Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-21 / 100. szám

1958. május 21, szerdi N £ PÜJS A fc 3 Éberség és türelem Ha valakiben volt még Ké­tely. hogy az osztályharc nem kommunista „találmány" és az osztályellenség nem feleslege­sen kergetett árnykép: az 1956 októberében abban a „szeren­csében" részesülhetett hogy a véres és pusztító élet bizonyí­totta be ezt az igazságot szá­mára. Az osztályharc nem „ta­lálmány” hanem az osztáiytár- sadalmak törvényszerű vele­járója, végigkísérte az embe­riség írott történelmét, s kí­sérni fogja addig, amíg az egész világon megvalósul a szocializmus, a kommunizmus, s létrejönnek az osztálynélkü'.i társadalmak. Az elnyomók és elnyomottak közötti küzdelmet hazánkban, a szocializmus épí­tésének időszakában a felsza badult nép. a munkásosztály, a proletariátus diktatúrája, a kevesek elnyomása váltotta fel. Azoknak a keveseknek elnyomása akiknek nagyon is sok részük volt a magyar nép történelmének katasztró­fáiban, a nyomorban, akik milliókat tartottak markuk­ban, akik korlátlan urai vol­tak nemcsak hazánk földjé­nek, kincseinek, a műveltség­nek. de tán még a levegőnek is. S nagyonis érthető, hogy aki hozzászokott a jómódhoz, az nem mond le róla egy­könnyen. 1956. októbere a napnál is fényesebben igazolta ezt, ami­kor Mindszenty és hasonszőrű elvbarátai jóerősen megmar­kolták az ország szekerének a rúdját, hogy barátaik segítsé­gével letérítsék a szocializ­mus útjáról. Azok, akik az or­szág üzemeinek, nagybirtokai­nak urai voltak, s azok, akik hűséges szolgáinak bizonyul­tak eme uraknak, nem mond­tak le, mert hogyan is mon­danának le arról, hogy visz- szájon még számukra a régi szép idő. Azért, hogy ez az álom örök, álom maradjon, — hogy hazánk, a nép, a mun­kásosztály, a parasztság, az ér­telmiség. a dolgozó kisembe­rek országa maradjon, gyako­rolja hatalmát, érvényesíti a proletariátus diktatúráját né­pünk vezető ereje: a munkás- osztály. De az is tény, hogy azok az erők, amelyek 1956 októberében nagyon is frissen ébredtek fel „álmukból”, most, hogy az ellenforadalom elbu­kott. még korántsem tettek le önmagukat megváltó terveik­ről. Az osztályharc nem halt el. A konszolidáció, a főbűnö­sök börtönbe zárása, általá­ban társadalmi, politikai, gaz­dasági és kulturális előbbre- haladásunk korántsem jelenti azt, hogy most már az osztály­harc, mint olyan, megszűnt, — hogy az ellenség belenyugo­dott a megváltozhatatlanba, s emiatt egyáltalán nincs is szük­ség erre a problémára szót vesztegetni. Hát érdemes! Az éberség ma legalább olyan fontos, mint volt 1957. elején, ha nem fon­tosabb. mert az élet legkülön­bözőbb területein, a legkülön­bözőbb módszerekkel, igenis folyik a harc a néni hatalom ellen. Az éberség ma legalább olyan fontos, mint volt jó egy esztendővel ezelőtt, amikor még nyíltabbak voltak a fron­tok, amikor még világosabban lehetett látni, ki fehér, ki fekete, hiszen azóta, éppen a konszolidáció velejárója­képpen számos gazdasági, kul­turális, területre épülhetett be, s épült is be az ellenség. Naív- ság volna azt hinni, hogy a nagy mértékben elharapódzott lopás, a társadalmi tulajdon elleni vétség, a legkülönbö­zőbb gazdasági bűncselekr "V. a kulturális területen még ma is oly gazdagon burjánzó esz­mei zűrzavar, íz csak valami­féle megtévedés, mindenfajta politikai tartalom nélkül. Nem­csak egyszerűen azért, mert e bűncselekmények elkövetőinek jórészéről az is kiderült, hogy hű csatlósa volt a „szent sza­badságharcnak”. hogy az esz­mei zűrzavar mögött gyakran kimutatható hogy nagyonis tu­datos a zavartkeltés. hanem azért is, mert a háttérben min­dig ott rejtőzik a retrográd, visszahúzó erő: az ellenség. Nyilvánvaló, s ehhez nem kell különösebb politikai ér­zék, vagy éleslátás, hogy a szétvert, s ma már politikailag is meglehetősen elszigetelt el­lenforradalmi erők most gazda­sági téren igyekeznek első­sorban támadást indítani a népi hatalom ellen. Az erők ilyetén átcsoportosítása megkö­veteli. hogy a kommunisták a szocializmus ügyéhez hű em­berek, kellő éberséggel és fi­gyelemmel kísérjék munkate­rületüket az ott tapasztalható fogyatékosságokat Kis hibák is nagyokat takarhatnak! Helytelen volna ezek után azt a következtetést levonni, hogy most valami éberség!- kampányra van szükség, hogy a reális éberséget, holmi ál landó vadászszenvedéllyé fo­kozzák egyesek. Az éberség általában normális emberi tu­lajdonság a mindennapi, hét­köznapi életben, még az ut­cán való átkelésnél is. Annak kell lenni az üzemekben, a társadalmi és kulturális élet minden területén. S felvetődik éppen ennek kapcsán, hogy — bár első pillanatra ellentétesnek hat — az éberség elképzelhetetlen kellő türelem és megértés nél­kül. Türelem az emberekkel szemben, de nem a hibákkal szemben Türelem a téves né­zetek hordozóival, de nem a nézetekkel szemben. Hruscsov elvtárs a Tudományos Akadé­mia ülésén elmondotta, hogy az emberi gondolkodást nem lehet az egyik napról a má­sikra átformálni. Ahhoz hosz- szas, türelmes, megértő, de következetes munkára van szükség Egy üzemet fel le­het építeni néhány hónap alatt, de az üzem új mun­kásaiba beleplántálni a mun­kához, a társadalmi tulajdon­hoz, az államvezetéshez való új. szocialista viszonyt, — hát az nem megy az egyik napról a másikra. S így van ez az élet minden területén. Valakire — az éberség or­vén — rásütni az ellenség, az ellenforradalmár bélyeget, — mert egyben-másban nem ért egyet a párt, a kormány poli­tikájával, mert nagyon is vi­tatható nézetei vannak számos kérdésről, könnyű dolog. Sok­kal nehezebb ezeket nyílt, ha­tározott elvi vitában megyőzni érveik, véleményeik tarthatat­lanságáról. Ehhez sok türe­lem, megértés, éberség kell Mégis, a kommunisták nem választhatnak más utat Mi az egész nép számára építjük a szocializmust, s nem valami­féle „osztályharc-szítássa!’’ akarjuk legyőzni az ellenséget Éppen ellenkezőleg, mind job­ban és jobban elszigetelni, ma­gunk mellé láncolni az igaz­ság fegyverével, minden be­csületes dolgozó embert, még azt is, aki ma talán még job­ban ért az ellenség nyelvén, mint a miénken. Az éberség és a türelem egy­mástól elválaszthatatlan két fogalom. Csak az lehet igázán következetes a türelemben, a- kiben van érzék, hozzáértés, hogy elválassza a sárt az aranytól, az egyébként becsü­letes embert az árulótól. Csak ezen az úton haladhatunK to­vább, ha a tömegek megnyeré­sének politikájáról, az osz­tályellenség elleni harcról, — konkréten: a szocializmus épí­téséről van szó. Csak ezen, s ez a párt, a kommunisták útja. GYÜRKÓ GÉZA ... hogy a föld körül ke­ring a Szovjetunió harmadik mesterséges holdja. A szov­jet és a világ-közvélemény továbbra is igen nagy érdek­lődéssel kíséri a szputnyik- ról szóló híradásokat. Bemard A. Shiener vezér­őrnagy, az amerikai légiérő ballisztikus lövedékekkel el­látott egységeinek parancs­noka televíziós beszédében kijelentette, hogy három év is beletelik abba, amíg az amerikaiak a Szputnyik in­hoz hasonló nagyságú mes­terséges holdat ki tudnak lőni. Csebotarjev leningrádi professzor, a rakétatechnika ismert szakértője, újságcik­kében hangsúlyozta, hogy rövidesen sor kerülhet a mű­szerekkel felszerelt rakéták fellövésére, amelyek eljut­nak a Holdba. íme, két nyilatkozat: Az első a keserű, de kényszere­dett igazság bevallása, hogy a világ másik nagyhatalma csúfos vereséget szenvedett a világűr meghódításáért folytatott harcban. A másik nyilatkozat a technika ro­hamléptű fejlődése felett ér­zett öröm kinyilvánítása, az a kellemes érzés, ami az em­berek álmainak a megvaló­sulását jelenti: Megismerni a világmindenséget, a csillago­kat, a Holdat, F. 1. MÁTYÁSI GYULÁNK a Gyöngyösi Kézműipari Válla* lat kellékezője és szortírozó ja; Az üzemben csak „Matyi“ né­ven becézik a fürgeraozgású fiatalasszonyt. Nemcsak a mun* kát, hanem a dolgozók pana* szát is a szívén viseli. Mint ü. b-elnök. számtalan dolgozó k&» relmét intézte már el. A négy év alatt, amióta a vállalatnál van, többször pénzjutalomban részesítették. Több mint félmillió forint előleget osztottak a gyöngyösi iárás termelőszövetkezeteiben A gyöngyösi járás termelő- szövetkezeteiben az idén rend­szeresen osztottak előlegeket a ledolgozott munkaegységek­re, hogy a tavaszi hónapok­ban is biztosítsanak jövedel­met a tsz-tagoknak. Eddig több mint félmillió forintot osztottak ki előleg címén. A2 előző esztendőkkel szemben nagy javulásnak számít, hogy a nagy összeget minden tsz saját erőből osztotta ki, sehol sem vettek fel hitelt munka­egység-előlegekre. 25 anyakocát vásárolt a karácsondi Dózsa Tsz A karácsondi Dózsa Terme­lőszövetkezetnek az elmúlt esztendőben is nagy jövedel­met hozott a sertéstenyész­tés. Most elhatározták, hogy az állományt az idén tovább fejlesztik. A határozatot ha­marosan tett követte, 25 anya­koca már meg is érkezett a tsz gazdaságába. Idő járásjelentés Európa középső területén job* bára csendes, derült, száraz az időjárás. A nyűgödtabb időjárást okozó anticiklon magja azonban ma reggelre Leningrad térsége fölé helyeződött át. A talajon csak kevéssé kianalizálható bal­káni ciklon a magasban erőtel­jesebbé vált és így az Alpok- és Kárpátok környékén keletiesre fordult a szél. Várható időjárás szerdán estig: Északon kevés, délen több fehőj Néhány helyen eső, zivatar. Mér­sékelt keleti-délkeleti szlé. Meleg idő. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: Északon 8—11; délen 12—15 fok között, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán 25—28 fok között. (MTI) A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa elnökségének brigádja felülvizsgálta né­hány héttel ezelőtt az üzemi tanácsok létrehozására vonat­kozó MT. és SZOT elnökség 1068/1958. számú határozat végrehajtásának tapasztalata­it. A rendelet világosan meg­határozza, hogy az üzemi ta­nácsok létrehozásával, az üze­mi demokrácia kiszélesítését a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a ter­melés területén tevékenykedő értelmiségnek a gazdasági építő munkába való bevo­nását segíti elő. A rendelet elvileg helyesen jelöli meg a tennivalókat, az üzemi tanácsok hatáskörét, jogkörét, hol kell az üzemi tanácsoknak határozatokat hozni, véleményt nyilvání­tani, stb. A rendelet végre­hajtásánál a megye üzemei­ben, de még a megyei elnök­ségben is vita alakult ki — főleg az üzemi tanácsok munkamódszerét illetően. Egy sor kérdésben még ma sincs egységes állásfoglalás az ille­tékes felsőbb szervek részé­ről, de a tapasztalatok alap­ján leszűrhetjük, melyek a helyes módszerek és mik azok, amelyet az üzemi taná­csok munkamódszeréből ki kell rekeszteni. A helytelen szemlélet legtöbb esetben ab­ból adódik, hogy még a szak- szervezeti szervek és aktivis­ták előtt sem lett tisztázva, hogy az üzemi tanács és az üzemi bizottság nem két kü­lönböző szerv és az üzemi ta­nácsok az üzemi bizottság, il­letve a szakszervezet irányí­tása alatt működő szerveze­tek. AZ ÜZEMI TANÄCS lénye­gében a választott szakszer­vezeti aktivisták kibővített szervezete, mely testületen belül részt vehetnek szerve­zetlen dolgozók is. (Bár a megvizsgált üzemek között egy sem volt olyan, ahol az üzemi tanácsban szervezetlen dolgozók vettek volna részt). De a kétharmada választott szakszervezeti funkcionáriu­sokból tevődik össze, amelyre a szákszervezet felsőbb szer­vének határozat végrehaj­tása kötelező. így az üzemi szakszervezeti taggyűlésé és az üzemi bizottságé is. A szakszervezet által üzemi ta­nácsba delegált, választott aktivisták kötelesek az ü. b. határozatát az üzemi tanács­ülésen is képviselni, ha az Hogyan tovább? Az üzemi tanácsok eddigi munkájáról, feladatairól Irta: Furucz János, az SZMT elnöke odakerülő kérdésekben már az ü. b.-nek korábban volt határozata. Ennek a megértése kikü­szöböli azt a vitát, amely je­lenleg üzemeinkben folyik, hogy az üzemi tanács és az üzemi bizottság viszonya mi­lyen legyen egymáshoz. A rendelet egyértelműleg mond­ja ki, hogy az üzemi taná­csok a szakszervezetek irá­nyítása alatt dolgoznak. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi bizottságok munka- módszerei jók és olyan kér­déssel is foglalkoznak, amely az üzemi tanácsok hatáskö­rébe tartozik és előre kiala­kítanak állásfoglalást, a szak- szervezeti tagság széles háló­zatának bevonásával, és így az üzemi tanácsülésen rész­vevő szakszervezeti aktivis­táknak helyes álláspontjuk van az egyes napirendi pon­tok vitatásánál. A rendelet megállapítja, hogy az üzemi tanács tevé­kenységét ülésein fejti ki. Ennek a megállapításnak meg nem értéséből, vagy helytelen értelmezéséből szár­mazik a legtöbb vita. A ren­delet megállapítása helyes, hogy mint testületnek döntési joga csak az ülésein van, és akkor, ha kétharmad többség jelen van az ülésen. De le­het-e foglalkoztatni az üzemi tanács tagjait a két ülés kö­zött? A KÉRDÉST VIZSGÁLVA, az üzemi tanács tagságának ösz- szetételét ketté kell választani, mert csak így kapunk teljes képet. A kétharmada a szak- szervezeti tagság által válasz­tott vezetők (vagy hivatalból részt vettek). A kétharmadnak a választóikkal szemben köte­lezettségük van és funkciójuk­nál fogva kötelesek munkát végezni. Az egyharmad, aki­ket az üzemi tanácsba válasz­tottak, tevékenységük kime­rülne a rendeletben megálla­pított negyedévenkénti ta­nácsülésen. További munká­ban nem vesznek részt. He­lyes-e ez? Véleményem és az elnökség néhány tagjának vé­leménye szerint nem helyes. Elsősorban azért, mert az üze­mi tanácsok a szakszervezetek szervet A szakszervezeteknek egyik alapvető feladata a dol­gozók nevelése, a termelés sokoldalú elősegítése. Lehet-e az olyan dolgozótól hozzáértő véleményt várni a vállalat gazdasági életét, vagy munka- szervezését illetően, akiknek nincsen alaposabb betekinté­sük a vállalat gazdálkodásá­ba? Akiket nem tanítanak meg arra, hogyan kell a vállalat gazdálkodását vagy munka- szervezését helyesen értékel­ni? Nyilván nem lehet. Az üzemi tanács tagjait be lehet és be kell vonni a két ülés közötti munkába, egy-egy ala­posabb vizsgálatba. Ezért csak helyeselni lehet az Egri Fi- nomszerelvénygyár kezdemé­nyezését, ahol hozzáfogtak az üzemi tanács tagjai tovább­képzésének megszervezéséhez és különböző üzemgazdasági és üzemszervezési előadás-so­rozatot kapnak az üzemi ta­nács tagjai. Nem értünk egyet azzal a nézettel, hogy az üze­mi tanács tagjait nem vonják be a különböző vizsgálatokba és az üzemi tanács elé kerülő napirendek alaposabb elkészí­tésébe. Ezzel gátolnánk annak a lehetőségét, hogy az üzemi tanács tagjai alaposabb bete­kintést nyerjenek a vállalat életébe és alaposabb ismeretek alapján fejtenék ki vélemé­nyüket a tanácsüléseken. Természetesen nem helyes az, hogy a különböző bizottsá­gok két ülés között az üzemi bizottságok irányítása nélkül dolgozzanak, azért sem, mert az üzemi bizottságoknak meg­vannak a reszortbizottságai, amelyek hosszabb idő óta egy- egy területet vizsgálnak, ja­vaslatokat dolgoznak ki és ter­jesztik az illetékes szervek elé. Jártasságuk van a kérdések­ben, ezért azt helyeseljük, ha az üzemi tanács tagjai, vagy esetenként, vagy rendszeresen az üb. reszort-bizottságában dolgoznak és a reszort-bizott­ság olyan kérdések vizsgálatá­ra vonja be őket, amelyek az üzemi tanácsülés elé kerülnek. IGEN HELYES AZ, hogy egy üzemi bizottság keresi az üzemi tanács tagjainak mun­kájába való bevonásának mód­szereit. Az üzemi tanácsok nem tekintenek hosszabb múltra vissza, ezért kialakult, kiforrott módszereik még nin­csenek. Módszereik kialakítá­sához szakszervezeti szer­veinknek kell kellő segítséget nyújtani, és ha az egyes szer­vek hibát követnek is el, nem jelenti azt, hogy az összes ez- irányú erőfeszítéseinket elves, sük. Vannak olyan kezdemé­nyezések, amelyeket már ele­ve el kell vetni. Nem lehet egyetérteni a Váltó- és Kitérő­gyár olyan módszerével, hogy mikor az üzemi tanács tagjai javaslatot tesznek egyes hibák kijavítására, erre olyan döntés születik, hogy akik javasolták a hiba kijavítását, oldják meg saját maguk. Pl.: Rossz a gyá­rat bekerítő kerítés, a tanács­tagok javasolták a megjavítá­sát és erre őket bízzák meg a kerítés kijavításával. Nem kell ecsetelni, hogy az ilyen eljárások hová vezetnek. A tapasztalatok azt is mu­tatják, hogy az üzemi taná­csok az eddig megtartott két- három ülésükön helyesen fog­laltak állást. De több helyen megtorpanás tapasztalható, nem látják előre, hogy milyen kérdésekkel kellene foglal­kozni. Ez abból is adódik, hogy fontos kérdésekben az üzemi tanács megkerülésével döntenek egyes szervek. S több helyen nincs az üzemi tanácsnak előre meghatáro­zott ütemterve. MEGTÁRGYALTAK álta­lában a nyereségrészesedés felosztását, a munkaruha já­randóságot, egy-két helyen a termelési tervekkel kapcsola­tos kérdéseket, de tovább még nem jutottak. Pedig sokat tudna tenni az üzemi tanács a kormány takarékosságra vonatkozó felhívásának vég rehajtásában, a lehetőség ala­pos felmérése alapján napi­rendre lehetne tűzni, dönteni kellett volna már az üzem szociális beruházása, az igaz­gatói alap szociális és kultu­rális célokra fordított összeg felosztásában. Nagy szükség volna az üzemi tanács véle­ményére és mozgósító erejére olyan kérdésekben is, mint a műszaki feVetítési tervekben megjelölt feladatok végrehaj­tása, a munkafegyelem betar­tására való mozgósítás, a tár­sadalmi tulajdon megvédésé­vel kapcsolatos rendelkezések betartása, stb. Nagyon sokat tudnának segíteni az üzemi tanácsok ezekben és sok más kérdésben is. Elsősorban azért, mert a dolgozók nagy bizalommal vannak az üzemi tanácsok iránt. Az üzemi ta­nács tagjai egyenként is ak­tívan részt vesznek a munká­ban és a vitában egyaránt. Ezt bizonyítják az eddig meg­tartott üzemi tanácsülések felszólalásainak száma és a felszólalások tartalmi része is. Az üzemi tanácsok, az üze­mi bizottságok irányításával keresik azt a módszert, hogy a dolgozók legszélesebb réte­geit vonhassák be az egyes kérdések megvitatásába. Erre irányul az a kezdeményezés, hogy az elmúlt rövid idő alatt is több helyen nyilvános ta­nácsülést tartottak. S helyes is az a törekvés, hogy minél nagyobb nyilvánosságot adja­nak a napirendek tárgyalásá­nak. De a végrehajtásban több helytelen módszer is akad. A nyilvános, üzemi ta­nácsülésen részt vehetnek a dolgozók, de csak mint hall­gatók, hogy lássák: az üzemi tanács tagjai egyenként és összeségükben is hogyan fog­lalnak állást egy-egy kérdés­ben. De nem helyes az, hogy a nyilvános üzemi tanácsúié- sen mindenki beleszólhasson a vitába, mert akkor terme-* lési tanácskozássá változtat-t nánk át. Ezeket a fogyaté­kosságokat kiküszöbölhetjük a rendelet betartásával, úgy, hogy az üzemi tanács ülései­nek napirendjét előzőleg nyilvánosságra hozzuk és a dolgozók azzal kapcsolatos vé­leményüket előre elmondhat­ják, az ülés határozatait pe­dig az üzemi tanács tagjai az üzemrészekben nyilvánosság­ra hozzák, illetve beszámol­nak választóik előtt. AZ ÜZEMI TANÁCSOK választásuk óta szép eredmé­nyeket értek el. Döntéseik az -■'dig tárgyalt napirendekkel ,>csolatban helyesek voltak. Munkamódszereik még nem eléggé kiforrottak, de a mun­kakedvük nagy, szavuk van a vállalat irányító, ellenőrző tevékenységében. Tagjaik többsége igyekszik saját to­vábbképzését is elősegíteni. — Reálisan, megfontoltan dönte­nek a vitás kérdésekben, ezért élvezik a dolgozóit bizalmát és ez az előlegezett bizalom ser­kentse őket további, nagyobb eredmények eléréséi«;.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom