Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-28 / 133. szám
4 NÉPŰJSAG 1958. június 28., szombat Japán gyermekrajzok Egerben MESSZE-MESSZE, a Sárga- tenger partján, Jedo egyik külvárosában született csaknem 200 éve HOKUSZAI, a klasszikus, realista világhírű japán rajzmester. „Már hatéves koromban fő szenvedélyem volt a tárgyak formáinak lerajzolgatása” — írta önéletrajzában, majd így folytatta: „73 éves koromban kezdtem kissé megérteni az igaz természetet’'. Bárnulatra- méltó szívóssággal, céltudatossággal tervezte a hetvenötéves agg mester, hogy 90 éves korára fog behatolni „a dolgok misztériumába1’ és mire 110 éves lesz eléri, hogy minden vonala és pontja tökéletes, eleven. önkéntelenül is Hokuszai művészete jár eszünkben, mikor a japán gyermekrajz- anyagot nézegetjük. A nagy rajzmester is — mint megírta -— szenvedélyes rajzoló volt már hatéves korában.. . mire vitték késői utódai, a mai japán gyermekek a. rajzolásban, festésben? Ritka vendég Magyarországon a japán gyermekrajz. Az idén rendezte meg a népek barátsága hónapja alkalmából a Kultúrkapcsolatok Intézete ezt a 6—14 éves japán tanulók rajzaiból álló kiállítást Budapesten. Utána közvetlenül mi kértük el az anyagot, hogy a Heves megyei napok alkalmával minél szélesebb körben mutathassuk be. Ha majd belépünk a kiállítási terembe. (Eger, Közgazdasági Technikum, I. em. 19. sz.) Szinte szokatlan tarkaság, színpompa lep meg bennünket. Balra, a falon az Anyá-val foglalkozó képek Sorozata. A KÉPEK valamennyikre jellemző egy bizonyos ßzuggesztiv erő, amely rajzbeli, festésbeli primitívségeken (súlyos arány-, és távlati hibák, néhol Csiszolatlan technika) is áttör. Vitathatatlanul anyák néznek le ránk a képekről, tágranyilt, gondos, szerető szemeikkel, munkás mozdulataikkal... Japán anyák ezek, az atombomba által sújtott nép anyái. .. i,Az ■‘anya vasal" témájú kép nyolcéves kislány munkája. Arányhibával erősen kihangsúlyozza a fejet (az egész képnek mintegy egynegyedét teszi ki.) A meggyötört arckifejezés vonja magára a figyelmet, az asztalra és a munkaeszközökre csak ezután siklik a tekintet. Barnák fogják harmonikusan össze a háttér tárgyait, amelyek a finoman és durván megmunkált részletek érdekes szövedékét alkotják. „A varrónő” 11 éves kislány munkája. Profilban ábrázolja a varró anyát. Kerüli a távlati ábrázolást, síkban hat. Az arányos elosztású formákon belül jelegzetesen gyermeki díszítések érvényesülnek, különböző irányú vonalakkal és elrendezésű pontokkal. A GYŰJTEMÉNY TOVÁBBI részében a gyermek mindennapi életével, játékaival, munka-, és természet megfigyeléseivel találkozunk. Kiemelünk a figyelemreméltó sorozatból néhányat: Hatéves kislány krétarajza a „Sportünnepély”. Színes fonalakkal átszőtt csipkehatást kelt, a sok alak játékos vonala. Mozdulatábrázolás, korához képest igen fejlett. „A sárkányeregetés” kisfiú munkája. Erősen • felülné- zetből, szinte a magasra emelkedett papírsárkányok mellől néz. Az eregető gyermekfigurák egész parányiak a lap alján, a rajzoló a játékszerrel érez közvetlen közösséget, ezt nagyítja meg. Hozzájárul a sárkányok kiemeléséhez még az is, hogy az egész kép azonos tónusú tömör kék és zöld színfoltjából villan ki, a papírsárkányra festett emberarc. A japán természeti képre és ábrázolóművészetre any- nyira jellemző cseresznyevirág és általában virág-ábrázolás a gyermekmunkák között is képviselve van. A középső részen a meleg színek (sárga, piros) dominanciájával ható, erősen dekoratív virágábrázolásokat láthatunk, jobbra pedig finom természetmegfigyelésről tanúskodó halványzöld mezőt, imitt-amott kikandikáló rózsaszín virágokkal. Ezek a képek szemlélet- módjukban és megoldásukban különböző nyugateurópai művészeti irányzatokra emlékez- tétnek A BEJÁRATTÓL JOBBRA eső falon és paravánon változatos, reális tárgyú képekkel találkozunk. Szürkés, sötét színekkel ösz- szefogott vasúti kocsi javítását ábrázoló kép után, ennek szinte ellentéteképpen a japán utca mozgalmas, alakokkal zsúfolt, tarka képe ötlik szemünkbe. Ezután 14 éves kislánynak naturális részletességgel megfestett „Villanyszerelés” témájú kép ragadja meg a figyelmet. A japán iskola életéből való mozgalmas és színes „Iskolaorvosi vizsgálat” című kép. Érdekes itt megjegyezni, hogy a kiállítás rendezési munkájában segédkező egri I. sz. ált. iskola pajtásainak az utcakép és a villanyszerelés témájú képek tetszettek legjobban. Talán ezek állnak legközelebb a mi rajzoktatásunk témáihoz, követelményeihez. A kiállított MUNKÁK a spontán rajzoktatás koncepcióját tükrözik. Ezt bizonyítja az, hogy a kiállított tépek 6—14 éves tanulók munkái, gyakran többévi korkülönbség sem jelent észrevehető színvonalbeli különbséget. A mi szocialista rajzoktatásunk ettől lényegesen különbözik, nálunk a tervszerű irányítás következtében jól lemérhető a fejlődés, az életkornak megfelelő szívonalbeli különbség. Ügy gondoljuk, a gyönyörködtetésen túlmenően, mégsem jár tanulság nélkül általános iskolai tanulók, pedagógusok, szülők, érdeklődők számára a kiállítás megtekintése. Miben áll n kiállított gyermekrajzok értéke, a belőlük levonható tanulság — fogyatékosságaik ellenére is? Elsősorban abban, hogy őszinte, fantáziával telített munkák. Nagyméretben dol- í^znak, tempera és kréta, merész felhasználásával, némelyek szinte gátlástalanul, vakmerőén rajzolnak, festenek. A színek tomboló energiáiét a rajzos vonalak sok munkában alig gátolják, fegyelmezik., Akadnak azonban képek, melyekben a színek finom adagolása egymagában biztosít harmóniát, egyensúlyt, fegyelmet. A GYŰJTEMÉNY ÉRDEKESSÉGE, tanulságai hívják fel a figyelmet: milyen jó lenne, ha á Kultúrkapcsolatok Intézetén keresztül egyre többször ismerkedhetnénk meg az egri kiállításokon más népek művészetével, kultúrájával, oktatásügyével. Ilyen módon is, nem lebecsülendő mértékben szolgálhatjuk a né- nek közti jobb megértést. a dolgozók nemzetközi szolidaritását, a világbéke nagy ügyét. Dr. Berencz Jánosné. megyei rajz-szakfelügyelő. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Múló évek EGRI BRÖDY Aida EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Apák és fiúk EGRI LA JÓS VÁROSI KERTMOZI Halhatatlan garnizon GYÖNGYÖSI PUSKIN A második asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mexikói szerenád HATVANI VÖRÖS CSILLAG Makrancos feleség HATVANI KOSSUTH Elbeszélés az első szerelemről PÉTERVASARA örök visszatérés FÜZESABONY Yves Montand énekel HEVES Egymásra találtak Boldog nyár . . . A lig n'éhány napja zárultak be az iskolák ** kapui, s már eddig is mennyi öröm jutott osztályrészül a gyermekeknek. Az egyikről tudom, hogy a Balaton vizében lubickol édesapjával Siófokon; a másik boldog elfelejtkezéssel adja át magát a nyár örömeinek valahol a nagykátai szőlők között; a harmadik talán már csomagol is, hogy roboghasson vele a vonat a még soha nem látott szép Budapest felé. Az öröm azonban azoknak is kijut, akik itthon maradnak. lAm, ma is. Állok a Eger-patak hídján. Nézem a lassan folydogáló vizet. Szellő simogatja a hátát, csillogó fodrokat vet rajta. Napfény játszik a tovagördülő apró hullámokon. Távolabb két gyermek gázol a vízben, öltözetük csak egy kis nadrág Barnára sült testük messzire világít. Imbolyogva haladnak az üdezöld vízpart felé. Kezükben valami kemény karton. Azzal hadonásznak, csapkodnak a levegőbe. Talán lepkére vadásznak, vagy brummogva szálló szarvasbogarat akarnak elfogni. Az egyik már partot ér. A pázsitra szökik, s nagy lendülettel lecsap valamire. Hirtelen lehasal. Aztán felugrik, s diadalmasan mutatja társa felé az elfogott zsákmányt. Messziről már nem láthatom, hogy mit fogtak, de azt tudom, hogy az örömük mérhetetlen nagy lehet. Ök mentek utána, ők gázolták át a patakot is érte, csakhogy az övék lehessen az a valami, a természet titkaiból, — amelyről hallottak, tanultak. Boldog nyár, mennyi ilyen örömet tartogatsz még nekik.„ * A munka dala í^ílyan a folyosónk, mint a méhkas. Ezer- nyi méhecske zümmög a vadszőlő virágain. A nyár melege átbújik a zöld levélfalon és letelepszik az asztal mellé, mintha sohasem akarna elmenni. A napfény is megtalálja a levelek közötti kis réseket, ahol be- leskelődhet az árnyékos folyosóra. A letelepedett meleg elálmosít. Becsukom a könyvet. így hallgatom tovább a kis zümmögök dalát. Milyen egyszerű ez a dal és mégis milyen szép. Van benne valami, ami leér a szívünkig, és ott helyet kér. Felállók, hogy közelebbről elnézzem a kis munkásokat. Mennyien vannak, hogy dolgoznak! Hártyás kis szárnyukkal kényszerítik a levegőt, hogy vigye őket egyik virágról a másikra. De nem szállnak rá azonnal. Félarasznyi távolságban zümmögnek a virág felett, s csak azután ereszkednek rá, hogy horgas kis szívókájuk- kal kiszívhassák az illatos nektárt. Aztán tovább szállnak. Nem messze, csak a legközelebbi virágig. Észre sem veszik, hogy a hátsó lábuk kis kosárkái is megtelnek sárga virágporral. Némelyik már alig bírja a terhét. Mégsem tér még haza. Szorgalmasan gyűjtöget tovább, hogy hamarább felépülhessen a közös otthon, hamarább megteljenek a kis kamrácskák életet adó mézzel. Leülök az asztalhoz. Űjra felnyitom a könyvet. S míg szemem előtt folynak a sorok, a zümmögő dalocska bebocsátást nyer a szívembe, mert ez a dal a dolgozó méhecskék munkadala. Ennek pedig ott van a helye az emberi szívben... HÚRVÖLGYI ISTVÁN 1958. június 28., szombat: NÉVNAP Ne feledjük, vasárnap: PETÉR, pal — EGERBEN, ma esle 6 és fél 9 órakor a Gárdonyi Géza Színházban „Táncolnak a hónapok” — címmel balett-est lesz, melyen a városi művelődési ház balcttiskolájának növendékei lépnek fel. Közreműködik Konnja Ferencné és a Suha-Csdrniczky együttes. — EGY TANTEREMMEL bővítik az iskolát Tamaür- sön. A költségeket a megyei beruházási keretből biztosítják. — NÉPI ZENEKAROK HANGVERSENYE és prímás hangverseny lesz június 29-én este fél 8 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban, amelyen Heves megye legjobb népi zenekarai lépnek fel. A műsoron Heves megyei népdalok, csárdások és palotások szerepelnek. A hangverseny végén az egyesített népi zenekart a díjnyertes prímás vezeti. — PARKOSÍTJÁK a KISZ-íiatalok a pártház előtti kis teret Domoszlón. A fiatalok a virágokat hazulról hozták, hogy széppé tegyék a pártsezrvezet helyiségének környékét. — SZOMBATON és VASÁRNAP Mátraszentimrén és Domoszlón a községi népfront bizottság ülést tart, melyen megtárgyalják a nyár folyamán végzendő békcmozgalmi munkát. — EGY ÖLTÖZŐVEL akarják bővíteni az idén a mátraszenthnrei kultúrházat. Az öltöző építésére és a padok beszerzésére 3500 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. — A HAZAFIAS NÉPFRONT pétervásári járási titkára, Maruzs János 1900 forint értékű békebélyeget adott el a gyarmati és félgyarmati küldötteknek a stockholmi békekongresszusra való eljutása segítségére. — BEFEJEZÉSHEZ közeledik Egerben, a Cifrakapu utcában a betonliid építése. A hidat kb. két hét múlva adják át a forgalomnak.- A GYÖNGYÖSI járási népfront bizottság mezőgazda- sági bizottságot alakított. A bizottság tagjai tsz-tagok. állami gazdasági dolgozók és egyéni dolgozók, valamint mezőgazdasági szakemberek. Feladatuk, hogy az év folyamán szakelőadásokat tartsanak. — MA NYÍLIK MEG Egerben a Bajcsy-Zsilinszky utcában a kertimag szaküzlet, ahol a vásárlók a mag- íéleségck valamennyi fajtáját és mezőgazdasági kisgépeket vásárolhatnak.- 200,000 FORINTOS költséggel elkészült a Bátor-Szűcsi úton levő híd. — A TIT csütörtökön este megyei elnökségi ülést tartott, amelyen megtárgyalták a jövő évi munkatervet.- MA DÉLELŐTT 9 órakor a járási tanács épületében a népi ellenőrző bizottság aktíva ülést tart, amelyen megtárgyalják, hogyan segítsenek az aktívák a népi ellenőrök munkájában. — AZ ORSZÁGOS könyvhét alkalmával június 30-án a gyöngyösi járási kultúr- házban este hétórai kezdettel Pándi Pál kritikus részvételével a gyöngyösi Irodalmi Kör ankétot rendez. Az érdeklődőket szeretettel várja a gyöngyösi Irodalmi Kör. Gyöngyösön este 8 órakor: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A XXIX. Velencei Biennale A NAPOKBAN nyitották meg Velencében a hagyományos Bienrialet, a városban kétévenként megrendezésre kerülő képzőművészeti és képkiállítást. A most megnyílt tárlat sorrendben a XXIX., — részvevői olasz, főleg velencei és külföldi művészek. A tárlat külföldi és hazai látogatók ezreit vonzza a gazdag történelmi és művészi múlttal rendelkező városba, amely egykor — a XIV-XVI. szazadban, a reneszánsz idején — Itália egyik legfontosabb kereskedelmi, kulturális és művészeti központja volt. A lagúnák városa szinte újra éled ezekben a hetekben. Idegenforgalma — akárcsak a filmfesztiválok idején — megsokszorozódik. Mintha csak kárpótlást akarna nyerni elvesztett egykori gazdagságáért és hatalmáért, legalább is művészeti téren. A kritikusok és művészek, valamint a látogatók összehasonlítást tehetnek a külföld és az olasz festészet legújabb alkotásai között és megállapíthatják egyúttal a képzőművészet legújabb fejlődési irányait is. OLASZORSZÁGGAL együtt 36 nemzet művészei neveztek be ebben az évben a Bien- nalera. A kiállító, bizottság rendezőinek az volt a szándéka, ha©? a világ képzőművészetének jelenlegi helyzetéről és alkotásairól többé- kévésbé átfogó képet tárjon az érdeklődők elé. A Biennalenak — ennek a monumentális képcsarnoknak több km hosszú termeiben függnek a különböző nemzetiségű és korú művészek különböző irányzatú festményei. A kifüggesztett képek nagy része úgynevezett absztrakt alkotás; ez a festészeti irányzat minden fajával és alfajával képviseltette magát. A legnagyobb tetszést és elismerést azok a főleg fiatal művészek aratták, akik a való élet ábrázolására, mély emberi érzelmek kifejezésére vállalkoztak és egyszerű, de közérthető eszközöket alkalmaztak mondanivalójuk kifejezésére. Ezek között szerepel néhány olasz és francia művész (Tabusso, Barbaro, Ferroni, Pignon és Rebeyrolle), a szovjet Zardarian és a jugoszláv Hegedusic. A MŰBIRÁLATOK szerint körülbelül tizenöten érdemelnek különösebb figyelmet és érdeklődést, akiknek a nevét és alkotásait az egész világon hamarosan meg fogják ismerni. Vie Nouve című olasz folyóiratból fordította: Nagy Katalin Befejezéshez közeledik az ősziárpa aratása a megyében A megye egyik leghomokosabb vidéke Kál község környékén van. Itt hamarabb érett be az őszi árpa, s az elmúlt napokban az egész község területén megkezdték az árpa aratását. Elsőnek Juhász János és Juhász István aratták le az árpát, s hamarosan akadtak követőik úgy, hogy kedd estig mintegy 80 százalékát learatták már. Még a héten be is fejezik az őszi árpa aratását. Nyomozás egy hang után Joachim Goehner, hétéves stuttgarti kisfiú eltűnt. A spa- inel, amely sétáira elkísérte, egyedül jött ’haza. Apja félóráit volt az izgalomtól. Másnap ismeretlen hang jelentkezett telefonon. 15 ezer márkát kért váltságdíjul. Goehnemek nem volt pénze. Felkereste a rendőrséget. Villáját felügyelet alá helyezték és megfigyelték a város összes telefonfülkéjét. Néhány nap múlva az „ismeretlen hang” újból ielent- kezett. Még nem tudta, hogy áldozatát, a megfojtott kisfiút megtalálták Stuttgart mellett, a keltengerhali erdőben. Goehner irtózatos önuralommal úgy tett, mintha még nem tudna a gyilkosságról. A rendőrség utasításainak megfelelően igyekezett minél hosz- szabbra nyújtani a beszélgetést, hogy a központi felvevő- készüléken minél többet rögzíthessenek belőle. A párbeszéd így folyt le: — Hogy van Jogghi? — kérdezte az apa. — Kérem ismételje... nem hallom jól. — Azt mondtam, hogy jól... Előkészítette a csomagot? — Nem értem, kérem ismételje meg. amit mondott. — Valaki van a vonalán, maid később hívom. V eritékcsöppek gyöngyöztek Goehner homlokán. Mindenáron tovább kell nyújtani a beszélgetést. — Nem, most már jobban hallok. — Mégis jobb lesz, ha később hívom. — Hány órakor? — Maradjon állandóan a készüléknél. — Visszahozza a kicsit? — Nem. — Miért? — Majd később megmondom. de most le kell tennem a kagylót. — Tessék? . — Azt mondom, hogy abba kell hagynunk a beszélgetést. Közben a megfigyelőasztalon megállapították, hogy a hívás a központi postahivatalból jött. Két rendőrautó nagy szirénázással odavágtatott. Rendőrök fogták körül a telefonfülkéket. Riadt, idős nő jött elő a telefonfülkéből. A gyermekrabló. a rendőrök megérkezése előtt néhány másodperccel eltűnt. x Példátlan „hangvadászat” kezdődött a müncheni rádió közreműködésével. Rendkívül adásban közvetítették a gyilkos hangját. Sokan akadtak, akik úgy vélték, hogy felismerik a „stuttgarti gyilkos” hang- szíriét. Az adás nyomán 1100 bejelentés érkezett. Ezek közül hét, az egyik városkörnyéki ..műkertészt”. Emil Tillmant vádolta. Till'mann becsületben megőszült kereskedelmi alkalmazott fia: harcolt a fronton, csöndes ember, szereti a fákat és a virágokat. Tizenegyévi házasság után elvált, tízéves kislánya van. Negyvenéves fejjel bolondul beleszeretett egy férjes asszonyba. Az hajlandó is volna új életet kezdeni vele, ha Emilnek legalább valami vagyona volna. Ezt a vagyont kereste a gyermekrabló, amikor váltságdíjat követelt a kis Joachimért. x A stuttgarti főkapitányságon három negyven év körüli barna férfi áll a fal mellett. Kettő rendőr: a harmadik a kis Joachim gyilkosa. A tanúk sorra falismerik: ő a kertész, aki munkát keresett, aki „szeretett beszélgetni a gyerekekkel”. Ulrich B., az egyik ismert színész kisfia felismeri: „Ez az őzikés ember”. A kis Ulrich április 2-án találkozott vele. Az országúton biciklizett, amikor egy felnőtt kerékpáros megszólította: — Ma született őzikéket találtam az erdőben, nem érdekel? Ulrich, aki lelkes Kipp-ling- olvasó, bizalmatlanul nézett az idegenre: — Ilyen időben nem születnek őzikék. — Hát én mégis találtar hármat az erdőben. Ha vei jössz, mind a három a lesz. 3 —’Tartsa meg magának válaszolta Ulrich. — Nálu nagy kutya van otthon, t- megharapná őket. Ulrichéknak valójában n csen kutyájuk, de ez a kis 1 zugság mentette meg a gy r- mek életét. Két héttel késő t a kis Joachim Goehner. oki kevésbé bizalmatlan v< :. . nyugodtan fölült az „őzi < ■ ember” csomagtartójára. „ x Emil Tillmann hiába tag dott. Hiába hangoztatta, fu> nem ismerte fel saját honfi; a rádióban. Nem tudta, h* az emberek nem úgy halljt saját magukat, ahogyan má& hallják őket
