Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-25 / 104. szám
2 NÉPÜJSACi 1958. május 25-, vasárnap „Itt vagyunk a vásáron64 Híradás a Budapesti Ipari Vásár első napjáról A Budapesti Ipari Vásár megnyitásának első óráiban már fővárosiak és vidékiek ezrei rótták a „Vásár-város” utcáit. A látogatók persze a2 érdekességek sűrűjét keresik és szinte kivétel nélkül a külföldi pavilonoknál kezdik a nézelődést. A legnagyobb tömeg a Szputnyik I. és Szput- nyik II. körül tolong, alig lehet hallani a tolmács szavait, mikor az égi vándorok jellegzetességeit, adatait ismerteti. Amatőr csillagászok is bekapcsolódnak a beszélgetésbe és valóságos tudományos vitatkozó csoportok alakulnak a két mesterséges égitest körül. Az emberek tucatjai a szputnyiktól a televíziós bemutatóhoz sietnek, ahol a legjobb szovjet készülékeken láthatják a televíziós adók műsorát. A Szovjetunió pavilonjában bizonyítékát láthatják annak is, hogy nagyot fejlődött a szintetikus szálak gyártásában. A pavilon közepén lágyan omló műanyagcsodák hívják fel a figyelmet magukra. Különösen a nők álldogálnak itt hoszabb ideig, sóvá- ran nézve a legszebb selyemmel is konkurráló nylon, perion, szilán anyagokra. S mielőtt elhagyják a pavillont, még egy érdekesség hívja magára a figyelmet. Szerkezetnélküli óra. Üveglap, rajta számokkal, két mutatóval és semmi más, de pontosan mutatja az idő múlását. A hazai pavilonokban a háztartási gépek, a mosógépek a „sztárok”, főleg azon csodálkoztak a háziasszonyok, hogy ezúttal olyan gépeket állítottak ki, ami kapható is. Népszerűség tekintetében a Csepel gépek vitték el a pálmát, sóvárogva jegyezték meg a csillogó, tiszta, modem gépeket látva, „álom lehet ilyen gépekkel dolgozni”. A motorrajongók a luxuskivitelű Pannónia motorkerékpárt állják körül, mely fényes testét csillogtatva, kacéran forog körbe-körbe állványán. Azt találgatják, vajon menynyibe kerül majd ez a motor-csoda. ' Nagy sikernek örvendett a filmhíradóból már ismert önrakodó dömper, az Ikarusz- gyár újtípusú autóbuszai, a Csepel teherkocsik, a Moszkvics személyautók, s a bányászati pavilon gépei. Megyénk színeit legsikeresebben a Ber- va-Moped képviselte. A kiállítás megnyitása után néhány órával Sándor Sándor technológus rekedten panaszolta, hogy nem győznek eleget tenni a kíváncsiskodók kérdéseinek, s majd kihúzzák őket, hogy adják el a kiállított gépeket. S ha már a legjobbakról, a legszebbekről, a legcsodálatosabbról beszélünk, meg kell említeni, a legsóvárabban nézett pavilont, ahol öröklakásokat mutattak be. Az érdeklődők a tetőről tekinthettek be az ízlésesen berendezet*, a modem lakás követelményeinek megfelelő szobákba, fürdőszobákba, és sok albérlőben érlelődött a gondolat: ilyen családi házat kellene építeni. Érdemes megnézni, és sokan megnézték a fővárosi ktsz-ek kiállított cipőit, melyek, a vásár első díját nyerték — s méltán. A nylonnal kombinált leheletkönnyű női lábbelik alig akarták tovább engedni a látogatókat. A férfiak tapasztalhatták, hogy a cipődivat teljesen megváltozott, tért hódított a hegyesorrú, vékonytalpú cipő, szandál. Örömmel tapasztalhatta mindenki, aki megnézte a ktsz-ek által kiállított árukat, hogy mennyit fejlődtek a kisipari szövetkezetek egy év alatt. A 1: is- iparosok által kiállított bútorremekek, kombinált szobák, konyhabútorok, modem vonalú kárpitozott székek szintén sok látogatót vonzottak. Hiú remény lenne azt hinni, hogy egy nap alatt mindent végig lehet nézni, minden pavilont meg lehet látogatni ebben a valóságos vásár-városban. Az ember alig nézelődött még, s azon veszi észre magát, kigyúltak a reflektorok, a szökőkút vize ezer színben csillogva tör fel, este van, be kell fejezni a látogatást. KOVÁCS ENDRE — Gyönyörű, gyönyörű — ezzel a felkiáltással állnak meg a kínai pavilon csodálatos fa- faragványai előtt. Alig lehet otthagyni a művészi kőfarag- ványokat is, de méltán felhívja a figyelmet a modem varrógép, rádió, melynek ernyőjén művészi tájkép díszeleg, s ez szokatlan az európai szemének. A német pavilonban, a szputnyikokkal konkurrál a há- romvágányos villamos kisvasút és a hozzátartozó pályamakett, ahol gombnyomásra indulnak, állnak a kis vonatok, működnek a kis jelzőlámpák és csodálkoznak a felnőttek. A német pavilon valóságos hangszerparádét vonultatott fel, ahol a száj- harmonikától a csillogó dobfelszerelésig minden látható. A baráti országok pavilonjaiból kikeveredve, nem tudja eldönteni a látogató, mit nézzen meg, mit csodáljon. Üdvözöljük a megyei és országos békekonferenciát Az e g r i református egyházközség Presbitériuma 1958. május hó 21-én, gyűlésen meghallgatta esperes lelki- pásztora beszámolóját a Szovjetunióban járt egyházi küldöttség tapasztalatairól, örömmel hallotta, hogy milyen szeretetteljes fogadtatásban volt részük és, hogy a szovjet nép a mindennapi építőmunkája mellett,- milyen erőteljesen küzd minden nép békéjéért. Örömmel hallotta, hogy a Szovjetunióban a hívő emberek számára, milyen szabad lehetőség van hitük gyakorlására. A népek barátsági hónapja alkalmával a Presbitérium újra elkötelezve érzi magát arra, hogy mint a Magyar Népköztársaság dolgozó embereiből álló testület, a mindennapi munkájának hűséges elvégzése mellett, öntudatosan küzdjön az emberiség békéjéért. Ez hitéből is elsőrendűen következik. Együttmunkálkodási készségét fejezi ki minden egyházi és világi testülettel, ahol őszintén, szeretettel és önfeláldozóan harcolnak az egész emberiség békéjéért, az atomfegyverek betiltásáért és a vitás ügyek békés tárgyalások útján való rendezéséért. így üdvözli a megyei és országos békekonferenciákat és Isten áldását kéri a stockholmi leszerelési világkongresszus munkájára. Komjáthy Aladár, ref. esperes. As indonéz kormánycsapatok elfogtak két lázadó „minisztert66 Djakarta (AP). Az Antara Hírügynökség jelentése szerint az indonéz kormány erői elfogták Saleh Lahado alezredest és Mochtart Lintangot, az ellenkormány tájékoztatási, illetve vallásügyi „miniszterét”. A két lázadó Dél-Celebeszen került a kormánycsapatok kezére. Egyikük sem kereste fel a felkelő kormány szumátrai székhelyét és még nem állapították meg, hogy egyáltalán elfogadták-e „miniszteri” kinevezésüket. (MTI) Panamában további vérontás következhet PANAMA (AP) A panamai kormány pénteken figyelmeztette a lázongó diákokat, hogy életükkel játszanak, ha nem szüntetik be ötnapos sztrájkjukat. „További vérontás következhet, mert elérkezett az erélyes cselekvés ideje” — mondotta Eduardo Gomez tábori pap, az elnök irodájából sugárzott rádióbeszédében. Az egyetemen mintegy kétezer egyetemi és főiskolai hallgató gyűlt össze, elszánták magukat, hogy kitartanak. Vezetőik szerint mintegy 15—20 napra van élelmük. A diákok elbarrikádozták az egyetemhez vezető utcát, míg a katonaság az egyetem hátsó részét tartja zár alatt. Hruscsov fogadta a Moszkvában tartózkodó román kormányküldöttség vezetőit Moszkva (TASZSZ). N. káspárt Központi Bizottságá- Sz. Hruscsov, az SZKP Köz- nak első titkárát, Chivu Stoi- ponti Bizottságának első tit- cat, a Román Minisztertanács kára és a Szovjetunió Minisz- elnökét, Emil Bodnarast, aMi- tertanácsának elnöke, május nisztertanács elnökhelyettesét, 23-án fogadta Georghe Ghe- s megbeszélést folytatott ve- orghiu Dej-t, a Román Mun- lük. (MTI) Marokkói ki kötőmii tiltások bojkottja francia csapatszállító hajó ellen CASABLANCA (AP) A marokkói kikötőmunkások bojkottja pénteken lehetetlenné tette, hogy a Koutoubia utasszállító hajón Marseilleből érkezett többszáz francia polgári személy és kilencszáz francia katona pratraszálljon. A hajón érkezett katonák a Marokkóban állomásozó harmincezer főnyi francia hadsereghez tartoznak és szabadságukról tértek vissza. (MTI) 9 marodéi kormány egyetért a kikötő munkásokkal RABAT (AFP) Három nap alatt másodízben történik, hogy Casablancában a marokkói munkásszövetséghez tartozó kikötőmunkások szak- szervezeti küldöttei meggátolják francia katonák marokkói partraszállását. Arra a kérdésre, hogy a marokkói kormánynak mi az álláspontja erről a helyzetről, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: „a marokkói kormány egyetért ezzel az akcióval, nem tartja okvetlenül szükségesnek, hogy a jelen körülmények között újabb francia katonák érkezzenek Marokkóba.” Péntek reggel óta 910 francia katona tartózkodik a kikötőben veszteglő Kontoubia gőzösön. Csütörtökön este az Azemour nevű hajó volt kénytelen visszaindulni Franciaországba 110 katonával, akik szerda reggel ér' eztek ugyanazzal a hajóval. (MTI) A francia repülők folytatják az átrepülést Tunézia területe felett TUNISZ (AFP) Pénteken francia repülőgépek többízben átrepültek Tunézia fölött. A délelőtti órákban egy kétmo- toros bombázógép Algériából jövet, Szűk El Árba kormányzóság területe felett repült el, később egy katonai bombázógép, Bir Drassen falu felett. Egy felderítő, arab és francianyelvű röpiratokat szórt le. HÍREINK Moszkva (MTI). A mongol és a magyar rádió képviselői Moszkvában együttműködési egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a két rádió minden évben magyar, illetve mongol zenei hetet rendez, és ezenkívül rendszeresen cserél zenei felvételeket, valamint a gazdasági és kulturális életről szóló riportokat. Stockholm. (TASZSZ). A Béke Világtanács határozata alapján 1958. július 16-22-én tartják Stockholmban a leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszust. Mint Anton Strand, a svéd békebi zottság titkára közölte u TASZSZ tudósítójával, előzetes adatok szerint körülbelül 2200, a világ minden részéből érkező küldött vesz részt a kongresz- szus munkájában. Tunisz (AFP). Illetékes tunéziai forrásból közölték, hogy pénteken francia repülőgépek több ízben is átrepültek tunéziai terület fölött. Az egyik repülőgép arab és francia nyelvű röpcédulákat dobott le. A röpcédulák tartalmáról nem adtak ki közlést. (MTI) Idő járás felentés Várható időjárás vasárnap es* tig: Meleg idő, nappali felhőkép* ződés, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: Északnyugaton 11—14, máshol 13—16 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 25- 28 fok között. Távolabbi kilátások: a meleg idő tovább tart. (MTI) Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek kavargásában .változatlanul a franciaországi helyzet állt az érdeklődés középpontjában. A hét közepén csökkent a feszültség, a baloldal támogatásával a kormány megszilárdította helyzetét. A pillanatnyi nyugalmi állapotból azonban bármikor kirobbanhat változás, mert Pflim- lin bár kötelezettséget vállalt a törvényesség megvédésére, habozik kellő eréllyel megtenni a szükséges intézkedéseket a pártütök ellen. Az Hu- manité joggal veti fel, hogy nyugtalanítók egyes folyamatban levő alkudozások, mint Pinay tanácskozása De Gaulle tábornokkal, mely párizsi közvélemény szerint közeledési kísérlet volt a kormány és a tábornok között. A pártütök algériai támaszpontja továbbra is fenn áll, készen arra, hogy nyomást gyakoroljon a parlamentre. Hogy a francia helyzet ebben az izzó atmoszférában is tisztult a hét közepén, az a baloldal szilárd együttműködésének köszönhető. A kommunisták felszólítására a francia nép nagyszerű összefogással felelt az alkotmány védelmében. Országszerte ezer és ezer bizottság alakult a szabadságjogok és a Köztársaság védelmére. Ennek az egységmozgalomnak további szervezkedése és kiszélesü- lése biztosíthatja a ma még nyugtalanító franciaországi helyzet további javulását. Párizs mellett a libanoni események és Nixon csúfos kudarcba fulladt délamerikai látogatása nyomán tovább gyűrűző hullámok vonták magukra a figyelmet. Az Egyesült Államok egyre mélyülő gazdasági válságát nyomon követi a dollárpórázon tartott országokban elemi erővel feltörő függetlenségi mozgalom. Mind mélyebbé válik a szakadék a New Yorkban lekötelezett bábok szolgai politikája, és a népeik akarata között. Libanontól a délamerikai államokig ezt mutatják az elmúlt hét eseményei, melyekben nyíltan tört fel az elszakadási vágy az Eisenhower doktrína láncáról, s mind leplezetlenebbül megmutatkozik a külföldi beavatkozás egyre élesedő visz- szautasítása. Különösen világosan tükrözi ezt a libanoni helyzet, melyet szánalmas magyarázattal „külföldi bujtogatás”- sal indokolnak. Az angol Aco- nomist megvilágítja a függetlenségi mozgalom kirobbantásának valódi okát, amikor rámutat, hogy „a libanoni zavargásokat és elégedetlenséget nem lehet egyszerűen szíriai és egyiptomi ügynökök számlájára írni. Libanon keresi helyét és azonosulni akar azzal az arab világgal, amelyben élnek. A tetemes amerikai segélyösszegek nem tudták megnyerni a libanoniakat az amerikai politika számára, mert az a szellem, melyben az amerikai segélyt adják és az arab nacionalizmus szelleme egymással homlokegyenest ellenkező”. Chameun elnök népszerűsége akkor kezdett szét- foszlani, amikor elfogadta az Eisenhower doktrínát, amelyet az Arab Liga többi tagja elutasított... országát ma már csupán mint rendőrállamot tudja kormányozni a tömegek követelésére fegyverrel válaszolt. A helyzet csak súlyosodott az iraki és jordáNemzetközi szemle niai csapatok Libanonba érkezésével és azzal a gyorsított fegyverszállítással, melyet az Egyesült Államok hajt végre nagy katonai tüntetés kíséretében. Az a tény, hogy a jelenlegi helyzetben a NATO tengeri hadgyakorlatát Libanon közelében kezdték meg, kétségtelenül megfélemlítő célzatú és a NATO beavatkozását jelenti Libanon bel- ügyeibe. Az arab népek mind egységesebben utasítják el a Dulles- Eisenhower-doktrinát, a gyarmati rablás nyílt programját, s mint az elmúlt napok eseményei mutatják: azt a libanoni nép is igaz nemzeti érdekeitől és szuverenitásától idegen tervként értékeli. A népek politikai függetlenségük kivívása után maguk akarnak rendelkezni országuk kincseivel és nem amerikai tőkéseket hizlalni azokkal. Nemzeti érdekeiknek megfelelő független politikát óhajtanak folytatni, tekintet nélkül New York vagy London érdekeire. Ezért utasítják vissza az amerikai tervet, a fegyverkezési verseny, a hidegháború, a népek biztonsága ellen merényletet jelentő támaszpontok, a kis államok és népek rovására történő feltartózhatatlan terjeszkedés politikáját. Amerika viszont görcsösen ragaszkodik Libanonhoz, mely legfőbb centrum számára, az arab nemzeti mozgalom elleni aknamunkának fő bázisa közelkeleti hírszerző szolgálatának, s területén éri el a tengerpartot két fontos olajvezeték. Ezért törekszik a libanoni belső kérdést nemzetközi konfliktussá változtatni, hogy utat nyissanak a külföldi beavatkozáshoz, és elfojtsák a libanoni nép felkelését. A népek szabadságvágyát azonban nem lehet kiirtani s nem lehet megvásárolt vezetőkkel hosszú időn át elfojtani. Erre mutat rá a Nida-Al-Vatan című libanoni lap, mely vezércikkében kommentálva - libanoni helyzetről szóló TASZSZ-nyi- latkozatot, kijelenti: „őszintén kezet nyújtunk ennek a nagy állam,nak, üdvözöljük bátorságát és nemeslelkűségét, mivel nem dollárokkal és kereskedelemmel hódítja meg a népek szívét, hanem emberi méltóságuk, szabadságuk és reményeik megvédésével. Az amerikai vezető körök ha akarnának, okulhatnának abból a leplezetlenül feltörő vágyból, mely a libanoni lap hangjában ugyanúgy megnyilvánul, mint a libanoni felkelők bátor szabadságharcából. De az imperialisták nem tanulnak még az olyan keserves leckéből sem, mint Nixon kapott a forró fö dön a déliamerikai államokban tett látogatása során, ahol valóban „égett a talaj az al- elnök lába alatt“. Ha valaha tápláltak az USA jelenlegi vezetőkörei illúziókat arról, hogy velük a világnak ebben a zugában rokonszenveznek, úgy ezt a caracasi egyetemi hallgatók alaposan szétfosz- latták. Kiderült, hogy az amerikai vezető körök katonai tömbök szervezésére, atomtámaszpontok építésére irányuló más országok belügyeibe beavatkozó politikája a latin-amerikai népek körében éppolyan ellenszenves, mint közel- kelettől Görögországig, a világ minden tálán. Nixon vesszőfutásának politikai és gazdasági hátterét azóta megtalálták azok az amerikai körök is, akiket megdöbbentett az elnök csúfos kudarcba fulladt délamerikai missziója, s akik mélyére néztek az ennek kapcsán feléjük meredő problémának. A délamerikai tüntetők nyíltan szemére vetették Nixon- nak, hogy azok képviseletében lépett földjükre, akik „lemészárolták Guatemala népét az United GC (Gruit Company) kedvéért, akik támogatják a néppusztító latin-amerikai diktatúrákat, akik felelősök a szüntelen beavatkozási kísérletek pilitikájáért”. Ezek a politikai okok. De hozzájárult a viharosan megnyilvánuló ellenszenvhez az a gazdaságpolitika is, amely há- tatfordított a délamerikai országoknak, magas védővámokkal becsapta előttük az ajtót, míg saját ipari termékeit magas áron erőszakolta rájuk. Kiélte, nyomorba fullasztotta a latin-amerikai államokat, ugyanakkor azonban milliókat nyújtott saját népük ellen fegyverkező véreskezű diktátoroknak. Délameriká- ban egy év alatt ijesztően zuhant az életszínvonal. A politikai okok mellett tehát gazdasági tényezők is hozzájárultak ahozz az ellenszenvhez, mely hatalmas tüntetés formájában robbant ki Ni- xonnak éppen azon az útján, mely a washingtoni kormány politikáját akarta népszerűsíteni a latin-amerikai népek körében. De aligha járul hozzá az amerikaiak iránti ro- konszenv felébresztéséhez az USA hadügyminisztériumának gesztusa is, mellyel a Puerto-Ricoi és kubai támaszpontokra tengeri gyalogságot és ejtőernyős csapatokat vezényelt. Az ok nyilvánvaló: oz amerikai hadügyminisztérium így kívánt nyomást gyakorolni mindazokra a délamerikai államokra, melyek ellenséges fogadtatásban részesítették Nixont”. Az Egyesült Államok gyakran veszi igénybe a csatahajók és tengeri gyalogság segítségét, hogy elnyomja a nemzeti függetlenséget és behajtsa a Wall Streetnek még járó adósságokat”. — Jegyzi meg keserűen ezzel kapcsolatban az El Munde című venezuelai lap. Crossmann angol munkáspárti szenátor pedig leplezetlenül nevén nevezte a gyereket akkor, amikor kijelentette: „aki tudni akarja, miért köpdösték le és kövezték meg Nixont Bél-Amerikában, az vessen egy pillantást az USA külföldi segély törvényére. Az úgynevezett külföldi senély hétnyolcada nem gazdasági segély, hanem katonai támogatás a szövetségesek részére, akik sorába a demokrácia olyan fenkölt bajnokai tartoznak, mint Li Szín Man Dél-Koreában, Csang Kaj- Sek Formózán és Ngo-Dinh Diem Vietnamban”. Ebből érthetnének az Egyesült Államok vezető körei, s megtalálhatnák a magyarázatát is annak, miért nyilvánul meg egyre felháborodottab- ban ellenszev tevékenységükkel szemben Latin-Ameriká- tól Görögországig, Afrikától a Közel-Keletig.