Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-25 / 104. szám

2 NÉPÜJSACi 1958. május 25-, vasárnap „Itt vagyunk a vásáron64 Híradás a Budapesti Ipari Vásár első napjáról A Budapesti Ipari Vásár megnyitásának első óráiban már fővárosiak és vidékiek ez­rei rótták a „Vásár-város” ut­cáit. A látogatók persze a2 érdekességek sűrűjét keresik és szinte kivétel nélkül a kül­földi pavilonoknál kezdik a nézelődést. A legnagyobb tö­meg a Szputnyik I. és Szput- nyik II. körül tolong, alig le­het hallani a tolmács szavait, mikor az égi vándorok jel­legzetességeit, adatait ismerte­ti. Amatőr csillagászok is be­kapcsolódnak a beszélgetésbe és valóságos tudományos vi­tatkozó csoportok alakulnak a két mesterséges égitest kö­rül. Az emberek tucatjai a szputnyiktól a televíziós be­mutatóhoz sietnek, ahol a leg­jobb szovjet készülékeken lát­hatják a televíziós adók mű­sorát. A Szovjetunió pavilon­jában bizonyítékát láthatják annak is, hogy nagyot fejlő­dött a szintetikus szálak gyár­tásában. A pavilon közepén lágyan omló műanyagcsodák hívják fel a figyelmet maguk­ra. Különösen a nők álldo­gálnak itt hoszabb ideig, sóvá- ran nézve a legszebb selyem­mel is konkurráló nylon, per­ion, szilán anyagokra. S mi­előtt elhagyják a pavillont, még egy érdekesség hívja magá­ra a figyelmet. Szerkezetnél­küli óra. Üveglap, rajta szá­mokkal, két mutatóval és sem­mi más, de pontosan mutatja az idő múlását. A hazai pavilonokban a ház­tartási gépek, a mosógépek a „sztárok”, főleg azon csodál­koztak a háziasszonyok, hogy ezúttal olyan gépeket állítot­tak ki, ami kapható is. Nép­szerűség tekintetében a Cse­pel gépek vitték el a pálmát, sóvárogva jegyezték meg a csillogó, tiszta, modem gépe­ket látva, „álom lehet ilyen gépekkel dolgozni”. A motorrajongók a luxus­kivitelű Pannónia motorkerék­párt állják körül, mely fényes testét csillogtatva, kacéran fo­rog körbe-körbe állványán. Azt találgatják, vajon meny­nyibe kerül majd ez a mo­tor-csoda. ' Nagy sikernek örvendett a filmhíradóból már ismert ön­rakodó dömper, az Ikarusz- gyár újtípusú autóbuszai, a Csepel teherkocsik, a Moszk­vics személyautók, s a bányá­szati pavilon gépei. Megyénk színeit legsikeresebben a Ber- va-Moped képviselte. A kiál­lítás megnyitása után néhány órával Sándor Sándor tech­nológus rekedten panaszolta, hogy nem győznek eleget ten­ni a kíváncsiskodók kérdései­nek, s majd kihúzzák őket, hogy adják el a kiállított gé­peket. S ha már a legjobbakról, a legszebbekről, a legcsodálato­sabbról beszélünk, meg kell említeni, a legsóvárabban né­zett pavilont, ahol öröklaká­sokat mutattak be. Az érdek­lődők a tetőről tekinthettek be az ízlésesen berendezet*, a modem lakás követelményei­nek megfelelő szobákba, für­dőszobákba, és sok albérlőben érlelődött a gondolat: ilyen családi házat kellene építeni. Érdemes megnézni, és sokan megnézték a fővárosi ktsz-ek kiállított cipőit, melyek, a vá­sár első díját nyerték — s mél­tán. A nylonnal kombinált leheletkönnyű női lábbelik alig akarták tovább engedni a lá­togatókat. A férfiak tapasztal­hatták, hogy a cipődivat tel­jesen megváltozott, tért hódí­tott a hegyesorrú, vékonytalpú cipő, szandál. Örömmel ta­pasztalhatta mindenki, aki megnézte a ktsz-ek által ki­állított árukat, hogy mennyit fejlődtek a kisipari szövetke­zetek egy év alatt. A 1: is- iparosok által kiállított bútor­remekek, kombinált szobák, konyhabútorok, modem vonalú kárpitozott székek szintén sok látogatót vonzottak. Hiú remény lenne azt hinni, hogy egy nap alatt mindent végig lehet nézni, minden pavilont meg lehet látogatni ebben a valóságos vásár-vá­rosban. Az ember alig néze­lődött még, s azon veszi észre magát, kigyúltak a reflektorok, a szökőkút vize ezer színben csillogva tör fel, este van, be kell fejezni a látogatást. KOVÁCS ENDRE — Gyönyörű, gyönyörű — ez­zel a felkiáltással állnak meg a kínai pavilon csodálatos fa- faragványai előtt. Alig lehet otthagyni a művészi kőfarag- ványokat is, de méltán felhív­ja a figyelmet a modem var­rógép, rádió, melynek ernyő­jén művészi tájkép díszeleg, s ez szokatlan az európai szemének. A német pavilonban, a szputnyikokkal konkurrál a há- romvágányos villamos kis­vasút és a hozzátartozó pálya­makett, ahol gombnyomásra indulnak, állnak a kis vona­tok, működnek a kis jelző­lámpák és csodálkoznak a fel­nőttek. A német pavilon va­lóságos hangszerparádét vo­nultatott fel, ahol a száj- harmonikától a csillogó dob­felszerelésig minden látható. A baráti országok pavilon­jaiból kikeveredve, nem tud­ja eldönteni a látogató, mit nézzen meg, mit csodáljon. Üdvözöljük a megyei és országos békekonferenciát Az e g r i református egyházközség Presbitériuma 1958. május hó 21-én, gyűlésen meghallgatta esperes lelki- pásztora beszámolóját a Szovjetunióban járt egyházi küldöttség tapasztalatairól, örömmel hallotta, hogy mi­lyen szeretetteljes fogadtatásban volt részük és, hogy a szovjet nép a mindennapi építőmunkája mellett,- milyen erőteljesen küzd minden nép békéjéért. Örömmel hal­lotta, hogy a Szovjetunióban a hívő emberek számára, milyen szabad lehetőség van hitük gyakorlására. A népek barátsági hónapja alkalmával a Presbité­rium újra elkötelezve érzi magát arra, hogy mint a Ma­gyar Népköztársaság dolgozó embereiből álló testület, a mindennapi munkájának hűséges elvégzése mellett, ön­tudatosan küzdjön az emberiség békéjéért. Ez hitéből is elsőrendűen következik. Együttmunkálkodási készségét fejezi ki minden egyházi és világi testülettel, ahol őszintén, szeretettel és önfeláldozóan harcolnak az egész emberiség békéjéért, az atomfegyverek betiltásáért és a vitás ügyek békés tár­gyalások útján való rendezéséért. így üdvözli a megyei és országos békekonferenciákat és Isten áldását kéri a stockholmi leszerelési világkong­resszus munkájára. Komjáthy Aladár, ref. esperes. As indonéz kormánycsapatok elfogtak két lázadó „minisztert66 Djakarta (AP). Az Anta­ra Hírügynökség jelentése sze­rint az indonéz kormány erői elfogták Saleh Lahado alezre­dest és Mochtart Lintangot, az ellenkormány tájékoztatási, il­letve vallásügyi „miniszterét”. A két lázadó Dél-Celebeszen került a kormánycsapatok ke­zére. Egyikük sem kereste fel a felkelő kormány szumátrai székhelyét és még nem álla­pították meg, hogy egyáltalán elfogadták-e „miniszteri” ki­nevezésüket. (MTI) Panamában további vérontás következhet PANAMA (AP) A panamai kormány pénteken figyelmez­tette a lázongó diákokat, hogy életükkel játszanak, ha nem szüntetik be ötnapos sztrájk­jukat. „További vérontás kö­vetkezhet, mert elérkezett az erélyes cselekvés ideje” — mondotta Eduardo Gomez tá­bori pap, az elnök irodájából sugárzott rádióbeszédében. Az egyetemen mintegy kétezer egyetemi és főiskolai hallgató gyűlt össze, elszánták magu­kat, hogy kitartanak. Vezető­ik szerint mintegy 15—20 nap­ra van élelmük. A diákok elbarrikádozták az egyetemhez vezető utcát, míg a katonaság az egyetem hátsó részét tartja zár alatt. Hruscsov fogadta a Moszkvában tartózkodó román kormányküldöttség vezetőit Moszkva (TASZSZ). N. káspárt Központi Bizottságá- Sz. Hruscsov, az SZKP Köz- nak első titkárát, Chivu Stoi- ponti Bizottságának első tit- cat, a Román Minisztertanács kára és a Szovjetunió Minisz- elnökét, Emil Bodnarast, aMi- tertanácsának elnöke, május nisztertanács elnökhelyettesét, 23-án fogadta Georghe Ghe- s megbeszélést folytatott ve- orghiu Dej-t, a Román Mun- lük. (MTI) Marokkói ki kötőmii tiltások bojkottja francia csapatszállító hajó ellen CASABLANCA (AP) A marokkói kikötőmunkások bojkottja pénteken lehetetlen­né tette, hogy a Koutoubia utasszállító hajón Marseilleből érkezett többszáz francia pol­gári személy és kilencszáz francia katona pratraszálljon. A hajón érkezett katonák a Marokkóban állomásozó har­mincezer főnyi francia had­sereghez tartoznak és szabad­ságukról tértek vissza. (MTI) 9 marodéi kormány egyetért a kikötő munkásokkal RABAT (AFP) Három nap alatt másodízben történik, hogy Casablancában a ma­rokkói munkásszövetséghez tartozó kikötőmunkások szak- szervezeti küldöttei meggá­tolják francia katonák ma­rokkói partraszállását. Arra a kérdésre, hogy a marokkói kormánynak mi az álláspontja erről a helyzetről, a külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette: „a marok­kói kormány egyetért ezzel az akcióval, nem tartja ok­vetlenül szükségesnek, hogy a jelen körülmények között újabb francia katonák érkez­zenek Marokkóba.” Péntek reggel óta 910 fran­cia katona tartózkodik a ki­kötőben veszteglő Kontoubia gőzösön. Csütörtökön este az Azemour nevű hajó volt kénytelen visszaindulni Fran­ciaországba 110 katonával, akik szerda reggel ér' eztek ugyanazzal a hajóval. (MTI) A francia repülők folytatják az átrepülést Tunézia területe felett TUNISZ (AFP) Pénteken francia repülőgépek többízben átrepültek Tunézia fölött. A délelőtti órákban egy kétmo- toros bombázógép Algériából jövet, Szűk El Árba kormány­zóság területe felett repült el, később egy katonai bombázó­gép, Bir Drassen falu felett. Egy felderítő, arab és francia­nyelvű röpiratokat szórt le. HÍREINK Moszkva (MTI). A mon­gol és a magyar rádió képvi­selői Moszkvában együttműkö­dési egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a két rádió minden évben magyar, illetve mongol zenei hetet rendez, és ezenkívül rendsze­resen cserél zenei felvételeket, valamint a gazdasági és kul­turális életről szóló riporto­kat. Stockholm. (TASZSZ). A Béke Világtanács határoza­ta alapján 1958. július 16-22-én tartják Stockholmban a lesze­relési és nemzetközi együtt­működési kongresszust. Mint Anton Strand, a svéd békebi zottság titkára közölte u TASZSZ tudósítójával, előzetes adatok szerint körülbelül 2200, a világ minden részéből érkező küldött vesz részt a kongresz- szus munkájában. Tunisz (AFP). Illetékes tunéziai forrásból közölték, hogy pénteken francia repü­lőgépek több ízben is átrepül­tek tunéziai terület fölött. Az egyik repülőgép arab és fran­cia nyelvű röpcédulákat dobott le. A röpcédulák tartalmáról nem adtak ki közlést. (MTI) Idő járás felentés Várható időjárás vasárnap es* tig: Meleg idő, nappali felhőkép* ződés, több helyen záporeső, zi­vatar. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: Északnyugaton 11—14, más­hol 13—16 fok. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap: 25- 28 fok között. Távolabbi kilátások: a meleg idő tovább tart. (MTI) Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek kavargásában .változatlanul a franciaországi helyzet állt az érdeklődés középpont­jában. A hét közepén csök­kent a feszültség, a baloldal támogatásával a kormány megszilárdította helyzetét. A pillanatnyi nyugalmi állapot­ból azonban bármikor kirob­banhat változás, mert Pflim- lin bár kötelezettséget vállalt a törvényesség megvédésére, habozik kellő eréllyel meg­tenni a szükséges intézkedése­ket a pártütök ellen. Az Hu- manité joggal veti fel, hogy nyugtalanítók egyes folyamat­ban levő alkudozások, mint Pinay tanácskozása De Gaulle tábornokkal, mely párizsi köz­vélemény szerint közeledési kísérlet volt a kormány és a tábornok között. A pártütök algériai támaszpontja tovább­ra is fenn áll, készen arra, hogy nyomást gyakoroljon a parlamentre. Hogy a francia helyzet ebben az izzó atmosz­férában is tisztult a hét kö­zepén, az a baloldal szilárd együttműködésének köszönhe­tő. A kommunisták felszólítá­sára a francia nép nagyszerű összefogással felelt az alkot­mány védelmében. Országszer­te ezer és ezer bizottság ala­kult a szabadságjogok és a Köztársaság védelmére. Ennek az egységmozgalomnak továb­bi szervezkedése és kiszélesü- lése biztosíthatja a ma még nyugtalanító franciaországi helyzet további javulását. Párizs mellett a libanoni ese­mények és Nixon csúfos ku­darcba fulladt délamerikai lá­togatása nyomán tovább gyű­rűző hullámok vonták maguk­ra a figyelmet. Az Egyesült Államok egyre mélyülő gazdasági válságát nyomon követi a dollárpórá­zon tartott országokban elemi erővel feltörő függetlenségi mozgalom. Mind mélyebbé vá­lik a szakadék a New York­ban lekötelezett bábok szol­gai politikája, és a népeik akarata között. Libanontól a délamerikai államokig ezt mu­tatják az elmúlt hét esemé­nyei, melyekben nyíltan tört fel az elszakadási vágy az Eisenhower doktrína láncá­ról, s mind leplezetlenebbül megmutatkozik a külföldi be­avatkozás egyre élesedő visz- szautasítása. Különösen vilá­gosan tükrözi ezt a libanoni helyzet, melyet szánalmas magyará­zattal „külföldi bujtogatás”- sal indokolnak. Az angol Aco- nomist megvilágítja a függet­lenségi mozgalom kirobbantá­sának valódi okát, amikor rá­mutat, hogy „a libanoni zavar­gásokat és elégedetlenséget nem lehet egyszerűen szíriai és egyiptomi ügynökök szám­lájára írni. Libanon keresi helyét és azonosulni akar az­zal az arab világgal, amelyben élnek. A tetemes amerikai se­gélyösszegek nem tudták meg­nyerni a libanoniakat az ame­rikai politika számára, mert az a szellem, melyben az ame­rikai segélyt adják és az arab nacionalizmus szelleme egy­mással homlokegyenest ellen­kező”. Chameun elnök népsze­rűsége akkor kezdett szét- foszlani, amikor elfogadta az Eisenhower doktrínát, ame­lyet az Arab Liga többi tag­ja elutasított... országát ma már csupán mint rendőrálla­mot tudja kormányozni a tö­megek követelésére fegyver­rel válaszolt. A helyzet csak súlyosodott az iraki és jordá­Nemzetközi szemle niai csapatok Libanonba ér­kezésével és azzal a gyorsí­tott fegyverszállítással, melyet az Egyesült Államok hajt végre nagy katonai tüntetés kíséretében. Az a tény, hogy a jelenlegi helyzetben a NATO tengeri hadgyakorlatát Liba­non közelében kezdték meg, kétségtelenül megfélemlítő célzatú és a NATO beavatko­zását jelenti Libanon bel- ügyeibe. Az arab népek mind egysé­gesebben utasítják el a Dulles- Eisenhower-doktrinát, a gyar­mati rablás nyílt programját, s mint az elmúlt napok ese­ményei mutatják: azt a liba­noni nép is igaz nemzeti ér­dekeitől és szuverenitásától idegen tervként értékeli. A né­pek politikai függetlenségük kivívása után maguk akarnak rendelkezni országuk kincsei­vel és nem amerikai tőkése­ket hizlalni azokkal. Nemzeti érdekeiknek megfelelő füg­getlen politikát óhajtanak folytatni, tekintet nélkül New York vagy London érdekeire. Ezért utasítják vissza az ame­rikai tervet, a fegyverkezési verseny, a hidegháború, a né­pek biztonsága ellen merény­letet jelentő támaszpontok, a kis államok és népek rovásá­ra történő feltartózhatatlan terjeszkedés politikáját. Amerika viszont görcsösen ragaszkodik Libanonhoz, mely legfőbb centrum számára, az arab nemzeti mozgalom elle­ni aknamunkának fő bázisa közelkeleti hírszerző szolgála­tának, s területén éri el a ten­gerpartot két fontos olajveze­ték. Ezért törekszik a libano­ni belső kérdést nemzetközi konfliktussá változtatni, hogy utat nyissanak a külföldi be­avatkozáshoz, és elfojtsák a li­banoni nép felkelését. A né­pek szabadságvágyát azonban nem lehet kiirtani s nem lehet megvásárolt vezetőkkel hosszú időn át elfojtani. Erre mutat rá a Nida-Al-Vatan című li­banoni lap, mely vezércikké­ben kommentálva - libanoni helyzetről szóló TASZSZ-nyi- latkozatot, kijelenti: „őszintén kezet nyújtunk ennek a nagy állam,nak, üdvözöljük bátorsá­gát és nemeslelkűségét, mivel nem dollárokkal és kereske­delemmel hódítja meg a né­pek szívét, hanem emberi mél­tóságuk, szabadságuk és re­ményeik megvédésével. Az amerikai vezető körök ha akarnának, okulhatnának abból a leplezetlenül feltörő vágyból, mely a libanoni lap hangjában ugyanúgy megnyil­vánul, mint a libanoni fel­kelők bátor szabadságharcá­ból. De az imperialisták nem tanulnak még az olyan ke­serves leckéből sem, mint Nixon kapott a forró fö dön a déliamerikai államokban tett látogatása során, ahol valóban „égett a talaj az al- elnök lába alatt“. Ha valaha tápláltak az USA jelenlegi vezetőkörei illúziókat arról, hogy velük a világnak ebben a zugában rokonszenveznek, úgy ezt a caracasi egyetemi hallgatók alaposan szétfosz- latták. Kiderült, hogy az amerikai vezető körök katonai tömbök szervezésére, atomtámaszpon­tok építésére irányuló más országok belügyeibe beavat­kozó politikája a latin-ameri­kai népek körében éppolyan ellenszenves, mint közel- kelettől Görögországig, a vi­lág minden tálán. Nixon vesszőfutásának po­litikai és gazdasági hátterét azóta megtalálták azok az amerikai körök is, akiket megdöbbentett az elnök csú­fos kudarcba fulladt délame­rikai missziója, s akik mélyé­re néztek az ennek kapcsán feléjük meredő problémának. A délamerikai tüntetők nyíl­tan szemére vetették Nixon- nak, hogy azok képviseleté­ben lépett földjükre, akik „le­mészárolták Guatemala népét az United GC (Gruit Com­pany) kedvéért, akik támogat­ják a néppusztító latin-ame­rikai diktatúrákat, akik fele­lősök a szüntelen beavatkozá­si kísérletek pilitikájáért”. Ezek a politikai okok. De hoz­zájárult a viharosan megnyil­vánuló ellenszenvhez az a gazdaságpolitika is, amely há- tatfordított a délamerikai or­szágoknak, magas védővá­mokkal becsapta előttük az ajtót, míg saját ipari termé­keit magas áron erőszakolta rájuk. Kiélte, nyomorba ful­lasztotta a latin-amerikai ál­lamokat, ugyanakkor azonban milliókat nyújtott saját népük ellen fegyverkező véreskezű diktátoroknak. Délameriká- ban egy év alatt ijesztően zuhant az életszínvonal. A politikai okok mellett tehát gazdasági tényezők is hozzá­járultak ahozz az ellenszenv­hez, mely hatalmas tüntetés formájában robbant ki Ni- xonnak éppen azon az útján, mely a washingtoni kormány politikáját akarta népszerűsí­teni a latin-amerikai népek körében. De aligha járul hoz­zá az amerikaiak iránti ro- konszenv felébresztéséhez az USA hadügyminisztériumá­nak gesztusa is, mellyel a Puerto-Ricoi és kubai tá­maszpontokra tengeri gyalog­ságot és ejtőernyős csapato­kat vezényelt. Az ok nyilván­való: oz amerikai hadügymi­nisztérium így kívánt nyo­mást gyakorolni mindazokra a délamerikai államokra, me­lyek ellenséges fogadtatásban részesítették Nixont”. Az Egyesült Államok gyakran veszi igénybe a csatahajók és tengeri gyalogság segítségét, hogy elnyomja a nemzeti füg­getlenséget és behajtsa a Wall Streetnek még járó adósságo­kat”. — Jegyzi meg keserűen ezzel kapcsolatban az El Munde című venezuelai lap. Crossmann angol munkáspárti szenátor pedig leplezetlenül nevén nevezte a gyereket ak­kor, amikor kijelentette: „aki tudni akarja, miért köpdösték le és kövezték meg Nixont Bél-Amerikában, az vessen egy pillantást az USA külföl­di segély törvényére. Az úgy­nevezett külföldi senély hét­nyolcada nem gazdasági se­gély, hanem katonai támoga­tás a szövetségesek részére, akik sorába a demokrácia olyan fenkölt bajnokai tar­toznak, mint Li Szín Man Dél-Koreában, Csang Kaj- Sek Formózán és Ngo-Dinh Diem Vietnamban”. Ebből érthetnének az Egye­sült Államok vezető körei, s megtalálhatnák a magyaráza­tát is annak, miért nyilvánul meg egyre felháborodottab- ban ellenszev tevékenységük­kel szemben Latin-Ameriká- tól Görögországig, Afrikától a Közel-Keletig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom