Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-28 / 133. szám
Észak-magyarországi mező- és erdőgazdasági kiállítás és vásár Ma nyitja meg kapuit az Északmagyarországi mező- és erdőgazdasági kiállítás és vásár. Ilyen nagyszabású rendezvény — melyet három megye részvételével rendeztek meg — első Heves megyében. A kiállításon és vásáron többek között részt vesznek Borsod, Nógrád és Heves megye több földművesszövetkezetének szakcsoportjai és termelési társulásai. A kiállításon és vásáron — amely egy hétig tart — a látogatók megismerhetik földművesszövetkezeti mozgalmunk fejlődését és láthatják, hogyan segítik földművesszövetkezeteink mezőgazdaságunk fejlődését. Megyénk három legjobb szőlőtermelő szakcsoportja — Verpelét, Abasár és Feldebrő — kiállítja igen kitűnő fajborait és a borkóstolókban kellő ellátást biztosít a kiállítás látogatói részére. A szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportok mellett megtaláljuk a tarnabodi zöldségtermelő szakcsoport termelvé- nyeit, valamint a Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ zöldségpavilonját. A termelvények bemutatása mellett árusítással is foglalkoznak és így a kiállítás időszakában a látogatók megvásárolhatják szükségleteiket is. A tarnabodi zöldségtermelő szakcsoport bemutatja az általuk házilag készített expressz- kutak fűróberendezését, melyet az egyénileg gazdálkodók is könnyűszerrel elkészíthetnek. Ezzel az eljárással megvalósíthatják szántóföldjükön az öntözéses zöldségtermesztést. Bemutatják a kútfúrás mellett az öntözést a kezdetleges módszerektől kezdve a legújabb vízágyúkig. A vízágyúval való öntözést megyénkben eddig még csak két helyen alkalmazzák — a mező- szemerei tsz. és a tarnabodi szakcsoport —, mely már fejlettebb formája az öntözéses gazdálkodásnak. A szakcsoportok mellett felvonul a vásárra a Mezőgazda- sági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat is, a legújabb típusú talajművelő és szállító gépekkel. Minden nap bemutatókat tartanak. Megismertetik a legújabb típusú motoros öntöző, permetező és szőlőművelő gépeket, valamint szállító berendezéseket. Bemutatják a jövő mezőgazdasági kisgépeit is, mely megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját és elősegíti a többtermelést. A földművesszövetkezetek füzesabonyi járási központjának könyvesboltjában a könyv- szerető dolgozók válogathatnak szépirodalmi, mezőgazda- sági és egyéb szakkönyvekben. Ezenkívül a füzesabonyi földművesszövetkezet játékboltjában a legifjabb látogatók is minden igényüket kielégíthetik. A Borsod és Nógrád megyei földművesszövetkezetek szakcsoportjai is részt vesznek e nagyszabású kiállításon és vásáron. Az egri földművesszövetkezet, mint vendégfogadó készült fel és vesz részt a vásáron. Ugyanis gondoskodott arról, hogy lacikonyháján frissen sült pecsenyével lássa el a kiállításra érkező dolgozókat és vendégeket, melyhez a kitűnő fajborokat a földművesszövetkezeti szakcsoportok borkóstolói szolgáltatják. Szakszerű zöldségtermeléssel a belterjesség útján Megyénk területén az utóbbi évek során igen megkedvelték a zöldségtermesztést. A szakszerű neveléssel termelő- szövetkezeteink, szakcsoportjaink és egyénileg gazdálkodóink igen nagy jövedelemre tettek szert. Kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre Tar- nabod, Boconád, Csány és At- kár községek, ahol az öntöző- kutak és öntözőmotorok beállításával széles körben elterjedt a belterjes gazdálkodás. A gazdálkodás fontos tényezői: gondos növényápolás, a talajerő-visszapótlás és nem utolsó sorban az öntözés. Feltétlenül fokoznunk kell az öntözőmotorok beállítását, mert így a kedvezőtlenebb időjárás következtében is jó eredményeket érhetünk el. Ma már megyénkben sok termelő- szövetkezetnél, szakcsoportnál folytatnak öntözéses zöldség- termelést, igen jó eredménynyel. A helyes gazdálkodás másik fontos tényezője a talajerő visszapótlása. A nagyobb áruhozam, az öntözés szükségessé teszi, hogy földjeink jó talajerőben legyenek, mert az esetben, hogyha semmi trágyát nem adunk vissza földjeinknek, azok leromlanak és így természetesen a következő években már nem képes jó termést adni. Az istállótrágya hiányában a műtrágyák időbeni kiszórásával is pótolhatjuk javarészt talajerőinket. Az atkári Micsurin Termelőszövetkezet a múlt évben okszerűen trágyázott és a megfelelő időben kiszórt műtrágya alkalmazásával 200 mázsás kát. holdankénti paradicsomtermést ért el. De ugyanez a helyzet a gyöngyöshalászi zöldségtermelő szakcsoportnál is, ahol Itat. holdanként 300 kg. Bioszuperfoszfát, vagy 200 kg kálisó késő őszi kiszórásával 200 mázsás paradicsom, és közel 200 mázsa paprikatermést ért el. Az istállótrágya-mennyiség növelésére feltétlenül fokoznunk kell az állatállomány növelését, hogy ezzel is elősegítsük a belterjes gazdálkodás sikereit. Tudvalevő, hogy a jó talajba kiültetett növény, ha megfelelő nedvességet kap és a növényápolási munkákat is jól elvégezzük, rendkívül jól fejlődik. A folyamatos gépi vagy kézi erővel végzett kapálással nagyban vissza tudjuk szorítani a talajnedvesség elpárolgását és ezért szükséges, hogy mindig időben végezzük el a növényápolási munkálatokat. A gyöngyöshalászi zöldségtermelő szakcsoportnál a tagok növényápolási versenyben vannak egymással és ennek eredményeképpen eddig már nem kevesebb, mint hatszor ló- kapázták és horolták meg a paradicsomot és a paprikát. Ezek a növények még a hosz- szú szárazság következtében is sokkal jobban fejlődtek, mint a megrepedezett, kiszáradt talajban. A növényápolási munkákhoz szorosan hozzátartozik a növényi és állati kártevők elleni védekezés, az időben való permetezés és porozás. Ha mind figyelembe vesz- szük a felsoroltakat és azokat végrehajtjuk, igen nagy lépést teszünk a belterjes gazdálkodás végrehajtásában. Fokozzuk belterjes zöldségtermelésünket, mivel erre megyénkben kiváló adottságok vannak és ez pártunk és kormányunk célkitűzése is. MOCSÁRY LÁSZLÓ, agronomus. Több segítséget várnak a pélyi rizstermelők a gépállomástól A gépállomások megalakulásuk óta igen szép eredményeket értek el és így a községek dolgozói egyre jobban támaszkodnak a segítségükre. Vannak olyan községek, ahol már el sem tudnak képzelni egy-egy nagyobb munkát a gépállomás segítsége nélkül, hiszen a traktorokban a köny- nyebb termelési lehetőséget és a nagyobb terméseredmények elérését látják, még akkor is, ha néha kij hibák csúsznak be a munkájukba. Azt hiszem, hogy meg is van a bizakodásnak az alapja, hiszen ma már a gépállomás is úgy dolgozik, hogy csak jó véleménnyel lehetünk róla. Jó lenne, ha a Tarnaszentmiklósi Gépállomáson is a nagyobb hibák kijavítása után az itt- ott előforduló kisebb hibákat is kijavítanák. Lehet, hogy azok a kis hibák, amiről most szeretnék beszélni, nem is magának a gépállomásnak a hibája, hanem egyes traktorosoknak, de akik szerves részét képviselik az üzemnek. A pélyi rizstermelő szakcsoportoknál a szép eredmények mellett panaszt is hallottam a gépállomásról. Kezdem talán a tavaszi munkákkal, amikor ugyanis a rizsföldek megszán- tása és elvetése gyors munkát követelt. A szántással még nem is volt olyan nagy baj, csak néha a vetőgépek mondták fel a szolgálatot, aminek most látszik meg az eredménye a kelés után. Bizony, láthatók azok a széles sávok a szépen zöldellő rizstáblákon, ahová nem hullt vetőmag. Az árasztás sem a legjobban sikerült, mivel a gépállomástól kapott szivattyú, kevés munka után, felmondta a szolgálatot, mert kimerült az akkumulátora. De még e kis hiba miatt is két napot álltak és ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy csak a vetés után 22 nap múlva árasztották el a telepet. Tudvalevő, hogy nálunk minden napfényes napra szükség van a rizs beéréséhez és nem nagyon pazarolhatjuk a napokat. A kapcsolat kialakításához is több segítséget kérnek a rizstermelők, hiszen jó kapcsolat nélkül nem lehet hibanélküli munkát végezni. Azért, hogy a földművesszövetkezet agronómusa minden segítséget megad a termeléshez, a szakcsoportok elvárják, hogy a gépállomás agronómusa is időnként látogassa meg őket, hogy a gépi munkákat a helyszínen beszélhessék meg. Bár még a rizsaratás messze van, de már most jó lenne, ha a gépállomás felvenné a kapcsolatot a szakcsoportok vezetőivel a gépek elosztása érdekében, mivel az eddigi évek azt mutatják, hogy ezzel is voltak hibák. A jobb minőségű rizs termelésére nem elég csak a jó talajelőkészítés és tápanyagpótlás, ha a cséplés alkalmával törődött rizsszemek kerülnek ki a cséplőből. A szabályok azt írják elő, hogy a rizscsépléshez fasínes cséplőt kell használni, eddig a gépállomás nem tett semmit, hogy ezt meg is valósítsa. A múlt év folyamán éppen ebből eredően minősítették le a Kovácsféle szakcsoport vetőmagját, mivel a szemek nem voltak eléggé épek. Azt hiszem, nem nagy munka volna, hogy azokat a cséplőket, akik majd a rizscsépléssel foglalkoznak, és a gépeket átalakítják, hogy a munkák után ezzel is törekedjenek a jobb minőségű termelésre. A múlt év őszén sok területük maradt szántatlanul és ezt a hibát akarják most kiküszöbölni, amikor elhatározták, hogy a cséplések alkalmával két műszakban akarnak dolgozni. Erre azonban még semmiféle megállapodás nem történt, tekintettel arra, hogy sem a gépállomás agronómusa, sem pedig a brigádvezető eddig még nem kereste fel őket. Szép elhatározás az, hogy a napi munka mellett a szakcsoport tagjai vállalkoznak az éjjeli szántásra, hogy kellő talajelőkészítéssel még jobb terméseredményeket érjenek el. Az elhatározásukat csak akkor lehet eredményesen végrehajtani, ha a gépállomástól még több segítséget kapnak úgy szakmailag, mint a gépek elosztása terén. SZABÓ LAJOS. Kerthelyiség létesítése Bátorbon Sok gondot okozott a bátori földművesszövetkezetnek a községben levő italbolt rend- bentartása. Érthető is, hiszen még az öregek is csak úgy emlékeznek rá, hogy ez volt az első épület a községben. Ezt a kocsmát inkább lehetne ma már műemléknek nyilvánítani, mint hogy az a mai követelményeknek megfelelne. A mestergerendás helyiségben lehet, hogy valamikor, régen, jól érezték magukat a fiatalok, de ma már kissé kulturáltabb környezetben szeretnék eltölteni a hétvégi pihenőjüket. A meglevő szűk helyiségben nemigen lehet valami jól szórakozni, hiszen vasárnap vagy ünnepen nemigen lehet a rá- csozott pulthoz férni. Ennek megszüntetésére határozta el a földművesszövetkezet vezetősége, hogy még ebben az évben új helyre költözteti az italboltot. így válik lehetővé, hogy az italbolt udvarán, a nyárfák árnyékában, egy kerthelyiséget létesítsenek. Már régebben elhatározták a megvalósítását, de a hozzávaló pénzösszeg hiányzott. Ez még ma is kis problémát okoz, de a kerthelyiség megvalósításához úgy a fiatalság, mint a földmű vesszövelkeze ti tagok, a részjegy-befizetéssel, társadalmi munkával hozzájárulhatnak. Ez talán még előre vi- hetné a megvalósítást és a tervezett idő helyett sokkal hamarább meg tudnák valósítani az átalákítást. A fiatalság már több esetben megmutatta, hogy van benne segítő készség, reméljük, hogy most is az elsők között jelentkezik a munkákhoz. Jó lenne, ha az építésnél a vezetőség számítana a fiatalokra, mivel a kerthelyiség elkészítésével tudnának egy szabadtéri tánchelyiséget is építeni. A kezdeményezés szép, csak most már azon kell lenni, hogy minél előbb meg is valósuljon, hogy még ezen a nyáron tudjon szórakozni a község lakossága. (SZALA) $- A ROMÁN SZÖVETKEZETI KÖZPONT felvásárlási elnökhelyettese látogatást tett megyénkben. Meglátogatta a hatvani baromfikeltető állomást és a földművesszövetkezeti áruházat. Egerben, mint a MÉSZÖV vendége, megtekintette a város nevezetességeit. Ezt láttuk A kisfüzesi földművesszövetkezeti vegyesboltban tett látogatásunk alkalmával érdekes — eddig még nem nagyon tapasztalt — segítségadást láttunk. Ugyanis Kovács Gyula, a kisfüzesi vegyesbolt vezetője még nem régen került a kereskedelmi hálózatba és így nem rendelkezik megfelelő szakismerettel. Bizony, néha- néha eléggé megmutatkozott a tudás hiánya az árukezeléseknél. A polcokon nem a megfelelő rendben, hanem össze-visszaságban álltak az áruk és a legtöbbön még az ár sem volt rajta. Ehhez még hozzájárult az is, hogy a szomszédban levő italboltnak is ő a vezetője. A boltos igyekezett munkáját a tudása szerint, lehető, legjobban ellátni, ami eléggé nehezen ment. Ezt látva, a földművesszövetkezet vezetősége és dolgozói elhatározták, hogy egyik napon, ebédszünetjüket feláldozva, rendet teremtenek a kisfüzesi 'boltban. Így került sor arra, hogy kedden a főbolt dolgozói átkarikáztak kisfüzesre, segíteni a bolt rendbehozásában. Szántó Antal, a pétervásári főbolt vezetője, régi ember ebben a szakmában. Sok fiatalnak átadta tudását, szeretik is a dolgozók. A községben, de még a környező falvakban is tudják, hogy hol van „az Anti boltja”. Mindig kész segíteni másokon, szereti tanítani a szakmába Jó termést igé Az idei késői kitavaszodás és mostoha időjárás következtében a cukorrépák későn és rosszul keltek. Június elejéig úgy nézett ki, hogy katasztrofális cukorrépatermés elé nézünk. Június elején bejött esőzések, amelyek a mai napig két részletben jöttek, a cukorrépákat annyira megjavították, hogyha augusztusban még egy jó kiadós — a fentiekhez hasonló — esőt kapunk, jó termésre van kilátás. Hozzájárul ehhez a termelők jó munkája, amely az önkéntes szerződéseknek természetes következménye. A megye területén gazos és műveletlen répatáblát alig lehet látni. A termelők látják azt, hogy a cukorrépa termelése jó jövedelmet és amellett a mellék- termékei az állatállomány takarmányozására takarmányt biztosít, így szeretettel és kedvvel dolgoznak a jó termés érdekében. A növényápolási munkák úgyszólván befejezést nyertek, hátra van még a gazoló kapálás, melyet július második felében kell elvégezni. Ennek a termésfokozó hatása többszörösen kikísérletezett és kát. holdanként 10—15 mázsa többtermést is eredményez. Június hónap után pétisót már ne adjunk a répának, mert az újból csak a leveleket növelné, a gyökértermés rovására. Örvendetes a megyénk termelőszövetkezeteinek répatermelési kedve, mert az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy cukorrépáik magasan felülmúlják az egyéni termelőkét. Az eredményeik titka: a gondosan kiválasztott talajba traktorral végzett őszi mélyszántás után idejében és szakszerűen vetnek, a növény- ápolást mindig kellő időben elvégzik. Az idei terméseik is azt mutatják, hogy cukorrépakultúrájuk sokkal jobb, mint az előző években. A termelésben a magok és a növényvédőszerek kiosztásában sokkal jobb eredményeket értünk el, amióta a földművesszövetkezetek vették át a termeltetés teendőit. RemélKisíuzcsen került fiatalokat. Most is megmutatkozott ez a segítőkészség és dolgozó társaival együtt megmagyarázták a helyes árukezelést. Reméljük, hogy a kisfüzesi boltos sokat tanult munkatársaitól és a szépen berendezett boltban könnyebben tudja ellátni feladatát. A pétervásári boltkezelők pedig többször is látogassák meg őt, hogy a jövőben ne forduljon elő rendetlenség a boltban, adják át tudásukat, tapasztalatukat ifjabb boltostársuknak. (Sz.) TUZA JÓZSEFNÉ, a pélyi földművesszövetkezet alapító tagja. A szövetkezet és a MÉSZÖV választmányában mindig jó munkát végez és igyekszik elősegíteni a válasz* tott szervek munkáját. r a cukorrépa jük, hogy a nemsokára megkezdődő szerződtetésekben is hasonló jó eredményeket érnek el, hiszen az idei termés irancia lesz arra, hogy a gazdák minél több cukorrépa- termésre kössenek szerződést. KOLLÁNYl MIKLÓS, felügyelő, Selyp. — AZ EGRI járási tanács legutóbbi v. b. ülését Eger- szóláton tartotta, ahol megtárgyalták Egerszólát község kulturális és tanácsi munkáját. ★ — 10 EZER FORINTOS beruházással bővítik a köz- világítást Pétervásárán. Megkérdezzük... a tarnaleleszi földművesszövetkezet főboltvezetőjét, hogy a kirakatba miért csak cukorkákat rak ki? Talán nem lehet mást kapni az üzletben? És ha már a kirakatot ilyen édességekkel töltötte fel, akkor miért tenyészti benne a legyeket? Talán nincs elég légy Tarnaleleszen? «Oaz ivádi földművesszövetkezet boltvezetőjét, hogy hányszor kell még a figyelmét felhívni arra, hogy a kirakatot azért építették, hogy azt az üzletben kapható áruk propagálására használják fel? MOLNÁR JÓZSEFNÉ, a hatvani földművesszövetkezetek nőbizottságának elnöke, járási választmányi tag, 1958. június 26-án elhúnyt. A megye földművesszövetkezeti tagsága nevében részvétünket fejezzük ki. „Földműves szövetkezet” Szerkeszti e MÉSZÖV Szerkasttá Bizottsága: A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly Oj 2j szám alá külúanti
