Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-20 / 126. szám

4 NEPCjSAG 1958. június ‘£0., péntek rnrvi Ipari Mezőgazdaság kiállítások s Dalosünnep ^ Könyvhét Képzőművészeti a Heves megyei Napok gazdag programjában Szerte az országban egymás után rendezik meg a megyei, tájegységi és városi megmoz­dulásokat, melyeknek az a fel­adata, hogy az illető megye, tájegység vagy város fejlődé­sét, életét, és múltját mutas­sák be a lakosságnak és a ven­dégeknek. így rendeztek Vasi napokat, Veszprémi heteket, Mátrai napokat és még sok tájegységi megmozdulást. E rendezvények sorában ke­rül sor a Heves megyei napok megrendezésére, melyet 28-án nyitnak meg és amely július 6-ig tart. E megmozdulás célja, hogy • megye és az ország előtt bemutassa megyénk fejlődését. hogy dokumentálja megyénk felszabadult népének teremtő erejét. Emellett természetesen az is a célja, hogy megismer­tesse megyénk gazdag törté­nelmi hagyományait, elődeink ránkhagyott kulturális öröksé­gét. E napok rendezvényeit annak a célnak szolgálatába állították, hogy híven mutassa be munkásaink, gyáraink, dol­gozó parasztjaink, termelőszö­vetkezeteink, értelmiségünk és tudományos kutatóintézeteink, iskoláink és utat kereső művé­szeink elért eredményeit, mindezt azért, hogy tisztábban álljanak előttünk a jövő fel­adatai. Célja e napoknak az is, hogy az eredményeket látva, erőt nyerjünk az előttünk álló feladatok megvalósításához, hogy megyénk népében elmé­lyüljön szűkebb hazája szeré­té tének érzése. ........ .... Ip arunk elért eredményeit gyáraink és üzemeink kiállí­tása mutatja be. így rendez­nek gépkiállítást, cukoripari, konzervipari, dohányipari, há­ziipari, kézműipari, sütő- és malomipari, hús- és szeszipari kiállítást. Ugyancsak bemu­tatják a kisipari szövetkezetek és a magán kisiparosok ter- melvényeit. Az Észak-magyarországi Me­ző- és Erdőgazdasági kiállítás a három északi megye. Heves, Borsod és Nógrád mezőgazda­ságának elért eredményeit, szőlőtermelésünk, növény és gyümölcstermesztésünk mód­szereit és fejlődését, az erdő- gazdaságok érdekes munkáját mutatja be. A kiállítást a Népkert területén rendezik meg. Megyénk tudományos munkáját egészségügyi, növény- és állat­tani, politechnikai, könyv, és gazdaságföldrajzi kiállítások dokumentálják, míg művésze­tünket könyvkiállítás, képző- művészeti kiállítások, népmű­vészeti kiállítás mutatja be. A Tudományos Ismeretter- jesatő Társulat értékes prog­ramot állított össze a Heves megyei napok idejére. Több nagy érdeklődésre számot tar­tó előadást rendeznek, többek között az egri melegvízről és a benne élő trópusi növényekről és állatokról, a Bükkről és a Mátráról, az egri borról és több más érdekes témáról. Megnyitják a közönség előtt a Pedagógiai Főiskola csillag- vizsgálóját. A Heves megyei napok ide­je alatt ünnepli az egri II. sz. Kórház fennállásának 230. az I. sz. kórház pedig 100. évfordulóját. Az ünnepségek alatt jubileu­mi tudományos ülésszakot ren­deznek, melyen a kórház leg­kiválóbb orvosai számolnak be kutatásaik eredményeiről. Sokat ígérő a Heves megyei Napok művészeti programja is. Ezek sorából is méltán emelkednek ki a IV. egri Da­losünnep rendezvényei, melyen mintegy 40 kórus vesz részt, az ország minden tájáról. A Dalosünnep díszhangversenyét a tavalyihoz hasonlóan a szé­kesegyház előtt felállított sza­badtéri színpadon rendezik meg, ahol a legjobb kórusok mutatkoznak be, valamint együtt éneklik el Kodály Zol­tán: Magyarokhoz című mű­vét. Rendeznek ezenkívül nqpi- zenekari hangversenyt, melyen a megye legjobb népi zeneka­rai, többek között a Suha- Cserniczky együttes, valamint a VIT-díjas népi zenekar is fel­lép. A Suha-Cserniczky együt­tes ezenkívül külön hangver­senyt is ad, ahol beszámolnak kínai és jugoszláviai útiélmé­nyeikről. Ezidő alatt rendezik meg az egri balettiskola nagy­szabású záróvizsgáját is. A Heves megyei Képzőmű­vészek Munkaközössége tár­laton mutatja be művé­szeinek legsikerültebb mun­káit. Érdekesnek ígérkezik a 12 éves Varga Gabriella képkiállítása is. Újra megte­kintheti a közönség az egri képtár 15 év óta csak raktár­ban tartott értékes képgyűjte­ményét is. Az ünnepi könyvhét ideje alatt megyénkbe látogat Simon István költő is, aki több helyen tart előadást és talál­kozik megyénk íróival és köl­tőivel. A sportkedvelők számára is érdekes eseményeket ígér a Heves megyei Napok rendező­bizottsága. Több NB II-es baj­noki labdarúgómérkőzés, kézi­labda mérkőzések, országos jellegű úszóverseny és vízilab­da mérkőzések, városok közötti teniszbajnokság, repülőnap és lovasbemutató lesz a Heves megyei Napok alatt. Megyénk dolgozói nagy ér­deklődéssel várják e napokat, mely minden részvevőben ma­radandó emléket hagy. A ké­szülődések már javában foly­nak és ennek menetéről időn­ként tájékoztatjuk olvasóinkat. FILM: Értük éltem Nyugat-német filmdráma 1958. június 20., péntek: 1953. A Rosenberg házaspár ki­végzése az Egyesült Államokban. 1933-ban halt meg Klara Zetkin, a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa, a Német Kommu­nista Párt egyik alapítója. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton ALAJOS JifBslí — A MATRAVIDÉKI FÉMMÜVEK lakótelepén nagy ütemben folynak a környék parkosításának munkálatai. A jórészt társa­dalmi munkával rendbeho­zott lakótelep egyik büszke­sége lesz a lakosságnak.- MEGKEZDTÉK az artézi­kat fúrását Füzesabonyban, az első napokban 15 métert ha­ladtak lefelé. A fúrást a Ceg­lédi Mélyfúró Vállalat embe­rei végzik. — PÁROSVERSENY fo­lyik a Világítástechnikai Vállalat és a Mátra vidék! Fémművek között. A legu­tóbbi kiértékelés szerint eb­ben a versenyben igen alul maradt a Mátravidéki Fém­művek.- AZ ÉSZAK-MAGYAROR­SZÁGI mezőgazdasági kiállítá­son részt vesznek a gyöngyösi járás állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és egyéni parasztjai is. A kiállítás anya­gát úgy állították össze, hogy az tükrözze a járás sokoldalú adottságát. — NAGY MENNYISÉGŰ földet mozgatnak meg a kiskörei Tisza-hidhoz csatla­kozó út és vasút töltésének építésénél.- TÖBB MINT 15 KILO­MÉTER hosszúságú járda épül* az idén a községfejlesztési ala­pokból mintegy 690 ezer forint értékben. — A KISKÖREI Üj Elet Tsz-ben a nemrégiben fel­vett 10 család után újabb tíz lépett a közös gazdálko­dás útjára. Az Értük éltem című nyugat-német film megrázó történetet mond el az anyai szerétéiről, egy asszonyról, aki a háború borzalmai között megmentette két kisgyermek életét és saját­jaként nevelte őket. * Bemutatja a gyöngyösi Szabadság Filmszínház, jún. 25-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szállnak a darvak EGRI BRÖDY Bigámista EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI BEKE Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Spanyol kertész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Értük éltem GYÖNGYÖSI PUSKIN Bigámista HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vasvirág HATVANI KOSSUTH Mégis szép az élet PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora, Egerben este fél 8 órakor: TAVASZI KERINGŐ Gyöngyösön este 8 órakor: CSOKOS ASSZONY Aktából nem lesz — ház A kiskörei főút mellett, a falu központjában félig kési épület várja sorsának jobbra fordulását. A tető alatt levő ház ablakain a szél jár, fe- szítgetve, rongálva a falakat. Ha néha arra vetődik egy gazda, vagy egy fiatal, szo­morúan legyint és megy to­vább. így szomorkodnak, le- gyintgetnek már jóideje a kisköreiek, mert a földmű­vesszövetkezetnek ez az épít­kezése — ahol cukrászda, ét­terem és bolt lesz — a hiva­talok jóvoltából félbeszalcadt. A telek átadása miatt hú­zódik ez az építkezés, mert a bank addig nem ad további segítséget, míg a földműves­szövetkezeté nem lesz telek- könyvileg is a terület. Az ügy könnyen elintézést nyer­ne, ha hozzáfognának, de az akták gyűlnek, az építkezés marad. Többezer forint érték megy így tönkre és a kiskö­reiek hiába várják, hogy egy jelentős épülettel gazdagod­jon a község. EGERT, MINT GAZDAG történelmi múltú várost szok­ták emlegetni, amely múlt­nak ma is meglevő tanúi a műemlékek. Igen, a műemlé­kek, amelyek ma is őrzik le­tűnt korok, letűnt emberek emlékeit; gazdagságot, pom­pát egyrészről, másrészről az elnyomást, a nyomort, ezer és ezer jobbágy keserves robot- .ját, amelyet végzett a várme­gyének, vagy éppen a város és a környék teljhatalmú urá­nak: az egyháznak. Műemlékekben tehát gazdag városunk, gazdagabb jóval, mint sok más városa az or­szágnak, ezzel szemben sokkal szegényebb az irodalmi, iroda­lomtörténeti múlt. Éppen ezért ápoljuk, gyűjtsük össze azt a keveset, ami van, hogy ne menjen feledésbe, ne csak a beavatottak — ahogy mondani szokták, a szakemberek — tudjanak róluk. Mert Gárdo­nyi nevét gyakran hallja az ember, sokat olvas regényei­ből, színházunk az ő nevét vi­seli, egykori lakóházában pe­dig irodalmi múzeum őrzi emlékét, de vajmi keveset tu­dunk például Egerben Vitko- vics Mihályról, vagy éppen Dayka Gáborról, a magyar felvilágosodás irodalmának e nagyszerű alakjáról. Nos, amiről pedig itt szólni akarunk, éppen Vitkovics Mi­hállyal kapcsolatos, akinek ez év augusztus 25-én írjuk 180. születésnapját. Kerek nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1878. május és június havában határozták el Eger akkori irodalmárai, hogy meg- ünneplik Vitkovics Mihály születésének százados forduló­ját. Valóban, az ünnepség megrendezését lelkes munka előzte meg. Az Eger c. lap május, június, július, augusz­tus havi számaiban rendszeres tájékoztatást adtak az ünnep­Eger irodalmi múltjából ség előkészítéséről, majd az augusztus 29—i szám részlete­sen leírja az ünnepség lefolyá­sát. Nem sokkal később pedig egy könyvecske jelenik meg: „A Vitkovics-ünnep Egerben1’ címen. RÉSZBEN AZ ÜJSAGOK- BÖL, részben e könyvből tud­hatjuk meg, hogy a centenáris ünnepségen megjelentek olyan neves egyének is, mint Vitko­vics Gábor, a költő unokaöcs- cse, „szerb történetíró, a szerb tudós társaság,... az újvidéki szerb irodalmi kör tagja”, de olyanok is, mint Gyulai Pál, vagy Greguss Ágost, akiknek irodalmi, vagy irodalomtörté­neti munkássága ma is ko­moly értékkel bír. Ne említ­sünk mást, csak Gyulai Pál Vörösmarty tanulmányát, amely sokáig az egyetlen tel­jes és hiteles Vörösmarty élet­rajz volt irodalomtörténetírá­sunk történetében. Igaz, hogy az egyház képvi­selői is jelen voltak ezen az ünnepségen, sőt mi több, Da- nielik püspök valóságos dics­himnuszt zengett Samassa ér­sekről, aki „vendégül látta1’ az ünneplőket. (Ö maga nem jelent meg az ünnepi díszva­csorán.) „Figyelem ez a nem­zeti irodalom, — mondja szó- szerint Danielik — figyelem a város iránt... Figyelem vég­re, mely becsületet szerez a papságnak". Szegény papság, ha üyen csekélységekkel pró­bálkozott „becsületet” szerezni magának?! Száz évvel koráb­ban be akarták záratni a gö­rögkeleti egyház templomát, amelynek a költőnk apja, Irta: Lökös nagyapja lelkésze volt, most pedig egyenesen ki akarják sajátítani Vitkovicsot, sőt, mi több: a költészetet a vallással hozza rokonságba, s kijelenti, hogy „a költő halhatatlanná tesz mindent, amit körébe von"; tehát Vitkovics azáltal, hogy megszületett, költő lett és ünnepelhetik születése szá­zadik évfordulóját, még az egyházat is halhatatlanná te­szi. Kissé furcsán hangzanak ma, 80 év eltelte után, Danie­lik püspök úr szavai, miután ismerjük Vitkovics munkássá­gát a maga egészében. Mint­egy magyarázatul arra, hogy milyen érzéseket táplált a papság iránt, lássunk két idé­zetet egy ma is kéziratban fekvő kis „enciklopédia-féle" munkájából, amely részek szerencsésen kimaradtak még a centenáris Vitkovics kiadás­ból is: „Apostol: Annyiban változ­tak: hogy a hajdaniak gyalog Fráterek valának — á Maiak hatlovas Hinton hordoztattyák magokat”. A „HOROG" CÍMSZÓ alatt az egyházi személyekről a kö­vetkező kedves megjegyzést teszi: „ .... A szerzetesek rég- tül fogva legjobb halászok. Az ő horgok* étke: Lelkes Testálások, misemondás — emlékezetek — requiemek — Butsuk, és a Templomi ünne­pek — de egy idő óta nem igen akarnak menni ezen ét­kekre a halak”. Azt hisszük, nem kell több érv, bizonyíték, hogy Vitko­vics „egyház-halhatatlanító” beállítását elvessük. István, tanár Még talán kiegészítésül egy idézetet, amely a római egy­ház 18. századi féktelen ural­mát, erőszakos hatalmi törek­véseit igazolja a görögkeleti egyház rovására, s amely kap­csolódik a Vitkovics család­hoz is. Dr. Bihari József nemrég megjelent tanulmányában (Űjabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez) leír­ja, hogyan történt Egerben, a 18. század folyamán a görög­keleti vallású szerbek és gö­rögök „térítése1’ a katolikus egyházba: „ ... 1769. szeptem­berében Eszterházy Károly egri püspök azt kérdi Bra- dacs, munkácsi görögkatolikus püspöktől, „miképp lehetne az Egerben lakó schismatikuso- kat az unióra vezetni", ez utóbbi kissé gúnyosan így válaszol:” ... reductionem huiatum Rascianorum ad s. unionem ut Exc. V. sine me indepit, sacra enim unió car- ceribus non procurator”. Vagyis még a munkácsi urn­áit püspök véleménye szerint is nem arra való az unió, hogy az egyházukhoz hű hí­vőket a börtönökbe vessék. Eger azonban más állásponton volt. Az ellenszegülőket testi­leg is („páltzákkal") megfenyí­tették és nem volt ritka eset az sem, hogy jezsuita papoK erőszakosan kényszerítették görögkeleti szülők gyermekeit saját klastromukba való ne­velkedésre". * * * És most e kis kitérő után lássuk,, mit őrzött meg az írás a napról, amelyet Gyulai Pál az Akadémia irodalmi osztá­lyának titkára városunkban töltött. AZ EGER C. LAP 1878. augusztus 29-i száma össze­foglalóan, a lényeget adja Gyulai rövid megemlékező be­szédének, amelynek teljes szövege megtalálható a már fentebb említett Szabó Ignác által szerkesztett Vitkovics- emlékkönyvben. (A Vitkovics- ünnep Egerben.) „Uraim! Az a férfiú, akinek ma emlékét ünnepeljük, két­szeresen Eger városáé; először mert itt született, másodszor mert szülőföldje hű kegyelet­tel őrzi emlékét. De engedjék uraim, hogy a m. t akadémia is jogot tartson e férfiúhoz. Vitkovics ugyan nem tartozott tagjai közé, mert egy pár hó­nappal előbb halt meg, mintsem az Akadémia véglegesen meg­alakulhatott volna; de egyike volt azoknak, akik Budapestet irodalmi központtá emelték, s egyszersmind szellemileg a magyar akadémiát megalapí­tották. Nagy csapás volt Magyar- országra nézve, hogy majd­nem két századig nem volt fővárosa; s midőn visszafog­lalták is Budát, ez sokáig nem volt az ország szívé. Örök hála azon férfiaknak, akik e század elején Buda­pesten újra feldobogtatták a nemzet szívét, s lehetővé tet­ték, hogy Széchenyi újra visz- szafoglalja a fővárost a ma­gyarnak. Vitkovicsnak sok ér­deme van ebben. Az ő szere­tetreméltó egyénisége, jeles költői tehetsége, s vidám szel­leme vonzotta az idős és fiatai írókat, s vendégszerető háza sokáig gyűlhelye lön nemcsak a pesti, hanem a Pesten átuta­zó íróknak is. Kazinczy pesti triásznak nevezte Vitkovi­csot, Szemerét és Horváth Istvánt. Vitkovics estélyén ol­vasta fel Kölcsey 1810-ben az első magyar balladát; Szeme­re 1815-ben a Mondolat elleni feleletet; Helmeczy a nyelvújí­tás apológiáját; innen indult Döbrentei, mint az új szellem hirdetője Erdélybe, s itt ha- tároztatott el az „Erdélyi Mú­zeum" megindítása is. S mi­dőn 1822-ben az Auora meg­indult, Kisfaludy Károly drá­máival, Vörösmarty eposzaival ragadta el a közönséget, az újabb írói nemzedék is ViUo- vics estélyein nyerte mintegy felavatását. Hogy mily szere­tettel és tisztelettel csüggött az ifjabb nemzedék Vitkovi- cson, mutatja az az' elégia, mellyel Vörösmarty az ő ha­lálát siratja, s melynek végén így sóhajt fel: Tán eljő kora, hol szaba­dabb lesz lenni magyarnak, S százados álmaiból nemze­tisége kitör; Akkor az élten túl lengő ár­nyékod örüljön; A haza hívei közt téged is emlegetend”. GYULAI MEGEMLÉKEZŐ szavai után Greguss Ágost t. K. Vitkovics írói munkásságá­nak legjelentősebb vonósait emelte ki: „Ö szerényebben szolgálta irodalmunkat, mint néhány fényesebb nevű kor­társa; de, mint költő és for­dító, két tekintetben irodal­munk legelső bajnokait is megelőzte: a magyar népdal­lal megelőzte Kisfaludy Ká­rolyt, Czuczort, Vörösmartyt; a szerb népdal átültetésével megelőzte Bajzát, és Széká­csot". lm, ez volt Vitkovics Mi­hály, aki itt született, s aki­nek emlékét, szülőföldjének hű kegyelettel kell őriznie.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom