Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-31 / 187. szám

1958. augusztus 31-, vasárnap NÉPÚJSÁG 8 fl tanácsi, hivatali, rendőrségi szervekről, a törvényesség helyzetéről nyilatkozott a megyei ügyész A törvényesség őrének sze­repét az ügyészségek töltik be, melyek — ellentétben a széles néptömegek részére biz­tosított ellenőrzéssel — hiva­tásszerűen őrködnek a szocia­lista állam törvényeinek be­tartása felettt. A napokban felkerestük hi­vatalában Kuni Gyula elv­társat, a Heves megyei ügyész­ség elnökét, aki a törvényes­ségről, annak betartásáról nyi­latkozott lapunk számára. Ügyészségeink legutóbb vizs­gálatokat tartottak a tanácsi szerveknél a panaszintézés tör­vényessége tekintetében. Itt általánosságban az volt észlelhető, hogy a benyújtott panaszok kivizsgálási módja nem mindenütt megfelelő. Az államigazgatási törvény a sé­relmezett határozatot hozó ta­nácsi szerv közvetlen felettes szervének teszi kötelezővé a pa­naszok kivizsgálását, — gyakor­latban azonban nem ez törté­nik. A megyei tanács igazga­tási és mezőgazdasági osztá­lya — de egyes járási tanácsok szakigazgatási szervei is — a panaszt kivizsgálás és sokszor érdemi elintézés végett is a sé­relmezett határozatot hozó szervhez teszik át, vagy a sa­ját határozatuk ellen beadott panaszokat saját maguk inté­zik és válaszolják meg. Azt is tapasztaltuk, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei nem szerzik be a vo­natkozó iratokat az alapfokon eljárt tanácsi szervtől, hanem a panaszt megküldik a járási tanács szakigazgatási szervé­nek és kizárólag a járási ta­nács jelentése alapján hoz­nák döntést az ügyben, oly módon, hogy a panaszosnak küldött értesítés csaknem szó- ról-szóra tartalmazza a járási tanács jelentésében foglalt megállapításokat. Ilyenformán a panaszintézés csak formá­lis, mert végeredményben ugyanaz a szerv döntött a pa­naszt illetően, amely a panasz tárgyává tett határozatot hoz­ta! Másik hiba, hogy a taná­csok panasz ügyben hozott döntéseiket csak általánosság­ban írják körül, ahelyett, hogy hivatkoznának a vonatkozó jogszabályra, s ezzel megnyug­tatnák a panaszos félt. Az egri járási tanácsnál Ilyen feljegyzések is találha­tók a panaszbeadványokon: panaszt kivizsgáltam, és személyes meghallgatás során megállapítottam, hogy vala­mennyi hatóság törvényesen járt el, miután a járási tanács a földvisszaadási kérelmet el­utasította. így további intézke­dést termi nem lehet”. A panaszosok elutasításának indokolása több esetben kifo­gás alá esik. A megyei ta­nács igazgatási osztálya pél­dául hat esetben is törvény- sértő álláspontot foglalt el, s közölt a panaszossal. Mind a hat esetben önkényes lakás­beköltözés miatt szólt a pa­nasz, amelyre ez volt a vá­lasz: „A panaszosoknak igazuk van, de szükséglakás hiány mi­att nem lehet az önkényes be­költözőket kilakoltatni”. A törvény viszont előírja az ön­kényes beköltöző haladékta­lan kilakoltatását! Az egri Lakatosárugyár igaz­gatója 1958. év folyamán pa­naszában kifogásolja, hogy bár a megyei tanács igazgatási osztálya 1956. III. hóban el­rendelte a vállalat egyik szol­gálati lakásába jogtalanul be­költözött személy kilakoltatá­sát — a városi tanács igazga­tási osztálya ennek a mai na­pig sem tett eleget. Arra való hivatkozással, hogy a városi tanács nem rendelkezik üres lakással. Elhihető-e az, hogy a városi tanácsnak 1956. III. hó óta nem volt alkalma a ha­tározatot végrehajtani? Nem! Rendőri szerveink nyomozati munkája határozotton fejlő­dik, vele párhuzamosan erősö­dik a nyomozások törvényes­sége is. Ha a rendőrség 30 napon belül nem tudja a nyomo­zást befejezni, kellő időben kéri annak meghosszabbítá­sát. Megszűnőben van az a helytelen szemlélet is, hogy a terhelt beismerése a legerő­sebb bizonyíték, nincs kény­szer alkalmazása a kihallgatá­soknál, az őrizeteseket 24 órán belül kihallgatják. Vannak, azonban még hibák is. A felderítő munka nem elég eredményes. A nyomozás nem deríti, fel a terhelt ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyek indítékait (motívumait) és sokszor az okozott kár ösz- szegszerűségének igazolására elfogadják a sértett vállalat egyoldalú bejelentését. A rendőrség — a megyei fő- kapitányság kivételével — azokban az ügyekben, ahol terhelő és mentő bizonyítékok vannak, nem mérlegel kellő­képpen, hanem egyetlen ter­helő adat fennforgása esetén vádemelési javaslattal küldi meg az ügyet az ügyészséghez. A terhelt javára szolgáló mentik illetve enyhítő körül­mények felderítését, illetve idevonatkozó bizonyítékok be­szerzését igen ritkán gyakorol­ják, mert ezt „ügyvédi” fel­adatnak tartják. A megye közbiztonsági hely­zete kielégítő. Továbbra is fo­lyik a garázda, huligán, kár­tevő elemek őrizetbe vétele. Az utóbbi időben 10 huligán, 40 üzérkedő, és 11 jövedelmét meghaladó módon költekező került közbiztonsági őrizetbe — egyéb - büntető eljárások mellett. Ügy gondolom, dolgo­zóink mindezzel egyetértenek. A proletárdiktatúra elnyomó funkcióját ma már túlnyomó- részt gazdasági vonalon kárt okozó, és olyan személyek el­len gyakorolja, akik a szocia­lista együttélés szabályait sú­lyosan megsértik. ' Politikai és más bűncselek­ményt elkövetőkkel szemben megfelelő súlyú büntetéseket szabnak ki. Az első ízben meg­tévedt emberekkel szemben — kisebb jelentőségű ügyekben — általában mellőzik a bör­tönbüntetések kiszabását. Az egri és a hatvani járásbíróság ítélkezése azonban kifogásol­ható. Az egri járásbíróság túlzott jelentőséget tulajdonít a vádlottak osztályhelyzetének és így jelentősebb ügyekben is csak felfüggesztett börtönbün­tetést. szabott ki, a hatvani já­rásbíróság viszont első ízben megtévedt dolgozókkal szem­ben szabott ki súlyos bünte­tést. Nem egy esetben került sor bűntetti elbírálásra, bár a meg­állapított érték szerint az sza­bálysértési eljárás alá tarto­zott volna. A gyöngyösi járás- bíróság a jogos védelem meg­állapítását látja lehetőnek, de az idézni indítványozott sér­tettet tanúként meg sem hall­gatja, s jogos védelem fenn­forgását megállapítvá, felrfién- tette a vádlottat. Vagy jogos védelem címén felmentette azt a 27 éves terheltet, aki egy 56 éves embert bántalmazott. Az ügyészség mindkét esetben fellebbezési óvást nyújtott be. A felmentő ítéleteknél a hiányosság abban jelentkezik, hogy a bíróságok nem vonnak mérlegelési körükbe minden bizonyitékot, de nem is teszik azokat a tárgyalás anyagává r- különösen a nyomozás során tett és minden indok nélkül visszavont vallomásokat nem tárják elébe a vádlottnak, il­letve a tanúnak — fejezte be nyilatkozatát a megyei ügyész. Vajon miért ragaszkodnak hozzá? lágháború befejezéséig. Uj magyar film: Szent Péter esernyője Visszaérkeztek Bratislavából a „Szent Péter esernyője” cí­mű új magyar—csehszlovák kooprodukciós film szerenlői. köztük Törőcsik Mari, Pécsi Sándor és a csehszlovák Carol Machota. A Mikszáth Kálmán regényéből készülő filmet Bén Frigyes rendezi. Előrelátható­lag szeptember 13-án készül­nek el az utolsó műtermi fel­vételek. A filmet októberben mutatják be.* Népfőiskolát létesítenek Hatvanban Hatvanban, a Hazafias Népfront-bizottság elnökségi ülésén sok értékes és hasznos javaslat hangzott el. Többek között elhatározták, hogy nép­főiskolát létesítenek és a hosszú téli estékre a dolgozó parasztok között megszervezik az ezüstkalászos tanfolyamot. Követik a makiári példát ! Nagyréde kiváló minőségű szőlőoltványairól híres messze vidéken. Száz lcatasztrális hol­don a makiári példa nyomán öntözéses mintalegelő létesíté­sét tervezik. A terveken két mérnök dolgozik,de hamarosan nekilátnak a tervek megvaló­sításához is. Az új minta­legelő létesítéséhez a nagyré- dei dolgozók jelentős pénzösz- szeggel és sok társadalmi munkával járulnak hozzá.- NYOLCSZÄZÖTVENEZER forintot kötöttek le szerződé­sileg eddig a Recski Ércbánya vezetői a kutatásokat kivitele­ző Mélyfúró Vállalattal. A nyugat-németek azt kö­vetelik az angoloktól, hogy adják vissza a második világ­háború során birtokukba ke­rült német állami levéltár anyagát és a titkos doku­mentumokat. A titkos iratok közül egyeseket még mindig tanulmányoznak, ezek a lon­doni Whitehall pincéiben nyertek elhelyezést. A többi anyag az ország különböző részein elhelyezett bombabiz­tos fedezékekben van. össze­sen több mint 400 tonna sú­lyú irományról van szó, amely magában foglalja a német külügyminisztériumnak min­den feljegyzését 1867-től kezd­ve az első világháborúig és 1937-től Hitler hatalomrajutá- sán keresztül, a második vi­Angol történészek tanulmá­nyozzák a fel jegyzéseket, n.He­lyekről, a német szövetségi külügyminisztérium értesülése szerint darabonként négy mik­rofilmkópiát készítettéi A tengerészeti feljegyzések ugyanis magukban foglalják a császári német tengerészet egész kialakulásának történe­tét, az 1870-es porosz—francia háború óta. Az angolok birtokába ke­rültek azok a feljegyzések is, amelyék a legutóbbi háború tengeralattjáróinak harcászati tevékenységével foglalkoznak és ezekben található a német tengeralattjáró offenzíva sike­rének titka. Hozzászólás egy vitához — megbecsülés ügyben VITATKOZÓ bányászcso­port közelébe keveredve a kö­vetkező szóváltásra lettem fi­gyelmes: — Azt mondják, hogy a bá­nyászt sokra becsülik, mégis annak ideién rabokat is dol­goztattak a tárnában. — Az csak volt, de én még nemrég hallottam, hogy az egyik asszonytanácskozáson azt mondták, vigyek a része- geskedőket a bányába bünte­tésből. — Hát vagy van becsülete a bányásznak, vagy nincs — replikázott tovább az egyik fiatal bányász. — Még, hogy büntetésből hozzák ide az embereket— méltatlankodott társa is. Van-e hát becsülete ebben az országban a tárnák munká­jében átdöfték a meglepett határőrök testét Akkor mér késő volt minden. Hiába volt a lengyel katonák hősiessége, mert az önző uraik tudatosan szétzüllesztették a hadsereget, amely még ráadásul nem is gondolt egy esetleges lengyel­német háborúra. A II. világ­háború kezdete már megmu­tatta, hogy a hősiesség, az el­szántság csodákat tud művel­ni, még az állig felfegyverzett hadsereggel szemben is. Pél­dául a Poznani harcokban kö­rülkerített és rosszul fel­fegyverzett lengyel csapatok 10 napon át feltartóztatták a Délen harcoló 10-ik, az Észa­kon működő 4-ik, valamint a 8-ik náci hadsereget. 10 na­pon keresztül lengyel és né­me katonák vére festette pi­rosra Poznan környékét. Még szeptember 18-án is hősiesen védték magukat Lvov városának polgárai és katonai alakulatai. A kor­mány és a parancsnokság ál­tal elhagyott, sorsára' bízott lengyel főváros lyan heves ellenállást fejtett ki, amire a németek nem számítottak, ho­lott a horogkeresztes tankok tömegével csak az önvédelem­re berendezkedett polgári la­kosság és lengyel csapatok maradványai állottak szem­ben. 1939 SZEPTEMBER 16-ról 17-re virradó éjjel történelmi jelentőségű döntések történ­tek Moszkvában. (Folytatjuk) FEJES JÁNOS sainak? Nehéz, fárasztó és ve­szélyes munkájuk után a tár­sadalom megadia-e nekik a logos tiszteletet? Ezekre a kérdésekre szeret­nénk most választ adni a vi­tatkozó csoportnak. Azzal kellene kezdeni talán, mennyire megérdemlik a tisz­teletet. megbecsülést azok az emberek, akik életük javát, az ezer veszedelmet rejtő tárnák­ban töltik. Mennyire megér­demlik ők, akiknek kevesebb napfény jut. akik alattomos elemekkel küzdenek, hogy le­gyen meleg, világosság, hogy ne álljanak le a gépek, hogy zavartalan legyen az ország vérkeringése. S mennyi széncsatát vívtak már meg győzedelmesen a II. világháború óta. mikor béna mozdonyok, hideg tűzhelyek, éhes kazánok szinte kiáltották kétségbeesve: szenet... szenet... S MIKOR AZ ellenforradal­mi dúlás következtében gaz­dasági romlás felé rohant az ország, milyen aggódva figyel­tük a napi híreket a kibányá­szott szénmennyiségről, mert ettől függött, lesz-e elegendő villamosenergia, megindulhat­nak-e a gépek, s mikor lábal ki az ország az ellenforrada­lom okozta gazdasági romlás­ból. És a bányászok szinte cso­dákat műveltek a föld mélyén. Rekordteliesítményt értek el és megindulhatott az élet, kezdtünk kilábalni a bajból. Ezért tisztelet és megbecsü­lés jár a bányászoknak. S aki nem elfogult az láthatja, meg is kapják munkájuk jutalmát Mert egyetlen szakmában van negyedmilliárd forintot ki­tevő hűségjutalom, és ez a bányászat. A megye egyik ak­nájában, a gyöngyösi XII-es- ben másfélmillió forintot osz­tanak ki a bányászok között, csak azért, mert hűek voltak munkahelyükhöz. A Mátravi- déki Szénbányászati Trösztnél 11 milliót. Egercsehiben két és félmilliót. Sok pénz ez. nagyon sok pénz. S nem-e a szakma megbecsülésének gazdag és kézzelfogható jelei ezek. Aztán, aki a bányatelepen jár, szinte elcsodálkozik, mennyi új lakás épül. Csehi­ben. a kis bányászfaluban, egy év alatt több lakást épített az állam, mint a megye székhe­lyén majd öt év alatt. Gyön­gyösön. Petőfibányán új tele­pülések. 6zép iskolák, úi kul- túrházak és sporttelepek te­szik széppé és boldogabbá • bányászok életét. Vajon nem a megkülönböz­tetett megbecsülés és tisztelet jelei ezek? S van-e olyan kéréséit ipar­cikk. amit a bányász-boltok­ban meg ne lehetne venni? Ahogy hírlik, a kereskedelem már hónapok óta tartalékolja, gyűjti a kelendő árut. a mosó­gépet és motorkerékpárt, sze­mélyautót és televíziós készü­léket. hogy a bányásznapok minden jóval elláthassák a bá­nyatelepeket. NEM A TÁRSADALOM há­láját. nagyrabecsülését jelenti ez a gondoskodás? S ki győzné megszámolni) mennyi bányász mellét díszíti kormánykitüntetés. Hányat* kerültek közülük vezetői be­osztásba. a Parlament székso­raiba, a fekete-tengeri, magas­tátrai üdülőhelyekre, ahol in­gyenes nyaraláson gyűjthet­nek erőt a további munkához. Fizetéskor a hasas borítékok bizonyítják: a bányász, az or­szág legjobban fizetett kétkezi munkása. A bányászfiatalok nem vonulnak be tényleges katonai szolgálatra. A bá­nyász szava sokat nyom a lat­ba. a bányász... első ember, bárhogy is nézzük. Ezer veszélyt rejt a föld méhe. ezért a társadalom sú­lyos milliókat költ bányabiz­tosítási berendezésekre, hogy elűzze a bányászok feje felett leselkedő veszélyt. Gépek könnyítik munkájukat, rövidí­tik a veszélyes helyen dolgo­zó bányászok munkaidejét. Ahogy az ország anyagi ereje nő. úgy költ mind többet és többet a bányászokra. S méltán. Mert a bányászok tudják kötelességüket. De ön­érzetes és szókimondó embe­rek, s ezt sem szabad figyel­men kívül hagyni. Felháborodnak és jogosan, ha néhány ember büntető tá­bornak hiszi a bányát, a bá­nyát, ahol a legnehezebb, de nemes munka folyik. AZ ÉREMNEK AZONBAN itt is két oldala van. A bá­nyászoknak sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, lebe­csülni azt a tiszteletet, megbe­csülést. melyet a társadalom­tól kapnak, s csak ettől a tár­sadalomtól kaphatnak. De az érem másik oldala szerint azoknak sincs igazuk, akik akarva, vagy akaratlanul meg­sértik a bányászok önérzetét helytelen elképzeléseikkel— KOVÁCS ENDRE támadás végrehajtása céljából jelentkezzék Müllemél a kcnzervekért“. Ezt meg is tettem és meghagytam Mül- lemek, hogy az embert a rá­dióállomás közelébe szállítsa, megkaptam ezt az embert, majd lefektettem a stúdió be­járatánál. Még élt, de öntu­datlan állapotban volt. Meg­kíséreltem, hogy felnyissam a szemét. A szeméről nem tud­tam megállapítani, hogy élet­ben van-e, csupán a lélegzet­vételéről. Nem láttam rajta lőtt sebet, de az arca vérrel volt bemázolva. Civilruha volt rajta. 6. Parancs szerint elfoglal­tuk a rádióállomást. Három, vagy négyperces beszédet tar­tottunk egy szükségadón Ke­resztül, leadtunk néhány re­volverlövést, majd elhagytuk a tett színhelyét”. (A. Norden: így készül a háború c. köny­véből.) A GYALÁZATOS PROVO­KÁCIÓT végrehajtották, s ezzel megindult a véres küz­delem a zsamoKság és az igazság erői között. Az egy­szerű lengyel határőrök hiába markolták szorosan puskáikat, hiába figyelték éberen a sö­tétséget, a négyszögletű sap­kájuk éles ellenzője alól. Hi­ába volt mindez. Hiszen az ismeretlen helyről felbukkanó lengyel határőr-ruhás katonák ismerték még a jelszót is Csak akkor ocsúdtak fel, ami­kor a váratlan jövevények szuranyaj az erdő ijedt caend­hogy lengyel katonák megtá­madnak német csapatokat... Erre körülbelül egy századn -i németet kell felhasználni. Müller azt mondotta, hogy birtokában van 12 vagy 13 elítélt gonosztevő, akikre len­gyel egyenruhát kell húzni. Holttestüket az incidensek helyén kell hagyni annak bizonyításául, hogy a táma­dás következtében ölték meg őket, erre a célra halált oko­zó injekciót rendeltek, ame­lyet egy Heydrich alkalmazá­sában álló orvos készített el: azután lőtt sebeket kellett ej­teni rajtuk. A terv szerint a támadás befejezése után a sajtót és más embereket kell a helyszínre kivinni, azonkí­vül rendőri jelentést is kell készíteni. 4. MÜLLER AZT MON­DOTTA nekem, parancsa van Heydrichtől, hogy az egyik gonosztevőt gleiwitzi tevékenységem számára ren­delkezésemre bocsássa. A fe­dőnév, ami alatt a gonosz­tevőről beszélt „konzerv” volt. 5. A gleiwitzi eset, amely­ben részt vettem, a Lengyel- ország elleni német támadás előestjén zajlott le. Amennyi­re visszaemlékszem, a háború 1939 szeptember elsején tört ki. Augusztus 31-én délben telefonon megkaptam Heyd­richtől a jelszót, hogy a tá­madást ugyanaznap este 8 órakor kell végrehajtanom. Heydrich azt mondotta: „a II. HEYDRICH AZT MONDTA: v,A német propaganda és a külföldi sajtó számára fontos, hogy kézzelfogható bizonyíté­kokat szolgáltassunk lengyel támadásokról”. Én parancsot kaptam, hogy öt, vagy hat más, biztonsági szolgálatben emberrel azonnal Gleiwitzbe utazzam, s ott addig várja«, amíg meg nem kaptam Heyd­richtől a jelszót a támadás végrehajtására. A parancs úgy szólt, hogy foglaljam el a rádióállomást és tartsam annyi ideig, amíg egy lengye­lül beszélő német be tud mon­dani egy lengyel felhívást a rádióba. Ezt a lengyelül be­szélő németet rendelkezésem­re bocsátották. Heydrich azt mondotta, hogy a beszédnek arról kell szólnia, elérkezett az idő, hogy Lengyelország leszámoljon Németországgal. A lengyelek összefognak és elpusztítanak minden néme­tet, aki ellenáll. Heydrich ak­koriban azt is mondotta, a napokban várhatjuk, _ hogy Németország megtámadja Lengyelországot. 3. Gleiwitzbe utaztam és 14 napig vártam ott. Akkor en­gedélyt Kértem Heydrichtől, hogy visszatérhessek Berlinbe, de parancsot kaptam: marad­jak Gleiwitzben. Augusztus 25 és 30-a között felkerestem Heinrich Müllert, a Gestapo főnökét, aki akkoriban Op­peln Közelében tartózkodott. Müller jelenlétemben egy Mehlhorn nevű emberrel ter­veket dolgozott ki határinci­densekre vonatkozóan, ame­lyeket úgy kell megrendezni, Aki karddal támad...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom