Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-11 / 92. szám

4 NEPÜJSAG 1958. május 11., vasárnap Az egri török-fürdők A közeli napokban kezdi meg az Országos Mű­emléki Felügyelőség az egri Dózsa György-tér 1. sz. alatti ingatlanon az ottani régi török fürdő maradványainak feltá­rását és konzerválását, hogy tisztázzuk végre, mi maradt meg a városunkban 91 évig tartó török világ legnagyobb fürdőépületéből, és a szaksze­rű megőrzési eljárás után az emléket bemutathassuk az ér­deklődőknek. Ebből az alka­lomból talán nem lesz fölösle­ges, ha a mohamedán idők egri fürdőépítkezéseit röviden ismertetjük. Évmilliók óta csodálatos bő­ségben tör a felszínre az Eger- patak völgyében a város leg­nagyobb természeti kincse: a sok langyosvizű, gyógyhatású forrás. Ma melegvizek a strandfürdő közelében jelent­keznek, de a geológusok véle­ménye szerint ugyanezek va­lamikor — a történelem előtti időkben — a „Tetemvár” és a vár helyén fakadtak fel, mert hiszen ott mindenütt megtalál­hatók a travertir-mész (mint ahogyan nálunk mondják: „darázskő”) lerakódások, és a források lassan vándoroltak a geológiai vető mentén dél felé, a jelenlegi helyükre. Ez a megállapítás ad magyarázatot arra a körülményre, hogy a török világban — tehát még ezelőtt alig háromszáz évvel is — az akkori legnagyobb fürdőt a várfeljáró alatt építették. A középkorban nem sokat tudunk az egri melegforrások hasznosításáról Egykorú fel­jegyzések szólnak ugyan ar­ról, hogy a karthausiak — vagy ahogyan a nép nevezte őket —, a „néma barátok” rendeztek be itt egy kezdetleges fürdőt gyógyítás céljára, (az okleve­lek „Balneum Carthausianum”- nak mondják ezt a létesít­ményt), de hogy az épület hol, a város melyik részén állha­tott, ezt eddig nem sikerült megállapítani. Később a Ba- kócz-kódex említi, hogy 1493— j, 1496-ban 9 frt-ot fizettek ki a melegvízi forrásnál tető- és ház javításért. így a források jóformán tel­jesen kiaknázatlanok marad­tak, és inkább arról váltak ne­vezetesebbé, hogy hőhatásuk miatt a környező — és a dél felé eső — szabad vizek még a leghidegebb tél idején sem fagytak be. így tudunk arról, hogy Estei Hippolit egri püs­pök — Mátyás király sógora — 1517. telén nagyszámú olasz vendége társaságában idomí­tott sólymokkal vadászott vad­kacsára a melegvizeknél... T ényegesen megváltozott a helyzet 1596. után, amidőn a vár elestével Eger­ben is beköszöntött a moha­medán világ. A hódoltsági területen a tö- rökség fürdőkultúrája általá­ban magas volt: vallási előírá­saiknak megfelelően is gondot fordítottak a tisztálkodási ' le­hetőségek megteremtésére. Er­ről tanúskodnak a magyar vá­rosokban még fellelhető török fürdőmaradványok, amelyek­nek a sfáma különösen ott na­gyobb — mint Egerben is —, ahol melegforrások, melegvi­zek voltak a fürdés céljára felhasználhatók. Nem csodál­kozhatunk tehát azon, hogy az egykorú írások Egerben több török fürdőről tesznek emlí­tést. Evlia Cselebi török világ­utazó, aki 1665-ben járt itt, részletesen leírta az akkori Egert. Színes — keleti fantá­ziával aláfestett — soraiban többek között a következőket mondja: A városnak „három hévfür­dője van: egy a férfiak, másik az asszonyok, a harmadik az állatok számára. Némi tekin­tetben hasznosaknak bizonyul­tak, a rühességet és a frengi (vérbaj) betegséget , meggyó­gyítják”. Majd később ismét megemlíti, hogy az egyik für­dő a belső vár kapuja alatt van. „Ez Valide szultána für­dője, mely nagyon szép, kelle­mes vizű, hat kamrajú fürdő, egész kupoláját vörös keramit fedi.” Evlia Cselebi leírását meg­erősíti Katona István, a XVIII. század történésze. Megemléke­zik róla a ... „História Criti- ca’’ című munkájában, hogy a vár külső kapuja mellett már­ványkőre vésett török írás volt, amelynek szövege emlí­tést tett arról, hogy. „ ... itten, a’hol ez a’ kő vagyon, muzsi­kaház volt annakelötte...” — Ennek közelében Arnauth pa­sa „ ... idővel egy szép fürdő­házat építtetett...” Ez a felirat világosan megje­löli a fürdő helyét és építési idejét is. Az említett „muzsika­ház” minden bizonnyal a régi Gallasy-ház (egyidőben dervis­iskola) — volt, a fürdő pedig ennek közelében: valóban a mai Dózsa György-tér 1. sz. telken épült. Miután pedig tudjuk, hogy Arnauth pasa á' XVII. század elején állott az egri pasalik élén, így a fürdő építése csak az 1600-as évek első tizedeiben történhetett. Valide szultána pompás für­dője száz évig sem maradt ép­ségben, valószínűen 1687-ben, Egernek a töröktől való visz- szafoglalása idején ment tönk­re. Az 1721. évi „Conscriptio” ugyan még „Fürdöház”-nak iktatja az épületet, amelyet azonban már ekkor nem hasz­náltak eredeti rendeltetésének megfelelően. Az 1850-es évek­ben Ürményi Antal állatorvos vásárolta meg az ingatlant, ahol az udvari melléképületek lebontása alkalmával még „négy alacsony, csúcsíves bol­tozató kamrát, alattuk szép faragott kövekkel és részben vörös márvánnyal kirakott, fedett víztartókat talált. Mikor kitisztították, az egyikben bő­vizű forrás bukkant fel, ame­lyet alig tudtak eltömni...” TTtoljára Soproni Olivér végzett itt feltárásokat 1952. körül, de a munkák ab­bamaradtak, a kiásott része­ket visszatemették. Ma a híres fürdő kevés maradványa mél­tatlan környezetben várja, hogy végre szakszerű, tudomá­nyos módszerekkel dolgozva, mentsük meg ezt az érdekes, kulturális szempontból is fon­tos műemlékünket. A másik török fürdő, ame­lyet Evlia Cselebi említ, a ma is meglevő thermál-fürdő he­lyén állott, illetve annak ma is meglevő egyik részével azonos. Erről török utazónk így emlé­kezik meg: „A másik (fürdő) a kalmet-kapu közelében, ki­sebbszerű, keskeny fürdő, kályhával.” (A „kalmet-kapu” alatt itt E. Cs. a Makiári úti kaput érthette.) A jelenlegi épület több kor­szak munkájának az eredmé­nye. A török időkből való — a kivitelezés módjából gyanítha­tóan — a középső nyolcszegle­tes medence, de talán a külső, mai gyermekmedence egyes részei is. Hogy eredetileg a török részek fedettek, bolto­zottak voltak-e, nem állíthat­juk biztosan, ha ilyenek vol­tak, az eredeti boltozat tönk-t rement, mert az egykorú írá­sok a nagymedencét sokáig nyitottnak emlegetik, amelyre a mai boltozatot a XIX. szá­zadban, Pyrker érsek idejében emelték. A török idők után ez a für­dőnk is sokáig romosán, ki- hásználatlanul állott. Eszter- házy püspök a XVIII. század második felében kezdte meg itt a helyreállítást: ekkor épül­hetett a mai épület déli szár­nya. Pyrker 1828—1838. között folytatta a fürdő kiépítését, a már említett boltozási és to­vábbi bővítési munkákkal. Ekkor nyerte az épület a mai klasszicista homlokzatát. Utoljára az 1930-as években folyt itt átalakítás, amikor a fürdőt a mai igényeknek meg­felelően modernizálták. A harmadik — Evlia Cselebi által említett — fürdő, az „ál­latok fürdője” helyét nem is­merjük. Lehet, hogy nem is volt külön építmény, csak va­lamelyik természetes meleg­vizű kis tavat használhatták erre a célra a források vidé­kén. Tlyen érdekes történelmi múltra tekinthetnek vissza a mai egri fürdők. Több száz év óta szolgálják az itt lakók, és a városunkat messze földről felkeresők egészségét, üdülését, szórakozását. Illő, hogy az a kor, amelyben min­den megmozdulásunk' az egész nép egyetemes érdekeit szol­gálja: tovább fejlessze, bővít­se, szépítse fürdőinket, gyógy­forrásainkat, Egernek ezeket a legkiválóbb természeti kin­cseit. HEVESY SÁNDOR építészmérnök. 1958. május 11. vasárnap: 1918. Megjelent V: I. Lenin „Állam és forradalom“ c, mun­kája (40 éve). 1858-ban született Karl Haupt­mann német író (100 éve). 1958. május 12. hétfő: 1918. A nemzetköziség alapján álló külföldi szocialista munká­sok és parasztok forradalmi egye­sülete megalakult Szovjet-Orosz- onszágban (40 éve). 1933-ban meghalt Krúdy Gyula író (25 éve). 1863-ban meghalt Lambert Meerts hegedűművész és peda­gógus (95 éve). Magtár hártyából Képzeljék el, hogy kint a mezőn folyik a betakarítás, a cséplés. A cséplőgép elevátora közelében egy ideig ideiglenes magtárat kell építeni. Teher­gépkocsik robognak be; rako­mányuk vízhatlan hártya és műanyagból készült épületváz. A munkások 40 perc alatt ösz- szeállitják a m,agtár vázát. Ez­után bekapcsolják a lég- szivattyút és mindenki szeme láttára, szinte a földből nő ki a többszáz tonna befogadóké­pességű magtár. A drágq tég­la, vas- és faanyagot nagysze­rűen helyettesíti a szintetikus hártya, amely kitűnően bírja az idő viszontagságait. Leningrádban az év telén vi­torlásversenyt tartottak. Az egyik versenyző vitorláscsóna- kának feltűnően vékony, hár­tyaszerű vitorlája volt. A 11 négyzetméter nagyságú vitor­lavászon súlya mindössze 1,5 kilogramm. Az erős szél eile nére a műanyagvitorla nagy szerűen konkurralt a többivel. A mikroszervecskék és bakté­riumok kártevésének ellenálló hasonló típusú műrostból most halászhálókat is készítenek. Megjegyzendő, hogy a szovjet halászok nagyra értékelik eze­ket a műanyaghálókat. Még egy példa a műgyantá­ból készült hártya alkalmazá­sára: a közeljövőben a korai zöldségfélék érlelésének „gyor­sítására” is fel fogják használ­ni. Olyan melegágyakban, me­lyeken üveg helyett ezt a mű­anyagot használják, legalább két héttel hamarább érik be a korai uborka. A Mátrai Napok műsorából . .. Lázas készülődés folyik a Gyöngyösi Méntelep egész te­rületén. A Mátrai Napok ke-, rétén belül a lovasszövetség négynapos országos bajnoksá­got rendez Gyöngyösön. Ért­hető ez a készülődés, mert az ország legjobb lovasait és lo­vait láthatja majd vendégül a méntelep. Részt vesznek a versenyeken az országos fel­nőtt és ifjúsági válogatott ke­ret tagjai és a legjobb öt­tusázóink is. Láthatjuk majd NÉVNAP Ne feledjük: hétfőn PONGRÁC kedden: SZERV ÁC lilUslí — AZ EGRI és a gyöngyösi iparitanuló-intézet Hatvan­ban, a hatvani iparitanuló-in- tézettel együtt május 14-től 21-ig kiállítást rendez, ame­lyen bemutatják az ipari tanu­lók gyakorlati eredményeit.- MÁJUS 18-ÁN EGER­BEN, este 7 órakor a Szak- szervezeti Kultúrotthon köz­ponti színjátszó csoportja be­mutatja a Nyári kaland c. háromfelvonásos operettet. Közreműködik a kultúrotthon szalonzenekara. — IFJÚSÁGI napot rendez­nek ma a selypi Vörösmajor­ban a vájártanulók, melyre a többi KISZ-szervezet fiataljait is meghívták.- SlKFÖKŰTON MÉSZÖV ellenőri tanfolyam indult meg. A tanfolyam kéthetes, ame­lyen a SZÖVOSZ és a MÉ­SZÖV előadói tartanak előa­dást. A tanfolyam vezetője Murányi László. egyesült Államok Long-Beach-ben lopásért le­tartóztatták Raymond Welke-t. A városban közlekedő helyi­járatú autóbu- buszok egyikét emelte el. Ami­kor felelősség- -e vonták, Wel­ke úr bevallot- ‘a, hogy végső kétségbeesésé­ben és türel­metlenségében cselekedett így. Mivel a város­ban az autóbuszokra rendkí­vül sokat kell várni, elhatá­rozta, hogy egyet személyi szolgálatába, Nszemélyi hasz­nálatára állít be. ANGLIA Simon Phips, Margit, angol hercegnő gyóntatója, egy cam- bridge-i kollégium lelkésze nagy sikerrel szerepelt egy televíziós adá­son. A vallásos előadás kereté­ben a lelkész elmagyarázta és bemutatta, hogyan kell táncolni a fia­taloknak a Rock and Rollt a- nélkül, hogy a vallás törvé­nyeit megsértsék. A Rock and Roll megjelenése tudvalevő­leg nagy felháborodást és mél­tatlankodást váltott ki a kon­zervatív angol társadalom kö­reiben. Simon Phips televíziós partnere a fiatal, tehetséges és rendkívül csinos angol szí­nésznő Janette Scott volt. MUNKÁSOTTHON Dani MOZI, EGER Matiné: őfelsége levest főz a magyar lótenyésztés legkivá lóbb példányait Mezőhegyes ről, Kisbérről, Bátorházáról. A verseny legjobb szereplői képviselik a magyar színeket az idei külföldi lovasversenye ken. Reméljük, hogy a ver­seny rendezősége minden se­gítséget megkap a Mátrai Na­pok rendezőbizottságától és a városi üzemektől és a Mátrai Napokra érkező vendégek lát­ványos bemutatásban gyö­nyörködhetnek. & B. EGRI VÖRÖS CSILLAG május 11—12-én: Vasvirág EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI BÉKE május 11—12-ig: Naplemente előtt EGRI SZABADSÁG május 11-én: Tiltott szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG május 11—12-én: Trapéz GYÖNGYÖSI PUSKIN május 11-én: Egy halálraítélt megszökött május 12-én: Nem volt hiába HATVANI VÖRÖS CSILLAG május 11—12-én: 420-as urak (I. rész) HATVANI KOSSUTH május 11-én: Az én lányom május 12-én: Boszorkány FÜZESABONY május 11—12-én: Éjfélkor PÉTERVASARA május 11-én: Nyomok a hóban HEVES május 11—12-én: Kicsik és nagyok műsora n Egerben du. fél 4 és este fél 8 ó CSÓKOS ASSZONY (Bérletszünet) Hétfőn szünnap! Kiskörén vasárnap este fél 8 6 SEVILLAI BORBÉLY SAN DOMINGO A San Domingo-i diktátor Trujillo Rafael nevű fiát a légierők főparancsnokává ne­vezte ki. Bölcs előrelátással és óvatossággal megtiltotta azonban neki, -<oy vénülő gép­re üljön, -* mivel az túl­ságosan veszé­lyes vállalkozás és Rafael köny- nyen életét vesztheti. FRANCI AORSZÄG A vezető francia lapok « kormányt teszik felelőssé azért a tényért. hogy az utóbbi idő­ben hatalmas mértékben meg­növekedett az országban a szeszfogyasztás. Franciaország foglalja el az első helyet a- zon a nem ép­pen dicsőséges listán, melyen az egyes orszá­gok szerepel­nek sorrendben aszerint, hogy számarányához mérten mennyi az alkoholista. Tény az — írják az újságok —, hogy míg egy liter Cham- pagnei bor adója mindössze 11 frank (ára 1000 frank), az ugyanezért az összegért vásá­rolt szódavíz és szörp után 264 frank adót fizetnek. a lakosság IBI FILMFORUM V as virág Számunkra minden művé­szet közül legfontosabb a film ..Miért választottuk éppen e lenini mondást a Gelléri Andor Endre novellák­ból írt új magyar film kritiká­jának mottójául? Miért ötlött e tétel újra és újra bennünk az óbudai proletárszerelem egyszerű története láttán, mely formájában oly kritikai rea­listának, szinte „baloldalinak” tűnik? Talán az alábbiakban elválik... A kitűnő Herskó János ren­dezésében magasszínvonalú eszközökkel ábrázolt képek­ben, mély színészi alakítások segítségével kapunk ízelítőt a munkanélküliségtől, nélkülö­zésektől, prostitúciótól elnyo­morított óbudai külváros éle­téből. Köllö Miklós forgató- könyve a Gelléri novellák szellemében megkísérli az egyszerű és oly gyakran meg­ismétlődhető történet szálait epikus szélességben kibontani. Lehet-e má^ a célja? Vera és Pettersen István szerelme éppoly egyszerű színekkel fes­tett, mint a szegényes roman- tikájú külvárosi élet. Csak ami az arcok mögött van, csak ami az egymásra halmozódó bajok malomkövei közül kijut még: ennyi lehet az íróé ren­dezőé, nézőé. Egy álmodozó lány (s tizenhat-tizennyolc éves korában melyik lány ne álmodozna?) szerelmének — ha az élet belső törvényeinek könyörtelenségével s nem a romantikus .,omnia Vincit amor” szemüvegén át nézzük a dolgokat — szükségkép el kell bukni a sima, nem túl el­lenszenves, gazdag és a lány álmait illetően mecénásként fellépő üzletember hálójában. Ennyit mond a film, nem töb­bet s nem is kevesebbet. Nagyon jól eljátszott, fotog- rafált, s rendezett filmnovellát láttunk, de — bocsásson meg érte a produkció kollektívája — éppen végső konklúziója miatt egy kicsit Dosztojevsz­kij felelőtlensége jut eszünk­be, az a páratlan, „tárgyila­gos” kéz, amivel — szinte sze­mélytelenül — felvetik a prob­lémákat, alakjaikkal elját­szatják a rideg törvényeket, amelyekből persze lehet, s van kiút, de az sosem a filmen, hanem valahol másutt, ké­sőbb a néző fantáziájára bízva történik meg. „Hja, ez a mű­vészet, a happy-endek és anti- happy-endek korszaka lejárt”, legyinthet fölényesen a szak­ember. Mert nézzük csak mit csinál százezer nő közül ki- lencvenkilencezer, ha egy ág-t rólszakadt proli helyett gaz­dag, kedves és mecénáskodó üzletember kezd neki udvarol­ni? — Elbukik. És mit csinál százezer férfi közül kilencven- kilencezer a kapitalizmusban, ha szeretőjét nála gazdagab­bak és hatalmasabbak eloroz­zák? Szembeszáll, konfliktust robbant ki, vagy iszik? — Iszik. „Tehát ez a tipikus, igazam van ...” zárja le a vitát a film s készítő gárdája. És talán most tűnik ki, mi­ért választottuk kritikánk mottójául az említett lenini tételt; mi volt benne a célza­tosság. E film készítői elfelej­tették azt a marxista esztétikai kétszerkettőt hogy még nem minden pártos ami igaz, s hogy a mi művészetünknek nem a konfliktusmentesen agyonfinomkodott és már a „Vart pour Vart határát sú­roló, mégha ezerszer is „mun­kástárgyú” témák részvétlen ábrázolására kell törekednie, hanem az életet továbbvivő, olykor az utca kövezeténél, s nyilvánosházak világánál tán távolabb fekvő igazságok fel­tárására. Ezért vesz el e film koncepciója, ezért hasonlít az egész egy olyan muzsikus já­tékához, aki egy szimfónia elő­adása helyett abban tetszeleg: mily szépen tud egyes hango­kat intonálni, hadd vesszen az egész. Ez a film nem annyira filmgyártásunk büszkesége, mint inkább chaplini karika­túrája: „nézzétek milyen szép vagyok, de hopp .. orra bu­kom ebben a kőben ...” A művészek játékáról csak a legjobbakat! Törőcsik Mari színes, átélt drámaisággal, Várkonyi Zoltán sokrétű, szé­les skálával játssza el a mun­káslány, s kapitalista viszo­nyát. Avar István tehetsége, a halványabban megmintázott alakban nem bontakozhatott kú pala m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom