Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-29 / 159. szám

2 nepcjsao 1958. jüUtu 29., kedd Semlegesíteni, vagy megnyerni? Arról tanácskoztak nemré­gen a hevesi járás községi tanácselnökei, hogy mi a ta­nácsok feladata a Központi Bizottság falusi helyzetből ho­zott határozatának a meg­valósításában. A vita során Tatai János, a kiskörei tanács­elnök vázolta a középparasz­tokkal szemben folytatott he­lyi politika irányát. Elmondot­ta: középparasztok Keresték fel és kérdezték, hogy miért szigetelik el őket tsz-mozga- lomtól,- miért csak a szegény­parasztok megnyerésére foly­tatnak harcot. Elmondta még azt is, hogy bizalmatlanok a középparasztokhoz a község vezetői és valamiféle semlege­sítési politikát gyakorolnak velük szemben. A kiskörei helyzet nem egyedülálló. A pártmunkások, a párt politikájának helyi végrehajtói, nem egy esetben elhanyagolják a középparasz­tok megnyerését és inkább a semlegesítés politikáját foly­tatják, ami nem helyes. Nézzük meg, honnét ered a középparasztok semlegesíté­sének politikája, jelszava. Még az 1917-es Óktóberi for­radalom előtt a párt harcba hívta az egész parasztságot, a cárizmust, a monarchiát, a kö­zépkoriságot megdönteni — és ez adta meg a februári forradalomnak a polgári jel­leget. Azután a példátlan gazdasági pusztulás, amit a háború és az ideiglenes kor­mány politikája is okozott, megkövetelte a forradalom továbbvitelét, a szocializmus felé vezető lépések megtéte­lét — magát az októberi for­radalmat. Az októberi forra­dalom idején a párt a sze­gényparasztsággal, a félprole­tariátussal, valamennyi ki- zsákmányolttal együtt a kapi­talizmus ellen, — ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat — vitte a har­cot. „A középparasztság sopán­kodott és ingadozott a forra­dalom és az ellenforradalom között, míg a burzsoáziát megdöntöttük, míg a szovjet hatalom nem volt szilárd, amiért is a középparasztot semlegesíteni kellett — hatá­rozta meg Sztálin: „A párt három fő jelszava a paraszt- kérdésben" — című munkájá­ban. Tehát a középparasztok­kal szemben olyan politikát folytattak, hogy az, ha nem is nyújt aktív segítséget a proletariátus forradalmának, legalább ne akadályozza, ne álljon az ellenség pártjára. Ez a semlegesítési politika az októberi forradalom győzelme után, amikor a falusi burzso­ázia ellen ment a harc, meg­szűnt és előtérbe lépett a kö­zépparasztság megnyerésének politikája. Lenin 1919. márciusában a párt VIII. kongresszusán ki­adta a jelszót: „A szegénypa­rasztságra támaszkodva, s a középparaszttal tartós szövet­séget teremtve, előre a szo­cialista építő munkáért. Nálunk a pártnak nem volt jelszava, sem politikája a középparasztság semlegesítése, ez csupán a helyenkénti rossz politika következménye. A felszabadulás utáni időkben a párt éppen a kis- és közép­parasztokra támaszkodva haj­totta végre a földreformot, s akadályozta meg a kisgazda- párt jobbszárnyától elinduló föld-visszaadási mozgalmat. Ebben nagy része volt Buda­pest munkásosztályának is, mert egységesen foglalt ál­lást a földreform mellett. A szövetkezeti mozgalom kezdetén, az 1948-as, 49-es években is felhívta a párt a figyelmet a középparasztok megnyerésére. „A közép­parasztokkal együtt, azok tá­mogatásával a nagyüzemi gaz­dálkodás megvalósításáért" — volt a jelszó a kezdeti idő­szakban is. Természetesen ugyanúgy, mint most, régeb­ben is a szegényparasztság volt a mag, a főerő a szövet­kezeti politikában. A félpro­letariátus, a szegényparaszt­ság értette meg leginkább azt, hogy egyedül, megfelelő gazdasági felkészülés híján nehezen boldogul a kapott földdel és a felemelkedés egyedüli útja a közös terme­lés. Más kérdés, hogy a közép­parasztság egyes rétegei, a tehetősebb réteg elzárkózott a szövetkezeti eszme elől. Nem értették meg a parasztgazda­ságok kisárutermelő mivoltát és másrészt nem is akartak erről tudni. A 15—18 holdas középparasztoknál megmaradt a vagyongyarapítás lehetősége is. Különösen abban az idő­ben húzódoztak a szövetke­zettől, amikor még a tsz-ek csak bontogatták szárnyaikat. Az élet bizonyította be, hogy a kisparaszti gazdaság — bár­mennyire is jól felkészült a gazdálkodásra —, nem veheti fel a versenyt a nagyüzemi termeléssel és a szövetkezetek jövedelme is — a tsz-ek erő­södésével arányban — halad­ja a középparasztok jövedel­mét. Az anyagi jólét alakulása, a várható több jövedelem és a gépek segítségére alapozott könnyebb munka nagy hajtó­erő tehát a szövetkezeti moz­galom felé. És mintahr.gy Kiskörén, más községben is a párt tanácsát követve szim­patizálnak a középparasztok a szövetkezeti mozgalommal, és tevőlegesen kívánnak részt venni a nagyüzemi termelés­ben. Nem véletlen tehát, hogy helytelenítik a velük szemben folytatott semlegesítési politi­kát, ezért bírálandó a kiskö- reieknek az a módszere, hogy majd legutoljára, a végén foglalkoznak a középparasz­tokkal, s folytatnak politikát megnyerésükre. Együtt kell vinni a kettőt, a szegénypa­rasztság és középparasztság megnyerésének politikáját, mert csak ez hozhat meg­felelő eredményt. TÓTH JÓZSEF Ismerjük meg Közel-Keletet Egyiptom Területe több mint tízszere­se hazánk területének, ponto­san 994 300 négyzetkilométer. Lakóinak száma 23 millió, fő­városa Kairó (2100 000), is­mert nagyobb városai még Alexandria, Port-Szaid és Szuez. A Földközi-tenger dél­keleti partjainál elterülő, nagykiterjedésű országot nyu­gaton Libia, délen Szudán, délkeleten a Vörös-tenger, északkeleten Izrael határolja. A nagy kiterjedés viszonylag kicsiny művelhető földterüle­tet zár magába, 35 200 négy­zetkilométert, s csak a Nilus árterületére és deltájára, vala­mint az öntözött földekre ter­jed ki. Egyiptomon keresztül vezet a Szuezi-csatora, amely a Vörös-tengert köti össze a Földközi-tengerrel. Egyiptom a legfejlettebb arab ország, de az évszázados török elnyomás, majd az azt követő angol uralom az elma­radottság számos béklyóját rakta az országra, s ezt az el­maradottságot a mostoha ter­mészeti körülmények segítet­ték konzerválni. Mezőgazdasá­ga teljesen egyoldalúan fejlő­dött az elmúlt évtizedekben. Elsősorban a gyapot termesz­tésére fektették a fő súlyt, ez adta a kivitel nyolcvan száza­lékát. Élelmiszertermelése nem fedezi a belső szükségle­teket. Iparban korábban a textil- és cukorgyártást lehe­tett jelentősebbnek tekinteni. ’ Az állandó külkereskedelmi deficitet részben a Szuezi-csa- torna jövedelméből fedezték. A köztársaság hat éve máris változást eredményezett az or­szág gazdasági szerkezetében, bizonyos javulást hozott az egyiptomi nép életében, bár az ország előtt még nagyon sok megoldandó probléma van. A még teljesen végre nem haj­tott földreform gyakorlatilag megdöntötte a nagybirtokos osztály politikai hatalmát, s a parasztság egy részének hely­zetét javította. Az új kormány igyekszik véget vetni a mező- gazdaság egyoldalú fejleszté­sének. Ugyanakkor felismer­ték, hogy iparosítás nélkül az ország gazdasági problémái lé­nyegében nem oldhatók meg. Az 1956-ra befejeződő ötéves iparfejlesztési terv ennek a felismerésnek alapján készült, s a terv végrehajtásában óriá­si a szerepe a Szovjetunióval 1955 óta megkötött gazdasági, kereskedelmi és technikai együttműködési egyezmények­nek. Kohászati és gépgyár, vegyi és olajfeldolgozó kombinát tervei stb. Az iparosításnak máris vannak eredményei: nagyarányú híd- és útépítke­zés, gumiabroncs- és műtrá­gyagyár építése, vasúti anyag korszerűsítése stb. Az ország egyébként 1881- ben került angol uralom alá, 1922-től névleg független, az angolok tényleges kivonulását azonban csak az 1954-es szer­ződéssel érték el. Szíria Szíria a Földközi-tenger ke­leti partvidékétől húzódik be­felé, a szárazföld felé, a ten­geren kívül Törökország, Irak, Jordánia, Izrael és Libanon határolja. Területe 184 920 négyzetkilométer, lakóinak száma négy és fél millió. Fő­városa Damaszkusz (350 000), nagyobb városai Aleppo és Homs. Főleg mezőgazdasági ország, mezőgazdasága széleskörű, leg­fontosabb exportcikke ma már a gyapot. Lehetséges, hogy a szíriai föld méhében vas, olaj is rejlik, jelenleg azonban iparilag elmaradott ország. Legfontosabb ipari ágazata a textilipar, mely körülbelül 60 ezer személyt foglalkoztat. Szí­rián keresztül futnak az iraki kirkukból kiinduló olajvezeté­kek, amelyek Banyas városá­nál érik el a tengerpartot. Az első világháború előtt Törökországhoz tartozott, a háború után francia protekto­rátussá vált. A két háború közti időszak állandó küzde­lem a franciákkal a függet­lenség elnyeréséért. Névlege­sen 1941. szeptemberétől, gya­korlatilag 1946. április óta füg­getlen. Szomszédai részéről állandó nyomásnak van kité­ve, Irak és Jordánia részéről folytonosan kísértett a beke­belezés veszélye. Az ország 1949-től 1953 végéig Sisakli ezredes katonai diktatúráját nyögte. 1954. után Szíria visz- szatért a parlamentáris alkot­mányos rendszerre, ez időtől kezdve Szíria szerepe megnö­vekedett az arab világ nacio­nalista és egységmozgalmai­ban, kapcsolata egyre szoro­sabbá vált az új Egyiptommal. Jemen A jemeni imámság az arab félsziget délnyugati részén fekszik, Szaud-Arábia és az adeni protektorátus szomszéd­ságában. Területe 120 000 négyzetkilométer, lakóinak száma 5 millió, többségükben mohamedánok. Fővárosa az ország belsejében fekvő, öt­venezer lakosú Sana. Jemen egyes részei Arábia legtermékenyebb vidékei közé tartoznak. Árpa, rizs, gyü­mölcsök a legfontosabb termé­kei, állattenyésztése jelentős. Valószínű ásványkincsei még feltáratlanok, néhány éve olajkutatás kezdődött az or­szágban. Ipara főleg kézmű­ipar. A török uralom alól felsza­badulva folytonos küzdelmet kellett vívnia, hogy független­ségét elismertesse Szaud-Ará- biával, és Angliával és hogy kivédje a Mussolini-féle Olasz­ország törekvéseit. Jemen mo­narchikus szerkezetű állam, sok feudális maradvánnyal. Az ország élén Achmed Imám áll, aki egyben a legfőbb val­lási vezető is. Az ország úi po­litikai irányzata feltehetően nagy hatást gyakorol maid a szomszédos adeni területek és protektorátusok lakosságára. Az Egyesült Államok és Anglia bizonyos körei most készítik elő a talajt a közép-keleti agresszió kiterjesztéséhez — A Pravda kommentárja — MOSZKVA (TASZSZ) A „Szemleíró” a Pravda Vasár­napi számában rámutat arra. hogy a világ népei a legmaga­sabb szintű értekezlet haladék­talan összehívását követelik a közel- és közép-keleti béke biztosítása céljából. A jóaka- ratú emberek erőfeszítései azonban az Egyesült Államok és Anglia agresszív köreinek dühödt ellenállásába ütköz­nek. Ezek a körök most ké­szítik elő a talajt a közel- és közép-keleti agresszió kiter­jesztéséhez és ezért nem akar­nak csúcstalálkozót. Az Egye­sült Államok kormánya min­den eszközzel húzni-halasztani próbálja az értekezlet össze­hívását, nem riad vissza sem­milyen manővertől és semmi­lyen lelkiismeretlen fogástól. Bár egyes amerikai lapok igyekszenek azt a benyomást kelteni, mintha az Egyesült Államok nem vetné el a tár­gyalásokat, hanem csupán „időt szeretne nyerni előkészí­tésükhöz”. a tények arra val- lannak, hogy a halogatás po­litikája mögött egészen más okok rejlenek. Az Egyesült Államok bizo­nyos körei — hangsúlyozza a cikkíró — a Biztonsági Ta­nácsban lebonyolítandó kor­mányfői értekezlet elhúzására, meghiúsítására összpontosít­ják erőfeszítéseiket. Ez az irányvonal azonban nem fér össze a népek akaratával. Akik a csúcstalálkozó megtor­pedózásán mesterkednek, a jóakaratú emberek millióit hívják ki maguk ellen. Ment­hetetlenül lelepleződnek, mint a béke és a nemzetközi bizton­ság ellenségei. Eljárásukért minden felelősség kizárólag őket terheli. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságának rendkívüli ülésszakáról PRÁGA (TASZSZ) Amint a CTK hírügynökség jelenti, szombaton Prágában megnyílt a Szakszervezeti Világszövet­ség (SZVSZ) végrehajtó bi­zottságának rendkívüli ülés­szaka. Az ülésszak napirend­ién egyetlen kérdés szerepel — a közép-keleti események és a dolgozók fellépése a béke és a nemzeti függetlenség vé­delmében. Az ülésszakon a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vesznek arab és afrikai szak- szervezeti vezetők. Az ülésszakon Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára beszédet mondott, ebben körvonalazta a világhelyzetet, amely a rendkívüli ülésszak összehívá­sát szükségessé tette. Javasol­ta, intézzen a végrehajtó bizott­ság felhívást a világ dolgozói­hoz és szakszervezeteihez, har­coljanak a csúcsértekezlet mi­előbbi összehívásáért. Indít­ványozta továbbá, hogy for­duljanak külön üzenetben az angol szakszervezetekhez, az amerikai Afl-Cio-hoz, a skan­dináv országok szakszerveze­teihez, a nyugatnémet szak- szervezeti központhoz és ja­vasoljanak mielőbbi találko­zókat. valamint közös és pár­huzamos akciókat. Az ameri­szovjet nép vasárnap a hadi­flotta napját ünepelte. A moszkvaiak a Himkini víztá­roló partján gyűltek össze, hogy vidám szórakozások kö­zepette megünnepeljék ezt a hagyományos napot. Az ün­nep a haditengerészeti flotta sportolóinak díszbemutatójá­val kezdődött, majd a legkü­lönfélébb sportversenyekre, bemutatókra és játékokra ke­rült sor. kai és az angol kormánynál követeljék levélben a beavat­kozó csapatok feltétlen kivo­nását Libanonból és Jordániá­ból. A vitában felszólalt többek között Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tana csának elnöke is. Este a szovjet főváros park­jait és tereit vidáman szóra­kozó, táncoló sokaság töltötte meg. Az égboltozatot az ün­nepi tűzijáték sokszínű fényei ragyogták be. A helyőrség ágyúi dísztűzzel köszöntötték a hadiflottát. Ugyancsak dísz­szemlék, ünnepi sportjátékok és népmulatságok voltak Le- ningrádban, Szevasztopolban és a Szovjetunió sok más vá­rosában is. Vasszer beszéde az első egyiptomi acélmű avatásakor Megünnepelték a hadiflotta napját a Szovjetunióban MOSZKVA (TASZSZ): A KAIRO (AP) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke vasárnap beszédet mon­dott a heluani első egyiptomi vas- és acélmű felavatásakor. Az elnök beszédében kül­politikai kérdésekkel is foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy már 1953-ban figyelmeztette Dulles amerikai külügymi­nisztert. később pedig Edent és Selwyn Lloydot. hogy az arab világ nem hajlandó el­fogadni katonai paktumokat, ők azonban semmibe vették figyelmeztetését, de — mon­dotta — most már remélhető­leg bölcsebbek lesznek a bag­dadi forradalom győzelme után. „Figyelmeztettem őket, hogy azt az arab uralkodót, aki ha­zája ajtaját megnyitja a pak­tumok előtt, árulónak tekint­jük, mert számunkra a pak­tumok árulást jelentenek” — mondotta Nasszer, majd hoz­zátette: „Nem fogadjuk el az HÍREINK ANKARA (AFP) A Török Köztársasági Néppárt lapját, az Ulust vasárnap reggel „köz­véleményt izgató” hírek köz­lése miatt elkobozták. A napi­lap elkobozott számában lap­szélességű cím alatt azzal vá­dolta a kormányt, hogy vesz­tébe viszi az országot. Időjárás jelentés imperializmust. Régóta azzal vádolnak bennünket, hogy bi­rodalmat akarunk építeni, de én azt állítom, hogy mi csak az arabok nemzetét akarjuk megteremteni. — Csak arabok verhe­tik vissza az arabok ellen in­dított agressziót. Egy arab or­szág ellen indított támadást agressziónak tekintünk vala­mennyiünkkel szemben. Úgy hiszem, kezeink meavédenek bennünket és felépítik orszá­gunkat.” Újabb angol katonai egységek indulnak útnak Máltából LA VALETTA (AP) A 19. tába — ma átszálltak a Cum- angol gyalogos dandár egysé- berland cirkáló fedélzetére, gei — amelyek tegnap az Al- amely még a mai nap folya- bion repülőgépanyahaió fedél- mán ismeretlen céllal útnak zetén érkeztek Angliából Mái- indul. Nehru a csúcsértekezletért KALKUTTA (AFP) Nehru, patok jelenléte a Közép-Kele- indiai miniszterelnök vasár- ten csak robbanékony helyze- nap Kalkuttában tartott sajtó- tét teremthet. A jelenlegi értekezletén ünnepélyesen fel- helvzet — fűzte hozzá — csak hívta Amerikát és Angliát, csúcsértekezlettel és az arab hogy vonja vissza csapatait nacionalizmus hajtóerejé- Libanonból, illetve Jordánia- nek helyes mérlegelésével óid­ból. Hangsúlyozta, hogy e csa- ható meg. Szovjet tudósok 295 mérföld magasba lőttek ki egy meteorológiai rukétát LONDON (AP) A moszkvai rádió jelentette, hogy a szov­jet tudósok 295 mérföldnyi magasságba lőttek ki egy me­teorológiai rakétát. A rakéta segítségével a tudósok értesü­léseket kapnak az északi fényben levő röntgensugarak mennyiségéről, a föld mágne­ses sarkának feszültségéről és a kozmikus sugarakról. A szovjet tudósok kutatásá­nak eredményeit július 30-án hozzák nyilvánosságra. Husszein elrendelte az iraki kormány tagjainak letartóztatását Az éjszakai lehűlés keleten is mérséklődik. Várható időjárás kedden estig: Felhős idő, több helyen eső, zi­vatar. Mérsékelt délnyugati-nyu­gati szél. — Az éjszakai lehűlés keleten is mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: 25—28 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: esők, ziva­tarok. KAIRÓ (Uj Kína) Az Al Ahram szombati száma jelen­ti, hogy a felbomlott iraki- iordániai unió úgynevezett ki­rályának szerepében tetszelgő Husszein elrendelte az iraki forradalom valamennyi veze­tőiének, az új iraki kormány valamennyi tagjának, továbbá azoknak az iraki tiszteknek letartóztatását, akik támogat­ták a forradalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom