre érdemes részle­tek. Elég nagy építmény volt: mintegy 32 méter hosszú, 25 méter széles, 180 négyzetmé­ter belső udvarral. Oroszlánvár a keleti Mátrá­ban, Domoszló felett van: itt állott oroszlánkö vára. A régi okmányok szerint 1325-oen a Kompolthy család birtoka. 1560-ban még állott, hogv mikor pusztult el, nem tud­juk. Az egykori várnak ma már nyoma sincsen. Sirok vára: Eger után Heves megyének legnagyobb és még ma is legtöbb részletét fel­tüntető középkori vára. Saj­nos, hely hiányában itt is csak a Népújság 1956. május 16-j számában megjelent részletes leírásra, ismertetésé­re hivatkozhatunk. Szarvaskő: A középkori vár a község feletti meredek szik- laormom állott. Az erősséget Lambert egri püspök építette, közvetlenül a tatárjárás után. Okmányok először 1295-ben említik. Sorsa mindig az egri vártól függött. 1528-ban Fer- dinánd vezérei foglalták el. 1568-ban az országgyűlés el­rendelte a vár lebontását, de ez nem történt meg. 1596-ban, amikor Eger elesett, a szarvaskői várőrség Gál Já­nos várnaggyal együtt elhagy­ta a várat, amely így ostrom nélkül került a törökök oir- tokába, — és az övék is ma­radt 1687-ig. A XVIII. század második évtizedében itt tar­totta fogságban a bécsi kor­mány Telekesy István egri püspököt, Rákóczi Ferenc „atyai barátját és bizalmas tanácsadóját” — amiéit a szabadságharc mellé állott. A vár a XVIII. században pusz­tult el, ma már romjai is alig láthatók. Világoshegy: Gyöngyöstar­ján tói északra, Fajzat-puszta felett emelkedik. A csúcson levő Világosvára a .török ura­lom idején egyike volt a ki­sebb végváraknak. A heves megyei erődített helyek felsorolásánál nem hagyhatjuk ki néhány közép­kori erődített templomunkat sem. Ilyen Gyöngyössolymos XIV. században épült temp­loma: nyolcszögletű kimagas­ló tornya, valóságos várto­rony, lőrésszerű nyílásokkal. A templomudvart hajdan erős kőfal kerítette. Hasonló volt Gyöngyöspata temploma is, 1740-ből, egykor ugyancsak várszerű körülkerítéssel. Ezzel végére értünk ismer­tetésünknek. Amint ígértük, felsorakoztak előttünk Heves megye várai, vagy védelmi jellegű történelmi emlékei. Sok közülük már csak a mondákban, regékben él — sok, a legtöbbje pusztuló rom. De mindnyájan szólnak ah­hoz, aki meghallgatja őket, aki igyekszik megérteni sza­vukat: mesélnek a régi em­berek a természettel és egy­mással folytatott harcáról — rég elpusztult itt vándorló népek küzdelmeiről, középko­ri oligarchák csillogásáról — várjobbágyok verejtékes mun­kájáról, szenvedéseiről. Mi a teendőnk - ezekkel az emlékekkel? Természetesen senkinek sem jut eszébe, hogy várainkat újra-építse, régi fényébe öltöztesse. De mind­egyiknél fel kellene kutatni, színes csokorba foglalni az ősi történeteket, hiteles ok­mányokat, — ahol pedig még van megmenteni való, ott gondoskodnának illetékesek a további pusztulás megakadá­lyozásáról. Meg kell látni végre: nem helyes, hogy eze­ket a maradványokat a ter­mészet rombolásán túl, műve­letlen kirándulók, éretlen gyerekek, felelőtlen „kincske­reső” felnőttek tegyék sem­mivé, ezzel is kitörülve egy- egy gazdag színfoltot a ma­gyar kultúra értékes, pótolha­tatlan képéből FILM: Utolsó paradicsom Színes olasz film. 1958. augusztus 1. péntek: 1927. A Kínai Néphadsereg meg­alakulása. (31 éve.) 1920. Az Angol Kommunista Párt megalakulása. (38 éve.) 1948. A Vili. összkínai Munkás- kongresszus Harbinban. A Kou- mintang által betiltott összkínai Munkásszövetség újból megkezdi működését. (10 éve.) 1858. Ezen a napon történt az első kábeles sürgönyváltós Európa és Amerika között. (100 éve.) A Svájci Államszövetség meg­alapításának évfordulója. 1898. Meghalt: Arany László köl­tő és műfordító. (60 éve.) 1858. Született: I. Sz. Osztrouhov orosz festőművész, a tájkép mes­tere. (100 éve.) 1948. Elkészült teljes szélességé­ben az újjáépített Margit-híd. (10 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, szombaton: LEHEL timst- EZ ÉV ELSŐ FELÉBEN kétszázhúsz ezer forinttal na- miobb nyereséget ért el a tervezettnél a gyöngyösi Vál­tógyár és Kitérőgyártó Üze­mi Vállalat.- JÚLIUS 28-ÁN ülésezett Gyöngyösön a vöröskereszt já­rási vezetősége. Az ülésen a vöröskeresztes kongresszus előkészületeit beszélték meg.- TÁRSADALMI munká­ban vállalta a poroszlói álla­mi gazdaság KISZ-szervezete, hogy elvégzi a központban le­vő gyümölcsfák ápolását. Vál­lalták a tanya állandó rend- bentartását is.- A TÁRSADALMI EL­LENŐRÖK a füzesabonyi 1. számú bolt ellenőrzése során megállapították, hogy a mér­leg előre van állítva, s ezzel becsapok a vevőket. A vét­kesek írásbeli megrovásban részesültek.- A* HÁROMÉVES TERV­BEN megyénkben két óvodát építenek beruházási hitelből, Hort és Kömlő községekben.- A VASUTASNAP alkal­mából Bocsi Benedek forgal­mi szolgálattevőt, Szabó Já­nos váltókezelőt, Batki Ist­ván kocsirendezőt a „Kiváló dolgozó” címre javasolták a füzesabonyi állomás vasuta­sai.- EZ ÉV ELSŐ felében 2710 gyermek született, 2002-en kö­töttek házasságot és 1801 em­ber halt meg a megyében. A halálozások arányszáma két százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A Csendes-óceán végtelen tükrét kisebb-nagyobb szige­tek tarkítják. A polinéziai szigetvilág ez, amelynek lakói pa­radicsomi környezetben élik nehéz, küzdelemmel teli életü­ket. Róluk, életükről szól a film, amely megérdemelten nyert ezüst-díjat az 1957. évi berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A magyar közönség számára is emlékezetes, élményt nyújtó szórakozás lesz. Ezt a szép, színes olasz filmet mutatja be a gyöngyösi Szabadság Filmszínház, július 31-e és augusztus 6-a között. Mennyei takarékosság . . . — Minek neked a szárny, hiszen elég nagyok a füleid... EGRI VÖRÖS CSILLAG Legenda a szerelemről EGRI BRODY Polónia express EGRI KERTMOZI Több mint gyanú EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN Amiről az utca mesél HATVANI VÖRÖS CSILLAG Apák és fiúk HATVANI KOSSUTH Akasztottak lázadása FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás- KÉT HÓNAPJA, hogy az egri Finom&erelvénygyár fia­taljai televíziós készüléket vá­sároltak, s azóta esténként 20 -25-en, sőt az érdekesebb elő­adásokon 50—60-án jelennek meg — öregek, fiatalok egya­ránt. Látogatás as egri museum képtárában —1910) Vízparti táj hóolvadás­kor, Keleti Gusztáv (1834— 1902) Tóparti táj ősszel, Deák Ébner Lajos (1850-1934) Kony­hakertben c. alkotásai egy nagy művésznemzedék stílusát és életszemléletét mutatják ne­künk. Ahogy a hosszú órákig tartó szemlélődésnek, kérdezgetés- nek, csendes vitatkozgatásnak végére érünk, alig hisszük el, hogy a délelőtt elment. Az idő múlását inkább csak abból éreztük, hogy a kiránduló cso­portok jöttek és mentek és mi még maradtunk. A tárlat egyik ablakából lenézünk a városba, ahol a mindennapi élet folyik. Itt fent, ezekben a termekben, az alkotásokban, a színekben, a vonalakban, a tá­jakban és a megörökített em­beri arcokban a megállított történelem emlékei élnek. A színek és pillanatok, ahogyan a művészek látták. Szinte kí­vánjuk, hogy egy pillanatra életre keljenek a vászon sze- repjőj, mert valószerűek, mert egyszer voltak és egyszer iga­zak lehettek. Ez a művészet örök időszerűsége és igazi ha­tása. Ma is és mindig. A tárlat néhány képéről ír­tunk ízelítőnek és csak azért ízelítőnek, mert a gyűjteményt látni érdemes. Nagyon érde­mes. FARKAS AND RAS, pén levő asztalon ömlik el az aranysárga pásztás fény, hogy onnan, a vacsorából áradó fény ragyogjon rá a főalak és a két tanítvány arcára és tes­tére is. Említést érdemel Barabás Miklós (1818-1898) csaknem életnagyságú Pyrker-portréja is, háttérben az egri székes- egyházzal. Ligeti Antal (1823— 1890) két nagy képén is lát­ható a szepesi vár. Bő anyag ismerteti Kovács Mihály munkásságát, aki pár­tolói jóindulatát sok alkotásá­val viszonozta, önarcképe, ne­jének arcképe mellett több olajfestménye és akvarellje is díszíti a tárlatot. Kevésszámú, de művészi színvonalban kitűnő anyag képviseli a XIX. század ma­gyar festőit. Brodszky Sándor (1819—1901) két képe — Mar­gitszigeti részlet, A Balaton a Badacsonnyal — mellett T elepy Károly (1828-1906) Erdei út ökrösszekérrel, Spányi Béla (1852—1914) Falu vége, Lotz Károly (1833-1904) Női akt, Munkácsy Mihály (1844-1900) Olvasó nő, Székely Bertalan (1835—1910) Fürdő nő, Mészöly Géza (1844-1887) Vízparti táj c. műve nyűgözi le a látoga­tót. Mednyánszky László (1852 te és a háttémélküli homályba simul bele. Ismeretlen osztrák festő két mozgalmas képe kerül sze­münk elé. Az egyik a Vásári szemfényvesztő, a másik a Kocsmajelenet címet viseli. A vásári szemfényvesztő széles mozdulatokkal, félvilági ele­ganciával öltözötten kínálja portékáját. A kép főalakja mégsem ő, hanem az előtérben ülő és teljes megvilágításba helyezett finom dáma, aki a szemfényvesztő hazugságainak hatására a mellette ülő férfi­től kapja a pénzt, hogy vásá­rolhasson. A Kocsmajelenet majdnem naturalista mondani­valója: a középen két pár nyi­tott szájjal és hetvenkedve ropja a táncot. A második pár az ölelésben és a csókrakészü- lésben aláhúzza a kép monda­nivalóját. A háttérben ugyan­csak ölelkező párok. Mintha egy más világba lépnénk, amikor sorra vesz- szük Kracker János Lukács (1717—1771) képeit, amelyeket freskófestéseinél tanulmány­ként készített. Mária születé­se, Jézus születése, a Három király imádása és a Pásztorok imádása mellett mondanivaló­jával és fényhatásával ki­emelkedik az Emmauszi va­csora c. alkotasa. A kép közé­vön Terbrugghen (1591-1629) Pipára gyújtó fiú c. képe. A fiú fellobbantja a tüzet, szájá­ban a pipa, az arcán a lobbanó fény és a pipára összpontosí­tott figyelem világít. A láng igézete ragyogja be a fiút és annak arcvonásait. A félig csukott szemhéja alól csak sej­teni lehet a szemeket, mégis teljes a kép. A következő teremben az első kép, amely leköti érdek­lődésünket, egy XVIII. sz. első feléből származó német festő műve: Gitáron játszó nő öreg­asszonnyal. A viruló szépségé­ben önfeledten gitározó nő né­zi a kottát, amelyet az öreg­asszony mutat balkezével. Arcán és felsőtestén buja szí­nek uralkodnak. Az öregasz- szony a nő arcát, az arcon megjelenő érzelmi változáso­kat figyeli. Szemében nem az anya szeretete, inkább a sokat megélt és az érzelmekhez értő vénség kíváncsisága lobog, míg arcán visszafénylik a gi­tározó nő boldogsága. A testi­ségnek szemérmes megnyilvá­nulása A. J. Braun (1748—1827) Női képmás című portréja is. A mellképen a bíborvörös ru­ha adja a tónust, a nő mellén és haján gazdag csipkedísz. Az arc mosolygós a bíbor hal­vány árnyalatában. Haja feke­II. A XVII. században kezde­nek európaszerte önálló táj­képeket festeni. Kitűnő pél­dány ezek közül Claude Lor- rain (1600—1682) egyik követő­iének Kikötő napnyugtakor c. festménye. A kép ieazi hangu­latát a sötét tónusból apró tes­tükkel kiemelkedő árbocok, az árbocokon csapkodó zászlók és a távol lebukó nap adják meg. Említést érdemel ebből a teremből Pietro Kotort (1707 —1762) Alvó fiatal lány c. ké­pe. A lány fehér főkötőiét az álla alatt nagy piros szalaggal kötötte össze. Arcán az álom csendes-mosolygós derűje. Or­ra eltakarja jobb szemét, de a kép így is teljes. A. Canale (1697—1768) egyik követője Velencei részlet c. képét dél­előtti józan napsütésben fes­tette meg. Előttünk a Nagy Kanális ismert nyereghátú hídjával és gondoláival. A hát­térben a gazdag és művészi velencei épületek. A német és németalföldi fes­tők XVI—XVÍI. századbeli al­kotásaiban sok a műremek. Igaz, a legnagyobb flamand mesterek erről a tárlatról hiá­nyoznak, de az úgynevezett kismesterek kiváló alkotásai itt sorakoznak a falakon. A tájképek és portrék sorából, amelyek mind a sajátos né­metalföldi felfogást és világot közük, kiemelkedik művészi megjelenítő erejével Hendrick.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom