Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-16 / 96. szám

1958. május 16., péntek

népújság

5

Í3*.

Tas. vesetők fóruma

Hogyan dolgozik a gyöngyösi Új Élet Tsz vezetősége ?

1

i

CSo

P

14.3

felei

zef

se

TÖBBSZÖR ELŐFORDUL.

hogy a Népújságban megjelent termelőszövetkezetekről szóló cikkek ránk vonatkozó részét megbeszéljük a tsz tagokkal ebédidő alatt. Sok segítséget ad szövetkezetünknek, s ha a leírtakban azonos hibákat találunk a mieinkkel, annak alapján igyekszünk mi is kijavítani. Ezért gondoltuk, mi is megírjuk hogyan dolgozunk a szövetkezetben, hátha más termelőszövetkezeti tagok is tanulnak belőle.

Ez év márciusában egyesült Gyöngyösön a két termelőszövetkezet, s most Űj Élet néven működik. Az egyesülés előtt a Dózsa Tsz kilenc, a Kossuth hét évig működött, azonban nemigen tudták bebizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Az ok az volt, hogy éveken keresztül nem volt megfelelő a vezetés, a régi vezetők nem gondoltak szakmai és politikai képzettségük növelésére, a tagság pedig nem szorgalmazta, hogy tanuljanak a vezetők. Nagyon laza volt a munkafegyelem is, s ennek következménye a nagymértékű terméskiesés. És ráadásul hiba volt az is, hogy a kormány legtöbbször minden feltétel nélkül adott segítséget a szövetkezeteknek így hozzászoktak a kényelmességhez, sokszor a pazarláshoz, — mert az állam mindig kisegítette őket, — nem >f>3dtek az állam támogatá- g cs, létrehozott épületek, ál- •ztün' 'mány, felszerelés gaz- ;öbb> *°s kihasználásával. A Kossuth Tsz-ben az utóbbi évben javult a helyzet, s a Kossuth tagjai mégis az egyesülés mellett voltak, mert látták a gazdasági adottságokat a másik termelőszövetkezetben is, s mind a két termelő- szövetkezet tagjai megértették, hogy nagyobb gazdaságban sokkal eredményesebben lehet gazdálkodni.

Megtörtént az egyesülés, 63 tagja volt az új szövetkezetnek, most 80 van. A munka megkezdésekor egész évre szóló munkarendet dolgoztunk ki. Két önálló brigádot szerveztünk, megfelelő vezetéssel. A gazdasági felszerelések, az állatállomány, a gazdasági területek felelős gondviselőkre találtak. Ügyvitelünk, számvitelünk megjavult.

A VEZETŐSÉGI ülések

színvonalasak, nem kapásból szedett lényegtelen dolgokról vitatkozunk, hanem előre kidolgozott terv szerint végzi munkáját a vezetőség. Általában két napirendi pontot tárgyalunk, az egyik gazdasági, vagy szervezeti kérdés, a másik; indítványok. A fő, az első napirendi pontról mindig az illető reszort felelőse számol be, nagy felkészültséggel. Az indítványok alatt minden vezetőségi tag megteszi javaslatait, elmondja új elgondolásait. A vita után mindig konkrét határozatot hozunk, melyek végrehajtásáért valamelyik vezetőségi tag felelős. Például április 3- án, a vezetőség megtárgyalta a tsz szervezeti helyzetét, előadó az elnök volt. 1-én a tavaszi munkákról tárgyaltunk, a beszámolót az illetékes brigádvezető készítette, 30-án a szőlő és gyümölcsös helyzetéről vitatkoztunk, előadó a szőlészbrigád vezetője volt. Május 5-én a munkacsapat vezetők feladatairól tárgyaltunk és a növényápolási munka megszervezéséről, előadó az elnök volt. A tsz könyveléséről a könyvelő számolt be, és így tovább.

Közgyűléseket kéthavonként tartunk, ezeket a vezetőség szintén gondosan előkészíti. Ezek azt az eredményt hozták, hogy nincsenek „papírtagok“.

Megszilárdult teljes mértékben a munkafegyelem is. 80 tagunk van, de máris, rendszeresen 85—90 ember vesz részt a munkákban, tehát a családtagok is szívesen kijönnek. A munkafegyelem megszilárdítása nem is volt olyan nehéz dolog. Csupán két tagot büntettünk munkaegység levonásával. Ennek lett az eredménye, hogy a tagság látva, hogy erős kezekben van a vezetés, szívesebben vesz részt a közös munkába.

ÖSSZEKOVÄCSOLÖDTAK

a két tsz tagjai, ezt bizonyítja az is, hogy esztendők óta először nagy létszámban — mintegy százan — vettek részt a május elsejei felvonuláson. Az eredményt természetesen elsősorban azon mérhetjük le, hogy rendkívül rövid idő alatt elvégeztük a tavaszi munkákat, az előző

Oltási tájékoztató

Eger városi tanács V: b. egészségügyi osztálya értesíti és felhívja a szülők, gondozók és tanítók figyelmét, hogy a gyermek- bénulás elleni védőoltások májusban folytatódnak éspedig 1958. május 19—23-a közötti időben lesznek naponta 8—12 óráig és délután 2—4 óra közötti időben megtartva a szakszervezeti székházban;

Oltásban részesülnek:

1. Azok a gyermekek, akik tavaly, azaz 1957-ben ősszel kettő oltásban már részesültek — ezek most májusban kapják meg a harmadik és utolsó védőoltást.

2. Azok a gyermekek, akik az Idén, tehát 1958-ban kora tavasz- szal csak egy oltásban részesültek, azok most májusb; - második védőoltásban részesülnek.

3. Végül oltjuk azokat a gyermekeket. akik eddig, valamilyen okból kifolyólag egyetlen oltást nem kaptak és 1940. január 1. és augusztus hó 31. közötti időben születtek. Ezeket tehát I. Saik-oltásban részesítjük. Ezek a gyermekek június hónapban megkapják a II. oltást.

Felhívja az egészségügyi osztály a szülők, a gondozók és tanítók figyelmét arra, hogy ne bízzák az oltandó gyermekekre a védőoltást, mert a gyermekek általában indokolatlanul — de félnek az oltástól, és így megtörténhet az, hogy a gyerekek nem jönnek el az oltásra és így ki vannak téve a gyermekbénulás veszedelmének, mert nincs védettségük. Ezért kéri az egészségügyi osztály a szülőket, hogy ne kelljen állandóan rettegniök, hozzak el gyermekeiket és kérjék a tanítókat. hogy az oltandó Iskolásokat kísérjék el az oltásra. Egy oltás kisfokú, két oltás nagyobb- fokú, teljes védettséget csak III. védőoltás biztosít;

Kérjük a szülőket, illetve az oltandókat, hogy az oltási lapjukat is hozzák magukkal,

Dr. Ecsédi János,

áll. közegészségügyi felügyelő

évekhez képest sokkal jobb minőségben, továbbá azon, hogy olyan tagok, akikről mindenki azt állította, soha sem lesznek fegyelmezett, rendes dolgozók, ma fegyelmezetten, jó kedvvel vesznek részt a munkában.

Persze nem lehet azt állítani, hogy nálunk most már minden rendben van. Minket vezetőket is nagyon bánt, hogy még ma is előfordul munkaközben az ivás, de ez egyre kevesebb lesz.

Az eredmény pénzben is lemérhető máris. Két hónap alatt 60 ezer forintot ruháztunk be saját erőből, s emellett az 1957 november 1-től május 1-ig szerzett munkaegységekre, — munkaegységenként — 17 forint 50 fillért fizettünk ki, előlegként. Mintegy 100 ezer forintot költöttünk 'erre.

LÄTVA a tsz tagok

jókedvű, fegyelmezettebb

munkáját már most megállapíthatjuk, azoknak volt igazuk, akik előre látták, hogy a két tsz egyesüléséből születő Üj Élet szövetkezet jómódú, virágzó gazdaság lesz. Mi úgy gondoljuk, becsületes jó munkánk kiváltja az egyéni parasztok elismerését is, s megkönnyíti számukra, hogy meglássák, érdemesebb nagyüzemi módon gazdálkodni.

Pampuk Imre, tsz. elnök.

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG MEGJEGYZÉSE:

A szerkesztőség örömmel ad helyt Pampuk elvtárs cikkének, reméljük, hamarosan követőkre talál, s tsz elnökeink az újság hasábjain is kicserélik tapasztalataikat a vezetési módszerekről, a különböző szövetkezeti problémák megoldásáról, nem utolsósorban az egyéniekkel való kapcsolat helyes módjáról.

~ — ~ —---jwvmv —------------------— ~

— A NÉPEK BARÄTSÄGI HÓNAPJA alkalmából vasárnap Bélapátfalván kínai küldötteket látnak vendégül.

A községi tanácsok jelentik:

FELNÉMET:

A községben mind a termelőszövetkezet, mind az egyénileg dolgozó parasztok elvetették már a kukoricát és a burgonyát is. Csíráznak is már, de még nem lehet első kapálásukat elvégezni. A répa és borsó sarabolását nagyobbrészt befejezték,, valamint a szőlők első kapálását is.

A gyümölcsösöket mindenütt rendbehozták, ebben a termelőszövetkezet járt az élen. A gyümölcsösökben a terméskilátások az eddigi tapasztalatok szerint jók.

A község dolgozói ebben az évben a fásításra is gondot fordítottak a tavaszi fásítási terv keretében. 900 darab hárs, kanadai nyár és akáccsemetét

ültettek el. A legelőfásítást sem hanyagolták el.

KERECSEND:

A koratavasziak vetését már, régen befejezték, most már csak néhány hold kukorica és krumpli vetése van hátra, a tervezetthez viszonyítva, mintegy 5 százalék. A borsó, cukorrépa itt is kikelt már, s elvégezték mindkét növény első növényápolási munkáját, a sa- rabolást. A korábban vetett kukoricák szépen kikeltek, több helyen megkezdték a kukorica első kapálását. A tavaszi vetések gondozása mellett továbbra sem hanyagolják el az őszi kalászosok ápolását, most vegyszeres gyomirtást végeznek 30 holdon. A gyomirtást a Növényvédő Állomás szakmai utasítása szerint maguk a gazdák végzik. A gyümölcsösöket itt is rendbehozták, időben elvégezték a tisztogatás után a permetezéseket is.

NOSZVAJ:

A tavaszi növények vetését ebben a községben is elvégezték, földben van már a kukorica és a burgonya is. A borsó sarabolását már megkezdték. Egyes helyeken a korábban vetett kukorica, krumpli itt is kikelt, s a termelők megkezdték e két növény első kapálását. Vegyszeres gyomirtást itt csak a termelőszövetkezetben végeznek, mintegy 50 holdra kötöttek szerződést a Növényvédő Állomással.

<$»££ OOiAf DASa’GI

Irtsuk a rágcsáló kártevőket

Az elmúlt év hosszú, meleg ősze, sokáig elhúzódó csapa- déktalan, enyhe tele igen kedvező volt a szántóföldi kártevők elszaporodásának. E kártevők előszeretettel károsítanak a takarmánynövényekben és a gabonafélékben, de más gazdasági növényt is megrágnak. Földalatti járataikban nagymenyiségű téli eleséget gyűjtenek be. ősszel és tavasz- szal a gabonafélék leveleit, kalászhányás után pedig a kalászt károsítják. Veszedelmes- ségüket fokozza az a tény is, hogy igen szaporák és állandóan rágcsálnak. A rágcsálók közül különösen a mezei pocok kártékony. A frissen szántott föfdet nem szeretik és ezért szántás után az árokpartokra és az évelőkre vonulnak, ahol közvetlenül a föld felszíne alatt járatokat készítenek. Később újra megtelepednek az őszi vetésekben és ott károsítanak.

Az ellenük való védekezés részben mechanikai, részben kémiai szerek útján történik. Az ürgét az ürgeljukból kiöntjük. A mezei pockot a hohen- heimi fogóval is gyéríthetjük. Ezektől az eljárásoktól jobbak a kémiai szerekkel való védekezések. Ezek közül is a cink- foszfid tartalmú Arvalin a legismertebb és a legjobban bevált szer. Ezt nyáron melasz- szal megédesítjük, tavasszal pedig napraforgóolajjal keverjük. Az előzőleg betaposott és másnap kibontott — tehát a járt lyukba — tegyünk belőle egy kávéskanállal, ettől elpusztulnak. Kézzel ne érjünk az Arvalin szerhez. Ez az eljárás főképpen akkor hoz eredményt, ha a község egész határában egyidőben, közös erővel alkalmazzuk. Irthatjuk még szénkéneggel is, melyből 20— 30 gr-ot adagolunk lyukanként. Gyéríthetjük úgy is, ha a pocoktanyák közepén 2—3 méter magas póznákat állítunk fel, amelyről, mint leshelyről, vadásznak az ölyvek, vércsék és baglyok. A ragadozó emlősök közül a menyét, róka, macska, kutya is pusztítja. A kártételt nagy mértékben megelőzhetjük, ha minden évben rendszeresen elvégezzük az őszi mélyszántást.

VINCZE JÁNOS, Megyei Növényvédő Állomás

Érdekes kiállítás — lopott szerszámokból

A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár bejárati folyosójával szemben érdekes kiállítás fogadja a gyárba belépőt. A kiállító szekrényben menetvágók, fúrók és esztergakések között a munkásoktól ellooott kesztyű, fésű látható. A szekrényben látható tárgyakat azoktól az ipari tanulóktól szedték össze, akik magukról megfeledkezve, lopták a gyárat, és a munkatársaikat. A lopott darabok fölött géppel- írott jegyzőkönyvek mutatják a fiatalokból álló tolvajszövetkezet alakulását és bukását. A tolvajok elnyerték méltó büntetésüket, többet kizártak az ország összes intézetéből, néhányat áthelyeztek más iskolába, a többit írásbelileg megrótták.

STR AND BELI JEGYZETEK

Evek óta szórakozunk az egri strand vezetőségének ötletén, mely a jobbsorsra érdemes, kedves Figarót, Lajos bácsit szemelte ki áldozatul a strandolok nyakába zúdítandó napi dörgedelmek „beolvasására” a hangositón át. Mint mondám, Lajos bácsi Figaró, nem pedig Demosthenes, Cicero, vagy pláne Szókratész. így érthető, hogy mondanivalóinak filozófiai mélysége éppoly se- kélyes, mint alkonyat körül a nagymedence vize. Még szerencse, hogy a szónoklatok pátosza és a bennük foglalt súlyos érvek megrettentik a medencékben settenkedő gálád árulókat, kik abban mesterkednek, hogy hazafiatlan locs-po- csolásukkal és a „Strandhoz nem méltó”, alantas ösztöneiktől űzve futká- rozással, a medencékbe ugrálással, s a gyepen való hancúrozással veszélyeztessék strandunk és

népi demokráciánk belső rendjét. S Lajos bácsi oly meggyőzően dörgi el 100 watt segítségével mindezeket, hogy hallatára behúzott nyakkal sompolygok

ki a vízből és háborgó lelkiismeretem szavát csak két korsó sörrel tudom — úgy-ahogy — lecsillapítani. De mit használ mindez, hiszen 10 perc múlva — a legragyogóbb tánczene kellős közepén — kezdődik mindez elölről.

Bár országszerte notórius strandlátogató voltam, leszek, s maradok, az égvilágon sehol sem találkoztam még az cgrin kívül olyan fürdővel, ahol a bírálat, s a kollektív lelkiismeretvizsgálat e módszerét ily kitünően kifejlesztették volna. Viszont itt már annyira megszoktuk, hogy szóvá sem tennénk, ha az idei évad elején — szegény Lajos bácsi szájából — egy újabb riposztot nem kaptunk volna, mi,

gyanútlan fürdőzők a fürdőigazgatóság sugallatára. „A heve- rők össze vannak szögelve, széthordani őket nem szabad. Labdázni a fürdő egész területén (tehát hátul is) tilos.”

Csak hallgattam, s hülledeztem a kánikula dacára.

Mert töredelmesen bevallom ugyan, hogy semmiféle labdajátékhoz nem értek és utálom, ha napozás közben főbekólinta- nak egy tarka-barka gumigömbbel, de vallom és hiszem, hogy az ősz és tél vasmarkából kiszabadult, ernyedt városi ember számára nem lehet kellemesebb felüdülés, mint han- cúrozni, igenis, han- cúrozni ha mondom, s ezt ide írom, mégha örökre ki tiltanak is a strand területéről negyed- iziglen és labdázni, o horribile dictu, még akkor is, ha a fürdőigazgatóság által felbérelt cápák nyelnek el bosszúból emiatt a medencékben. Mert es- könyörgöm — egy járási tanácsi előadó, egy masamódlány, egy mozigépész, vagy egy pincér teszem azt, hol labdázzon és futkározzon? A Dobó-téren? A Dómban? Az Almár- völgyben? A Piactéren? A Minaret tetején? A nagy rendcsinálás közben ne essünk a víziló túlsó oldalára.

Várjuk, hogy legközelebb ilyenfajta táblák jelennek meg a fürdő területén: „A medencébe szállni tilos, mert a víz bepiszkolódik.” „Mindenki hozzon magával hazulról egy lavórt, s abban mosdják.” Na és az összeszegezett heverőkről ne is beszéljünk. A napokban — véletlenül — egy eszményi alakú bakfis napozója mellé „szögezett” a sors. Közben befutott a feleségem. Máig sem tudom megmagyarázni neki, hogy hiába akartam,' egyszerűen nem tudtam odább vinni a heverőt...

— pala —

Takarékoskodjunk az ivóvízzel

A Heves megyei Tanács egésznapos tanácsülésen foglalkozott a megye ivóvízellátásával, közte Eger város ivóvíz ellátásával is.

Az egrieknek ivóvízgondjuk nincs, ami volt — még a múlt év elején, — az is megszűnt, amióta a Népkertben fúrt artézi kutat bekapcsoltuk az ivóvíz szolgálatába. Nem is lehet ivóvíz gondunk, amikor naponta több mint 200 liter meleg víz áll egy egri lakos rendelkezésére, ami országos viszonylatban is az elsők között van.

Talán ez az oka, hogy az egriek nem törődnek a vízzel való takarékossággal. Nem tudják mit jelent néha órákig sorbanállni ivóvízért, mint például a hevesi, vagy füzesabonyi járás egyes községeiben, vagy Hatvan városban, ahol az egy főre eső víz- mennyiség napi 6—8 liter egészséges ivóvíz.

Már pedig Eger város lakóinak is takarékoskodni kell az ivóvízzel, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg két szivattyúval napi 22—22 órás teljesítményt érünk el, amit a nyáron legfeljebb még két- két órával tudunk fokozni.

Az Egri Vízmű azzal a kevés létszámmal, amivel rendelkezik, csak nagy erőfeszítéssel tudja ellátni a csőrepedésekből, elavultságból eredő hibákat.

Eger város lakosainak közös érdekük, hogy a meleg idő beálltával Egerben vízhiány ne legyen, ezért minden egri lakos tegye magáévá a vízzel való takarékosságot. Egerben igen elszaporodott a vízmű szabályrendelet be nem tartása. Kerékpárokat mosnak közkutaknál, gyermekek játszanak a kúttal és folyatják a vizet, de még nagyobb kihágások, sőt szándékos, vagy

hanyagságból, figyelmetlenségből eredő cselekmények is óriási károkat okoznak a népi vagyonnak pénzben is és egyben veszélyeztetik a város vízellátását. »

Építkezésekhez, permetezésekhez hordják a vizet minden bejelentés nélkül. Nem rendelkeznek engedéllyel, tfiz- csapkulccsal, nem tudják a tűzcsapot rendesen elzárni, utána órákig vagy napokig ömlik a víz. De voltak még kirívóbb esetek is az utolsó három hónapban. A Ceglédi út sarkán levő közkulat ismeretlen kocsi kitörte. A Szarvas téren levő közkutat ismeretlen autó kidöntötte, a Mária úti tejüzem előtt levő tűzcsapot autó kidöntötte, a Makiári úton levő tűzcsapot jármű kidöntötte, a Bárány utcában levő közkutat jármű kidöntötte. A Görög utca és a Mária utca sarkán levő köz- kutat ez évben már kétszer ismeretlen jármű kidöntötte. A Kertész utca, Hadnagy utca carkán levő közkutat lánctalpas jármű kidöntötte. A Fcglár-kertben levő akna fedelét erőszakkal összetörték és az aknát kővel teledobálták, a vízvezetéket megrongálták. Sorolhatnánk még azokat a hanyagságból, vigyázatlanságból okozott károkat, melyeket egyesek okoznak a közvagyonnak, de Eger dolgozóinak is. A lakosságnak őrködni kell, hogy a rongálások, az építkezésekhez, permetezésekhez illetéktelenek vízpazarlása szűnjön meg. Ha vízpazarlást, vagy rongálást vesznek észre, azonnal jelentsék a Vízműveknek, vagy a rendőrségnek, mert csak úgy tudjuk Eger város ivóvízellátását zavartalanul biztosítani.

SZABÓ JÓZSEF, a Vízmüvek igazgatója.