Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-01 / 110. szám

1858. Június 1., vasárnap NEPÜJSÄG 5 Tíz esztendő története Aktíva értekezlet Eger város egészségügyi helyzetéről — VAGYUNK MI SARU­DON többen, akik most jubi­lálunk. Tóth József, Hutás Gergely, meg jómagam. Igaz, lennénk többen is, de azoknál kisebb-nagyobb megszakítások vannak a munkaidőben. így aztán csak hárman vagyunk igazi jubilálok. Tudja, azért ha jól meggondolom, so« minden történt ez alatt a 10 év alatt. Tíz év... Nem kis idő egy ember életében ... Emlékszem, tíz évvel ezelőtt otthon dolgoztam a négy hold juttatott földecskén. Szánto- gattam-vetegettem, mint affé­le parasztember. Bizony nem kis baj volt vele, talán több mint a haszon. A jószágnak takarmány kellett, a földhöz meg erő. Egyikből sem volt elég. Akkoriban, 1948. őszén híre járt a faluban, hogy gépál­lomás alakul. De valahogy először senki se vette nagyon komolyan. Jóformán azt se tudták, mi lesz az a csoda­bogár. Akik a Szovjetunióban jártak, beszéltek valamit, hogy ott sok van már belő­lük, és nagy segítsége a pa­rasztságnak. Akkori párttitká­runk egyre többet beszélt a gépállomásról és innen Sarud­ról is toborzott embereket. Én is gondoltam egyet. Beál­lók oda dolgozni. Jelentkez­tem is. Felvettek, csakhamar traktoros iskolára kerültem. No de, hogy sorjában mond­jam el a dolgot, először a gé­pekről beszélek. Egy szép őszi napon megérkeztek a gépek is. Sjjámszerint tíz, köztük egy gumikerekes traktor, pótko­csival. Volt már gépünk, las­san az emberek is összeve­rődtek, csak helyük nemigen akadt. A gépeket pedig el kellett valahová helyezni. A volt urasági színt kineveztük gépszínnek és ide helyeztük a traktorokat. Nagy volt az öröm. Tisztogattuk, töröl get­tük, olajozgattuk a traktoro­kat, a két cséplőt meg az ekéket. Nagy napra készül­tünk. Be kellett mutatkozni a falu előtt. A párttitkárunk, az igazgatónk és mi is azt akartuk, hogy első bemutat­kozásunk szépen és jól sike­rüljön. Elérkezett a nagy nap. Feldübörögtek a gépek és fei- lobcgózva, virágokkal díszít­ve végigjártuk Sarud utcáit. Sokan voltak az ünnepségen. Ezzel az ünnepséggel kezdő­dött tulajdonképpen a Sarudi Gépállomás élete, ez volt a „keresztelő”. AZ ÜNNEPEK UTÁN JÖT­TEK a szürke hétköznapok. A munka napjai. Én és még né- hányan, akik a katonaságnál tanultunk meg vezetni, mid- járt gépre ültünk és dologhoz fogtunk. Emlékszem jól, leg­először a tiszanánai Vörös Csillagnak és a Petőfi Tsz-nek szántottunk. Később a kiskö­rei rizstelepen dolgoztunk és ott is elégedettek voltak a munkával. Alig egy évvel megalakulásunk után újabb hat géppel bővült a géppark A tsz-ek egész sora akart ve­lünk dolgoztatni és az egyéni­ek is. Mondhatni, abban az időben éjjel-nappal mentek a gépek. Dolgoztunk és megvolt a becsületünk. Az igazság kedvéért arról is kell beszélnem, hogy a tíz esztendő alatt voltak . nehéz napjaink is, komoly problé­máink, hibáink is, a sikerek mellett. Egész sor új gépet kaptunk, új embereket kellett felvenni, akik bizony vajmi keveset értettek a géphez, meg a szántáshoz. Előfordult, hogy egyes helyeken baj volt a szántás minőségével. Gon­datlanságból más embernek szántották ki a földjét, vagy másikat, mint amire ő gon­dolt. Ezek a dolgok bizony nem javították a gépállomás és a parasztság viszonyát. 250.000 forint jövedelmet várnak a dohánytermésből A Besenyőtelki Béke Tsz- nek az elmúlt esztendőben 5 és fél holdon termett dohá­nya, s ez összesen 34 ezer fo­rint jövedelmet hozott. A ta­gok meg voltak elégedve, ezért az idén elhatározták hogy 10 holdon termelnek do­hányt. Már be is ültettek 10 holdat dohánypalántával. Az elmúlt évben 11 mázsás át­lagtermésük volt, most 11 és fél mázsás termést terveztek. Számításuk szerint mintegy 250 ezer forint jövedelem lesz a dohányból. A dohányter­mesztést segíti, hogy az idén építenek egy 10 szakaszos do­hánypajtát 96 ezer forintos költséggel. Nyomtatvány-gyűjteményt állítanak ossz® Gyöngyösön A gyöngyösi Múzeumba­rátok Köre az elmúlt kedden ülést tartott. Az ülés kereté­ben Dr. Bártfai Szabó László muzeológus, a Nemzeti Múze­um volt igazgatója, a város szülötte tartott előadást. Kis előadásában ismertette több évtizedes tudományos pályájá­nak eredményeit, élményeit, több érdekes Gyöngyösre vo­natkozó régészeti leletet. A Kör tagjai elhatározták, hogy a Tudományos Könyvtár és a Múzeum mellett nyomtat­vány-gyűjteményt állítanak össze, amelyben helyet kap az összes Gyöngyösre vonatkozó nyomtatvány és a városban nyomtatott valamennyi könyv, plakát, röpcédula, stb. A gyűjtést a napokban meg­kezdték, és máris jelentős mennyiségű anyag gyűlt össze. * I. II. fl Főiskolai-Napok mai műsora: Rendezvények délelőtt 10 órakort Záróünnepély az egri Gárdonyi Géza Színházban. Közreműködik: a Főiskola, a Zeneiskola és a gyakorló iskola énekkara, a zeneiskola vonószene- kara, az egri szimfonikus zene­kar. Vezényel: Auer Gyula és Dlenes Tiborné. 1. Himnusz. (A Főiskola ének­2. Ünnepi beszéd. Beszédet mondja: dr. Némedi Lajos Igaz­gató. 3. Jutalmak kiosztása. 4. Haendel: Győzelmi Induló (Főiskola és zeneiskola egyesített énekkara, egri szimfonikus zene­kar.) 5. Haendel: Szárnyaljon víg da­lunk (Főisk. énekkara.) 6. Kónya Lajos: Két iskola. Sza­valja: Takács Imre II. éves peda­gógiai főiskolai hallgató.) 7. Rossa—Kőhalmi: örvendj ma­gyar népem! Marenzió: Alkony. Kodály: Ürgeöntés. Borsod megyei népdalok. (G"-,-nr1A ua ének­kara.) 8. Vivaldi: E-dur hegedűverseny. Előadja: ifj. Gcibinger Sándor, kísér: a zeneiskola vonószenekara. 9 10 9. Mozart: Bölcsődal. Csajkov­szkij: Bérc (Főiskola énekkara.) 10. Mozart: F-dur zongoraver­seny első tétel. Előadja: Hortobá­gyi Mária, kísér: a zeneiskola vo­nószenekara, 11. Liszt: Részlet az Erzsébec- legendából. (Főiskola és zeneiskola egyesített énekkara.) Kisér: az egri szimfonikus zenekar. 19 órakort A gyakorló iskola és az egri honvéd zenekari együttes szabad­téri hangversenye, a gyakorló is­kola udvarán. Vezényel: Dienes Tiborné és Auth Henrik főhadnagy karnagy. I. rész: 1. Kőhalmi—Rosse: örvendj ma­gyar népem. 2. Petőfi S.t A vén zászlótartó. Szavalja: Ader Endre V. osztályos tanuló. 3. Borsod mepvei népdalok. Ko­dály Z.: Ürgeöntés. 4. Vörösmarty M.: Pétiké. Sza­valja: Némedi Eszter VII. osztá­lyos tanuló. 5. Papp László: Kívánság. Elő­adja: az iskola szavalókórusa. 6. Májusi köszöntőtánc: Előadják a IV. osztályos tanulók. 7. Gergely M.: Kéknyakkendős bábu. Jelenet: Előadták a VI. leány osztály tanulói. 8. Marenzió: Alkony. II. rész: A Honvéd Helyőrség zenekar műsora. 1. Centenáriumi induló. 2. Mailord: Operanyitány. 3. Wald Teufel: Aranyeső ke­ringő. 4. Magyar dalegyveleg. 5. Auth Henrik: Ezredindujó, Szerencsére gyökeresen meg­változott a helyzet. Egy» egész sor embert küldtek iskolára csak traktorgépész iskolára (hathónapos) nyolcat. Megja­vult a munka minősége, visz- szatért a régi bizalom a gép­állomások iránt és most a tíz­éves évfordulón büszkén és bátran elmondhatjuk, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok szívesen veszik igénybe a gépállomás munká­ját és a munkákkal elégedet­tek. Az utóbbi két évben nem fordult elő, hogy akár tsz, akár egyéni gazda a gép­állomás rossz, vagy hanyag munkájára panaszkodott vol­na. MOST MÄR 42 erőgépünk, 28 cséplőnk, két kombájnunk, és nyolc aratógépünk van. Embereink jól képzettek, a törzsgárdába bízhat a vezető­ség, a pártszervezet és nem utolsó sorban a velünk mun­kát végeztető parasztság is. Ez a gárda nemcsak most, de az ellenforradalom napjaiban is megállta a helyét. A mi gépállomásunkon egy percig se szünetelt a munka. Akkor, amikor szántani nem tudtunk, akor is mindennap bejöttünk, együtt voltunk, és ha mást nem, a szükséges gépjavítá­sokat végeztük! Működik, eredményesen dol­gozik pártszervezetünk, KISZ- szervezetünk, kultúrgárdánk. Ezek a szervek dolgoztak az elmúlt tíz év alatt is és első­sorban az ő munkájuknak kö­szönhetők, az elért eredmé­nyek. Most, amikor jubilál a gépállomás és vele együtt mi, tízéves dolgozók, akkor bátran' tekinthetünk vissza a megtett útra, mely sokszor nehéz, harcokkal teli, de győzelmes út volt. Elmondta: Pechnyó György, a Sarudi Gépállomás bri­gádvezetője. Ötezer turista érkezik ma Egerbe A mai nap folyamán mint­egy 5000 főnyi' turista érkezik Egerbe. Budapestről, Debre­cenből, Békéscsabáról és Hód­mezővásárhelyről. Értesülésünk szerint június hó folyamán 850 szovjet turis­ta is ellátogat Egerbe. pénteken délután a városi tanács egészségügyi osztályán aktíva értekezletet tartott Ecsédi Jó,nos dr higié­nikus orvos, a himlő, tífusz és általában köztisztasági problémákról. — Sajnos sok olyan szülő van — mondotta Ecsédi dr. —, aki elhanyagolja gyerme­keinek oltását, nem törődve a következményekkel. Me­gyénkben 150 kanyarós fertő­zésről jött be jelentés, de sok a skarlátos, mumpszos, stb. megbetegedés is, melyeket a kötelező védőoltásokkal meg lehetett volna előzni. Hiába tesszük kötelezővé az oltáso­kat, még mindig nem tudtuk azt elérni, hogy biztosítsuk a gyermekek egészségét. Beszélt továbbiakban sok. talán fel sem tűnő, egészség- ügyi esetről. Említette, hogy még mindig van olyan élelmiszerbolt, ahol az árut ugyanaz adja ki, aki a pénzt is átveszi. Nézzük a mozgóbüféket, vagy az utcán kocsiból áruló fagylaltost, — ez mind ki van téve a fertő­zés veszélyeinek, — hiszen az utca pora rászáll mindenre, s mi akaratlanul is sok port és baktériumot fogyasztunk. — A napokban kint jártam a gépállomáson és a tangaz­daságban, s kétségbeejtő amit ott láttam. A gépállomáson aránylag tisztaságot tapasztál- tam csak a konyhát ellátó személyzet nem tudta igazol­ni a kötelező tüdő- és vér- vizsgálatot. A tangazdaság szállójában van fürdő is, de minden célra használják, csak tisztálkodásra nem. . VAGY BESZÉLJÜNK a ke­Gabona szárítása infravörös sugarakkal Olaszország mezőgazdasági szakemberei hosszabb idő óta kísérleteznek a gabona szárításának új eljárásával. Infravörös sugarat használnak hozzá. A gabonát szállítósza­lagra szórják, amelyre 60, 1200 Wattos, infravörös égő bocsátja a sugarakat. A ga­bona nedvessége 2 perc alatt 16 százalékról 13 százalékra csökkent. Legújabban ezzel az eljárással szárítják a kukori­cát, a lisztet és más mezőgaz­dasági terményeket. Vidám kalauz Ha figyelmesen elolvassuk Kellér Dezső, Tahi, vagy Dar­vas humoreszkjeit, egészen sa­játságos kép alakul ki ben­nünk: a modem humoreszkek nyomában csaknem minden esetben olyan fernandeli mo­soly támad, mely először szé­lesre húzza a szájat, aztán las­san elsimul az arc, végül pedig tépelődővé válik, hiszen a cuk­ros ostyába adagolt csipetnyi méreg csak most hatott. Gon­dolat és igazság, ez a két írói feladat valósul meg minden humoreszkben, s az egyes írá­sok annál jobbak, mennél iga- zabbak s elgondolkoztatóbbak utólag. Ha a követelmény egyforma is, nem azonos az út, melyen a humoristák eljutnak odáig. Akárhogyan vesszük is a pel- lengérezendő fogyatékosságo­kat, Kellér Dezső ragadta üs­tökön a legszókimondóbban, — míg a többiek néha arra töre­kedtek, hogy álhivatalokat, gyárakat (Szemöldökfényesítő Rt, stb) komponálva, egy ki­csit távolabb fekvő konklúzió­kat vonjanak le a dolgokról. Ez az utóbbi álláspont a ké­nyelmesebb és mindenképpen kevésbé „rázós’? is, de azzal a hátránnyal jár, hogy a sok al­legóriát megunja az olvasó, mint az olyan ember szavait, aki folyton példabeszédekben szónokol s az igazságot csak kerülgeti, mint macska a forró kását. Valószínűleg ezt az igazságot érezhette Darvas Szilárd is, amikor közreadta humoreszk­jeinek új gyűjteményét. A vi­dám kalauz hősei ugyanis már csaknem kivétel nélkül emberi közelségünkben élnek. Az ál­dozataira „ráugró” trollibusz, a vidám füttyszóval, s élcelő­déssel munkáját végző villa­moskalauz, a lakóit dörgedel­mekkel egzecírozó házmester­nő mind olyan figurák, akik épp olyan nevetségesek, de egyszersmind kedvesek is, — mint legmegszokottabb anek­dotáink, vagy egy-egy ostoba szokásunk. Fogyatékossága el­lenére is a miénk. Ez az ott­honosság érződik a kötet írá­sain. Éles és már szinte nem is humoreszkszámba menő ki­rohanása az ostoba „na bumm és akkor mi van?” kiszólás ellen például éppoly helyén­való, mint amennyire szívből- jövő. Mint minden jó és igaz írás: tükör ez a könyv is, amelyben a ma embere ön­magát látja viszont Darvas sa­játságos, tipikusan pesti hu­morával fűszerezve. Mi ennék a humornak a lé­nyege? Leginkább Rejtő Jenő könyvein lehet érzékelni. — Alapjában nem is túl humoros történetet vagy cselekményt csomagol be a humorista sok­szor kicsit öncélúnak ható „jó­pofa” kiszólások tömkelegébe. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az író — akasztófahumor­ral — még a legsiralmasabb történeteket is elmesélje, s így groteszk érzelmeket keltsen az olvasóban. A világirodalomban is van művelője: Hasek. De a mieink, a kissé spekulatív svejki humort inkább az azon­nal ható szavak petárdáival cserélték fel. Darvas könyve ilyen. Elgondolkoztató is, vi­dám is, egyszóval jó, színvona­las gyűjtemény. e-pagony■= nyér-szállításról. Ha valah .1 ügyelnünk kell a higiéniára, akkor itt igen. Hiszen minden családhoz eljut a kenyér, a gyermekek is táplálkozna« vele, sőt sok családban a héját is élvezettel .fogyaszt­ják, — főleg a gyermekek —. s amig eljut, addig ezer és ezer lehetősége van a bakté­riumok terjesztésére. Elég sok helyen kocsival szállítják, s így annak ki- és berakásakor bemennek a kocsi belsejébe, az utca porát felviszik a ko­csira, s később ugyanoda rak­ják, a kenyeret. Nincs módunkban m több locsolóautót beállítani, s így nem tudjuk óránként portala- nítani még a város központ­ját sem. Ezért kellene — leg­alább a fűszerüzletek előtt — felöntözni a járdát, s az úttes­tet. Már a közepe felé tar­tunk a nyárnak, s így vigyáz­nunk kell az esetleges vízhi­ányra. Bár a vidéki városok között Eger és környezete, vízzel bőségesen ellátott. Végül visszatért a fertőzé­sek megelőzésének legegysze­rűbb megoldására: az oltá­sokra. — Sok tennivalónk van még ezen a téren, sok az olyan szülő, aki nem viszi el gyer­mekét, hogy bebiztosítsa a megbetegedés ellen. Szocialis­ta társadalmunk mindent megtesz az egészség védel­mében, gondoljunk csak, a még most is folyó Salk-ol- tásokra, — államunk drága pénzen megvásárolta az oltó­anyagot, térítés nélkül adja, s ezzel mindenkinek lehetővé tette — gyermekeknek és *ei-- nőiteknek egyaránt, — hogy védekezhessék a gyermekbé­nulás ellen. S MÉG MINDIG sokan vannak, akik nem törődnek eleget ezekkel a kicsinynek látszó, de együttvéve igen fontos problémákkal, s így gyermekük és saját életüket veszélyeztető környezetben él-' nek, fertőzik a többi egészsé­ges embert. Segítsünk mi is ezeken a hibákon, oltassuk be gyerme­keinket, figyelmeztessük az ol­tást elhanyagoló ismerősein­ket, s törekedjünk arra, hogy minél több egészséges ember legyen, s tegyünk meg min­dent a tisztaság érdekében. — garahás — fmkMitői üundd^y Marton Zoltán, Kisköre: Levelét megkaptuk, s annak egyrészét „Le­velezőink írják“ rovatunkban fel-* használtuk. A dolgozatot nem kö­zöltük le, nem tüntette fel, ki az írója. Juhász Miklós, Rózsaszentmárton: Levelét megkaptuk, későbbi lap­számaink egyikében feldolgozzuk; Albert László, Eger: A régi könyvek használatával kapcsolatos javaslatát mi is helyes­nek tartjuk, majd javasoljuk az illetékeseknek, ennek megvalósí­tását. Danyi Jolán, Gyöngyös: Az ideiglenes személyi Igazolvá­nyát vigye be a rendőrségre, s ott bevezetik, hogy hány gyermeke van. A szociális segélyt illetően a gyemekek anyakönyvi kivonatá­val tudja igazolni, s arra is ki­adják a segélyt. Sági Kálmán, Noszvaj: Ügyével kapcsolatban személye­sen keresse fel szerkesztőségün­ket. ... hogy a penicillin gyár­tása közben visszamaradó melléktermékről kiderült, hogy elsőrendű baromfitakar­mány. A penicillin hulladék­kal etetett^ baromfiak súlya 11—21 százalékkal nagyobb volt, mint a rendes takar­mányon tartottaké. ... hogy a hód a legújabb kísérletek, megfigyelések sze­rint 10—14 percig bír víz alatt maradni. ... hogy a tengeri hamu­zsír növényt — mely az óce­ánok vidékén néhány méterre a tenger színe alatt szinte ős­erdőket alkot, minden évben rendszeresen „aratják”, több milliárd dollár értékű műtrá­gyát készítenek belőle. ... hogy a pujkát a mexi­kóiak szelídítették meg elő­ször, Európába Cortez spanyol hódító hozta be. — hogy az indiai Dahina faluban folytatott fúrás alkal­mával hatalmas földalatti tóra bukkantak. A tó olyan bő vi­zű, hogy segítségével az el­maradott, sivatag szélén fek­vő Guargon kerületet virág­zóvá lehet varázsolni. ... hogy milyen nagy meny- nyiségű kártevő rovar pusztít egy hold lucernán. Egy Csongrád megyei állami gaz­daságban 67 ezer kártevőt fogtak össze egy holdról. mnaaii FILMFORUM fflT"" BHBSHSfiasiaaamaBBaiHflHHfliHH Ember született Évek óta rokonszenvvel fi­gyeljük azt az alapos és ered­ményes munkát, amit a szov­jet filmgyártás az utóbbi évek­ben végez. E folytonosan gaz­dagodó látásmód egyik kitűnő terméke a most bemutatott „Ember született”. A középiskolát végzett diák­lány elbukik az egyetemi fel­vételin. Durcásan rója a moszkvai utcákat. Hozzácsai- lakozik egy diák, aki cinikus megjegyzéseivel telibetalálja a lány amúgyis zaklatott, világ­megvető hangulatát, összeme­legednek. A lány új barátjá­hoz költözik, egy darabig együtt élnek. Egy napon rá­döbbennek, hogy a lány álla­potos. Barátja egyre fölénye­sebb, ingerültebb lesz vele. Mire a szülőotthonba kerül, a korai, megalapozatlan szere­lemnek már vége is. Itt kezdődik tulajdonkép­pen a film, bemutatva a fiatal anya. s a gyermek sorsát. Az idealista megoldás az lenne, ha a sors „deus ex machina” formájában benyúlna az éle­tükbe, s „felkarolná őket a társadalom”, vagy valami ha­sonló valósulna meg a filmben, olyasmi, ami az élet gyakor­latával ellentmond. De nem így történik. Bizony a lányka, karján a gyerekkel, kikerülve a szülőotthonból, belecsöppen a legsívárabb bizonytalanság­ba, egyelőre fejét sincs hol le­hajtania. Sőt: a továbbiakban sem történik vele lényegében olyan, ami holmi túlzott ióté- konykodás, idealizált segíteni készség formájában javítaná meg az életét. Hogy későbben mégis jobbra fordul sorsa, azt inkább becsületességének, s egy tiszta gondolkodású diák­nak köszönheti, mint bárki másnak. A gördülékenyen, erőteljes rendezői kézzel megkomponált film itt olyan igazságot vet fel, mely rokon a legnagyobb írók: Gorkij, Tolsztoj, Csehov gondolataival. A kommuniz­must építő szovjet emberek társadalmában is van, s lehet is olyan ember, aki önzésből, vagy szűklátókörűségből bele­tapos a másik sorsába. Ezek­ről rántja le a leplet a film, minden szépítgetés, kendőzés nélkül. És ezek az emberek mindenütt egyformák, Moszk­vában, vagy Pesten. S e film művészi segítség ahhoz, hogy egyre ritkuljanak soraik. Mint említettük, a cselek­mény gördülékeny és hiteles, a rendezés ió, s ugyanilyen ió a színészek munkáia is. Le­vegős. üde film ez a fiatal sor­sokról, nem heurékázó, virág- bokrétás diadalmenet, hanem mély tónusú, komoly színek­kel festett portré. Egyedül az operatőr munkájával nem érthetünk egyet. Képeit mind­végig a túlzott egyszerűség le­gyében komponálta meg, sok a szimpla tabló, pedig e mé­lyen szántó —ndolatokat fel­vető film kockái bizonyára gyakran adtak volna alkalmat ielképesebben filmszerű ábrá­zolásra is. A hiányosság azon­ban nem túlzottan zavaró, s így is — szerintünk — az idei évad egyik legjobb filmje. e— pala 39

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom