Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-12 / 145. szám

Korszerű mezőgazdasági kisgépek a többtermelés szolgálatában Megyénkben június 28-tól július 8-ig, az Észak-magyar- arszági mező- és erdőgazdasági kiállítás keretében a Mező­gazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat bemu­tatta azokat a kisgépeket, melyet iparunk a termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó parasztság mezőgazdasági mun­kálatainak megkönnyítése céljából, egyes géptípusok újítási elgondolásainak felhasználásával, továbbá teljesen újrend­szerű gépeket legyártott, mint pl. motoros háti permetezők, villanymotorok, öntöző berendezések stb. Ezek a kisgépek a kiállítás keretén belül a látogatók tetszését megnyerték. Igen komolyan érdeklődtek a hagyo­mányos gépeken kívül az újrendszerű gépek iránt. Többek között nagy feltűnést keltett Ausztriából és Jugoszláviából importált benzinmotoros és léglökéses háti permetező, ködö­sítő gép, melynek súlya nem több, a permetlével együtt, mint a nálunk használt és bevált, de régi típusú vermórel perme­tezőnél. Dolgozó parasztságunk tetszését nyilvánította az esőágyú bemutatásával kapcsolatosan, mellyel egy 24 óra alatt szek- toros megoldással, 3—4 kát. hold területet lehet megöntözni 60—70 mm. beázással. Komoly érdeklődést mulattak a bemutatott egyfázisú villanymotorok iránt, mellyel- különböző mezőgazdasági gépe­ket, kukoricadarálót, szecskavágót, morzsológépet tudnak meghajtani. Hasonlóan a UKL 125-ös benzinmotor iránt is. Ezeknek a gépeknek a beiktatásával a mezőgazdasági termelésben komoly többletjövedelmet, a takarmánynak na­gyobb kalóriaértékét (friss darálás útján), továbbá munkaerő felszabadítást tudunk biztosítani. A bemutatásra került, Csehszlovákiából importált Agro- stroj (mindent művelő) iránt különösen az egyénileg dolgozó parasztság részéről mutatkozott nagy érdeklődés. Több dol­gozó paraszt magát a gépet és az utánfutót ott, a helyszínen meg akarta vásárolni. Természetesen a gépnek több tarto­zéka: gödörfúró, fűkasza, tárcsa, borona, eke a géppel együtt adható el. A kiállított Rapidtox és kismindenes típusú, nagytelje­sítményű permetezőgépeket termelőszövetkezeteink vásá­rolták meg. A Heves megyei napok keretében megrendezett gép- kiállitás is hű bizonyítéka annak, hogy szocialista iparunk minden erejével és alkotó készségével mezőgazdaságunk szol­gálatában áll. Azok az egyénileg dolgozó és termelőszövetkezeti parasz­tok, akiknek nem volt alkalmuk a kiállításon a bemutatott gépeket megtekinteni, a helyi földművesszövetkezetek veze­tőinek bevonásával azokat a MEZÖSZÖV vállalatnál, Eger­ben, minden alkalommal megnézhetik, ahol az Elvtársak részére szakemberek a segítséget, vásárlás esetén, meg fog­jak adni. JOÖ IMRE, igazgató. ———■■ Ezt láttuk A noszvaji földművesszö­vetkezet 1. sz. vegyesboltjá­ban igen nagy a forgalom. Amikor beléptünk, nemigen nagyon lehetett mozogni az üzlethelyiségben, egyrészt a bent levő vendégektől, más­részt az üzlethelyiségben össze-vissza dobált áruk hal­mazától. A boltban a bútoro­kat valamikor, régen újonnan berakták, biztosan azért, hogy azon helyezzék el az árukat. A boltos úgylátszik ezzel nem igen van tisztában, mert az áruk egy részét a pulton, más részét az üzlet közepén tárolja. A boltvezetőt kerestem, mi­vel csak a felesége volt az üzletben, tudomásomra hozta, hogy valami budapesti fény­képésszel járkál a községben. Gondolom, hogy jól kihasz­nálhatja a munkaidőt, ha még a zárást sem várja meg ás már más munkát végez. Kér­désünkre, hogy miért van ilyen nagy rendetlenség, azt válaszolták, hogy tegnap me­szeltek és még nem tudtak rendet csinálni. Pedig már szerdán is zárva volt az üz­let, rendcsinálás ürügye alatt. Azt hisszük, hogy még na­gyobb üzletben is rendet le­het csinálni egy nap alatt, nem még egy ilyen üzletben, mint a noszvaji földműves- szövetkezet vegyesboltja. Attól hogy meszelték, illetve taka­rították a boltot, nem értünk vele egyet, hogy a petróleu- mos hordó az üzlet közepén áraszt elviselhetetlen bűzt. Nem tudom gondolt-e már arra a boltvezető, hogy ez a bűz átjárja úgy az élelmisze­reket, mint a textilanyagokat. A tűzveszély szempontjából meg egyszerűen megengedhe­tetlen ilyen anyagot tárolni a helyiségben. A kocsikenőcsös hordó sem a legjobb helyen van, hiszen Nősz vajon ha valaki nem figyel maga körül jól végig dörgölheti a ruháját, az üzlet közepén el­helyezett kenőcsös hordón. Nem tudom, hogy fordult-e elő már ilyen eset, de biztos, hogy akivel előfordult, nem volt jó véleménnyel az üzlet­vezetőről. Panaszkodnak, hogy kicsi a helyiség. Ennek azon­ban maga a vezető is oka, hiszen az áruk elhelyezésével növelhetné a férőhelyet. Nem­igen nagy szükség van már a régi pénztárfülkére sem, mivel nincs külön pénztár. a boltban. A túlzsúfolást ezzel is szüntetné, de úgy látszik Noszvajon szeretik a zsúfolt­ságot. Az sem helyes, hogy a boltvezető ebben a nyitott fülkében tartja az iratait, mert amikor olyan tömeg van —, mint ottlétünk alkalmá­val volt — nemigen lát az ajtóhoz, hogy nem „rendezil’-e valaki az irodáját. Csak ké­sőbb jön rá, hogy egy-két számla, vagy egyéb irat el­tűnt. A községben nagy a forga­lom, mivel ilyenkor nyáron az üdülők gyakran keresik fel a községet, és köztük a földművesszövetkezeti boltot is. Ezek az üdülők az ország másik részéből, gyárból, vagy hivatalból jöttek ide üdülni, hogy az évi munkájuk fára­dalmait kipihenjék. A földművesszövetkezet boltvezetője, ha már bevonja feleségét az üzleti munkába, akkor, amíg a felesége kiszol­gál, rendet teremthetne a raktárban is. A hivatalos munkaidő betartása pedig őrá is vonatkozik és a jövőben elősző ' teremtsen rendet, és csak úgy járkáljon a fényké­pésszel. Szeretnénk ha a leg­közelebbi látogatásunk alkal­mával szép rendet és jó íz­léssel berendezett kirakatot és üzletet találnánk. Sz. J^fMEZŐGAZÖMÁGI időszerű védekezési munkák a szőlőben Szőlőkultúránknak a pero- noszpórán kívül másik nagy kártevője a lisztharmat. Elle­ne viszonylag könnyen véde­kezhetünk, mert a felületen élősködik. Előzetes védekezés­re csak ott van szükség, ahol évről évre jelentkezik. A liszt­harmat ellen — ellentétben a peronoszpórával — a fellépése után is védekezhetünk, a be­teg részeket meggyógyíthatjuk kénes szerekkel. Permetezés esetén Sulfalort használunk, amit egyszerűen vízben is el­keverhetünk, de ha bordói lé­be keverjük, a peronoszpóra ellen is védekezhetünk. A po­rozásoknál általában ventil- lált kénport használjunk. Réz- kénport csak akkor használ­junk, ha a lisztharmat és pe­ronoszpóra ellen egyidőben kell védekezni. Az othelló- szőlő rendkívül érzékeny a kénporozással szemben és így könnyen leperzselhetjük a lombozatát. Ha ebben a szőlő­ben lép fel a lisztharmat, ké­nes szerekkel a tőkéket sem porozni, sem permetezni nem szabad, hanem a szőlő altala­ját kell kénporozni. A forró déli órákban is kerüljük a kénporozást, mert a gyorsan bomló kénporból keletkező nagymennyiségű kéndioxid is perzselést okozhat. Végül- arra kell felhívni a figyelmet, hogy augusztus második felében ké­nes szerekkel védekezni már kockázatos, mert ha a kén be­lekerül a mustba, kellemetlen szagot idéz elő, amit csak ne­hezen, külön kezeléssel tu­dunk eltüntetni. A lisztharmatot és a pero- noszpórát elég gyakran össze­tévesztik és így az ellenük való védekezés nem minden esetben vezet eredményre. A két betegséget viszonylag könnyű megkülönböztetni. A peronoszpóra tört porcukorhoz hasonló, fényes bevonatot ké­pez a levélen, amíg a liszthar­mat fénytelen, lisztszerű, gyakran ólomszürke. A beteg bogyót kettévágva, még köny- nyebben megállapíthatjuk, mi­vel a peronoszpórás belsejé­ben barna foltos, amíg a liszt­harmatos bogyók belseje egészséges zöld-színű. Ha a be­teg bogyókat, vagy leveleket a kezünkben megdörzsöljük, a peronoszpórás szőlőnek nem érezzük idegen szagát, ellen­ben a lisztharmatos szőlőnek kifejezetten gomba szaga van. Természetesen vannak a sző­lőnek egyéb rovar- és gomba­kártevői is, amelyek ellen vé­dekeznünk kell, különösen a mostani szélsőséges időjárás mellett. Minden termelőnek saját érdeke, hogyha az általa ismert vagy ismeretlen kár­tevő fellépését nagyobb mér­tékben tapasztalja, jelentse a földművesszövetkezetnél, vagy a községi tanácsnál. Csak így lehet elejét venni a komolyabb kártételeknek és így tudják a helyi földművesszövetkezetek idejében biztosítani kellő mennyiségben a szükséges vé­dőszereket. Azok az abasári és visontai szőlőtermelők pedig, akik a szakcsoportokba tömörültek, szervezettebben és eredménye­sebben veszik fel a kártevők elleni küzdelmet. Közösen szerezték be a tél folyamán a szükséges védőszereket, mű­trágyát és karókat. A két köz­ségben 12 kísérleti parcellát állítottak be, égyenként 400 négyszögöl területen, a műtrá­gyázás hatékonyságának ta­nulmányozására. A szakcsoport tagok tisztá­ban vannak azzal, hogy a tu­domány mai állása mellett meg lehet védeni a jónak ígérkező szőlőtermést a kártevőktől, ha idejében felkészülve ápoljuk a szőlőt. Biztos eredményre azon­ban csak akkor számíthatunk, ha a szükséges munkálatokat időben és maradéktalanul vég­rehajtjuk. Ha kedvezőnek lát­szó időjárás, vagy helytelenül felfogott takarékossági szem­pontból csak egyetlen agro­technikai, vagy védekezési munkát kihagyunk, egész évi munkánkat, termésünket is elveszíthetjük. Csobó Kálmán, agronómus, Abasár. A HEVESI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET 6300 forint értékben hangoshíradó-beren- dezést vásárolt. A felszerelés útján rendszeres tájékoztatót ad a gépi munkáról, a szerző­déskötésekről, védekezési mun. kólátokról és egyéb teendőkről. — KISGYÜLÉSEN beszél­ték meg a tarnaörsi földmű­vesszövetkezeti tagok, a gép- használati társulás előnyeit. Az eredmény nem maradt el, mivel 15 tag 70 kh. földterü­lettel megalakította a gép- használati társulást. A tarló­hántást és a nyári szántásokat már közösen végzik. MŰSOROS KÖNYVANKE- TOT rendezett a hevesi föld­művesszövetkezet és a járási könyvtár. A műsor keretén be­lül felléptek a Szövő-Háziipari Szövetkezet leánytánccsoport- ja, valamint a földművesszö­vetkezet kultúrcsoportjának szólóénekesei. A jól sikerült ankétot éjfélig tartó tánc kö­vette. — ERDÖHALMI ALAJOS. káli dolgozó, jó cseresznye és meggytermést takarított be 5 kh gyümölcsöséről. A rossz időjárás ellenére is, a lesze­dett cseresznye és meggyből, mintegy 70 000 forint értékű árut adott át a földművesszö­vetkezet felvásárló-telepének. Illés István a kisnánai földművesszövet­kezet alapító tagja, termelő­szövetkezeti tag. A földmű­vesszövetkezetek fennállása óta eredményes munkát fejt ki a mozgalomban, és mun­kája alapján választották meg a MÉSZÖV választmányi tag­jává. i fiét&r móiiTÁiAi Tisztelt Tagtársaim! Most nem italboltról, vagy más üzlethelyiségekben ta­pasztalt hiányosságokról, rendetlenségekről szeretném tudó­sítani az igen tisztelt Tagtársakat, hanem utam ezúttal a sár­guló búzatáblák között, a hevesi földművesszövetkezet Köz­ponti Irodájába vezet. Megmondom őszintén, a kíváncsiság hozott ide, mert az utóbbi időben sokan dicsekedtek Hevesen, hogy milyen szép eredményeket értek el a földművesszövetkezeti kereskedelem terén, és arról, hogy a jövőben milyen terveik vannak. A dicséretek után azt hinné az ember: na, végre van egy föld­művesszövetkezet, ahol folyamatosan minden a legnagyobb rendben, ahogy azt mindenki elképzeli, megy végbe. Hát, hogy rendben folyik-e a munka, azt a község dolgozói tud­ják a legjobban. En mindenesetre arra voltam kíváncsi, hogyha olyan jó itt a munka, milyen eredményeket értek el a részjegybefizetésben? Mivel a megkérdezettek megnyugtató és kielégítő választ adni nem tudtak az eredményeket illetően, igy kénytelen vgltam a bürokráciához fordulni. Sokan beszélnek a tagszer­vezés nehézségeiről, én azonban csak azt hiszem el, amit a szememmel látok. Azt hittem, minden intézkedést megtettek a szervezés érdekében, de amint az később kiderült, nem is egészen van ez így. Az ezévi igazgatósági üléseiről készült jegyzőkönyveket böngészve, hiába kerestem annak az ülés­nek a jegyzőkönyvét, amelyben a részjegybefizetéssel foglal­koztak volna, nem találtam sehol... illetve az egyikben említést tettek arról, hogy második napirendi pontként tár­gyalják a részjegybefizetés terén elért eredményeket. Cso- dák-csodájára, még azt is elismerték, hogy igen gyenge ered­ményt értek el. No, gondolom, megvan, „jobb később, mint soha” köz­mondás alapján, mégiscsak foglalkoznak vele. Ez az, amit én keresek és már kezdem is szidni magamat a kialakult rossz véleményemért. Nézzük csak a hozzászólásokat, hatá­rozatokat. Ki milyen feladatot kapott az eddigi hiányosságok kijavítására. A vélemények azonban már nincsenek rögzítve, — lehet, hogy szerénységből, de lehet, hogy a vezetőségi ta­goknak nem is volt erről véleményük —, ugyanis mindenki a rokoni kapcsolatról, a tiszteletdíj kifizetéséről és minden egyéb dolgokról beszél — ami szintén fontos —, csak éppen a részjegybefizetésröl, a saját erő növeléséről hallgattak. Ha már hozzá nem szóltak, gondolom, legalább határozatot hoz­tak. így kezdem keresgélni a pontokba szedett szép, hangza­tos határozatokat. A határozatok azonban a rokoni kapcso­latok megszüntetéséről, az italboltnak két műszakra való áttéréséről és egyéb más dolgokról is beszél, csak éppen a részjegybefizetésröl nem. Hogy tovább menjek, el kell még mondanom Tagtár­saimnak, hogy ugyanilyen eredményt mutat a szakcsopor­tokról és egyszerűbb társulások alakításáról tárgyalt napi­rendi pont is. Például egyik ülésükön ugyanis ismertették a kormány- és a SZÖVOSZ-rendeleteket ezzel kapcsolatosan, helyeselték is azokat, azonban nem állított a vezetőség konk­rét feladatokat az illetékesekkel szemben. Ennek tudható be, hogy a szakcsoport szervezése hallgat, hallgat róla a vezető­ség, hallgat a termelési bizottság, de nemigen beszélnek róla a földművesszövetkezet dolgozói sem. Később azonban a tagtársaimmal történt - elbeszélgetés során mégiscsak megtudtam, hogy hozott már itt a vezetőség régebben határozatokat a részjegybefizetésről, éppen úgy, mint a. különböző társulások létrehozásáról, csak éppen meg kellene azokat valósítani. Amennyiben pedig ez így van, igazuk van a Tagtársaknak. Mégis meg kell, hogy mondjam: Jó lenne, ha a földművesszövetkezet vezetősége az ülésein a kitűzött napirendi pontokon kívül nem foglalkoznak mellé­kes dolgokkal, hiszen mindennek megvan a maga ideje. A kereskedelemben elért eredmények után, ideje lenne mái azzal is dicsekedni, hogy milyen eredményeket értek el c részjegybefizetésben és a szakcsoportok, esetleg szakszövet­kezetek szervezése területén. A szövetkezeti tagsággal egyetértésben. Szövetkezeti üdvözlettel: A földművesszövetkezeti taggyűlések és kisgyűlések hírei A kompolti földművesszö­vetkezet által rendezett kis- gyűlésen, Kiss István szövet­kezeti tag javaslatára, a fiók­bolt létesítésével kapcsolato­san a gyűlésen részvevő szö­vetkezeti tagság úgy határo­zott, hogy a költségek elkerü­lése és a földművesszövetke­zet saját erő növelése érde­kében, a felmerülő fuvarokat társadalmi munkában végzik el. A szövetebzet igazgatósága pedig úgy döntött, hogy a társadalmi munkában részve­vő tagoknak részjeggyel fizet az elvégzett munkáért. O A tódebrői földművesszövet­kezet ki sgy ülésén megjelent ötven szövetkezeti tag vállal­ta, hogy az épülő felvásárlás telep színhelyére, a szüksége három köbméter földet di talanul fogják odaszállítani. O A nagyúti földműveszöve kezet tagértekezletén 110 szí vetkezeti tag, 3 géph&sznála társulást alakított, amelyne egy nyolctagú közös vezetősi get választottak, a gépi műi ka irányítására. Ugyancss elhatározták egy tejszövetk zet megalakítását is. O A kiskörei, tarnaszentmi lósi és az átányi földművessz vetkezeteknél megtartott ta értekezleteken a tagság hat rozatot hozott a szövetkezete' nél meglevő rokoni k pcsol tok felszámolására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom