Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-24 / 181. szám
1958, augusztus 24„ vasárnap NÉPÚJSÁG f népbizalom posztjain Alkotmányunk ünnepén Mióta hazánkban a nép kezében van a hatalom, azóta a munkapadok, az íróasztal, az eke, vagy a kubikos-talicska mellől ezer és ezer munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó került a nép bizalmából tanácstagi tisztségbe, hogy ott lankadatlanul őrködjék a munkásosztály érdekei felett, minden erejével küzdjön a nép akaratának érvényesítéséért. Amit tesznek, egyszerű tettek, nem keltenek nagy szenzációkat, s a sajtó hasábjaiban is csak elvétve akad róluk egy-két elismerő írás. önzetlenül, csendben dolgoznak munkatársaikért, akiknek gondjait a vállukon viselik. A tanácstag harcol Felnémeten az új bekötőútért, Me- zőtárkányban kutat furat, Egerben lakásügyben intézkedik. Hevesen kiáll a jogtalan túlóráztatás ellen, Gyöngyös- solymoson javaslatot tesz a községíejlesztési alap felhasználására Vannak köztük sokan, akik immár nyolc esztendeje töltik be tisztségüket, s a környezetükben élők most készülnek őket harmadszor is tanácstaggá választani. A tanácstagi munka elvégzésének egyik igen fontos feltétele, hogy megfelelő idő álljon a tanácstagok rendelkezésére. Nagy problémájuk, hogy mikor érintkezzenek a választókkal és az, hogy a választók megbízásainak intézése érdekében mikor keressék fel a megfelelő hivatalokat és intézményeket, hiszen például ez utóbbit csak munkaidő alatt lehet elvégezni. A szak- igazgatási szervek dolgozóinak és a tanácstagoknak munkaideje ugyanis egybeesik, s így a tanácstagok munkaidejük után már nem találnak senkit Bem a hivatalban. A Munka Törvénykönyve biztosítja ugyan a tanácstagi munka elvégzéséhez szükséges időt, a gyakorlatban azonban rtagy hiányosságok vannak a rendelkezés végrehajtásában. Igen sokszor előfordul, hogy a gyárakban, üzemekben, hivatalokban és egyéb intézményeknél nem támogatják szívesen a tanácstagi munkát, nem ritkaság, hogy a tanácstag munkahelyének vezetői csak igen nehezen biztosítják munkahelyéről az eltávozási lehetőséget. Sokszor csak úgy adnak engedélyt a távozásra, ha a munkaidőkiesést „bepótolják” a tanácstagok, de ami a legbántóbb részükre —több esetben gúnyos megjegyzésekkel illetik ilyen esetben őket. Az ilyen, nem is szórványosan előforduló esetek arra intenek, hogy sokat kell tenni még a tanácstagok hatáskörének növeléséért. Mindenekelőtt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a tanácstag a munkások választott képviselője. Nem egy ember, hanem egy egész kerület kollektíváját képviseli. Nem nagyképűségből és fontoskodásból kíván beleszólni a munkások ügyeibe, hanem az ő felhatalmazásuk alapján, az ő érdekükben. A dolgozó emberek mind nagyobb és nagyobb igényeket támasztanak a tanácstaggal szemben, s azt várják, hogy a személyes apró ügyeik elintézése mellett legyen befolyásuk, legyen szavuk a városok és a községek vezetésében, irányításában. A munkásosztály hatalma elsősorban nem a munkások igazgatásában való részvételének arányszámában, százalékában mutatkozik meg, hanem abban, hogy érdekei mindenütt, minden körülmények között, s minden esetben érvényre jussanak. Az a tanácstag, aki megbízatását arra használja fel, hogy jogtalan előnyöket biztosítson magának, s ismerőseinek, vajon eleget tesz-e a munkásosztály által felállítod követelményeknek? Nem! Az ilyen ember megfeledkezik arról, hogy a néptől kapta megbízatását és ezért feltétlenül önzetlenül kell munkálkodnia az egész dolgozó nép érdekében. A tanácstag sokszor ütközőpontja a lentről és fentről jövő érdekeknek. Igaz. hogy a cél és az érdek fent és lent ugyanaz, de sokszor ellentétesek a pillanatnyi elképzelések és a vágyak. A tanácstag akkor cselekszik helyesen, ha ilyenkor felülemelkedik a kevesek egyéni érdekén és a közösség, az összessé* érdekében cselekszik. Ez az eredményt hozó állásfoglalás! A tanácstag legyen választóinak nevelője. Nem arról van szó, hogy elméleti előadásokat tartson, de munkájával bizonyítsa be azt, hogy nálunk minden a dolgozó ember érdekében történik. Egy-egy jogtalan kérés esetén magyarázza meg, hogy miért fontos takarékoskodni. Magyarázza meg: miért kell óvni a társadalmi tulajdont, mi az összefüggés az egyén és a társadalom érdekei között. A tanácstag, akár párttag, akár pártonkívüli, fontos poszton áll, ahol sokat tehet a népgazdaság előbbreviteléért. Legyen büszke tetteire,, ered- ■ ményeire, de soha ne feledje ! el, hogy egy ember nem tud hegyeket megmozgatni. A szocializmus építésében elért • eredmények az egész nép áldozatos munkájának eredményei, s ebben a tanácstagok-; nak — mint a dolgozók megbízottjainak — természetesen jelentős szerepük van. A tanácstagi munka sokoldalú. A tanácstag megtisz- : telő megbízatásának csak akkor tud hiánytalanul eleget! tenni, ha a munkája elvégzé- 1 séhez szükséges feltételek tel- ■ jes mértékben adva vannak. A tanácstörvény és a Munka Törvénykönyve alapjaiban • biztosítja is ezt, azonban van- ; nak körülmények, amelyekkel ; a törvények még nem számól- < tak, s így szükséges a továbbfejlesztésük. A jó tanácstagi munka fel-; tétlenül meghozza a kívánt; eredményt, s jelentősen hozzájárul a szocialista építés sikeréhez. SOMODY JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) Az éltető víz a falu szolgálatában: Maklár község mellett folyik el az Eger patak. Mint mindenütt, itt is valóra vált az alkotmánynak az a pontja, hogy a föld minden kincse a dolgozó népé. Mert a patak, az régen Is itt folyt a község mellett, de hasznát csak az érseki uradalom és a nagygazdák látták. A községben felépített csatornákból csak ők öntözhettek. A felszabadulás után természetesen megváltozott a helyzet. Egyre nagyobb tért hódított a kispa- rasztoknál is az öntözési kedv, és most, a felszabadulás után 14 évre, már közel 500 holdat öntöznek a községben. Az öntözött területen virágzó kertészet folyik és nem utolsósorban igen szép eredményeket érnek el a legelődön tűzésben is. A községnek igen nagy gondja, hogy a jószágállományhoz viszonyítva kevés a legelő, azonban ezen úgy segítenek, hogy öntözéssel fokozzák a fűtermést. Ezzel egyidőben az idén műtrágyázás! kísérleteket is folytattak, mert rájöttek, hogy az öntözés még egymagában nem biztosítja a teljes sikert. A tapasztalatok szerint ott termett a legtöbb fű, ahol holdanként 3 mázsa pétisót és 1 mázsa kénsavas ammóniákót használtak fel. Itt egy holdról 20 mázsa szénát gyűjtöttek be. Sokat jelent az is, hogy bevezették a szakaszos legeltetést, s ha egy-egy seakaszt lelegeltettek, ott elvégzik a szükség szerint az öntözést, s pihenni hagyják. Igen rövid időn belül ismét legeltethető- vé válik ennek hatására a fű. Sokat áldoztak a községben az öntözőcsatorna rendbehozására is. Az elmúlt évben ösz- szesen kilenc kilométer hosszú öntöző csatornahálózatot hoztak rendbe, részben közös, társadalmi munkával. Hogy mennyire el volt hanyagolva a csatornahálózat, arra mi sem jellemzőbb, mint az az adat, hogy 1100 négyszögöl rétre 100 forint költség esett. Sokallták is eleinte, de az eredményt már az első esztenHOSSZÜ, ütött-kopott földszintes épület, tenyérnyi udvarral, kisebb — és még kisebb termekkel — ez a gyöngyösi kultúrház. Bizony, ha külső formájáról illetnénk, azt mondhatnánk, nem valami ljulturált benyomást kelt. De ha valaki közelebbről megismeri programját, munkáját, rögtön megváltozik a véleménye. Sajnos, legtöbbször a gyöngyösiek is csak kívülről ismerik, s ha ezt a szót hallják: „kultúrház”, csak a színházteremre, a színielőadásokra gondolnak, s nem is sejtik, milyen sokrétű, színvonalas kul- túrházuk munkája. Erről beszélgettünk Sümeghy Bélával, a kultúrház igazgatójával. Megkértük, ismertesse munkájukat. — Kultúrházunknak a színházi előadások mellett legalább tízfajta másirányú feladata is van — kezdte Sümeghy Béla. — Ezeket szeretném ismertetni,. — Egyik legrégibb és legjobb eredményt elérő csoportunk az énekkar. Ennek az együttesnek nagy tradíciói vannak Gyöngyösön, őse, az Ipartestületi Dalárda, évekkel a felszabadulás előtt alakult és már akkor jelentős sikereket ért el. Később a Magyar- Szovjet Társasághoz tartozott, most pedig, néhány éve a kultúrház keretében működik. Jelenlegi vezetőie Szabó Tivadar karnagy. Szabó Tivadar igen szakszerűen vezeti az együttest, amely 42 főből áll, és a tagok életkora 17—65 év között váltakozik. A tagok valamennyien szíwel-lélekbel végsők munkájukat, az együttes ezért igen magas színvonalon II kultúra szerény hajléka mozog. Bizonyítja ezt az is, hogy a most megrendezendő rómaiparti munkás dalos-találkozóra a számos budapesti együttes mellett vidékről csak a mienket hívták meg. Az együttes repertoárján klasszikus és modern dalok szerepelnek, jelenlegi műsorukat Kodály, Bárdos, Lassus és Jannequne müveiből állították össze. Ezzel a műsorral vettek részt különböző dalos találkozókon, így Egerben is. Szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn a budapesti Vákuum- technikai Gépgyár énekkarával. IGEN JÓL működik a kultúrház balettiskolája is. Az ötven főből álló csoportot Dr. Baráti Zoltánná, a népszerű Lidocska vezeti. Nagy sikerrel mutatták be balettvizsgájukon a Babatündér című táncjátékot. — Kéthónani — helyiséghiányból eredő — kényszerszünet után ismét beindult a képzőművész szakkör is. Vezetője Nagy Béig. tarár, nagy tudással és hozzáértéssel, jelenleg a modellekről való rajzolásra, a hefyes ecsetelésre tanítja a művészhajlam fiatal és felnőtt hallgatókat. Ősszel ismét beindítjuk a népszerűvé vált fotókört is. Vezetője Fehér Miklós tanár lesz, aki művészi képeivel már igen sok sikert ért el. Városszerte, sőt a járásban is ismerik és szeretik népszerű színjátszó csoportunkat, amely igen jó hírnevet vívott ki magának. A kör vezetője Kalotás hajós régi, rutinos, tehetséges színjátszó. Repertoárjuk jelenlegi darabjai: A szabin nők elrablása és a Dunaparti randevú című zenés vígjátékok, valamint H. Faust: 30 ezüst pénz című színműve. Ez utóbbi, sajnos, komolyabb tartalma miatt nem sok érdeklődésre tarthatott számot, de a vígjátékok mindig telt házak előtt mentek. A kultúrház helyiségeiben tartja minden este összejövetelét a Pedagógus Szakszervezet Pedagógus Klubja és a TIT Értelmiségi Klubja. Legnépszerűbb és legnagyobb létszámnak örvendő szakkörünk a gazdasszony kör. Nagy Dezső szakszerű vezetésével 136 leány és asszony a helyes szabás-varrás fortélyait sajátítja el. Sajnos, a gazdasz- szony körrel egy kis problémánk is akad, ugyanis nincs megfelelően nagy helyiségünk a magas létszámhoz. A város tehetséges, fiatal toliforgatóit fogja össze a Papp Miklós vezette irodalmi körünk. Erről nem kell sokat beszélnem, hiszen jónéhány tagját a Népújság olvasói is ismerik a lapban megjelent írásaik nyomán. MEGEMLÍTEM még az igen lói működő tánciskolánkat, melyet Szabó Tivadarné tánctanár vezet. Népszerűségére jellemző, hogy a nyár folyamán megrendezett tánctanfolyamnak 90 részvevője volt. Gyakran rendezünk tudományos ismeretterjesztő előadásokat is, egy-egy szakember vezetésével, részben az üzemekben, részben a kultúrház- ban. — És természetesen a mi feladatunk a színielőadások megrendezése a színházteremben és a szabadtéri színpadon. Ez- ! zel kapcsolatban csak azt szeretném kijelenteni: ha rossz! műsorok fordulnak néha elő, ne bennünket okoljanak, hi- ' szén mi csak azt a műsort köthetjük le, amit kapunk. Mindenesetre igyekszünk minden ; esetben jó műsort szolgáltatni a közönségnek. — Mik a kultúrház problé- : mái? — Legnagyobb problémánk! a helyhiány. Kevés helyisé-! günk van, s ezek is szűknek ' bizonyulnak. A nagyterem ■ színpada és nézőtere szintén; kicsi, hiszen Gyöngyös lakos-, sága az utolsó tíz évben igen; megnőtt, a kultúrház azonban; a régi. Bővíteni kellene azj épületet, a leien gazdasági; helyzetben azonban ez egye-! lőre megoldhatatlan, ezt be-< látjuk. Nem törődhetünk bele! azonban a kultúrház mai ál-! lapotába. Az épület fala itt-1 ott szinte csupasz, omlik a! vakolat, lepereg a festék, egy-! szóval nagyon aktuális lenne! már a renoválás. De erre sem < kapunk egyelőre pénzt, pedig; ez nem lenne olyan nagy ősz-; szeg. MEGKÖSZÖNJÜK Sümeghy; Bélának a tájékoztatását. A>< elmondottakból, ha csak így! röviden is, de mindenki meg- • láthatja, milyen sokrétű, ma-; gas színvonalú munkát folytat; a gyöngyösi kultúrház. Most; már csak a tatarozást vár-; nánk. Tisztelt illetékesek'; Gyors intézkedést kérünk. — ROZSA — Az egri ünnepségen Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja tartotta az ünnepi beszedet. dó meghozta. Most már alig; akád a faluban olyan ember, aki sokallná az öntözésre < fordítóit pénzt. Többek között« ezért vált lehetővé az is, hogy a kicsinek és már rossznak is; bizonyuló vízduzzasztót 38; ezer forintos költséggel újjá-; építse a legeltetési bizottság.; Hozzájárultak ehhez a mun-; kához az állattartó gazdák is.5 Nem kevesebb, mint 8 ezer $ forint értékű társadalmi mun-; kát végeztek a duzzasztó épí-J tésénél. Ma már a község minden J dolgozója tudja, megéri a fáradságot és a kötlséget az \ öntöző hálózat fejlesztése.. Egyre inkább saját szolgála- < tukba állítják az életet adó! vizet.- A FÜZESABONYI járási; művelődési ház nagy előadó-; termében a napokban fejezték; be egy 16—17 ezer forintos; elektromos kályha szerelési munkálatait. A légfúvós kály- ha télen fűt, nyáron cseréli, frissíti a nagyterem levegőjét.! A hatvaniak is lelkes hangulatban ünnepelték az alkotmány születésének napját. Az ünnepség után vidám szórakozással, — s mint c képen is látható —> vidám sörözéssel töltötték el a délutánt. A gyerekek is jól érezték magukat ezen a napon. A hat vani népkertben a hajóhinták és a körhinták környéke gye rekkacagástól volt hangos. Az alkotmány ünnepen rendezték meg a hagyományos káli vásárt. A vásárban a kereskedelmi vállalatok ízléses, szép pavilonokban kínálták áruikat a vásárlóknak
