Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-03 / 111. szám

2 NÉPÜJSA G 1958. június 3., kedd fl szakszervezeteknek nem elég csak a termelt Javak elosztásában részt venni — hanem elő kell segíteniük azok előállítását is — A versenyszervezés eddigi tapasztalatai ­Irta: Dl T. rész A SZOT XII. TELJES ülé­se, valamint a SZOT XIX. kongresszusa rámutatott arra. hogy a szakszervezeteknek nem elég csak a termelt javak szétosztásában részt venni, ha­nem azok előállítását is elő kell segíteniük. A SZOT XIX. kongresszusa egyik fontos feladatként jelöl­te meg a szakszervezeti bizott­ságoknak a termeléssel való beható foglalkozást. Ezzel tisz­tázódott az a helytelen nézet, amely az ellenforradalom után egyes helyeken kialakult, hogy csak a közvetlen érdek- védelem a szakszervezeti bi­zottság feladata. A termelés elősegítése, a több és olcsóbb termelés lehetővé teszi, hogy többet adjunk a dolgozóknak a bérezés, a szociális és kultu­rális területen is. Szakszerve­zeti bizottságaink ma már ez­zel a kérdéssel tisztában van­nak és ennek értelmében szer­vezték és szervezik a szocia­lista munkaversenyt és az egyéb, a termelést elősegítő mozgalmakat. Ennek eredmé­nyei megmutatkoztak az 1957- es év termelési terveinek tel­jesítésében, valamint az 1958. év eddigi időszakában. A szakszervezetek, a terme­lést a szocialista munkaver- senv szervezésével tudják leg­eredményesebben elősegíteni. A dolgozók kezdeményezése alapján az ellenforradalom le­verése után a szocialista mun­kaverseny mozgalom újra ki­alakult. AZ ELLENFORRADALOM alatt az ellenség a szakszerve­zeteket a munkaverseny szer­vezéséért támadta a legéleseb­ben. Ennek hatására szakszer­vezeti bizottságaink nem elég­gé aktívan karolták fel a dol­gozók kezdeményezéseit. Több szakszervezeti bizottságnál ki­alakult olyan állásvont, hogy a munkaverseny szervezését tel­jes egészében a spontanitásra bízták. A ayöngyösi MÁV Ki­térőgyárban a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetésé­vel közösen kidolgozta a szo­:li Sándor, az szmt cialista munkaverseny legfon­tosabb feltételeit, s a dolgozók teljes önkéntességére alapozva várták, hogy majd jelentkez­nek az irodában és majd meg­teszik a szocialista munkaver­seny vállalásokat. Itt lemond­tak a munkaverseny szerve­zéséről, a bizalmiak és aktívák mozgósításáról és nem tartot­ták szükségesnek, hogy a dol­gozókkal ismertessék a mun­kaverseny szükségszerűségét a kitűzött feladatok elérésének szempontjából. Ez a módszer helytelen, mivel nem tudják irányítani a dolgozók aktivi­tását a cél érdekében, a mun­kaverseny eredményességére. Az 1957-ben újabb módsze­rek alapján kellett foglalkozni a szocialista munkaverseny formáinak kialakításával. El­hagytuk a munkaversennyel járó sok bürokratikus formát, kimutatásokat, stb. Elmaradt a munkaverseny formáinak felülről való kialakítása is. Ez magával hozta azt, hogy szak- szervezeti bizottságainknak önállóan kellett ebben a kér­désben dönteni. A szakszerve­zet felsőbb szervei a jövőben sem fognak különböző formá­kat megszabni, hanem a jól bevált módszerek elterjeszté­sét, bevezetését fogják előse­gíteni. TÖBB JÖ MÓDSZER ala­kult ki a munkaverseny for­máit illetően, így a bányaipar­ban, a frontok és csapatok kö­zötti versenyen túlmenően, ak­nák közötti versenyt is kiala­kítottak. A Gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyárban a brigádok közötti versenyt ta­lálták a legmegfelelőbb for­mának. Természetesen figyelembe vették azt is, hogy a brigá­dok és csapatok azonos felté­telek mellett dolgoznak. Ezek a versenyformák jók és helye­sek azért is, mert mindegyik­nek az egyéni munkaverseny szolgálja az alapját. Meg kell mondani azt is, hogy a további munkaverseny is akkor lesz helyes, hogyha azok a dolgo­titkára zók egyéni munkaverseny vál­lalásaira épülnek fel. A szocialista munkaver- .sennyel kapcsolatban a dolgo­zók több helyen elmondották, hogy napjainkban, amikor a termelési tervek és a bérala­pok rögzítettek, van-e értelme a munkaversenynek, ha egy­szer nem lehet csak annyit termelni, amennyit a terv elő­ír? Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a munka­versenynek nemcsak az a cél­ja, hogy a terven felüli ter­melést elősegítse, hanem a je­lenlegi gazdasági helyzetünk előírja, hogy a megadott mennyiségi terveket minőség­ben kifogástalanul és a ráfor­dítási költségek csökkentésé­vel teljesítsük. Ebből adódik, hogy a szocialista munkaver­seny jelenlegi egyik fontos célkitűzésének a minőség javí­tása, az anyagtakarékosság ét a munkafegyelem megjavítá­sának kell lennie. TEHÄT LEHET MUNKA­VERSENYT szervezni még ak­kor is, ha a tervek mennyi­ségi teljesítése, és a béralap rögzítve van. Ez egy újabb módszer, amely eltérő az elő­ző években folyt munkaver­senyektől, amikor a dolgozók kizárólag a termelési tervek túlteljesítését látták a ver­senyben. Ugyanakkor a termé­kek minőségével és előállítási költségeivel a szervezés nem törődött. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy ahol fontos a termelési terv mennyiségi túlteljesítése, például a mező- gazdaságban, ahol igen lénye­ges, hogy egy hold föld terü­letről minél több gabonát, vagy szőlőt takarítsanak be. Ezeken a helyeken továbbra is az egyik legfontosabb célki­tűzésként kell meghatározni a tervezett termelési tervek túli-, teljesítését. A mezőgazdaság­ban dolgozó szakszervezeti bi­zottságoknak egyik legfonto­sabb feladatuk továbbra is a termelési tervek túlteljesíté­sére való mozgósítás. (Folytatjuk.) 150 órai rohammunkával 306 ezer forint elmaradástól mentették meg a Mátravidéki Fémműveket a gyár kiszistái fiatal látott munkához. Akik A MÁTRA VIDÉKI Fémmű­vek vállalatvezetőségének nagy gondot okozott, hogy a megrendelő éppen a hó végén jelentette be, hogy a motor- kerékpár láncokat nem 5 da­rabos egységekben, hanem egyenként csomagolva, árjel­zéssel ellátva kell szállítani. A láncok azonban már ötö­sével csomagolva, ládába be­rakva, leplombálva, raktáron várták a vasúti szállítást. 160 ládát kellett felbontani és teljesen újra csomagolni. Mindezt 30-án kellett elvégez­ni, mert 31-én 8 órára már vasútra kellett adni, különben a vállalat május havi terv­teljesítése forgott volna koc­kán. A vállalat vezetősége már arra gondolt, hogy a mű­szaki és adminisztratív dolgo­zókat küldi az üzemekbe, hogy a láncokat átcsomagol­ják. Elekor tudomást szerez­tek az eseményekről a kisze- sek. Megdobbant az ifjú kommunisták szíve, hiszen a KISZ Központi Vezetősége felhívással fordult valamennyi KISZ-fiatalhoz, hogy 1958-ban mindenki végezzen 20 óra tár­sadalmi munkát. A KISZ- szervezet vezetősége nyomban közölte a vállalat vezetőségé­vel, hogy a kiszesek mun­kaidő után elvégzik a mun­kát és vállalják, hogy 31-én nyolc órára a láncok szállí­tásra készen lesznek. Rövid pársoros röplap járt körben az üzemekben és irodákban. A KISZ-fiatalok egymás után írták alá nevüket, hogy részt vesznek a délutáni roham­munkában. A GYÁR VEZETŐI bíztak a kiszesekben, noha tudták, hogy hatalmas munka vár rá­juk, mert a délelőtt folyamán próbaképpen három dolgozó egy óra alatt mindössze négy ládát tudott átcsomagolni Délután, amikor a dolgozók hazaindultak, 30 lelkes KISZ­jelentkeztek, egytől-egyig el­jöttek. Lelkes, vidám munka folyt együtt dolgoztak mérnö­kök technikusok, lakatosok, gépírónők. Izzadtak a hom­lokok, de mindenki tudta, hogy a KISZ adott szavát teljesíteni kell. Volt a Kinek gyalog kellett hazamennie, de amennyit tudott dolgozott. Délután 5—7-ig még a vidé­kiek is ott maradtak, de a legkitartóbbak azt mondták, hogy amíg az utolsó lánc is nem lesz csomagolva, addig nem mennek haza. Este 10 óra volt, mire az utolsó lá­dára is rányomták a plombát.' 30 lelkes fiatal, mintegy 150 A hatvani Vörösmarty Mű­velődési Ház, a járási jtönyv- tár és a TTIT közös rendezé­sében jól sikerült irodalmi es­tet tartottak a művelődési házban, a nagy magyar költő, Juhász Gyula születésének 75. évfordulóján, melyen mintegy 160-an jelentek meg. Az ünnepi megemlékezést Dr. Lukács Dezsőné, a Gár­donyi Géza Tanítóképző taná­ra tartotta, aki részletes és él­ményszerű előadásában rajzol­ta meg a Tisza költőjének ko­rát és helyét a magyar iroda­lomban. A költő legszebb verseit dr. Vasárnap délelőtt a város középiskoláiban és általános iskoláiban mindenütt benső­séges ünnepségen emlékeztek meg a pedagógus napról. Eze­ken a kis ünnepségeken adták át az iskolák kiváló tanítói­nak, illetve tanárainak a órai munkával 160 láda, 4000 darab motorkerékpár láncot csomagolt át. A KlSZ-szerve- zetnek ez a segítsége a válla­lat május havi tervteljesíté­sében 306 000 forint elmara­dást akadályozott meg. A MUNKÁVAL JÁRÓ sze­metet eltakarították, és más­nap a gyár dolgozóinak csak a halomra rakott ládák jelez­ték, hogy tegnap itt becsüle­tes kiszesekhez illő munka folyt. A gyár vezetősége elis­merését és köszönetét fejezte ki a kiszeseknek, akik meg­mutatták, hogyan kell a kö­zösség érdekében ifjú kommu­nista módra dolgozni. Ripka Kálmán, dr. Longhoffer Lászióné, Szívós József és Hal­mos Béla tolmácsolta. Ének­számmal közreműködött dr. Máté József, zongorán kísért Radnóti Tiborné. A megjelentek lelkes taps­sal köszönték meg az előadók által mély átéléssel és művé­szi színvonalon interpretált verseket, s egy szép irodalmi élménnyel gazdagodva, távoz­hattak el. Köszönet illet min­den közreműködőt, aki részvé­telével hozzájárult Juhász Gyula születése évfordulójá­nak méltó megünnepléséhez. PONGRÁCZ SÁNDOR, pénzjutalmakat, valamint az egyéb jutalmazásokat. Délután négy órakor a vá­rosi tanács művelődésügyi csoportja rendezésében az eg­ri Szépasszony-völgyben vi­dám zeneszó mellett a késő esti órákig szórakoztak a fes­tői szépségű völgyben. Jól sikerült iroda'mi est Hatvanban- Juhász Gyula születésének 75. évfordulóián­Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresssusa SZÓFIA (BTA) Hétfőn dél­előtt a Bolgár Kommunista Párt szkéházában megnyílt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusa. A kongresszust Todor Zsivkov elvtárs, a Bol­gár Kommunista Párt első titKára nyitotta meg. A kong­resszus nevében meleg szere­tettel köszöntötte a külföldi küldöttségeket. Ezután meg­választották a kongresszus vezetőszerveit, az elnökséget, a titkárságot, a szerkesztősé­get, a mandátumvizsgáló bi­zottságot. A kongresszus rész­vevői nagy lelkesedéssel fo­gadták azt a javaslatot, hogy az SZKP Központi Bizottsá­gának küldöttségét válasszák be a VII. kongresszus díszel­nökségébe. Ezután a kongresz- szus a következő napirendet állapította meg: 1. A BKP Központi Bizott­ságának beszámoló jelentése. Előadó: Todor Zsivkov, a Közpoti Bizottság első titkára. 2. A központi revíziós bi­zottság beszámoló jelentése. Előadó: Jordán Katrandzsiev, a központi revízós bizottság elnöke. 3. A BKP VII. kongresszu­sának irányelvei, a Bolgár Népköztársaság 1958—1962. évi népgazdaság fejlesztési tervével kapcsolatban. Előadó; Anton Jugov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. 4. A BKP központi szervei­nek megválasztása. A napi­rend jóváhagyása után az első ülésen elnöklő Anton Jugov megadta a szót Todor Zsiv- kovnak, a BKP Központi Bi­zottsága első titkárának, be­számoló jelentése elmondá­sára. A küldöttek lelkes éljen­zéssel fogadták az előadói emelvényen megjelenő Todor Zsivkovot. (MTI) Hruscsov és Diefenbaker üzenetváltása MOSZKVA (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke John Diefenbaker kanadai mi­niszterelnökhöz küldött május 30-1 üzenetében megállapítja, hogy a kanadai kormány né­zete az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek eltiltásáról sok tekintetben egyezik azzal a céllal, amelyet a Szovjet­unió az atomfegyverkísérle­tekről való egyoldalú lemon­dásával szolgál, de a kanadai kormány álláspontjában több olyan kikötés van, amelyben a Szovjetunió nem osztozik. — Mesterkélt a kanadai mi­niszterelnöknek az az állítá­sa, hogy a szovjet kormány­nak az atom- és hidrogén­bombákat szállító amerikai repülőgépek ügyében elfoglalt álláspontja csökkenti az atom­fegyverkísérletek egyoldalú beszüntetésére vonatkozó szov­jet elhatározás jelentőségét. — A szovjet kormány nagyon sajnálja, hogy a kanadai kor­mány nem riad vissza attól sem, hogy bizonyos fokig osz­tozzék az . Egyesült Államok kormányával e repülések fe­lelősségében. Erről tanúskodik az az egyezmény, amelyet az Egyesült Államok és Kanada a két ország légierő parancs­nokságainak egyesítéséről kö­tött — írja Hruscsov, majd az amerikai sarkvidéki légifel­ügyeletről szólva, hangsú­lyozza: — Az Egyesült Államoknak és a NATO többi tagállamai­nak egyetlen más lépése sem tárta fel olyan mélyen az em­lített országok hibás álláspont­ját a nemzetközi feszültség és a hidegháború enyhítésének kérdésében, mint ahogyan ezt a sarkvidéki felügyeletre vo­natkozó javaslat tette. A kísérleti atomrobbantások ellenőrzésével kapcsolatban Hruscsov kijelenti: A Szovjet­unió annakidején javasolta, hogy létesítsenek ellenőrző ál­lomásokat a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia területén, valamint a Csendes Óceán övezetében. Ezeknek az ellenőrző állomásoknak lenne a feladatuk hogy őrködjenek az atomfegyverkísérletek meg­szüntetésére vonatkozó egyez­mény teljesítésén. Hruscsov végül sajnálkozá­sát fejezi ki, hogy Diefenbaker miniszterelnök levele nem tá­masztja alá azt. hogy „a kana­dai kormány jó szóval igyek­szik rábírni az Egyesült Álla­mok és Anglia kormányait, amelyekhez szoros kapcsola­tok fűzik, az atom- és hidro­génrobbantások megszünteté­sére”. Hruscsov rámutat, hogy bizonyos reménységet kelt ez­zel kapcsolatban a kanadai miniszterelnök torontói beszé­de, amelyben Diefenbaker ki­fejezte reményét, hogy a nyu­gati hatalmak rövidesen meg­szüntetik atomfegyverkísérle­teiket. De Gaulle a francia Minisztertanács elnöke Vasárnap délután 3 órakor összeült a francia Nemzet- gyűlés, hogy a többnapos ma­nőverezés után, a francia nép akarata ellenére, De Gaulle tábornokot beiktassa a mi­niszterelnöki székbe. De Gaulle kérte a Nemzetgyűlést, kése­delem nélkül adja meg a fel­hatalmazást a teljhatalomra, mert az események, szerinte, nem engedik meg a késedel­met. Bejelentette, hogy a telj­hatalommal való felruházásá­nak megszavazása után a Nemzetgyűlés elnapolja majd ülését, amely októberben ese­dékes. Ezenkívül bejelentette, hogy az alkotmány reformjára vonatkozó tervét is a Nemzet- gyűlés elé terjeszti. Ezt a ter­vet népszavazásra bocsátják. De Gaulle nyilatkozata után elhagyta a parlamentet és nem vett részt a szavazáson. Habár a tábornoknak az volt a terve, hogy a szokásos be­iktatási vitát ne tartsák meg, ennek ellenére élénk vita ala­kult ki a parlamentben. A kommunista parlamenti képvi­selők részéről Duclos kijelen­tette, hogy valamennyi kom­munista képviselő egyhangú­lag De Gaulle kormánya ellen szavaz és a kommunista párt a Köztársaság minden hívével együtt folytatja a harcot a sze­mélyi diktatúra megteremtése ellen. Végső fokon — mondot­ta — az utolsó szó a népé lesz. A vasárnap esti hírek már arról számoltak be, hogy a francia Nemzetgyűlésben meg­tartott szavazás eredménye­ként a képviselők 329 szava­zattal 224 ellenében megsza­vazták De Gaulle kormányá­nak beiktatását. A kormány ellen leadott 224 szavazatból 148 a kommunis­táké és a haladóké. Körülbe­lül 50 szocialista és 12 radi­kális is a kormány ellen sza­vazott. ★ PÁRIZS (AFP) Amikor De Gaulle tábornok vasárnap es­te a köztársasági elnöki palo­tába érkezett már nagy ün­nepélyességgel fogadták. A tábornok szívesen állt rendel­kezésére a nagy számban ösz- szegyűlt fényképésznek, majd a köztársasági elnök dolgozó- I szobájába sietett, hogy vele tárgyalásokat folytasson. Idő­közben az új kormány tagjai egymás után érkeztek a hely­színre, hogy részt vegyenek a minisztertanácson. De Gaulle kormányának névsora: PÁRIZS (Reuter):- Állammi­niszterek: Felix Houphouet­Boigny (afrikai demokratikus tömörülés), Louis Jocquinot (függetlenek), Guy Mólét (szo­cialista párt), Pierre Pflimlin (MRP), igazságügyminiszter: Michel Debré (volt Gaulleista), ve De Murcille (jelenleg bon­ni francia nagykövet), belügy­miniszter: Amile Pelletier (je­lenleg Szajna megye prefektu­sa), pénzügyminiszter: Antoine Pinay (függetlenek), közokta­tásügyi miniszter: Jean Bert-* hein (radikálispárti szenátor). ★ PÁRIZS (Reuter) A Reuter iroda jelenti: A Nemzetgyűlés vasárnap este (magyar idő szerint 23.20 órakor) folytatta ülését. Hétfőn megkezdj a kormány által előterjesztett törvényjavaslatok vitáját, II Francia Kommunista Párt felhívása: Tiltakozzunk De Gaulle diktatúrája ellen PÁRIZS (Reuter) A Francia Kommunista Párt vasárnap hajnalban Párizsban terjesz­tett röpiratában felhívta a franciákat, tömegtüntetéssel tiltakozzanak De Gaulle ka­tonai és fasiszta diktatúrája ellen vasárnap 15.00 órakor, amikor De Gaulle megjelenik a Nemzetgyűlés előtt, hogy beiktatását kérje. „Lázadásra uszítok tábor­noka, a diktátor teljhatalmat követel magának... Emelje fel szavát erőteljesen és hatá­rozottan a köztársasági Párizs valamennyi műhelyben, Párizs valamennyi kerületében és valamennyi elővárosában. Ne­künk nem kell De Gaulle dik­tatúrája, a Köztársaságot meg­védelmező kormányt aka­runk!" Az Humanité vasárnap reg­gel megjelent számának első oldalán csupán a vezércikk első bekezdését, valamint a „fasizmus elleni ellenállás bi­zottsága” felhívásából csupán az aláírást hagyta meg a cen­zúra, tehát a lap első oldala majdnem teljesen szöveg nél­kül jelent meg. (MTI) A Figaro szerint Eisenhower De Gaulle meghívását tervezi PÁRIZS (AFP): A befolyá­sos Figaro hétfői száma sze­rint Eisenhower amerikai el­nök De Gaulle tábornok, fran­cia miniszterelnök meghívását tervezi. Eisenhower jövő hé­ten Macmillan angol minisz­terelnökkel tárgyal Washing­tonban és szeretné, ha e meg­beszéléseken De Gaulle is részt venne. A tárgyalásoknak az a célja, hogy a Szovjetunió­val folytatandó esetleges tár­gyalások előtt egybehangolják az angol, francia és amerikai politikát. A Tribune szerkesztője *ósolta ... LONDON (MTI): Michael Foot, a Tribune szerkesztője, akit a Daily Héráidnak kül­dött jelentése miatt Francia- országban letartóztattak, majd kiutasítottak, Londonba érkez­ve, kijelentette a repülőtéren: A kiutasítást azzal indokolják meg, hogy fenyegetem a köz­rendet, de jelentéseimben csak szt mondtam, amit a francia sajtó, a cenzúra ellenére, hir­detett. — Azt mondják De Gaulle áros határidő elteltével le- ond a hatalomról. Ezt mond­ok Mussoliniról és Napóleon­ról is. Sokan azt ’ ’-ngy De Gaulle is úgy jár majd el, mint ők. II pedagógus nap vasárnapi eseményei Egerben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom