Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-25 / 104. szám

Amint már előző számunk­ban közöltük, május 20-án, kedden tartotta ülését a MÉSZÖV választmánya. Bocsi Imre választmányi elnök meg­nyitó szavaiban ismertette a napirendet és javaslatára az ülés öt napirendi pontot tár­gyalt meg. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV főkönyvelője, mint az első na­pirendi pont előadója, beszá­molt a földművesszövetkeze­tek vagyonvédelméről és a vá­lasztott szervek munkájáról. Elmondotta a nemrégiben le­folytatott brigádvizsgálatok tapasztalatait. Megállapította, hogy a vizsgálat során észlelt hiányosságok feltárásával sok földművesszövetkezetnek út­mutatást adtak a további mun­kájukhoz, a vagyonvédelem megszilárdítása érdekében. Az ellenforradalom alatt megla­zult ellenőrzés tág teret nyi­tott egyes korrupt elemeknek ahhoz, hogy maguknak jogtalan haszonra tegyenek szert. Nem harcoltunk elég hatékonyan a szövetkezeti vagyon védelmé­ért, amihez csak hozzájárult az a tény is, hogy ellenőreink nem minden esetben voltak szakmailag felkészülve. A továbbiakban kitért arra, hogy a földművesszövetkezetek A vagyonvédelem megszilárdításáról tárgyalt a MÉSZÖV választmánya lenőrző szerveink az utóbbi időben azonban a nőbizottsá­gok, boltosbizottságaival együtt ellenőrzik és felszámol­ják az ilyen eseteket. Az el­lenőrzést végzők azonban nem mindenütt tudnak végrehajta­ni ellenőrzéseket és így fordul­hatnak elő olyan dolgok is, mint pl. a sarudi földműves­szövetkezeti boltban, hogy a 40 forintos kölnit 80 forintért árusították. Ehhez hasonló ár­drágítások és súlycsonkítások előfordultak még Abasáron, Felnémeten, Bükkszéken és más helyeken is. Ezek a bolt­kezelők megfelelő bírságban részesültek, sőt nagyobb ese­tekben leváltások is történ­tek. A földművesszövetkeze li mozgalom kiszélesítése érde­kében ne engedjenek meg a vezetők semmiféle lazaságot és az észlelt hiányosságok megszüntetésére minden eset­ben tegyenek megfelelő intéz­kedéseket. Hogy a hibák előfordulnak, feltétlenül vannak okai is, ami azokat előidézi. Az ilyen egyik Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja dolgozóit az utóbbi időben so­kan úgy tekintik, mint ha mind csaló lenne. Ezt a téves néze­tet sürgősen meg kell szün­tetni, mert ez kihatással lehet a földművesszövetkezeti moz­galom fejlődésére. Különben ez a kialakult vélemény nem fedi a valóságot, mert a szö­vetkezeti dolgozók között csak igen kis számban fordultak elő ilyen elemek és ezeket Időben el is távolítottuk. - Szükséges tehát, hogy a föld- művesszövetkezetek választott szervei munkájukkal ne en­gedjenek tág teret az ilyen elemeknek, hiszen lopni csak ott lehet, ahol kellő alkalom van rá. A felügyelőbizottságok jó munkája nyomán jelentős változások történhetnek és már történtek is a szövetkeze­tek életében. A leltározások alkalmával nem elég csak a boltosokra támaszkodni, mert ez nem vezet mindig helyes eredményre. Jó, ha az áruk f értékét a számlákból is ellen­őrzik, mert a tudatos árdrágí­tások mellett sokszor tévedé­sek is előfordulnak. A tudatos lopások megszün­tetése mellett fel kell venni a harcot az áruk hanyag kezelé­se ellen is. Sok földművesszö­vetkezetnél éppen a hanyag árukezelésből, a múlt évben is jelentős károk származtak. A rossz árukezelésekhez hozzájá­rul a raktárak hiánya is, ami­nek megszüntetése az utóbbi időben egyre nagyobb mérete­ket öltött. Azonban észlelhe­tők olyan hiányosságok is, hogy megfelelő raktárak mel­lett sem fordítanak kellő gon­dot az áruk helyes tárolására. A másik gyakori eset a föld­művesszövetkezeti boltokban az árdrágításban és a súly- esonkításban mutatkozik. Él­ők az ellenforradalom okozta ellenőrzés lazaságai, melyet kihasználva, egyes helyeken jelentős haszonra tettek szert. Hozzájárul ehhez még a fel­ügyelőbizottságok laza mun­kája és a személyi összefonó­dások is. A személyi összefo­nódások szövetkezeteinkben ma már egyre elenyészőbben mutatkoznak, de vannak szö­vetkezetek, ahol még ma is megtalálhatók a rokoni kap7 csolatok. Ez alapszabályelle­nes és ezen sürgősen változ­tatni kell, mert ha ma még nem is mutatkozik, de később kihatással lesz a szövetkezeti gazdálkodásra. Hogyan is le­het abban a szövetkezetben az ellenőrzést megszilárdítani, ahol a vezetőség és a dolgo­zók rokoni kapcsolatban áll­nak egymással. A kivételes elbírálások ká­ros jelensége azonban még ma is sok boltosnál divat. — : Egyes üzletek vezetői jó barát- ! ságra, vagy esetleg azért, hogy a vezetőkkel szemben jó ba­rátságot tartson fenn, ma is kivételeket tesznek. Ez éppen olyan káros a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésére, mint pl. a súlyok megcsonkítása. A korrupció megszüntetése és a vagyonvédelem megszilárdítá­sa a jövőben is elsőrendű fel­adata a földművesszövetkeze­tek vezetőinek. Szükséges te­hát, hogy a felügyelőbizottsá­gok ellenőrzéseik mellett al­kalmazzák a meglepetésszerű leltárakat, tartsanak fenn szo­ros kapcsolatot a vásárlókkal, hogy ezen keresztül is szélesít­sék a szövetkezeti mozgalmat, és elősegítsék a vagyonvéde­lem megszilárdítását. A to­vábbiakban kiterjesztjük az ellenőrök és a földművesszö­vetkezeti vezetők szakmai ok­tatását minden területre, hogy a munkájukkal kapcsolatos feladatokat kellően elsajátít­sák. Ebben az évben már tan­folyamokon megkezdtük és tovább szélesítjük az oktatá­sokat. A földművesszövetke­zetek ellenőrzését ne csak az ellenőrök, hanem maguk a fel­ügyelőbizottság tagjai is ellen­őrizzék, mivel a község dol­gozói sokkal jobban ismerik a szövetkezet problémáit és munkáját. Küzdjünk a ha­nyagságok megszüntetéséért, hogy a földművesszövetkeze­tek munkáját minél jobban megjavítsuk és tegyük szilár­dabbá gazdálkodását — fejezte be Molnár elvtárs a beszámo­lóját. A beszámoló után élénk vi­ta következett, melyben a vá­lasztmány tagjai sok javasla­tot tettek a vagyonvédelem megszilárdítására. Felszólalt többek között Király Miklós tarnaőrsi választmányi tag, aki a felügyelőbizottságok munkájáról beszélt. A felügye­lőbizottságok munkáinak meg­javítására több segítséget kért az ellenőröktől, mert kellő szaktudás nélkül nem tudnak megfelelő munkát végezni. Illés István kisnánai választ­mányi tag a bíróságok mun­kájához szólt hozzá. Megemlí­tette, hogy a bíróságok egy- egy ügy elintézésénél ■ néha hosszabb ideig nem hoznak döntéseket. Ezután Böör Pé­ter, a Megyei Bíróság elnöke megállapította, hogy az egy hónapja megtartott értekezlet óta igen sokat javult a szövet­kezeti vagyon megóvása. Fel­hívta a szövetkezeteket, hogy sokkal nagyobb gondot fordít­sanak a megelőzésre, mert ez fontosabb, mint a büntetés ki­szabása. Olyan intézkedéseket kell tenni a község területén, hogy megszűnjön a szövetke­zeti vagyon elherdálása. Kéri a földművesszövetkezetek ve­zetőit, hogy ha a vagyonvéde­lemmel kapcsolatban értekez­letet tartanak, oda feltétlenül hívják meg a bíróság, vagy a rendőrség képviselőit is. Dudás Jánosné verpeléti vá­lasztmányi tag kéri, hogy az 0] 1 rí» r»cc»V p geknél legyenek megfelelő biz­tonságos zárak. Csörgő József sarudi választ­mányi tag többek között el­mondotta, hogy a sarudi föld­művesszövetkezetnél nem for­dítanak kellő gondot az áru kezelésére, mert a megérkezett árut sokszor két-három hétig is az udvaron tartják, ami ter­mészetesen az áru romlásával jár. Ezért a helyes áru-raktá­rozásra hívja fel a figyelmet. Ezekután dr. Zimonyi Béla választmányi tag, a SZÖVOSZ Pénzügyi Osztályának vezető­je a MÉSZÖV Igazgatóság munkájáról beszélt. Megálla­pította, hogy a MÉSZÖV az utóbbi időben igen sok helyes intézkedést tett a vagyonvé­delem megjavítása érdekében, de feltétlenül szükséges, hogy újólag felhívja a földműves­szövetkezetek figyelmét a fel­tárt hiányosságok megszünte­tésére és a felelősségrevonás terén megmutatkozó hibák ki­küszöbölésére. Felelősségre kell vonni — mondotta — a kártevők mellett az ellenőr­zést elmulasztókat is. Ezekután Süveges Benedek javaslatot tett a termelési ta­nácsok és a szakbizottságok tagjainak megválasztására. — Elmondotta, hogy már a múlt években is működtek a vá­lasztmány mellett, melyek a választmány tagjaiból voltak kialakítva. Ezek a termelési tanácsok, illetve szakbizottsá­gok az ellenforradalom ese­ményei következtében teljesen ellaposodtak. Az új termelési tanácsokban és szakbizottsá­gokban nemcsak kizárólag a választmány tagjai vannak be­választva, hanem különböző intézmények, vállalatok, egyé­ni dolgozó parasztok, termelő­szövetkezeti tagok is vannak képviselve. Célja: a dolgozó parasztság szakmai összefogá­sa a földművesszövetkezetek termelési tagbizottságainak irányítása, valamint azok gaz­dasági érdekeinek az országos és megyei érdekekkel való összhangba hozatala. A választmányi ülés meg­választotta a szőlő, gyümölcs- termelői és kertészeti tanácsot, cukorrépa- és rizstermelő ta­nácsot, baromfi- és állatte­nyésztési tanácsot, méhészeti tanácsot, kereskedelmi és ven­déglátóipari szakbizottságot, valamint felvásárlási és érté­kesítési szakbizottságot. Eze­ket a tanácsokat és szakbizott. Ságokat 4 évi időtartamra vá­lasztották meg. Termékeny vita alakult ki az indítványok és javaslatok című napirendi pontnál, mely­ben több választmányi tag a működési területükön észlelte­ket mondották el. Felszólalt többek között Szacsuri István, a KPVDSZ elnöke és elmon­dotta, hogy a szabadságolások ütemtervét nem minden föld­művesszövetkezetben tartják be és nem minden esetben úgy adják ki, ahogy azt a dol­gozó beütemezte. Így fordul­hat elő, hogy a dolgozók legnagyobb többsége az utolsó negyedévben veszi ki a sza­badságát, ami a munka rová­sára megy. A választmányi ülés befeje. zése után a földművesszövet­kezetek választott szerveinek úgy kell dolgozniuk, hogy a vagyonvédelem terén elért eredményeket még jobban megszilárdítsák. Versenyülozgalom beindítása az Egri Fö I d ni íí vessző vetkezői n é I Az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói május 15-én termelési tanács­kozással egybekötött szakszer­vezeti taggyűlésen megvitatták a munkás-paraszt kormány takarékossági mozgalmáról szóló felhívását, valamint a „Kiváló Földművesszövetkezet” cím elnyeréséért indított ver­senymozgalmat. A beszámolót követően a hozzászólásokban több dolgozó foglalkozott a vagyonvédelem kérdésével, a fuvarköltségek csökkentésével, valamint az udvarias kiszolgá­lással. A vitában felvetődött a tagszervezés kérdése is, mivel a versenymozgalom egyik pontja ezzel is foglalkozik. — Erdélyi András, az 1. sz. ve­gyesbolt vezetője, hozzászólá­sában elmondotta, hogy eddig öt dolgozó parasztot szervezett be a földművesszövetkezet tagjai sorába és vállalta még 10 dolgozó paraszt beszervezé­sét. Fajcsák Sándorné, a vas­üzlet pénztárosa, az összes földművesszövetkezeti doigo. zókat egyéni versenyre hívta ki a tagszervezés, illetve a részjegyterv 100 százalékon felüli teljesítésére. LESKÖ JÓZSEF, Eger. Erdővédelmi állomások tapasztalatcseréje Egerben Az ország három erdővédel­mi állomásának szakemberei ez évi tapasztalatcseréjüket Egerben rendezték meg. | Csütörtökön a Bükk-fennsí- kot, pénteken pedig az alföldi erdészeteket látogatták meg. j Ütjük során elsősorban a vad- j kár-elhárítások legkorszerűbb módszereiről tanácskoztak. El­határozták, hogy a jól bevált „villanyvadőrt” — a vadkárok ellen védő villamos kerítést — több helyütt bevezetik. Ahol erre nincs mód, ott a pilisi hegyekben alkalmazott újítás­sal, egyszerű vaskampóval vé­dik a fiatal növendékfák csú­csát a lerágástól. Az egri pél­dára országszerte megszerve­zik a figyelő-jelző szolgálatot az erdőkben, az idei meleg tavaszon rendkívüli mérték­ben fellépett kártevő rovarok ellen. Ezzel a cserebogár-invá­zió miatt az egy évben hat­van—hetven millió forintos országos kártételt egészen cse­kélyre tudják csökkenteni. Egyre sredmányssebbben dolgozik a Sieves» földmiivesszövefHozet nöbszotisága Korábban már hírt adott a a Népújság a földművesszö­vetkezeti nőbizottságok tevé­kenységéről és a jövőre vo­natkozó terveikről. Most meg­néztük, hogy az akkori ter­veikből ezidáig miket valósí­tottak meg. Mindenekelőtt megnéztük az egyik legjobban működő földművesszövetke­zeti nőbizottság munkáját a hevesi földművesszövetkezet­nél. A hevesi földművesszövet­kezeti nőtagok munkája már a múlt évben is kielégítő volt, mivel a kultúrmunkáva] szép eredményeket értek el. Ez év­ben a háziasszonyok munká­jának megkönnyítésére egy mosógépet vásároltak, melyet a tagok részére kikölcsönöz­nek. Az apák-napja, Nemzet­közi nőnap és más ünnepek megszervezésében aktívan ki­vették részüket. Aktívabban bekapcsolódnak a földműves­szövetkezet üzemegységeinek ellenőrzésébe. A nőtagokból létrehozott boltosbizottság munkája nyomán a boltok és italboltok tisztasága, valamint az udvarias kiszolgálás terén jelentős eredményeket értek el. Ahhoz, hogy a boltosbi­zottság megfelelően tudjon el­lenőrizni, szakmai oktatásra is szükség van. Ebből azonban a hevesi földművesszövetkezet­nél nincs hiány, mivel Jámbor Imre, a földművesszövetkezeti üzemágvezető, úgy a szakmai oktatásban, mint a közös el­lenőrzésben szívesen segít a boltosbizottságnak. Ezen túl­menően a nőbizottság tagjai gyakran fordulnak hozzá ké­résekkel, melyek eddig még nem maradtak teljesítetlenül. Részt vállalnak a földműves­szövetkezeti részjegybefizette­tésben, a gépi munkák szer­ződéskötésében és egyéb szö­vetkezeti munkában. A hevesi nőbizottság munkája egyre eredményesebb, melyet elő­segít az egyre erősödő kapcso­lat a községi nőtanáccsal. A közös vezetőségi üléseken közös határozatokat hoznak és így az eredmény nem marad el. A földművesszövetkezeti nőbizottság a parasztasszonyok mellett munkájába bevonja a pedagógusokat is. Eredményes munkájuk elismeréseként em­lékezett meg a Magyar Rádió is a múlt hetekben, amikor az eddigi munkájuk jutalmául és a gyermekváros javára ado­mányozott 1000 forintért nótá­val köszöntötték őket. A heve­si földművesszövetkezet igaz­gatósága helyesen hajtja vég­re a SZÖVOSZ határozatát, mivel bevonja a nőbizottságot a földművesszövetkezeti mun­kába. A megyei nőbizottság öröm­mel üdvözli a hevesiek törek­véseit és kéri, hogy továbbra is működjenek együtt szorosan a községi nőtanáccsal, ugyan­akkor az eddigiekhez hason­lóan, fokozottabban kapcsolód­janak be a földművesszövetke­zet munkájába. SILLER FERENCNÉ, MÉSZÖV. Az egyik hozzászóló: Dudás Józsefné, a verpeléti földművesszövetkezet ügyvezető-elnöke. egységeket ellenőrizzék, hanem a nagyobbakat is, amelynek ellenőrzése esetleg 2—3 napot is igénybevesz. Felveti, hogy a vagyonvédelem egyik szer­ves része az, hogy az egysé­Gépi munkák szervezése a Káli Föidmüvesszövetkezetnél A gépi munkák átvételekor úgy láttuk, hogy a földműves­szövetkezetek nehezen megold­ható feladatokat kaptak. Az eddig elvégzett munkák ideje alatt tapasztaltuk, hogy aggo­dalmunk alaptalan volt, mivel a dolgozó parasztok megelége­dése az eddig végzett gépi munkákkal szemben, biztosíték arra, hogy a jövőbeni felada­tainkat meg tudjuk oldani. — Kál község szántóterületének felszántásra kerülő részének mintegy 80 százalékát szántot­ták meg ősszel, tavasziak alá. Ennek tulajdonítható a tava­szi gyér érdeklődés a gépi munkák iránt. A tavaszi mun. kák lassú üteme jó lehetősé­geket biztosított a betakarítás és az őszi munkák megszerve­zésére. Tekintve, hogy a beta­karítástól igen nagy érdeklő­dés várható a gépi munkák iránt, ezért már most elkészí­tettük a község határ-térképét és azt négy részre osztottuk. Körzetenként egy-egy felelős­sel. sek lehetőséget adnak az őszi munkák .csoportosítására, nagyüzemi jellegű és kedvez­ményes díjtételű, tehát olcsóbb elvégzésére. A füzesabonyi gépállomás káli brigádszállása és a szövetkezetünk között ki­alakult jó viszony lehetőséget nyújt a további munkák jó elvégzéséhez. KATONA FERENC, Kál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom