Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-01 / 110. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. június 1., vasárnap „Magyar nyelven filosofia“ A fenti címmel 1772-ben Egerben egy könyv je­lent meg. Jelentős esemény volt e könyv megjelenése a magyar kultúréletben. Apáczai Csere Jánosnak 1653-ban megjelent Magyar Encyclopaedia-ja után ez az Egerben megjelent mű volt az első, amely Apáczaihoz ha­sonlóan megkísérelte magyar nyelven megszólaltatni a tu­dományok egészét. A filozófia akkor még a tudomány egye­temességét jelentette, s magá­ban foglalta nemcsak azt, amit ma filozófiának neve­zünk, hanem a logikát, sőt az akkor természetfilozófiának is nevezett fizikát is. A mű szerzője SARTORI BERNARD, igen nehéz fela­datot vállalt, amikor művét meg kívánta írni. Sok-sok ide­gen szerző rengeteg szakmun­kája alapján próbált a tudo­mány egészéről áttekintést ad­ni. Legnagyobb nehézséget az jelentette munkájában, hogy rengeteg olyan fogalmat kel­lett kifejeznie magyar nyel­ven, amelyre addig nem volt megfelelő kifejezés. Sartori nem új szavakat alkotott, ha­nem, ha egy szóval nem te­hette, körülírta mondanivaló­ját. így természetesen gyakran igen bonyolult, hosszadalmas kifejezéseket használt. Például a filozófia: „böltseség szereté- se", a fizika: ,,a’ Természet- szerént-való dolgoknak Tudo­mánnyá”, a kémikus: ,,a’ tűz­ben külömbb-külömbb-féle eszközök-által a’ természeti dolgok’ ‘s-testek‘ tulajdonsága­inak visgálói”. Ezek azonban inkább kivé­telek, általában jól érthető magyarsággal fejezte ki ma­gát a szerző. Ha valahol nehe­zen értjük meg, rendszerint nem nyelvi nehézségek aka­dályoznak bennünket, hanem az, hogy nehezen tudunk kéra gondolkodásába beleilleszked­ni. Amikor a tüzet magya­rázza (mely szerinte „egy igen tsudás, és szükséges ele- mentom, vagy éltető állat”.) ezt írja: „A‘ tűznek vólta vi­lágosabban így magyaráztatok: ez sok igen vékony, véko­nyabb, legvékonyabb; és se­bess mozgással, ’s indíttassa! el-ragadott részetskéknek ösz- vefoglalása, mellyeknek moz­gásával a kömyül folyó tiszta ég-is mindenütt egyenesen li- neák-szerént meg-indíttatik, ’s midőn ama’ sebess mozgással a’ sűrűbb testeknek, vagy minden, vagy tsak némelly részei el-ragadtatnak, a‘ többi részek megint erőssen meg- üttetnek, ’s meg-indittatnak, származik az emlitett testek­ben a’ melegség”. Többen az idézetben Sar- ■ tori kora fizikusainak felfogásával megegyezően nem tesz különbséget a hő kelet­kezése (kémiai folyamat) és a hő terjedése közt (fizikai fo­lyamat) között, nem ismeri a hősugárzást, a hő egyenes ter­jedését, a mozgás egyenes vo­nalak mentén való terjedésé­vel magyarázza, stb. Alkalmas ez a könyv arra, hogy magyarul képet kaphas­sunk a XVIII. század közepé­nek természettudományi felfo­gásáról. Rengeteg téves, naív gondolatot is olvashatunk benne. Megállapítható az is, hogy sok helyen nem értette meg Sartori a külföldi tudó­sok műveit, félremagyarázta egyes állításaikat. Ennek elle­nére természetudományi szem­pontból találunk művében egy határozott pozitívumot: Annak ellenére, hogy Sar­tori pap volt, a minorita rend tagja, ki később több magas tisztség viselője lett, feltűnően haladó gondolkodású. Míg kortársai a természettudomá­nyok területére is feltétlenül érvényes dogmáknak ismerték el a szentírás szavait, Sarto- riban van bátorság kimondani azt, hogy a szentírás nem té­vedhetetlen. „Az ó Testamen- tom-béli .hivek nem értvén vóltaképen a’ természet folyá­sát, helytelen vélekedéssel voltak, a külömbb-külömbb- féle égi háborúkról, mert a villámlást, ’s Meny-követ Is­ten nyilának, a’ dörgést Isten’ szavának nevezték; a’mint 17. zsoltárában énekli Dávid” — írja. Teljes határozottsággal elvet minden olyat, ami ellenkezik az akkori tudomány felfogá­sával. „Együgyűeknek” nevezi azokat, akik hulló csillagokról beszélnek. Helyette megadja a kora tudományos felfogásá­nak megfelelő magyarázatot. Szerinte „ezek kövér, és enyves gőzökből golyóbis for­mára egybe szerkesztetvén a’ felső levegő-égben hirtelen meg-gyuladnak, és a’ levegő­éggel egygyütt úgy mozdittat- nak, hogy néha egyenesen menni, néha a‘ földre esni láttassanak”. TV/Ta mosolygunk ezen a tudományoskodó, de teljesen helytelen magyaráza­ton, pedig tisztelnünk kellene azt az akaratot, hogy minden természeti jelenségnek meg akarja adni a maga tudomá­nyos magyarázatát. Különösen akkor tekinthe­tünk nagy tisztelettel Sártori Bemard művére, ha megnéz­zük a vele nagyjából egykorú többi művet. A „Házi különös orvosságok’.’ című, sok kiadás­ban megjelent egykorú könyv­ben a következő tanácsot ol­vashatjuk arra, hogy a gyer­mek meg ne ijedjen: „Vedd a‘ Medvének jobb szemét, aszald-meg jól, ’s valami ma­tériába vard-bé, ’s akaszd nyakába, hadd hordozza. De jobb a’ Szentségek hordo­zása”. Nem csodálhatjuk, hogy az a nép, amelyet ilyen taná­csokkal láttak el, így nevel­tek, nem volt felkészülve egy olyan könyv olvasására, mint a Sartorié, amely alapos tudományos elmélyedést köve­telt meg. Ma már nem tudjuk megál­lapítani, milyen hatása volt Sartorinak a műveltebbekre, azokra, akik a következő években rövid egymásután­ban jelentetik meg ismeret- terjesztő munkáikat. Nem tudjuk, vajon Sartori ösztö­nözte-e őket írásra, vagy pe­dig az ismeretterjesztés közös vágya sarkallta mindannyiu- kat. A kárhogy is történt, Eger ma is büszke lehet, hogy a hazai ismeretterjesztés egyik úttörő műve egri nyom­dászok munkája révén jelen­hetett meg. Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán a TIT fizikai szakoszt. elnöke. Weekendháxak alumíniumból Az egyik francia cég a na­pokban újfajta „szétszedhető aluminiumházat” dobott a pi­acra. A házat, amely nem­csak mint munkásbarak, ha­nem mint vadászlak, vagy weekendház .is használható, 13, egyenként nem egészen 30 kilogramm súlyú előregyártott fal- és tetőlapból szerelik össze. Tehát az egész aluminiumház súlya az egy tonnát sem éri el. A fal- és tetőlapok köny- nyen egymásra rakhatók és tehergépkocsival szállíthatók. Az aluminiumház lakóterüle­te 52 négyzetméter. Hz atomrobbantások hatása az emberi szervezetre n. rész. A RÁKNAK — tudvalevőleg — hosszabb lappangási időre van szüksége, sokszor csak 15— 20 év után jelentkezik a be­tegség. Az Egyesült Államok­ban nemrég 3400 egyént vizs­gáltak meg, ezek közül 1500- an sugaraktól erősen veszé­lyeztetett lakói közül kerültek ki. A vizsgálatok és megfigye­lések eredményeként a veszé­lyes területek lakosságának igen nagy része szenved fe­hérvérűségben, különféle csontbántalmakban és pajzs- mirigyrákban, míg a sugár­mentes vidékeken ezek a kó­ros daganatok csak elvétve fordulnak elő. Optimista megállapítások szerint a környezet rádióakti­vitása a nagyszámú robbantás ellenére sem veszélyes, jóval kisebb sugármennyiséget tar­talmaz, mint például egy rönt­gen kezelés. Ez igaz is. De még mindig nem elég ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat. A Stroncium—90, a legveszedelmesebb rádióaktív elem a föld felszínéből (külö­nösen akkor, ha mészszegény talajról van szó), kerül be a szervezetbe és itt a csontokba rakódik le, a növényekbe az ágak és a levelek felületén ke­resztül jut be. Mi tehát a zöld­ségekkel és a hússal, különö­sen a növényevő állatok húsá­val jutunk hozzá. A sok tejet ivó gyermekek és azok a né­pek, amelyeknek a fő táplálé­ka a rizs (Kína, Japán) tíz­szeres, sőt adott esetben még többszörös mennyiségű Stron- ciumhoz jutnak. VAJON A RÁKOS dagana­tok és megbetegedések na­gyobb mérvű pusztítását már a mi generációnk is érezni fogja? A sugárzások szétron­csolják a szöveteket és kü­lönböző betegségeket okoznak, mint például a kopaszság, ko­rai öregedés, hurutos megbete­gedések, fehérvérűség. A la­boratóriumi vizsgálatok kimu­tatták, hogy egyetlen rönt- gen-besugárzásos gyógykezelés mintegy 15 napi, 50 kezelés har­minc esztendő alatt pedig kö­rülbelül két esztendővel rövi­díti meg az ember életét, nem beszélve arról, hogy a gyógy­kezelt egyén minden egyes utódjának életéből is körül­belül 20 napot vesz el egy besugárzás. Az utódok által örökölt be­tegségek tehát, sajnos, bizo­nyosak, orvosolhatatlanok. Ez tehát az eljövendő generáció előrelátható tragédiája. Az or­vostudomány hosszú listát ál­lított össze az eddig megálla­A megyében a fiatalok ké­résére tizenegy helyen szer­veztek Ifjúsági Akadémiát. A politikai és általános ismere­teket gyarapító előadás-soro­zatok iránt igen nagy volt az érdeklődés, a most lezajlott évzárókon sokszáz KISZ-fiatal vizsgázott sikerrel. A legnépesebb az egri aka­démia volt, ahol az eredetileg beiratkozott 96 hallgató he­lyett százhatan végezték el az évfolyamot, több mint öt- venen pedig vendéghallgató­ként vettek részt az előadá­sokon. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei vezetői el­határozták, jövőre már kétév- folyamos Ifjúsági Akadémiá­pított súlyos szervi elváltozá­sokról és a hirosimai bomba­tár iadás után 10—13 évvel szü­letett torz és beteg gyerme­kekről. Linus Spauling kémi­kus kijelentette, hogy minden egyes kísérleti bomba felrob­bantása nagy mennyiségű rá­dióaktív elemet bocsát ki, — melyek nagyon károsak az élő­lényekre és különösen az em­berre és nagy mértékben nö­velik azoknak a gyermekeknek a számát, akik súlyos testi és szellemi fogyatékossággal jön­nek majd a világra. NEM CSODA, ha 43 ország több mint kilencezer békesze­rető és békét kívánó tudósa szavazott arra, hogy Lingus Pauling Nobel-díjat kapjon. (Vie Nouve című olasz fo­lyóiratból fordította: Nagy Katalin. kát szerveznek, hogy még több alkalmat adjanak a ta- nulnivágyó ifjúság számára a művelődésre, ismeretkörük szélesítésére. Egerben is fellép az Állami Népi Együttes A 126 tagú ének-, zene- és táncszámokkal szereplő Állami Népi Együttes a csehszlová­kiai turnéja előtt Egerben is fellép június 17-én, a városi művelődési ház szabadtéri színpadán. Műsorukban sze­repel a már sokszor előadott s nagy sikernek örvendő ci­gány-tánc, ecseri lakodalmas .és pásztor-botoló. Évzárók az Ifjúsági akadémiákon Pedagógus Nap. 1878-ban született K. A. Trenyev regényíró, a Lyubov Jaravoja szer­zője, Június 2., hétfő: 1946. Az Úttörő Szövetség meg- alakulása. 1946. Az Olasz Köztársaság ki­kiáltásának évfordulója. NÉVNAP Ne feledjük: hétfőn: ANNA kedden: KLOTILD — JUNIUS 12-én hét órai kezdettel Egerben a városi művelődési ház nagytermében színes keskenyfilm vetítéssel egybekötve Indonéziáról tarta­nak előadást.-120 DEKAGRAMMOS napi súlygyarapodást érnek el az atkári Micsurin Tsz-ben a hí­zóba állított szarvasmarhák­nál. — AZ EGRI VÁROSI mű­velődési ház kerthelyiségében június 7-én, este 7 órai kezdet­tel Szálkái László és tánczene­kara rendszeres tánc-estéjét nyitják meg. — BESENYŐTELKEN az év folyamán felújítják a Petőfi utcát 20,861 forintos költség­gel. A lakosok igen nagymér­vű társadalmi munkával já­rulnak hozzá a felújításhoz. — 120 EZER FORINTOS jövedelmet hoz az idén a szerződéses bika, üsző és ser­téshizlalás a besenyötelki Bé­ke Tsz tagjainak. — EGERBAKTÁN a régi, a követelményeknek nem meg­felelő postahelyiséget az év fo­lyamán 60 000 forintos beruhá­zással felújítják. — 2000 DARAB naposcsibét vásárolt a besenyötelki Hon­foglalás Tsz. A csibenevelés­ből több mint 50 ezer forintos jövedelmet várnak. — A JÖVÖ ÉVBEN már új iskolában tanulhatnak a nagy- visnyói diákok. Ebben az év­ben a régi iskolákat 45 000 fo­rintos beruházással felújítják. — BEFEJEZTÉK a cukor­répa egyelését a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben. Elvégezték a kukorica első kapálását is. — A HATVANI VÁROSI szövetkezei bizottság színjátszó csoportja szombaton este 20 órai kezdettel tartotta meg Marica grófnő című nagyope­rett bemutatóját a gyöngyösi kultúrházban. — A HEVES MEGYEI NA­POK ALKALMÁVAL rende­zendő július 5—6-i dallos ün­nepélyre ezidáig 32 kórus ne­vezett be 1500 részvevővel. — BEKÖLCÉN ÉS BALA­TON községben ebben az év­ben útépítésre mindkét köz­ségben 66,000 forintot fordíta­nak. — KEDDEN JELENIK MEG a Heves megyei Napok részle­tes, színes, rajzos prospektusa. — EGERSZÓLÁTON TEG­NAP oktatás-népművelés cím­mel tárgyalták a tanácsülésen az ifjúság és az általános isko­lák helyzetét, valamint az év­végi összefoglalókat. — AZ EGRI DOBÓ GIM­NÁZIUM éwégi fotó, híradás- technikai és fölrajzszakköri ki­állítása megnyílt. A kiállítás június 23-ig, délelőtt 10—13-ig, délután 5—7-ig megtekinthető. — 3-ÁN AZ EGRI JÁRÁS északi községeinek úttörő ve­zetői értekezletet tartanak Bélapátfalván, ahol megbe­szélik a járási táborozások és a siófoki központi tábor tábo­rozási feladatait. — „BÜKK HEGYSÉG SZÉP­SÉGEI” CÍMMEL kiállítás nyílt az egri Dobó István gim­náziumban. Látogatási idő: délelőtt 10-től 1-ig, délután 5- től 7-ig. Idegen csoportok bár­mikor megtekinthetik. Napirenden: cA Laimid Ez esetben nem arról a kis hólabdáról lesz szó, mely elindul valamelyik svájci hegytetőn és a völgybe érve, falvakat pusztító fehér-halál lesz belőle, hanem a felelőt­len megjegyzésekről, amit itt-ott elejt valaki, mások még tesznek hozzá, s olyan rohamosan nő, mint a lavina, — végül embereket, családi életeket tesz tönkre. Mert van ilyen, sajnos elég sok példa van rá. N. elvtárs átlagos képességű, becsületes, szerény ember. Azt lehetne rá mondani: tizenkettő belőle egy tucat. 1 Végzi a munkáját, este néha kimarad sörözni a barátok- \ kai, máskor haza megy, segít az asszonynak. Az üze- * mében megbecsülik, a feleségével szépen kijönnek, derék gyerekeket nevel, szóval éli a dolgozó ember viszonylag nyugodt életét — egy bizonyos napig, amikor valaki, tán meg sem tudná mondani, miért, könnyelmű kijelentést tesz: hja, ha én is olyan helyen úVdögélnék? Igaz, dol­gozik a felesége is, de abból a jövedelemből, barátom, nem tudom, hogyan telik Pannóniára... És elindul útjára a pletyka. Az első talán szószerint adja tovább, legfeljebb a hangsúlyon változtat, azaz nem feltételezi, hanem kijelenti, hogy abból a jövedelemből nem lehet Pannóniát venni. Mások tesznek még hozzá, végül eljut a felsőbb szervekig, de már olyan formában: jó lenne utána nézni, mi a helyzet. A felsőbb szerv — igen helyesen — rendkívüli vizsgálatot rendel el, meg­állapítják, hogy sehol egyetlen fillér hiány de ezzel nem ér véget az ügy. Mert a vizsgálat után senki sem beszél arról, hogy rágalom volt az egész, tisztázódott minden, hanem ha baráti körben szó kerül N.-ékről, csak legyintenek: ah, van velük most is valami zűr, nagyon vizsgálgatták az ember dolgát... S az egyik pletyka, mint valami hatalmas mágnes, szinte vonzza a többit. N-t valamelyik este együtt lát­ták valamelyik kolleganőjével a cukrászdában. O fizette a feketét, meg a fél rumot is. — Hja, barátom, telik neki, igaz, hogy a mostani vizsgálatot megúszta, de... — kél szájra az új pletyka, s noha mind a ketten régen meg­feledkeztek, miért is ültek be a cukrászdába, a sutto­gás tovább terjed. Odáig, hogy valaki felkeresi az asz- szonyt is és gyöngéd sopánkodások között megkérdezi: hát mi történt veletek? Ki gondolta volna az uradról, hogy ennyi éves házasság után... Hiszen olyan rendes férj volt eddig... És árad a szóbeszéd, hiába tisztázzák az ügyet fel­sőbb szervek, hiába a bizonyosság, hogy a kolleganő bol­dog menyasszonya másnak, mindig álcád valaki, aki fel­éleszti, tovább adja, megint told hozzá. Emberünk már azon gondolkodik, elmegy a városból, el még a megyéből is, mert ezt nem lehet bírni. Az üzemben vizsla szem­mel nézik az emberek, asszonya kisírt szemmel fogadja esténként, a gyerekei vádlóan néznek rá. Az, aki valamikor hónapokkal ezelőtt a megjegyzést tette, már nem is emlékszik rá, de a hólabda, amit eldobott, felelőtlenül lavinává nőtt. Nem lehetne, nem kellene már tenni valamit ez ellen? (Békési) EGRI MUNKÁSOTTHON Június f-én: Láz. .Tűnni.«; 2-án: A két Lottí. EGRI VÖRÖS-CSILLAG Jú nius 1-én: Ember született. Június 2-án: Kicsik és nagyok. EGRI BRÖDY Június 1—2: Nincs előadás; EGRI BÉKE Június 1—2: Elbeszélés az első szerelemről. EGRI SZABADSÁG Június 1: Boszorkány. Június 2-án: Nincs előadás. EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Június 1—2: Több mint gyanú, GYÖNGYÖSI PUSKIN Június 1—2: Négy lépés a feUegekbe. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Június 1—2: Becsületrablók. HATVANI KOSSUTH Június 1—2: TiU Ulenspdegel. FÜZESABONY Június 1—2: Martyi PÉTERVASARA Június 1: Ganga. Június 2: Nüics előadás. HEVES Június 1—2: Mexikói szerenád műsora: Egerben, este fél 8 órakor: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM. (Bérletszünet.) Hétfőn nincs előadás;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom