Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-04 / 138. szám

msm

Mül*

NÉFÜJSAG

1958. július 4., péntek

Emlékezés Rejtő Jenőre

Emlékeznek még Strudl úrra, a bécsi konfliskocsisra, amint a Szahara kellős közepén nyugodtan lecsapja a taxaméter zászlóját, kettyent egyet a nyelvével és „Gyű! Diendl, du olda Hex!” — kiáltással díszes ostorával a kezében elindul Szudán felé? Bizonyára sokan olvasták nagy érdeklődéssel A láthatatlan légió című, P. Howard-re- gényt, amit a Népújság folytatásokban közölt az elmúlt évben. Most ennek a humoros regény tragikus sorsú írójáról, Hejtő Jenőről szert tnénk megemlékezni, abból az alkalomból, hogy tizenöt évvel ezelőtt, halt meg 37 éves korában, egy ukrajnai munkatáborban és hogy végre ebből az alkalomból kiadták egyik népszerű kalandregényparódiáját, a „Piszkos Fred, a kapitány”-t. Érdemes egy kis figyelmet szentelnünk írói életére, melynek hánya- tottsága még halála után is folytatódott. Az elmúlt évtized régi kiadói politikája lelkén szárad, hogy felszínes ítélettel ponyvának tartva, egyszerűen ki sem adták a könyveit. Nem csoda, hogy néhány éve már több száz forintot adtak humorkedvelő rajongói, egyes rongyossá olvasott regényéért. Míg végre az elmúlt két év alatt hat regényét félmilliós példányszámban adták ki olyan .sikerrel, hogy rövid idő alatt teljesen elfogytak.'

Érthetetlen, hogy ilyen hatalmas érdeklődés ellenére a sajtó részéről még ma is meglehetősen hűvös, sőt nem egyszer elutasító a fogadtatás, így például a Magyar Ifjúság amely hivatott lenne arra, hogy a kalandregények iránt erősen érdeklődő ifjúság előtt tisztázza Rejtő és a ponyvairodalom viszonyát és amely lap egy éve a Szőke Ciklon című Howard-regény egyik izgalmas részletének leközlé- sével még fel is csigázta ifjú olvasói kíváncsiságát, még csak válaszra sem méltatta e sorok írójának a témával kapcsolatos leveleit. Pedig Rejtő Jenőben az értéktelen ponyva .illeni harc egyik különös fegyverét lehet felfedezni. Mert akik megismerik e kalandregényparódiáknak irodalmi értékű humorát és a ponyvaírás mesterségét gúnyosan ismertető írásait, azokat már nem elégíti ki többé az igazi, vérszegény ponyva.

' Nézzük meg tehát, mi is väsa a Howard — Rejtő Jenő — humor mögött? Talán tudjuk már innen-onnan, mióta irodalmi köi-ökbcn is szó esik Rej törölj hogy ez a különös szellemi képességekkel megáldott író alápos lélektani felkészüléssel indult el igényes, egyéni útján. Érdemes megemlíteni, hogy olyan emléke- zőképességge] rendelkezett, hogy egyszeri hallásra ezer felolvasott szót tudott visszamondani. Hogy éles megfigyeléseket folytathasson, kalandregényszerű életében be- csavarogta fél Európát. Érdeklődésével leginkább a társadalom által kivetett alvilági alakok felé fordult. Végigjárta a német és francia lebujókat, sőt a börtönöket is. Nem véletlen, hogy első novelláiban és kisregényeiben ezekkel kapcsolatos élményeit szólaltatta meg. Amikor pedig a nyilasok térhódítása következtében egyre inkább kiszorult az írói körökből, legértékesebb írói alkotása, a Ho- ward-humor, szintén ezeknek a társadalmon kívüli szerencsétlen embereknek a lelke mélyéről fakadt. Érdekes, hogy különös rokonszenv fedezhető fel a több regényében is szereplő Piszkos Fred kapitány személye iránt. Ezt a kalandorrá vált tengerésztisztet társai mind utálják, veszedelmesen éles esze miatt, pedig az író annak lelke mélyén elrejtve talán több emberséget vélt- felfedezni, mint kora eszméinek szószólóiban.

Rejtő kalandregény paródiái úgy születtek meg, hogy a harmincas évek második felében már csak P. Howard írói álnéven adhatta ki írásait. De a Nova kalandregénysorozat giccses keretét, előírt heppiendjeit megkívánták tőle, sőt el kellett tűrnie kényszerhelyzetében, hogy őt csúnyán kizsákmányoló kiadőK megcsonkítsák és átírják regényeit, hiába tiltakozott állandóan ellene. De akinek van érzéke a tiszta humor iránt, amivel kora embertelensége ellen védekezett, az megérti, hogy a Howard-hu- mornak van mélyebb mondanivalója és nem zavarja meg az író vonalától idegen keret.

Tudnunk kell azt is róla, hogy kénytelen volt írói tehetségét gyakran aprópénzre váltani. Szinte fillérekért adta el szellemi termékeit másoknak. Irt témákat megrendelésre és regényeket, darabokat fejezett be. Azt állította például, hogy 1940-ben a legtöbb pesti színházban az p darabja ment, pedig tudjuk, hogy akkor már egy sem szerepelhetett az ő nevén. Nem lehetetlen, hogy szellemi

termékeinek közprédává bocsátása is szerepet játszott abban, hogy nem szívesen foglalkoztak egyesek Rejtő írásaival és irodalmi értékelésével.

Végül is Rejtő Jenő idegileg is agyonhajszolta magát ak- tedronnal és más mérgekkel. Üldöztetése és írói ambícióinak derékbatörése ideggyógyintézetbe, majd a nyilasok feljelentése munkatáborba és a halálba vitte a szerencsétlen sorsú embert.

A Könyvterjesztő áprilisi tájékoztatója jelentette be, hogy halálának tizenötéves évfordulója alkalmával kerül piacra a „Piszkos Fred, a kapitány” című ponyva-paródiája. De bármennyire is örömmel vettük tudomásul a régen várt könyvet, meg kell állapítanunk, hogy mai könyvkiadásunk sem járt el Rejtő iránti kegyeletet megillető szellemben, amikor a kötött kiállításban olcsóbb áron meghirdetett regényt feltűnően magas áron és fűzve hozta forgalomba. A könyv külseje és ill'isztrációja sem méltó a 15 éves jubileumhoz. Helyeselhető az értéktelen bestseller regények luxusadóztatása, de nem szerencsés gondolat ezt az elvet éppen ennél a könyvnél így hirtelenében alkalmazni. Jó lenne, ha kiadóink ezt a kis csorbát azzal köszörülnék ki, hogy még az évforduló évében kiadnák a „Csontbrigád” című regényét, végre az őt megillető kötött, szép kiállításban. Ebben a regényében Rejtő megrázó módon sejttette már 1941-ben a nácik embertelenségeit, az idegenlégiós haláltábor leírásával.

Minthogy pedig a ponyva- irodalom körül meglehetősen ellentétes vélemények állnak fenn kiadópolitikai és pedagógus körökben, kívánatos lenne — akár vita formájában is — egy kissé mélyebbre hatolva, tisztázni a fogalmakat. Meg vagyunk arról győződve, hogy e nemes szellemi párharcban Rejtő Jenő annyiszor igazságtalanul meghurcolt irodalmi helyzete még jobban meg fog erősödni.

Dr. Paulay Lajos

... hogy a debreceni állami levéltárban a rendezgetés közben száz éves lúdtoll pennára bukkantak. A pennával még most is jól lehet írni. Az egyiket, mint történelmi emléket a hajdúsági múzeumban helyezték el.

... hogy Franciaországban

érdekes bankett zajlott le a napokban, a „200-asok” bankettje, melyen csak 200 kilón felüli emberek vehettek részt. A követelményeknek mindössze nyolcvan ember felelt meg az országban.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Ne várd a májust EGRI BRÖDY

Moszkvai találkozó EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Apák és fiúk

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI PUSKIN Időzár

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Aranypók

HATVANI KOSSUTH A szív újra dobog

FILM:

Moszkvai találkozó

1958. július 4., péntek:

1776. USA függetlenségének kikiáltása, nemzeti ünnep.

1946. Fülöp szigetek nemzeti ünnepe.

1468. Mátyás király a Podjebrád elleni harcok közben bevonult Ol- mützbe.

1898-ban halt meg N. J. Fedosze- jev, az első orosz forradalmi marxisták egyike.

NÉVNAP

Ne feledjük szombaton: EMESE

Két hét felejthetetlen élményeit eleveníti fel a „Moszkvai találkozó” című színes szovjet film, mely a VI. világifjúsági találkozóról szól. A filmet az egri Bródy mozi július 4—5-én

játssza.

— TEGNAP A KERE- CSENDI TANÁCS végrehajtó bizottsága ülést tartott, a- melyen az iskola igazgatója beszámolt az elmúlt tanítási év eredményeiről, s megbeszélték az 1958—1959. évi beiratkozások előkészítését is.

— MEGKEZDIK A SÁRGADINNYE szállítását a detki Szabadság Termelőszövetkezetből a hónap második felében. A dinnye igen bőséges termést ígér.

— AZ EGRI JÄRÄS területén levő gyümölcstermelők értekezletet tartottak, amelyen megtárgyalták a járás gyümölcstermelési feladatait és a gyümölcsfák ápolási munkájának előkészítését.

— MÉRLEGKÉPES KONFERENCIÁT tartottak a napokban a gyöngyösi járás tsz- könyvelői. A konferencia a hét végén lezajló vizsgákat készíti elő, s a tapasztalatok szerint a tsz-könyvelők alaposan felkél- szültek a vizsgákra.

— HOLNAP TARNA- SZENTMÁRIÁN tanácsülés lesz, amelyen a mezőgazda- sági munkák előkészítését beszélik meg. Második napi rendi pontként a tűzoltó parancsnok beszámol a tűzrendészet! feladatokkal kapcsolatos előkészítési munkálatokról.

— MEGKEZDTÉK AZ ŐSZI- ÁRPA ARATÁSÁT a kisnánai Hunyadi Termelőszövetkezetben. Az esős idő miatt a gépek nem tudtak teljes kapacitással haladni, ezért kisbuszával is vágják a gabonát, hogy el ne peregjenek a túlérett szemek.

— A MAKLÁRI KÖZSÉGI TANÁCS megtartotta tanácsülését, amelyen megtárgyalták a mezőgazdasági munkák feladatait, valamint a másodvetés előkészítésének munkáját.

— MA DÉLELŐTT 11 óra kor a strandfürdőben dr. Pusztai János főorvos a napozásról tart előadást.

Ne várd a májust

A nagyszerű „Tavasz” folytatása a „Ne várd a májust” c. jugoszláv filmvíg játék, vidám lányok és fiúk élményeiről szól s Szlovénia csodálatosan ezép sí-terepein játszódik le. Bemutatja az egri Vörös Csillag mozi július 9-ig.;

Kik mennek, kik jönnek ?

— Változások a Gárdonyi Géza Színház társulatánál —

Befejeződött a Gárdonyi Géza Színház jövő évi társulatának szervezése. Szőllősi Gyula, a színház igazgatója ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta:

— Az évad végén, legnagyobb részt saját akaratukból a következők váltak meg a színháztól: Solti Bertalan,

Szende Bessy, Forgács Tibor, Almásy Gizella, Ágoston Edit, Győrvári János, Radó László, Koppány Miklós és Szegedi Erzsi.

Hosszas tárgyalások előzték meg a színház új tagjainak szerződtetését és a leszerződött tagok kiváló képességei biztosítékot adnak arra, hogy az új társulat erősebb lesz, mint a tavalyi volt.

A színházhoz szerződött Ko- váts Mária drámai hősnő, aki legutóbb Békésósabán, Bodó György drámai hős, aki legutóbb Szegeden, Gyuricza Ottó táncoskomikus, aki Békéscsabán, Ruttkai Mária komika, aki Békéscsabán, Pusztai Péter jellemszínész, aki Kaposvárott, Szűry György, aki a Budapesti Kamara Társulatnál, Kelemen Irén, aki Békéscsabán, Csapó János karakter- színész, aki Miskolcon, Stefa- nik Irén szubrett, aki Békéscsabán, Bodó Judit naíva, aki Szegeden, Pathó János jellem- színész, aki Debrecenben volt az ottani színház vezető művésze.

Kiegészítik, illetve cserélik a kórust is. Szegő Zsuzsát és Dánfi Sándort Békéscsabáról, Tóta Katalint, Szendrői Józsefet, Losonczi Arankát Budapestről, Móricz Ildikót pedig Debrecenből szerződtették a kórusba.

A színház új művészeti titkára Kozaróczy József lett.

Katedra virágok

Az alanti bemondások önkéntelen szerzője Johann Georg Galetti (1750-1828), aki annakidején a go thai gimnázium történelem tanára volt. Halhatatlanságát nem történelem könyveinek, hanem szórakozottságból eredő bemondásainak köszönhető, melyekből most bemutatunk néhányat.

„Alfonz kétéves korában született.”

„111. Richard halála után már kevés remény volt a megmentésére.”

„Stuart Mária kivégzése után Erzsébet megjelent a Parlamentben, egyik kezében zsebkendője, a másikban könnyek”.

„Nagy Károly oly gyakran győzte le a szászokat, hogy azok a végén már be se várták.”

„Akkoriban az ország sorsa csak vékony hajszálon függött, s ez a hajszál Kövér Károly volt.”

„Húsz János Konstanzban máglyahalált szenvedett, mégpedig 1415 nyarán, amikor a városban amúgy is tűrhetetlen meleg volt.”

„A lipcsei csata után láttak gazdátlanul szaladgáló lovakat, amelyiknek három, négy, vagy még több lábát is ellőtték”.

„Gusztáv Adolf svéd király közvetlenül halala előtt méa

élt”

Szüret címet viselő lányszobrát a bíráló bizottság 15 000 forintra értékelte. A pénzértéknél azonban sokkal meggyőzőbb az alkotás művészi ereje. A lány derűt és lendületet hordoz. Az erőteljes megformálás sem zavarja a leány-test vonalainak harmóniáját és báját. Eleven hatású a carrarai márványból készült fiúfej. Szabó László alkotásai a kiállítás nagy nyeresége és bizonyára vonzóereje is.

Meg kell említenünk, hogy a kiállítást nem a legszerencsésebben oldották meg a művészek. A csoport Marx Károly utcai műterme nem alkalmas arra, hogy ilyen anyagot bemutasson. A műterem előtt levő helyiség pedig túlsóiét ahhoz, hogy ott bármit is bemutatásra felvonultassanak. így az ott elhelyezett akvarellek nem érvényesülhetnek kellőképpen.

ŐSZINTE KÍVÁNCSISÁGGAL várjuk a most kiállított alkotások megtekintése után, a csoport őszi tárlatát, remélhetőleg akkor már megfelelő elhelyezésben. (f. a.)

fásokban önmagát is keresi, nemcsak a szakma belső titkait kutatja, hanem a realitást, az embert is. A művészi fegyelemnek ilyen szabad értelmezését nem egy munkánál láttuk. Az az érzésünk, hogy a képeken megtalálható modorosságot a nagyobb elmélyülés és a pillanatnyi irány- zatosság felülbírálása után eltüntetik képeikről művészeink, akik egyébként éppen a Képzőművészeti Alap vásárlószenvedélyének bizonyítékával megdicsérve dolgoznak és alkotnak.

A SZOBRÁSZOK alkotásairól: Király Róbert három alkotással jelentkezett. Napozója (gipszből készült heverő lány-akt) a kiállítás főhelyén áll. Orbán József tíz munkáját látjuk a kiállításon. Említést érdemel Dózsa-feje, erőteljes mondanivalójával és a tölgyfából készült háromrészes Toldi-relief.

Szabó László négy alkotását élvezhettük ezen a kiállításon. A bemutatott alkotások nagy művészi megjelenítő készségről és határozott egyéniségről beszélnek. Diófából készült,

taly István Teli táját finom es passzív hangulatával, Kocsisáé András Gizella hirtelen felvázolt férfifejét és olvasó nőjét, Nagy Ernő Kőbánya c. képét és nem utolsó sorban Platthy György népviseletbe öltözött lányait, asszonyait. Különösen tetszett a Baranyai sokác lányok című képe.

A fent említett olajfestményeken kívül több munkával vettek részt a kiállításon Deb- reczeni Zoltán, Garay Elvira, Kocsis Árpád.

A KÉTSÉGTELENÜL meglevő művészi színvonalat véleményünk szerint árnyékolja az, hogy művészeink akár irányzatosságból szándékosan, vagy szándék nélkül nem fogalmazzák meg mondanivalóikat a nekik kijáró tisztelettel és elmélyüléssel.

Itt van példának Kocsisáé András Gizella férfi-karakter- feje. A mondanivaló kitűnő, mégis az az érzésünk a kép láttán, hogy nem teljes, mert a téma gyors megfogalmazása után a művész letette az ecsetet és azt érezte, hogy a művét befejezte. Pedig a szemlélőt, aki a művészi alkoA HEVES MEGYEI Képző- művészeti Munkacsoport a Heves megyei napok alkalmából tárlatot rendezett 'műtermében. A kiállításon nem a szokásos időszaki termést vonultatta fel- a csoport, hanem Egerről, Eger környékéről és a művészek jobb műveiből adtak összefoglalót.

A tárlat anyaga 72 mű, ebből 17 a szobrászoké, 55 a festőké. A festők anyaga nemcsak számbelileg, de művészi mondanivaló szempontjából is gazdagabb. A Képzőművészeti Alap is megtekintette a kiállítást, a zsűri is elvégezte már a maga munkáját és ennek eredményeképpen 19 képet megvásárolt a Képzőművészeti /vlap 'iáját képcsarnoka javára. kim a tárlatvezető említette, a '"gyei tanács is szándékozd párolni az értékes

alkotások^.Bak-sa»1 ypes Klára In- terieurj^ * ^.említenünk, aztán -mű ár Zsuzsa

Nagye|®.d ^vám « Gergely P iáimén Bükkotésát, Gódor Kal« vtbzulvátai Mihály munw varaSzi

reggelt es az

Tárlatot rendeseit a Heves megyei napok alkalmából a Heves megyei Képsőmüvésseti Munkacsoport