Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-30 / 108. szám

4 NEFOJSAO 1958. május 30., petitek 10 éves az egri Pedagógiai Főiskola NÉPI DEMOKRATIKUS rendünknek legfontosabb vív­mánya a köznevelés terén az általános iskola. A szocializ­mus építése nem lenne teljes a kulturális forradalom dia­dalra juttatása nélkül. Az ál­talános iskola ezen belül úgy töltötte be hivatását, hogy megtörte a volt uralkodóosztá­lyok művelődési monopóliu­mát, általánossá tette a köz- műveltséget, és segített lerak­ni hazánkban az egységes szo­cialista világnézet alapjait. A szocialista állam tervsze­rű kultúrpolitikájához elen­gedhetetlenül szükség volt az iskolák államosítására. Ez biz­tosította az egész iskolaügy egységes irányítását és a tan­tervben a tudományos ismere­tek maradéktalan érvényreju- tását. 10 esztendeje annak, hogy hazánkban az iskola vég­re igazán a népé lett, és min­den vonatkozásban a nép ér­dekeit szolgálja. Azóta Olyan fejlődésnek lehettünk tanúi, amire példát egész történel­münkben nem találunk. Az általános iskolák megte­remtésével és az államosítás­sal új tanárképző intézmények váltak szükségessé. Így kezd­ték meg munkájukat 10 évvel ezelőtt a pedagógiai főiskolák Budapesten, Debrecenben, Pé­csett és Szegeden. (A debre­ceni főiskola került át egy év múlva Egerbe.) A pedagógiai főiskolák feladata, hogy szak­tanárokat képezzenek az álta­lános iskola felső tagozatai számára a nappali és a leve­lező tagozaton. Az új tanárképző intézmé­nyek a népi demokrácia alko­tásai, szovjet tapasztalatok fel- használásával. Már az új tár­sadalmi rend alapján jönnek létre, és nem köti őket a múlt. Ezért van az, hogy mi már 1948-ban bevezettük a marxiz­mus—leninizmus rendszeres oktatását, szervezetileg pedig az egyszemélyes felelős veze- . tés elve érvényesült nálunk kezdettől fogva. A többi ma- úBns|yar felsőoktatási intézmény ezeket a vívmányokat, csak később valósította meg. A főiskolák 10 esztendeje része legújabbkori történel­münknek, osztályosa népköz- társaságunk küzdelmeinek és eredményeinek. Bátran el­mondhatjuk, hogy a főiskolák működése nélkül elképzelhe­tetlen lett volna az általános iskolák rendszerének kiépíté­se. — Nem lehet most felada­tunk, hogy felvázoljuk a főis­kolák történetét. A megalapí­tás 10 éves évfordulója mégis arra késztet, hogy mint az ál­talános iskolai tanárképzés ré­gi munkása, szóljak a múltról a jelen és a jövő számára. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK és tanterveink tükrözik köz­nevelésünk fejlődésének eré­nyeit, de az itt-ott megmutat­kozó hibákat is. Hároméves képzési idővel kezdettük el, de már 1951-ben, a szakember­szükséglet növekedésének megfelelően, két év alatt kezd- tünk tanárokat képezni. Mikor az iskolák feltöltődtek neve­lőkkel, 1954-ben újra vissza­tértünk, de most már saját tapasztalatainkon okulva, lé­nyegesen magasabb szinten, a hároméves képzéshez. Eleinte hallgatóink két szaktárgyuk mellé még egy harmadikat is felvehettek. Volt olyan idő vi­szont, amikor azt képzeltük hogy egyszakos tanárokkal szolgáljuk legjobban isko­láink ügyét. Ez téves elképze­lésnek bizonyult. Ma kétsza­kos képzés folyik nálunk, de sok jel arra mutat, hogy az eredeti kiindulásunk volt a helyes, a kisiskolák szükség­leteinek a legmegfelelőbb. A népgazdaság tervezésében létrejött aránytalanságok 1951 után a mi életünkben is érez­tették káros hatásukat, és át­meneti nehézségeket okoztak. 1953-ban a tantestület létszá­mát 55-ről felfuttattuk 90-re, de 1954-ben már 30 munka­társunkat más intézmények­hez kellett áthelyeznünk. 1954 őszén zuhanásszerűen vissza­esett a beiskolázási keretszám mert féltünk, hogy a kelleté­nél több tanárt bocsátunk ki, írta: Dr. NÉMEDI LAJOS Az utóbbi években, csak úgy, mint a népgazdaságunkban, helyreállt a kísérletezések után a normális egyensúly. A viszonylag rövid képzési idő és az általános iskola egy­re fokozódó követelményei arra késztettek bennünket, hogy a legmodernebb tudomá­nyos anyagot a leggondosabb pedagógiai munkával, válogas­suk ki az egyes tantárgyak programjai számára. Az adott időkeretben igyekeztünk meg­felelő gyakorlati képzésben is részesíteni hallgatóinkat. E te­kintetben helyesnek bizonyult az az intézkedés, mely a gya­korlati képzés műhelyeit, a gyakorló általános iskolákat, szervezetileg is szorosan a fő­iskolákhoz kapcsolta. — Peda­gógiai oktatásunk talán a leg­jobban tükrözte az elmúlt 10 év harcait a szocialista ma­gyar pedagógiáért. A kezdet kezdetén a burzsoá pedagógia kártevése ellen kellett küzde­ni, 1950 után a dogmatizmus- ba való merevülés tünetei mu­tatkoztak. A jelenben pedig arra törekszünk, hogy a revi- zionizmus megnyilvánulásai ellen küzdünk, dogmatizmus- tól mentesen, és keressük a szovjet tapasztalatok helyes felhasználásával a szocialista embernevelés legjobb útjait. 1952-től kezdve rendszeressé vált a tanári testület tudomá­nyos munkája, s ebbe azok a fiatal oktatók is bekapcsalód- tak, akik saját tanítványaink sorából kerültek az oktatói karba. Az általános iskolával való eleven kapcsolatot jelenti tanárok pedagógiai, mód­szertani és tankönyvírói tevé­kenysége. Társadalmi munkát tömegszervezetekben fejtet­tünk és fejtünk ki. FÖ FELADATUNK a szín­vonalas szakemberképzés mel­lett mindenkor a nevelés volt, hogy hallgatóink politikai, vi­lágnézeti és erkölcsi tekintet­ben szilárdan álljanak a lábu­kon, és odaadó, munkásai le­gyenek a falvak és városok kulturális életének. — Min­denki jól emlékszik még a fel- szabadulást követő évek nagy lendületére. Hallgatóink kö­zött akkor sok jó ifjúsági ve­zető akadt, szívesen kapcso­lódtak bele a mozgalmi mun­kába. A szakérettségizettek új színt és erőt jelentettek, a vé­rükben magukkal hozták a fi­zikai munka megbecsülését és a’z élet tapasztalatait. Voltak olyan évek, amikor a hallga­tóságnak csaknem 30 százalé­ka párttag volt. 1952 körül hanyatlás követ­kezett be. Párthatározat álla­pította meg, hogy a főiskolás ifjúság politikai fejlődése és magatartása nem tartott lé­pést az országos fejlődéssel. Csökkent soraikban a köz­ügyek iránti érdeklődés. Meg­mutatkoztak a fásultságnak, bizonyosfokú cinizmusnak a jelei, erősödött a burzsoá na­cionalizmus és az idealista vi­lágnézet befolyása. Az orszá­gos politikában 1953 után megmutatkozó ingadozások nem tévesztették el hatásukat a főiskolák nevelőmunkájá­ban sem. Bizonyos fokú libe­ralizmus és bizonytalankodás ütötte fel a fejét. Az 1955. márciusi párthatározat útmu­tatásai nyomán igyekeztünk sorainkat újra rendezni, és felléptünk a jobboldali néze­tek terjedése, az elvtelenség és a perspektívátlanság ellen. Meg kell azonban mondanom hogy korántsem teljes siker­rel. Ilyen körülmények között á XX. kongresszus hatása az el­ferdítő interpretálás miatt nem volt teljes értékében ki­használható. Országos mére­tekben elkezdődött az ellen- forradalom ideológiai előké­szítése. Az Irodalmi Újság uszító cikkei, a népi demok­rácia eredményeinek leki­csinylése, sőt tagadása, meg­zavarták az ifjúság egy részé­nek gondolkodását. A tanári testület tényleges befolyása az ifjúság egyes köreire állan­dóan csökkent. Az éveken át kitűnő munkát végzett DISZ- szervezet alól kicsúszott a ta­laj, és az ifjúság nem jelen­téktelen tömegei a sokaknál kétségbe nem vonható jószán­dék ellenére is belesodródtak átmenetileg az ellenforrada­lomba. SIKERÜLT-E ILYEN körül­mények között a tíz év alatt megfelelni feladatainknak? A kérdésre gondos mérlegelés után nem adhatunk egy szó­val summás választ. Az bizo­nyos, hogy a párt útmutatásai nyomán igyekeztünk a szocia­lista szakember-képzés köve­telményeinek megfelelni, és sok száz jól képzett és a népi demokráciához hű nevelőt ad­tunk az általános iskoláknak. Hallgatóink soraiból került ki miniszterhelyettes, a tudomá­nyok kandidátusa, pártfőisko­lai tanár, minisztériumi tiszt­viselő, országos tömegszerve­zeti vezető, kerültek ki okta­tási osztályvezetők, iskolaigaz­gatók, kultúrotthon-vezetők, de kerültek ki jó pártmunká­sok is. — Voltak viszont olya­nok is — nem kis számban —, akiket nem tudtunk átformál­ni, vagy akiket gyenge szak­mai képzettséggel indítottunk útnak. Most, midőn a 10 éves évfordulón egy pillanatra megállunk, és visszatekintünk a megtett útra, mégis egyfor­ma szeretettel fordulunk min­den volt tanítványunk felé, és eredményes, jó munkát kívá­nunk nekik. Az ország jelenlegi három pedagógiái "főiskolája" (Eger, Pécs, Szeged) testvéri egyetér­tésben dolgozik a közös célok érdekében. Mindegyik főisko­lának vannak erősségei és gyengéi. Hadd említsük meg itt, hogy néhány fontos kezde­ményezéssel mi, egriek, jár­tunk elől. 1951-ben mi rendez­tünk először Főiskolai Napo­kat, 1955-ben mi adtuk ki az első Pedagógiai Főiskolai Év­könyvet, é® 1956-ban az őr- szágban elsőnek valósítottuk meg a küldöttségcserét a je- leci Pedagógiai Főiskolával. A főiskola fennállásának 10 éves évfordulóján komolyan számot kell vetnünk eredmé­nyeinkkel, de hibáinkkal is. Az ellenforradalom súlyosan megleckéztetett bennünket és — bár nagy áron — nem lebe­csülhető tanulságokkal szol­gált. A jövőben arra kell tö­rekednünk, hogy eredményein­ket gazdagítsuk, hibáinkat pe­dig levetkezzük. ŰJ FELADATOK ÁLLNAK előttünk a szocialista szak­ember-képzés, általában a kulturális forradalom terén. Ezeknek akkor tudunk meg­felelni, ha minden tárgy ok­tatását, a tudományos és pe­dagógiai munkát és nevelésün­ket egyaránt a marxizmus— leninizmus szelleme hatja át. A tanári kar, a pártszerveze­tek, a KISZ-szervezet és a pe­dagógus szakszervezet egyet­értése és egyesített ereje az egyedüli biztosíték arra, hogy 10 esztendőt megért intézmé­nyünk a jövőben még jobban meg tud felelni hivatásának, mint eddig. ——------------» 19 58. május 30., péntek: 1778-ban halt meg F. Voltaire iró és bölcselő. 1923-ban alakult meg a Burját Mongol Autonóm SZSZK. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton PETRONELLA ti *nst — NAGY SIKERREL mu­tatta be a gyöngyösi Ili. szá­mú iskola színjátszó csoportja 28-án és 29-én a „Bűvös táska" című meseoperettet. — 1957. ÉVI idegenforgalmi évadban nem kevesebb, mint 150 ezer idegen fordult meg Egerben. Ezek közül 5000 kül­földi állampolgár volt. Az idén még nagyobb idegenforgalom­ra számítanak a városban. — VASÁRNAP TARTJA végleges vezetőségválasztó taggyűlését a gyöngyösi Spar­tacus Sport Klub, délelőtt 9 órakor a kultúrházban. — NAGYKÖKÉNYESEN a napokban átadják rendelteté­sének az átalakított négytan­termes iskolát. — GYÖNGYÖSPATÄN a községfejlesztési terv kereté­ben két autóbuszváró helyi­séget és egy hidat építenek június hónapban. — AZ EGRI POSTA dolgo­zói a jövő hfaiapban Balaton­almádiban nyári szabadságu­kat töltik a visszakapott régi postás üdülőben. — KARÄCSONDON ebben az évben közel kétezer mé­teres járdát építettek a köz­ségfejlesztési alapból. Az árokásást és a járda alapjait a lakosság társadalmi munká­val készítette. — CSÁNY KÖZSÉG tízéves községfejlesztési tervét beszél­ték meg a legutóbbi tanács­ülésen. A gyűlés igen élénk volt. A kérdésekre Nyári Sán­dor, a hatvani járási tanács ipari osztályának vezetője vá­laszolt. Csökk ént az üzemanyag felhasználás az egri AKÖV-nél Az Egri Autóközlekedési Vállalat dolgozói is csatlakoz­tak az országos takarékossá­gi mozgalomhoz, s már má­jus első két dekádjában szá­mottevő eredményeket értek el. A vállalat anyagfelhasz nálását 7.5 százalékKal csök­kentették, mellyel több mint 8000 forint megtakarítást ér­tek el. A vállalat anyagfel­használását 7.5 százalékkal csökkentették, mellyel több mint 8000 forint megtakarí­tást értek el. A gépkocsive­zetők közül Zs. Nagy István, Nagy Róbert, Nagy József tűntek ki. A vállalatnál má­jus első két dekád jában öt százalékkal csökkentették az üzemanyag-fogyasztást, ezzel is több mint 5000 forintot takarítottak meg. Járási tűzoltóversenyt ren­deztek Atkáron. A felnőtt ver­senyszámokban 16 község Ön­kéntes Tűzoltó Testületé, az ifjúsági, illetve úttörő tűzoltó­versenybe öt község nevezett be. A verseny elméleti vizsgá­val kezdődött, majd a gyakor­lati bemutatót a községi sport­pályán tartották. A részvevők teljes felkészültséggel mentek a versenyre. A gyakorlati be­mutató után került sor az eredményhirdetésre, majd a díjkiosztásra. A díjak között értékes tárgyakat osztottak ki, többek között férfi kerékpárt, rádiót, röplabdafelszerelést, egyéb kisebb díjat és okleve­let kaptak a nyertesek. A já­rási alosztály parancsnokság Gyöngyöstarján, Halmajugra, Visonta, Karácsond és Do- moszló község tűzoltó testü­let parancsnokait 200—200 fo­rint pénzjutalomban részesí­tette eredményes munká­jukért. Utána közös Előadói gárdát szervezett a gyöngyösi Népfront-bizottság A gyöngyösi járási hazafias népfrontbizottság a legutóbbi bizottsági ülésen elhatározta, hogy 0 bizottság valamennyi tagját ellátja munkával. Egy állandó előadói tömeggárdát alakít ki, akik az előadásokon kívül patronálják az egyes községi népfrontbizottságokat és részt vesznek a községi ta­nácsok munkájában a munka­tervek, ünnepségek és rendez­vények előkészítésénél. Jelen­leg 30 előadó van a járásban, s így valamennyi községnek van egy patronálója. A mosta­ni pedagógus napot is részint ezeknek az előadóknak a be­vonásával rendezik meg a já­rásban. — GYÖNGYÖSÖN, az észa­ki városrészen 120 000 forintos költséggel kettős orvosi ren­delő épül a városi tanács egészségügyi osztályának be­ruházási keretéből. vettek részt, — írja levelében Bakos László Atkárról. Szihalomról Joó Sándor KISZ-titkár küldött levelet, melyben megírja, hogy a köz­ségben levő kenyérgyár látja el kenyérrel a község lakóit, illetve csak látná ’ el. Sajnos, nem ritka eset, hogy nincs ke­nyér a boltban. Eddig egy lo­vaskocsi hordta a gyárból a kenyeret, most egy autó, ami bizony mindig későn érkezik, sokszor délután 2 órakor, sőt olyan is lehetséges, hogy egy­általán nem is hoznak kenye­ret. Most, amikor a nagy nyá­ri munka sürgeti az embere­ket, most kell órákig várakoz­ni a kenyérbolt előtt, várni, hogy mikor érkezik a kenyér. ★ A kiskörei általános iskola Egerben volt kirándulni. Eb­ből az alkalomból az iskolá­sok dolgozatot írtak élmé­nyeikről, „Egri kirándulás” címmel, — írja Marton Zoltán ebéden | Kisköréről. Hatvan város anyakönvvébö! Születtek: Tóth András, Karcagi Katalin, Farkas Piroska. Kovács Gábor, Rapi Mária, Kovács An­dor, Kemmenda Tibor, Szőlősi Mária, Habány László, Dudás Er­zsébet, Burik Sándor, Czifrik Já­nos, Horváth Piroska, Bakos Ró­bert. Házasságot kötöttek: Tóth Ist­ván—Kiss Borbála, Halem Lajos Menyhéi^,—Balogh Ilona, Kis Pál János—Tóth Mária Terézia, Kará­csony Sándor—Nagy Margit Erzsé­bet, Fazekas János—Laczik Mar­git, Baranyl Ferenc—Vargha Ka­talin, Sebestény Géza Márton— Kovács Terézia Veronika, Balogh Lajos—Horváth Mária, Basa Ist­ván László—Kókai Ilona Erzsébet. EGRI MUNKÁSOTTHON Láz EGRI VÖRÖS CSILLAG Ember született EGRI BftÖDY Bakaruhában EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Több mint gyanú GYÖNGYÖSI PUSKIN Négy lépés a fellegekbe HATVANI VÖRÖS CSILLAG Becsületrablók HATVANI KOSSUTH Till Ulenspiegel FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora i Egerben este fél 8 órakor: Ármány és szerelem (Vörösmarty-bérlet) Az egri főiskolai napok mai műsora A Pedagógiai Főiskola föld­szint 19-es termében délután 17 órakor dr. Bakos József; Comenius és a népművelés címmel tart előadást, amely egyben a főiskola népművelési szakkollégiumának záró elő­adása is lesz. Körmendi Károly: 19 óra­kor a földszint 9-es számú te­remben „Gondolatok a poli­technikai képzés bevezetésére az általános- és középiskolák­ban” címmel tart előadást. Párhuzamos tervezés — Jóska fiam, kérdezd meg a tervező irodában, hogy díszterem jön-e ide, vagy éléskamra? ,Még néhány hét és megsülünk ... Amikor találkoz­tam vele, úgy szuszo­gott, mint egy halni készülő víziló. Éppen, hogy csak vonszolta magát a nagy melegben és szemmelláthatóan nagyon szenvedett. Az arca veríték-ten­gerben úszott, szeme úgy révedezett előre, mintha az átforróso­dott járda fölött va­lami szép lidérc lej­tett volna csábtáncot. — No, nézd csak, a Kupics kartárs! — szóltam rá. — Hogy van, hogy van? Kupics összerez­zent, majd bánatosan nekidőlt egy hirdető­oszlopnak és bágyad­tan suttogta: — Hát lehet ilyent kérdezni? Mondja, — lehet? Vagy. maga nem tudja, hogy vé­günk van? Szúrósan nézett rám, majd folytatta: — Talán nem hal­lotta, hogy a föld napról napra közele­dik a naphoz? Még néhány hét és meg­sülünk. Érti? Megsü­lünk, mint a vasárna­pi tyúk a tepsiben Szép, ropogós-piros­ra... Hangja most egé­szen sírásra vált: — Nem érzi, hogy fokozódik a hőség?... Azzal olyan rezig- náltan távozott, mint aki máris a tepsiben érzi magát, fokhagy­mával körülspékelve. Arra gondoltam, hogy valóban nem ártana neki, mondjuk egy hét a Martin-ke­mence mellett, mert Kupics volt az, aki koratavasszal azzal szédítette az embere­ket, hogy előbb-utóbb jégcsappá változunk, mert kihűl a föld és a nagy esőzések ide­jén kinyilatkoztatta az új özönvizet. Még arra is felbiztatott néhány balekot, hogy kezdjenek hozzá egy bárka építéséhez... És most azon töröm a fejem: vajon mit mond Kupics a jó, langyos eső után, amikor eltűnik a por, a hőség, mély tónust kap a fák, a bokrok, a mezők zöldje, a nap vidáman ragyog az égen és senki sem sül meg, mint a va­sárnapi tyúk a tepsi­ben. Vajon erre, az eszményi, szép időre mit fog mondani ez a Kupics? (-dg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom