Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-21 / 100. szám

2 NÉPÜJS A G 1958. május Z1-, szerda A balatoni pártszervezet munkájának tapasztalatai A BALATONI PARTSZER­VEZET kislétszámú. mégis erős, egységes és ütőképes pártszervezet volt. A járás legjobb pártszervezetei közé tartozott, hiszen a pártszer­vezetnek több olyan tagja van, akik mán a felszabadu­lás előtt, is, mint szervezett munkások harcoltak a tőkés kizsákmányolás ellen, s ma is helytállóan dolgoznak. A pártszervezet nagyon he­lyesen kapcsolta össze a he­lyi és az országos érdekeket, a párt politikáját helyesen alkalmazták. Ennek meg is lett a gyümölcse, a párt kap­csolatai nap mint nap szé­lesedtek a falu lakóival. Az emberek tisztelettel és szere­tettel beszéltek a pártszerve­zetről, nagy volt a bizalom a párt iránt, és a pártban dolgozó elvtársak is bíztak a pártonkivüliekben. Ez nagy­ban elősegítette, hogy az el­lenforradalom után a helyzet a községben aránylag rövid idő alatt konszolidálódott, a hatalom újra a munkások és parasztok kezébe került. Ahogy erősödött azonban a pártszervezet, úgy lett úrrá a parancsolgatás az utasítga- tás, a tömegek véleményének figyelmen kívül hagyása. Egyes tagjai a vezetőségnek odáig elmentek, hogy a párt­tagság véleményét sem vet­ték figyelembe. Ez aztán oda­vezetett, hogy bizonyos kér­désekben még a párttagság sem volt egységes, még a párton belül is a bizalmat­lanság lett úrrá. Ennek az lett a következménye, hogy a pártrendezvényeken nem tud­tak egységes álláspontot ki­alakítani, legtöbb ^ esetben személyeskedő, meddő viták folytak. Hónapokig vitatkoz­tak például azon, hogy a földművesszövetkezetek ügy­vezetője megfelelő-e, el tud­ja-e látni a munkáját? S miből ítéltek egyes ve­zetőségi tagok? Abból, hogy a földművesszövetkezet ügy­vezetője nem hajtott végrö olyan utasításokat, amelyek­kel a szövetkezeti demokrá­ciát sértette volna. Á PARTVEZETÖSÉG EGYES tagjai, mint például Sulyok Ferenc, nem akarta tudomásul venni, hogy a párt­tagság elítéli ezeket a szemé­lyeskedő, meddő vitákat, an­nak ellenére, hogy egyes párt­tagok taggyűlésen kijelentet­ték: ha nem hagyja abba ezt a vezetőség, nem hajlandók más alkalommal elmenni a pártrendezvényekre. (Persze ez a tagság részéről sem a ».legjobb megoldás!”) Ennek ellenére a vezetőség egyes tagjai újabb koholmá­nyokat állítottak össze, újból és újból rákényszerítették ezeket a párttagságra, hogy azon vitatkozzék. Az elmúlt hónapokban például szövetke­zeti vezetőséget választottak, ahol a lakosság, illetve a szövetkezeti tagok többsége jelen volt. A szövetkezti de­mokrácia teljes tiszteletben tartásával az előterjesztett vezetőségi tagok mellé még több becsületes párttagot és pártonkívülit is javasoltak. A jelenlevők többsége egyetér­tett ezekkel a javaslatokkal, így megválasztották az új ve­zetőséget. A vezetőségválasztás után azonban egyes vezetőségi ta­gok újból hangoztatták, hogy nem jól történt a vezetőség­választás, mert olyan embe­rek is bekerültek a vezető­ségbe, akiket ők nem akartak. Pedig a szövetkezet vezető­ségébe a legjobb párttagok és pártonkívüli dolgozók kerül­tek be. A járási párt v. b. tagjai és politikai munkatársai töbt alkalommal foglalkozta^ s pártvezetőség munkamóds' - révei, és elmondották ’ - e- tőségi üléseken, taggyűlt, er a hiányosságokat, és javasla­tokat tettek a személyeske­dések és meddő viták lezá­rására. Erre a legtöbb alka­lommal ígéretet is kaptak mégis amikor eljöttek a köz ségből újból és úiból továbl folyt a személyeskedés. A JÁRÁSI PART V. B 1958. április 9-én a követkéz« határozatot hozta a balaton pártszervezet munkájává kapcsolatosan: 1. A balatoni pártvezetősé Felvételi pályázat, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 1958—1959. tanévére Franciaországi jelentések PÁRIZS (MTI) A francia saj­tó a De Gaulle-problémáról: a francia polgári sajtóban meg­indult a kampány De Gaulle mellett. Kedden reggel közel 2.5 millió példányban olvashatlák a Párisién Libéré, az Aurore, a Figaro és a Combat olvasói De Gaulle sajtóértekezletén tett ki­jelentéseinek rokonszenves, vagy éppen a tábornok mellett har­cosan síkraszálló magyarázatát. Ezzel szemben a baloldali saj­tó, az Humanité, a Libération és a szocialista Populaire egyönte­tűen elítéli De Gaulle nyílt dik- látori jelentkezését. Az Humanité a párt megállapítása értelmében rámutat arra, hogy a tábornok megerősítette: ő a gyarmatosítók leje, ő az algíri felkelők össze; esküvésének ösztönzője és veze­tője. A szocialista Populaire ha­sonlóképpen ír: De Gaulle visz- szatért falujába, és a dolgozók azt kívánják, maradjon is ott, hogy a munkások és alkalma­zottaknak ne kelljen otthagyni? ok üzemeiket, munkahelyeiket, hogy De Gaulle hatalomrakorülé- se ellen olyan egységes akciót kezdjenek, amely az 1953-as nagy megmozdulásoknál is szé­lesebb méreteket öltene. Megalakították az összalgériai „közüdv bizottságot" ALGÍR (Reuter) Algériában hétfőn este bejelentették, hogy megalakították az össz­algériai „közüdv bizottságot”, amelynek 24 tagja lesz. A bi­zottság elnökét még nem ne* vezték ki. A szóvivő azt hangoztatta, hogy nincs szó kormányala­kításról, mert minden hatalom a hadsereg kezében marad. Megnyílt a Német Szociáldemokrata Párt Kongresszusa — Qllenhauer hitet tett az atomfegyverkezés elleni harc mellett — BERLIN (MTI): Stuttgart főterén „nemzetközi nagygyű­léssel” megnyílt a Német Szo­ciáldemokrata Párt kongresz- szusa. A főtéren mintegy húsz­ezer dolgozó gyűlt össze. Sok­ezren tüntető menetben vonul­tak végig a városon, s követ­kezetes harcot követeltek a nyugatnémet hadsereg atom­fegyverkezése, a német népet veszélyeztető atomhalál ellen. Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke beszédében kifejezést adott annak a nyugtalanságnak, amely a német népet a fran­ciaországi eseményekkel kap. csolatban eltölti, majd élesen szembefordult az Adenauer- féle bonni parlamenti többség­nek az atomfegyverkezésről szóló legutóbbi határozatával. (MTI) Brit külügyi szóvivő lehetségesnek tartia. hogy a nyugatiak e héten válaszolnak Moszkvának LONDON (AFP): A külügyi szóvivő hétfőn úgy nyilatko­zott, lehet, hogy a három nyu­gati hatalom a héten válaszol a május 5-i, a csúcsértekezlet előkészítésére és a napirendi tűzendő kérdésekre vonatkozó szovjet emlékeztetőre és me­morandumra. A szóvivő vi­szont kiemelte, hogy a válasz időpontját még nem tűzték ki, mindamellett az előzetes ta­nácskozások Moszkvában meg. kezdődhetnek. (MTI) flz MTI párizsi tudásitójának helyzetképe PÁRIZS (MTI) De Gaulle tábornok, akinek hétfői sajtó- értekezlete a nap eseménye volt, kevéssel hat óra előtt gépkocsin Párizsból hazain­dult falujába, Colombey-Les- Deux-Églises-be. Amerre a gépkocsi elhaladt, kisebb, fi­atalokból álló csoportok él­tették De Gaulle-t. A főváros­ban egyébként este szórvá­nyos tüntetések voltak, igy a Champ-Elysées-n, ahol az amerikai nagykövetség épü­lete közelében szélsőjobbol­dali fiatalok egy csoportja tüntetett hangos, De Gaulle-t éljenző kiáltásokkal. A rend­őrség hamarosan szétoszlatta őket és mintegy húszat őri­zetbe vett közülük. Kevéssel ezután baloldali fiatalok gyűl­tek össze a francia főváros híres sugárútián, a rendőrség itt is közbelépett és mintegy ötven fiatalembert előállított. Párizs elővárosaiban is vol­tak az este folyamán tünte­tések. Ezeken a munkásne­gyedek lakói adtak hangot elszánt akaratuknak, hogy megvédik a köztársaságot, nem kérnek a De Gaulle-féle hatalomátvételből. De Gaulle melletti tüntetésnek minősít­hető, hogy a délután folya­mán mintegy 15 francia va­dászgép a De Gaulle-féle lot- haringiai kettőskeresztes alak­zatban repült Strassburg és Metz fölött. De Gaulle sajtóértekezlete után rövid idővel a francia baloldali pártok, szakszerve­zetek egymásután megnyilat­koztak. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy De Gaulle újra megerősítette, hogy ő a feje az algériai túl­zó gyarmatosítóknak, ő az ösztönzője és vezetője az al­gíri felkelők összeesküvésének. De Gaulle nyilatkozatával fe­dezte a gyarmattartó körök vakmerő összeesküvését, hogy így Algírban megteremtse a kiinduló alapiát annak, hogy lerombolhassa Franciaország­ban a köztársaság demokrati­kus intézményeit. Korlátlan hatalmat követel magának a törvényes és alkotmányos ke­reteken túl. Most már nincs kétség afelől, hogy valóban személyi hatalomra tör. Ezen az úton pedig nem vár más Franciaorszára, mint a ka­land és szerencsétlenség, a polgárháború, a szakítás a nemzet és a hadserege között. Kétértelműségnek nincs he­lye — mondja a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának közleménye. Le kell sújtani a lázadókra, meg kell védeni a köztársaságot. A kormánynak arra kell hasz­nálni különleges hatalmát, hogy leváltsa parancsnoki tisztükből a lázadó táborno­kokat, hogy a köztársasági el­nök engedelmességre szólító felhívásának érvényt szerez­zen. A kormánynak kivételes hatalmával fel kell függesz­tenie azoknak a képviselők­nek mentelmi jogát, akik a felkeléssel vállaltak közössé­get, meg kell indítani ellenük az ejárást, követelni kell, hogy a rádió a köztársasági törvé­nyesség szolgálatába álljon. A kormánynak a köztársaság megvédésére irányuló minden erőfeszítése, a köztársaság in­tézményeit, a szabadságjogo­kat megvédeni akaró minden intézkedése a munkásosztály és a népi tömegek teljes tá­mogatására számíthat — hang­zik a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. A szocialista párt parla­menti csoportja és országos vezető bizottsága együttes ülést tartott és ezen magáévá tette a párt országos vezető bizottságának nyilatkozatát, amely leszögezi: De Gaulle megtagadja a köztársaság al­kotmányát. Az ülés után a parlamenti csoportok egyik tagja kijelentette: A szocialis­ták véleménye szerint el kell kerülni Algéria és az anyaor­szág elszakadását és emiatt tartózkodtak „a teliesen elí­télő megállapításoktól”. A szakszervezetek közül el­sőnek a közoktatásügyi és a tanítószakszervezet foglalt ál­lást. Leszögezte nyilatkozatá­ban, hogy a Pflimlin-kor- mány a köztársaság törvényes kormánya. A demokraták tá­mogatásával a kormánynak szembe kell néznie a ráháruló rendkívüli feladatokkal. A köztársasági elnöki palo­tában és a miniszterelnökség épületében egészen a késő éj­szakai órákig folytak a poli­tikai tanácskozások. Kedden reggel a kormány tagjai m' nisztertanácsot tartana Pflimlin miniszterelnök a ko­ra esti órákban tárgyalt négy jobboldali .független minisz­terrel, köztük Mutter algériai miniszterrel. A jobboldali füg­getlenek szerint De Gaulle közlései „nem keltettek sem­milyen meglepetést”. A Nemzetgyűlés kedden összeül, hogy megvitassa azt a törvényjavaslatot, amely a Pflimlin-kormánynak az elő­ző kormányokhoz hasonlóan magadja az algériai rendkí­vüli hatalmat. De Gaulle nyilatkozatának hatása a baloldal tömörülését és erőgyarapodását, a mun­kásosztály tömegeinek aktivi­zálását eredményezheti. Erre vall. hogy De Gaulle sajtó- értekezletének idején szerte az országban sokhelyütt szün­tették be a munkát. Claude Roy ismert író, akit a magyarországi események után elfoglalt álláspontja mi­att a Francia Kommunista Párt ideiglenesen kizárt tag­jai sorából, visszavételét kérte a pártba. Lépését indokoló levelében a többi között ez áll: Ma. a demokráciát, né­pemet és hazámat fenyegető súlyos veszélyek láttán, azon­nali visszavételemet kérem a Francia Kommunista Pártba. A késő esti órákban a tájé­koztatásügyi minisztérium kö­zölte, hogy mivel Algírban irányított tájékoztatási rend­szert térítettek életbe, a fran­cia belügyminiszter a saj- ' tóügynökségekben az Algéri­ára vonatkozó hírek ellenőr­zését rendelte el. Algírból Párizsba érkezett hír szerint-újabb szökevény képviselő érkezett Algírba: Pascal Arrighi korzikai kép­viselő. aki a „disszidens” ra­dikálisok képviselöcsoDortjá- nak volt a tagja, repülőgépen érkezett az algíri ..Fehér Ház** repülőterére. get nem tartja alkalmasnak arra, hogy továbbra is ve­zesse és irányítsa a várt- szervezetet. Éppen ezért azt javasolja a párttagságnak, hogy a legközelebbi taggyű­lésen hívja vissza a megvá­lasztott pártvezetőséget és új vezetőséget válasszon. A volt vezetőségi tagok közül nem javasolja a v. b. az új vezetőségbe Sulyok Ferenc, Sallai Béláné és Kormos gy. Béla elvtársakat. 2. A járási párt v. b. egyetért a szövetkezeti vá­lasztással, mivel az a szö­vetkezeti demokrácia alap­ján történt, s a vezetőségbe olyan becsületes elvtársak és pártonkívüli dolgozók ke­rültek, akik a nép bizalmát élvezik. Minden remény megvan arra, hogy a biza­lommal nem fognak vissza­élni, és elő fogják segíteni Balaton községben a szöve- kezet munkáját. Ezt a határozatot a párt- szervezet taggyűlésén ismer­tették, de Sulyok elvtárs még itt is megpróbálta a párttag­ságot a határozat ellen han­golni, sőt illetlen szavakat használt a járási pártbizott­ság egyes tagjai felé. Ennek ellenére a párttag­ság helyeselte és egyetértett a párt v. b. határozatával. Sulyok elvtárs még ekkor sem akarta belátni, hogy a párt­tagságnak, a v. b.-nek van igaza és nem neki. Nem lát­ta, hogy a párttagok már nem akarnak tovább személyes­kedni, nem akarnak meddő vitákat. Ezen a taggyűlésen a párttagság egységesen megvá­lasztotta az új vezetőséget, és minden biztosíték megvan arra, hogy a meglevő hiányos­ságokat a legrövidebb időn belül felszámolják. Az újonnan megválasztott pártvezetőség azt a célt tűz­te ki maga elé, hogy elsősor­ban biztosítani fogja a pár­ton belül az egységet, visz- szaállítja a párt és a pár- tonkívüliek közötti normális kapcsolatot. Egyszóval el akarják érni, hogy felzárkóz­zanak a járás legjobb párt­szervezeti közé. A balatoni pártvezetőségnek tudnia kell, hogy előrehala­dásunk elsődleges feltétele a helyes politika és ha ez adva van is, ez még nem minden. Ehhez még szükséges, hogy helyesen válasszuk meg azo­kat a módszereket, amelyen keresztül érvényt akarunk szerezni a párt és a kormány határozatainak. Mert íme, a példa is mutatja, hogy a pártszervezet munkája kez­detben jó volt, és mégis zá­tonyra futott, mert dogmati­kus és szubjetív gondolkodá­si mód számos maradványa hátráltatta a párt és a dol­gozók kapcsolatának erősödé­sét. AHHOZ NEM FÉR KÉT­SÉG, hogy Sulyok Ferenc, Sallai Béláné és Kormos gy. Béla elvtársak hűek a párt­hoz, hogy továbbra is a mun­kásosztályt akarják szolgálni. De be kell látniok, hogy ma­gatartásukkal, módszerükkel óriási károkat okoztak a párt- szervezetnek. Reméljük, hogy az elkövetett hibákból levon­ják a tanulságot és harcolni fognak az elkövetett hibák kijavításáért. KRESKAI JANOS, az egri járási pártbiz. tagja. As egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai, gimnáziumi végzettség, vagy en­nek megfelelő általános művelt­ség és a tanuláshoz szükséges ismeret. Az egyetemre párton kívüliek is kérhetik felvételüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus-leninizmus alapkérdéseiből Nem kérheti fel­vételét, aki más egyetemre, tan­folyamra is jelentkezett, (gimná­zium, technikum, stb.) Vidékiek abban az esetben jelentkezzenek, amennyiben biztosítják, hogy a kötelező foglalkozásokon részt tudnak venni. A pályázatot az MSZMP He­ves megyei Pártbizottság Agitá- ciós és Propaganda Osztályára július 15-ig kell beküldeni. A pályázat a pártbizottságon be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását. 3. A vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköréről. MSZMP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA. Az MSZMP Megyei Bizottsá­ga felhívással fordul mindazon dolgozókhoz, akik tovább akar­ják fejleszteni marxista-leninista műveltségüket, hogy jelentkezze­nek a marxista-leninista esti egyetemre. Az egyetem célja, hogy párt-, állami-, tömegszervezeti funkcio­náriusok, értelmiségi dolgozók (orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok), vezető propagan­disták szervezett marxista-leni­nista oktatását egyetemi színvo­nalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második év­ben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet tanul­nak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kap­nak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja. A tanév szeptembertől június 30-ig tart. Hetenként egys-'-j meghatározott napon kötött fog­lalkozás (előadás, osztályfoglal­kozás) van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy »vre 150 Ft, plusz 20 Ft nyomtatvány díj. Űttörőavatás a gyöngyösi IV. számú iskolában Décsey Judit és Farkas György pajtás is a „Kiváló úttörő mun­káért“ érdemrendet és oklevelet. Az avatás után az úttörők más­félórás műsorral szórakoztatták a vendégeket, a színjátszók előad­ták a „Ludas Matyi“-t, a zene­kar szerenádokat és operett rész­leteket játszott. A tarka műsor­ban egy balettszám és néhány vidám jelenet is szerepelt. A mű­sort bál követte, a teljes bevé­telt a nyári balatoni táborozásra fordítják. Murcsányi László csapatvezető. MÁJUS 24-ÉN Egerben, szombaton este 7 órakor a szakszervezti kultúrház nagytermében a verpeléti KISZ színjátszó csoportja bemutatja a Falu rossza című háromfelvonásos szín­művet. A gyöngyösi IV. számú iskola fiú és leány úttörő csapata va­sárnap tartotta avatási ünnepé­lyét. A kora délutáni órákban egyenruhába öltözött úttörők és kisdobosok lepték el az iskola környékét, majd a színpompás felvonulás után egyszerre emel­kedett tisztelgésre 170 kéz és hangzott el a pajtások ajkáról a himnusz. Ezután következett a kisdobosok fogadalomt ele. Több mint 70 ifjú kisdobos mondta büszkén a szöveget: „én a mai naptól büsz­kén viselem a kisdobos nevet...“ Megkapó pillanat volt az út­törők fogadalom-tétele is, 105 pajtás bizonyította be a próbák során, hogy méltó az úttörő név­hez, bogy a hazát, a dolgozó né- pgt akarja szolgálni minden tet­tével. Az első nyakkendőket Ko- . vács százados elvtárs avatótiszt. Kiss Kálmán járási úttörőtitkár, a csapatvezető és az iskola igaz­gatója kötötték meg. Itt kapta mt£ a kitüntetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom