Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-18 / 150. szám

1 nefdjsau 1938. július 18., péntek ti kirándulások oktató-nevelő értékei A vidéki kirándulók színes csoportjai hozzátartoznak Eger mindennapi képéhez. Vagy egy-egy műemlék előtt sora­koznak, vagy a tejivók előtt látjuk őket, ahol a bükki út­hoz gyűjtik az erőt. Az ország pedagógusai, s az idegenforgalom szervezői felismerték Egerben az északi hegyvidék kirándulóhelyének központját. Most nem Eger megtekintésére érdemes ob­jektumaira akarom felhívni a figyelmet, hanem a kirándulá­sokat oktatási-nevelési téren szeretném értékelni, egyrészt a tanulóifjúságot, másrészt az iskolánkívüli dolgozókat ille­tően. Néhány tudományág isme­retanyagának mind alsó, mind felsőfokú oktatása akkor ered­ményes, ha az intézetben fo­lyó, sokszor elméleti síkon mozgó tanítást tanulmányi kirándulások egészítik ki. Ezek az utak elsősorban az értelmi nevelést, újabb tárgyismeretek szerzését, kiszélesítését, az el­méletnek a gyakorlattal való Összekapcsolását szolgálják. A földrajz, a biológia, és fizika körébe tartozó jelenségek, il­letve létesítmények megérté­se, helyes értelmezése csak ak­kor maradandó, ha azok gya­korlati bemutatása keresztül­vihető. A növények és állatok, a természetes környezetükben kutathatók fel. A helyszínen szemlélhetők, milyen külső kö­rülmények mozdíthatják elő, esetleg gátolják az egyes fa­jok elterjedését. Ezek a terep- gyakorlatok a növény- és ro­vargyűjtési feladatok megoldá­sára is felhasználhatók. A kö­zös megbeszélésen a név-meg­határozásra is könnyen sor kerülhet. A földrajzi objektu­mok mind természeti, mind gazdasági vonatkozásban kitá­rulnak a szemlélők előtt. A természeti földrajzi jelenségek folyamataikban, s eredménye­ikben egyszerre szemlélhetők. A Szalajka völgyének szikla­forrása, a víz munkájáról, a hidrológiai viszonyokról, s a Bükk felépítéséről egyszerre szolgál tárgyi bizonyítékul. — Ezek megjelenése lenyűgöző hatású, az érdektelen szemlé­lőt is megállásra kényszeríti. Eger völgyének egy-egy kő­fejtője évmilliók geológiai fej lődését tárja fel előttünk. Ha üzemet látogatnak fiataljaink fejlődő kémiai, s technológiai tudományunk fejlődését ta­nulmányozhatják. Ezek a kirándulások testi nevelés terén is értékesek. Fo­kozzák tanulóink erejét, álló- képességét. Ráneveljük őket a nehézségek leküzdésére, ezál­tal az önbizalom erősödik bennük. Tágabb tér nyílik az önálló mozgásra és cselekvés­re. Igazán alkalmas a meg­jegyzés: tágül a látókör. így kapcsolódunk az erköl­csi nevelés területére, amely­nek csiszolását a tanulmányi kirándulások szintén eredmé­nyesen szolgálhatják. Tanítási órákon kívül a szocialista er­kölcs számos nemes példáit rajzoljuk fel előttük egy-egy eseménnyel, vágj' egy létező személlyel kapcsolatban. Be­széljünk ■ előttük a helyes szo­cialista magatartásról, a be­csületről, a közvagyon megbe­csüléséről, az igazmondásról, az egyenességről. Adjunk a tanulóknak feladatokat, állít­suk őket kisebb-nagyobb prob­lémák elé, hogy azok megoldá­sával erősítsük bennük a jó tu­lajdonságokat. De ilyenkor bukkan elő egy- egy kellemetlen hajlam is, a- minek a nyesegetése szintén n-velési feladat: a tanuló hosz- szabb időre, esetleg 1—2 hét­re kikerül a családból és na­gyobb közösségbe csöppen be­le, ahol nem ő a központ, ott valamennyien egyenrangúak. Bizonyos szokásokkal kell megismerkednie, aminek be­tartása az együttélés érdeké­ben mindannyiukat kötelezi. Itt kell őket felvérteznünk olyan jó jellemvonásokkal, — amelyek a szocializmust építő társadalomban nélkülözhetet­lenek. Az iskolában alkalmazott erkölcsi nevelés tartós együtt- lét alkalmával fejleszthető to­vább. A tanár és tanuló kö­zött a közös táborozás, baran­golás közben létrejövő kapcso­lat fogékonyabbá teszi a tanu­lót ezen magvak elvetésére. A kötetlen formában folyó esz­mecsere szuggesztivitása nem marad nyomtalanul, közel ke­rülnek egymáshoz. Egymásba látnak, nemes értelemben vett barátokká válnak. Az egyéni nevelésre itt nyílik a legjobb lehetőség. Erre a feladatra a tanárnak is fel kell készülnie. Férkőzzék tanulói bizalmába, ne a gáncs-keresés, de az ér­tékek felismerése útján. Sze­rencsés eset, ha a nevelő bi zonyos társadalmi rutinra tesz szert, derűs vezetése nyomán a merev szembenállás közvet­len kapcsolattá oldódik, ajkak ekkor megnyílnak, a nyelvek megoldódnak. A tanár már csak vezet, irányít, le-lecsap; egy-egy kínálkozó nevelési al­kalom kihasználására. Bátorít­ja a félénket, leinti a hangos­kodást, őrködik az együttélés tisztasága felett. Ugyanakkor a tanár is a kritika kereszt­tüzében áll, figyelik öltözködé­sét, étkezési módját, jókedvé­nek határait, minden meg­mozdulását. A tanár puszta jelenlétével is nevel, s a tanuló ez alkalommal szerzett benyo­másai kihatnak a társalgás, ez öltözködés, az étkezés etikájá­ra is. Az idegenvezetés nehéz fel­adatát látják el az üdülőtele­pek ún. kultúrosai is. Sokol­dalú, „olvasott” emberek le­gyenek ezek. Necsak a társas­játék vezetésében mutassanak biztonságot, de fogalmuk le­gyen arról is, hogyan szol­gálhatják vendégeik értelmi nevelését. Az emberek sze­retnek tanulni, csak ne csa­lódjanak a közvetítőben. A felnőttek kirándulásának a szervezése társadalmi feladat, azt a szakszervezetek, üzem­vezetők oldhatják meg sike­resen, a szakos pedagógus, vagy egy gyakorlott turista, mint vezető működhet közre. ' A kiránduló-csoport tagjai előtt a vezető tekintélye akkor lesz teljes, ha a kirándulás előre elkészített terve és annak végrehajtása összevág. ha minden mozzanat óramű pon­tossággal zajlik le. A szervező a következő módon készüljön elő: 1. Készítsen mindre kiter­jedő útitervet, az indulástól a megérkezésig. 2. Külön jegy­zékben állítsa össze a tanuló- csoportok részére a megfigye­lési feladatokat. 3. Végül, de nem utolsó sorban, készítse el a kirándulás költségvetését, a várható kiadások fedezési le­hetősége nélkül ne induljon el. Az út minden mozzanatát iól gondolja át, mert az irány és időpont nem lehet alkudozás tárgya. Ezek eldöntése a veze­tő feladata. Csak így biztosít­hatja a fegyelmet, mely a ki­rándulás lényeges feltétele. A szabadban, a közlekedési esz­közök használata közben a fe­gyelmezetlenség életveszély- lyel is járhat, az engedelmes­ségeket szigorúbban meg kell követelnünk, mint az iskolá­ban. A magyarázathoz szüksé­ges figyelem összpontosítások­nál ne tűrjünk el semmiféle lazaságot. A tanulmányút munkateljesítmény, annak szabályos rendje van, amelytől csak a vezető tanár engedélyé­vel térhetünk el. ,.líluUR Ha a kirándulás eredménye­sen lezajlik, a részvevők alkal­mazkodása, a vezető fáradozá­sa nem volt hiábavaló. ZÉTÉNYI ENDRE főiskolai tanár 1958. július 18., péntek: 1936. A spanyolországi polgárhá­ború kezdete, (22 éve). 1830. Uruguay Köztársaság első alkotmányának évfordulója, (128 éve). 1818. Született: Kazinczy Gábor író, (140 éve). 1708. Meghalt: K. A. Bulavin, az oroszországi parasztfelkelés vezére (250 éve). NÉVNAP Ne feledjük, szombaton: EMILIA- A FÜZESABONYI JÁ­RÁSBAN nem minden iskola rendelkezik szakosított neve­lővel. Ebből kifolyólag Porosz­lón és Mezöszemerén vannak nagyobb nehézségek. A prob­léma csak több szaktanár kép­zésével oldódik meg, szó van arról, hogy addig néhol igény­be veszik a nyugdíjasok mun­káját is. ti liszt — A MÁSODIK ANGOL vendég turistacsoport hétfőn érkezik Egerbe. A vendégek meglátogatják a város mű­emlékeit. — A GYÖNGYÖSI városi párt és végrehajtó bizottsága a város kereskedelmi helyzetét tárgyalta meg. Külön napi­rendi pontként foglalkoztak a lakosság zöldségellátásának biztosításával. — ÜLÉST TART július 21-én Hatvan város tanácsa. Az ülésen a helyi mezőgaz­dasági politika megjavításá­nak módjairól tárgyalnak. Megbeszélik, hogyan lehet legeredményesebben támo­gatni a különböző kollektív gazdálkodási típusokat, ezen belül elsősorban a termelő­szövetkezeteket. — JÚLIUS 16-án 55 kelet­német diák látogatott el Egerbe. Kétnapos itt-tartózko- dásuk után a Bükkben tettek nagyobb kirándulást. — AZ ANDORNAKTÁLYAI községi tanács 19-i tanácsülé­sén tárgyalja az adóterv tel­jesítését. A tanácsülésen pénzügyi. előadó beszámol el­ső fél eves munkájáról. — Üj SPORTPÁLYÁT lé­tesítenek az idén Űjlőrincfal- ván. Helyét már felszántot­ták és tárcsázták, hogy elvé­gezhessék az egyengetcsi és füvesítésl munkákat. — A JÖVÖ HÉT folyamán három szovjet turistacsoport érkezik megyénkbe. A 120 fős csoport meglátogatja a Selypi Cukorgyárat, a hat­vani Petőfi Tsz-t és a Hat­vani Cukor- és Konzervgyá­rat. — SZÁZ SZÁZALÉKON FE­LÜL teljesítette első és máso­dik negyedévi adótervét Űjlö- rincfalva. QtQL} zd^ÜZltni ibő i Két ember Mióta rossz út, meg autó van a világon, örök a háborúsko­dás az útőrök, vagy ahogy ne­vezik őket, az útkaparók, meg a gépkocsivezetők között. Egy­mást okolják a rossz út miatt, s végnélküli vitákat folytat­nak — eredmény nélkül. Az­az, hogy nem mindig ered­mény nélkül. A csehi völgyön ennek az utóbbinak voltam tanúja. Pihenőt tartott a gépkocsi- vezető, s közben tréfás komo­lyan megjegyzéseket vágtak egymás fejéhez, a szintén déli pihenőjét tartó útőrrel. — Hogy ne lenne rossz az út, mikor itt mászkáltatja ma­gát a hangyákkal munka he­lyett, — így a „pilóta." — Kevés már az én erőm ehhez, — mutatott a félméte­res butykákkal tarkított útra a kaparó. — Akkor azért kapirgál ott, ahol úgyis jó az út? — ugratja tovább a sofőr. — Azért, hát, — felel az öreg —, hogy magának legyen igaza, — feltápászkodik, el­indul a legkátyúsabb útsza­kasz felé, ahol, amint a zászló is bizonyítja, reggel ótá dolgo­zóit. A sofőr csak néz utána, s mondaná, ha lenne kinek ..mégis csak rendes ember az öreg, nem a könnyebbik végét keresi a munkának.” Egy csokor sxóbotlás A sok gyűlést látott és végig­ült emberek időtöltő szórako­zása, megszámolni. hogy mennyi „bizony”, „ueyebár”-t mond öt perc alatt az előadó, vagy azt számolja, hányán al­szanak csoportban, s egy gyű­lésen — akaratlanul én is csat­lakoztam e „gyűjtők” táborá­hoz, s egyetlen gyűlésen sze­dett szóbotlás-csokromat nyúj­tom itt át figyelmeztetésül a szónoklat hevétől elragadtatott felszólalóknak, akik nem is fipvelnek arra, hogy mit mon­danak. íme a gyüjtemépy: — „Magunkévá tesszük a hibákat.” — ..A vállalatunknál tespe- dést fogunk bevezetni.” — „Máris született ésszerű­sítés az emberek fizikai ere­jének csökkentésére.” — „Mire másnap délben fel­keltek a város lakói, ott volt a víz.” S végül felállt egy alacsony, vézna felszólaló. így kezdte be­szédé* • — „Nem akarok hosz- szú lenni az elvtársak előtt.” — Nehéz is lett volna... Kovács Endre Válaszolnak az illetékesek Egyik egri olvasónk a na­pokban néhány dologról írt, amire választ kért. Mivel a probléma közérdekű is, közöl­jük a kérdéseket, hogy az ille­tékesek megadhassák rá a vá­laszt. ... Heves megyei napok vol­tak Egerben, dalosünnepéllyel összekötve. Az nnepek elmúl­tak, azonban a műsort ismer­tető táblák még mindig ott vannak a Lenin út sarkán. Ta­lán az utókor számára maradt ott? „ • •. Két éve lesz, hogy a Le­nin úton a fagyialtos bódé mellett beszakadt az úgyneve­zett Bukuli-csatorna. Megjaví­tották, de a járda még most is úgy van, ahogy akkor felszed­ték a betont. A kirándulók közül nem egy botlott már bele a hatalmas pocsolyába. Nem lehetne már két év után kijavítani a járdát is? — A Heves megyei napok előtt rohammunkával rendbe­hozták a Vasút utcának, a MÁVAUT-tal szemben levő oldalát, eltüntették a hepe­hupákat. De sajnos, azt elfe­lejtették, hogy az utcának ezen azt oldalán valaha vízlevezető árok volt. Ezt nem tisztították ki, s így az eső után kis híja volt hogy el nem öntötte a vasutat is. A mérnöki hivatal akkor ígéretet tett, hogy még az idén kijavítják. De mikor látnak munkához? ... hogy a hevesi MAVAUT- megálló melletti italboltban nem adnak ki palackozott sört, még akkor sem, ha megfize­tik az üvegbetétet. így, ha va­laki egy pohár sört akar elfo­gyasztani családjával, az egyetlen megoldás, ha felpa­kolja őket, s bemennek mind­nyájan állva meginni a sörü­ket. A vendéglátó ipari vállai lat szabályai szerint az ital­boltokban az üvegbetét lefize­tése után kötelesek kiadni a palackozott sört, s ez a szabály vonatkozik az említett hevesi italboltra is. Belépünk a professzor szo­bájába. Titkárnő fogad. Ér­deklődik jövetelem célja felől. Bejelent, belépek, bemutatko­zom, roppant kedves ember a professzor úr, szívesen hely- lyel kínál, majd beszélgetünk és érdeklődik, hogy mi érde­kel, melyik osztályon szeret­nék dolgozni. A röntgen rész­legre kérem magam, tekintve, hogy igen korszerű röntgen­gépekkel dolgoznak és ott so­kat lehet látni. Szíves készség­gel tett eleget kérésemnek. Az osztályvezető főorvosnak be­mutatott, majd átmentünk a röntgen osztályra. Másnap már fehér orvosi köpenyben jelentem meg új munkahelyemen. Megindult a klinikai élet. Reggel a pro­fesszor vezetésével konzíliu­mot tartottak az intézet orvo­sai, megbeszélték a diagnózi­sokat és a therápiát, röntgen felvételekkel együtt értékelték ki, itt találkoztam a kollégák­kal, akik szívélyes szeretettel fogadtak és kérdéseimre min­dig a legrészletesebb feleletet adták. Az általános konzílium után a röntgen osztályon dol­gozó orvosokkal együtt lemen­tünk az osztályra, majd elkez­dődött a beteg-vizsgálat. A vé­dő köpenyek felvétele után (n-Kíly ”éd a sugár-ártalomtól) megkezdődött a munka. A be­tegek egymásután álltak a gép elé és a röntgen sugár átvilá­gította az emberi testet. Fe­szült figyelemmel vizsgáltuk át a betegeket, tüdő, szív, gyo­mor, bél rendellenességeit ku­Dr. FERENCZI MIKLÓS: II. Ismerjük meg egymást: Egy hónap a Német Demokratikus Köztársaságban tattuk, egyes betegekről több felvételt is készítettünk, hogy a lelet jobban észlelhető le­gyen. Kíváncsi voltam egyetemi előadásokra is. Délután egy órakor átmentem az ötödéves hallgatók tantermébe, majd mikor a professzor belépett, egyszerre kezdték az „asztalt verni” és lábbal „dobogni”. Nem tudtam mire vélni ezt a „zajt”, majd hamarosan érte­sültem róla, hogy így köszön­tik évszázadok óta hagyomá­nyosan a belépő professzort. Ismét eszembe jutott szegedi diákságom. Bizony ott az ilyen szokás nem felelt volna meg a követelményeknek, sőt na­gyon rossz néven vették vol­na professzoraink. Az előadás alatt feszült csend és figyelem vette körül a professzort. Elő­adása részletes és szemléltető volt, színes filmet vetítettek közben és az előadás végén a beteget is bemutatták, minden­ki megnézhette, tanulmányoz­hatta. Az első nap sok érdekessége kifárasztott. A munkaidő után hazamen­tem, hogy kissé kipihenjem magam, de szó sem lehetett pihenésről, mert vendéglátó­im programot dolgoztak ki, igaz, én is sokat akartam lát­ni, Minden délután egy kis séta következett, városnézés. Megismertem a város történel­mét, íme röviden: Merseburgtól 15 km-re fek­szik a város, két részből áll, a régiből és az újból. A ré­gi rész közepén álló piacon, amelynek a mai neve Markt Platz, egy egyedül álló torony (rother Thurm) áll egy Roland szoborral, ugyanitt van Hän- delnek, a város szülöttének három méter magas szobra. A XVI. században épült a városháza, továbbá az 1530-tól 1554-ig épített Máriatemplom négy toronnyal, melyek kö­zül kettőt egy híd köt össze. A templomban híres oltárkép van, amelyet 1529-ben Cra­nach festett. A Szent Móritz templom a XII. századból való, csinos kó­russal. Az egyetemi épületek, a dóm, a Franke-féle 1698-ból származó alapítványi épületek, árvaház, többrendbeli iskola, gyógyszertár, könyvkereske­dés, az alapító szobrával, mind kiemeli a város nevezetessége­it, Külön meg kell említenem a Móritz-burgot, mely sokban hasonlít az egri várunkhoz, Már csak romok mutatják a hajdani nagy csaták emlékeit. A világhírű egyetem, melyet 1694-ben alapítottak, s 1817-ben a Wittenbergivel egyesítettek, ma is gyakori látogató helye külföldi tudósoknak. Legjelen­tősebb intézetei az anatómia, pathológiai és fiziológiai inté­zetek. Az egyetemi könyvtár több mint százezer kötet tudomá­nyos könyvvel és több ezer kézirattal rendelkezik. A mú­zeum jelentős iparművészeti és művészeti gyűjteményt tar­talmaz. Jelentős várrom még a Giebichenstein, — melyben 1102-ben Lajos thüringiai gró­fot, később pedig II. Ernő sváb herceget tartották fogva. 966- ban Hallet I. Ottó császár a magdeburgi érseknek adomá­nyozta, 981-ben II. Ottó pe­dig már városi jogokkal ru­házta fel. A várost 1635-ben a prágai béke a szász választónak, a westfáliai béke pedig a bran­denburgi választóknak juttatta 1806. október 17-én falai alatt a Bernadotte vezérlete alatt álló franciák a poroszok vezé­rét, Jenő würtembergi herceget legyőzték, a győzelmet nem­sokára követő tilsiti béke a vesztfáliai királysághoz csa­tolta, a lipcsei csata után azon­ban visszakerült Poroszország­hoz. 1894-ben az egyetem meg­alapításának 200 éves évfor­dulóját ünnepelték. Röviden ez volt, amit meg­tudtam a város történelméről. De menjünk ismét vissza a klinikára, ahol ebben a pilla- i natban vagyok és ahol már eddig is sok tapasztalatra tet­tem szert. Tekintettel arra, hogy otthon a községemben kisgyermek betegem is akad, megkértem a gyermekosztály vezetőjét, (egyetemi docens-t, a prof. szabadságon volt) en­gedje meg, hogy osztályát meglátogathassam. Szívesen vezetett végig osztályán, rész­letesen magyarázott nekem egyes esetekről, sok kisbeteget láttam, ezek közül is egy volt, mely különösen felkeltette fi­gyelmemet, egy hétéves fiúcs­ka, aki mozdulatlanul feküdt az ágyában, szemei mereven néztek a végtelenbe, arca pi­rosán csillogott, időnként ér­telmetlen szavakat mondott, öntudatzavara volt. A gya­korlatom végén értesültem ró­la, hogy gyógyultan hagyta el a klinikát, a szülei és az orvo­sok legnagyobb örömére. A látogatási időt a szülők és a hozzátartozók pontosan betart­ják, de hiszen a betegek gyó­gyulása érdekében szükség van zavartalan pihenésre. Május közepén kérdezték tőlem, nem volna-e kedvem a Quedlinburgi orvoskongresz- szuson részt venni? Természe­tesen örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy egy orvos­kongresszus előadásait meg­hallgathassam, annál is in­kább, mert klinikánk néhány; orvosa is beszámolt kutatásá­nak eredményeiről. (Folytatjuk) Építik, javítják az utakat az egri járásban Útépítésre, utak javítására, kövezésre ebben az évben is igen komoly összegeket fordí­tanak az egri járás területén. A községi költségvetések je­lentős része megy ilyen célra, így Egerbaktán 66 ezer, Be- kölcén 66 ezer, Bélapátfalván 57 ezer, Makiáron 56 ezer forint összeget irányoztak elő utak építésére, javítására a költségvetésben. Ezeken felül történnek útépítések a község­fejlesztési alap terhére is. EGRI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona EGRI BRÖDY Isten és ember előtt EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Az éjszaka szépei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fecske küldetése GYÖNGYÖSI PUSKIN Anatol úr kalapja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Trapéz HATVANI KOSSUTH A béke völgye EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI LA JÓS VÁROSI KERTMOZI Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Nincs előad««

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom