Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-16 / 96. szám
4 nepcjsau '.!>á8. május 16., péntek Héhány szót a szólásmondások eredetéről Az emberi gondolat ruhája a szó. Minden szónak megvan a maga értelme, jelentősége, testi mozzanata. A beszéd kialakulásakor a szokás az egyfajta cselekedetre, az egyfajta szó. adott ruhát gondolataink érthető kifejezésére. Ezek a kifejezések már olyanok, hogy jelentőségüket minden különösebb magyarázat nélkül megérti mindenki. Gyakran használunk azonban olyan szólást, ami ma már közkinccsé vált nemcsak a magyarság, hanem a világ majdnem minden népeinél. Most egy-két nagyon ismert szólás-mondás eredetét szeretnénk megírni, — vegyük mindjárt azt, amikor az étkezéstől felállunk és azt mondjuk, hogy asztalt bontottunk. Pedig szétbontható asztalt ma a XX. században nem nagyon_ használunk. Ellenben a középkorban az volt a szokás, hogy az asztalra leemelhető táblákat tettek és az újabb fogásokat ezeken hordták be. A lakomák végén nemcsak a táblákat, hanem szétbontva, az egész asztalt is elvitték. A rabszolgavilág maradványa a megbélyegezni valakit kifejezés. A rómaiak sütötték t’vizes vassal nevük kezdőbetűit a rabszolga testére, hogy a szökevényt könnyebbén felismerjék. A középkorain a bűnösöket jelölték meg tüzes jeggyel, hogy a vétkét haláláig ráolvashassák. A franciák ezt a büntetési módot 3 gályarabokon is használták. , v port hinteni egymás szemé- \ oe szólás-mondás a gladiátori viadalok idejéből maradt ránk. A cirkusz . porondján egymást legyilkoló gladiátorok, hogy ellenfelüket elvakítsák egy pillanatra: a földről felmarkolt port szórták egymás szemébe. Ezt a kifejezést ma a nem igazat beszélőkre használják, akik be akarják csapni embertársukat. A középkorban nagy divat volt az íjászok közt a céltáblába bevert vaskos szög eltalálása. Aki eltalálta, arra azt mondták, hogy fején találta a szöget. Ezt a kifejezést ma a találós mondásokra alkalmazzuk. A XV. századból ered a nagy lábon élni szólásforma. Ebben az időben sajátságos, hosszú orrú cipőt viseltek. Csakhogy nem járt ki mindenkinek egyenlő mértékben a cipő a hosszú orral. Polgárember csak hat hüvelykeset viselhetett (10 cm-t), míg a lovagoknak és a báróknak egy láb, vagyis 30 cm-es cipőorr volt kiszabva. A grófi és a fejedelmi méltóságot a két láb hosz- szü* cipőorr jelezte. Pálcát törtek felette, — mondják az olyan emberre, akit valamilyen tettéért elítélt a társadalom. Eredete a régi időkből származik, amikoris a bíró a halálraítélt előtt pálcát tört ketté, míg ezeket a szavakat intézte hozzá: „Segítsen rajtad az isten, én már nem segíthetek!” A pálca eltörése az elítéltnek az emberi társadalomból való kirekesztését jelentette. Történelmi eredete van annak a szólásmondásnak is, hogy április elsejét járatnak valakivel. A XVI. század közepe előtt április elseje volt az új év napja. 1564-ben helyezte IX. Károly francia király újév napját január 1-re. A hagyományokhoz ragaszkodó idősebbek az újítást haragosan fogadták, viszont az ifjúság annál inkább mellette volt. Üjév napján akkor is szokás volt ajándékokat adni, talán még nagyobb mértékben is, mint most. A fiatalság megajándékozta egymást január elsején, hogy azonban az újítás miatt morgolódó öregeknek is meg legyen a kedve az általuk megtartott április 1-i újévkor, mindenféle tréfás meglepetést juttattak nekik. — Az április elsejei tréfa tehát ebből a francia szokásból származik. A hóbortos észjárású emberekről azt mondják, hogy bogár van a fejében. Ez a kifejezés a kezdetleges orvosi tudomány feltevéseiben leli magyarázatát, de a magyar népmesék is azt tartották, hogy a baj, az ördög, bolha képében férkőzik az ember fülébe és rettenetes kínokat okoz a megszállottnak. Diocletian (284— 305-ig) római császárról felje19 " gyezték a krónikások, hogy fejében „vasbogár volt”, amelyik csak akkor hagyott fel a zümmögéssel, ha a kovácsok verték a vasat az üllőn. Ezért a császár folyton kovácsokkal kalapáltatott a fülébe, hogy. meg ne őrüljön. És sorolhatnánk tovább, — se szeri, se száma a számtalan kifejezésnek, amelyet ma már az eredeti jelentéstől gyakran igen távoleső fogalom jelölésére használunk. Ezeket a kifejezéseket, amelyeket eleinte csak néhányan használtak a fogékony hallgatók, eltanulták és beolvasztották a mindennapos kifejezési formába. A sok fordulatos, színes erejű kifejezés valósággal csábította az embert a gyakori használatra, — aminek köszönhetjük, hogy ma már szinte kitörölhetetlenül bevonultak a beszéd és a szó használatába. F. I. \ NEGYVEN ORSZÁGBA JUTNAK EL A LENGYEL KÖNYVEK ÉS FOLYÓIRATOK Évről-évre bővül a könyv- és folyóiratterjesztéssel foglalkozó lengyel külkereskedelmi vállalat, az „Ars Polona” tevékenysége. Míg 1953-ban ösz- szesen 170 ezer dollár volt a különböző országokba exportált lengyel könyvek értéke, addig a múlt évben már 945 ezer dollárért szállítottak könyvet a külföld számára, az idei exportot pedig 1,450,000 dollárra tervezik. A folyóiratok viszonylatában 1953-ban 50 ezer dollár, 1927-ben pedig 754 ezer dollár értékű forgalmat bonyolítottak le. Jelenleg negyven országba exportálnak lengyel könyvet és folyóiratot. Színjátszó hét Egerben Az egri városi KlSZ-bizott- ság és a városi művelődési csoport közös rendezésében .máj u s 17-től 21-ig Egerben színjátszó hetet rendeznek, amelyen részt vesznek Eger legjobb színjátszó .csoportjai, akik beneveztek a Hámán Kató kulturális seregszemlére. Május 17-én, a városi művelődési házban, este 7 órakor színre kerül a Monsieur Dudus c. politikai szatíra a francia kormány válságról._ Fellép a művelődési ház tánczenekara, a vo- kál együttes és a balettkar. Május 18-án a Szakszervezeti Székház kultúrtermében, este 7 órakor a Nyári kalandot mutatják be. Május 20-án, este 7 órakor a Dobó és a Szilágyi gimnázium színjátszó csoportja előadja Moliére: Fösvény című darabját. Május 21-én a tanítóképző dísztermében, este 7 órakor a Párizsi vendég c. színdarab 'kerül bemutatásra. A legjobb színjátszó csoportokat jutalmazzák. 1958. május 16. péntek: 1920-ban megalakult Indonézia Kommunista Pártja. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton PASKAL — A Heves megyei Nyomda Vállalatnál a jövő hét folyamán új szedőgépet szerelnek be, ami biztosítja a zavarmentes munkát. — A VÉCSI Rákóczi Termelőszövetkezetben befejezték a cukorrépa első kapálását és a mák kiegyelését. Néhány nap múlva megkezdik a cukorrépa egyelést; amivel úgy számítanak, hogy a hét végére befejezik, s utána nyomban ráállnák a kukorica sara- bolására. — AZ EGRI POSTA Fenntartási Üzeme április hóban Eger légvezetékeinek felújítását végezte. A munkálatokat még az év folyamán szeretnék befejezni. — A KISZ EGRI járási bizottsága ebben az évben is megrendezi a járás ifjúságának nagyszabású majálisát a festői szépségű felsőtárkányi tónál, május 25-én. — A NAPOKBAN megkezdték Véesen egy mély kút fúrását. A munkához mintegy 120 ezer forintot biztosítottak. Ezzel végleg megoldódik a vé- csiek vízellátása. — A BKM VAS- és Műszaki Főigazgatóság május 20-án, Egerben a Heves megyei tanács v. b. tanácstermében délelőtt 9 órakor tájegységi értekezletet tart a vasműszaki és üvegszakmában. Előadó: Csomós István főosztályvezető. — A VÉCSI TŰZOLTÓ testület nagy sikerrel mutatkozott be a közönség előtt a „Taeskó” című színdarabbal. A sikerre jellemző, hogy a lelkes tűzoltógárdái Kisnánára is meghívták vendégszereplésre. FILM: Múló évek Magyarul beszélő szovjet film. A terjeszkedő, épülő város egyik bérházába ma költöznek be a lakók. Az első teherautóról Davidovék holmiját rakják le, a gépkocsivezető segít a költözködésben - szeretne minél tovább a nagylány, Kátya közelében ma radni. A kisiskolás Szerjózsa nem törődik a felfordulássá! ismerkedik új környezetével. Látja Gálját, a nála vala . mivel fiatalabb kislányt, akit édesanyja örökké félt. Be. kukkant Kasirinékhoz, a társbérlőkhöz. Nagyon jó viszc \ ba kerülnek egymással. A férfi geológus, alig van ott>.' járja az országot. Egy napon régvárt vendég érkezik D dovékhoz: Konsztantyin, az idősebb fiú, aki katona. Ko ' tantyin megérkezése felzaklatja a ház eddigi békés éle: A fiú első látásra beleszeret Lidába, Karisin feleségébe Az asszony is viszonozza érzelmeit és egyre elviselhetetlenebbnek tartja életét az örökké távollevő Dmitrijjel. Nem akar hűtlen lenni férjéhez és ezért elküldi Konsztan- tyint, de amikor Dmitrij hazajön, megmondja.1 hogy nem bír mellette élni és elhatározza, hogy hazautazik szüleihez. A filmet az egri Bródy filmszínház játssza' V' "''-ig. MUNKÁSOTTHON MOZI, EGEH Az Elet Háza EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy halálraítélt megszökött EGRI BRÖDY Múló évek EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (szélesvásznú) Akinek meg kell halnia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A feleség GYÖNGYÖSI PUSKli Vasvirág HATVANI VÖRÖS CSILL. ' 420-as urak (II. rész) ,. HATVANI KOSSUTH Égi madár FÜZESABONY Nincs előadás PETERVÄSARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás Egerben este fél 8 órakor: CSÖKOS ASSZONY (Bérletszünet) W~\ II. folytatás. Mi ez a röhögés? kérdezte. — Nem szégyellitek magatokat. Kinevettek egy falusi gyereket, csak azért, mert beszéde elüt a tietektől. Pedig barátaim ez az igazi magyar beszéd, eeez! magyar. Vagy talán a manusz, srác, ipse ezek a legújabb magyar szavaink, amit a pestiek léptennyomon használnak? Nem édes barátaim! Nem! — Mondta Horváth tanár úr és mégegyszer felszóllított. — Te pedig fiacskám ne szégyelld, Értitek? Ez a régibb, az ere- hogy magyarul, a nép nyelvén detibb, amit ő beszél — mond- beszélsz. Csak az írásodra vita Horváth tanár úr és muta- gyázz! Beszélni úgy beszél- ■ tó ujjúval erősen kopogtatta a hetsz, ahogy az édesanyád ta- asztalt. Népi nyelv ez, tiszta és nított. — Igenis tanár úr — feleltem és most már tudtam, hogy az iskolában megtaláltam az első pártfogómat. Az osztály egy része komolyan hallgatta a tanárt és ezek többé nem is csúfoltak. Ezri Pálnak hívták azt a nyurga, magas gyereket, aki az első padban ült és a legjobban nevetett rajtam. Reggelenként autóval jött beCse- pelről. Azt mondták, valami gyárigazgató az apja. Már első nap a legelső helyre ült és kijelentette, hogy ő ott fog ülni ezután is, mert a papája így beszélte meg az igazgató úrral. Másnap az én ügyem után bejött Horváth tanár úr és ültetést csinált nagyság szerint. Ezri az utolsóelőtti padba került, én előbbre vagy hárommal. — Tanár úr kérem nekem itt kell ülnöm az első padban — mondta nagy pátosszal —, de Horváth tanár úr nem engedett. — Sajnálom kérlek — mondta — miért nőttél ilyen nagyra? Az én osztályomban nagyság szerint ülnek a tanulók. Ezri dühösen vágta magát a padba, csakúgy nyekkent. A következő nap Ezri nem jött iskolába, csak azután jött az apja az igazgató kíséretében. Utánuk jött Horváth tanár úr. — Az osztály elé álltak valamennyien, — Tanár úr, — mondta hangsúllyal a kecskeszakállú igazgató — Ezri Pál tanuló az első padban fog ülni továbbra is, ugyani# ... — De kérem igazgató úr,’ hogyan, hisz? — így rendelkeztem, — mondta az igazgató sokat mondóan. Horváth tanár urat elöntötte a méreg és vörös lett, mint a rák. Egy sokatmondó pillantással végignézett az Ezri apján és hang- nélkül eltávozott az osztályból. Ezri összeszedte a cók- mókját és- ünnepélyes diadallal beült az első padba. Az igazgatóék kimentek és mi magunkra maradtunk. Ezri ekkor felállt és így szólt. — No srácok, mit mondtam? —és ezzel elővett a táskájából egy darab csokoládészalámit és azt kezdte szopogatni. II. RÉSZ. Az ügyre vegyes érzelmekkel reagáltunk. Az osztály jó része irigyléssel és fagyos tisztelettel nézett Ezrire, aki már az első nap „megmutatta és kivágta a rezet”. Mások, illetve, mi néhányan aljas disznó- ságnak tartottuk Ezri viselkedését és ha’ározottan Horvát tanár úr mellé álltunk. A kis Mészáros, aki egyébként angyalföldi gyerek volt, meg is mondta neki. — „Te úgy át- szik mindég az apáddal takarózol”. Ettől kezdve Ezri gyűlölettel nézett rá, és tudtuk, hogy „feni a fogát”. Az osztály így már az első napokban kettészakadt, egy nagyobb és egy kisebb táborra. Napirenden voltak a piszkáló- dások, a csúfolódások és kisebb verekedések a WC-ben és a Nagymező utca körül. Ha ezekről osztályfőnökünk tudomást szerzett, mindig igazságosan ítélkezett, minden részrehajlás nélkül. Egyébként lassan telt az idő és otthonról, anyáméktól hetente hoszú levelet kaptam. Ilyenkor elfogott a honvágy, és néha még sírtam is egy- egy levél kézhezvétele után. Itt Pesten sok mindent nem tudtam megszokni. Az örökös zaj, lárma, 3 rengeteg e.nber nyugtalanul hatott békés, erdei csendhez szokott fülemnek. Délutánonként néha megengedték Jani bácsiék, hogy elmehessek játszani a Múzeumkertbe. Ide jártunk néhányan osztálytársak és. jó barátok és mondhatom, csak itt töltöttem el néhány vidám, boldog órát egész pesti tartózkodásom alatt. Múzeumkert. Mennyi vidám, szép emlék fűz engem oda! Főleg a kis Mészáros, másik nevén Dugó, Budai és Gá- ger, a biatorbágyi gyerek, jártunk ide. Bújócskáztunk, rabló-pandúrt játszottunk és gyakran a múzeum emelvényéről, Petőfi nyomdokából szavaltuk a Nemzeti dalt. Többnyire Dugó szavalt lelkesedve, felhevülten és az eskü- szünknél két ujját mindig magasan az égre emelte. Mi Gá- gerral tapsoltunk, éljeneztünk. Mi voltunk a tömeg. Ám, mint a „márciusi ifjak utódai” csak addig ünnepelhettünk, míg a parkőr meg nem jelent piros karszalagjával és jól ismert szöges botjával a láthatáron. Akkor aztán, mint „Jelasics hada” futottunk a bokrok közé, vagy éppen fel a fára, ahogyan a helyzet hozta. Az öreg parkőrrel azonban csakhamar fegyverbékét kötöttünk, mert a hazai csomagból időnként neki is juttattam egy-egy darabka füstölt szalonnát, vagy kolbászt. Ettől sok mindent elnézett nekünk az öreg és egy időre szabadabb mozgást engedélyezett számunkra a kertben. Egyszer éppen „jelzéseket” raktam ki az utakra a rablópandúrhoz, mikor látom, hogy 'egy csapat gyerek tart felénk Ezrivel az élen. Két ujjamat számbavéve éleset füttyentet- tem, ami nálunk a veszély jele volt. Tudtam, hogy le akarnak velünk számolni. Néhány pillanat elteltével már együtt is voltunk a „tanácskozó bokor alatt”. — Ez- riék, — mutattam előre a bokrot széjjel hajtva egy kicsit. — Ezri kutyával jön — súgta Dugó izgatottan és beleköpött a tenyerébe. — No, csak gyertek, majd mi megmutatjuk, ha egyszerannyian vagytok is — suttogta halkan, inkább csak magának, és arca pirosabb lett egy árnyalattal. Ezri tényleg egy hatalmas farkaskutyát vezetett pórázon és a többiek, vagy hatan, már behatoltak a bokrok közé. — Sokan vannak, — súgta Budai, de ha már verekedni kell, hát verekszünk és szokása szerint egyet szippantott az orrával. Gáger vézna testén végigfutott a félelem és szinte remegve suttogta. — Ne szaladjunk el fiúk, másszunk bele a pofájukba. — Mi nem támadunk, adtam ki a vezényszót, de ha ők támadnak, keményen fogunk védekezni. Ha három rövidet füttyentek, mindenki a hátsó kijáratnál legyen! (Folytatjuk)
