Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-18 / 150. szám

1958. Julius 18., péntek NÉPÚJSÁG A kisköreiéit gondolnak a holnapra is Ilyenkor nyáron dandárja ran a munkának. Hajnali há­romtól este 10-ig talpon van a parasztember. Az aratás, a cséplés, a kapálás, meg a töb­bi, mind megállás nélkül jön­nek egymásután. Jóformán nincs egy óra ráérő idő se ilyentájt. Apraja-nagyja kint van a határban, a földeken. Ki ér rá ilyenkor beszélget­ni, diskurálni, szót váltani egymással? Télen van annak ideje — mondhatná nyugod­tan akárki. Pedig... nem egé­szen így áll a dolog. És hogy menyire nem így van, azt ép­pen a kiskörei tsz-fejlesztő bi­zottság munkája bizonyítja. A napokban jártunk Kis­körén. Olyan emberekkel be­szélgettünk, váltottunk szót, akik maguk is tagjai ennek a bizottságnak, akik maguk is dolgoznak, aratnak, csépelnek és mindjárt tegyük hozzá, be­szélgetnek, tanácskoznak is az emberekkel, egyénileg dolgo­zó parasztokkal. És hogy mi­kor? Ahogyan ők mondják, munkaközben a határban, egy- egy cigaretta, vagy pipado­hány mellett, vagy éppen este, hazafelé tartva a földekről. Beszélgetnek a még kívülál­lókkal a szövetkezetről, a ma­guk életéről, a gépekről, a ter­mésről. Mert a kiskörei ter­melőszövetkezeteknek nem kell a szomszédba menni meg­győző érvekért. Tavaly sem kellett, az idén sem kell, mi­kor pedig aszályos és mosto­ha volt a tavasz. Vagy beszélhetnek nyugod­tan a tagok saját jövedelmük­ről is. Csaknem mindegyiké fényes bizonyíték a közös gaz­dálkodás jövedelmezőbbsége mellett. A kiskörei tsz-fejlesztő bi­zottság a tavasz folyamán ala­kult. Tagjai jobbára a terme­lőszövetkezetekből tevődnek össze, bár munkájában igen tevékenyen kiveszi részét a községi tanács is. A bizott­ságnak 60 tagja van. Első hallásra ezt a nagy számot egy kissé sokallja az ember, de ha meggondoljuk, hogy Kis­körén három tsz és három tszcs van — akkor mindjárt másképpen lehet gondolkozni. A bizottság feladata, ahogy arról a községi v. b. titkár beszámolt, lényegében az, hogy egyéni beszélgetés során meg­győzzék a még egyénileg gaz­dálkodó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről, és ez­által növeljék, erősítsék a már meglevő termelőszövetkezete­ket a községben. Mindezen túl­menően Kiskörén ma az a helyzet, hogy éppen a bizott­ság munkája nyomán egész sor eddig tszcs-ben levő gaz­da lép át a termelőszövetkeze­tek valamelyikébe. Igaz, hogy vannak a bizott­ságnak igen aktív és kevés­bé aktív tagjai is, mégis az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy ez a bizottság és különösen a termelőszövetke­zetek elnökei, párttitkárai, ta­nács dolgozói, agronómus stb. komoly munkát végeztek az elmúlt hónapok leforgása alatt. A bizottság megalakulása óta az Űj Élet Termelőszövet­kezetbe 33 család lépett be. A Rákóczi Tsz-be e hó 5-én a szövetkezeti közgyűlésen hagy­ták jóvá újabb 14 tag-felvételi kérelmet, akik az új gazdasá­gi évben már mint a termelő- szövetkezetek új tagjai kezdik el a közös munkát. A Dózsa Termelőszövetkezetbe is van két új belépő, a bizottság munkája nyomán. Ezek a szá­mok mindenesetre bizonyíta- tanak valamit. Bizonvítják azt, hogy Kiskörén szívügynek tekintik a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és azért eredményesen dolgoznak is. A Rákóczi Tsz elnökével be­szélgetünk az új tagok felvé­teléről, a bizottság munkájá­ról. — A mi szövetkezetünk saját példájával érvel és bi­zonyít — mondja. — Jól zár­tunk tavaly is, a rossz tavasz­hoz viszonyítva, az idén is magasabb lesz terméseredmé­nyünk, mint az egyéniek föld­jén. Az emberek megelégedet­tek, bátran elmondják, mit Vittek haza a szövetkezetből. A múlt esztendőben Tóth Já­nos egymaga 30 ezer forint jö­vedelmet mutatott fel a közös munka nyomán. És az ilyen, effajta eredmény nem egye­dül álló nálunk, de a többi termelőszövetkezetben sem. Természetesen ezt tudják, — látják az egyénileg dolgozó parasztok. — Én magam öt új tagot szereztem a szövetkezet­be — folytatja Virág Imre. Molnár Gyurival, Törőcsik Bé­lával együtt beszélgettük meg a dolgokat. Igazat adtak nekem és. belépési nyilatkozatot kér­tek. Ugyancsak szép eredmé­nyeket mutathat fel Garam- völgyi elvtárs, üzemi párt­titkárunk is — mondja a szö­vetkezet elnöke. Botó Pál, Molnár György, Hallai Imre 7 hold földdel léptek át hoz­zánk a tszcs-ből. ök megértet­ték, hogy nálunk a termelő- szövetkezetben könnyebben, jobban fognak boldogulni. Ma szólt éppen Virág József, Sű­rű Árpád is, hogy nekik is küldjék belépési nyilatkozatot, felvételüket kérik. Bizonyára hasonló ered­ményekről számolhatna be Oláh Mihály is, az Űj Élet Tsz elnöke, aki szintén orosz­lánrészt vállalt a tsz-fejlesztés munkájában. Ezt igazolja a szövetkezetbe belépett 33 csa­lád is. Aratnak, lassan már csépel­nek is Kiskörén. Halad a mun­ka, de a mezőgazdasági mun­kák mellett halad a tsz-fej­lesztés is. A kisköreiek gon­dolnak a holnapra is és azon fáradoznak, hogy a holnap szebb legyen, mint a ma. SZ. I. Segítettek a KISZ-fiatalok Vasárnap hajnalban a mező- tárkányi KISZ-szervezet 45 tagja vonult ki a határba^ hogy a helybeli Szabadság Ts$ és néhány egyéni gazda aratá­si munkáiban segítséget adjon. Jóllehet a szövetkezet géppel végezte az aratást, de a lapo­san fekvő nedves földeken ké­zi kaszákra volt szükség. Eh­hez nyújottak nagy segítséget a fiatalok. A szövetkezet gabonatábláin 31 kiszista látott hozzá a nagy munkához. Ezen a napon négy és fél hold gabonát vágtak le, és az aratógép után 11 holdnyi területen rakták csomókba a termést. A munkából példa­mutatóan kivette részét Mezei János és Gyurkó Magda, de ott dolgozott az arató brigád­dal Ondó Klára leendő KISZ- tag is.. önzetlen munkájával bebizonyította, hogy méltó a KISZ-tagságra. ____ Eg y másik KISZ-brigád Kürti Tibor vezetésével Macs­kás Lajos bácsi kétholdas bú­zatábláját aratta le, összesen harminc csomót raktak. A harmadik brigád pedig Sala­mon István vezetésével 27 cso­mót aratott le Farkas Panni néni földjén. A tsz. vezetősége és a megsegített egyéniek is hálásan köszönték meg a lel­kes fiatalok segítségét. A ki- szisták pedig — hogy ez a nap is jól végződjön — a napi mun­ka után, este vidám táncmu­latságot rendeztek a kultúrház udvarán. A pénz meg az öntözőkocsi E rövid írás nem a pénz és a szerelem kapcsolatáról fog szólni, hanem olyan his­tória kerül megemlítésre, amely már sok fáradságot és még több bosszúságot okozott a hatvani tanácsházán. A 22 ezer lakosú városnak jelenleg nincs öntözőkocsija. Pe­dig ilyenkor, nyáron, köztudomású, hogy nagy a por, mely a tovaszágúldó autók után kerekedik, majd az ablakokra, a fa­levelekre és az emberek arcára ül. De Hat­vanban most korlátlan úr a por, senkinek sem kell magyarázni ezen állapot tűrhe­tetlen voltát. Hatvannak már volt egy öntözőkocsija, mely nyomtalanul eltűnt a II. világháború­ban. De lehetne ma is ha... És ezzel a kel­lemetlen kis „ha”-val nem tudnak Hatvan­ban megbirkózni. A hatvani városi tanácsnak 200 000 fo­rint áll rendelkezésére, melyből megve­hetni a szóbanforgó kocsit, amelynek le­szállítását a megyei tervosztály szeptem­berre tervezte be. A hatvaniak viszont úgy gondolták: ha már van pénzük, akkor nyá­ron veszik meg a kocsit, mert ősszel már, ügye, eső és sár van. Érdeklődtek hát <• minisztertanács titkárságán, ahol azt a vá­laszt kapták: ők 1959-re ütemezték be. A hatvaniak viszont tartottak attól, hogy az idén pénz van, kocsi nincs, jövőre viszont a kettő viszonya megfordulhat — tehát to-' vább mentek. Kísérletet tettek kocsiszer­zésre a Kohó- és Gépipari Minisztérium­ban, az Országos Tervhivatalnál, az Épí­tésügyi Minisztériumban, a kormány tit­kárságán, — de biztató feleletet sehol. „Ha az exportáruból marad ... Ha a legyártást engedélyezik ... Ha az átszervezésnél fe­lesleg mutatkozik... Ha a honvédség szá­mára nem kell... stb.” szóltak a válaszok. Tehát Hatvanban a helyzet változatlan: pénz van, kocsi nincs. Már csak az hiány­zik, hogy a lakosok az utcára öntsék a hamut, melyet a jármüvek és a szél a por­ral együtt felkavarjon. Mert csak így idéz­hetik aztán a hatvani emberek kellő indu­lattal és átéléssel a Halotti Beszéd sorait: „isa por és homu vogmuc”, mely kultúra ápolás ugyan, de egészségügyi szempontból abszurdum ... (hankóczi) '.NAAAAAAA/VVAAAA/VV\Ae^VvA/VSAA/W\/WVVVW\AA/V\AAAAAAA/V\AAAA/WW\AAAAAAAA/WNAAAAAAA/WWV\AA/W\AAAA^'VWV\A/W\A/WVVSAA/V\A/VWVVV\A TUTAJJAL A VILÁG KÖRÜL Jorgen Glundal 53 éves dán állampolgár hivatalosan beje­lentette, hogy rövidesen fele­ségével együtt világkörüli út­ra indul tutajjal. A tenger- áramlatok sokesztendős ta­nulmányozása meggyőzte őt arról, hogy négy esztendő ele­gendő a tervbevett útra. A tutajt fenyőtörzsekből építi és kismotorral szereli fel. A REKORDER NAGYMAMA Georgette Joly-Brémont asszony, egy casi dokkmunkás felesége 49 éves korára a ma­ga nemében ritka teljesítményt mutat fel. A fiatal nagyma­mának jelenleg 30 unokája van, és 49. születésnapján 13 gyermeke ünepélyesen igére­ÉRDEKES HÍREK ~ a világ minden tájáról fYwwvwwywwYV wv.y yywvyyyy) tét tett, hogy mindent elkövet­nek, hogy tovább javítsák a nagymama rekordját. EZ IS BRIGITTE BARDOTNAK KÖSZÖNHETŐ Brigitte Bardot, az „atomi- kus” szépség, aki filmjein bő­kezűen mutogatja bájait, két­ségtelenül meghódította az erősebb nemet. A nők termé­szetesen szeretnének ugyan­olyan csábító „eszközökkel” rendelkezni a férfiak meghó­dítására. No de a természet egyikkel-másikkal „szűkmar­kú” volt. A női leleményes­ség azonban igyekszik pótol­ni az anatómiai fogyatékos­ságokat. A felfújható gumi­melltartó után most New- Yorkban, a Vanderbilt szalon­ban bemutatták az ugyancsak kaucsukból készült és felfúj­ható „hátsó domborulatot”. A technika új vívmányának bol­dog tulajdonosa tehát az imá­dott férfi gusztusa szerint sza­bályozhatja alakját. Igen ám, de mi történik ha...? A BÁRÁNY MEGÖLTE A FARKAST Salerno közelében egy pa­rasztlegény madarászni ment a falu határába. Kutyája a sűrű bozóttal benőtt területen keresgélt, majd hirtelen szű­kölve visszafutott gazdájához. A parasztlegény lövésre ké­szen tartott fegyverrel indult a bozót felé, ahol, legna­gyobb meglepetésére, hatalmas farkassal találta magát szem­közt. Bár fegyvere csak apró madársörétre volt töltve, — egyetlen jólsikerült lövéssel sikerült leteríteni a düvadat amely több mint 70 kilót nyo­mott. A ritka vadászszerencst megdöntötte Aesopus híres ál­latmeséjét, mert jelen esetben a bárány ölte meg a farkast ugyanis a parasztlegényt Ang- hellonak (Bárány) hívják. — NAGY SIKERREL mu­tatta be a rózsaszentmártoni kultúrcsoport C'sányban a Zsuzsi című darabot. Az el­múlt napokban a színdarab bemutatását megismételték Rózsaszentmártonban is — közkívánatra. Hallottak-e önök valaha ar­ról, hogy krokodilokat hasz­náltak fel peres ügyek „rende­zésére”? Egy ilyen a Salamon- szigeteken történt. (A Sala- mon-szigetek a Csendes-óceán nyugati részén fekszenek.) Dél-Malaitában egy férfi erőszakot követett el egy leá­nyon, akinek a családja, a szé­les rokonsággal egyetemben, nagyon felháborodott ezen: nem annyira a cselekményen, mint azon, hogy az csökken­tette a nö értékét — mármint azt az összeget, melyet a csa­lád a férjhezmenéskor kapna. A „vételárat” ugyanis eloszt­ják a rokonság között. A nők­kel folytatott ilyenfajta üzlete­lés nagyon fontos szerepet ját­szik a malaita törzsek gazda­sági életében. A nő felháborodott család­jának tagjai felkeresték a törzsfőnököt és megfenyeget­ték: ha nem tesz semmiféle lé­pést a férfival szemben, úgy megölik őt. — És ilyen körülmények kö­zött mit is tehettem volna mást — folytatta a törzsfőnök —, ki kellett próbálnunk az igazságszolgáltatás régi mód­szereit. A Dél-Malaita szigetet Malaitától elválasztó csatorná­nak van egy mélyvizű elága­zása, amelyet a növényzet majdnem teljesen eltakar. Ez 1929. Bikol puszta, Eszter­gom mellett... Sötétek voltak, mint a vi­harelőtti fellegek és összesz j- rított ajkukon nem tudott elő­törni a szó. Egy csapat em­berrel beállított a jegyzőhöz: — Mink itt nem maradunk tovább! Már az ölfa is alig látszik ki a hóból. Tán itt pusztuljunk el? És a hatóság kénytelen volt engedni. Döntögették a fákat, amíg nem jött a kemény, szi­gorú hideg, aztán már nem bírták tovább. Simon Lajos szólt az embereknek és ki­harcolták, hogy hazavitessék őket a fagyhalál elől. Ma 60 éves Simon Lajos. Cserfafakadású, magas em­ber. Bajusza ősz, sörtés, rit­kuló hajában fehér szálak mutatják a fölötte elsuhanó évek nyomát. Nyakán, keze- fején átlátszanak a gyűrött, barna bőr alatt kanyargó vastag kék erek; Gorkiji ar­cát fekete ráncok ülik. Min­den ránc egy életút az arcán! Beszélnek ezek a ráncok, nyo­masztó évek nehéz, elfutó napjait emlékezik. Küzdelmes élet Anyja nevelte fel, másik két fia mellett, mert apja messzire ment, ki Amerikába, szerencséjét keresni. Iskolát csak hat elemit járhatott. A vasútnál napszámoskodott, s minden nyáron kepét húzott, — Mezőkeresztesre, Arnótra jártak el gyalog. Háború... Irtózattal nézte a hazatérő sebesülteket és rok­kantakat, s csak abban re­ménykedett, hogy vége lesz, mielőtt rá kerül a sor. elvit­ték. Sebesülten feküdt Eger­ben, mikor az 1919-es forra­dalom vörös lobogókat tűzött a házak magasára. Egy évig Horthy-katona, —- majd újra aratómunkás Ar- nóton. Szénbányász, erdei fa­vágó — tavasszal akadt egy kis cserhántás — és mikor beköszöntött az aratás, már Bőcsön aratott. Mindig talált valami apró-cseprő munkára, napszámra, aratásra, megke­reste a télirevalót. Erről beszélnek a ráncok, erről a keménykérgű kezek, A krokodil, mint bíró Igazságszolgáltatás a Salamon-szigeteken a rész tele van krokodilokkal és egy szellem „őrzi” akinek a szükségleteiről a viz mellett élő Fa'atambu varázsló gondosltodik. A legősibb idő óta ebben a csatorna-elágazás­ban rendezik a malaiták vitás ügyeiket. így most is megkér­deztem a megvádolt férfit, hajlandó-e eleget tenni a pró­bának és végig úszni a kroko­diloktól nyüzsgő vízben ? A férfi nagyon húzódozott, de végül is engedett. Azután megbeszélte a két családdal: ha a férfinak sike­rül eleget tenni a próbának, anélkül, hogy a krokodilok megharapnák vagy megölnék, a leány családjának kártérí­tést kell fizetnie, mert bebizo­nyosodott, hogy a leány volt a hibás. Ellenkező esetben pedig a fiatalember családjának kell a leány hozzátartozóinak kár­térítést fizetni. Mindezek után megállapodtunk egy napban a varázslóval, aki kijelentette: imádkozni fog a víz szellemé­hez, hogy igazságosan döntsön a peres ügyben. — A megállapított napon — folytatta a törzsfőnök elbeszé­lését — minden érdekelt eljött a vízhez. A vádlott nagyon ijedtnek látszott, de amikor Fa’atambu megparancsolta, hogy fogjon a próbának, na­gyon lassan a vízbe ereszkedett, majd amilyen gyorsan csak tudott, végig úszott a veszé­lyes terepen. Mindenki feszül­ten figyelte az eseményeket, azonban a krokodilok hozzá sem értek, s amikor Fa’atambu megvizsgálta, még egy karco­lást sem talált a testén. Így a leány családjának kellett kár­térítést fizetnie. A kötelezett­ségüknek nagy zúgolódva ele­get is tettek és ezzel az ügy lezárult. Engem azonban továbbra is furdalt a kíváncsiság és saját szakállamra utána nyomoz­tam, hogy tulajdonképpen mi is történt. így azután sikerült kiderítenem a következőket: A megvádolt férfi valóban erőszakot követett el a leá­nyon, — noha az nem nagyon ellenkezett —, így azután rend­kívül megijedt, amikor meg­hallotta, hogy alá kell vetnie magát a krokodil-próbának. Felkereste az öreg Fa atambut, és a csendőrverésekről. 1933- ban kepét kereső társaival Varbón járt. Akkor tartotta a faluban alakuló gyűlését, a Radikális Párt, Bajcsy-Zsi- linszky pártja. Amit ott hal­lott, neki is nagyon szívéből szóltak. Mikor hazatértek Nagyvisnyóra ő is megalakí­totta otthon az ellenzéki mun­kások Radikális Pártját. Hat évig pártelnök. Minden áldott éjszaka zörgettek ablakán a csendőrök. Titkos gyűléseik után szaglásztak. Aztán, mi­kor a választások közeledtek, egy éjszaka többször is fel­zavarták. És a választás napján... Herceg, az uzsorás fakereske­dő, karonfogva sétált rásze­dett áldozataival, leitatta őket a kocsmákban, s csak aztán vitte őket a szavazóhelyiség­be. Király erdőmérnök úr is ott állt az ajtóban, nézte ki­re, hova szavaznak az erdő­munkások. Aki a kormány ellen dobta urnába a szava­zólapját, annak nevét fekete­s megkérte, hogy segítsen raj­ta. Fa’atambu először azt mondta, hogy nem avatkozhat a szellem munkájába, de ami­kor a fiatalember nagyobb összeget ajánlott fel, az öreg gazember kijelentette, hogy mindent megtesz, ami csak módjában áll. Amikor meg­kapta a pénzt a fiatalembertől, Fa’atambu közölte vele, hogy titokban hozzon annyi disznót, amennyit csak tud. A férfi el is hozta a disznókat — termé­szetesen ehhez segítségre is volt szüksége és részben ez volt információm forrása. A következő lépés az volt, hogy az öreg varázsló imádkozott a szellemhez, majd rövidesen közölte, hogy a szellem na­gyon szívesen segít neki —, természetesen csak abban az esetben, ha megfelelően kielé­gítik. így azután a krokodil­próba napján, a kora reggeli órákban a disznókat bedobták a krokodiloknak, amelyek rövidesen végeztek is velük. Annyira jóllaktak, hogy később, amikor át kellett úsz­nia a vizen, lusták voltak még megmozdulni is! Mindez azt mutatja, hogy „több van” a primitív igazság­szolgáltatásban, mint ameny- nyit mi a távolból látunk benne. listára írta. Az emberek Si mon Lajosért szaladtak: Jöj jön, nézze meg mit csinál i mérnök?! — Leszavazott már, mér nők úr? — kérdezte Lajo bácsi. — Le, — válaszolta ama gőggel, — elsőnek a kői mányra! M iért kérd i ? — Azért, - hogy rögvei hagyja el ezt a helyet, mei itt nincs tovább keresnivalc ja! Rettegteti az embereke magukra szavazzanak?! Miéi szavazzunk? Amiért korláti húztak az erdei utakon, ho§ a szegény ember már széké rel se mehessen arra? Vág azért, mert a mérnök úr rétjeinket használja orszá útnak, azt vágatta össze hii tájával? Ezért szavazzunk És a mérnök elódalgott. 1935-ben útkaparónak ál 15 évig vigyázta, gondozta utat Nagyvisnyó—Dédes Nagyvisnyó—Szilvásvárad k zött. Innen ment nyugdíj is. 1946-ban a Szociáldemokr ta Párt sorába lépett. S Szocdem. Párt és az Mi egyesülésekor 1948-ban ót v lasztották a Kommunista Pi titkárának. De az intrika, ír sok önző személyi érdeke, személyi bosszú kedvét ke< rítette. Kuláknak minősít ték — ma is öt hold föle van! — fiát munkaszolgá tos katonának hívták be hadseregbe. De nem tudták ked' szegni, mert az olyan emb mint Simon Lajos bácsi, aki mindig mások igazság ért küzdött, — ma is küzd küzdeni akar. A nagyvisn Hazafias Népfront elnö Munkáját, önfeláldozó fá dozását nagyon megbecsül — Darvas József személyei adta át neki a közelmúlt! a Béke-kitüntetést, az V. I\ gyár Békekongresszuson I vés megye küldötte volt. Első féléves tervüket tej sítették sikerrel. A mezei < löket a tavaszi munkák m kezdése előtt — társada munkával — rendbehozt kutakat tisztítottak, tövise irtottak, stb. Most legíor sabb gondjuk: az aratás! i tárjárásokat szerveznek burgonyabogár felkuta sára, hogyha valahol észle időben felvehessék a küze met pusztításaik 'álén. — Nem mellőztem' soha népet. — így mondta, e szerűen, s csak mélyrehúz szeme villant hozzá, hon kának nagy sziklája alól. Pataky Deasá

Next

/
Oldalképek
Tartalom