Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-11 / 92. szám
$ 1958. május 11., vasárnap NEPÜJSag 5 Az állami felvásárlás helyes irányítása politikai feladat is — a megyei tanács ülésének második napja — Szombaton reggel került sor a tanácsülés második napirendi pontjának, a felvásárlás problémáinak megvitatására. A második napirend beszámolóját Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tartotta. A beszámoló bevezetőben foglalkozott azzal a helyzettel, ami a kötelező beadás megszűnése után állott elő. A mezőgazdasági termelés és értékesítés területén megszűntek a kötött formák és az adminisztratív intézkedések. A parasztság minden megkötés nélkül szabadon felhasználhatja, értékesítheti termékeit. Az új A kormányzat olyan mezőgazdasági árakat alakított ki, amelyek minden tekintetben megfelelnek a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének. Az anyagi érdekeltség fokozottan hat a többtermelésre, s ezen keresztül a mezőgazdaság fejlesztésére. Jelenleg a mezőgazdasági felvásárlási árak mintegy 30 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt években a beadási és szabadárak átlagos színvonala volt. Ennek révén a parasztság bevételei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Ez a különbözet megyénkben mintegy 140 millió forintot tesz ki és az egy kh-ra eső jövedelmet 420 forinttal növelte. A felvásárlás elmúlt évi eredményei megyénkben és az egész ország területén azt mutatják, hogy az új felvásárlási rendszer bevált, sikerült vele biztosítani a lakosság zavartalan ellátását, kedvezően hatott a parasztság termelési kedvére, politikai hangulatára. Az új felvásárlási rendszer mellett sikerült biztosítani, hogy az élelmiszerek fogyasztói árszínvonala nem emelkedett. Az 1955—56-os gazdasági évben a begyűjtési rendszer keretében 16100 búzavagon mennyiségnek megfelelő mezőgazdasági terményt gyűjtöttünk be. Az 1957-es évben a szabadfelvásárlás kereaz árakon belül aránytalanságok vannak. Helyes volt kormányzatunk árpolitikájában az az intézkedés, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, szövetkezeti csoportoknak, társulásoknak az egy tételben átadott nagyobb mennyiségű áruért mennyiségi felárat biztosítanak. így a sertésnél a falkásítási felárral, a baromfinál a szerződésre lekötött mennyiségnél nagyobb tételben való átadás után felár, tejnél a magasabb zsírtartalom utáni felár és terménynél a 150 mázsát meghaladó tétel utáni felár. Újabban a kormányzat a zöldség és gyümölcs szerződéses szállítások esetén szintén biztosítja a mennyiségi felárat. Beszámolt továbbá arról, hogy a megyében kialakított felvásárlási árak a kenyér és takarmány- gabonák, valamint a kukoricát kivéve, az egész megye területére egységesen kialakított éves átlagárak voltak, a többi cikkeknél pedig diffe- renciás árakat alkalmaztunk. Az új gazdasági évre vonatkozó árak kialakítására kormányzatunk álláspontja az, hogy a tavaly alkalmazott át - módszerek megfelelőek, ezeknek a tapasztalatoknak alapján állapítják meg az idén is. A mezőgazdasági termények szélesebb körében az árak végleges meghatározását csak a termés közelebbi ismeretében végzik. Ä A beszámoló a továbbiakban az országos és a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság munkáját értékelte. Megyénkben ez a szerv jónak mondható, nemcsak tanácskozik, hanem a termelés egyes kérdéseivel, a felvásárlás ös^- szefogásával kapcsolatos határozataival operatív szervvé vált. A Megyei Operatív Fel- vásárlási Bizottság mellett a Felvásárlási Kirendeltséget a kormány a felvásárlások elvi. területi összefogó munkájának elvégzésére hozta létre. A helyzetnek megfelelően a központi készletek biztosítását az állam döntően az állami és a szövetkezeti szabadfelvásárlás útján, a szerződéses termeltetés és az áruszállítási szerződések alkalmazásával, elsősorban helyes árpolitikával, adminisztratív eszközök alkalmazása nélkül kívánja elérni. A kormány szilárd elhatározása, hogy a kötelező beadás megszüntetése után is változatlan fogyasztói áron biztosítsa a lakosság folyamatos élelmiszer ellátását. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele tében felvásárolt mezőgazda- sági termékek búzavagonra 'átszámított értéke 14 000 volt, 15 százalékkal kevesebbet, mint a kötelező begyűjtés idején. Ezt az eredményt feltétlen pozitívan kell értékelni. A beszámoló ezekután részletesen értékelte az 1957-ben felvásárolt termények és a begyűjtés idején beadott termények mennyiségét, majd rátért azoknak a feladatoknak ismertetésére, hogyan kell a felvásárlási versenyt megszilárdítani, továbbfejleszteni és a meglevő hibákat kijavítani. Felvásárlási politikánk és ennek eredményessége döntően kihat az egész mezőgazdasági termelésre, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a nemzeti jövedelem elosztására, a külkereskedelmi mérleg alakulására. A helyes árpolitikának olyannak kell lenni, hogy kihatással bírjon a többtermelésre, de ne veszélyeztesse a falu szocialista fejlődését. Értékelte a beszámoló, milyen veszélyekkel jár a helytelen árpolitika. Megállapította . ib- bek között, hogy a felvásárlási árakat a főbb cikkeknél hosszabb időszakra állapította meg a kormány. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy Felvásárlási Kirendeltség a mezőgazdasági termelés alakulásának elemzésével, a termelői értékesítés, az állami felvásárlás alakulásának vizsgálatával. A felvásárló szervek munkájának figyelemmel kísérésével, a felvásárlást befolyásoló tényezők elemzésével segíti elő a felvásárlás eredményességét. Az állami felvásárlás helyes irányítása nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Olyan politikai légkört kelt falun teremteni, hogy a parasztság árufeleslegét ne tartalékolja, hanem elsősorban az államnak kínálja fel eladásra. Meg kell akadályozni a parasztság hangulatát kedvezőtlenül befolyásoló árhírek terjesztését és megfelelő noli- tikai felvilágosító munkával, kellő tájékoztatással gondoskodni kell az elterjedt rémhírek ellensúlyozásáról. Ehhez a munkához jelentős segítséget tudnak nyújtani a tanácstagok és a helyi tanácsok A felvásárlás rendszerének bevezetésével előállott új helyzetben igen fontos tényező a felvásárló hálózat jó munkája. Az állami felvásárlási szervezet mellett kormányzatunk mind nagyobb teret biztosít a falusi FMSZ- nek a felvásárlásba való bekapcsolódásba. Az eddigi zöldség és gyümölcs felvásárlás mellett már az elmúlt évben a terményfelvásárlásban jelentős számú fmsz-t kapcsoltak be. A megyében 58 községben az fmsz-ek, mint n TV. bizományosai végezték a termén-".Vásárlást, 54 községben pedig a TV saját fel- vásárlási hálózata. A felvásárló hálózat munkájában új szemléletet és más hozzáállást kíván a felvásárlási rendszer, mint ami a begyűjtési rendszerben volt. Az állami átvevői feladatot fel kell cserélni a termelőkkel való jó kapcsolatot kialakító kereskedelmi feladattal. Az új feladatból előálló követelményeket a felvásárlási hálózatnál kezdetben nehezen lehetett megvalósítani és csak több hónapon át tartó nevelőA szocialista kereskedelem megfelelő hozzáállással bonyolítsa le a felvásárlást. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a felvásárlási apparátus munkáját az eredmények alapján általában pozitívan kell értékelni, bár a termelőkkel való kapcsolatban voltak még hiányosságok. Pozitiven értékelte a terményfel- vásárló-telepek dolgozóinak helytállását is, mert az ellen- forradalom idején megóvták az állami készleteket. A továbbiakban a gabonafelvásárlás megóvásáról emlékezett meg a beszámoló, pozitiven értékelte az állatfelvásárlási munkát is. Ezután a felvásárlásban előttünk álló feladatokról beszélt. Kormányzatunk az elkövetkező időkben célul tűzte ki a szerződéses felvásárlásnak — teljes önkéntesség melletti — további kiszélesítését. A szerződéses felvásárlás ki- szélesítése nemcsak az állam érdeke, hanem előnyös a termelők részére is. Az állam a szerződéses termeltetésen keresztül egyrészt bizonyos mértékig helyes irányba tudja befolyásolni a termelést, másrészt az ipari nyersanyag szükségleteket, továbbá az export szükségleteket is kellő időben is megfelelő minőségben tudja biztosítani. Értékelte a beszámoló az állathizlaa spekulációs tevékenység visszaszorítása. A beadási kötelezettség megszüntetése, a paraszti értékesítés szabadsága nem jelenti a mezőgazda- sági termékek áruforgalmában az államhatósági, közigazgatási tevékenység teljes megszüntetését. Áz új rendszer kezdeti szakaszában a szabadpiacon cm'r minimális állami szabályozik érvényesült. Ez utat nyitént a spekulációnak, a különböző állami és szövetkezeti szervek piaci versengésének, ez az elmúlt évben megyénkben egyrészt a bornál, másrészt a szőlő- és gyümölcs felvásárlásánál volt érezhető. Hasonlóan nem kívánatos jelenség mutatkozott az étkezési szőlő felvásárlásánál, ahol a magánkereskedők árfelhajtása komoly mértékben zavarta a még felvásárlási lehetőségeket. A kormány a lakosság jobb ellátására egyes szakmában lehetőséget nyújt a magánkereskedelem gyakorlására, azonban különösen az elmúlt év első felében az ellenőrzés hiánya miatt elburjánzott a magánkereskedő tevékenység. A kiskereskedésre iogos iparigazolványokat nagykereskedő tevékenységre használták fel. Különösen fontos feladat az úgynevezett ál-őstermelők és batyuzók tevékenységének megakadályozása anélkül, hogy a termelők szabadpiaci értékesítési jogát ez csorbítaná. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni azokat a személyeket, akik nagymennyiségű árut hoznak a piacra, és a felhozott árumennyiség termelési helyzetüket jóval meghaladja. A felvásárlási rendszerből eredően lehetőség nyílt a spekuláció növekedésére, éppen ezért a közigazgatási szerveknek, vállalati szerveknek figyelemmel kell kísérni, hogy a spekuláció ne használja ki az adódó lehetőségeket. Itt hiányosságként kell megemlíteni, hogy tanácsi szerveink igen liberálisan kezelték a spekuláció elleni harc kérdését. Nem látták át a felvásárlás népgazdasági jelentőségét, hanem azt kifejezetten a vállalat feladatának tekintették, mintegy adás-vevési kereskedelmi tevékenységet. Ebből a helytelen szemléletből kifolyólag sok esetben elnézték a spekulációs üzérkedést. A továbbiakban részletesen foglalkozott a beszámoló a termény-, az állat-, zöldség- és gyümölcs felvásárlásában előtmunkával lehetett elérni :, hogy a felvásárlási apparátus necsak az átvevő helyeken várja az árut, hanem lási szerződésnél elért eredményeket, s megállapította, hogy a szerződéses rendszert különösen a bor, a zöldség értékesítése vonalán fejleszteni kell. Ebben a munkában kormányzatunk nagyobb teret kíván biztosítani ,a földművesszövetkezeteknek. Az idén a földművesszövetkezetek a zöldség és gyümölcs termeltetési és értékesítési szerződések mellett bekapcsolódnak a szántóföldi takarmány növények megtermeltetésének szerződéskötési munkáiba is. Értékelte, hogy a földművesszövetkezetek, ezt az új feladatot eredményesen oldották meg. Leszerződték a konzervipari és a mezőmag-féleség termeltetési tervét az előírásoknak megfelelően. Külön foglalkozott a beszámoló a termelőszövetkezetek áruértékesítési kérdésével. Ha összehasonlítást teszünk az 1957-es tényleges helyzet és az 1958-as évi árutervezés között, megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeteknél az állam felé történő áruértékesítés vonalán érvényesülnek a 3004-es számú kormányhatározat célkitűzései. Ez különösen az állat értékesítésben érezteti hatását. Az állami felvásárlás sikeréért — állapítja meg a beszámoló — tünk álló tevékenységgel. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben már maguk lábán kell megállni, s úgy kell megoldani a felvásárlási feladatokat, hogy a belső ellátás . mellett áz export feladatoknak is eleget tudjunk tenni. Ez jól megszervezett, körültekintő felkészülést kíván mind a felvásárlást irányító, mind a lebonyolító szerveknél. Az apparátusnak az eddiginél sokkal körültekintőbben, a piac nyugalmát biztosítva kell a felvásárlást végezni, kiterjeszteni a termelőkkel való kapcsolatot. Az apparátus dolgozóinak érezni kell, hogy a felvásárlás nem csak adásvételi feladat, hanem igen fontos, népgazdasági, politikai feladat. Biztosítani kell a technikai felkészültséget, a raktárak megfelelő rendbehozását. Ugyanakkor a termelők felé alapos tájékoztatást kell adni a felvásárlásról. E feladatok megoldásához igen sok segítséget tudnak adni a tanácstagok, ha a tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon, a választókkal történő érintkezések során _ felvilágosítást nyújtanak a * termelőknek, s kikérik véleményüket a felvásárlás egész rendszerére vonatkozóan. A harmadik napirendi ponthoz, az állami szabadfelvásárlás és szerződéses termeltetés helyzetéhez is több elvtárs szólt hozzá. így Vajda László a megyei mezőgazdasági osztály vezetője. Hozzászólásában elmondotta, hogy a kormány árpolitikájával egyetértenek és azt örömmel veszik a becsületesen dolgozó szövetkezeti és egyéni parasztok, viszont elégedetlenek vele a spekulánsok és az üzérkedők. Akik jól, szorgalmasan gazdálkodnak azoknak jobb az életszínvonaluk, viszont a hanyagok, a nemtörődöm emberek lemaradnak és jövedelmük sem emelkedik úgy, ahogy ők azt munkanélkül szeretnék. Az elmúlt esztendőben nőtt a parasztság termelési kedve, jobban dolgozott és a több műtrágyahasználat szembetűnő már az idei tavaszon is. A továbbiakban Vajda elvtárs az állattenyésztés terén mutatkozó eredményekkel foglalkozott, azonbelül is részletesen a szarvasmarha hizlalás kérdésével. Murányi András szederkénypusztai dolgozó, megyei tanácstag jelentkezett hozzászólásra. Foglalkozott a terményfelvásárlás kérdésével és tolmácsolta választói véleményét, mely szerint ők is megelégedettek a felvásárlási rendszerrel és a kialakult árakkal is. Véleménye szerint csak közepes termés esetén is nagy ’ árubőség mutatkozik majd a piacokon. Helyeselte az ideiglenes felvásárló helyek létesítését is, mert így elkerülhető, hogy a dolgozó parasztok sokszor 10—14 km-re vigyék terményeiket. Medvecki elvtárs, megyei tanácstag arról beszélt, hogy helyes intézkedés volt a szarvasmarha és pillangós növények árának magasabb szintre helyezése, mert mindkettő termelése, illetve tenyésztése a termőtalaj kondícióban tartását, javítását szolgálja. Hangsúlyozta, hogy a helyes árpolitika következtében milyen magas ára van ma a fiatal borjúknak, míg nem is olyan régen a gazdák többsége igyekezett azoktól megszabadulni. Javasolta, ki kell bővíteni á szerződéses növények termesztését annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság évközben is pénzhez jusson. Surguta János, a Borforgalmi Vállalat igazgatója megelégedését fejezte ki, hogy a bor- és szőlőpiacon rendet teremtettek és biztosították az úgynevezett nyugodt piacot. Szépen haladt már eddig is a borfelvásárlás. A 108 ezer hektós tervbői ezideig mintegy 54 ezer hektó van teljesítve. A következő hozzászóló Ka- lyinka János elvtárs, megyei tanácstag volt, ki elmondotta, hogy választói elégedettek a kormány mezőgazdasági politikájával és rámutatott, hogy parasztságunk irányt vett az állatállomány fejlesztésére, mely abból is látható, hogy soha ennyi pillangós növényt nem vetettek gazdáink, mint tavasszal. Felhívta a figyelmet a spekuláció, elleni harcra és az éberségre. A megyei tanácsülés negyedik napirendi pontként tárgyalta másodízben a már jóváhagyott költségvetést. Tóth István a megyei tanács v. b. titkára szólt elsőnek a napirendhez. Hangsúlyozta, Téglarakások, törmelék, csupasz, vakolatlan falak. Sem építömunkások, sem gépek sehol. Betongyűrűket és a meszesgödröket kerülgetjük, hogy köpelebb érjünk a körülbelül 40 méter hosszú és egy emelet magasságba húzott falakhoz. Nem, nem eldugott tanyán, vagy távoli faluban járunk! Egerben, a dohánygyár udvarának közepén láthatjuk ezt a szomorú, félbemaradt építkezést. 1956. tavaszán kezdték építeni a dohánygyár szivarka előkészítő üzemét. 1957. januárjában az Élelmezésügyi Minisztérium pénzügyi fedezet hiányában leállította ezt az építkezést. Ezt megértjük, mert tudjuk, hogy 1956. októbere, meg a hosszú sztrájk sok milliárd forintjába került népgazdaságunknak és 1957-ben csak a legsürgősebb építkezéseket lehetett folytatni. De ma már 1958. májusát írjuk. Azóta több új építkezésre adott megrendelést az Élelmezésügyi Minisztérium A szivarka előkészítő üzem eddig több mint 1 millió 300 ezer forintba került. Mennyi munka és milyen sok drága anyag a lassan pusztuló falakban! Az élelmezésügyi Minisztérium a nagy átszervezés, meg a sok befejezetlen beruházás között talán elfeledkezett erről az építkezésről? Szeretnénk az illetékesek figyelmét felhívni, hogy Eger egyik legnagyobb gyárának szüksége van erre az üzemrészre, mert enélkül nem tudják javítani a cigaretta minőségét, nem tudnak és kérte a megyei tanács tagjait, hogy személyesen is ellenőrizzék a költségvetések végrehajtását, továbbá, azt, hogy a betervezett létesítmények időre megvalósulnak-e? Ugyancsak a napirendhez szólt hozzá Kövessi elvtárs az elnöki tanács titkárságának munkatársa. Üdvözölte Heves megye tanácsát, majd kijelentette, hogy Heves megye tanácsának munkája színvonalas, példa az ország többi megyei tanácsa részére is. A lefolyt megyei tanácsülésről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, majd az igazság kedvéért megemlített néhány olyan kérdést, melyen mielőbb javítani kell. így — mint mondotta — nincs összhangban a megyei tanács nagyon jó és színvonalas munkája, az ülések helyes lefolyása az egyes községekben folyó tanácsmunkákkal és tanácsülések színvonalával. Igaz, hogy a múltban a legtöbb községi tanácsnál szinte kizárólag minden alkalommal a begyűjtés, adó stb. hasonló kérdés szerepelt, azonban a mai tisztultabb politikai légkörben, amikor parasztságunk is jobban és helyesebben viszonyul a tanácshoz, arra kell törekednünk, hogy a falusi tanácsülések színvonala emelkedjen, senki se sértse meg a demokratizmust és a tanácstagok, a dolgozók javaslatai, interpellációi megfelelő visszhangra találjanak és azoknak érvén-' “<s szerezzenek. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a községi tanácsok jogkörét. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanácsok szerepének, jogkörének emelkedése, a tömegekkel való helyes kapcsolat ezen a téren is gyümölcsöző és hasznos lesz. A tanácsülés utolsó napirendi pontjaként került sor a indítványokra, bejelentésekre, valamint az interpellációs kérdések megválaszolására. A tanácshoz több indítvány és bejelentés érkezett, melyeket a tanács megtárgyalt és jóváhagyott. A különböző interpellációkra a megyei tanács illetékes osztályvezetői adták meg a választ. A megyei tanács ülése szombaton délben Uljár Mihály elvtárs a tanácsülés elnökének zárszavával ért véget. többet és gazdaságosabban termelni. A több mint 600 dohánygyári munkás türelmetlenül kérdi, hogy meddig kell még a sötét kis öltözőben szorongani? Az egész üzemrésznek egyetlen mosdóhelyisége van, az is ideiglenes és szűk, fürdőkád, vagy tusoló nincs. Izgult is a héten a gyár vezetősége, hogy német vendégeik nehogy rábukkanjanak erre a „kis nyomortanyára”. Az új épületrészben modern fürdőt és öltözőt terveztek, de annak csak a helye van meg. Tehát nemcsak termelési célok, hanem a dolgozók egészségvédelme is megköveteli, hogy befejezzék ezt a két évvel ezelőtt megkezdett építkezést. Minden dolgozó helyesli a józan takarékosságot. De úgy éreüzük, nem nevezhető takarékosságnak az, ha közben milliós érték pusztul, a szüneteltetés következtében, az építőipari vállalat, levonul, felvonul, a költözködések meg az állagmegóvási munkák legalább 200 ezer forintos többletköltséget okoznak és közben a dolgozók legelemibb higiéniai és egészség- ügyi követelményeit nem tudják biztosítani. Sürgősen felül kellene vizsgálni, hogy milyen úton-módon lehetne megszerezni az építkezés befejezéséhez szükséges kétmilliós hitelkeretet! A dohánynyár dolgozóinak az a kérésük, hogy a tél beálltáig hozzák tető alá ezt az üzemrészt, ígérik, hogy jó munkával hálálják meg a róluk való emberibb gondoskodást. DR. FAZEKAS LÁSZLÓ a felvásárlási árak stabilitása egyes mezőgazdasági termékek árszínvonala még magas a termelőkké! a jó kapcsolat kialakításával. fontos feladat a piac rendjének és nyugalmának biztosítása, Elfelejtett építkezés az Egri Dohánygyár udvarán
