Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-03 / 111. szám

■958. június 3., kedd nepojsag Legyenek továbbra is méltók pártunk, kormányunk és népünk megbecsülésére Díszünnepség Egerben (Folytatás az 1. oldalról) proletárnemzetköziség gondo­latát, a törhetetlen ragaszko­dást a szocializmus építéséhez. Sokat közülük könnyen meg­mételyeztek a hazug ellenfor­radalmi jelszavak. Ezért életkérdés, hogy emel­jük' a pedagógusok körében végzett ideológiai munka szín­vonalát. Meggyőződésünk, hogy ma még a visszahúzódó pedagógusok is követik azok példáját, akik a legnehezebb napokban is kitartottak a nép szent ügye mellett. A pedagógusnak ki kell tűnnie kommunista nézetének és meggyőződésének szilárdsá­gával, állhatatos, hajthatatlan pártszerű magatartásával. A pedagógus imerje a marxiz­mus tanításait, és éljen annak megfelelően, legyen a szó és a tett egységének megterem­tője. Kormányunk nagy erőfeszí­tést tesz azért, hogy a nevelő­munkához szükséges nyugodt feltételeket biztosítsa. A me­gye összes költségvetésének több mint egyharmadát műve­lődési célokra használják jel. A következő három évben a 130 új tanterem és tíz peda­gógus szolgálati lakás is a nevelők munkafeltételeinek javítását segíti elő, — mondot­ta Papp elvtársnő, majd a pedagógusok feladatairól be­szélt. Elvárjuk, hogy pedagógusa­ink ingadozás nélkül a mi ol­dalunkra álljanak, ismerjék fel a szocializmus építésének hatalmas lehetőségeit és teljes odaadással, lelkesen dolgozza­nak e lehetőségek valóraváltá- sán. Ne csak a múlt éneke­sei, hanem a jelen harcosai is legyenek. Ifjúságunkat ne csak egy­szerű tárgyi ismeretekre ta­nítsák meg, hanem marxista: világnézetre, szilárd szocialís- ta erkölcsre, határozott poli­tikai nézetekre is. A szocialista építés egy percre sem mondhat le arról, hogy a dolgozok műveltségi színvonalát ál­landóan emelje, ezért nagy feladat vár a nevelőkre az iskolánkívüli munká­ban is. A gazdasági fejlődés a kul­turális fejlődés lehetőségét is megteremti, hiszen a kettő szoros kapcsolatban van egy­mással. Most, mikor minden szív csordultig megtelik pedagógu­saink iránt érzett szeretettel, azt akarjuk, legyenek továbbra is mél­tók pártunk, kormányunk és népünk megbecsülésére. A szocialista építés megvaló­sítása megkívánja, hogy pe­dagógusaink ne csak a kimű­velt emberfők sokaságát te­remtsék meg, hanem az eddi­gieknél is nagyobb méretek­ben adjanak segítséget pár­tunk politikájának végrehaj­tásához. A nevelésben végzett mun­kájuk mellett legyenek a me­zőgazdaság, a falu átszerve­zésének bátor harcosai, támo­gassák a helyi államhatalmi szervek munkáját, segítsék a tervek megvalósítását, hegye­nek a szocialista kultúra él­harcosai, az iskolából kikerült fiatalok helyesirányú nevelé­sének vezetői. Papp elvtársnő végezetül erőt, egészséget kí­vánt a sikerekben még gaz­dagabb munkához, a megye pedagógusainak, majd így fe­jezte be ünnepi beszédét: — Éljenek a pedagógusok, gyermekeink szellemi kincsé­nek gyarapítói, éljenek az új ember kovácsai, társadalmunk megbecsült szakmunkásai! Felszólalt a diszünnepségen Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos- és kulturális osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tagja is. Beszéde elején üdvözölte a kitüntetett pedagógusokat és a díszünnepség részvevőit. Hangsúlyozta: ma az egész or­szág figyelme a nagy és jelen­tőségteljes munkát végző pe­dagógusok felé fordul, s külö­nös jelentőséget ad a mai ün­nepnek az, hogy egybeesik az iskolák államosításának tize­dik évfordulójával. „Miénk a föld, miénk a gyár, legyen miénk az iskola is!” — hang­zott tíz évvel ezelőtt a párt jelszava. S a jelszó valósággá is vált: az iskolák a mieink, a népé lettek. Az iskolák ál­lamosításával eldőlt az a harc, amelyért a magyar nép leg­jobbjai több mint egy évszá­zadon át küzdöttek: létrejöt­tek — mint Kossuth Lajos mondotta — „minden vallás­felekezeti színezet mellőzésé­vel a közös nemzeti tanodák". Az iskolák államosítását an­nak idején a 'pedagógusok nagy többsége tevékenyen tá­mogatta. Az iskolák államosítása óta a középiskolai tanulók száma 52 000-ről 159 000-re szaporo­dott és a hajdani tízezer he­lyett évenként 24 000 tanuló végez a különböző középisko­lákban. Ma háromszor annyi hallgató jár egyetemre, mint az államosítást megelőző évek­ben. Az iskolák tanulói nagy­részt ma már a dolgozó nép fiaiból — a munkások, pa­rasztok gyermekeiből — te­vődnek össze. Azok a nagy eredmények, amelyeket népi demokráciánk a köznevelés terén eddig el­ért — a jól dolgozó pedagó­gusok munkáját is bizonyít­ják. A pedagógusok iránti bizalomnak éppen ez, az ed­dig végzett jó munka az egyik alapja. Kádár János elvtárs mondotta egyik beszédében: „Köznevelésünk minden meg­levő hibája ellenére' is jó úton halad, hogy a legemberibb, szocialista közneveléssé vál­jon”. S hogy ez valóban mi­előbb megvalósuljon, az pe­dagógusaink jövendő jó mun­káján múlik. A bizalom má- soáttt ' aía$a Í.Z, % az értelmiség, közöttük gok pedagógusok érdeke szét- választhatatlan a szocia­lizmus ügyétől, hogy a hűség a néphez, a haza szolgálata egyet jelent a mi szocialista hazánk sze- retetével. Meggyőződésünk — hangsú­lyozta Orbán László, — hogy pedagógusaink zöme mielőbb rájön erre. Van aki még nem látja tisztán ezt, ingadozik, bizonyos fenntartásai vannak. Vannak, akik azt hiszik, hogy a kapitalizmus és a proletár- diktatúra között van egy harmadik út; lehet hűnek lenni a néphez, de ugyanak­kor közömbösnek lenni a né­pi demokrácia iránt. Az 1956. évi ellenforradalom nagy tör­ténelmi lecke volt ezen a té­ren is, mert világosan meg­mutatta: nincs ilyen harmadik út. S ki előbb, ki később rá­jön arra, hogy a nemzet fel- emelkédésériek nincs más út­ja, mint a szocializmus. Pe­dagógusainknak harcolni kell a soraikban levő kétkedés, és ingadozás, bizalmatlanság el­len. Vessék ki soraikból, ha akad olyan, aki ellenségesen áll szemben a népi hatalom­mal. Beszéde végén a pedagógu­sok előtt álló feladatokat ösz- szegezte. Pedagógusaink a jövőben adjanak még nagyobb, több tudást a felnövekvő nemze­déknek. A tudás hatalom! Tudták ezt nagyon jól a múlt rendszer urai is, amikor nem engedték meg, hogy a dolgo­zó nép egyszerű fiai hozzájut­hassanak a tudás forrásához. A tudás forrása azonban ná­lunk ma már a dolgozó nép fiaié: pedagógusaink segítsé­gével merítsenek minél töb­bet ebből a forrásból. A második fontos feladat az, hogy az iskolák az életre ne­veljék a diákokat, a hallgató­kat. Hangsúlyozta, hogy mi­lyen fontos, hogy ha az isko­lák megismertetik a diákok­kal a különböző termelési kul­túrák alapvető eszközeit. Ki­emelte a politechnikai oktatás nagy jelentőségét. Harmadik feladatként a tanulóifjúság hazaszeretetre való nevelését említette meg. Ne engedjék pedagógusaink, hogy a nacio­nalizmus mérge behatoljon a fiatalság leikébe. Állítsák szembe a lélekmérgező nacio­nalizmussal a szocialista ha­za mélységes és odaadó sze- retetét, a proletárintemacio- nalizmus magasztos eszméjét. Oltsák bele fiatalságunkba^ a hűséget a szocializmus iránt. Orbán László nagy tetszés­sel fogadott beszéde után ke­rült sor a megye kiváló pe­dagógusainak kitüntetésére. Gyöngyösön Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: Várhegyi F erencné igaz­gató, Dormánd, Balogh Vik­tória megyei vezető szakfel­ügyelő, Eger, Szuromi Ferenc igazgató, Heves, Tóth Tibor a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője, Bartos Imre igazgató, Hatvan, Fedorcsák József tanító, Lu­das, Tihanyi Miklósné vezető óvónő Eger, Tóth Antal tanító, Gyöngyös, Bodó Klotild igaz­gató, Bükkszenterzsébet. A Szocialista Kultúráért érdemérem kitüntetést kapták: Mihályfi Győző tanító, Be­senyőtelek, Erdős Lajos tanító, Miniszteri Dicsérőlevélben részesültek: Bodony, Kozma Györgyné tanítónő, Eger. Bujdák Jánosné tanító, Gyöngyös, Dancza Jánosné igazgató helyettes, Eger, Fü­lesül Lászióné megyei vezető szakfelügyelő, Eger. Kazinczi Géza, az egri III. számú iskola napközijének vezetője a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kapta. A díszünnepség után ma­gasszínvonalú kulturális mű­sor következett, amelyben az egri Zeneiskola, a Közgazda- sági Technikum, a Főiskola, a Városi Művelődési Otthon, előadói léptek fel. Pótervásárán a vasárnap délelőtti órákban rendezték meg az iskola egyik feldíszített tantermében a pe­dagógus napi ünnepséget. A tantestület tagjain kívül meg­jelentek az ünnepségen a párt és a tanács járási és községi vezetői, valamint a tömegszer­vezetek képviselői. Az ünnepséget Pócs János elvtárs, a községi népfront­bizottság titkára nyitotta meg, majd Moravusz Károly elv­társ, a tanács v. b. titkára tar­totta meg beszédét. Megemlé­kezett iskolarendszerünk fejlő­déséről, és a pedagógusok ál- dazatkész munkájáról. Az ün­nepi beszéd után a járási párt- bizottság nevében Iglódi Fe­renc elvtárs, a pártbizottság titkára, a Szülői Munkaközös­ség nevében Bíró Vilmosné üdvözölték a nevelőket. Az úttörők rövid beszéd­del, verssel s egy kedves kis táncszámmal köszöntötték ta­nítóikat. Ezek után került sor a ju­talmak átadására. Gecse Ist­ván igazgató 700 forint, dr. Kerekes Lajosné és Antal Ist­ván 500—500 forint pénzju­talmat kaptak. A többi pe­dagógus könyvjutalomban ré­szesült. A pedagógusok nevében Ge- csei István iskolaigazgató kö­szönte meg az üdvözléseket. — Az ünnepség után a községi pártbizottság látta vendégül a község pedagógusait. A VII. Pedagógus Nap ün­nepségei már szombaton meg­kezdődtek a város iskoláiban. Délelőtt a tanulók köszöntöt­ték virággal, apróbb ajándé­kokkal nevelőiket. Délután az iskolák úttörői tábortűz mel­lett adtak kultúrműsort,'majd a szülői munkaközösségek tagjai vendégelték meg a pe­dagógusokat. Vasárnap délelőtt a Szer­számgyár kultúrtermében tar­tották meg a Hazafias Nép­front ünnepségét. Az ünnep­ségre meghívták az óvodák, általános, közép- és középfokú iskolák valamennyi nevelőjét, technikai személyzetét. Az ünnepség elnökségébe kiváló pedagógusok, párt, a Hazafias Népfront, a KISZ, a városi tanács képviselői fog­laltak helyet. A bensőséges kis ünnepséget az I. sz. általános iskola út­törő énekkara nyitotta meg. Ezután dr. Molnár Mihály, a Hazafias Népfront titkára mondta el megnyitóját. A meleghangú megnyitóban mél­tatta a pedagógusok nagysze­rű érdemeit: — „Ti vagytok a letétemé­nyesei a jövő generáció világ­nézetének, Ti vagytok bábái az idők méhében vajúdó tör­ténelemnek” — mondotta. Ez­után egy úttörő kislány Kó­nya Lajos: Két iskola című Vasárnap bensőséges kis ün­nepség keretében, a városi kultúrházban köszöntötték a pedagógus-napon a város ta­nítóit és tanárait, s a kicsik szeretett óvónénijeit. A ked­ves kis ünnepséget Kovács Já­nosné a hatvani járási tanács tanulmányi felügyelője nyitot­ta meg. Üdvözölte a peda­gógusokat, majd Hatvani György elvtárs, a városi párt- bizottság és tanács nevében méltatta a pedagógusok mun­káját. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocialista ember neve­lése társadalmi feladat, nevel a párt, a család, a sajtó, az üzem, a rádió, de döntő sze­repe az iskolának van, a pe­dagógusoknak. Elmondotta, hogy a művelődéshez való jog nálunk nemcsak alkotmány­ban biztosított jog, de köte­lesség is, mert az egyre fej­lődő technika korában tanult, művelt munkásfők sokaságá­ra van szükség. Nagy feladat hárul ma az iskolákra, mert sokoldalúan képzett embereket kell nevelni. Részletesebben beszélt a politechnikai oktatás jelentőségéről, melynek irá­nyában most tesszük meg az első lépéseket. Foglalkozott a hatvani pe­dagógusok munkájával, s el­mondotta, hogy az általános eredményeket nézve, igazán megelégedéssel lehet szólni a hatvani pedagógusok munká­járól. A diákok tanulmányi eredményei az ő munkájukat dicsérik. Az üdvözlő szavak után fel­versét szavalta, majd Varga Ferenc, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünnepeiteket. Köszöntőjében megemléke­zett a tíz évvel ezelőtti álla­mosításokról, visszapillantott az iskolák államosítása óta eltelt tíz esztendőre. Ismertet­te, milyen hatalmas kulturális fejlődésen ment keresztül ha­zánk: a főiskolák hallgatóinak száma megtöbbszöröződött, emelkedett az általános és kö­zépiskolák száma, színvonala, a bölcsődék, óvodák egész há­lózatát építettük ki. Ezután a nevelők áldozatos munkájáért mondott köszönetét. „A pedagógusok odaaadó munkája nélkül nem építhet­nénk fel a szocializmust — mondotta. Megemlítette, milyen jelen­tős szerepe van a nevelőknek az emberek politikai állásfog­lalásának kialakításában, a kulturális és sportmunkában. Végezetül a maga és a ta­nács nevében sikerekben gaz­dag munkát, jó egészséget kí­vánt az ünnepeiteknek. Az ünnepi beszéd után a különböző tömegszervezetek üdvözölték a pedagógusokat. Az úttörők szép díszszázada és a KISZ-küldöttség után a városi Nőtanács és a Hazafias Népfront küldöttei köszöntöt­ték virágcsokorral az elnökség tagjait, majd egy rövid sza­Hatvanban állt Zsákai Andrásné peda­gógus és javasolta, hogy az összegyűltek nevében üdvözöl­jék táviratban a Nemzetközi Nőszövetség Bécsben ülésező IV. világkongresszusát. Ezek után sor került arra, hogy kiosszák az egész évben legjobb . munkgt. végző peda­gógusok között a pénzjutal­makat, s a rendkívüli előlép­tetésről szóló értesítéseket. Mintegy 50 pedagógust jutal­maztak meg a városban pénz­zel, vagy előléptetéssel. Ezután kedves kis jelenet következett. Megnyíltak az ajtók és csöpp kis óvodás gyerekek jöttek be, virágcso­korral, 'kosárkával a kezük­ben, s köszöntötték a város legfiatalabb „diákjai” nevé­ben az óvónéniket. Utánuk út­törők, majd a középiskolások csoportja következett. Mind­annyian csokrokkal, cserepes virágokkal köszöntötték szere­valat után Varga Ferenc tanácselnök hatvan kiváló pe­dagógusnak és fizikai dolgo­zónak pénzjutalmat osztott ki. Nagyon megható volt, hogy a jutalmazottak közül a leg­nagyobb tapsot Nagy Józsi bácsi kapta, aki már évtize­dek óta látja el a hivatalse­géd tisztjét az I. számú isko­lánál. A jutalmak kiosztása után rövid, de igen magasszínvo- naíú ajándékműsort adott a városi művelődési ház ének­kara. Az ünnepség után megkér­deztük az egyik megjutalma­zott pedagógust, Hornyék Istvánnét. mit érzett a jutal­mazás után. — Igen megörültem a juta­lomnak, hiszen ez kifejezi, mennyire megbecsülnek bű­nünket, pedagógusokat. 15 éve tanítok, 10 éve az I. számú iskolánál. Már többször is kaptam jutalmat ezalatt a tíz év alatt, s ígérem, érde­mes leszek rá, ezután is igyekszem tudásom legjavát átadni a gyermekeknek. Az ünnepség, a nagyon ked­ves és szép ünnepség ezzel végétért. Csak azt szeretnénk, ha az emberek nemcsak ezen az egy napon, de az év min­den egyes napján gondolná­nak a pedagógusok önfelál­dozó, nagyszerű munkájára. tett tanítóikat, s nemsokára egész kis virágerdő lett az ünnepség színhelye. Ezek után Juhász Lajos, a Hazafiás Népfront járási tit­kára üdvözölte a gyűlés rész­vevőit, további jó munkát kí­vánva a gyermekek nevelői- hefc-'A Szülői Munkaközösség nejében Erdélyi Ferencné, az I. sz. általános iskola Szülői Munkaközösségének elnöke üdvözölte a nevelőket. Az üdvözlő szavak elhang­zásával véget ért az ünnep­ség „hivatalos része’’, s az egybegyűlteket a nagygombo­si honvédség kultúrc-oportja szórakoztatta érdekes kis mű­sorral. Utána váratlanul még egy kedves folytatása lett a pedagógus-napnak. Csoporto­san átvonultak a Park Szál­lóba, ahol a katonazenekarból tánczenekar lett, s így szóra­koztatták tovább a nevelőket. Füzesabonyban Szombaton rendezték meg Füzesabonyban is a pedagógus ünnepséget. A füzesabonyi I. és II. számú iskola szülői munkaközössége és a diákok feldíszített tanteremben, vi­rággal köszöntötték a peda­gógusokat. Este a kultúrteremben népi zenével kedveskedtek a taní­tóknak, majd Rozsnyai Mi­hály, a füzesabonyi községi ta­nácselnök szólt a pedagógu­sokhoz. A megyei pártbizott­ság üdvözletét Kácsor János­né elvtársnő tolmácsolta. Ezek­után a Hazafias Népfront, a Nőtanács és más szervek kül­döttei meleg hangon köszön­tötték a falu tanítóit, akik az ifjúság tanítását és nevelését végzik. Jó munkájáért Túróczi Já­nosné pedagógus rendkívüli előreléptetésben, míg Várhe­gyi Ferenc, Pásztor János is­kolaigazgatók, Ray Béla, Zsa- kor János nevelők pénzjuta­lomban részesültek. Az ünnepség a késő esti órákban ért véget. Vasárnap beffefeződtek az egri Pedagógiai Napok Május 25-én kezdődtek az egri Pedagógiai Napok, melye­ken a Pedagógiai Főiskola 10 éves fennállását ünnepeltük. Az egyhetes ünnepség-sorozat­ban szép és tanulságos kiállí­tásokat láthattak a nézők, me­lyek a főiskola tanárainak és diákjainak kiemelkedő mun­káit mutatták be. öt napig tar­tott a tudományos ülésszak, melynek keretében dr. Némedi Lajos, dr. Lukács Dezső, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Szőke- falvi Nagy Zoltán, Kovács Sándor, dr. Berencz János, dr. Szántó Imre, dr. Bakos József és Körmendi Károly tartottak pedagógiai tárgyú előadásokat. Egy tornaünnepély és egy hangverseny is emelte az ün­nepi hét színvonalát. A Pedagógiai Napok záró­ünnepét június 1-én, délelőtt 10 órakor rendezték meg az egri Gárdonyi Géza-színház­ban. Az ünnepély szónoka dr. Némedi Lajos, a főiskola igaz­gatója volt. Beszédében ismertette a Fő­iskola 10 éves fejlődésének számadatait, dokumentumait. Beszámolt az általánosiskolai tanárképzés különböző mód­szereiről, a levelező oktatás­ról, a főiskola tudományos munkájáról, a diákotthonok helyzetéről, a főiskola kultu­rális és sport-munkájáról. Beszéde végén köszönetét mondott a párt- és állami szerveknek, tömegszervezetek­nek és testvérintézményeknek, melyek az elmúlt 10 év alatt és most is tevékenyen segítik a főiskolát feladatainak meg­oldásában. — A ránk háruló további megtisztelő feladatoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha minden tárgy oktatását, a tu­dományos és pedagógiai mun­kát és ami a legfontosabb, egész nevelésünket a marxiz­mus— leninizmus szelleme hat­ja át. A tanári kar, a pártszer­vezetek, a KISZ-szervezet, a pedagógus szakszervezet, az adminisztratív és fizikai dol­gozók egyetértése és egyesített ereje az egyedüli biztosíték arra, hogy a 10 esztendőt meg­ért intézményünk a jövőben még jobban megfeleljen hiva­tásának, mint eddig — fejezte be ünnepi megemlékezését dr. Némedi Lajos Beszéde után színvonalas műsor következett, melynek keretében felépett a főiskola énekkara, a zeneiskola vonós- és szimfonikus zenekara Auer Gyula, illetve Auth Henrik vezetésével a Gyakorló Általá­nos iskola énekkara Dienes Tiborné vezetésével, valamint Talcsás Imre, ifj. Geibinger Sándor és Hortobágyi Mária.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom